Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)

1979-10-03 / 231. szám

Mai spa művészet Joré Luis Verdes: Felemelkedés. Mai spanyol művészet címmel szeptember 14-től október 7-ig tart nyitva Budapes­ten a Műcsarnok­ban az a kiállítás, amely a magyar- spanyol kulturális munkaterv alap­ján a Spanyol Külügyminiszté­rium Kulturális Kapcsolatok Fő­igazgatósága, a Kulturális Kap­csolatok Intézete és a Kiállítási In­tézmények ren­dezésében jött létre. A kiállítást Frank János ren­dezte. A tárlat, amely a közelmúlt spa­nyol művészeti törekvéseiről kí­ván számot adni, festészeti és szob­rászati anyagot tartalmaz, kie­melkedő alkotók munkásságából ad ízelítőt. A tárlaton fölsorakozó alkotók közül min- Az „El Paso”-ból Luis Féltőt den bizonnyal a legismertebb említjük, aki a modern spa- Joan Miró a nagy katalán fes- nyol festészet vezéralakjai kö­tő grafikus és keramikus, zé tartozik, s a csoport alapí­Munkássága a huszadik szá- tói között is ott találjuk. Vász- zadi festészetben kiemelkedő nainak nyersesége, szűkszavú, helyet foglal el, annak mint- célratörő volta jelentős hatást egy külön fejezete, a szürrea- váltott ki. Budapesten 1408— lizmus derűs része. Műveinek jó részét azok is ismerik, akik a kortárs spanyol művészetben viszonylag kevésbé járato­sak, hiszen például a Anyaság (1924), vagy a Harlekinád (1924—25) a modern festészet „kötelező” művei közé tar­toznak. A párizsi UNESCO- székházba tervezett kerámia­falképe is közismert. Indokolt és érthető, hogy a budapesti spanyol tárlaton is a neve az első helyen áll. Itt Tájkép ma. dórral című olajképével van jelen (1969—74). Hatása természetesen a mo­dern spanyol művészetben is meghatározó. Ceferino More­no szerint, aki a kiállítás ka­talógusában tömör áttekintést nyújt a kortárs spanyol mű­vészet tő irányairól, kiemel­kedő képviselőiről, ‘ Miró adott ösztönzést a „Dau al Set” csoport tevékenységé­nek, amely a negyvenes évek­ben először lépett föl a mű­vészet megújításának igényé­vel, az elvi alapokat tekintve a szürrealizmus köré csoporto­sulva. Ugyancsak Ceferino Moreno ír arról, hogy e cso­port megalakulását követően alig egy évtized múlva létre­jött az „El Paso” csoport, amely a második nagy lépést jelentette a spanyol művé­szetben a világ művészete felé. A kiindulást tekintve itt is a szürrealizmust említhetjük. Mindkét csoportból vannak je­len alkotók a kiállításon. A „Dau al Set” csoportból például Antonio Tapies Gra. fismes blaus sobre vellut grá­nát (1976) és Creu i R (1975) című műveivel. Neki egyéb­ként jelentős szerepe volt ab­ban, hogy Spanyolországban az 1950-es évektől nagyobb je­lentőséget és figyelmet kapott az absztrakt művészet. M—1975, 1418—M—1975 és 1423—M—1975 című művei­vel szerepel. A Kanári-szigete­ken született, korán elhunyt Manuel Miliares ugyancsak eb­ből a csoportból való, az ob- jet festészet egyik neves kép­viselője. Vegyes technikájú, tárlaton látható művei: Cím nélkül (1971) és Ebből a mennyországból l—11. (1969). Természetesen a kiállítás nemcsak e két csoport művé­szeit mutatja be, hiszen a spa­nyol művészetben a legkülön­bözőbb modern művészeti irányok vannak jelen, kiemel­kedő képviselők által. Igen széles a skála az expresszio- nizmustól a fotó plasztikai fel- használásáig. A szobrászok közül a non­figuratív vaskonstrukciók al­kotója Eduardo Chillida, a mai spanyol szobrászat egyik reprezentánsa Az űr körül (1965) és lkaraundi (1957) című acél-, illetve bronzkonstruk­ciójával van jelen. Pablo Ser­rano, akinek a budapesti Szép- művészeti Múzeumban is van műve Nagy torzó és a Kétne. mű pár egysége című alkotá­sait állította ki. Örömmel találkoztunk a Műcsarnokban a Pireneusi­félsziget e napos országa mo­dern művészetének kiemelke­dő képviselőivel, törekvéseik változatosságával. Tóth Elemér Dario Villáiba: Elmebeteg fej. Részlet a kiállításból. 4 televízióból jelentjük Az írástudó igazsága Az írástudó, akinek majd fejét veszik ebben a különös, fantasztikus történetben, gya­nútlanul tért be az imént a gazdagon feldíszített, délke­let-ázsiai. motívumokkal dí­szített ivóba. Felesége társa­ságában gondtalanul szőlőt kóstolgat és cseveg a baljós­latú hangnemben fogalmazó korcsmárossal. — Még nem kérdeztem ki küldött, kit szolgálsz? — fag­gatja az ivó tulajdonosa. — Senkit, írástudó vagyok, de hivatalom még nincs! — Amit tudsz felejtsd el. Itt mifelénk, mint a kutya a csontot, úgy elkaparja eszét az ember — tanácsolja a korcsmáros. — Annyit élsz, amennyit érsz! A jó tanács, mint minden jó tanács ebben a hangulato­san induló, sejtelmes délke­let-ázsiai történetben is na­gyon helyénvaló. De mint minden jó tanács, ez is későn érkezik. Néhány perc múlva hatalmas termetű, félmezte­len, korbácsot suhogtató fogdmegek rontanak be az ivóba és kegyetlen játékot űznek szegény írástudóval. Ám mindez csak apró előjá­ték. Megérkezik ugyanis a vidék hatalmaskodó Főhiva­talnoka (Bozóky István), s mivel megtetszik neki az ide­gen jövevény asszonya, sze­met vet rá. A tv-játék, amelyet „Feje- nincs írástudó” címmel for­gat Rajnai András, néhány napja a tv IV-es stúdiójában különös fordulattal, a Főhi­vatalnok érthetetlen halálá­val kezdődik. Láthatatlan kéznek, egy félelmetes, keleti istenszobor kezének és ké­sének esik áldozatul! Megérkezik a Vizsgáló és megkezdi a gyilkosság felde­rítését. A bűncselekmény azonban lezárt, lepántolt aj­tók, fegyveres őrök vigyázá- sában történt és nyom sehol! Mindenki tanácstalan, ám ekkor megszólal a lefejezett írástudó elrabolt asszonya. Szokolay Ottó, aki az írás­tudó szerepében csak az imént szabadult ki fogdmeg- jei kezéből, két képbeállítás között igyekszik értelmezni ezt a sajátos hangvételű, ázsiai históriát. — Az írástudó, aki kulcs­figurája ennek a játéknak, különös ajándékot tartogat a főhivatalnok számára, egy tükröt, amely képes vissza­tükrözni az abba beletekintő gondolatait, vágyait, abban az esetben, ha az hisz benne. Ez a tükör mindkét emberre végzetes. A Főhivatalnok fel­ajánlja az írástudónak, hogy hivatalhoz juttatja, de a tü­körből rögtön megérti: a jö­vevény máris a helyére pá­lyázik! Az írástudó is meg­Az írástudó, Szokolay Ottó. látja, hogy szolgálataiért a Főhivatalnok a feleségét akarja... — Mit mond nekünk, ez a sajátos história? — A mese a hatalommal való szembeszegülést példáz­za, az igazságkeresést! Az írástudó ugyanis lefejeztetése után a tükör segítségével is­mét visszatér, de most már, mint a Főhivatalnok lelkiis­merete, aki ettől kezdv« szüntelen önmagával folytat vitát. A Főhivatalnok titokza-i tos halála a zárt ajtók möJ gött, úgy hiszem, jelképj amit meg kellene fejtenünk. A tv-játékban az említett színészeken kívül Bordán Irén, Bencze Ferenc és Csun ka László játszanak. sz. b. Lenin módszerei az információszerzésben Minden évben újabb részle- kékről, brosúrákról, statiszta tekkel gazdagodik a lenini kai anyagokról, kézikönyvek* életmű kutatása. E kutatások ről és egyéb nyomtatott ki­sorában figyelmet érdemel G. adványokról — különböző Fonotov könyve, a „Könyvtári nyelveken. Ezek az anyagok és bibliográfiai információ V. gyakorlatilag felölelik a tár- I. Lenin életében és tévé- sadalmi élet valamennyi te­rületét és a tudomány számos ágazatát. kenységében”. Harminc évig tartó párt-, politikai és tudományos te­vékenysége során Lenin ha­talmas mennyiségű irodalmat dolgozott fel. Források ezrei­ről van szó: könyvekről, cik­Baráti hör a múzeumiján Szécsényben egyre népszerűbb és vonzóbb a múzeumbarátok kö­re. A több mint háromszáz főt számláló közösség jelentős szere­pet tölt be a nagyközség köz­művelődési életében. Ezt bizonyít­ja a baráti kör idei őszi program- ajánlata is. Szeptember 29-én délután közös sétára indultak a kör tagjai. Üt­jük során közelebbről szemügyre vették a nagyközség műemlékeit. Arra a kérdésre is választ ke­restek, hogy milyen sorsot szán­nak a községrendezési tervek az egyes műemlékeknek. Hétfőn a Kubinvi Ferenc Múzeumban nyílt kiállítás a kör tagjainak gyűjte­ményeiből. Az elméleti kutatások mellett kellemes kikapcsolódást ígér az október 7-i gyalogtúra, melynek útvonala a Kápráshegy és a Fran­cia-völgy. Az október 20-i szó­rakoztató klubfoglalkozás prog­ramja: játékos irodalmi. zenei, helytörténeti vetélkedő lesz. A múzeumbaráti kör évi közgyűlé­sére október 29-én kerül sor. A novemberi budapesti kirándulás célja színház- és múzeumlátoga­tás. f. A kör tagjai természetesen részt vesznek a múzeum egyéb ren­dezvényein: hangversenyeken, ki­állítások megnyitóján, előadásokon is. höen/vtáv* születik Az új könyv megérkezésé- Endrefalvai pillanatképek nek izgalmát — amikor ke­ressük a helyét szaporodó há­zikönyvtárunkban, átforgatjuk lapjait, beszívjuk fanyar illa­tát — minden könyvbarót át- érzi. Öröm látni azt is, ami­kór a községi könyvtárba új leniegi igényszintjét feljebb polcok kerülnek, gyarapszik az emelő könyvtári és művelődé- állomány. sí munka folyjon Endrefalván. . ,, Sokat tettek ezért — még a . . , ..e e ahhoz berendezésnél is számítanile­kepest armben az endíe al- heteM társadalmi munkáni) vaiaknak lehet részük: náluk £igyeiemmel kísérik a bein- „uj Ä:i!LS^letlku'J?*™ dulást. A függetlenített stá­tusba nem tudtak képesítés­könyvtári rendezvényekhez, a gyermekrészleget vastag kár­pitfüggöny választja el a na­gyobbik teremrésztől. Ha a miként növekedik, abban'nagy szerepe lesz Sümegi Zsuzsá­nak és segítőinek — az ifjú­sági klubvezető Oláh János­nak és a többi, már be-bejá- ró fiatalnak. — Érettségi után, kissé vé­letlenül csöppentem ide — kezdi a bemutatkozást. Szé­csényben lakom — augusztus­ban szóltak, nem segítenék-e még el nem helyezett kötete- az endrefalvai új könyvtár be­sok gye­nem fej­a szólásmondás, hogy bába között elveszik a rek — szerencsére itt így történt, sőt, erősen lődésnek indult. Nem egyedül üldögél a könyvtárteremben Sümegi Zsuzsa, az ifjú klubkönyvtá­ros. de még nem kölcsönzők azok, akiket ott találunk. Egyikük, Gellén Zoltán, a ba­sel rendelkezőt találni —, de ez a megyében mindenütt, na­gyobb helyeken is gond. A fiatalokban —, akik kedvvel fognak a munkához — bízni kell. Én maximálisan bizalmat szavaztam ennek a kislány­nak — mert annak mondha­tom. .. — az akaráson kívül érzéket is látok benne ehhez lassagyarmati városi-járási a tevékenységhez. Tudja, nem két is számítjuk, akkor is úgy tűnik: van üres hely... Ezért is van itt Ferenc Ru­dolf megyei könyvtári szak- felügyelő — most adja át a 620 darab jegyzékét és ajánl­ja: a szépirodalom és a gyer­mek- és ifjúsági irodalom pol­caira válogathat még a salgó­tarjáni raktárban; amit öröm­mel el is fogad Sümegi Zsu­zsa. — Az induló állomány el­rendezésében. Szívesen rááll tam, hiszen népművelés—törté­nelem szakra pályáztam (saj­nos, nem sikerült...) és a könyveket nagyon szeretem. Szívesen vállaltam a munkát. Az átjárás csak a kulturális rendezvények kései időpontja miatt lesz problémás — erre megpróbálunk megoldást ta­lálni. Volt iskolatársam Ri- mócon vállalt hasonló munka­kört, ő szolgálati lakást is kapott, valami szálláslehető­könyvtár módszertanosa nagy szeretettel szól az intéz­mény kialakulásáról, a fiatal függetlenített könyvtáros első megmozdulásairól. — A helyi tanács is fontos­nak tartotta, hogy megfelelő létesítmény biztosításával vég­re életképes, a lakosság je­4 NÓGRÁD — 1979. október 3., szerda lesz könnyű dolga, sok min­dent szinte elölről kell, kez­deni. Közben jut időm körbenéz­ni — modern könyvállványok, a szőnyeg, a bútorok, a füg­gönyök piros és narancsszín váltakozása, az orrot picit még facsaró „újszag”, rende­zett kupacokban az asztalo­kon. szőnyegen is könyvek, könyvek... Van lehetőség képesztően szegényes volt: ré- ség itt is lesz talán. Hozzám gén selejteztek már, fájó szív- tartozik a régi épület — nagy­vei, de sok-sok könyvet ki terem, mozi; mellette klub­kellett tenni, elavult szakíró- helyiséget akarnak kialakíta- dalom például nem kerülhet ni és itt, a szép új épületen be a polcokra. Amikor a ta- belül az ifjúsági klub. Most nácstól kapunk könyvvásárlás- minden még születőben van ra pénzt, abból elsősorban — sok segítségre lesz szüksé- szakirodalmat, ismeretterjesztő gém. Ügy érzem, meg is fog- könyveket és kézikönyvet ve- ják adni — hiszen olyan régi szünk. Nagy szükség van rá. vágy már ez az új művelődé- — Így épül tehát az álló- si objektum. Sok dolog nincs mány. Hogy az igen alacsony itt évek óta, ami lehetne!... — 168 fős — olvasói létszám G. Kiss Magdolna Az így nyert információk: segítették Lenint, hogy sokol­dalúan tanulmányozza a vi­lágtörténelmi folyamatokat, feltárja a társadalmi fejlődés törvényszerűségeit, megértse és értékelje az osztályok, po­litikai pártok, csoportok, egyes személyiségek álláspontját. Mindez elengedhetetlen volt az elméleti munkák elkészíté­séhez s a nagyszámú hallga­tóság előtt elmondott beszé­dekhez. A könyv részletesen tárgyal­ja azokat a csatornákat, ame­lyeken keresztül Lenin széles körű információkhoz jutott. Külön fejezet foglalkozik Le­nin könyvtárban végzett mun­kájának módszerével. A szer­ző igyekszik bemutatni, ho­gyan használta Lenin a könyv­tárak katalógusait, miként dolgozott a bibliográfiákkal. Korunk embere az informá­cióáradatra panaszkodik, amelyben elvész. Nos, ez a könyv — a lenini tapasztala­tok alapján — hasznos útmu­tató az információk váloga­tásának, rendszerezésének módjáról. KALÓZMÜZEUM A Kuba déli részén talál­ható valamikori erődítmény, San Pedro de la Rocha ka­lózmúzeummá alakul. Kiál­lítási tárgyai a kalózok és ten­geri rablók harcait fogják do­kumentálni, akik ezt a terüle­tet már a XVI. században bir­tokba vették. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom