Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)

1979-10-13 / 240. szám

ft Zenei világnap -/ Balassagyarmaton Kanyoné Keli Lmoké és Kanyó 4nüras hangversenye Még sohasem tűnt oly ki­csinek a balassagyarmati Ró­zsavölgyi Márk Zeneiskola hangversenyterme. mint a zenei világnapra meghirde­tett hangversenyen, melyet a zeneiskola és az ifjú zeneba­rát klubok szerveztek. Ünne­pi alkalom volt ez az este. A zene ünnepe, mely a legnem­zetközibb. legegyetemesebb nyelv. A zenéé, mely gazda­gítja életünket, s a maga nyelvén a népek testvérisé­Tájak — korok — múzeumok Pásztó lassagyarmati zeneiskola el- A Balassagyarmaton szólis- ső végzős növendékei között taként már jól 'smert Ember találkozhattunk nevével, s a Péterné és az ugyancsak ne. mind magasabb szintű zenei gyei ösztöndíjasként hazatért 1 tanulmányok folytatása köz. Perneczky Zsolt, kivel szólis- ben évről évre hallhattuk- taként rövidesen ismét talál- : láthattuk fejlődését. Megyei ösztöndíjasként folytatta ta­nulmányait Pécsen, s hazaté­résével nemcsak a zeneisko­la, de zenei életünk is nyert. Érett telt hangzású csellójá téka főként bensőséges kozhatunk — bizonyították, hogy kamara partnerként is teljes értékű zenei interpretá­lásra képesek. Ahhoz, hogy egy nap ze­nei ünneppé váljék, nem elég a lassú tételek az elhatározás. Bár szerte a megvalósításánál világon ünnepeltek e napon, gét hirdeti. De ünnepi volt ez jut érvényre. így különösen a zenei világnap eszméje nem a hangverseny azért is, mert nagy sikert aratott Fauré— terjedt még el eléggé a köz­tudatban Kodály országában ez alkalommal mutatkozott Casals: Álom után című mű­be a város közönségének a zeneiskola két új tanára. Rit­vének tolmácsolásával. Kanyó András ugyancsak a kán adódik olyan lehetőség pécsi főiskolán végzett, s ta. egy zenei intézmény életében, nárának Barth Istvánnak ta. hogy egyszerre két ifjú muzsi­kus házaspárt hangversenyét hallhattuk. sem. S, hogy elterjedjen, ah. hoz ezen a napon is a tény­leg legjobbat kell adni. A ba­lassagyarmati hangverseny szereplői erre törekedtek, s Bachtól Prokofjevig. Mo­nítványai közt versenyen is is bemutathat legjobbnak bizonyult. A ba­egy évadban. Balassagyarma. rokk zene megszólaltatásában zárttól Bartókig felvonultat- ton egy ilyen lehetőség első éppúgy otthon érzi magát ták a zenetörténet nagyjait. mint a huszadik századi, sok- Magával ragadó, a zene sze­retetét sugárzó előadásuk ré­vén a minden korosztályból Réti Zoltán ünnepi megnyi- szór kísérletező, a hangszert tója után ezúttal a Kanyó há- végletekig kihasználó művek zasoár művészetével ismer- előadásában. Virtuóz fuvo. megjelent hallgatók számára kedhettünk meg. Kanyoné Ré- lajátékát, s a teljes hangver- valóban zenei ünneppé vált ti Emőke már ismerősként lé- senyt is vastapssal jutalmazta ez a nap. pett a pódiumra, hiszen a ba- a közönség. Ember Csaba ŰJ 1Y¥ Néz. de nem lát, észleli, de lik a vizuális tények magya. az általános vizuális gondol- nem, érzékeli, érzi, de nem rázata” — írja a szerző mű- kodás és kifejezés törvénysze- tudjá befogadni. Ilyen és ha- vének előszavában. Amheim