Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)

1979-11-17 / 269. szám

Ifjúságpolitikánk tükrében (IV.) Büntetőjogunk szerepe a nevelésben A fiatalkori bűnözés meg­előzését nem csupán a bün­tetőjog eszközei biztosítják. Ezt szolgálja a gyermek- és ifjúságvédelem általános rend­szere, valamint az egyes ál­lamigazgatási, társadalmi szer­vek speciális eljárása is. A bűncselekményt elkövető fiatalkorú ellen indított bün­tetőeljárás jellegét a személy életkora határozza meg. „A büntetőtörvény alkalmazásá­ban fiatalkorú, aki a bűncse­lekmény elkövetésekor a H. életévét meghaladta, de a 18. életévét még nem töltötte be”. A fiatalkor alsó korhatárának a tizennegyedik életév be­töltésében történt meghatáro­zása egyben azt is jelenti, hogy az e koréven aluli elkö­vetők — egyébként valamely bűncselekmény törvényi tény­állását megvalósító cselekmé­nyei — nem képeznek bűn- cselekményt és az elkövető büntetőjogilag nem vonható fe­lelősségre. Az ilyen cselek­ményt elkövető gyermekkorú- akkal szembeni intézkedés a gyámhatóság hatáskörébe tar­tozik. A büntetőjog alkalmazása szempontjából nem a családjo­gi és a polgári jogi értelem­ben vett kiskorúságnak, ha­nem a ténylegesen betöltött életkornak van jelentősége. így ha a 18. életévét még be nem töltött elkövető házasságkötés folytán családjogilag nagy­korúvá is vált, büntetőjogi értelemben még fiatalkorú. Már a büntetőeljárás során fokozott figyelmet kell for­dítani arra, hogy az eljárás előmozdítsa a fiatalkorú he­lyes irányú fejlődését és szükség szerint kezdeményezni kell a fiatalkorú érdekében a védő- és óvóintézkedés elren­delését. A törvénynek megfe­lelőöl, fiatalkorúval szem­ben rendszerint nevelő intéz­kedést kell alkalmazni, előtér­be kerülvén a nevelés fel­adatai, valamint az egyéniesí- tés széles körű megvalósítása. A nevelő intézkedés bün­tetésekkel szembeni elsődleges­sége abból a felismerésből származik, hogy a fiatalkorú kialakulatlan egyénisége és jelleme könnyebben formál­ható, nevelési eszközei haté­konyabbak, s ezért általában nem indokolt a büntetés al­kalmazása. A fiatalkorúak testi, szellemi és erkölcsi fej­lődésük még nem fejeződött be, így fennáll a lehetősége annak, hogy megfelelő neve­léssel, folyamatos ráhatással teljesen megjavítható legyen. Nevelő intézkedésként alkal­mazza a bíróság: bírói meg­rovást, próbára bocsátást és a javító intézeti nevelést. Az alkalmazott intézkedés legtöbb esetben eléri célját, hatására a magukról megfeledkezett fiatalok a társadalom hasznos építőjévé válnak. Fiatalkorúval szemben, ne­velő intézkedés helyett bün­tetés alkalmazására csak vég­ső esetben és csak akkor ke­rülhet sor, ha a nevelő intéz­kedés alkalmazása nem mu­tatkozik célravezetőnek, nem nyújtaná kellően a társada­lom védelmét, vagy ha akár az egyéni, akár az általános megelőzés érdekei a nevelő intézkedésnél szigorúbb eszkö­zök alkalmazását igényli. A büntetés és a nevelés szem­pontjai ugyanis nincsenek egy­mással ellentétben, mert a büntetés szükségképpeni ve­lejárója a nevelés, azaz a ne­velés a büntetésen keresztül valósul meg. Ahhoz azonban, hogy a fia­talkorú elkövetőkkel szemben mely intézkedés vagy bünte­tés a legcélravezetőbb, szük­séges a fiatalkorú gyanúsított egyéniségének, értelmi fejlett­ségének és életviszonyainak a feltárása. Ennek érdekében a fiatal­korú elkövetőről környezet- tanulmányt kell készíteni. Ha a környezettanulmány során kiderül, hogy a szülő, vagy aki a kiskorú gondozására kö­telezett. súlyosan veszélyezte­ti a kiskorú testi, szellemi vagy erkölcsi fejlődését, elle­ne büntető eljárást kell kez­deményezni. Az említetteken kívül a büntetőtörvényünk számos intézkedéssel segíti a fiatalko­rúak nevelését, a bűnözés megelőzését. Ahhoz azonban, hogy a nevelő jelleg és a bűn­megelőző tevékenység haté­konyabban érvényesüljön, szükséges a társadalom erői­nek szélesebb körű bevonása az ifjúságvédelmi tevékeny­ségbe. a megelőző tevékenység kiszélesítése. Király Mihály rendőr hadnagy Egy igric a XX. századból Cseh Tamásról Az utóbbi időben mintha ke­vesebb szó esne róla. Nem sis­teregnek körülötte indulatok, nem ejtik ki áhítattal a nevét, s ez arra vall, hogy a koráb­bi évek Cseh Tamás-kultusza véget ért. Sajátos egyénisége, munkássága elsősorban a 60- as években tanult és a 70-es évekre felnőtt, beilleszkedett értelmiségi fiatalságához, a mai egyetemistákhoz, közép- iskolásokhoz áll a legköze­lebb, az ő élményeiket, vá­raikat, csalódásaikat, megva­lósult vagy elvetélt törekvései­ket tükrözi dalaival. Egy István körúti bérház harmadik emeletén él barát­jával, egy meglehetősen „le­pusztult” albérletben. — Véletlenül kerültem a pályára. Tanár voltam. Egy éjszaka hazakísértem valakit Rákospalotára, s amikor jöt­tem vissza, a Rákóczi úton ta­lálkoztam egy társasággal. Be­ültünk egy étterembe és ott a bemutatkozáskor megismer­kedtem Bereményi Gézával. Másnap feljött és öt perc alatt megírtuk a Desiree és az ócska cipő című dalt. Angyal szállt át a szobán. Gézának nem volt lakása, odaköltözött hozzám és elkezdtünk dolgoz­ni. Hogy kinek-minek? Nem vo’t vele szándékunk. Egy- s?9 haverok lehívtak a Kex ei"" ?s koncertjére, ott volt az első nyilvános fellépésem. — A szellemi élet vérkerin­gésébe hogyan kapcsolódtatok be? — További véletlenek során. Jancsó Miklós egyik asszisz­tense szólt a rendezőnek, hogy van itt egy gitáros fiú... Jan­csó behívatott és elénekeltem előtte néhány dalt. Bekerültem a filmbe — akkor forgatták a Még kér a nép-et — és el­kezdték átírni a forgatóköny­vet, hogy a gitáros fiú mint jelenség, végig szerepet kap­jon. Szinte azt játszatták el velem a filmben, ami a to­vábbi sorsom. Van egy éne­kes, aki ott bolyong az ese­mények körül, dalokat éne­kel és ezeknek a daloknak megvan a szerepük. Cseh Tamás útja ettől kezd­ve ismert, önálló estek, szín­házi szereplések, filmszerepek, majd két nagy sikerű nagyle­mez. Most az újabb est — a Fehér babák takarodója — újabb országos siker. — Sokan elvitatják dalaid művészi igazságát, mondván magánjellegű dolgokról, éne­kelsz és csak pózolás, művész­kedés az, amit csinálsz. — Ennek megítélése nem az én dolgom. Én csak annyit mondhatok, hogy csak addig csináljuk, amíg őszinte a dal és úgy vettem észre, hogy a közönség érzékenyen reagál arra, amit csinálok. Olyan még nem volt. hogy beszél­getés nélkül mentünk volna haza a fellépések után. Ezek­Törzszászlós — KISZ-titkár — Tajti Béla negyedéves hall­gató a Kossuth Lajos Kato­nai Főiskolán. Bevonulása első napjától kezdve, nagy gondot fordított a tanulásra és az alapkövetelmények tel­jesítésére. Másodéves korá­ban már alapszervezeti KISZ-titkár és KlSZ-bizott- sági tag. Ma már büszkén viseli a háromszoros Kiváló hallgató címet. A harmadik tanulmányi év végén, három­éves össztevékenysége alapján törzszászlóssá nevezték ki. Ak­tívan sportol, fő sportága a lövészet, melyben • egy egyéni és három csapataranyérem­mel büszkélkedhet. — Hogyan lehet elérni, hogy egy főiskolai hallgató minden területen kiemelke­dő eredményt produkáljon? — Azt hiszem, ez nem is olyan nehéz — mondotta. Az egyik az, hogy az órákon nagyon figyelek, jegyzeteket készítek. A másik fontos do­log a jó időbeosztás, úgy, hogy. a szellemi munka és a fizikai megterhelés váltsa egymást. Alapelvem: agitál­ni, tekintélyt szerezni csak a mindenoldalú példamutatás­sal lehet. Élsportoló Volt kitől tanulnia. Édes­apja hivatásos katona, édes­anyja pedagógus. Középisko­láit Salgótarjánban végezte. Már akkor megszerette a lö­vészetet és a helyi MHSZ- ben versenyzett. Aktívan dolgozott az Ifjú Gárdában is. Ezek után senki sem le­pődött meg azon, hogy a ka­tonatiszti pályát választotta élethivatásul. Eredményes mozgalmi vezetői tevékeny­ségét fémjelzi az a tény, hogy KISZ-alapszervezete már kétszer nyerte el a KISZ-kb dicsérő oklevelét, s az alapszervezet évek óta a legjobb a tömegsportban. — Azt tapasztaltam, a sze­mélyes példamutatásnak nagy ereje van, és talán en­nek is köszönhetők az élért eredmények. Így könnyebb szót érteni a KISZ-tagokkal. Nem vagyok egyedüli, aki e három területen sikereket ért el. Megemliteném évfo­lyamtársamat, Somogyvári Miklós törzszászlóst is, aki szintén KISZ-alapszervezeti titkár és élsportoló. — Mi a közelebbi célod? — A tavaszi vezetőségvá­lasztó taggyűlésig végezni a mozgalmi munkát, hozzájá­rulni, hogy sorrendben har­madszor is tanintézetünk nyerje el a KISZ-kb Vörös Vándorzászlaját. A sportolást is rendszeresen folytatni, a tanulás terén pedig úgy dol­gozni, hogy elérjem a főhad­nagyi rendfokozatot. — Sok sikert! G, S. Hátukon a házuk Hajdanában a céhlegények szekérre kapaszkodva járták be a világot, s ha valahol megtetszett egy város, a hely­beli iparosoktól kaptak szál­lást. Még az első magyar nyel­vű útleírás szerzője. Szepsi Csombor Márton is gyalogo­san ismerte meg Európát. Űt- ja közben sok mindenre pa­naszkodott, a tengerre, mert túl hullámos, a könnyűvérű hölgyekre, mert léptén-nyo­mon a nyakába akaszkodtak, a pénzre, mert nem volt be­lőle elég, csak éppen az embe­rek vendégszeretetét nem hiá­nyolta. Mai utódaik, a világra ki­váncsi kispénzű fiatalok, há­tizsákkal, sátorra] felszerel­kezve járják a környező or­szágokat. hazánkat. Ök azok, akik nem fizetnek több ezer forintot a „fiataloknak szerve­zett” társasutazásokért, ha­nem ugyanazért az összegért egy hét helyett háromig ma­radnak a bolgár téngerparton. Még akkor is, ha egész idő alatt kizárólag konzerven él­nek, ha az olcsóbb campingek- ben nincs is meleg víz. De megnézik Várnát, Burgaszt, Neszebárt, eljutnak a legdélibb halászfaluba is. Űj barátokat szereznek, mert egy táborban mindenki ismeri a szomszéd sátor lakóját, mert a faluban nem az idegenvezető kór he­lyettük egy pohár vizet. Utazás előtt igyekeznek min­dent megtudni arról az ország­ról, ahová mennek, mert sen­ki sem magyarázza el nekik a látnivalókat. Ez az utazásforma a mai tizen- és huszonévesek több rétegére jellemző. Lehet, hogy imádják a discót, vagy éppen Mini-, Beatrice-koncertekre ro­hannak, esetleg Kraftwerket hallgatnak otthon, vagy Bachot, talán indiai zenét. A közös bebnük, hogy csak úgy ismerhetnek meg minél többet a világból, ha „hátukra kap­ják a házukat”. Soós Éva Superdisco 18 éven felülieknek... Péntek este, Karancs-disco. A bejáratnál kívül-belül em­bertömeg. Egyesek felmutat­ják a jegyüket, a többiek vá­gyakozva néznek a belépők után. Az ácsorgók közül1 megszólítom Ferenc Zoltánt, aki itt törzsvendégnek szá­mít. — Mi a véleményed erről a discóról, és általában a vá­ros szórakozóhelyeiről? — Nincs olyan jó szórako­zóhely a városban, ahol iga­bői a beszélgetésekből tudom, hogy sok embert foglalkoztat­nak azok a dolgok, amelyek­ről énekelek. — A popzenészek közé tar­tozol? — Nem. B. Nagy László egyszer azt mondta ezekről a dalokról, hogy modern songok Én ezt elfogadom. Ha valaki­vel szellemi rokonságot érzek, akkor az Grunwalsky, András Ferenc, Petri György, Beremé­nyi Géza. Azokat az embere­ket szeretem, akik nem ma­gukat, hanem a vállalt szelle­miséget akarják érvényesíteni. Sebők János zán kellemes a hangulat. Vannak rendezvények, ahová, jobb, ha csak biztosítással megy be az ember. Ezt a „superdiscót” megfe­lelnek találom, a beugró is elfogadható, hisz nagyon jó műsorszámokat adnak a szü­netekben. Olyan filmeket ve­títenek, amelyeket moziban, nem lehet látni. No, ‘meg a discosokat is meg kell fizet­ni! Kérdésemre, hogy a diákok is vágynak egy színvonalasabb disco látogatására, s mit te­hetnének ennek érdekében, csak sajnálkozó mosoly a válasz. Majd így szól: — Való igaz, hogy ők is sze­— Nálunk is visszatérő a probléma, hogy nincsenek Sal­gótarjánnak olyan szórakozó­helyei, ahol a fiatalok arány­lag olcsón, és kulturáltan tölt­hetnék szabad idejüket. Egy színvonalas discót akartunk létrehozni, jó discósokkal, ki­emelkedő műsorszámokkal. Ehhez megkaptuk a Karancs Szállótól a termet, mi vállal­tuk a lebonyolítását. Felkér­tünk néhány élvonalbeli dis- jockeyt, vállalják el egy hé­ten egyszer az ötórás program zenei részét. — Milyen programokat ter­veznek a disco szüneteire? — Olyan műsorszámokat, amelyek általában kapcsolat­retnének többen és többször ban állnak a discóval. Film- bejönni. De nem tudom, ki vetítést szólótáncosok, hu­tudna segíteni a helyzeten. m0risták fellépését. Különben a kiskorúakat nyolc _ végül a belépőről. Mi a után úgyis kiküldik! célja az elővételben valójegy­A harmincforintos jegyet árusításnak? felmutatva beléphetünk a — Mivel jegyek csak az superdiscóba. A ruhatárnál Elxpress kirendeltségein vált­körülbelül ötven ember áll sorban. Tömeg a bárpultnál. Az asztaloknál minden hely foglalt, negyed hétkor! Csend­ben vár;,uk a kezdést, inig végre fél nyolc előtt felhang­zik a B. Tóth-féle szignál, majd az első szám. Néhány fiatalt faggatok, megfelelőnek tartják-e a szó­rakozási lehetőségeket? Be­szélgető partnereim Fábri Ró­bert, Tóth Péter, Kerekes Aladár. Véleményük több­nyire megegyezik: — Nincs megfelelő szórako­zóhely Salgótarjánban a fi­atalok számára, ahol kulturált hatók, már ránézésre ki tud­juk válogatni a tényleg szó­rakozni vágyó és nem rend­bontó embereket. Tehát bizo­nyos fokú nevelési célja is van. Társaságot szeretnénk összehozni, hogy egymás vi­selkedéséről is példát vehes­senek a fiatalok. Sajnos, el­terjedt az a hír, hogy ez a rendezvény csak a nagykorú- aké. Ez nem így van. Mi mindenkit szívesen látunk, ha megvette a jegyet, és tud vi­selkedni ! — Nem tudom, mennyire ismered Salgótarján szórako­zási lehetőségeit, mégis mi­környezetben tölthetnék eles lyennek tartod? — kérdeztem Környezetben toitnetnek ei es- discós R Tóth Lászl6t téiket. Ez a disco nagyon jó lenne, de sajnos, jegyet csak a hét elején lehet kapni. így nehéz bejutni annak, aki hét végén jön haza vidéki munka­helyéről. Tőlük is hallottam ezt a mondatot: ez inkább a húsz éven felüliek discója. A program nagyon tetszik. Nem mindennapi filmeket lát­hatunk, például ma a King- Kongot. Általában jó társa­ság ion össze, s mindenki jól érzi magát. á szünetben Hencz Páltól, az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda vezetőjétől kér­dem : — Mi adta az ötletet ezek­nek a rendezvényeknek a le­bonyolítására ? — Nem ismerem a várost, de nem is lényeges — vála­szolta. — A szórakozási lehe­tőségek hiánya nemcsak he­lyi probléma, Ez a mindenko­ri fiatalok állandó gondja. — Értem B. Tóth László szavait, de megérteni nem tudom. Ha ez a mindenkori probléma, akkor éppen ideje, hogy változtassunk rajta! Persze nyilvánvaló, hogy a fi­atalok egyedül nem boldogul­nak. Jó lenne, ha nemcsak az Express tekintené sajátjának e gondokat. Hűvös Katalin rr Korlát I .if nélküli sportdélután Nemrégiben rendezte meg a Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépis­kola Salgótarjánban az isko­lai tömegsportdélutánját. A sportcsarnoki rendezvénynek vendégei is voltak: a testvér­iskola, a kereskedelmi szak­munkásképző és az STC lab­darúgói — akiknek fontos szerepük volt a délutánion. Kezdésként ötperces torna- gyakorlat következett. Tanár és diák, öreg és fiatal, élspor­toló és lógós együtt hajlongott, ugrált, bebizonyítva ezzel is, hogy a testedzésnek nincse­nek korlátái. Ezután pattogós sportinduló hangzott fel, s bevonult a pályára a két lab­darúgócsapat: az STC-s fiúk, valamint az iskola tanár-diák vegyes csapata. A harminc perc kimenetele egy percig sem volt vitás, s csapatunk­nak egyébként sem volt „szán­déka” az STC — mostanában megtépázott — babérjait ki­sebbíteni. A nagy sikerű meccs után fakultatív jellegű versenyek következtek. Sok tanuló vett részt a fekvőtámasz- és a kö­télhúzóversenyen. A többiek sem unatkoztak ezalatt. Hi­szen különböző sportkérdések­re válaszolhattak, jutalom el­lenében. Szintén siker volt az ez évben pályakezdő Kiss Zol­tán lólengésgyakorlata. Bár tudása még kissé csiszolatlan, de már „látni benrfé” Magyar Zoltán leendő utódját. Utolsóként került sorra az érdeklődéssel várt sorverseny, melyben az iskola legügyesebb osztályán kívül a tanári, vala­mint a meghívott két vendég­csapat vetélkedett. A focisták ebben a versenyszámban is sikert arattak. A verseny ele­jén szerzett elő’nyüket meg­tartva, végig vezetve biztosan győztek. A tanárok csapata is derekasan küzdött, de ezúttal meg kellett hajolniuk az if­jabbak lendülete előtt. (telek) NÓGRÁD — 1979. november 17., szombat 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom