Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)
1979-10-31 / 255. szám
A salgótarjáni úttörőparlamenttel egyidőben az ifjúsági házban fotódokumentációs, kiállítást rendeztek, ahol a különböző tablókon a diákélet, a csapatmunka eseményeit mutatták be. —kulcsár-fotó— Kisdiákok - nagy dolgokról Az elmúlt hetekben hat helyszínen rendezték meg megyénkben a járási és városi úttörőparlamenteket, az általános iskolák közéletiségének e jelentős fórumát, melyet e hét végén a Salgótarjánban tartandó megyei, majd november végén Debrecenben az országos parlament követ. Melyek voltak a főbb tapasztalatok az eddig lezajlott .fórumokon? Erről érdeklődtünk a Magyar Üttörők Szövetségének megyei elnökségén, ahol elmondották, hogy e rendezvényeket a hangulatos légkör, a tartalmas, felelősség- teljes munka jellemezte. Az úttörők, kisdobosok fölvetései, "kérései a realitást tükrözték, s minden területen a tenni akarás vágya fogalmazódott meg. A beszámolót követő viták gazdagok voltak gondolatokban, s az eszmecserékben részt vettek a helyi párt-, állami KISZ- és társadalmi szervek képviselői. A parlamenteket a közéletiség gyakorlása mellett a játékosság, a gyermekközpontúság, a szekcióülések pezsgő vitája jellemezte. Milyen témák szerepeltek e fórumokon? Az egyik leggyakoribb hozzászólás a szabad idő hasznos, tartalmas eltöltéséhez kapcsolódott. Szó esett (egyebek között) az értékteremtő munkáról, a hasznosanyag gyűjtéséről, a társadalmi munkaakciókról, az ésszerű takarékosságról. Több parlament úgy döntött, hogy a 4+1 országos akció egyik feladatát szélesíteni kell: „aZ év valamenrtyi napja legyen a tettek napja”. Sajátos megközelítésből szóltak a pajtások a KISZ— úttörő kapcsolatról-, annak időszerű teendőiről, s foglalkoztak az úttörőmunka értékelési-ellenőrzési rendszerével, az aktivizálás lehetőségeivel, a mozgalomhoz való érzelmi kötődéssel is. Általános igényként hangoztatták, hogy az iskola legyen az úttörőcsapat otthona, s az iskolai kötelességek és az úttörőmunkában a teendők legyenek összhangban. Gyakran említették a fölszólaló kisdiákok a képesség szerinti tanulásra ösztönzést, a mozgalmi és a tanulmányi munka ideális párhuzamát. A szombaton rendezendő megyei úttörőparlament „előselejtezői” sejtetik, bőven lesz mondandója a résztvevő pajtásoknak. S mint a szervezők mondják, erre a lehetőség ) adott lesz: kora délelőttől késő délutánig zajlanak a plenáris és a szekcióülések. Az ÁFÉSZ-ek , építőipari tevékenysége A fogyasztási szövetkezet keretében jelenleg 354 házilagos építőipari részleg működik, közülük 120 foglalkozik komplex módon új kereskedelmi létesítmények kivitelezésével, illetve rekonstrukciójával. Az építőrészlegek 9—10 százaléka önállóan is alkalmas jelentősebb új létesítmények megépítésére Teljesítményük — a beruházási lehetőségekhez igazodva — évenként 10,12 százalékkal növekedik, munkájuk értéke a tervidőszak első három esztendejében elérte a 2,4 milliárd forintot. Mindezt a SZÖVOSZ elnökségének keddi ülésén állapították meg az ÁFÉSZ-ek építőipari tevékenységének értékelésekor és a továbbfejlesztésével összefüggő tennivaló meghatározásakor. Ez utóbbival kapcsolatban rámutattak, hogy mivel a jövőben kevesebb új beruházásra lesz szükség, fokozottabban előtérbe kerül majd a meglevő üzlethálózat korszerűsítése, fenntartása, bővítése, s célszerűnek látszik az is, hogy egy- egy ÁFÉSZ építőipari résziege — kiegészítő tevékenységeként — más fogyasztási szövetkezeti szerveknél, intézményeknél is vállaljon különféle építőipari munkákat. Ezenkívül azt is szorgalmazza az elnökség, hogy a kapacitások hatékonyabb kihasználására hozzanak létre együttműködést, kooperációt egyebek mellett szállítóeszközök, gépek kölcsönzésére, bért. 1. beadására. '/ilóo Droleténo! a<jy«sulieíelc1 NÓGRÁD AZ MSZMP NpGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A M E G Y EI ^ TAN_ÁCS_LAP>M XXXV ÉVF., 255. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1979 OKTOBFP 31.. SZERDA TESZÖV-elnökségi ülés Törődjünk többet a traktorokkal Alacsony színvonal a mezőgazdasági gépjavításban Kevés a műszaki szakember A megye termelőszövetkezeteinek gépi ellátottsága ugrásszerűen fejlődött az elmúlt években. Az összes gépi eszközérték elérte az 1 milliárd 250 millió forintot. A nagy teljesítményű erőgépek és eszközök révén a növénytermesztési munka 90 százaléka teljesen gépesített. Ugyanakkor a gépek javításának, alkatrészellátásának technikai szintje elmaradt az igényektől és a követelményektől. Ezzel a kérdéssel foglalkozott kedden a Nógrád megyei TESZÖV elnöksége soron következő ülésén. Fábián László gépészmérnök, a TESZÖV főmunkatársa ismertette a mezőgazdasági gépek üzemfenntartásának helyzetét és az ezzel kapcsolatos további feladatokat. A termelőszövetkezetek javítóműhelyei néhány kivételtől eltekintve elavultak, hiányos á szerszám- és műhely- gép-ellátottság, kevés a szakember. Számottevő előrelépés az utóbbi években nem történt. Nincs mindenhol tervszerű megelőző karbantartás, így a meghibásodott gépek általában csak nagyobb, gyakran elhúzódó javítás után válnak ismét üzemképessé. Ezzel tervszerűtlenné válik a gépüzemeltetés, ami gátolja az ésszerű munkaszervezést. Az üzemekben általánosságban alkalmazott karbantartási rendszer csak formaság, mivel az erőgép vezetőjére van bízva és a számonkérés gyakran hiányzik. Pedig hatalmas értékekről van szó! A megye szövetkezeteiben egy műszaki ágazatban dolgozóra 571 ezer forint gépi eszközérték jutott 1978-ban. A jelenlegi helyzetet nehezí" ti a sokféle üzemelő géptípus és egyes gyártmányok esetében a nem megfelelő alkatrészellátás. Különösen vonatkozik ez a nagy teljesítményű erőgépekre, az IFA tehergépkocsikra. A jelenlegi magas gépárak és az egyre növekvő iglnybevétel miatt sürgősen meg kellene oldani a tervszerű javítást, mert csak ezzel lehet növelni a gépek élettartamát, ami elsődleges szempont a gazdaságosságban. Növeli a kérdés fontosságát az a tény, hogy a mezőgazdasági gépek többsége rendkívül -mostoha körülmények között — sárban, porban — üzemel, ami eleve gyors elhasználódáshoz vezet. A kiút a kooperáció lenne az egyes üzemek között. De a műszaki szakemberlétszám, még a helyi igényeknek , is csak 60—65 százalékát fedezi, emiatt a műszaki kiszolgálás szintje sem emelkedhet a kívánt mértékben. A legfontosabb feladat egy pontos felmérés elkészítése, hogy az egyes üzemekben milyen létszám és technikai felszerelés áll rendelkezésre. A mai kor követelményeinek megfelelően ellátott javítóműhelyeket kell létesíteni és át kell térni a három fokozatú karbantartási rendszerre. Az üzemek műszaki színvonalának megítélésében ne a megvásárolt gépek száma legyen a döntő, hanem a meglevők gazdaságos, tervszerű üzemeltetése, ésszerűbb kihasználása. Ezt pedig csak a . javítás, karbantartás színvonalának emelés' sével lehet elérni. Az elnökség ezt követően az ifjúsági törvény végrehajtását és a termelőszövetkezetekben ’«ajló szocialista munkaverseny eredményeit tárgyalta. Világtakarékossági nap Egész társadalmunk ügye Az egyén és a társadalom boldogulásának egyik legfőbb feltétele a munka, a megtermelt javak mennyisége. Nem .elég azonban ezeket előállítani. Legalább annyira fontos a helyes, takarékos gazdálkodás; az egész társadalom számára. Ez vonatkozik a munkahelyek és az otthonok életére. A pazarlás, az egyéneket és a népgazdaságot egyaránt károsítja. Megyénk lakossága többségében nemcsak megértette az elmúlt évelí^során, hanem tett tökkel is bebizonyította, tisztában van a takarékosság fontosságával. A megyénkbeliek takarékbetét-állománya az idén több mint 110 millió forinttal gyarapodva elérte a 2 milliárd 400 milliót. Ezen belül a 14— 30 éves korosztály népszerű, különleges kedvezményeket nyújtó betétformáját, az ifjúsági takarékbetétet ez évben újabb 1200 fiatal ' választotta. Ezzel 12 ezer 400-ra emelkedett e betét tulajdonosainak szánul, s megtakarított forintjaik 10b milliót érnek. A takarékosságot nem lehet elég korán kezdeni. Az általános iskolások méltó várományosai a takarékos felnőtt generáció példájának. Az idén befejeződött tanév során 6 millió 200 ezer forintot gyűjtögettek össze, s az egy tanulóra eső átlagban továbbra is az országos élvonalbán járnak. Államunk különböző eszközökkel igyekszik honorálnia lakosság takarékos életvitelét. Ennek keretében az elmúlt év végén 120 ezer kamatozó betétkönyv tulajdonosának több mint 77 millió forint kamatot írtak jóvá. A gépkocsinyeremény be tét-tulajdonosok 47 autót nyertek Nógrádban, ahol a sorsolások kezdetétől 1979 augusztusáig 414-en jutottak -ily módon gépkocsihoz. A vállalatok, üzemek, hivatalok népszerű „házibankjai”, a KST-kfl 40 kollektívája összesen 22 es fél ezer tagot számlál. Az ismertetett adatok ön. magukért beszelnek. Ám a takarékosság népszerűsítése, a lehetőségeket feltáró, felvilágosító munka mindannyiunk közös feladata. A takarékosság nemcsak gondtalanabb, h^nem szebb, kulturáltabb életet is jelent. Tudnunk kell azt is, hogy a mindenkori betétállomány mintegy kétharmada a forrása a lakossági hiteleknek. Minél több tehát a betét, annál több jut hitelekre, kölcsönökre; lakásra, áruvásárlásra, a mezőgazdaságra. Felkészülés a téli és a tavaszi vízkárok elhárítására Befejeződött a több vmint 4000 kilométer hosszú fővédelmi töltések, az árvédekezési anyagok, gépek, fölszerelések szokásos őszi felülvizsgálata. A vízügyi igazgatóságok az előírt terveknek megfelelően készültek fel és folytatják tovább a még hátralevő munkálatokat. amelyek ä téli-tavaszi árvíz- és belvízvédekezéshez, a vízkárok gyors és biztonságos elhárításához szükségesek. Erről számolt be előterjesztésében Vincze József. az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese az Országos Vízgazdálkodási Bizottság keddi ülésén. Az előterjesztésből kitűnt, hogy a Duna és a Tiszta, valamint a mellékfolyók mentén Jetén elvégzett gáterősítési munkák eredményeként, újabb 40 kilométer hosszú töltésszakaszon teremtették még a kívánatos árvízvédelmi biztonság feltételeit. Egyebei: között az év végéig befejezik a Bodrog, a Fehér- és a Kettős-Körös bal partján, továbbá a Mura mentén egy-egy fontos töltésszakasz erősítését. A Dunán Baja és Dunapataj között, a Tiszán Leninváros térségében korszerűsítik a töltéseket. A hidrometeorológiai előrejelzés szerint decemberben még nem várható jég a Dunán, a Felső-Tiszán pedig csak a hónap utolsó harmadában kell számolni vékony jégtakaróval. A jégtörő hajókat azonban november első felében felülvizsgálják és elvégzik a szükséges javításokat. Az egyik dunai jégtörő hajó teljesítményét a felújítással egyidőben 1440-ről 2000 lóerőre növelik, s az év végéig az új. 300 lóerős „Érd” hajóval bővítik a dunai jégtörő-parkot, végeredményben 35 kisebb-nagyobb jégtörő hajót helyeznek készenlétbe a Dunán, a Tiszán; a mellékfolyókon és a Velencei-tavon. A vízügyi igazgatóságok megszervezték a földi és a légi jégfigyelő szolgálatot. Ideiglenes repülőtereket rendeztek be, s üzemképesen várja a startjelet a vízügyi szolgálat három repülőgépe is. Az esetleg szükségessé váló jégrobbantások ellátására az ÉVM és a KPM közreműködésével összesen 24 polgári jégrobbantó csoportot készítettek föl, de szükség szerint segítséget* nyújthat a honvédség és a határőrség is. A terveknek megfelelően készen állnak a kárelhárítási, védekezési együttműködésre a hazai és a külföldi partnerek is. Kedvezőtlen időjárás esetén az átlagosnál nagyobb téli-tavaszi belvízzel kell számolni, különösen a Tiszántúlon, ahol a talajvíz szintje általában fél-egy méterrel meghaladja a sokévi átlagot, tehát ha nem fagy meg a talaj, akkor is kevesebb vizet képes befogadni. Ezért fontos, hogy a belvízelvezető csatornák, a települések csapadékvíz-elvezető hálózata és a nagyüzemi gazdaságok területén az üzemi csatornák xarbantartása és tisztítása az év végéig mindenütt befejeződjék. A vízügyi igazgatóságok a Tiszántúlon, Békés, Csongrád, Szolnok, Borsod és Szabol cs-Szatmár megye egyes területein — amelyeket a legjobban veszélyeztet a belvíz — az idén gyorsított ütemben folytatták a belvízvédelmi főművek kiépítését. A, belvízszi.vattyú-telepek üzemképesek, de néhánynak az üzembiztonsága nem kielégítő. Ezeknél szükség ecetén szállítható szivattyúkkal kell ellátni a védelmi feladatokat. A vízügyi igazgatóságok és az árvíz- és belvízvédelmi központi szervezet szállítható szivattyúinak száma meghaladja a 900-at, s együttvéve másodpercenként 222 köbméter belvizet szivattyúzhatnak. A belvízvédelmi szervezet és felszerelése tehát alkalmas egy esetleges téli-tavaszi belvízvédekezés vagy helyi vízkárelhárítás sikeres elvégzésére. MTI) A rendszeres takarékosság, a j sosztó életvitel szükségességét első alkalommal 55 esztendeje, 1924 októberében Milánóban fogalmazták meg három kontinens országai — köztük hazánk — takarékpénztárainak képviselői. Ekkor határozták el, hogy minden év október utolsó munkanapján világtakarékossági napot rendeznek. Az Országos Takarék- pénztár számára az idei esztendő kétszeresen is ünnep. Harminc éve, 1949 márciusában alakult meg az intézménv, Ugyanakkor hazánkban a fel- szabadulást követően 15. alkalommal rendezik meg ma a világtakarékossági napot. ’ A takarékpénztár a takarék- szövetkezetekkel (riportunk az 5. oldalon) és postahivatalokkal karöltve mind jobb és figyelmesebb munkával igyekszik kiérdemelni a lakosság bizalmát, tovább fejleszteni szolgáltatásait. Az idei világnap is akkor éri el legjobban cél. ját, ha tovább növekszik a rendszeres takarékoskodók száma.