rűségeit. Például az egyensúly sonló kifejezésekkel szók- a vizuális élményt, legyen az igénye, a mélység és a felület tunk élni. amikor valaki va- egyszerűen • természeti jelen- kölcsönhatása a 'ormában, a lamely jelenséget, 'vagy akár ség, praktikum, vagy művé- különböző torzulatok hatása egyszerű képi élmény lénye- szi ábrázolás, a pszichológia a téralkotásra, vagy az em. gét önálló eszmerendszerébe szempontjából vizsgálja meg. bér természetes és ösztönös nem tudja beépíteni. Az em- Az alakpszichológia neves harmóniakeresése a színek bért nap mint nap rengeteg képviselője a vizuális nyelv, világában. Amheim az alko. vizuális élmény éri, melyek- a műalkotás kérdéseivel fog- tó szemet is vizsgálata tárgyá­nek egy részével nem tud mit lalkozik. Megközelítése jó- vá teszi és meglepő, újszerű kezdeni. Mi is az az észlelés, részt formai szempontú, s tudományos felfedezéseket a befogadás mechanizmusa? nem művészetfilozófiai. Év. tár az olvasó elé. Könyve Előfordul, hogy csodálatosan tizedes kutatómunkájának nemcsak a művészettörténé szép képeket látunk, de él- tárgya a jel, a felfogás, az . ményeinket nem tudjuk sza- érzékelés mechanizmusa, a 5 e^’ es te K a foglalkozok vakba foglalni. A német szár. látás, a tér, a fény, a mozgás, számára ad korszerű ismerete- mazású, amerikai, művészet- a xszín, az „egyszerű jelensé- történész, pszichológus Ru- gek”. A művészi ábrázolás dolf Amheim egy sor mély, sem esik ki érdeklődési terü- tudományos értékű kérdés- letérői. Azokat intuitív mó­ré válaszol a Vizuális élmény dón. de a tudomány eszközei- című könyvében. „Az; első fel-^ vei bizonyítva hozza kapcso- adat ez: le kell írnunk, mifé- latba a hétköznapi ábrázolás le dolgokat látunk, s milyen és közlés megszokott produk. két, hanem a társadalomtudo­mányok más ágai iránt érdek­lődők számára is. Mintha az Amheim-könyv. re próbálna válaszolni a Cor­vina Kiadó, Budapest annó... ben. „Nem kell többé háború, béke kell nekünk...” énekel­ték a piros és kék nyakken- dős gyermekek. Bocsi Erika küldött jelentést adott a járá­észlelő mechanizmusokban rej- tumaival. Behatóan tárja fel című albumával. Pásztói múzeum Az egykori mezőváros látó- jóval későbbi korból való, ál- S hasonló jelentős régészeti gatóinak az akció szervezői két tálában barokk, de rokokó és feltáró munka eredményeként műemléket ajánlanak kintésre. , _ copf elemeket is találunk, megte Mellette áll az egykori cisz­tercita kolostor. Középkori ere­került napvilágra a mai kolos­tor épülete mellett látható kö­zépkori monostor alapja is, Az egyik a római katolikus detű, mai formája a XVIII. amely most romkert formájá­templom. Épült a XIII. sza­zadban. Alapjaiban a tiszta ro­mán stílust őrzi. Többször bő­vítették és átalakították, s két­ségtelen, hogy a barokk kori átalakítások formálták át erő­sen. A gótikát jelzik a csúcs­íves ablakai, valamint a Rát- hold nemzetség címerével ellá­tott kettős ülőfülke. Bejárati ajtaja felett két szobor látha­században alakult ki. III. Bé­la 1190-ben alapította itt a cisztercita apátságot. Most egy részében állandó helytörténe­ti kiállítás van, amely Pásztó történetét a XVIII. századig öleli fel. Elsősorban régészeti anyagot mutatnak be, ami nem is véletlen, hiszen igen nagy jelentőségű ásatások folytak és folynak a településen. Így pél­tó, amelyet a művészettörténé- dául már régóta tart a maga szék a XIII. századra datál- nemében páratlan, XV. százá­nak. Berendezése viszont már di gótikus lakóház feltárása. ban várja a látogatókat. Kide­rült, hogy a cisztercitákat megelőzően a XI. század végén már itt élt bencés szerzete­seknek a temploma állt e he­lyen, amelyhez kolostor is csat­lakozott és később ezt építet­ték ót a ciszterciták. A templom, a gótikus ház, a kolostor és a romkert ritka ér­dekesség^ együttes, amely hangulatos ízelítőt ad a mész- sze tűnt múltból. P. M. Járási úttörőpari a meDt Szécsényben Erősödött a közösségi é/et Az elmúlt hét végén a dob viselte az az 57 pajtás, aki kül- si úttörőelnöknek. Holes Rcr pergése nem harci játékra szó- döttként részt vett a harma- zália több mint kétezer járá- lította a kisdobosokat, úttörő- dik járási úttörőparlament- si KISZ-tag nevében köszön* két. Komoly, felelősségteljes tanácskozás kezdetét jelentet­te. A szécsényi pártbizottság nagytermében a balassagyar­mati járás több mint ötezer kisdobosát és úttörőjét kép­Cammog a zötyögő vonat Salgótarjánból Hatvanon át Szolnoknak, majd este visz- sza, s az ember a hosszú úton akarva-akaratlan szem- és fültanúja sok apró mozzanat­nak melyek az utazás unal­mát egy-egy időre megélén­kítik körülötte. A hűvös kora reggelen Hat­vanban zajos diáksereg szán­ja meg a majdnem üres ku­pét. Szinte pillanatok alatt mindent megtudok róluk a kísérő tanár intézkedéséiből. Miskolci középiskolások, ti- zenketten vannak, s a tanár, ahogy a számbavétél után precízen megállapítja: tizen­három plusz egy fő... hogy Félegyházára tartanak, meg­nézik a börtönmúzeumot, de előbb Szolnok nevezetességei­nek is szánnak némi időt. A tanár úr mindenre gondosan felkészült: tárcájából gondos kézzel írott menetrendet szed elő. amiből percnyi pontosan sorolja a csatlakozásokat hol, mint. hogyan. Mindenre ala­tffj morzsák pasán felkészült, még a sakk­készlet sem hiányzik, s mi­után megfelelően elhelyezked­nek, kezdődhet a tanár úrral a váltott 'Csatározások sora. Meg is verik jó néhányan. De alaposan. Mögöttem az ülésen idő­sebb pár már Tarján óta. A néne mindenáron beszélgető partnert keresgélt egész úton eddig, most kapóra jött a fia­talember, aki Hatvanban szállt melléjük. — Maga nem lehet több húszévesnél, ugye? — indít­ványozza a diskurzust a ma­ma. A fiú kényszeredetten fe' lel: — Huszonegy leszek. — Ugye. látod, apjuk! Mondtam én, hogy húsz lehet Iskolás ugye, vagy dolgozik? — Felszolgáló vagyok. — Hű, ott sokat lehet ke­resni. Igaz. manapság a ven­déglő is megdrágult. Maguk­nál is olyan drága? — Hát bizony... — Mert tegnap voltunk egy vendéglőben. Mit gondol, mit fizettünk egy gulyásért? S mond egy ugyancsak bor­sos árat az anyóka, mire a fiú helybenhagyóan bólint: bizony, ennyi manapság. Sört nyit, kínálja az apókát, aki mohón kap az üveg után. Ez legalább ingyenbe lesz. Még mindig a beszélgetős kedvű anyóka, csak a partner változott. Ezúttal a kalauz. Akit, míg a bilétát kezeli, tetőtől talpig végigmustrál. Aztán: — Maga is megdolgozik a pénzéért, lelkem. — Nem adják ingyen. — így a kalauz mosolyogva. tisztes sé­Aztán megfizetik gesen ? _ * — Hát... megkeresem a hétezer forintomat. — Szent ég! Ennyi tömén­telen pénzt! — csapja össze kezét a mama. — Persze. De ahhoz leg­alább 300 órát kell teljesíte­nem. Azt egye meg a fene, aki irigyli. Vasárnap reggel jöttem el hazulról, szerda lesz, mire hazavetődöm. A kisfiam szinte meg sem ismer. — ezzel átlép a szomszédos kocsiba. — Hallod! Apjuk! ... — fogja suttogóbbra a hangját az öregasszony. — Azért hét­ezer forint mégse megvetendő pénz! ... Hogy egyesek mit meg nem keresnek!... Há­romszáz óra... Azt mondja: háromszáz órá. Háromszáz óra! Na és? De hétezer!. , Nem igaz? Hazafelé, mintha összebe­széltünk volna, szinte ugyan­az a társaság Szolnoktól. A kiránduló diákok, most már jóval csöndesebben. Fáradtan falatoznak, a sakknak is ke­vesebb a népszerűsége. A ta­nár úr olvas, de: — Figyelem, urak: ponto­san húsz óra harmincötre le­szünk Hatvanban, addig jő ét­vágyat. Az egyik diák, aki szeretne némi életet vinni kókadozó társaiba: — Fogadjunk, tanár úr. hogy nem leszünk. A fogadás megköttetik. A tét egy üveg kóla. S most már megkezdődik a kupé élénk versenyfutása az idővel. •Jászberényben sokat időzünk. A tanár úr kezdi feladni a reményt: — Isten és a MÁV útjai ki­számíthatatlanok.— állapítja meg. Hatvan előtt tilosra áll a jelző, s most már végképp megadja magát a tanár úr: — Nyertél, Kerekes. A kó­lát én fizetem. (b. t.) tötte a parlamentet. Molnár Istvánná a járási úttörőelnök­ség elnöke bevezetőjében hangsúlyozta: a gyermekek törvényben biztosított joga, hogy bekapcsolódhassanak la­kóhelyük életébe, részt vehet­nek a közéletben. Ennek egyik fóruma a különböző szinte­ken megrendezett parlament. Istvanovszki Mihály cser- hátsurányi pajtás beszámolt az eltelt három év mozgalmi munkájáról. Erősödött a csapa­tokban az őrsök és a rajok közösségi élete. A próbázáso- kat, azok igazolását nem si­került mindenütt folyamatos­sá tenni. Kiemelte a drégely- palánkiak jó módszerét. Az úttörők legfontosabb köteles­sége a tanulás. Ennek ellené­re mégis vannak, akik nem végezik el a nyolc osztályt. Nem elég a bukásmentes őr­si akciókat meghirdetni, azo­kat tartalommal kell megtöl­teni. Az úttörőtanácsoknak jobban oda kell figyelni a gyengébb tanulók iskolai munkájára. Meg kell szervez­ni ezeknek a gyermekeknek a tanulást segítő tevékenységi formáit. A beszámoló kérte, hogy még több olyan szakkört szer­vezzenek, amelyek az iskola falain kívül, üzemekben, közr művelődési intézményekben működnek. A plenáris ülésen 15 paj­tás, több meghívott felnőtt mondta el gondolatait íavas- latait kéréseit. Sz. F. Jobban jár. olcsóbban jár, ha bérlettel jár moziba! KEDVEZMÉNYES IFJÜSÁGI, FELNŐTT- ÉS N YUGDÍJAS­bérletakciók a filmszínházakban A 40—70 %-os kedvezménnyel vásárolt bérletszelvények FELEMELT IIELYÁRÜ FILMEKRE IS BEVÁLTHATOK! l ■ A

Next

/
Oldalképek
Tartalom