Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)
1979-11-15 / 267. szám
Iráni helyzetkép Gazdasági háború a túszügy kapcsán Egyre feszültebbé válik az Egyesült Államok és Irán viszo- nya. A képen Vance külügyminiszter és Duncan energiaügyi miniszter egy Iránnal összefüggő képviselőházi tanácsko1 Fejlődő magyar—francia kapcsolatok Miután Irán kedden kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását, hangoztatva, hogy az Egyesült Államok háborús hisztériát szít. és ezzel fenyegeti Irán. valamint a térség biztonságát, a világszervezetben intenzív konzultációk kezdődtek az iráni követelésről. Baniszadr iráni külügyminiszter ezzel kapcsolatos leveléről Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár haladéktalanul tájékoztatta á Biztonsági Tanács tagjait, ugyanakkor az amerikai külügyminisztérium szükségét látta ismételten leszögezni : a Teheránban fogva tartott túszok szabadon bocsátását továbbra is elsődlegesnek tekinti. Emlékezetes, hogy a testület ülésének összehívását kérve Irán követelte: az Egyesült Államok egyezzen bele abba. hogy nemzetközi bizottság vizsgálja ki a megbuktatott sah bűncselekményét, és juttassa vissza Teheránnak Reza Pahlavi. valamint családtagjai vagyonát. Hírügynökségek nvugati diplomáciai köröket idézve mindazonáltal valószínűtlennek tartják, hogy a Biztonsági Tanács hivatalos ülésére „haladéktalanul” sor kerülne. A mélypontra jutott iráni —amerikai viszony további fejleményei: kedden ülést tartott az amerikai képviselőház, s határozatot hozott arról, hogy beszüntetik mindenfajta gazdasági és katonai segély folyósítását Iránnak. Az egyhangúlag elfogadott döntésnek —. amely most a szenátus elé kerül — nincs gyakorlati jelentősége, mivel Irán jelenleg nem részesül semmifajta amerikai segélyben. Ami Iránt illeti: Teheránban kedden este újabb ülést tartott az iszlám forradalmi tanács, s határozatot hozott arról, hogy Irán lezárja légi- terét az amerikai repülőgépek előtt. A tanácskozásról egyébként Rafszandzsaim ajatollah számolt be a PARS hivatalos iráni hírügynökségnek, hangoztatva, hogy a testület elsősorban „a külpolitikáról, az iráni—amerikai kapcsolatokról, az olajkérdésekről, valamint a teheráni amerikai nagykövetséggel kapcsolatos problémákról” tárgyalt. A teheráni amerikai nagykövetséget megszállva és a imnt- egy száz személyt fogva tartó ötszáz muzulmán diák szóvivője kedden sajtóértekezleten közölte: a diákok továbbra is ragaszkodnak a sah kiadatásához. Eszerint az akció elkövetőd nem értenek egyet az iráni hivatalos személyiségek Az izraeli politikai életben október végén bekövetkezett földrengés nehezen helyreállítható károkat okozott Begin miniszterelnök háza táján. Előbb Dajan külügyminiszter nyújtotta be lemondását, majd egy nappal később a legfelsőbb bíróság törvénytelennek nyilvánította a Nablus közelében létesített Elon Moreh félkatonai települést, amelyről pedig 1977. májusában történt megválasztásakor Begin magabiztosan jelentette ki: „ .. .még nagyon sok olyan települést fogunk létrehozni”. INFLÁCIÓ ÉS BIZALMATLANSÁG Az egyre mélyülő belső válság egyik oka a gazdasági helyzet tartós romlása. Hivatalos adatok szerint az infláció idén eléri a 108 százalékot. A pénzromlást annak ellenére sem sikerült megfékezni, hogy külföldről — főleg az Egyesült Államokból — több milliárd dollárt pumpálnak az izraeli gazdaságba. A fegyverkezésre fordított kiadásokat tekintve viszont Izrael a világ- ranglista élére küzdötte fel magát, s ma már az egy főre eső külföldi adósság tekintetében is az elsők között van. Javulás pedig aligha várható a közeljövőben, hiszen Izraelnek le kellett mondania a Sínai-félsziget olajkútjairól, amelyek szükségletének egy- harmadát fedezték. A hiányzó mennyiséget részben Egyiptomból, részben a világpiaczásra tart. által kedden nyilvánosságra hozott „kompromisszumos” tárgyalási feltételekkel sem. Irán szerdán bejelentette, hogy kivonja az amerikai bankokból ott tartott valutatartalékait és a csaknem 12 milliárd dollárt kitevő összeget más országok pénzintézeteiben helyezi el. A döntést Abol Hasszán Baniszadr iráni külügyminiszter tudatta a sajtó képviselőivel. A miniszter közölte, hogy a döntést az Iráni Központi Bank hozta a forradalmi ta’nács jóváhagyásával. Hozzáfűzte: Teheránban nem tartanak attól, hogy az amerikaiak befagyasztják a szóban forgó iráni bankszámlákat. Baniszadr azt is bejelentette: New Yorkba utazik, hogy a világszervezet fórumán személyesen fejthesse ki és magyarázhassa meg, miért követeli jogosan az iráni nép a saih kiadatását. A külügyminiszter utazásának időpontját nem közölte. A külügyminiszter elmondotta: az iráni kormány megvizsgálja, hogy a teheráni amerikai nagykövetségen fogva tartott túszok közül „kik az ártatlanok, azaz kik azok, akik nem páktáltak le az amerikaiakkal”. Baniszadr ígéretet tett arra, hogy ezeket a személyeket megpróbálják két-három napon belül kiszabadítani. ☆ Az amerikai kormány befagyasztja az Egyesült Államok bankjaiban levő iráni követeléseket, vált ismertté szerről kell beszereznie egyre magasabb árakon. A válság másik, s fontosabb oka a Begin-kormány elleni egyre növekvő bizalmatlanság, Dajan lemondása csupán egyik megnyilvánulási formája ennek. A volt külügyminiszter korántsem a béke őrangyala, ő ugyanúgy Izrael érdekeit tartja szem előtt, mint Begin. Nézeteik nem a célok tekintetében, sokkal inkább a hozzájuk vezető útban, a módszerekben és az eszközökben különböznek. Míg ugyanis Begin Ciszjordánia nyílt és erőszakos bekebelezésére törekszik, Dajan megelégedne azzal, ha ott és a Gázai-övezetben a palesztin lakosságnak nyújtott autonómiával egyidőben fennmaradhatna az izraeli katonai jelenlét. Ez azt jelentené, hogy az említett területek hivatalosan nem tartoznának izraeli fennhatóság alá, a palesztinok azonban csupán névleges autonómiát élvezhetnének, azaz „szabadon” intézhetnék saját ügyeiket az izraeli fegyverek árnyékában. Dajan találkozott a Ciszjordániában és a Gázai- övezetben élő palesztinok több olyan képviselőjével, aki a PFSZ-t tekinti a palesztinai nép egyetlen törvényes képviselőjének és szerinte az emlídán reggel Washingtonban. Az első becslések szerint Irán mi'ntegy 12 milliárd dollárnyi követeléssel rendelkezik, túlnyomórészt a Chase Manhattan bankháznál. A Fehér Ház hivatalos közleménye szerint az iráni követelések zárolása csak az állam, illetve az állam tulajdonában levő pénzintézetek amerikai bankbetéteire vonatkozik. A CBS szerint e követelések összegét ötmilliárd dollárra bécsülik. A lépés még feszültebbé teszi a két ország viszonyát. Az ENSZ székhelyén egyidejűleg folynak az első tanácskozások az iráni kérésről, hogy a Biztonsági Tanács vitassa meg a viszályt, a volt sah felelősségre vonásának kérdését. * Eddig 500 holttestet találtak a romok alatt azokban az északkelet-iráni falvakban, amelyeket a kora reggeli órákban súlyos földrengés sújtott — közölte egy felhatalmazott vallási tisztségviselő Mashadban. A Sirazi ajatollah megbízásából nyilatkozó szóvivő hozzáfűzte, hogy kivezényelt mentőosztagok dolgoznak a földrengés sújtotta 14 faluban, és rövidesen önkéntesek is érkeznek az ország többi részéből. A hatóságok nagy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy megszervezzék a terület egészségügyi és élelmiszer-ellátását. (MTI) tett személyiségek készek lettek volna tárgyalni egy ilyen átmeneti szakaszról. Begin azonban még e csekélyke autonómiát is elutasította, sőt újabb települések létrehozását szorgalmazta. Ugyanakkor felmentette külügyminiszterét az autonómiatárgyalásokon résztvevő izraeli küldöttség vezetése alól, s erre a posztra a vallásos fanatikusok képviselőjét, Burg belügyminisztert nevezte ki. Dajan, akit ezzel a saját szavai szerint „a diplomáciai rendezvények és fogadások szervezőjévé degradáltak”, benyújtotta lemondását. Talán nem véletlen, hogy aznap este 100 ezer ember vonult fel a Tel Avivri polgármesteri hivatal előtti térre, tartós és igazságos rendezést követelve. INGATAG POZÍCIÓBAN Begin azonban — bár súlyosnak ítéli meg saját és kormánya helyzetét — jottányit sem akar változtatni politikáján. A törvénytelen földfoglalásokat a bírósági döntés ellenére továbbra is támogatni kívánja. Ingatag belpolitikai helyzete miatt azért is keménynek kell mutatkoznia, hogy biztosítsa a fanatikus vallási csoportok támogatását, mind a kabinetben, mind a parlamentben. Rhodesia Angol zsarolás László Balázs, az MTI tu. dósítója jelenti: Szerdán a királynői jóváhagyással életbe lepett a dél- rhodesiai törvény. Ez felhatalmazza a brit kormányt, hogy amikor jónak látja, főkormányzót küldjön ki Salis- burybe, helyreállítsa a lázadó gyarmat törvényes státusát, választásokat rendezzen, és függetlenséget adjon Zimbabwének. A gazdasági szankciók egy részét már csütörtökön éjfélkor feloldják, mert a kormány nem kéri a szankciókra vonatkozó; eddig évről évre megújított törvény újabb meghosszabbítását a parlamenttől. A Lordok Háza a kormány konzervatív zavazógépével egy nap alatt rohamtempóban. mindhárom olvasásban jóváhagyta a Dél-Rhodesia törvényt. Lord Carrington külügyminiszter a vitában ultimátummal fenyegette meg a hazafias frontot, hogy ha haladéktalanul nem fogadja el az átmeneti időszak brit tervét. London nem haboz egyoldalúan kiegyezni a Muzore- wa-rezsi mmel. A hazafias front szóvivői újból kijelentették, hogy nem hagyják magukat ultimátumokkal zsarolni és Angliára hárul a felelőssé t, ha felrúgja a londoni konferenciát. Suarez nem enged Josep Melia spanyol tájékoztatásügyi államtitkár Adolfo Suarez miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után kedden késő este közölte: nem lesz hivatalos válasz az ETA baszk terrorszervezet politikai-katonai ágazatának második közleményére. Ez ismertette azt a két feltételt, amelynek teljesítése esetén a szervezet hajlandó szabadon bocsátani az általa fogva tartott Javier Ru- perez centrista képviselőt. Az államtitkár hozzáfűzte, hogy nem tárgyalnak a terroristákkal és nem engednek a zsarolásnak. A spanyol rádió a bejelentés után nem hivatalos állás- foglalást olvasott fel, amely demagógnak, a pszichológiai hadviselés eszközének és a közvélemény félrevezetésére irányuló manővernek minősíti a terrorszervezet feltételeit. i Növekszik azonban az izraelieknek az az óhaja, hogy megállapodást érjenek el a Palesztinái néppel, méghozzá törvényes képviselőjével, a PFSZ-el folytatandó tárgyalások révén. Ezt a közvéleménykutatások adatai szerint az izraeliek 30 százaléka óhajtja. Ebben bizonyára szerepet játszik a PFSZ diplomáciai of- fenzívájának sikere, amely kifejezésre jutott az ez év nyarán Bécsben létrejött Arafat- —Kreisky—Brandt találkozón és a Szocialista Intemacio- nálé legutóbbi ülésén is. Hogy Begin mégsem siet változtatni erőszakos területszerző politikáján, abban jelentős szerepe van a közel-keleti katonai és politikai erőviszonyoknak. Izrael továbbra is a térség legerősebb katonai hatalma. Ezt annak köszönheti, hogy az amerikai kormány, noha szavakban az igazságos és békés rendezés mellett tör lándzsát, gondoskodik róla, hogy az izraeli hadsereg erősebb legyen bármely szomszédos arab ország hadseregénél. Egy másik tényező az arab országok egységének hiánya: Szadat elárulta az arab ügyet; Szíria és Irak kapcsolatai az utóbbi időben megromlottak; Jordánia és Szaúd-Arábia pedig félszemmel folyton az Egyesült Államokra kacsingat. Tóth Ferenc, az MTI munkatársa írja: Belpolitikai helyzetünk és nemzetközi tevékenységünk hatására az utóbbi jó másfél évtizedben a francia kormányzat és közvélemény részéről egyre fokozódott, s jelenleg is élénk az érdeklődés Magyar- ország iránt. Ijyen várakozás előzi meg most is Lázár György, a Minisztertanács elnöke közelgő hivatalos látogatását Franciaországban. Kétoldalú kapcsolataink krónikájában fontos dátumként szerepel 1963. decembere, amikor — francia kezdeményezésre — nagyköveti szintre emeltük a Magyarország és Franciaország közötti diplomáciai kapcsolatokat. Az ezt követő években kölcsönös miniszteri látogatások kezdődtek. 1968-ban került sor Párizsban az első magyar—francia miniszterelnöki találkozóra. Ezután tíz év alatt még három alkalommal (1973-ban Budapesten. 1976-ban Párizsban, majd 1977-bén újra a magyar fővárosban) folytattak eszmecserét a miniszterelnökök az aktuális nemzetközi kérdésekről és a magyar—francia együttműködésről. E magas szintű tárgyalások nyomán növekedett a kölcsönös érdeklődés a kapcsolatfejlesztési lehetőségek iránt. Egyetértés alakult ki abban, hogy az ismétlődő kormányfői megbeszéléseken túl a két kormány tagjai is rendszeresen találkozzanak egymással és tekintsék át az irányításuk alatt álló területekén a kapcsolatok, az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. Kiemelkedő jelentőségű volt a magyar—francia kapcsolatok alakulásában, bővítésében Kádár János 1978. novemberi párizsi látogatása, amely nagymértékben növelte a Magyar Népköztársaság jó hírét, tekintélyét. Elősegítette a békés egymás mellett éjés politikájának érvényesülését, kedvezően hatott kétoldalú kapcsolataink fejlesztésére. Az erre irányuló kölcsönös szándékot jól demonstrálta a szívélyes fogadtatás, a tárgyalások korrekt légköre, és az, hogy francia részről is megfelelő fontosságot tulajdonítottak a látogatásnak, amelynek végén a francia köztársasági elnök magyarországi látogatásra szóló meghívást fogadott el. Eredményesen alakulnak a két ország törvényhozó testületéi közötti kapcsolatok, amelyek a 60-as évek elején kezdődtek. 1962-ben kölcsönösen baráti parlamenti csoportok alakultak. Ezek ma is működnek Magyarországon és KIÜT: A VÁLASZTÁS? Az amerikai Time magazin értékelése szerint az izraeli választók magatartása hasonló az amerikaiakéhoz. Vagyis véleményalkotásukat nem annyira a kül-, mint a belpolitikai helyzet alakulása befolyásolja. Márpedig Izrael belpolitikai stabilitása, s vele együtt a Begin-kormány tekintélye is a mélypontra süllyedt. „A kormányt már csupán a koalíciós partnerek fegyelme tartja össze, a nép körében nincs többsége” — írja egy kormánypárti jeru- zsálemi lap. E kritikus helyzetből Begin állítólag úgy akar megszabadulni, hogy jövő év márciusában idő előtti választásokat rendez. Tanácsadói szerint ez azért lenne jó időpont, mert február végén Izrael és Egyiptom nagyköveteket cserél, ez pedig a Camp David-i alku látványos eredménye lenne. A kairói A1 Ahram azonban éppen Ezer Weizman múlt heti látogatása előtt írta, hogy „Begin eljátszotta szerepét. Most már akár le is léphet a politikai színpadról. Sőt — írta a lap — a legjobb az lenne, ha átadná a helyét olyasvalakinek, aki képes megbirkózni az új feladatokkal.” Noha e nézet egy kairói lapban látott napvilágot, a jelek szerint Tel Avivban is sokan egyetértenek vele. Kanyó András Franciaországban. Apró Antal, az országgyűlés elnökeként 1977-ben Franciaországba látogatott, s ekkor meghívta vi- szontlátogatásra Chaban Del- mast, a francia nemzetgyűlés elnökét. Gyakoriak a két ország parlamenti bizottságainak kölcsönös tanulmányútjai. Rendszeresek a két külügyminisztérium konzultációi. A belgrádi tanácskozás előtt két ízben folytattunk megbeszéléseket a helsinki záróokmány alkalmazásáról kétoldalú kapcsolatainkban. Újabb javaslatainkat ez év júniusában juttattuk el francia partnereinkhez. Államközi kapcsolatainkat mintegy húsz hosszú lejáratú szerződés szabályozza. 1977- ben tárgyalások kezdődtek bűnügyi, polgári, jogi. jogsegély- és kiadatási, valamint a kettős adóztatást kizáró egyezmény létrehozásáról. A közelmúltban egészségügyi együttműködési megállapodás kötését is kezdeményeztük. Mindkét ország kormánya részéről fennáll a szándék a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok bővítésére. Ehhez a lehetőségek megvannak, lépésről lépésre bővíthető az együttműködés, még akkor is, ha az Európai Gazdasági Közösség több intézkedése és a francia protekcionizmus fékezőleg hat, elsősorban a kereskedelmi forgalom alakulására.’ Szorgalmazzuk a gazdasági együttműködés új formáit, a termelési és értékesítési kooperációkat. Ezekhez ad keretet az 1968-ban aláírt gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodás, amelyet 1974-ben tíz évre szóló hasonló megállapodás váltott fel. Az ipari vállalatok termelési együttműködése a legutóbbi két-három év bén fokozatosan bővült. Jelenleg nyolc keretmegállapodás és 41 kooperációs forma szabályozza az együttműködés tartalmát. Az egyik legfontosabb terület a számítástechnika, amelynek: témáival külön vegyes bizottság foglalkozik. A kereskedelmi kamarai kapcsolatok, valamint a tervhivatalí kontaktusok is jól szolgálják a két ország közötti gazdasági, kereskedelmi és műszaki együttműködést. A Budapesten II éve működő francia műszaki doku- mentációsközpohí mintájára ez év áprilisában Párizsban megkezdte tevékenységét a magyar műszaki ismeretek tájékoztatási központja, amelynek létrehozásáról 1978. augusztusában született megállapodás. A mi kultúránk franciaországi megismertetésének első számú letéteményese a Párizsi Magyar Intézet,' Biztató jelek vannak arra, hogy Franciaországban kormányintézkedésekkel is elősegítik a magyar kulturális jelenlét bővítését. Magyarországon viszont partnereink a francia nyelv oktatásának ki- terjesztését szorgalmazzák. Idegenforgalmi kapcsolatainkat egyezmény szabályozza — événte mintegy 38—49 ezer látogató érkezik hozzánk Franciaországból. Magyarországról 1977-ben 17, 1978-ban 22 ezren jártak a franciáknál. Nukleáris tervezés A NATO nukleáris tervezőcsoportjának kétnapos ülésén a többi között megvitatták az új nukleáris fegyverekkel kapcsolatos, mintegy 5 milliárd dollárra becsült költségek elosztásának kérdését. Értesülések szerint a fegyverek gyártásának költségeit túlnyomó részben az Egyesült Államok fedezné, még a nyugat-európai tagállamok a telepítés költségeit, tehát az infrastrukturális kiadásokat vállalnák. Megvizsgálták annak kérdését is, hogy kinek a kezében legyen az új rakéták „kulcsa”, tehát konfliktus esetében ki dönthessen az új fegyverek felhasználásáról. Diplomáciai körök szerint az NSZK Washingtonnak adná át a rendelkezési jogot; ezzel is alá kívánja támasztani, hogy nem akar önálló nukleáris hatalommá válni (MTI) 2 NóGRÁD — 1979. november 15., csütörtök (MTI) IZRAEL Politikai földrengés
