Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)

1979-10-31 / 255. szám

Elkészült a Vinnyica—Albertirsa közötti távvezeték A világ legnagyobb villa- gyár szakasz — a Szovjetunió voltért” akcióban végeztek tár- mosenergia-rendszer egyesülé- és Magyarország építette meg, sadalml munkát. A kommunis- sét hozta létre a KGST-tagor- ugyanakkor Bulgária, Cseh- ta szombatokon pedig a dolgo- szágok egyesített energiarend- Szlovákia, Lengyelország és az zók több mint 31 ezer mun. szerének és a Szovjetunió egy- NDK megfelelő áruk szállító- kaórával járultak hozzá a lé- séges energiarendszerének ősz- savai, illetve más távvezeték tesítmény építéséhez, szekötésével a Vinnyica—Al- építésével vett részt a közös A 750 kilovoltos távvezeték bertirsa közötti 750 kilovoltos munkálatokban. A magyar üzembe helyezése lehetővé te- távvezeték. amelynek avató- szakaszon a 750 kilovoltos táv- szi, hogy az érintett KGST. ünnepségét kedden tartották a vezetékkel egyidőben össze- országok részére a Szovjet- Nehézipari Minisztériumban, sen 160 kilométer hosszú, 400 unió 1200 megawattal növel- Kovács Antal, az MSZMP KB kilovoltos távvezetéket is je villamosenergia-szállitá- osztályvezetője nyitotta meg kellett építeni Albertirsa és sait. Ugyanakkor a kialakított az ünnepséget, amelynek el- Göd, Győr és az országhatár, hatalmas energiarendszerben nökségében ■ helyet foglaltak valamint Albertirsa és Mar- a terhelési menetrendek ösz. Marjai József és Szekér Gyű. tonvásár között, s egyúttal szehangolásával és az erőmű- la. & Minisztertanács elnökhe- bővíteni négy transzformátor- vek tartalékteljesítményének lyettesei. Simon Pál nehéz, alállomásunkat. összevonásával az érdekelt or­ipari és Soltész István kohó- A közel négy és fél év alatt szágokban összesen 1500 és gépipari ' miniszter, vala- ma’ akkora volumenű nagy- megawatt teljesítőképességű mint a távvezeték közös be- feszültségű hálózatfejlesztést erőmű építését takarították hajtottak végre, mint ameny- meg. A KGST komplex prog- nyit az előző 20 év alatt ősz- ram alapján az érdekelt tag- szesen végeztünk. Kétoldalú országok folytatják áz együtt- megállapodásúnk alapján működés bővítését. így már rendkívül sok segítséget nyúj- megállapodtak a 4000 mega- tott munkánkhoz a Szovjet- • wattos hmelnyicki atomerő- unió, a kutatási eredmények mű és a második 750 kilovol­_____ átadásával, a tervezéssel, a fos távvezeték létesítésében, k órságának képviselője. Ott berendezések, gépek és anya- amit Hmelnyick és a lengyel­voltak az ünnepségen a nagy í?°k szállításával, a magyar országi Rzeszow között épí­alkotás tervezésében, szerve- szakemberek betanításával, tenek meg. zésében és építésében közre- Számunkra rendkívül értékes Felszólalt az ünnepségen és gyümölcsöző volt ez az Nyikolaj Alekszejevics Lopa. együttműködés. tyin, a Szovjetunió energeti­Simon Pál elismeréssel szólt kai és villamosítási minisz. a magyar építők szocialista terhelyettese, a szovjet kül- versenykezdeményezéseiről: döttség vezetője. A tagorszá- a gyors és pontos építésre kö- Sok delegációi és a szovjet épí." Avatóünnepség a minisztériumban I % Arcéi háttérrel ruházásában részt vevő kül­földi szocialista partnerek: Bulgária. Csehszlovákia,» Len­gyelország. a Német Demokra­tikus Köztársaság és a Szov­jetunió küldöttsége és buda­pesti nagykövete, illetve kép­viselője, továbbá a KGST tit­működö vállalatok, tárcák, társadalmi és tömegszerveze­tek képviselői is. Simon Pál miniszter emlé­kezett meg avatóbeszédében e Vacsorq Huának nagyszabású közős beruházás- szocialista együttműködő- tők nevében köszöntötte az rol, amelynek építését 1974- si szerződésben 19 vállalat, 12 ünnepség résztvevőit és mél- ,a Végrehajt0 Bi- területi irányító szerv és a tatta azt a széles körű nem. zottsag 66. ülésén határozták csehszlovák partnerek is részt zetközi Összefogást, amelynek el az érintett országok korma- vettek. KISZ-védnökségben 14 gyümölcsöző eredményei egész nyanak képviselői. A 842 kilo- vállalat fiataljai segítették a szocialista közösségünk javát meter hosszú távvezetéket — munkát. A szocialista brigá- szolgálják, amelyből 268 kilometer a ma- a „750 perc a 750 kilo- Ezután a közös beruházás ,__________________________________________ építésében elért kiváló ered­m ényeik . elismeréseként Sze­kér Gyula kitüntetéseket adott át a munka legjobbjainak. Lázár Pál, az Országos Villa, mostávvezeték Vállalat távve­zeték-szerelője a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést, Csikós Béla, az Országos Villamostávvezeték Vállalat műszaki igazgató- helyettese pedig a Munka Ér­demrend arany fokozatát kap­ja. Ezenkívül nyolcán vették át'a Munka Érdemrend ezüst, 14-en pedig bronz fokozatát. Sugár György, a vasasszak­szervezet titkára öt dolgozónak nyújtotta át. a Szakszervezeti munkáért kitüntetést. Az avatóünnepség az Inter­nationale hangjaival ért véget. (MTI) n. Erzsébet angol királynő ideiben a Buckingham-palotá­ban díszebéden látta vendé­gül Hűa Kuo-fenget. A palo­tában díszőrség és államfők­nek kijáró fogadtatás várta a kínai miniszterelnököt, s ezr zel a gesztussal £x>ndon újból szálláshelyén, ban reménykednek, hogy ' az újdonsült olajhatalom Anglia értékes olajkitermelő tech­nológiát adhat el a szintén gyorsan fejlődő kínai olajbá­nyászatnak. Előzőleg Hua Kuo-feng Claridges ki akarta fejezni,thogy milyen Szállóban fogadta James Cal- r.agy jelentőségű esemény- laghant, az ellenzéki munkás­nek tekinti Hua és kísérete látogatását. Délután folytatódtak a gaz­dasági természetű megbeszé­lések. Hua Kuo-feng elláto­gat ott a British Petroleum székházába, ahol a félig ál­lami tulajdonban levő olaj- vállalat elnöke, Sir David Steel fogadta. Londonban ab­párt és David Steellt, a libe­rális párt vezérét, majd az angliai kínai közösség kép­viselőit. Este a Downing street 10- ben Margaret Thatcher mi­niszterelnök díszvacsorát adott Hua Kuo-feng tisztele­tére. (MTI) Kennedy-kihívás „Washington zárt ajtók mögött”. A magyar néző érdek­lődéssel figyeli a televíziós sorozatot és az az érzése: nem­csak egy konkrét időszak „megírt” változatába pillanthat be­le, hanem egy hatalmas gépezet működési mechanizmusába is. A sorozat némi segítséget adhat ahhoz is, hogy legalább­is megpróbáljuk elképzelni, milyen felbolydult méhkasra emlékeztethet most Washington: a zárt ajtók mögött micso­da feszült tanácskozássorozaton mérlegelhetik annak a fejleménynek a várható láncreakcióját, amely — és ezt túli zás nélkül ki lehet jelenteni — valamennyi bel- és külpo­litikai jelenségnél sokkal jobban érdekli a politikai hata­lom amerikai birtokosait. Arról van szó, amit az amerikai sajtó a „Kennedy-kihí- vásnak” nevez. Bejelentették ugyanis, hogy az Egyesült Államok fővá­rosában, Washingtonban megnyílt Edward Kennedy szená­tor választási főhadiszállása. Tulajdonképpen senkit nem érhetett meglepetésként ez a hír. Jelentőségét, hatását azon­ban nemcsak bel-, hanem külpolitikai vonatkozásban is ne­héz túlbecsülni. Igen, az energiaválság, a gazdasági-politikai nehézségek, a példátlanul alacsony népszerűségi ráta körül­ményei közepette eddig is világosnak tűnt, hogy a Kennedy- klán képtelen lesz ellenállni ekkora kísértésnek. Mondjuk ki: a mesterséges kubai válságtól kezdve SALT-vonatkqzá- sokig számos veszélyes világpolitikai lépés is legalábbis köz­vetett kapcsolatban áll a Kennedy-kihívással: egy fantasz­tikus nehézségekkel küszködő kabinet pánikreakcióinak ag­gasztó összessége. , * Most azonban ismét történt valami lényeges: a „majd­nem biztós”-ból immár bizonyosság lett: a legutolsó Ken­nedy fivér végleg eldöntötte, hogy — már a dátumot is tudni vélik, november 7-én — hivatalosan is bejelenti je- löltetési szándékát. Az amerikai választási processzus a világ legbonyo­lultabb szavazási mechanizmusa. Tizenegy teljes hónap van még hátra, amíg 1980 augusztusában, az elnökjelölő gyűlésen a demokrata párt dönt arról: kit indít jövő no­vemberben, Cartert vagy Kennedyt? Égy amúgy is nehéz gazdasági és nemzetközi helyzetben könnyű megjósolni, hogy az előttünk álló időszak nemcsak áz amerikai választóknak jelent sok izgalmat és bizonytalan­ságot. hanem a világnak is. Számolnunk kell azzal, hogy a Carter-kormény világpolitikai döntéseit valószínűleg az eddiginél is nagyobb idegesség jellemzi majd és a válasz­tási meggondolások a korábbinál is komolyabban — és vé­szé-’' 3sébben! — árnyékolhatják be a Fehér Ház külpoliti­kai döntéseit. Harmat Endre NÓGRÁD - 1979. októbei 31., szerda Luis Carlos Prestes újra Brazíliában Üdvözlő táviratok * Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke távirat­ban üdvözölte Sadli Bendzse- didet, az FLN-párt főtitkárát, köztársasági elnököt, az algé­riai demokratikus és népi köztársaság nemzeti ünnepe, a forradalom kitörésének 25. évfordulója alkalmából. Lázár György, a Minisztertanács elr nöke Mohamed Benahmed Ab- delghani miniszterelnöknek, Púja Frigyes külügyminiszter Mohamed Seddik Benjahja külügyminiszternek küldött táviratot. Jorge Amado élet­rajzi regénye nyo­mán a nemzetközi munkásmozgalom veteránját, a Brazil Kommunista Párt főtitkárát hazájában és világszerte a „Re­ménység lovagjá­nak" nevezik; Luis Cárlos Prestes a napokban, a katonai diktatúra kénysze­redett „liberalizálá­si” engedményei­nek keretében, ha­zatérhetett. A „Reménység lovagja” hazatéré­sével, első nyilatko­zataival új remény­séget gyújtott a brazil dolgozó mil­liók szívében. SAJTÓ­ÉRTEKEZLET RIÓBAN — Brazíliában az elmúlt 15 esztendő* ■ - jg jjj ben kiéleződtek a gazdasági »és társa­dalmi problémák, az ország mindinkább a nemzetközi nagytőke függvénye lett, el­mélyült a gazdagok és a sze­gények közt tátongó szakadék — íme egy összefoglaló mon­dat Prestes elemzéséből, amelyet Rio de Janeiróban tartott első sajtóértekezletén, sokévi száműzetés után. A kommunista párt főtit­kára az időszerű problémák­ról is nyíltan, lényegretörő- en nyilakozott: — Meg kell változtatni az ország helyze­tét. Ezt követeli népünk. De a változáshoz meg kell szi­lárdítani az ellenzéki erők egységét és a harcba be kell vonni a tömegeket. A Brazil Kommunista Párt minden erejével hozzá kíván járulni ehhez a küzdelemhez, amely elképzelhetetlen a kommunis­ták részvétele nélkül. Az aktuális követelés: az amnesztia, a párt legalitása. Luis Carlos Prestes erről is beszélt: — Haladéktalanul ér. vényteleniteni kell azokat a kommunistaellenes törvénye­ket, amelyeket az amerikai imperializmus nyomására fo­gadtak el. Hivatalosan te von. ják vissza a kommunista párt működését tiltó rendelkezé­seket!­\ ÉGY ÉLET LOGIKÁJA Amit a brazil kommunista vezető mond és tesz most hazájában, egy harcos és kö­vetkezetes életút logikus állo­mása. Prestes, aki most 81-ik évébe lép, a modern Brazí­lia égész történelmi fejlődé­sét, kialakulását végigküz­nai katonai felkelésben. Szám­űzték, de évek múltán ismét egy felkelő mozgalomhoz csat­lakozott. Hadoszlopot szer­vezett, amely két és fél év alatt a hatalmas országban 25 000 kilométeres utat telt meg, s átvágta magát a kor­mánycsapatok gyűrűin. A né­pi hadviselésnek ezt a bra­vúrját úgy emlegetik Brazíli­ában, mint az egyik legjelen­tősebb forradalmasító ténye­zőt. t A „Prestes-hadoszlop” út­ján a népre támaszkodott, elégette a parasztok adósság­lis működésének jogáért har. col. Küzdelme összeforrott a Reménység lovagjának ne­vével. SZELEPNYITAS BRAZÍLIÁBAN Vajon miért igyekszik a brazil katonai diktatúra mos­tanában „politikai nyitást” hirdetni? Miért állítja azt, hogy „vége” a diktatúra ed­digi terrormódszereinek, mi­ért kezd úgynevezett „libe­ralizálási” kísérletbe? Luis Carlos Prestes ezekre a kéi- désekre néhány nappal ez­előtt a l’Humaniténak adott interjújában elmondta: a tö­megmozgalom fejlődése, az ellenzék megerősödése, a rendkívül súlyos gazdasági válság és a nemzetközi hely­zet változása hozta létre az új szituációt. Az 1978-as vá­lasztások (annak ellenére, hogy a kormány úgy szabdal­ta át a választókörzeteket, hogy a munkáslakta, ellen­zéki körzetek választóinak képviseletét csökkentse), a népi ellenzéki mozgalom előretöréséről tanúskodtak. A szenátusi választásokon a Brazil Demokratikus Mozga­lom nevű ellenzéki tömörülés ötmillió szavazattal előzte meg' a kormánypártot, a hi­vatalos ARENA-pártot. Ez annál is jelentősebb ered­mény, mert nemrégiben még életét kockáztatta, az aki az ellenzék mellett szólalt fel. A változás pozitív, de a rendszer természete nem változott meg. A rendszer új vezetője, Jo- ao Batista Figueiredo táboi- nok-elnök nyilván a korábbi leveleit, forradalmi igazság- kudarcok és terrormódszerek szolgáltatást gyakorolt, ki-, feledtetésére próbál „megúj- szabadította a politikai fog- hodást” hirdetni. De azok, lyokat, gyűléseket tartott. Ez akikz a kínvallatásokért a kí- a hadoszlop nem győzhetett méletlen elnyomásért, a mil­a túlerő ellen és Brazílián át­vágva a szomszédos Bolíviá­ban talált menedéket, de ha­talmas ’Téíviiag'ósítő munkát végzett, politikai jelentősége visszhangjában rejlett. Prestes számára az emigrá­ció évei a politikai egyetem esztendőit jelentették. Meg­ismerkedett a marxizmus— leninizmus tanaival; Moszk­vában találkozhatott a nem­zetközi munkásmozgalom nagy alakjaival, Dimitrovval, Togliattival, Thorezzel. A kommunista párt tagjaként 7~ tért haza, ahol at Nemzeti niondt“ Pl estes. A „liberali­liók nyomoráért felelősek, a helyükön vannak. Elképzelé­sük ez: „minél inkább vál­tozunk, annál inkább megma. radhat a régi". Magyarán: az ún. reformok lényege a rend­szer átmentése. A nyitás tér hát tulajdonképpen • szelep- nyitás. A tűrhetetlenné vált helyzetben a robbanás elkerü­lésének szándéka vezeti a „liberalizálókat”. De ez így nyitott résekbe kell nyomulni - — ez az ellenzéki erők poli­tikája. „Minden lehetőséget fel kell használnunk’’ — Felszabadítási Szövetség elnö­kévé választották. De a kor­mányzat, megrémülve a nép- frontjellegű szervezet sikere­itől. betiltotta azt és Pres- test hadbíróság elé állította. Elítélték, bebörtönözték. Prestes rab volt, amikor dötte. Apja katonatiszt volt pártja főtitkárrá választotta, a és előtte is megnyílott a had­seregbeli karrier útja. A fi­atal katomaiskolai növendé­ket már elsősorban a szociá­lis problémák tatták és amikor lett, résat vett a copacaba­zálásét” is. Erről a Brazil Kommunista Párt főtitkára elmondta: általános, nem pe­dig részleges, szelektív am­nesztiát kell követelni. A nem­zeti megbékélésnek ez a fel­tétele. A Reménység lovagja — mint életében annyiszor — most is megmutatja a köve­nácizmus vereségét követő tendő utat. És most már nem a száműzetés távolából, de ha­zájában emeli fel szavát a népi egység, az igazi változá­sok érdekében. nagy népi tömegmozgalom követelésére bocsátották sza­badon. A brazil párt azóta, foglalkoz- minden üldöztetés ellenére, hadnagy az illegalitásban is tömeg- párttá nőtt. Most ismét legá­Rudnyánszky István További letartóztatások Dél-Koreában Csői Kju Ha, dél-koreai ügyvezető elnök kedden újabb tanácskozást tartott a kormány legfontosabb tagjai­val és vezető katonai szemé­lyiségekkel a Pák Csöng Hi diktátor meggyilkolása után kialakult helyzetről. Egy szóvivő szerint a kétórás ta­nácskozás résztvevői megerő­sítették, hogy az esemény nem hat ki a Dél-Koreát az Egyesült Államokhoz és más szövetségeseihez fűző poli­tikai és gazdasági kapcsola­tokra, és hogy ezentúl na­ponként tanácskoznak. A statáriális hatóságok őrizetbe vették Kim Ve Vont, az elnöki hivatal főtitkárát, akit azzal gyanúsítanak, hogy része volt a dél-koreai diktátor meggyilkolásában. Kim Ve Von a pénteki el­nökgyilkosság egyetlen élet­ben maradt tanúja, s ő az egyetlen, aki — a gyilkoson kívül 1- sértetlen maradt a péntek esti lövöldözésben. Kihallgatása — keddi jelen­tés szerint — már szombat óta főijük. Li Hí Szung tábornokot, á dél-koreai hadsereg vezérka­ri főnökének helyettesét ne­vezték ki kedden a dél-kore­ai titkosszolgálat ideiglenes vezetőjévé, miután elődjét, az elnökgyilkos Kim Dze Kjut elmozdították tisztéből és letartóztatták. A dél-koreai hadsereg ve­zérkari főnökhelyettesének kinevezése a titkosszolgálat, a KCIA élére annak a jele, hogy a meggyilkolt elnök, Pák Csöng Hi által 1961-ben létrehozott szervezetet most megkísérlik a hadsereg gyámsága alá helyezni, ez szöuli megfigyelők egyöntetű véleménye. Ezt a feltételezést megerő­síteni látszik, hogy az új ve­zető, Li Hí Szung egyelőre megtartja a hadseregben vi­selt beosztását és tábornoki rapgját is. A KCIA-t eddig is magas rangú tisztek vezet­ték, de kinevezésükkel egy­időben lemondtak katonai rangjukról. Kim Dze Kju volt KCIA-főnök, Pák Csöng Hi gyilkosa ügyében a vizs­gálatot a katonai elhárítás emberei folytatják a titkos- szoigálatnál. ' Szöulból érkező, egyelőre meg nem erősített hírek sze­rint a volt diktátor meggyil­kolása valójában egy Kim Dze Kju által vezetett össze­esküvés „első felvonása” volt, az összeesküvés maga pedig nagyobb méretű lett volna, mint eredetileg felté­telezték. A KCIA volt főnö­ke állítólag át akarta venni a hatalmat. Nyugati hírügy­nökségek értesülései szerint az összeesküvéssel kapcsolat­ban letartóztatott és kihall­gatott KCIA-vezetők és -ügy­nökök száma immár „több tucatra” tehető. (MTI) Felszólalás Az ENSZ-közgyűlés szociá­lis, kulturális és humanitári­us bizottságában az emberi jo­gokkal kapcsolatos napirendi pontok vitájában hétfőn fel­szólalt Erdős André, a ma­gyar küldöttség tagja is. Be­szédében: az ENSZ tevékeny­ségét ezeknek a jogoknak a maradéktalan megvalósítása terén nem új szervek és in­tézmények létrehozásával, ha­nem az eddig hozott határoza­tok végrehajtásával lehet ja­vítani. Jelenleg éppen azok az országok szorgalmazzák az ENSZ szerkezetének megvál­toztatását, amelyek elzárkóz­tak az emberi jogok durva és tömeges megsértését elítélő határozatok támogatásától. A magyar küldött rámutatott, hogy az emberi jogokkal fog­lalkozó új intézmények léte­sítése elterelné a figyelmet a lényegi teendőkről ezen a tó» ren és nem javítaná az ált*» lános politikai légkört sem. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom