Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)

1979-11-17 / 269. szám

I NYOMOZZ VELÜNK! Lehet egy tv-vel több? Képünk is lesz hozzá! , ...a salgótarjániaknak ezúttal azt kell bebizonyítaniuk, hogy akik nap mint nap együtt élnek, dolgoznak, tanulnak, azok szeretnek és tudnak játszani is együtt!” BEVEZETŐ HELYETT tó meg. Természetesen már a „rejtekhelyek” kiderítői között is kisorsolunk — hetente — jutalmakat. De a játék födi* lakosait, mi magunk is vára- já"a’ e£ hordozható tv-készü- ... __lekre és a „hozzá ta,rtozo” k ozással tekintünk az ered­dé* Ä'ÄSk kí fÄÄ fWk aífeí“ szilveszteri sült malacra csak Talán akadnak olvasók, akik még emlékeznek a fenti idé- ^HöbbeT kerestek meg"bm- fekhelyeken található rejtvé- zetie, amely az elmúlt év de nünket írásban, telefonon és n:y,^ket ls me£ffJtik. Ezek a cembereben jelent meg a személyesen azzal a kérései latekosok ugyanis a „körözött NÖGRÁD egyik cikkében. “TíÜÍSLiszemélyre” vonatkozó informá- Igen-igen, a televíziós vetélkedőre való fel­gyiK ciKKeoen. hogy idén sziiveszterkor is le- , ‘a •Ti es mi” című Even műsoros délután a ciok birtokában mar könnyen gyen műsoros délután a me- ö«zerakhatiál, fénykénét a fi . gyei művelődési központban. , ., ,.. atJák IenJkepet, a 6. hívásról van szó. Talán arra Az intézmény vezetői kézség- fordal^,an kozlendo mozaik- is sokan emlékeznek meg, gel vállalták a kérés teljesí- kePekboL v?, tését, a szervező bizottság tag­hogy a televíziós Akinek ez sikerül — és a nyomozáshoz szükséges „iga­___r-..............................zolvánnyal” rendelkezik —, a ^Salgótarjáni nők és salgó- feladatok megoldásához kötik. annak szilveszterkor már tarjám^ íérfiak szilveszteri tár- (Szilveszterről lévén szó, belé­" pőjegyeket csak párosával egy többfordulós rejtvényjá- jaj pedig elhatározták, hogy a tek és egy városi foproba — belépőjegyek kiadását idén is sasjátéka” előzött meg, a Jó­„kö­zsef Attila megyei Művelődé- adunk ki ) Ehhez persze si Központban. Azután 1979. játékot kellett kitalálni! íme: január 5-én a salgótarjaniak az ország nyilvánossága előtt is bizonyítottak... Azt persze nem tudhatjuk, NYOMOZZ VELÜNK! Idei játékunk ezt a címet hogy a szombathelyi hölgyek viseli, és a címválasztás mel- keresünk f elett _«ratott^ győzelemben mi- lett több érv is szól. Egyrészt két... ' — '*■ “ főjátékunk résztvevőinek va­„csak” el kell fognia a rözött személyt”! 2. ÖNKÉNTESEK KERES­TETNEK! Ezen a címen — ugyan­csak a NÖGRÁD hasábjain — hat megadott feladatra önként jelentkező­lyen mértékben volt része a felkészítésnek. De a „Ti és Jóban ki kell nyomozniuk (mi mi” televíziós vetélkedő salgó- több el kell fogniuk) azt a tarjáni előkészítő bizottsága é6 „titokzatos tettest”, aki szil- a NÓ3RÁD szerkesztőség kö- veszter délutánján érkezik a zös rejtvényjátékának a „fel- művelődési központba készítés” mellett más célja is volt. És ebből a szempontból az „előjáték” és a „főpróba” feltétlenül hasznosnak bizo­nyult. Bebizonyosodott mindenek' Másrészt 3. . .. ÉS ÖN MIT TENNE A VAROSÉRT? Ez természetesen nem fel­adat, hanem kérdés, mely­hez úgy véljük, nem kell kommentár. S, hogy kérdé- a rejtvényfejtés sünkre les/—e válasz, az sal­során egy kicsit Salgótarján gótarjáni olvasóink vállalko- múltjában és jelenében is zókedvétől és fantáziájától „nyomozniuk” kell a játéko. soknak, s ez már csak azért is aktuális feladat, meri a kö­függ. Mindennemű ötlettel — előtt az, hogy a salgótarjániak tonepeljük a város írásba" ~ a NÓGRAD szer­vereinek és tudnak együtt felszabadulásának évfordu- kesztose§ (Palocz Imre tér 4- játszani. S ez nem lebecsulen- ,- íáf __rajai. d ő eredmény. Hiszen egy Végül, de nem utolsósorban műemlék” és kulturális tra- fWoaoímk.. azok után a Ml_ diciok nélküli, fiatal varos la- gótarjáni lakosok után, akik kosainak aktivitása közéleti készek ötleteikkel( fela ánlása­ikkal - szellemi vagy fizikai munkájukkal — áldozatot hoz­ni városunkért. Ezek után essék néhány szó a konkrét „feladatokról”, me­lyeket — holnaptól kezdődő­en — hat héten át közlünk a NÖGRÁD vasárnapi számai­nak utolsó oldalán. 1. „KÖRÖZÉS” „Nyomozz velünk!” jelige), személyesen a városi tanács ügyfélszolgálati irodája ke­reshető fel! sága játékon keresztül is le. mérhető. (A pszichológia már régen kimutatta, hogy csak az a felnőtt tud közösségének al­kotó módon tagja lenni, aki gyermekként is tudott a töb­biekkel közösen játszani.) A szilveszteri „főpróbára” jelentkezők meglepően nagy száma azt is bebizonyította, hogy sokan vannak, akik az év utolsó napjának délutánját is szívesen töltik közösségben, te£ í^uk "eÍ Ikeíí fogni va- peldaul egy kulturált szorako- ^ akj szilveszterkor Salgó- zast igero színházteremben. Mindebből az „előjáték” bárkit érhet (bal) sze­rencse! Ezért november 20- tól kezdődően senki se le­pődjön meg ha váratlan fel­adattal találkozik!-* Meglehet, az idei feladatok nehezebbek lesznek, mint tavaly, de végtére is egy esztendővel idősebbek let­tünk. Azokra is számítunk, A játék lényegét már fen- akikben tavaly csupán a nyilvános tv-vetélkedő kel­tette fel az érdeklődést játé­kunk iránt. Rejtvény játékunk finálé­ját — a szilveszteri játék­műsort — a „TV” is fogja Pontosabban..., de ez maradjon szilveszteri közlendő rejtvényekből tudha- meglepetés! tarjánba érkezik. „. - ... .. . , A „körözött személy” kilé­»zervezo. - a Salgótarján, va- ^ vonatkozó> 5 iejtjeles in_ rosi Tanács és a NÖGRÄD formáció *,4^5 a város kü- ­szerkesztős^ munKa^usai lönböző pontjain! Hogy' pori- közvetíteni bátorkodtak” arra követkéz- losan hofaz\ NÓ3iÍAD bail tetm hogy a saxgotarjamak közlend5 Veitvénvekhől tudha. igenylik az effele Kezdemenye- zéseket, akár hagyománnyá is válhat, netán más közösségek­nek is példaként szolgálhat egy ilyen „városmozgató köz- művelődési társasjáték”. Kétkedők persze a szervező- bizottság tagjai között is akad­tak. Többen úgy vélték, hogy az „előjáték” sikere, kizárólag a tv-vetélkedő tényének volt köszönhető.... Nos, ma, amikor ismét já­tékra invitáljuk Salgótarján A televízióból jelentjük Végjáték a Duna mentén Bokor Péter rendező a Szá­zadunk történelme sorozat újabb felvonásait forgatja, Végjáték a Duna mentén cím­mel. — Az újabb három rész a háború utolsó periódusával foglalkozik — mondja a ren­dező. — Ez az időszak már Magyarországot is hadszíntér­ré változtatja, igazán belekeve­redünk a háborúba. — A három filmrész közül az elsőben az 1944-es márci­us 19-ei eseményeket értékel­jük, a német megszállást kö­vető eseményeket. Sorsdöntő időszakról van szó, ezért rész­letes feldolgozása készülünk. A filmezést hároméves előké­szület előzte meg: az archív anyagok felkutatása és nagy­számú interjú készítése. — Milyen keresgéltek? archívumokban — Az archív anyagok egy része a Magyar Filmtudomá­nyi Intézetből került ki. Je­lentős mennyiséget szereztünk meg külföldről is, az NDK ál­lami filmarchívumából. A ko­rabeli német haditudósítók, operatőrök sűrűn forgattak a Magyarország területén folyt harcokról, de bemutatásukra már nem került sor. A bá- belsbergi archívumban sok érintetlen, vágatián filmanyag között válogathattunk. A po­zsonyi filmarchívumból is kap­tunk anyagot a szlovák nem­zeti felkelésről, amely szoro­san összefüggött a nálunk vég­bement eseményekkel. Befu­tott már néhány tekercs film a szovjet állami filmarchí­vum,bői is és még várunk is vagy tízezer méternyi anyagot az 1944-es hadieseményekről, amelyeket a szovjet filmope­ratőrök örökítettek meg. Vé­gül válogattunk a nagy nyu­gati archívumokban is, bár ezekben borsos árakat kémek minden méter anyagért. — Az interjúkat kikkel ké­szítették? — Érdekesek voltak szá­munkra például azok a német tábornokok, akik ebben az említett időszakban kapcso­latban álltak Magyarország­gal vagy éppen itt teljesítet­tek szolgálatot. A velük kí­vánt találkozásokat hosszas le­velezés előzte meg. Walter Wenck tábornok, aki a né­met vezérkari főnök helyette­se volt, annak Idején Pesten járt a nyilas puccs előkészíté­sének megbeszélésére. Hajlan­dónak mutatkozott egy eszme­cserére, mégsem volt ott a megbeszélt időpontban, meg­gondolta magát. Speer a haj­dani náci miniszter viszont készségesen fogadott bennün­ket, ugyanúgy az államtitkára, Kehrl is, aki azonban már előre elkérte kérdéseinket. Fo­gadott bennünket az Auszt­riában élő Lengyel Béla altá­bornagy is, aki arról adott iz­galmas felvilágosítást, . hogy milyen katonai eszközök áll­tak rendelkezésükre a néme­tek elleni esetleges ellenállás során. A Gestapo pesti részle­gének parancsnoka (ma Münc­henben él) is kötélnek állt, bár minden felelősséget elhá­rított magáról. Megszólaltattuk az Eichman kommandó egyik Novák nevű emberét is, vala­mint az SS biztonsági szolgá­latának magyar felderítésekkel is foglalkozó referensét Höttl doktort. — És a másik oldalról? — A szovjet történészek se­gítségével a Szovjetunióban is megkerestünk 'néhány olyan tisztet, akik az ukrán front egykori parancsnokainak kö­zelében harcoltak és értékes tájékoztatásokat kaptunk tő­lük. — Kikkel találkozott még, a régi rend képviselői közül? — Nagyon sok emberrel, azokkal, akik még élnek. így az ifjú Horthy Miklóssal is. Ö azonban elzárkózott kame­ránk elől. Aggteleki Béla al­tábornaggyal, a Budapesti Had- testparancsnokság egykori pa­rancsnokával, aki komolyan vette a németekkel való szem­befordulást és ezért rögtön le­tartóztatták. Beszélgetésünk óta meghalt. Találkoztam Fia- la Ferenccel, a nyilaslapok egyik főszerkesztőjével is. So­kan voltak. Kétszázötven in­terjút készítettem Molnár Mik­lós operatőr társammal. Na­gyon nagy munka volt. — Mi következik most? A műtermi felvételek játék­filmes módszerrel, színészek­kel. Egy sor olyan esemény­nek a rekonstruálása, ame­lyekről legfeljebb jegyző­könyvek maradtak ránk vagy a részvevők visszaemlékezései. sz. b. Egészségügy, egészségvédelem Ä Német Demokratikus Köztársaságban az állam, akárcsak a többi szocialista országban, nagy gondot for­dít az egészségvédelemre és a betegség-megelőzésre. Tavaly 8,4, az idén csaknem 9 mil­liárd márkát költöttek az egészségügyre és a szociális ellátásra. (Ezekben az össze­gekben nincsenek benne a társadalombiztosításra fordí­tott kiadások.) Az egészségügyi ellátás színvonala évről évre növek­szik. Ennek köszönhető, hogy a férfiak életkora 4, a. r.cké pedig 5 évvel meghosszabbo­dott az elmúlt két évtized alatt. A férfiak átlagos élet­kora ma 69, a nőké már 74 év. A dolgozók orvosi ellátását egyre magasabban képzett szakorvosok végzik. Jelenleg 520 lakost gondoz egy orvos. 1980-ban 500-ra csökken ez a szám. Igen magas színvonalú a gyermekegészségügy és a ter­hesgondozás iá. A " szülő nők 90 százaléka veszi igénybe a terhesgondozást. Az anya- és csecsemőhalandóság az NDK- ban a világon a legalacso­nyabbak közé tartozik. A dol­gozók 65 százalékát — több, mint 5,5 millió embert — az üzemegészségügyi intézmé­nyekben kezelik. A szociá­lis otthonok és betegotthonok Kábítószer­fogyasztó gyermekek Az amerikai kábítószerío- gyasztók közössége egyre né­pesebb lesz és egyre fiatalabb: Már iskoláskorú gyerekek is kábítószert fogyasztanak. Csak 1977-ben a rendőrség mintegy 19 000 fiúnál és lány­nál talált kábítószert hol is­kolatáskában, nadrágzsebben, hol pedig babákba és fehér­neműbe rejtve. Az óraközi szünetekben vagy délután a tv eiőtt, a gyerekek, néha hatévesek már marihuana cigarettát szívnak. A tapasz­talt kábítósok közülük már egy csipet kokainnal álmodják át a napot. A fiatalok a kábító­szert olyan eladóktól vásárol­ják, akik elemi iskolák vagy játszóterek közelében sétálgat­nak. gyakran fagylaltárusnak álcázva. Mások napi adag­jukat kábítószer-fogyasztó szüleiktől kapják, vagy a test­végektől. Egyes apák és anyák még a csecsemőknek is kábító ha­tású italt adnak — altatónak. F •• "-.'ermekorvos rémülten á itta meg. hogy egyre ta csecsemőt kezelnek, aki­ket valósággal kábítószerrel etetnek. \ Szalontai Mihály: Az utolsó nap Lerakta ő is a kis csomagot, amit hozott Jusztinák, le­tett egy százast, eloltotta a villanyt. A sötétben dobta le magáról az inget és a nadrágot, és odabújt a lány mellé. Át­ölelte „az hanyatt fekve maradt csendben, csak a szuszogása erősödött föl, aztán Miki lassan tagolva, de részletesen el­mondta neki a tervét. Hihetetlen, de most Juszti ellenezte, pedig nem Mikinek jutott eszébe, hanem Jusztinák, ponto­sabban Juszti nővérének, Margitnak, aki utolsó éjszakáján egész idő alatt magyarázta Jusztinák ezt az őrült lehetősé­get, mint egyetlen lehetőséget, és hogy ő nem fogja tudni megtenni, mert szerelmes emberébe, aki nem is fogja cser­ben hagyni, de Jusztinák nem szabad kockáztatnia... ő te­hetséges, nagyon tehetséges... neki karriert kell csinálnia, és ehhez minden lehetőség rpegvan, Bécsben rokonaik él­nek, világhírű öreg színész-házaspár, miskolciak, apai nagy­apjuk unokatestvére, és tartják is a rokonságot, mindén húsvétra, karácsonyra írnak üdvözlőlapot, mert a rokonság távoli ugyan, de egyetlen. A suttogó veszel xedés egyre közelebb sodorta a két tes­tet egymáshoz, olyannyira, hogy ami következett, az kimosta az időt, idegeikből a félelmet. Elzavarta — a fekete éjsza­kában melegen lihegő, fekete madarat — körülük: a ve­szélyt. Hanem hát mindennek van kezdete és vége. S vége sza­kadt idővel az időtlen időnek is, s hogy kifújták magukat, újra ott volt a fekete számycsapás. Tolla izzadt, meztelen testüket érintette, vissza kellett jönni a realitásba. Juszti fölgyújtotta a villanyt, kicsomagolta összes vagyonkáját, amit Margit adott neki, a „családi ékszereket”, és bánatosan nézte. Néhány vékony kis karkötő, négy jegygyűrű, bérmá- lási óra, nyaklánc ezüstkereszttel, kis kék üvegkővel, fél marékra való ha volt. — Mit gondolsz, mennyit ér? — Nem tudom, nem értek hozzá. De ha valahogyan ki­jutsz, akkor munkából, a tehetségedből, a táncból kell meg­élned. A rokonaid majd biztos segítenek. — S te? — Mi az, hogy én? — Te mihez fogsz kezdeni? — Én? Majd meglátjuk. — Te! Nélküled nem megyek! — Jó, jó, most aí & lényeg, hogy vigyázz magadra, le­gyél fegyelmezett! Olvasnivalód van? — Van, de már - unom — mutatott Juszti arra a rakás könyvre, ami az ágy mellett volt felstószolva. — Siess! — Sietek. Megcsókolták egymást, Miki óvatosan távozott. A kert­ajtónál nem, de három házzal odébb hosszan időzött, hogy mintegy pórusaival érzékelje van-e mozgás, szokatlan moc­canás, rebbenés a meleg éjszakában. Nem volt, nem érzékelt semmit, de azért nem valami nyugodtan indult a hosszú gyaloglásnak, a minden közlekedési eszköz nélküli éji sétá­nak. Letelt a két nap, nehezen, de Robi nem jött. Bélától üzenet semmi. Pattanásig feszültek idegei, a kerületben már mindenkivel összeveszett, pedig rendesek voltak. Rend­ben, hogy tanulni akar, mondták, de miért ez a sietség. — Július van — felelte, — mindjárt itt a szeptember! Nekem vidéki egyetem is jó. Ezen aztán anyjával kaptak össze. Nem akarta engedni, nehezen értette meg fia elvágyódását. Egyébként is ritkán volt otthon, mert most már nemcsak éjszakáit, de nappa­lait is Jusztival töltötte. Kata kétszer is kereste, de egy­szer se volt otthon. Anyjától azt kérte, mondja mindenki­nek; elment vidékre, csak ha Robi jön, őneki mondja meg, vár rá, nagyon vár, s hagyja meg, hol lesz elérhető. 24. A harmadik napot azért otthon töltötte. Barátja, osztály­társa nem jött. Este ki Erzsébetre, reggel vissza, otthon le­feküdt, rögtön elaludt, sohase értette az altatós alvókat, rossz alvó volt, de — álmosság nélkül — akkor nem is aludt. Néha napokig nem, míg aztán villámcsapottként zu­hant mély álom nélküli pihenésbe. Most arra ébredt, hogy ketten is rázzák, anyja meg egy katona állt az ágya mel­lett. Robi volt. Rövid ideig némán néztek farkasszemet, ő az alvás meleg-mély jónyugalmát hámozta magáról, a másik a várakozás feszültségével. Kinyitotta kezét, karját nyújtot­ta, keményen összecsapódott a két tenyér. — Ettél? — Persze, Annus néni jól tartott. 1 Anyja elégedetten ment ki, egy-két kivétellel szerette Miki barátait, Robit különösen dolgos, rendes gyereknek tartotta, és sajnálta, amikor a fiánál három évvel idősebb kölök-embert elvitték a gimnázium negyedik osztályából kai tonának. Határőr lett, s Miki beszélt Szabados Bélával, hogy figyeljen rá, ezért aztán kis ügyeskedéssel egy helyre kerül­tek. így kötődött össze Robi személyében Miki mitológiájá­nak két köre, a városszéli gyerekseregé és a kamaszkori, a belvárosi iskoláé. (Folytatjuk) ingyenesen látják el a rászo­rulókat. A szanatóriumi há­lózatban évente 356 ezer fé­rőhelyet biztosítanak a be­utaltaknak. Az egészségügy egyik leg. fontosabb feladata a beteg­ség-megelőzés. Ezt szolgálják a rendszeres egészségügyi íel- világosító előadások, a ki. terjedt szűrővizsgálati háló­zat és a tervszerű védőoltás sok. A 25 éven felüli nők és a 45 éven felüli íérfiak kór­házba kerülésükkor minden ecetben rákszűrésen vesznek részt. A 40 évnél idősebbek­nél zöldhályog-szűrővizsgá- latet végeznek. Szűrések se­gítségével derítik ki a cukor- betegségeket is. A védőoltá­sokkal elérték, hogy teljesen visszaszorult az egykor nép­betegségnek tekintett tuberku. lósis. a gyermekbénulás és a diftéria. Jól kiépített hálózat műkö­dik a rehabilitáció érdekében is az NDK-ban. Minden me­gyei kórháznak van rehabili­tációs központja. Az üzemek kötelesek megfelelő munkale­hetőséget adni, egyes esetek­ben kímélő munkahelyeket lé­tesíteni a rehabilitáltaknak. Változatlanul feladat új kór­házak építése s a régiek re­konstrukciója. A legnagyobb egészségügyi beruházás je­lenleg a hírneves Charité egyetemi klinikaközpont bő­vítése. újjáépítése. Ez a ha­gyományokban oly gazdag oktató-, gyógyító- és kutató- központ — teljes kiépültével, — a Német Demokratikus Köztársaság vezető egészség- ügyi csúcsintézménye lesz. Képtárak falun üj jelenség a falusi kép­tár. Az el-sőt a moszkvai mű­vészek alapították 20 évvel ezelőtt a főváros közelében, Ljalovo faluban. A Szovjet­unió különböző vidékein ma mintegy 300 képtár működik, ezek egyharmada az oroszor­szági föderációban találha­tó. Létrehozásukban a lelkes gyűjtők és művészek mellett részt vállal a köztársaság kép­zőművészeinek szervezete és kulturális minisztériuma is, amelyek eredeti alkotásokat ajándékoznak nekik. A helyi galériák egyre népszerűbekké válnak. Voronovo állattenyész­tő szovhozának gyűjteményét például az utóbbi három év alatt több mint 55 ezren ke­resték fel. A képtárak mel­lett gyermek- és felnőtt-kép­zőművészeti szakkörök is működnek. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom