Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)

1979-10-10 / 237. szám

Hangszóró mellei* Három dobás Edénycsörgés, a pénztár­gép csengetős zöreje, az evés jól megkülönböztethető zajai, a tömeg zsibongása, a sor- banállók veszekedése — ez vezeti be a helyszín megjele­nítését és a szereplők élet­terének jellemzését, de ma­gukat a szereplőket is ez raj­zolja meg. Szakonyi Károly új hangjátékában, amely a budapesti művészeti hetek eseményeként hangzott el a hét elején, a Kossuth rádió­ban. Az ételbár (?) egyik aszta­lánál ketten ülnek; egy el­tűnt artista mindenből kiöre­gedett özvegye és egy nyug­díjas özvegyember. Mire a játéknak vége, hárman lesz­nek. Társaságuk tartósan ki­egészül egy náluk jóval fia- talabbal. a huszon-egynéhány éves lánnyal. Vele lesz teljes a kör. Vele valósul meg a folytonosság. Minek a folyto­nossága? A perifériára szo­rultságban élők világának fennmaradása. Jó helyszínt választott Szakonyi Károly ehhez a hangjátékhoz. Kell-e kifejezőbb környezet után járni, amikor a talajtalanság. a bisztrók világát akarja megmutatni. Egészen más cél­ja van: elsősorban a tartal­mas emberi kapcsolatok tár­sadalmi méretű hiánya az, amit második, mélyebb jelen­tésként közöl velünk Szako­nyi Károly. Ilyenformán a bisztró, mint helyszín saját naturalizmusán túl jelképpé válik, hiszen csakúgy, mint egy tálcás, futószalagrend­szerű, önkiszolgálóban, tehát kapcsolat nélküli ételbárban, kint a zajló életben sem le­het —, mert nincs ró időnk, nem is vagyunk igazán kí­váncsiak — másokkal össze­kapcsolódni. A nyugdíjas asz­talos özvegyember (Szabó Sándor nagyszerű „hangszí- nészi” alakításában) álmodo­zása a kései kalandról fia hét­végi házában, valamelyik ál­landó, vagy alkalmi asztal­társnőjével soha nem teljesü­lő álomnak marad meg. Az artista özvegye, a „Három do­bás hat forint” mutatványos­bódé tulajdonosnője sem ve­szi komolyan ezt a lehetősé­get (Sulyok Mária), csakúgy, mint a kettejükhöz véletlen­szerűen csapódó Hilda, elvált gyökértelenség, az ideiglenes- asszony, üzemi öltözőőr, aki ség, az emberi kapcsolat la­zasága a választott téma — mint amilyen egy önkiskol- gálóbisztró. egy úgynevezett „ételbár”?! Aligha lehetne jobb terepet találni az olyan emberek megmutatására, akik bár mindenből kiszorultak már — mégis küzdenek a fenmaradásért. a látszatért, önmagukért. A Három dobás hat forint című hangjáték azonban nem az ebédeket nem a bisztró­ban, hanem a)rangosabb üze­mi előfizetéses étkezdében fogyasztja el, s aki erre, eb­ben a körben méltán lehet büszke (Temessy Hédi). Idő­sebb Varga szomszédasszonya sem ismeri eléggé a nyugdí­jas asztalost. Hiába élnek harminc éve úgyszólván egy fedél alatt, kapcsolatuk alig több egyszerű köszönésnél. Ifjabb Varga kocsit küld ugyan a külvárosba apjáért (természetesen állami kocsit), hogy új, emeletes házát meg­mutathassa neki, de a „figyel­mességről” hamar kiderül, mi is valójában — ingyen mun­kaerőt akar a szerető fiú. Szekrényt kellene építeni... Senki nem figyel igazán a másikra ebben a darabban, senki nem kíváncsi igazán arra; mi foglalkoztatja a tpá* slkat. miben segíthetne, mi­ben kapcsolódhatna, egyik élet a másikba. Hány dobása lehet az embernek ebben az életben — ez a gondolat úgy fészkel a hangjáték hallgatói­nak agyában, miként a min­dent elburjánzó rák. A ki­rándulóhelyen felállított mu­tatványosbódé is jelkép te­hát, s jelkép az is, hogy az egész társaságban egyedül az élet ingatag oldalát legjobban ismerő mutatványosasszony az, aki ebben a társtalan, törzsasztal nélküli, valóságos és hosszan tartó emberi kap­csolatokat nélkülöző világban a legjobban eligazodik. Aki­vel történik is valami, mert mint jeleztem: a végén hár­man ülnek az önkiszolgáló asztalánál, az egyedül ma­radt, unokákat is ritkán látó asztalos, az artista özvegye és új munkatársa, a harmin­con aluli Ircsi (Borbás Gabi). A folytonosságot ő jelenti eb­ben a szomorúan igazságos, fájdalommentesen életbevágó hangjátékban, amelyet Kopá- nyi György szerkesztett és Varga Géza rendezett. (T. Pataki) A végrehajtó bizottság megtárgyalta Kulturális intézményeink fejlesztéséről Megszoktuk már, hogy esz­tendőről esztendőre új isko­lákkal, óvodákkal, művelődé­si intézményekkel gazdagod­nak megyénk városai, közsé­gei. Az oktatási és kulturális intézmények fejlesztését, gaz­dálkodását korábban két esz­tendeje vizsgálta a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága, s meghatározta a legfontosabb tennivalókat is. A közelmúlt­ban megtartott ülésen a testű- tési munkálatokat let azt kérte számon, hogyan jánban, a Madách ben van a kétszáz diák szá- esztendő adja a tapasztalatot, mára otthont adó kollégium hogy a munka gondos előké- befejezése is. szításé fél sikert jelent. Az Az új építkezéseknél kedve- oktatás és művelődés anyagi, zőbb képet mutat az óvodák, tárgyi feltételeinek folyama- iskolák korszerűsítése. A kor- tos javítása pedig — kedve­szerűsítési munkálatok jelen­tős része megvalósult úgy, ahogyan azt a tanácsok ter­vezték. A községi intézmények zőbb személyi feltételekkel párosítva —, tovább csökkent- heti a most még fel-felbuk- kanó, indokolatlan különbsé­meliett többek között befe- geket az iskolák, óvodák, mű­valósultak meg a korábbi el­képzelések, tervek. A városokban, a községek­ben gyűjtött tapasztalatok azt mutatják, hogy a helyi taná­csok, az építők a legnagyobb gondot az iskolák, az óvodák építésére, korszerűsítésére fordították az elmúlt években. Összehangolt munkájuk ered­ménye, hogy a tervezett épü­letek jó részét időben átad­ják rendeltetésének. Az ötödik ötéves terv végére a vártnál több óvodás gyermek elhelye­zésére lesz lehetőség. Az álta­lános iskolák építése, korsze­rűsítése ugyancsak folyama­tos, vagy legalább is többségé­ben az. A tervezett 110 általá­nos iskolai tanteremből eddig mintegy 40 elkészült, s több mint hetven építésén dolgoz­nak az építőmunkások. A kép­hez tartozik azonban, az is, hogy néhány helyen anyaghi­ány, vagy az építőmunkások, a gépek hiánya zavarja a tervszerű munkát. Ez magya­rázza, hogy néhánv iskola, tan­terem nem készül el időben és úgy tűnik Pásztón veszély­jezték a felújítási, korszerűsí' Salgótar- Gimnázi- umban és egy ideje a szécsé- nyi múzeum is megújulva fo­gadja, várja látogatóit. Nem egy helyen, a közös pénzt insgszaporítandó, társadalmi munkát szervezett a tanács, a Hazafias Népfront a gyertnek- intézmények korszerűsítésére, szépítésére. A felelősségteljesebb irányí­tási, szervezési és ellenőrző munka, a hatékonyabb gazdál­kodás —, amelyre a megyei tanács végrehajtó bizottsága a tanácsok és az építők figyel­mét egyaránt felhívta —, mindenekelőtt a folyamatban levő építési, korszerűsítési munkálatok gyorsítását szor­galmazza. Azt remélve, hogy az időben felépült óvoda, is­kola, korszerűsített művelő­dési otthon mellől, már előre lehet tekinteni. Mert nem ke­vés az a munka, amelyet a következő ötéves tervben kell elvégezni a megyében. Az új létesítmények mellett Salgó­tarjánban, Balassagyarmaton, s megye községeiben közéo- és általános iskolák, óvodák korszerűsítését tervezik. Sok velődési intézmények között. Ennek pedig óvodások és is­kolások falun és városban egyaránt hasznát látják. V. G. Tájak — korok — múzeumok BALASSAGYARMAT Palóc Múzeum A balassagyarmati látniva- az egyes falvak —, köztük a világháború előtt szállították lókat három helyre vonta nemzetiségiek — teljes női ide. Karancskeszi, Kazár, Ka. össze az akció. Az első látni, ruházatát bemutató tárló, rancslapujtő, Dejtár, Litke — való a Szerb utcában levőgö- Színpompás, gazdag, Iátvá- ezek az együttes darabjainak rógkeleti szerb templom. Mű- nyos kiállítás, méltó a múze- származási helyei. A régi pa- emlék jellegű épület, eklekti- um nevéhez, híréhez. A nagy- lóc építészet tcllegzetessége. kus stílusban épült. Ikonosz. teremben az emeleten idősza- it mutató ház az istálló, a táza jóval korábbi, a XVIII. ki kiállítások láthatók, jelen, pajta eredeti formájában őr század végéről származik, ba- leg a megyei múzeumi gyér- zi egy letűnt világ emlékét.' rokk stílusú. Most azonban mekrajzpályázat legjobban Ritka érdekes látvány a mai raktár, így az akció ajánlása sikerült darabjaitJol készült ember számára, ellenére sem lehet belülről tárlat tekinthető meg. A te­megtekinteni. rémből nyílik két szoba, ahol -----------------­a két legnagyobb nógrádi írónak, Madách Imrének és----------------- Mikszáth Kálmánnak emlé­k ét őrző kiállítás várja a. lá­togatókat. Az ember tragédiá­S noha nem szerepel az ak-' cióban, azért nézzük meg az . ja°halhatatfan alkotöjätTle- egykori megyeszékhelyet Van. A másik látnivaló a Palóc tének dokumentumai, kéz. meS ket muemlek epulet. Az Muzeum. Nagyszerű komye- iratai> művelnek kiadásai idé- 1835-ben épült volt megye- zetben ali az ország egyik zik £e] Mikszáth emiékszobá. háza,- A. klasszicista stílus legrégibb múzeuma. Hétfő ki- jában hasonló tartalmú anya- szép alkotasa. Itt hiva­yetelével mindennap 10 es got iáthatunk köztük olyan talnokoskodott Madách és 18 óra között tekmthető meg felejthetetlen tárgyakat, mint Mikszáth is A varmegyei Az első emeleten a nógrádi a jd a bárányka és a nyúl székhely másik messze látszó népéletet bemutató kiállítás * ,' szimbóluma a börtön, amely látható, amely a XVIII. szá- Sok-so.c kép es könyv mutat- ugyaT)ebben a stílusban 1842— zadtól napjainkig mutatja be ja be a páratlanul népszerű 45. között épült, a megye parasztságának éle- író hazai és külföldi diadal' tét, gazdálkodását, művésze­tét. Korhűen berendezett szo­babelsők, úgynevezett ente­riőrök szemléltetik a megye parasztságának életmódját. A tárlókban ott sorakoznak a régi gazdálkodási eszközök, útját az olvasók körében. A város történelmi múltjáJ nak felidézői a főutcán sora­__________ kozó szép épületek. Közülük a--------------- városi kórház közelében levőj f elújított úgynevezett Csil- lagház, a múlt század húszas A múzeum udvarán keres, éveiben épült nemesi kúria hető fel a harmadik megte- érdemel említést, amelyben vonatkozású ki. a pásztorművészet nagysze rű remekei és az ezerszínű kintésre javasolt emlék. Ez az helytörténeti nógrádi népviselet legszebb úgynevezett palóc-ház, amely állítás is megtekinthető darabjai. Festői látvány a azonban több egységből áll. „féketőket” bemutató vitrin, Az épületet még a második P. M. Szandai kezdeményezés Az általános iskolai új tan­terv lépcsőzetes bevezetésé­nek részeként a szandai kör­zeti általános iskola a helyi tanács és pártvezetőség tá­mogatásával megoldotta az idei tanévkezdéstől, a körzet alsó tagozatos osztályainak, szóló osztályokra való bontá­sát. A módosítás —, amely 80 tanulót érint — azt jelenti, hogy ezután.' minden osztály küíön-külön tanulhat,* az ed­digi összevont, első és harma­dik. második és ‘negyedik osz­tályos -csoportosítás helyett. Az elsősök és másodikosok ezentúl Terényben, a harma­dikosok és negyedikesek Szandán járnak iskolába. Az ésszerű kezdeményezést —, amely az oktató-nevelő mun­kát nagymértékben javítja — a szülők is egyöntetűen tá­mogatták. Az iskola vezetősége a já­rási hivatal művelődési osztá­lya segítségével Terényben is biztosította, hogy az igények alapján, minden helybeli és bejáró tanuló, egyben napkö­zibe is járhasson. NÓGRÁD - 1979. október 10., szerda *X\/V^V/yV/\/\*/W/VS*AA#AA^VVA/N^\/VA/N^\/VV\X\/VA/WA/>^VV'VN^\/VA/WV/V/VA^\/>*A/V^\/VA/VAA',/VV/VVA/VAA','\/VA/\XVVA/V/\/VVVVVrfVVV'*/V’^/\/V'> A harmadik doboz cigaret­táért indultam. Jó, jó, ne rój meg, tudom, hogy ez már túl­zás, még a kettő is sok, de hát az embernek nem minden hétfőn születik egy , fia, és ez a hétfő éppen az ő érkezése miatt volt egészen rendkívüli, ünnepélyes és varázslatos, melldagasztó, ujjongó és ... nos igen, bevallom, fárasz­A HARMADIK bennem az apai büszkeség, Lázas pillanatok következ- hogy formálgattam magamban tek. Kínzásnak éreztem lassú- . az ötvenegyedik gratulációra ságukat, rosszmájú közönnyel az ef Fer* ni a lépcsőn, hogy utána ne­vetve továbbrohánt, meghalt,’ tényleg meghalt. — Születnek és meghalnak — ezt hajtogatta Márta. — De miért éppen ő, hát kinek ártott? — rázta az ök­az ötvenegyedik „köszönöm”- gyanúsítottam őket, ingerült- °t, hogyan készültem ismét és té váltam, és kész voltam, tó. Remiim, "most"már "meg- ismét előadni (persze hitvány hogy azonnal megsértődjek, érted, miért mentem a har- utánzásban és epigenpiruias- Márta csuklotta ki: madik doboz Fecskéért. A ^ i első Sírását, amelyet — Imike meghalt, legközelebbi vendéglőbe siet- a szuloszooa küszöbén regya- tem. Magad is tudod, hány ér-’ telmetlen szót présel ki az emberből a fájdalom. És mit lehet ezekre felelni? Semmit. Részvétet kívántam, mondtam a szokásos szöveget, közben há- legszívesebben hangosan ká­Velem együtt átélted a a vá- romkodtam volna, hogy a ba­lm túl voltam va=v ötven dozva hallottam először, ismét ve.em együtt atei.ed em, túr voltam vaQy otven ^ jsmét leírni külsejét arcát bol"ut, te tudod, milyen ratulacion, s nem tudom el- száját> orrát> haja szirJét> ^ ratlan bomba robbanása, vagy nális illendőségen túl fijü sem tudtam várni, míg kéz- hasonlítom inkább a menny- futja többre erőmből hallgatni, hogy mindez kevés szaí^> orrát, haja színét, b volt nekem kívántam -7 öt- sem tudtam VaTOl, míg K6Z- ............ v meevediket 2 hetvenesve foüásnyi távolságra érnek, ha- dorgeshez, amikor forró és hi- Most már tudom, Zolti, euiiYCt, o. aeivuicsyd nee Ipvpont.nmpppk- tíi1álkn7á. ­nem , # ____ ___ _____, a d iket az ezrediket mit tudom nein eléiuk dobtam az örö- cég levegőtömegek találkozó- fjam fogta be a számat, és én, hiszen ilyen az ember? « *“ürn,et széles mozdulattal, ka- «t n?m enge<?ett tübbet örömében szívesen osztozik Janul es vlU°go szemekkel, 6° hangorkan, egy uj elet un- nlj mint ^yenkor szokás. Így aid a ven- mint az első hóból gyúrt hó- s egy uj halai fájdalmas könnyebb volt elviselni ezt a déglőb^i^'is^megkérdezik,V^Vli labdat> és minden önuralma- hire találkozott, robbant, ben- rettenetes találkozást. Ma is ueguoei k mtgiieraeaK Bll elvesztve kiáltottam: nem ilyen elemi erejű döbbé- PS7ímhP int néha miért akor. üisáe’ — nersze hoev mee mat elvesztve kiáltottam: nem ilyen elemi erejű apooe- eszembe jut néha, miért akar­„Ä fc» ájggf ““ — - SÄÄÄ SÄiÄ.’ÄJS te .volna össze bennük a csőn- ■ Aztán vártam a onnan telefonálgattam a kór házba izgatottan. Előre élvez­tem a ....... „ , .., , , , , , talán, hogy engem emlékez. diadalomat ahoev az ,r-'T— u-----T" ~. ,bajj*b í0.1” elettelenul zuhantak ket tessen és figyelmeztessen? Azt-i -n , °6y..a Vártám, hogy úgy mint eddig kezre, az anyaera es apaera: hiszem ieen Ök npm érdp almelkodok előtt elmondha- sokan mások mesra«adiák a szömvű volt 27 a nill mat 72 fi-, ’ lgcn‘ , . nem. enae tóm- Zoli ötkilós hatvan- , mmegragadjak a szörnyű volt az a pillanat, za- meltek meg, de én azóta, ha tóm. Z.0Í1 otkiios, natvan kezem, razogassak, megölelje- varodott, magatehetetlen, gya- a fiamra nézek eszembe int ket centi hosszú- vasgyuró. nek és kérdezgessenek mond szo&. és evalázatos (We ? rjamra nezek, eszembe jut Félúton viszont arra eondol- - K1 lteraef?esye‘leK>. mono- szos es gyalázatos. Ussze Imiibe, aki mar csak holtában r eiuion viszont arra gonooi ianak banalitásokat, istenem, akartam szorítani a fogam, találkozott a kicsi naitásával tam, illenek felmenni Fenek- ilyenkor ez sem számít, vár- mégis kocogott. Imike meg- ^mC óvom hid m ­hez, nekik is elujsagolni a tam hoev velem eevütt ui- halt nincs Senki sem érti A? i ^ 0 ov.°7I rnaegtoi, me naev eseményt néhánv nania .dnV\ nofy u .egy. UJ nau’ nmcs* érti. Az légtől, egy alattomos huzattól, megteért^^ Mki s a feles - Jongjanak a barátaim es. orvosok sem. Mar fel is bon- amikor szinte szűkölve féltem megígértem nek. is a felese Zolti testhosszat mutató coltak. Holnap temetik Zoliit, úgy érzem, mintha geneK is, igazan illenek, ni- karjaim remegni kezdtek a Lassan érték el tudatomig imjke vezérelné takareató kp szén itt van a hazuk egy ug- türelmetlenségtől Kéütelen ezek a mondatok Csak akkor lmlKe vezereine takargató ke- rásnvira úsvis arra tartok .8,1. lyepteien ezek a mondatok, k-sak akkor zetTlp Imike, akinek meg ado­rasnyira, úgyis arra tartok. voltam megertem, miért nem ereztem igazan kegyetlen tar- s„ Vaavok láwatáscai a Bizonytalanul látok sötét- repülnek, rohannak már hoz- talmukat, amikor egy gépko- sírjánál. °y B a ben, s ezért meresztgetni kel- zám, hogy megkezdhessem az esi reflektorfényében észrevet- Ézt a harmadik doboz cisa ’ lett a szemem, amikor az út előadást: ilyen a keze, párnás, tem, hogy sírnak. Meg kellett rettát persze' megvettem s túlsó oldalán mintha Ferit és puha, a bőre tejfehér, barna fognom Márta vállán a feke- most vigasztalódj ° csak e«v Mártát, a feleségét véltem a szeme s a pöttömnyi ing te szövetruhát, Feri hajtóká- feiet szívtam el belőle Rá­volna közeledni. Ök előbb fel- csak majdnem a könyökéig ér, ján a szalagot, hogy elhigy- gvűitottarn ős plhaiítnftam" ismertek, fordultak is felém, a hangja — már most tudom gyem: Imike, 'a kétéves, sző- úgyis elés keserű Jvolt á az úttesten mór én is biztosan — bariton lesz... Előtted nem ke kis csibészjelölt, aki nem- szam 3 tudtam, hogy ők azok, s el- tagadom, bolond gondolataim rég még majdnem szétfocizta képzelheted, hogy ágaskodott voltak. az előszobát, úgy tudott lees- Pataky-Rácz Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom