Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)
1979-11-17 / 269. szám
Nyilatkozat Az izraeli megszálló hatóságok újabb megtorló intézkedései a nabluszi palesztin polgármester tisztségéből történt elmozdítása, letartóztatása és kiutasítása nyomán, pénteken nyilatkozatot tett közzé az Országos Béketanács és a Magyai- Szolidaritási Bizottság. A magyar közvéleménnyel együtt határozottan elítéljük a Begin-kormány újabb terveit, amelyek a megszállt arab területeken izraeli településhálózat bővítését célozzák, elítéljük' az izraeli hatóságoknak az arab lakosság ellen elkövetett terrorista akcióit, házak lerombolását, a lakosság elűzését, földjeik elrablását, ezreknek törvénytelen börtönben tartását. A világ haladó erőivel együtt további szolidaritásunkról biztosítjuk a megszállt arab területek lakosságát és támogatjuk a Palesztinái arab !néo egyetlen törvényes képviselőjének, a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezetnek a vezetésével az önrendelkezésért és az önálló államalapítás jogáért folytatott harcot. Követeljük az összes megszállt területről az izraeli csapatok azonnali kivonását, a közel-keleti kérdés igazságos rendezését, a térség valameny- nyi állama szuverenitásának és területi integritásának biztosítását Támogatásunkról biztosítjuk Nablusz és Ciszjordánia más városainak arab polgármestereit. akik saját földjükön törvényes jogaik gyakorlásáért harcolnak — fejeződik be a nyilatkozat. (MTI) Megalakult az új iráni kormány Khomeini konfraintézkedései Az iráni iszlám forradalmi tanács kijelölte az ország új kormányát — jelentette csütörtökön este a teheráni rádió. Az új, 16 fős kabinet, a Bazargan-kormány helyére lép. amely — mint ismeretes — a múlt hét elején nyújtotta be lemondását. A teheráni rádió nem tett említést új miniszterelnökről, jelezve, hogy az iszlám forradalmi tanács legalábbis ideiglenesen továbbra is kollektív kormányfőként tevékenykedik. A testület szóvivője egyébként bejelentette, hogy a kabinet miniszterei a tanács „képviselői” lesznek. Az iszlám forradalmi tanács csütörtöki ülésén nem vett részt Khomeini ajatollah. aki — mint Qumban hivatalosan közölték — „kimerültség és kisebb betegség” — miatt december 5-ig pihenés céljából visszavonul, s erre az időre valamennyi találkozóját lemondták. A síiták szent városában Khomeini még fogadta azt a teheráni küldöttséget, amely átadta neki az elkészült új iszlám alkotmánytervezetet. A főpap ebből az alkalomból rövid beszédet mondott, amelyben először foglalt állást a hivatalos iráni bankbetéteket zároló amerikai döntéssel kapcsolatosan. Az ajatollah élesen elítélte az Egyesült Államok kormányát, és az iráni pénzek kiadásának befagyasztását „rablásnak” minősítette. Az iráni vallási vezető hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok magatartása semmilyen körülmények között sem gyengíti meg Irán „határozottságát”. Khomeini nyilatkozatát sugározta csütörtökön este a francia televízió is. Az ajatollah kijelentette: amennyiben az Egyesült Államok nem változtat Iránnal szembeni magatartásán, úgy országa további, „Washington számára ártalmas” intézkedéseket foganatosít. A főpap ismét megerősítette: a teheráni amerikai nagykövetségen talált dokumentumok arról tanúskodtak, hogy az amerikaiak számos Irán ellen irányuló szabotázs-, illetve provokatív akciók ki- tervelői. Nyilatkozatában Khomeini ajatollah „természetesnek” tartotta, hogy iráni diákok a megbuktatott sah kiadatásának kikényszerítése céljából amerikaiakat teheráni nagykövetségükön túszként fogva tartanak. Egy libanoni lapnak adott nyilatkozatában Baniszadr külügyminiszter is annak a nézetének adott hangot, hogy — noha ő személy szerint ellenzi idegen országok nagy- követségének megszállását — a diákok akciója megfelel az iráni nép akaratának. A külügyminiszter közölte ugyanakkor, hogy a fogva tartott túszoknak nem esik bántódá- sa. Hírügynökségi jelentések szerint az iráni állami bankbetétek befagyasztását követően Irán bezáratta négy egyesült államokbeli konzulátusát. a washingtoni nagykövetség ugyanakkor tovább működik. Washingtonban ugyanakkor bejelentették hogy a Pentagon — tekintettel az iráni—amerikai viszony jelenlegi állására — tanulmányozza a helyzetet azzal a szám szerint 273 iráni állampolgárral kapcsolatosan, akik jelenleg katonai kiképzésben részesülnek az Egyesült Államokban. A hadügyminisztérium szóvivője közölte, hogy a jövőben esetleg felmerülhet a kiképzés beszüntetése. New York-i hír: az ENSZ szóvivőjének közlése szerint Irán hozzájárult ahhoz, hogy Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kár teheráni képviselője felkeresse a muzulmán diákok által megszállva tartott teheráni amerikai nagykövetséget. Sok, sok pénz 15—20 milliárd dollárt is kitehet a volt iráni uralkodó „magánvagyona”, amelyet a Chase Manhattan bankház őriz — jelentette pénteken a The Washington Post. A lap emlékeztetett rá, hogy az egyik legnagyobb amerikai pénzintézetnek nagy érdekeltségei is voltak Iránban, amelyeket azonban a forradalom után megszüntettek. Míg ezekről a műveletekről vannak adatok, sűrű homály fedi a volt uralkodócsalád kapcsolatait a Chase Manhattannél. (MTI) Ismét letartóztatások Dél-Koreában A „nyugalmas politikai for- kényszerszünet után hétfőn radalómként” reklámozott po- ismét megnyitják az egyete- litika jegyében a dél-koreai meket és főiskolákat, ame- hatóságok egyrészt bizonyos lyeket a Pák Csöng Hi diktá- korlátozások megszüntetésével tor meggyilkolása után elren- enyhítik a kivételes állapot delt kivételes állapot beveze- szigorát, másrészt azonban le- tésekor zártak be. Szöuli for- tartóztatják bármiféle ellenzéki rások ugyanakkor arról szá- politikai tevékenység kezde- mólnak De, hogy a hatóságok ményezőit — állapítja meg ellenzéki személyeket vettek a Reuter hírszolgálati iroda őrizetbe. Azzal vádolják őket, szöuli jelentésében. hogy megsértették a kivételes Ocsung Szung Hva tábor- állapotról szóló törvényt, amely nők, a hadsereg vezérkari fő- tiltja a „csoportos tevékeny- nöke, a statáriális hatóságok séget”. Korábban újságírókat parancsnoka pénteken beje- vettek őrizetbe hasonló vádak lentette, hogy háromhetes alapján. Prágában Gustáv Husák csehszlovák elnök (jobbra) fogadta Willibald Pahr osztrák külügyminisztert. Dél-Korea: „Bűvös kzárva Nemrég megszületett Szöulban a végsőnek tekintett variáns Pák Csöng Hi dél-koreai diktátor meggyilkolásának körülményeiről. A hiva- ta’os jelentések szerint Fák élesen bírálta Kim Dze Kju* nak, a KCIA, a hírszerzés volt főnökének erélytelenségét, az egyetemisták és munkások által szervezett októberi tüntetések elfojtásában. A szöuli dokumentum gondolatmenete szerint a hírszerzés vezetője pedig „preventív lépésként” követte el merényletét az elnök ellen, azzal az alig titkolt reménnyel, hogy ő követi majd áldozatát a legfőbb közjogi méltóság megszerzésében. SZÖULI KÖZÁLLAPOTOK Érdekes kuriózum az a hír, amelyet a japán Kyodo hír- ügynökség röppentett fel. Eszerint a hírszerzés főnöke a szöuli kormány rendkívüli ülésén, órákkal az elnök halála után bevallotta: „Én öltem meg Pakot. Az Egyesült Államok mögöttem áll. Washington azt kívánja mindannyiunktól, hogy feltétlenül kövessenek engem”. Ha az utóbbi hír valóságtartalma roppant nehezen is ellenőrizhető, a Pák Csöng Hi haláláról kiadott jelentés hihetőnek tűnik. S noha nem szorul bizonyításra, hogy az erély, illetve az erélytelenség másként ítéltetik meg egy diktatúra vagy mondjuk egy polgári demokratikus rendszer optikáján át, az egész vita, a maga tragikomikus ellentmondásaival nagyon jellemző a szöuli közállapotokra. Ha igaz, Pák erélytelennek tartotta a rendőrség fellépését a nagy iparvárosokban, Maszan- ban, Puszanban, miközben a civilizált világ brutális terrornak minősítette a dél-koreai hatóságok akcióit a tömegmegmozdulások elfojtása során. Mi jellemzi ma, három héttel a diktátor halála után Dél- Korea belpolitikai helyzetét? Minden politikai bizonytalanság ellenére az az erő, nevezetesen a hadsereg, amely az elmúlt negyedszázadban is szilárdan kezében tartotta a gyeplőket, változatlanul az ország egyedüli és tényleges irányító szerve. A hatszázezer fős amerikai mintára kiképzett, amerikai (és ultramodern) fegyverzetű hadsereg vezérkari főnöke Csüng Song Hva jelenleg a legfőbb hatalmasság, megelőzve természetesen az állam névleges vezetőjét, Cső Kju Ha ügyvezető elnököt. Öt egyébként a legtöbb regionális megfigyelő ugyanolyan átmeneti figurának tekinti, mint azt a Csan Mjong miniszterelnököt, akinek kérészéletű kormányzata előzte meg 19 évvel ezelőtt Pák Csöng Hi katonai puccsát. ELLENZÉKI LÉPÉSEK Három héttel a diktátor halála után a szöuli politikai csatározások középpontjában a jövő alakulása áll. S ez természetesen több, mint személyi kérdés. Ha elfogadjuk azokat a nyugati értékeléseket, amelyek szerint Pák Csöng Ki diktatúrája, személyi hatalma, s terrorisztikus kormányzati rendszere ellentmondásra került Dél-Korea gazdasági fejlődésével, s tulajdonképpen a tőkés alapokon való megerősödés, politikai stabilizálódás fékezőjévé vált, úgy logikus az a következtetés is: szükségszerűen valamifajta liberalizálásnak kellene végbemennie Szöulban. Mindez, külön hangsúlyozni sem kell, hogy tökéletesen egybevágna a polgári ellenzék évtizedes követeléseivel. Az ellenzék vezető ereje, az új demokrata párt figyelemre méltó gesztusokat tett az elmúlt napokban. Képviselői visszavonták korábbi lemondásukat és előzetes feltételek nélkül visszatértek a parlamentbe. Távozásuk — mint ismeretes — szoros összefüggésben állt a Pák halálát megelőző belpolitikai válsággal. A hatvankilenc ellenzéki honatya a múlt hónap elején nyújtotta be lemondását tiltakozásul amiatt hogy vezetőjüket Kim Jung Szamot, a párt elnökét koholt vádak alapján kizárták a törvényhozásból. Nos, a szöuli vezetés első reagálása — enyhén szólva, — rövidlátásról tanúskodik. CsÖ Kju Ha ügyvezető elnök rádióbeszédében jelentette be az ország nyilvánosságának, hogy január 25-ig megválasztják az új államelnököt, mégpedig az eredeti módon, a Pák Csöng Hi által erőszakkal életbe léptetett alkotmány előírásai szerint. Homályosan kilátásba helyezte az ideiglenes államfő az alkotmány esetleges felülvizsgálását, továbbá új választások kiírását. DIKTATÚRA — FÁZISKÉSÉSBEN Szöul a jelek szerint fáziskésésben van. Az ellenzék egyik tekintélyes vezetője, Jun Bo Szun, akit a diktátor idős kora ellenére több évi börtönbüntetésre ítélt, nyilatkozatban foglalta össze követeléseit. Ezek a következők: 1. Három hónapon belül dolgozzanak ki újabb alkotmányt, s annak alapján tartsanak általános választásokat. 2. A jelenlegi ügyvezető elnök haladéktalanul mondjon le és alakítsanak olyan átmeneti kormányt, amelyben he2 NÓGRÁD — 1979. november 17., szombat RENDHAGYÓ FOLYTATÁS Úgy tűnik, a bolíviai dráma újabb felvonása előtt gördül fel a függöny. Lehet, hogy mire e sorok megjelennek, a hatalmas területű (több mint egymillió négyzetkilométer!), de rendkívül ritkán lakott és magas hegyekkel megtűzdelt országban már új államfő ül a bársonyszékben. Az enyhén szólva más kérdés, hogy ha ez — az előzetes elképzeléseknek megfelelően — bekövetkezik, meddig ül az új államfő abban a bársonyszékben, arról nem is beszélve, hogy kikre támaszkodva, milyen bel- és külpolitikai irányba próbálja fordítani a zaklatott sorsú ország hányódó hajóját. A tény minden esetre az. hogy Bolíviában, sakknyelven szólva, valamiféle sajátos patthelyzet alakult ki. Az előzmények közismertek. Törvényesen megválasztottak egy polgári politikust — Walter Guevara Arze személyében — az állam elnökévé. Ellenfelei különböző érvekkel-ürügyekkel megkérdőjelezték e választást és olyan kavargó belpolitikai helyzetet teremtettek, hogy valósággal tálcán kínálták a régi jó latin-amerikai „megoldást”, a katonai puccsot. Mint ismeretes, ez a „megoldás” nem is váratott magára sokáig: Alberto Natusch Busch, a főtiszti kar nevében, szabályos katonai államcsínnyel átvette a hatalmat. Az első pillanatban úgy tűnt, minden a hagyományos forgatókönyv szerint történik: a polgári államfő eltűnt a horizontról, megkezdődtek a letartóztatások. A folytatás azonban rendhagyónak bizonyult. Az ország történetében először volt kénytelen olyat tapasztalni a hatalomra jutott katonai junta, hogy a lakosság egyszerűen nem nyugszik bele a tényékbe — nemcsak véleménye van, de elszántsága is a cselekvésre. Nem túlzás az az állítás, hogy a puccs pillanata óta szüntelen tömegmozgalmak tették lehetetlenné Natusch Busch országlását és vezettek el csütörtöki lemondásáig. Igaz, lemondott Guevara Arze is, ezzel — legalábbis elméletben—„tiszta lapot” nyitva, lehetőséget teremtve egy „pártatlan harmadik” megválasztásához. Bolíviában kuszák a frontok. Nehéz lenne megmondani, melyik politikai erő. vagy akár a hadsereg egv-egy fegyver, neme, tiszti csoportja kül- és belpolitikai értelemben pontosan kit, kiket képvisel. A lényeg azonban nem ez, hanem az, hogy egy sikeres katonai puccs nem telepedhetett rá babérjaira — országlása meghiúsult a népi ellenálláson. Ez az új jelenség Bolíviában — és nemcsak Bolíviában —, egy olyan üzenet, amelyet Washington címére adott fel a történelem. Harmat Endre Arab külügyminiszteri tanácskozás Dél-Libanon rendezéséről , Az arab külügyminiszterek egynapos késéssel megnyitott tanácskozásán csütörtökön Fuad Butrosz libanoni külügyminiszter ismertette a déllibanoni rendezéssel kapcsolatos hivatalos libanoni állásr pontot. A libanőni kormány azt követeli, hogy távolítsák el Dél-Libanonból az ENSZ-erők kivételével az összes fegyveres alakulatokat. A tervezet alapján a palesztinoknak a Litani folyón túlra kellene visszavonulniuk Dél-Libanonból. Fuad Butrosz, a külügyminiszteri tanácskozáshoz közelálló források szerint előre ellyet kapnak a demokratikus erők is. 3. Azonnal és feltétel nélkül bocsássák szabadon az ösz- szes politikai foglyot, s rehabilitálják a Pák Csöng Hi idején meggyilkolt ellenzékieket. 4. Biztosítsák a háborítatlan politikai tevékenységet. Hogy a fennálló hatalom és az ellenzékiek újabb összecsapásának mi lesz a végső eredménye, ma még nem mondható meg pontosan. Az eredő azonban nagyban függ majd az Egyesült Államok állásfoglalásától is, amely döntően befolyásolja a dél-koreai politika alakulását. Megosztott országról lévén szó, nagy súllyal esik latba Észak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság álláspontja a déli fejleményekkel kapcsolatban. Phenjan a közelmúltban ismételten kijelentette, hogy „kész bármikor, bárhol, bárkivel találkozni” a két országrész közötti párbeszéd felújítására. Ugyanakkor Északon nem táplálnak illúziókat a lehetőségeket illetően. A Koreai Munkapárt központi lapja a Nodong Színműn a napokban vezércikkben mutatott rá. „A kulisszák mögötti mesterkedés, amely Pák Csöng Hi meggyilkolása után kezdődött, azt jelzi, hogy a dél-koreai diktátor halála nem szolgált megfelelő tanulságul a rezsim politikusainak. Céljuk az, hogy a bábkormány segítségével, új cégér alatt megőrizzék a fasiszta rezsimet, s fenntartsák a kettéosztottságot, illetve az amerikai befolyást Dél-Koreában”. Győri Sándor utasított minden oly ah, a libanoni tervezettel kapcsolatos módosítást, amely nem csökkentené a PFSZ dél-libanoni mozgásszabadságát. A palesztin ellenállási mozgalom ezt a tervezetet korábban már elutasította. Á PFSZ- szel szövetséges, a libanoni baloldali erőket tömörítő haladó nemzeti mozgalom figyelmeztette a bejrúti kormányt, nehogy olyan álláspontot foglaljon el a tuniszi arab csúcson, amelyben egyfelől behódolna az izraeli jobboldali sza- kadár nyomásnak, másfelől magáévá tenné a dél-libanoni rendezésre vonatkozó amerikai kezdeményezést. Nagy vitát váltott ki a Ií- biai küldöttség azon javaslata, hogy válaszul Carter amerikai elnök azon döntésére, hogy befagyasztja Irán amerikai bankokban levő betéteit, az arab országok hozzának közös megtorló lépéseket. A líbiai küldöttség javaslatát a tanácskozáshoz közelálló források szerint elutasították. Líbia korábban bejelentette, hogy nem pótolja az Egyesült Államok számára az iráni kőolajszállítások kiesésével keletkezett hiányt. Az arab külügyminiszterek pénteken a libanoni dokumentum vitájával folytatták a tanácskozást. (MTI) Castro fogadta Jepisevet Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt KB első titkára, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának elnöke csütörtökön fogadta Alekszej Jepisev hadseregtábornokot, az SZKP KB tagját, a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta politikai főcsoportfőnökét, aki katonai küldöttség élén hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik Kubában. A szívélyes, baráti légkörű találkozón nemzetközi kérdéseket vitattak meg. Alekszej Jepisev átadta Fidel Castró- nak az SZKP, illetve a Szovjetunió kormánya és fegyvere« erői vezetőinek szívélyes üdvözletét. (MTI)
