Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)

1979-10-09 / 236. szám

A szocialista országok vezetői az NDK megalakulásán?*: 30. évfordulója alkalmából tartott díszszemlén Berlinben. Bal­ról jobbra: Cedenbal, Zsivkov, Kádár János, Husák, derek és Willi Sloph. A Polisario sikerei Vegyes bizottság Magyar—görög közös közlemény Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Miniszterta* nácsa elnökének meghívására ■ Konsztantin Karamanlisz. a Görög Köztársaság miniszterelnöke 1979. október 5—8. kö­zött hivatalos látogatást tett Magyarországon. A görög miniszterelnököt fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. A görög miniszterelnök koszorút helyezett el a magyar hősök emlékművénél. Lázár György és Konsztantin Karamanlisz szívélyes lég­körben beható véleménycserét folytatott a magyar—görög kapcsolatokról és fontos nemzetközi kérdésekről. A kormányfők elégedetten állapították meg. hogy a két ország kapcsolatai kedvezően fejlődnek. Az eddig elért ered­mények jó alapot képeznek a magyar—görög együttműkö­dés tovább bővítéséhez, a meglevő lehetőségek jobb kihasz* nálásához. ( A két kormányfő nagy figyelmet fordított országaik gaz­dasági kapcsolataira. Elégedetten állapították meg, hogy az árucsere-forgalom az utóbbi években jelentősen növekedett, s a fejlődés üteme örvendetesen meggyorsult. Kifejezték azt a szándékukat, hogy törekedni fognak az árucsere-forgalom további növelésére, a kölcsönös előnyökön alapuló gazda­sági kapcsolatok fejlesztésére. Egyetértettek hosszú lejáratú gazdasági, ipari és műszaki kooperációs megállapodás, vala­mint egy állategészségügyi egyezmény megkötésének szük­ségességében. A felek megelégedéssel nyugtázták az ipari kooperáció és a vegyes vállalatok létesítése terén, a két országban érvény­ben levő rendelkezésekkel összhangban tett lépéseket. Egyet­értettek abban, hogy a gazdasági együttműködés tartósabb és fejlettebb formáinak kialakítása céljából továbbra is ösz­tönözni kell a magyar és görög vállalatok közötti kapcso­latokat. A Polisario Front egységei szombatra virradó éjszaka el- ípglalták Nyugat-Szahara má­sodik legnagyobb városát a történelmi nevezetességű Sa­marát — jelentette be va­sárnap' a Szaharai Arab Né­pi Demokratikus Köztársaság tájékoztatási minisztériuma. A közlemény arról is beszá­mol, hogy a front egységei pénteken megostromolták a Marokkó déli részén fekvő Zaak helyőrséget és a marok­kói katonaság egyik legna­gyobb erődítményének két szárnyát elfoglalták. Az ostrom során a közle­mény szerint 120 marokkói katona vesztette életét. A front harcosai számos foglyot ejtettek és nagy mennyiségű fegyvert, köztük több harc­kocsit zsákmányoltak. A Po­lisario Front csapatai szep­tember végi, október elejei el­lentámadásuk során újabb településeket foglaltak visz- sza a megszálló marokkói ka­tonaságtól. (MTI) A Sínai-félsziget Izrael által megszállt részén megkezdő­dött az egyiptomi—izraeli ka­tonai vegyes bizottság ülése. A bizottság, amelyet azért ál­lítottak föl, hogy az egyipto­mi—izraeli „békeszerződés” katonai rendelkezéseinek be­tartását ellenőrizze, ezúttal az izraeli csapatoknak a Sínai- félsziget déli részéről történő kivonulása kérdéseit tekinti át. A felek örömmel állapították meg, hogy a kulturális és idegenforgalmi egyezmények keretében folyó együttműkö­dés sikeresen szolgálja a két ország kulturális értékeinek cseréjét, és egymás jobb megismerését. Elismeréssel szóltak az egyezményes kapcsolatok alakulá­sáról. Üdvözölték, hogy a látogatás alatt sor került a ma­gyar—görög tudományos és műszaki egyezmény, valamint a polgári és bűnügyi jogsegélyszerződés aláírására. A nemzetközi helyzetről folytatott véleménycsere közép­pontjában az enyhülés, a leszerelés, az európai biztonság és együttműködés kérdései állottak. A két kormányfő hangsú­lyozta az enyhülési folyamat katonai térre történő kiter­jesztésének alapvető fontosságát. Ismét súlyos harcok a kardokkal kerülnek a „négyek’’ Khomeini ajatollah, az isz­lám forradalomnak és az irá­ni fegyveres erők főparancs­nokságának vezetője. vasár­nap katonai vezetőkkel foly­tatott megbeszélésen bejelen­tette: rendeletet hozott arról, hogy a katonák és a, tisztek szolgálati idejét két hónappal meghosszabbítják. A találko­zón szó volt a Kurdisztánban és Khuzisztánban kialakult helyzetről is. Az iráni televízió vasárnapi jelentése szerint a hét végén ismét súlyos harcok voltak Kurdisztánban. A Mahabad- tól délre fekvői Banehben és Bukanban a kurd felkelők megtámadták a forradalmi gárdisták több helyőrségét. A tartomány más városaiban is súlyos össze csapások robban­tak ki és ezek; során — a hi­vatalos jelentés szerint — két forradalmi - gá-dista meghalt negyven pedig megsebesült. / Ezzedin Hosszeininek a kur. dok illegalitásba vonult val­lási vezetőjének kezdeménye­zésére Kurdisztánban „Ezze­din Hosszeini-sejteket” hoztak létre, hogy „elősegítsék a kurdok harcának folytatását' és forradalmi akcióik össze­hangolását”. Szadek Tabatabai az iráni kormány szóvivője —, aki je­lenleg több arab országban tesz körutat —, vasárnap Bejrútban Moamer El-Kadha- fit, a líbiai forradalonj veze­tőjét tette „személyesen fe­lelőssé”, Mussza El-Szadr imám, a Libanonban élő síita közösség vezetőjének eltűné­séért. Az imám —, akinek Tabata­bai az unokaöccse — a líbiai kormány meghívására érke­zett Tripoliba és ott 1978. vé­gén eltűnt. Bíróság c!c Hua Kuo-feng a Kínai Kommunista Párt KB elnöke, kormányfő szombaton beje­lentette, hogy hamarosan hi­vatalos látogatást tesz négy nyugat-európai országban, Franciaországban, Olaszor­szágban, Nagy-Bfítanniában és az NSZK-ban. A négy nyu­gat-európai ország újságírói előtt megtartott sajtóértekez­leten látogatásának célját abban jelölte meg, hogy „elő­mozdítsa a megértést, elmé­lyítse a barátságot és az együttműködést”. A nyugat­európai országok vezetőivel — mondotta — közös érdekű nemzetközi kérdéseket, to­vábbá az együttműködés meg­szilárdításának, a gazdasági és a kereskedelmi kapcsolatok valamint a tudományos-mű­szaki és kulturális csere fej­lesztésének módjait ’ vitatja meg. Újságírók kérdéseire vála­szolva Hua Kuo-feng közölte, hogy a „négyek bandáját” nem túl hosszú időn belül bíróság elé fogják állítani, de hozzá­tette. hogy halálbüntetés nem vár rájuk. Megfigyelők fel­hívják rá a figyelmet, hogy magas rangú kínai vezető első atkälotnniur " éiősítette meg azt a hírt, miszerint sor kerül a három évvel ezelőtt félreál­lított négy vezető személyiség perére. Megfigyelők azt is hozzáteszik, hogy Kínában a „négyek bandájának” a pere lesz az első alkalom, hogy magas állású politikai vezető­ket állítanak bíróság elé. Hua Kuo-feng kérdésre vá­laszolva közölte, hogy olasz- országi látogatása idején nem fog találkozni II. János Pál pápával, de nyugati hírügy­nökségek szerint sejtetni en­gedte annak lehetőségét, hogy Kína kapcsolatokat létesít a Vatikánnal, ' amennyiben ez utóbbi megszakítja diplomá­ciai kapcsolatait Tajvannal. Kiemelték az európai biztonsági és együttműködési érte­kezlet történelmi jelentőségét. Megerősítették kormányaik azon szándékát, hogy teljes mértékben végrehajtják a hel­sinki záróokmányt, aktív részt vállalnak abban, hogy az 1980-ra előirányzott madridi találkozó konstruktív legyen és konkrét eredményeket hozzon, vigye előre az európai bé­ke és együttműködés ügyét. Lázár György és Konsztantin Karamanlisz hangsúlyozta a fegyverkezési hajsza megszüntetésének fontosságát, síkra- szállt a konkrét leszerelési intézkedések megtétele mellett. Üdvözölték a szovjet—amerikai SALT—II tárgyalások sikeres befejezését, és kifejezték meggyőződésüket, hogy a szerződés ösztönözni, fogja a leszerelés ügyének előmozdí­tását. A két fél véleménye szerint megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a katonai enyhülés és biztonság előmozdítá­sára, az európai kontinensen. Aláhúzták annak szükséges­ségét, hogy gyakorlati lépések történjenek a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésére. Az erről szóló bécsi tárgyalásokat nagy jelentőségűnek tartják a béke és biztonság erősítése szempontjából. Remélik, hogy ezeken a tárgyalásokon mielőbb eredmény születik, valamennyi részt vevő ország — beleértve a különleges státuszú államokat is — csorbíthatatlan biztonsága elvének betartásával. Eszmecserét folytattak a ciprusi helyzetről, s megállapí­tották, hogy annak rendezetlensége fenyegeti a térség béké­jét és stabilitását. Hangsúlyozták a ciprusi kérdés mielőbbi rendezésének szükségességét a Ciprusi Köztársaság függet­lenségének, szuverenitásának, területi sérthetetlenségének és el nem kötelezettségének tiszteletben tartásával és a vonat­kozó ENSZ-határozatok végrehajtásával. Törökország: CSŐI) ÉS V A közel-keleti helyzettel kapcsolatban a két kormányfő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az ENSZ ha­tározatain alapuló tartós béke a térségben csak úgy teremt­hető meg, ha az izraeli csapatokat kivonják valamennyi 1967-ben megszállt arab területről, elismerik a palesztin nép törvényes jogait, és tiszteletben tartják a térség valameny- nyi államának jogát, hogy békében és biztonságban éljen saját határain belül. Lázár György és. Konsztantin Karamanlisz teljes mérték­ben elégedett volt tárgyalásaik szívélyes légkörével és ered­ményeivel, valamint azzal, hogy a két fél álláspontja több fontos kérdésben azonos vagy hasonló. Aláhúzták, hogy a magyar és a görög kormányfő találko­zója a két ország gyümölcsöző együttműködésének fontos eseménye volt, amely hozzájárulást jelentett az európai biz­tonság és együttműködés jegyéhez is. Konsztantin Karamanlisz miniszterelnök hivatalos görög- országi látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét. Lázár György a meghívást köszönettel elfogadta. (MTI) Repülőgép-szerencsétlenség Athénben Törökországban a régóta tartó kivételes állapot körül­ményei között október 14-én rendkívül fontos részleges vá­lasztásokat tartanak. A válasz­tások körülményeinek leírása önmagában is mutatója a Tö­rökországot gyötrő politikai válság mélységének és az egyes pártok közötti politikai kapcsolatok abszurd voltának. A részleges választásokon megújítják a szenátus egy- ■harmadát. Ennél sokkal lé­nyegesebb í.zh nban, hogy öt pótválasztást tartanak meg­üresedett képviselőházi he­lyek betöltésere. Ecevit mi­niszterelnök Köztársasági Nép­pártja, szociáldemokrata jel­legű reformprogrammal ke­rült hatalomra 1978 januárjá­ban — ezt a programot az ország politikai és gazdasági zűrzavara miatt azonban nem tudta teljesíteni. Parlamenti pozíciói is folyamatosan gyen­gülnek. Jelenleg a 450 tagú képviselőházban a kormány­párt 209 szavazatra számíthat. Az ellenzéki pártok jobbolda- li-ultranacionalista ellenzéki blokkja összesen 222 biztos szavazatra támaszkodhatnak. A parlamentben a bizalmat­lansági indítvány megszava­zásához és így a kormány megbuktatásához 226 szavazat szükséges. A mostani öt pót­választás közül három olyan körzetben lesz, ahol a jobbol­dalnak hagyományosan erős pozíciói vannak. A török kor­mány sorsa ily módon azon múlik, hogy meg. tud-e „ka­paszkodni” a másik két vá­lasztókerületben. Ha a kettő közül csak az egyiket is el­veszíti, gyors bukása szinte biztosra vehető! A politikai válság ilyen ki­éleződéséhez és a kormány ingatagságához az vezetett, hogy a válság gyötörte Török­országban a, két nagy párt (a Köztársasági Néppárt és a korábban hatóimon levő, nagyburzsoá-vallási erőkre támaszkodó Igazságpárt) egyike sem képes egymagá­ban a kormányzásra. Ebből a helyzetből az kö­vetkezik, hogy szövetséget kell kötniök a török politika peremén elhelyezkedő pár­tokkal. Ilyen az ultranaciona­lista. sőt fasiszta vonásokat mutató Nemzeti Akciópárt, valamint a szélsőséges moha­medán képviselő Nemzeti Üdv Pártja. E sajátos kény­szer következtében ezek a pártok tényleges erejüket messze meghaladó motion be­folyásolják a török belpoliti­kát. A jelenlegi részleges vá­lasztások kimenetele épnen azon múlik, hogy a kritikus választókerületekben Demi. rel pártja és a két szélsősé­gesen jobboldali párt képes lesz-e az egységes fellépésre, vagy legalábbis arra, hogy a választások után a parlament­ben egyesítsék erőiket Ecevit ellen. Október derekán iljr módon eldől, hogy viszonylag gyor­san bukik-e Ecevit kormánya, vágy hosszabb „agóniára” kell számítani. A kormánypárt egy ideig a Demireltől elpártolt lázadók parlamenti támoga­tásával tartotta magát felszí­nen. Miután ezek ' is elhagy­ták, a kormánypárt elveszítet­te parlamenti többségét. Ál­talános vélemény szerint így a választások kimenetele csak bukásának időpontjára lehet hatással. A politikai válság mélyén természetszerűen egy sokkal lényegesebb gazdasági vál­ság húzódik meg. Az olajárak emelkedése, amely azt ered- menvezte. hogy az importált olajért csaknem annyit kell fizetni, mint amennyi az or­szág teljes exportbevétele — ennek a válságnak fontos, de nem meghatározó eleme. Az olaj árrobbanása Törökor­szágban egy olyan gazdaságot ért. amelvetjnár korábban is a kereskedeírni mérleg ériás! deiicnje, a2 alapvető fogyasz­tási cikkek hiánya, a gyors infláció és a nagyarányú munkanélküliség jellemzett. Az olaj árrobbanása ezt a folyamatot meggyorsította és azt eredményezte, hogy az inf­láció üteme ebben az évben eléri a 100 százalékot. A több milliós munkanélküli sereg pontos nagyságát a fel sem mérhető mezőgazdasági mun­kanélküliség miatt valójában nem ismerik. Ebben az általános politi­kai-gazdasági válságban egy­re több esély van arra, hogy Törökországban elöbb-utóbb napirendre kerül a hadsereg esetleges hatalomátvételi kí­sérletének lehetősége. Az el­múlt évtizedek során Török­ország több ízben élt közvet­len katonai kormányzat alatt. Voltak olyan, ugyancsak több évig tartó időszakok, amikor a formailag polgári kormány­zat létét a kulisszák mögött figyelő hadsereg garantálta. Jelenleg is az a helyzet, hogy a kivételes állapot végrehaj­tója a hadsereg, amely ily módon megőrizte hatalmi po­zícióit. Mindez arra mutat, hogy az október közepére kiírt részleges választások jófor­mán az eredménytől függetle­nül olyan új politikai szakasz kezdetét jelenthetik Törökor­szágban. amelyet a bslooliti- kai áramlat jobbratolódása és a hadsereg egyidejű, a jelen­leginél nyíltabb színrelépése jellemez. —i—c. Az athéni nemzetközi légi­kikötőben vasárnap este be­következett repülőgép-szeren­csétlenségnek a legfrissebb je­lentések szerint kevesebb ál­dozata van, mint nyugati hír- ügynökségek korábban közöl­tél^ A Swissair légiforgalmi tár­saság szóvivőjének hétfő dél­előtti tájékoztatása szerint a kigyulladt DC—8-as gép 142 utasa közül 118 sértetlenül túlélte a szerencsétlenséget. Nem sebesült meg a . Zürich­ből Pekingbe tartó gép 12 fő­nyi személyzete sem. A szóvivő szerint 14 utas „eltűnt” de nem volt hajlandó megerősíteni, hogy ezek holt­teste a még mindig izzó re­pülőgéproncsok között van. A szóvivő közölte, hogy 10 utast égési sebekkel kórházba ápol­nak. ) .A katasztrófa utáni első je­lentések még 25 halottról é* mintegy 30 sebesültről szóltak, (MTI) & NÓG*.ÁD — 1979. okióbor 9., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom