Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)

1979-10-19 / 245. szám

Tanulmányok Szécsény múltjából

Minden kezdeményezésnek

— legyen kisebb, vagy nagyobb horderejű —, amely a történelmi és nemzeti tudat építéséhez kíván hozzájárulni, különös jelentősége van. Annál is inkább, mert hiszen tudjuk — szó van róla különböző fórumokon — nincs elegendő okunk e téren az elégedettségre.

Ezért is fogadjuk figyelemmel azt a múzeumi kiadvány- sorozatot, amelyet a szécsényi Kublnyi Ferenc Múzeum Indított útjára'1978-ban, Tanul, mányok Szécsény múltjából címmel. Felelős kiadója és szerkesztője Praznovszky Mihály múzeumigazgató. (Csak dicsérni lehet a helyi AFÉSZ-t azért a fontos segítségért, támogatásért, amelyet a sorozat megjelentetéséért tesz. Reméljük, ez a jövőben sem marad el. Köszönet jár érte.) Ezer példányban adják ki a sorozat egy-egy kötetét, megfelelő „terítéssel” ez. elegendő “lehetne ahhoz, hogy a kutatókon túl azok a történelemtanárok is forgassák és hasznosítsák iskolai munkájukban, akik felelősséget érez. nek a felnövő nemzedék tudatának alakulásáért. Bizonyos Vagyok abban, hogy a történelem tanításának érzelmi momentumait erősíthetnék e könyvecskék (füzetek) forgatásával is. hiszen a hajához való viszonyulás a szőkébb tájjal, lakóhellyel kezdődik, vagy sorvad el már a kezdet kezdetén.

A tavalyi első könyvecske —■ s ezt tájékoztatásul írom

— három tanulmányt tartalmaz. R. Várkonyi Ágnes Rendhagyó országgyűlés Szé- csényben; Pálmány Béla • Szécsény úrbéri viszonyai 1690 —1S48; Horváth István A forradalmak kora Szécsény- ben 1918—1919.

A Tanulmányok Szécsény múltjából most 'kiadott második kötete azokat a tanulmányokat tartalmazza, amelyek előadásként hangzottak el 1978 októberében a szécsényi Kubinyi Ferenc Mú. zeumban.

Fügedi Erik Szécsény és a ferencesek kapcsolatát boncolgatta előadásában, amely A ferencesek letelepedése Szécsényben címmel olvasható. Aki ma Szécsénybe látogat. föltehetően meglátogatja az ősi ferences templomot és kolostort. Nógrád megye jelenlegi 53 műemléke közül kiemelkedő jelentőségű ez a két épület. A templom gótikus (1332), újjáépítették a XV. században. Hajóját 1096- bán és 1733-ban átalakították, berendezése XVIII. századi barokk. A volt ferences kolostor szintén középkori eredetű és újjáépített. A templom gótikus sekrestyéje — Fügedi Erik szerint, ez lehetett a középkori kolostor legfontosabb helyisége, a káptalanterem — történelmi emlékeket is őriz. A szerző tanulmányában végigkíséri — bár vázlatosan — a középkori Magyarország szerzetesházainak alakulását, a domonkosok és a ferencesek alapításait és azok sorsát a XIII. században és a későbbiekben, s természetesen, részletesen ír a szécsényi rend szerepéről, fölveti a rend tagjainak ösz- szetételét, a korabeli történelmi események tükrében jelöli ki Szécsény helyét és sajátosságát.

Patay Pál tanulmánya régészeti kutatásokkal foglalkozik, különös tekintettel a Szécsény határában és környékén található régi és új lelőhelyekre. Nincs módunkban e tanulmányt a maga gazdagságában ismertetni, hiszen — amint arra a szerző is utal — egyetlen helység régészetét több ok miatt úgyszólván lehetetlen megírni. Ha egyetlen helységre, vagy tájdarabra korlátozzák is a régészeti Vizsgálódást, érdemes megemlíteni egy tényezőt, amely a témában nemzetközileg is figyelmet érdemlő lehet. Patay Pál írja: „Magyar- országon egyetlen helység sincs, amely a magyar honfoglalást megelőzően már fennállhatott volna és azóta megszakítás nélkül' lakott lett volna. Sőt néhány városunk kivételével (pl. Esztergom, Veszprém stb.) egyik sem nyúlik vissza a XI. századnál korábbra. Így az őskorból, vagy a népvándorlások korából, vagy a Dunántúlon a rómaiak idejéből származó te. lepülések nyomait nem tekinthetjük valamely mai helységünk közvetlen elődjének." Ebben az idézett részben, úgy vélem, igen lényeges tudományos megállapítás rejlik a kontinuitás helyenként és Időnként sokat vitatott kérdésére vonatkozóan. Jelentősége elvi és általánosan — tehát nemcsak egyetlen országra értve — érvényes. A továbbiakban Patay Pál szól a régészeti kutatásokról, amelyekben Nógrád megye élen járt a múlt században. A tanulmánynak a konkrét régészeti kutatásokat elemző részét ismertetés helyett az olVasó figyelmébe ajánlom.

Rendkívül hasznos, bizonyos szempontból hézagpótló Antal Károly összeállítása, amelyet Szemelvények Szécsény történeti forrásaiból címmel adott közre. A köz- gyűjteményekben őrzött régi művekből ad válogatási. Elsősorban a kutatóknak —, de más érdeklődőknek, mindenekelőtt a fiataloknak — kíván segítséget nyújtani a Szülőföld jobb megismeréséhez. Hat mű részleteit közli, ezek egy kivételével könyvészeti források. A kivétel Pesty Frigyes helynévgyűjtése 1864-ből. Az összeállítás a mai Szécsényre vonatkozik, Itt jegyzem meg, igen üdvös lenne egész Nógrádra vonatkozóan összeállítani egy hasonló — s talán még bőségesebb — szemelvénygyűjteményt. Nem vagyunk ugyanis távolról sem olyan gazdagok országosan sem hasonló ' gyűjteményekben és összeállításokban. A forrásokat- inkább csak a kutatók

A televízióból jelentjük

Elektra civilben

szükebb rétege ismeri. A történelem iránt érdeklődő ember igen nehezen férhet hozzá legtöbbjükhöz. Következésképpen történelmi és nemzeti tudatának kialakításában sokszor «ale „kommentárokra” támaszkodhat.

(túth)

Fiatal művészek fóruma

Nagy témák, KISZ-ügyek

Szerdán — a salgótarjáni' gépipari szakközépiskolában tartott Palócföld-ankét kivételével —, a fiatal művészek fórumának valamennyi rendezvénye a salgótarjáni ifjúsági-művelődési házban zajlott.

Délelőtt Bartha Zsuzsa ötvösművész vezetésével „vizuális játékórán” vettek részt a Budapesti úti Általános Iskola alsó tagozatos tanulói. A foglalkozás Ismét igazolta az iparművészek törekvését, akik döntő jelentőséget tulajdonítanak a gyermekjátékoknak az esztétikai nevelésben.

Az intézmény kamaratermében a Magyar Távirati Iroda egyik tehetséges fiatal fotóriporterének kiállításával kezdődött a délutáni program. Ruzsonyi Gábor — művészi igényességgel készített — felvételei nagy technikai felkészültségről és belső érzékenységről tanúskodnak. A kiállítás anyaga csupán töredéke az eredetileg, a budapesti Csili Művelődési Ház galériájában bemutatott anyagnak. Ezt azért szükséges hangsúlyoznunk, mert a cím nélküli fotók egységes gondolatkör részel, mely azonban — talán épp a hiányzó képek miatt — nem mutatkozik meg teljességében, itt-ott megszakad a sor, csak alapos tanulmányozás után válik érthetővé a koncepció. Ruzsonyi > Gábor az élet „nagy kérdésein” vezet végig bennünket, időnként meghökkentő, olykor groteszk, de mégis őszinte felvételeken keresztül.

Izgalmas és aktuális problémák megvitatását reméltük a a szabad foglalkozásúak KISZ- szervezete és Nógrád megye fiatal művészeinek szerdai találkozójától.

Talán mondanunk sem kell, hogy a beszélgetés, a meghívott nógrádi művészek távolmaradása miatt fulladt viszonylagos érdektelenségbe. A fővárosi művészek csaknem többen voltaic jelen, mint a megyénkbeliek.

Ha nem akarjuk a távol- maradás okát közéleti közömbösséggel, netán a rossz közlekedési viszonyokkal magyarázni, akkor el kell fogadnunk azt a — beszélgetésen is elhangzott — feltételezést, miszerint: a megye fiatal művészei a KISZ-munka olykor formális gyakorlatától „csö- mörödtek meg”. (A meghívottak „kiválasztásának” hibás gyakorlatáról,, a találkozó szervezésének módszeréről nem Is beszélve.)

Kár, mert a beszélgetés a megkésett — remélhetőleg még nem elkésett v- „törődést” szerette volna pótolni. A KISZ kb határozata nyomán ugyanis ez év végére a megyei KlSZ-blzottságoknak is ki kell dolgozniuk egy — megyei hatókörű — intézkedési tervet, épp az ifjúság művészeti nevelésére, illetve a KISZ és a fiatal művészek kapcsolatára vonatkozóan.

A KISZ kb határozatát Wig- mann Alfréd, a KISZ kb kulturális osztályának 'munkatársa, az Intézkedési terv előkészítését pedig Ponyiné Osz- vald Katalin, a Nőgrád megyei KISZ-bizottság titkára Ismertette. A művészek és a KISZ szoros kapcsolatának szükségességéről és eredményességéről számoltak be a budapesti művészek, míg a jelenlevő nógrádiak néhány konkrét javaslattal jelezték pozltiv hozzáállásukat a kapcsolat kölcsönös felvételére, ápolására.

A nap utolsó programjaként Igazi kuriózumban lehetett volna része a közönségnek ... Este hat órától a Színház- és Filmművészeti Főiskola — elmúlt évben végzett — film.: rendező szakos hallgatóinak négy vizsgafilmje került bemutatásra. Kivételes alkalom ide, kivételes alkalom oda; alig néhányan voltak kíváncsiak a legfiatalabb filmes generáció „ujjgyakorlataira”. Hogy a vetítést követő ankét mégis jól sikerült, uz kizárólag a három fiatal rendező — Almás! Tamás. Kovácsi János és Mátis Lilla — toleranciájának volt köszönhető, sakik a „megtisztelő meghívásnak” eleget téve személyesen Is eljöttek Salgótarjánba — nem egészen tíz érdeklődő kedvéért...

Mindhárman Fábrl Zoltán filmrendező osztályában végeztek, és ha filmjeik magukon is viselik a kiforratlanság jelelt (Almási Tamásnak két, Kovácsi Jánosnak egy filmje szerepelt az összeállításban), feltétlenül érződik bennük egyfajta „ablaknyitási” szándék, a „mozi”, a közönség felé. Szakítva ezzel az előző generáció belterjes, dokumentarista stílusú „réteg- fllm”-törekvéseivel.

Lassan már közhelynek száj mit feltenni a kérdést: ki fi-' gyei oda Salgótarjánban bárJ minemű „ablaknyitásra”?

(pintér)

Collegium Ácademicum

A tudományos eredmények ismertetése, a vitás kérdések megtárgyalására különleges megoldást találtak a Lengyel Tudományos Akadémia vezetői. Tíz évvel ezelőtt életre hívták a Collegium Academicumot, amelynek rendezvényein minden érdeklődő részt vehet, s találkozhat a lengyel, valamint a meghívott külföldi tudósokkal.- A kollégium előadásai kétórásak, de rendszerint az éjszakába nyúló parázs viták követik a beszámolókat, s a vitákon számtalan új problémát vetnek fel. <

Az utóbbi öt egyetemi félévben 98 professzor 256 előadást tartott a tudomány legújabb eredményeiről, az előadássorozatokon. A legtöbb előadás a társadalom- tudományok, a közgazdaság- tan és a jogtudomány kérdéseivel foglalkozott. Kereset* tek voltak még a biológiai tárgyú előadássorozatok, a genetika, a kísérleti biológia témái. A műszaki területen al fizikai, kémiai, geológiai, elektronikai, energetikai és rendszertani előadások vonzzák leginkább a hallgatókat.

A Collegium A'cademicurrt a Lengyel Tudományos Akadémia varsói palotájában működik. Két kihelyezett tagozata is van, Gdanskban és Katowicében. A becslések szerint , a Collegium fennállása óta több mint 120 ezen hallgatója volt az előadásoknak. Az Akadémia népszerű* vé vált könyvsorozatban is kiadja az elhangzott előadások anyagát.

A Collegium AcademicumJ nak célja a fentieken túl, fiatal tudósok képzése és továbbképzése is.

Törökmező csodálatosan szép, gazdag természeti környezetét különös díszletek ékítik; faragott karókra feszített fehér vásznak. Egy várost, talán egy ókori várost jeleznek valahol görög földön, vagy éppen a jelenetben, ki tudja hol!

A dombos fennsík centrumában álló hatalmas piramis beárnyékolja a dráma szereplőit. S, hogy e különös kép még bizarabb legyen, a háttérben vakító fehér sportkocsi várakozik jelenesére. Az operatőr Márk Iván itt Íílmezí Gyurkó László Szerelmem Elektra című regényének készülő tévéfilmváltozatát.

A Nemzeti Színházban annak idején már bemutatta a darabot, amely ezúttal sajátos természeti és modern környezetben barbárnak vagy éppen a civilizáció stilizált jelzéseivel ellátott közegbe agyazva jelenik meg majd a kénernyőn. Esztergályos Károly rendező ezt a stilizációt választotta az Elektra filmes feltámasztására. Mindehhez nagy segítséget adott számára Lovas Pál elképzelése, aki e mihdenképpen nyugtalanító díszleteket megteremtette. Ez az Elektra tobzódik a sokkoló, meghökkentő jelenetek sorában.

A színen az igazságünnepet forgatják, nyözsögnek a boldog varázsös lakók! Ma mindenkinek joga. hogy megszólaljon. véleményt mondjon! Egisztosz kerékbetöréssel fenyegeti mindazokat. akik

bántalmazni mernék az igaz mondatokat. Egy fiatal nő így kiált fel: „Határtalanul boldog vagyok!” S a pribékek rögtön ragtapasszal vonják be a szájét, nehogy tán .többet is mondjon a kelleténél.

És sorban hangoznak fel a

talpnyaló, urukat kiszolgáló udvarió rikoltozások. A rendőrök vajszínű öltönyben, nyakkendőben, világos panamakalapban testesítik meg a‘ rendet. A zsarnok Egisztosz elegánsan mint korunk valamelyik dél-amerikai diktatúrájának korlátlan ura jelenik meg, vakító ragyogást! kocsiján éj ünnepi beszédet mond. S amikor a népszabadító — gyolcsruhában, napjaink divatját ’ követve, öltözött Oresztész ledöfni készül őt. hatalmának, or- száglásának felét kínálja fel életének megmentésére.

Oresztész azonban a szabad várost álmódja,' a zsarnoktól megfosztott, fejét újra büszkén felemelő népét. A főiskoláról éppen kikerült Bán János játssza Oresztész szerepét :

— A város ugyan elpusztul, a zsarnok megölése után, de mégsem volt értelmetlen a tett, a kísérlet a változtatásért — mondja a fiatal színész.

A klasszikus — modern hangvételben készülő tévé- filmben Bodrogi Gyula alakítja az évszázadok homályából a jelenbe érkező zsarnok Egisztoszt. Elektrát pedig Katona Ágnes. '

sz. 1).

:----------------------------------------------------------------------------[ Szalonfai Mihály; |

! Áz utolsó nap !

I ! 1 I

Márta gyorsabban értette, mint az öreg mondta, mert annak agya pillanatnyilag csak a legszűkebb időben és feladatban, a következő tevékenységet tudta befogadni, tehát azt, hogy nadrág után zokni kell, zokni után cipő, inghez nyakkendő, az igazolványok helyükön vannak-e, kocsikulcs, az asztalfiók dobozából pénzt vett ki, és az agya így is zakatolt: zokni, cipő, ing, nyakkendő.... Így nem is hallotta Márta mit mondott, csak spétreakció- ban érzékelte, hogyha nincs, valami pénzt ajánl fel, meg hogy menjen nyugodtan, minden rendben lesz, s nagyon vigyázzon magára, mert láthatóan rossz idegállapotban van, óvatosan vezessen, s este akármilyen későn, de hívja fel, mert ha nem, akkor ő éjjel személyesen idejön, akármit is mond a vőlegénye, mert hogy ő most bajban van, és segíteni kell, és ő — mármint Márta — nem az az ember, aki a bajba jutottakat cserbenhagyja.

Ez már a lépcsőházban hangzott, szerencséjükre a ház előtt épp beérkezett a busz, Márta üdén, bájosan, a nála kötelezően megszokott művidámsággal pattant fel a lépcsőre, s lóbálta a táskáját köszönés helyett Ambrus felé.

4.

»

Ambrust a járda nélküli úttesten az autóbusz felszorította a kisdomb peremére, ahol le is ült, szinte lehuppant, és teljes tohonyaságában ott várta be az Öreget. Az melléje ült, s azt mondta:

— Nem értem. Mond el mégsgyszer!

Ambrus felkészült erre, tudta, hogy ez lesz a kérdés,' már korábban úgy döntött, hogy a távirati lakoni- kusságnál marad, megszokott értekezleti-értekező stílusa és négyszemközti mentegetőző irányához képest élvezte a szómondatok drámai feszültségét.

— Heggel. Elindult, te is tudod. Megbeszéltük, hogy csak holnap jön vissza. És két anyagot hoz. Még szerencse, hogy nem számoltam rá. Én nem láttam, de Marika igen. Azt mondja, hajszolt volt, űzött. Így. Érted? Így. Direkte hajszolt és űzött. Ö? Hát lehetek én hajszolt és űzött? No, persze, persze most nem ez a lényeg... Tehát telefon, Marika... sikoly... ezt már mondtam. Valahol a 6-oson. Vacak országút. Mindig mondom az öreg Csizmadiának, hogy óvatosan, óvatosan, ráérünk, ember. Maga sem mai csirke, én sem vagyok már fiatal, de azért haza akarok menni. Mert az is rohan.... Rohan? Száguld 1 Hogy hova rohan egy olyan ember, akinek már két éve nyugdíjban kellene lenni? Te érted ezt? Na persze, most nem ez a lényeg. Szóval rendőrök, Shell kocsi, a kis Fiat pozdorjává. Totál kapta. Most folyik az ellenőrzés. Nem lehet tudni, műszaki hiba, öngyilkosság, mit beszélek össze-vissza.... Lehet tudni. Mondták. Véletlen baleset. Gyorshajtás. 120 kilométerrel ment, erre mutatnak a féknyomok. Gondolom... mert ezt a féknyomdolgot nem mondták'. A tetemet — ők így mondták a telefonba — elvitték a helyszínről, már intézkedtek. Ügy, hogy semmi értelme, hogy te oda lemenj! Eszedbe ne jusson! Inkább segíts itt nekem elintézni az elintéznivalókat. Azt se tudom, mit csináljak?

— Amíg visszajövök — érted? — szóval, amíg visszajövök, addig fölhívod a nagyfőnököt, mellette dolgozott hét évig, elmondod miről van szó, és' elmentek a szüleihez. Holnap majd én is elmegyek. De előtte még beszélsz Irénnel, Marika tudja, hogy mi a telefonszáma, legjobb lenne persze, ha személyesen beszélnél!

— Nem' lehetne, hogy te...

— Engem utál. Ha egy ilyen hírt viszek neki, még megöl.

— És engem persze megölhet, mi?

— Téged meg. Dögölj meg! Amíg visszajövök, megkérdezed Irént, van-e pénze, és adsz neki, ha nincs, ha azt mondja, hogy van, de úgy látod, hogy nincs — akkor is adsz! Én majd megadom.

— Minek nézel te engem? Persze, hogy adok! Szarok a pénzedre!

— No, jó-jó — azzal meglökte Ambrus vállát, lecsúszott a föld-salak-kosz keverékén, kinyitotta a kocsiajtót, beült a volán mellé, egy pillanatra, a működő automatizmusok erejével rákoccantotta homlokát a műbőrrel szegett kormánykerék felső peremére, aztán, mert hogy lefelé állt a kocsi orra, kiengedte a kéziféket, rükvercből kettesbe tette a sebességváltót, s már nagy erővel kinyomta a kuplungot. A kocsi- lassan kezdett gurulni, amikor már kellően felgyorsult, ráengedte a gyújtást, felengedte talpa a pedált.

(Folytatjuk)

4

NÓGRÁD — 1979. október 19., péntek