Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)
1979-11-17 / 269. szám
Ifjúságpolitikánk tükrében (IV.) Büntetőjogunk szerepe a nevelésben A fiatalkori bűnözés megelőzését nem csupán a büntetőjog eszközei biztosítják. Ezt szolgálja a gyermek- és ifjúságvédelem általános rendszere, valamint az egyes államigazgatási, társadalmi szervek speciális eljárása is. A bűncselekményt elkövető fiatalkorú ellen indított büntetőeljárás jellegét a személy életkora határozza meg. „A büntetőtörvény alkalmazásában fiatalkorú, aki a bűncselekmény elkövetésekor a H. életévét meghaladta, de a 18. életévét még nem töltötte be”. A fiatalkor alsó korhatárának a tizennegyedik életév betöltésében történt meghatározása egyben azt is jelenti, hogy az e koréven aluli elkövetők — egyébként valamely bűncselekmény törvényi tényállását megvalósító cselekményei — nem képeznek bűn- cselekményt és az elkövető büntetőjogilag nem vonható felelősségre. Az ilyen cselekményt elkövető gyermekkorú- akkal szembeni intézkedés a gyámhatóság hatáskörébe tartozik. A büntetőjog alkalmazása szempontjából nem a családjogi és a polgári jogi értelemben vett kiskorúságnak, hanem a ténylegesen betöltött életkornak van jelentősége. így ha a 18. életévét még be nem töltött elkövető házasságkötés folytán családjogilag nagykorúvá is vált, büntetőjogi értelemben még fiatalkorú. Már a büntetőeljárás során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az eljárás előmozdítsa a fiatalkorú helyes irányú fejlődését és szükség szerint kezdeményezni kell a fiatalkorú érdekében a védő- és óvóintézkedés elrendelését. A törvénynek megfelelőöl, fiatalkorúval szemben rendszerint nevelő intézkedést kell alkalmazni, előtérbe kerülvén a nevelés feladatai, valamint az egyéniesí- tés széles körű megvalósítása. A nevelő intézkedés büntetésekkel szembeni elsődlegessége abból a felismerésből származik, hogy a fiatalkorú kialakulatlan egyénisége és jelleme könnyebben formálható, nevelési eszközei hatékonyabbak, s ezért általában nem indokolt a büntetés alkalmazása. A fiatalkorúak testi, szellemi és erkölcsi fejlődésük még nem fejeződött be, így fennáll a lehetősége annak, hogy megfelelő neveléssel, folyamatos ráhatással teljesen megjavítható legyen. Nevelő intézkedésként alkalmazza a bíróság: bírói megrovást, próbára bocsátást és a javító intézeti nevelést. Az alkalmazott intézkedés legtöbb esetben eléri célját, hatására a magukról megfeledkezett fiatalok a társadalom hasznos építőjévé válnak. Fiatalkorúval szemben, nevelő intézkedés helyett büntetés alkalmazására csak végső esetben és csak akkor kerülhet sor, ha a nevelő intézkedés alkalmazása nem mutatkozik célravezetőnek, nem nyújtaná kellően a társadalom védelmét, vagy ha akár az egyéni, akár az általános megelőzés érdekei a nevelő intézkedésnél szigorúbb eszközök alkalmazását igényli. A büntetés és a nevelés szempontjai ugyanis nincsenek egymással ellentétben, mert a büntetés szükségképpeni velejárója a nevelés, azaz a nevelés a büntetésen keresztül valósul meg. Ahhoz azonban, hogy a fiatalkorú elkövetőkkel szemben mely intézkedés vagy büntetés a legcélravezetőbb, szükséges a fiatalkorú gyanúsított egyéniségének, értelmi fejlettségének és életviszonyainak a feltárása. Ennek érdekében a fiatalkorú elkövetőről környezet- tanulmányt kell készíteni. Ha a környezettanulmány során kiderül, hogy a szülő, vagy aki a kiskorú gondozására kötelezett. súlyosan veszélyezteti a kiskorú testi, szellemi vagy erkölcsi fejlődését, ellene büntető eljárást kell kezdeményezni. Az említetteken kívül a büntetőtörvényünk számos intézkedéssel segíti a fiatalkorúak nevelését, a bűnözés megelőzését. Ahhoz azonban, hogy a nevelő jelleg és a bűnmegelőző tevékenység hatékonyabban érvényesüljön, szükséges a társadalom erőinek szélesebb körű bevonása az ifjúságvédelmi tevékenységbe. a megelőző tevékenység kiszélesítése. Király Mihály rendőr hadnagy Egy igric a XX. századból Cseh Tamásról Az utóbbi időben mintha kevesebb szó esne róla. Nem sisteregnek körülötte indulatok, nem ejtik ki áhítattal a nevét, s ez arra vall, hogy a korábbi évek Cseh Tamás-kultusza véget ért. Sajátos egyénisége, munkássága elsősorban a 60- as években tanult és a 70-es évekre felnőtt, beilleszkedett értelmiségi fiatalságához, a mai egyetemistákhoz, közép- iskolásokhoz áll a legközelebb, az ő élményeiket, váraikat, csalódásaikat, megvalósult vagy elvetélt törekvéseiket tükrözi dalaival. Egy István körúti bérház harmadik emeletén él barátjával, egy meglehetősen „lepusztult” albérletben. — Véletlenül kerültem a pályára. Tanár voltam. Egy éjszaka hazakísértem valakit Rákospalotára, s amikor jöttem vissza, a Rákóczi úton találkoztam egy társasággal. Beültünk egy étterembe és ott a bemutatkozáskor megismerkedtem Bereményi Gézával. Másnap feljött és öt perc alatt megírtuk a Desiree és az ócska cipő című dalt. Angyal szállt át a szobán. Gézának nem volt lakása, odaköltözött hozzám és elkezdtünk dolgozni. Hogy kinek-minek? Nem vo’t vele szándékunk. Egy- s?9 haverok lehívtak a Kex ei"" ?s koncertjére, ott volt az első nyilvános fellépésem. — A szellemi élet vérkeringésébe hogyan kapcsolódtatok be? — További véletlenek során. Jancsó Miklós egyik asszisztense szólt a rendezőnek, hogy van itt egy gitáros fiú... Jancsó behívatott és elénekeltem előtte néhány dalt. Bekerültem a filmbe — akkor forgatták a Még kér a nép-et — és elkezdték átírni a forgatókönyvet, hogy a gitáros fiú mint jelenség, végig szerepet kapjon. Szinte azt játszatták el velem a filmben, ami a további sorsom. Van egy énekes, aki ott bolyong az események körül, dalokat énekel és ezeknek a daloknak megvan a szerepük. Cseh Tamás útja ettől kezdve ismert, önálló estek, színházi szereplések, filmszerepek, majd két nagy sikerű nagylemez. Most az újabb est — a Fehér babák takarodója — újabb országos siker. — Sokan elvitatják dalaid művészi igazságát, mondván magánjellegű dolgokról, énekelsz és csak pózolás, művészkedés az, amit csinálsz. — Ennek megítélése nem az én dolgom. Én csak annyit mondhatok, hogy csak addig csináljuk, amíg őszinte a dal és úgy vettem észre, hogy a közönség érzékenyen reagál arra, amit csinálok. Olyan még nem volt. hogy beszélgetés nélkül mentünk volna haza a fellépések után. EzekTörzszászlós — KISZ-titkár — Tajti Béla negyedéves hallgató a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán. Bevonulása első napjától kezdve, nagy gondot fordított a tanulásra és az alapkövetelmények teljesítésére. Másodéves korában már alapszervezeti KISZ-titkár és KlSZ-bizott- sági tag. Ma már büszkén viseli a háromszoros Kiváló hallgató címet. A harmadik tanulmányi év végén, hároméves össztevékenysége alapján törzszászlóssá nevezték ki. Aktívan sportol, fő sportága a lövészet, melyben • egy egyéni és három csapataranyéremmel büszkélkedhet. — Hogyan lehet elérni, hogy egy főiskolai hallgató minden területen kiemelkedő eredményt produkáljon? — Azt hiszem, ez nem is olyan nehéz — mondotta. Az egyik az, hogy az órákon nagyon figyelek, jegyzeteket készítek. A másik fontos dolog a jó időbeosztás, úgy, hogy. a szellemi munka és a fizikai megterhelés váltsa egymást. Alapelvem: agitálni, tekintélyt szerezni csak a mindenoldalú példamutatással lehet. Élsportoló Volt kitől tanulnia. Édesapja hivatásos katona, édesanyja pedagógus. Középiskoláit Salgótarjánban végezte. Már akkor megszerette a lövészetet és a helyi MHSZ- ben versenyzett. Aktívan dolgozott az Ifjú Gárdában is. Ezek után senki sem lepődött meg azon, hogy a katonatiszti pályát választotta élethivatásul. Eredményes mozgalmi vezetői tevékenységét fémjelzi az a tény, hogy KISZ-alapszervezete már kétszer nyerte el a KISZ-kb dicsérő oklevelét, s az alapszervezet évek óta a legjobb a tömegsportban. — Azt tapasztaltam, a személyes példamutatásnak nagy ereje van, és talán ennek is köszönhetők az élért eredmények. Így könnyebb szót érteni a KISZ-tagokkal. Nem vagyok egyedüli, aki e három területen sikereket ért el. Megemliteném évfolyamtársamat, Somogyvári Miklós törzszászlóst is, aki szintén KISZ-alapszervezeti titkár és élsportoló. — Mi a közelebbi célod? — A tavaszi vezetőségválasztó taggyűlésig végezni a mozgalmi munkát, hozzájárulni, hogy sorrendben harmadszor is tanintézetünk nyerje el a KISZ-kb Vörös Vándorzászlaját. A sportolást is rendszeresen folytatni, a tanulás terén pedig úgy dolgozni, hogy elérjem a főhadnagyi rendfokozatot. — Sok sikert! G, S. Hátukon a házuk Hajdanában a céhlegények szekérre kapaszkodva járták be a világot, s ha valahol megtetszett egy város, a helybeli iparosoktól kaptak szállást. Még az első magyar nyelvű útleírás szerzője. Szepsi Csombor Márton is gyalogosan ismerte meg Európát. Űt- ja közben sok mindenre panaszkodott, a tengerre, mert túl hullámos, a könnyűvérű hölgyekre, mert léptén-nyomon a nyakába akaszkodtak, a pénzre, mert nem volt belőle elég, csak éppen az emberek vendégszeretetét nem hiányolta. Mai utódaik, a világra kiváncsi kispénzű fiatalok, hátizsákkal, sátorra] felszerelkezve járják a környező országokat. hazánkat. Ök azok, akik nem fizetnek több ezer forintot a „fiataloknak szervezett” társasutazásokért, hanem ugyanazért az összegért egy hét helyett háromig maradnak a bolgár téngerparton. Még akkor is, ha egész idő alatt kizárólag konzerven élnek, ha az olcsóbb campingek- ben nincs is meleg víz. De megnézik Várnát, Burgaszt, Neszebárt, eljutnak a legdélibb halászfaluba is. Űj barátokat szereznek, mert egy táborban mindenki ismeri a szomszéd sátor lakóját, mert a faluban nem az idegenvezető kór helyettük egy pohár vizet. Utazás előtt igyekeznek mindent megtudni arról az országról, ahová mennek, mert senki sem magyarázza el nekik a látnivalókat. Ez az utazásforma a mai tizen- és huszonévesek több rétegére jellemző. Lehet, hogy imádják a discót, vagy éppen Mini-, Beatrice-koncertekre rohannak, esetleg Kraftwerket hallgatnak otthon, vagy Bachot, talán indiai zenét. A közös bebnük, hogy csak úgy ismerhetnek meg minél többet a világból, ha „hátukra kapják a házukat”. Soós Éva Superdisco 18 éven felülieknek... Péntek este, Karancs-disco. A bejáratnál kívül-belül embertömeg. Egyesek felmutatják a jegyüket, a többiek vágyakozva néznek a belépők után. Az ácsorgók közül1 megszólítom Ferenc Zoltánt, aki itt törzsvendégnek számít. — Mi a véleményed erről a discóról, és általában a város szórakozóhelyeiről? — Nincs olyan jó szórakozóhely a városban, ahol igabői a beszélgetésekből tudom, hogy sok embert foglalkoztatnak azok a dolgok, amelyekről énekelek. — A popzenészek közé tartozol? — Nem. B. Nagy László egyszer azt mondta ezekről a dalokról, hogy modern songok Én ezt elfogadom. Ha valakivel szellemi rokonságot érzek, akkor az Grunwalsky, András Ferenc, Petri György, Bereményi Géza. Azokat az embereket szeretem, akik nem magukat, hanem a vállalt szellemiséget akarják érvényesíteni. Sebők János zán kellemes a hangulat. Vannak rendezvények, ahová, jobb, ha csak biztosítással megy be az ember. Ezt a „superdiscót” megfelelnek találom, a beugró is elfogadható, hisz nagyon jó műsorszámokat adnak a szünetekben. Olyan filmeket vetítenek, amelyeket moziban, nem lehet látni. No, ‘meg a discosokat is meg kell fizetni! Kérdésemre, hogy a diákok is vágynak egy színvonalasabb disco látogatására, s mit tehetnének ennek érdekében, csak sajnálkozó mosoly a válasz. Majd így szól: — Való igaz, hogy ők is sze— Nálunk is visszatérő a probléma, hogy nincsenek Salgótarjánnak olyan szórakozóhelyei, ahol a fiatalok aránylag olcsón, és kulturáltan tölthetnék szabad idejüket. Egy színvonalas discót akartunk létrehozni, jó discósokkal, kiemelkedő műsorszámokkal. Ehhez megkaptuk a Karancs Szállótól a termet, mi vállaltuk a lebonyolítását. Felkértünk néhány élvonalbeli dis- jockeyt, vállalják el egy héten egyszer az ötórás program zenei részét. — Milyen programokat terveznek a disco szüneteire? — Olyan műsorszámokat, amelyek általában kapcsolatretnének többen és többször ban állnak a discóval. Film- bejönni. De nem tudom, ki vetítést szólótáncosok, hutudna segíteni a helyzeten. m0risták fellépését. Különben a kiskorúakat nyolc _ végül a belépőről. Mi a után úgyis kiküldik! célja az elővételben valójegyA harmincforintos jegyet árusításnak? felmutatva beléphetünk a — Mivel jegyek csak az superdiscóba. A ruhatárnál Elxpress kirendeltségein váltkörülbelül ötven ember áll sorban. Tömeg a bárpultnál. Az asztaloknál minden hely foglalt, negyed hétkor! Csendben vár;,uk a kezdést, inig végre fél nyolc előtt felhangzik a B. Tóth-féle szignál, majd az első szám. Néhány fiatalt faggatok, megfelelőnek tartják-e a szórakozási lehetőségeket? Beszélgető partnereim Fábri Róbert, Tóth Péter, Kerekes Aladár. Véleményük többnyire megegyezik: — Nincs megfelelő szórakozóhely Salgótarjánban a fiatalok számára, ahol kulturált hatók, már ránézésre ki tudjuk válogatni a tényleg szórakozni vágyó és nem rendbontó embereket. Tehát bizonyos fokú nevelési célja is van. Társaságot szeretnénk összehozni, hogy egymás viselkedéséről is példát vehessenek a fiatalok. Sajnos, elterjedt az a hír, hogy ez a rendezvény csak a nagykorú- aké. Ez nem így van. Mi mindenkit szívesen látunk, ha megvette a jegyet, és tud viselkedni ! — Nem tudom, mennyire ismered Salgótarján szórakozási lehetőségeit, mégis mikörnyezetben tölthetnék eles lyennek tartod? — kérdeztem Környezetben toitnetnek ei es- discós R Tóth Lászl6t téiket. Ez a disco nagyon jó lenne, de sajnos, jegyet csak a hét elején lehet kapni. így nehéz bejutni annak, aki hét végén jön haza vidéki munkahelyéről. Tőlük is hallottam ezt a mondatot: ez inkább a húsz éven felüliek discója. A program nagyon tetszik. Nem mindennapi filmeket láthatunk, például ma a King- Kongot. Általában jó társaság ion össze, s mindenki jól érzi magát. á szünetben Hencz Páltól, az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda vezetőjétől kérdem : — Mi adta az ötletet ezeknek a rendezvényeknek a lebonyolítására ? — Nem ismerem a várost, de nem is lényeges — válaszolta. — A szórakozási lehetőségek hiánya nemcsak helyi probléma, Ez a mindenkori fiatalok állandó gondja. — Értem B. Tóth László szavait, de megérteni nem tudom. Ha ez a mindenkori probléma, akkor éppen ideje, hogy változtassunk rajta! Persze nyilvánvaló, hogy a fiatalok egyedül nem boldogulnak. Jó lenne, ha nemcsak az Express tekintené sajátjának e gondokat. Hűvös Katalin rr Korlát I .if nélküli sportdélután Nemrégiben rendezte meg a Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola Salgótarjánban az iskolai tömegsportdélutánját. A sportcsarnoki rendezvénynek vendégei is voltak: a testvériskola, a kereskedelmi szakmunkásképző és az STC labdarúgói — akiknek fontos szerepük volt a délutánion. Kezdésként ötperces torna- gyakorlat következett. Tanár és diák, öreg és fiatal, élsportoló és lógós együtt hajlongott, ugrált, bebizonyítva ezzel is, hogy a testedzésnek nincsenek korlátái. Ezután pattogós sportinduló hangzott fel, s bevonult a pályára a két labdarúgócsapat: az STC-s fiúk, valamint az iskola tanár-diák vegyes csapata. A harminc perc kimenetele egy percig sem volt vitás, s csapatunknak egyébként sem volt „szándéka” az STC — mostanában megtépázott — babérjait kisebbíteni. A nagy sikerű meccs után fakultatív jellegű versenyek következtek. Sok tanuló vett részt a fekvőtámasz- és a kötélhúzóversenyen. A többiek sem unatkoztak ezalatt. Hiszen különböző sportkérdésekre válaszolhattak, jutalom ellenében. Szintén siker volt az ez évben pályakezdő Kiss Zoltán lólengésgyakorlata. Bár tudása még kissé csiszolatlan, de már „látni benrfé” Magyar Zoltán leendő utódját. Utolsóként került sorra az érdeklődéssel várt sorverseny, melyben az iskola legügyesebb osztályán kívül a tanári, valamint a meghívott két vendégcsapat vetélkedett. A focisták ebben a versenyszámban is sikert arattak. A verseny elején szerzett elő’nyüket megtartva, végig vezetve biztosan győztek. A tanárok csapata is derekasan küzdött, de ezúttal meg kellett hajolniuk az ifjabbak lendülete előtt. (telek) NÓGRÁD — 1979. november 17., szombat 5
