Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)
1979-10-02 / 230. szám
&?.'!Ís lelőtt IV A műemlék nélküli város Akik itt étnek — idevalósiak, vagy ideköltőzötték — általában szeretik Salgótarjánt. Részt kéfnek a városépítés öröméből* de osztoznak artnak minden gondjában is. A történelem úgy hozta, hogy az építés ideié e völgykatlánbah Csupán néhány évtizedé jött el, úgyszólván a semmiből kéllett várost teremteni* s ami létrejött, arra mindenki jogosan lehet Büszke. De tudni kell — s érről a várossá nyilvánítás fél évszázados évfordulója tiszteletére kiadott fényképalbum előszavának írója is utalt —, amikor azt írta: „Tudjuk, oly sokáig jártuk a nincstelenség útjait, hogy még nem érhettünk oda, ahol az elégedettség káprázata pihentethetne... Szép munka, ered- ményes hare folyik itt; ez a mi próbánk.” Nehéz, ám lelkesítő próba.. Nehéz, hiszen olyan mélyről Indultunk, hogy például — s így kezdődik ‘ a televízió 1. műsorában szeptember So-án délután sugárzott A műemlék nélküli város című dökumen- kníifilm — az egykori Városi tanácselnök Szerint: „Amikor égettük az újaknai cigánytelepet, a poloskák úgy sültek a barakokban, mint a szőlőfürtök...”. S lelkesítő, mert hiszen az ipari szerkezet átalakításában, a városépítésben. az egészségügyi és kulturális szolgáltatásokban stb. elért eredményeinkre joggal figyelhet az ország. De az építés folyik. És újabb gondokat is szül. Kiderült például — s a megye* a város vezetői nem csupán a filmben emlegetett szociológiai vizsgálatból értesültek erről —, hogy bár Vadonatúj várost építünk, hiszen nincsen egyetlen műemlékünk sem, az új falakba „beépüve” jelentkezhetnek azok a régi gondok * »melyek általános gondként vannak jelén az ország más városaiban is. Ezen ajtók mögötti gondok közé tartozik például a szociológia által szegregációnak nevezett jelenség, a társadalmi Csoportok térbeli elkülönülésé* afhely természetesen más problémákkal (lakáselosztás, Salgótarjánban a kolóniák, illetőleg a cigánytelepek felszámolása stb.j is összefügg. A film egyik szereplője ezt így fogalmazza meg: „Egy városon belül szintén beszélhetünk erről a problémáról, amennyiben nagyobb övezetekét különböztetünk meg. Tudniillik bizonyos Városfejlesztési elképzelések és stratégiák mellett egyes városrészek jóval nagyobb arányban részesednek a központi erőforrásokból* mint más városrészek*.ertnek következtében az Itt élő népesség nagyobb dotációhoz jut. EZ a kérdés lényegesen kapcsolódik a szegregáció problémájához... A Szegregáció megítélésében a szociológusok véleménye eltérő. Egyesek szerint egy bizonyos közösségi életmódot idézhet élő, amennyiben azonos típusú rétegek laknak egyes lakóhelyi környezetben. Mások szerint viszont egy távolodás következhet be a különböző, társadalmi rétegek között. Különböző életmódminták nem találkoznak egymással és nincs kontaktus a különböző rétegek között”. : |||||", ijr- . 1 Wt é / 'ifi íl SP'’’''' ' ' ..„ me * V ft S T:“ .. \j| Tizenkét tantermes általános Iskola épül Pásztón a Rákóczi utca és Nagymező utca között, melyhez tornaterem és 200 diákot befogadó kollégium is csatlakozik. Elkészültével — várhatóan 1981-bcn — Pásztón összesen 50 tanteremben tanulhatnak a kisiskolások. Az oktatási intézményt a Borsod megyéi Északterv Tervező Vállalat dokumentációja alapján vázpanel-rendszerrel építik. Képűnkön az épülő általános iskola kezdeti szakaszában, NÓGRÁD - 1979. október 2., kedd Világos, hogy ez a gond nem új. Aki nem is ismeri ezt a szociológiai műszót, hátrányait az is érzi. Nem vitatható, hogy éppen Salgótarjánban a múltban különösen erős gyökerei voltak az elkülönülésnek (elkülönítésnek), hiszen volt olyan telep*. amelynek bevezető útja sorompókkal volt elzárva. De világos az is, hogy egy új szocialista város építésekor senki számára „sem lehet elfogadható ez a jelenség. A filmben a megye, a város vezetői felelősséggel szólották erről, s azokról a tervekről, áróelyek megfogalmazásakor e problémakörre is fokozottan ügyelni kell Salgótarjánban, a további városfejlesztés során. Csak Salgótarjánban? S Itt érkeztünk el a dokumentumaim egyik lényeges kérdéséhez. Kiről és kinek szól ugyanis a film? Semmiképpen' sem bédekker a szeretett városról, az egyébként is joggal, sok készült már korábban. Igaz, dokumentúrnfiim, de úgy beszél Salgótarjánról, hogy más is értsen Belőle! Miszen például a szegregációra ebben a városban van társadalmi, gazdasági mentség, amit nem minden város mondhat el magáról, itt a városépítés Során, amely úgyszólván a semmiből kezdődött el a város szívében, jóformán minden értelmiségit (Ezer szakembert Salgótarjánnak) máshonnan kellett hozni. Szükségszerű kényszer Volt ez minden itt élő érdekét, nem utolsósorban a munkásság érdekét szolgálta. De más okot Is említhetnénk. Ehelyen jegyezzük meg, Salgótarján érdeme, hogy képes mód eil ül szolgálni olyan kérdésekben is, amely más városokban Ugyanúgy gondot jelent. S reméljük, fhás városok ielkiismeretére rS jótékony hatással szolgál a film. IgaZ, a Városépítés heroikus küzdelméből talán kicsit többet is érzékeltethetett volna (Utalás egyébként gyakran történik erre), de fogadjuk el, hogy a film témája ezúttal nem a város, hadern egy probléma bemutatása volt. S arra is büszkék lehetünk, hogy Salgótarján ma már tényleg' érett arra, hogy általános társadalmi gondoknak is különösebb megrázkódtatás nélkül tud tükröt tartani, bizonyos társadalmi feszültségek feltárásához is van elég ereje. Nem kis nyereség eZ. Nyereség, s talán nemcsak nekünk. A film szerkesztője Müller Magda volt. Rendezte Dobray György. Tóth Elemér Palackba z (loíta fia vasárnaponként látogatók lépnek az NfcK-beii Tangerfíütte városkában Hans Euler műhelyébe, megszólal a hajóharsfíg. A harang egykor tengeri hajó fedélzetén kongott, sűrű ködben jelezte a hajó irányát... Euler mester műhelye, valószínűleg az NDK legkisebb múzeuma, valóságos mesevilágot varázsol a látogatók elé. Mintegy 40 üvegpalackba épített tengeri hajóban gyönyörködhetnék Éuler mester vendégei. Szívesen megmutatja műhelyét, belépődíj nélkül. Apja, nagyapja is tengerész volt* fiatal korában őt is vonzottá a tenger, de a njiniatűr hajóépítés vágya gyerekkorától hajtotta. Talán onnan ered az, hogy egyszer egy palackba épített Hajót kapott ajándékba, melyet az ismeretlen tengerész még a múlt században készített. Hogyan jutott a hajó az üveg szűk nyakán keresztül a palack belsejébe? Lassan-lasgan megfejtette a titkot. Korábban is foglalkozott már modellezéssel. Aztán megpróbálta a hajók méretét csökkenteni, kissebíteni, Felesége az összegyűlt poros üvegeket ki akarta dobni, 6 a műhelyébe „mentette” azokat. Az első palackba zárt hajója óta egész Antillákat zárt üvegeibe. Vontátóhajókat és uszályokat egy üvegbe... Hosszú fonalakkal még fel is árbocoZta hajóit. Sokféle szép formájú üvegpalackot szerzett barátaitól* ismerősei* tői. Egy-egy üveg „beépítését” hosszú tanulmány előzi meg. Eredeti hajórajzok, tervek alapján elkészíti az üvegbe építhető legnagyobb méretű modellt, Á hajó az üvegen kívül, csaknem ..kész’' állapotig elkészül. Ezután szétszedi a modellt alkotórészeire, külön a hajótestet, a fedélzetet* az építményeket, árbocokat. Ezeket vékony szeletekre vágja, hogy egy-egy szelet beférjen az üveg nyakán. Ezzel a módszerrel Olyan luxushajómodelleket is elkészített* mint a „Titanic” és az „Ivart Frankó”. Készített halászhajókat és az Atlanti' óceánon használt más hajót!' pusokat is. De az igazi büszkesége: Sir Francis Drake hajója és Kolombusz Kristóf „Santa Maria”-ja. A. legjobban a háromliteres vermutos A palackflotta három remeke. üvegeket kedveli, amelyek nyakán át hosszú csipeszei, tűi segítségével újra egybe- varáZSolja a felszeletelt modelleket. Lassan nemzetközi hírűvé válik*» kis múzeum, amelynek anyagát már a Szovjetunióban is bemutatták. A városka idegenforgalmát ís fel' lendítette: vasárnaponként népes csoportok, kiránduló' buszok állnak a műhely előtt, melynek ajtaján állandóan kong a jelzóharang... (b. f.) Elektronikus növénytermesztés Az emberiség gyorsan növekvő száma nagy feladat elő állítja az élelmiszer-termelést: gyorsabban több. olcsóbb élelmiszert kell előállítani. Hogy elegendő jusson a világ minden tájára. A mezőgazdaság jelenlegi módszerei mellett is jelentősek még a tartalékok, annak ellenére, hogy ma még a mezőgazdasági termelés nagymértékben függ az időjárástól és számos egyéb tényezőtől. Sok lehetőség rejlik még a nagyobb hozamú növény- és^állatfajták előállításában. a vegyszerek fokozott felhasználásában, a gépesítés nagyobb elterjedésében, a termés jobb megvédésében. Később talán sikerül olyan területeket, például sivatagokat is bevonni a termelésbe, amelyeken a növénytermesztés ma még elképzelhetetlen. Ezekkel a törekvésekkel párhuzamosan az automatizált növénytermesztés irányában IS sokat ígérő kutatások folynak. Ennek fényege. hogy kis területen, á dövénVek optimális életfeltételek között, a külső hatásoktól függetlenül fejlődhetnek. Legújabban arról érkezett hír, hogy vezető japán elektronikai cégek rész- vételével a Hitachi-gyár kutatólaboratóriumában az elektronikus vezérlésű talaj nélküli, gyári növénytermesztés első lépéseként megalkották az automatikus növénytermesztési rendszer kísérleti modelljét. Elektronikus rend.* szer méri és biztosítja ä fotoszintézishez szükséges és Optimális oxigén-, széndioxid' és páratartalom-szintet. A1 90x90x120 centiméteres kísér* letí kamrában a kísérleti növény, ä „szäradana", a fejes I saláta egyik ’ fajtája, ötször olyan gyorsan fejlődik, mint a hagyományos módon termelt saláta. A kísérleti növénytermesztési rendszert természetesen számítógép vezérli. Európa több országában függőleges növényházakkal kísérleteznek, a napfény maximális kihasználását lehetővé tevő acélszerkezetes, 30—40 méter magas tornyokkal. Bennük a vizes kultúrában elhelyezett növényeket egy végtelenített szalag mozgatja függőleges irányba. Magyarok a Balti-tengeren A szocialista orSZágök kikötőiben bonyolódik le a magyar külkereskedelem tengeren túlra irányított forgalmának mintegy 90 százaléka. Ebből a léngyél kikötőkre' majdnem 40 százalék jut. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Gdanksban, Gdyniában és Szczecinben évente mintegy 1 milliárd tonna magyar tranzitárut rakodnak ét. LenA művelődési bizottsns; munkáidról Ahogy ők iátják A Szécsényi ÁFÉSZ művelődési bizottságának munkájáról folytattunk eszmecserét á testület társelnökével és titkárával. Beszélgetésünk elején mindjárt a téma sűrűjébe kerültünk. —• Bármit is teszünk, a legjobb szándékunkkal sem tudjuk munkánkat eredményesen végezni, ha mindent mi, a bizottság tagjai akarunk megoldani. Ki kell lépni a Szövetkezet kereteiből. Meg kell keresni azokat a kapcsolatokat, amelyek a dolgozók művelődési lehetőségeit kiszélesítik — fejtette ki gondolatát .Skoda Sándor, a művelődési bizottság társelnöke. — Ennek érdekében alakítottuk ki munkakapcsolatunkat a helybeli közművelődési intézményekkel, Munkánk során jelentősen építünk ezekre az intézményekre folytatta tovább a gondolatot Kollár Zoltán, a bizottság titkára. — Miben nyilvánul meg a bizottság tevékenysége? — Nem mondok vele újat, ha azt állítom, hogy nem a közvetlen szakmai feladatok végrehajtása a ml munkánk. Erre beosztásunknál fogva sem vállalkozhatunk. A művelődési lehetőségek megteremtése az ami a 9 tagú bizottságunkra vár — vélekedett Skoda Sándor. — A bizottság titkára említette a jó kapcsolatokat. — Jó a munkakapcsolatunk a nagyközség közművelődési intézményeivel. Tőlünk indult el az a kezdeményezés, hogy a helybeli szövetkezetek a művelődési központtal közösen alapítsanak vegyes kórust, A hat éve működő kar egyik szép példája az együttműködésünknek. A művelődési ház rendezvényein; kiállítás, kamara-előadás, színházi előadáson a dolgozóink rendszeresen gyelország hajót is épít Magyarországnak — a jelenlegi ötéves tervben a lengyel hajógyárak további öt, korszerű hajót adnak át a magyar megrendel őkn ék. A magyar—legyél te'ngeri együtt működés lehetőségei ugyanakkor még nincsenek teljesen kiaknázva. A tervekben szerepel többek között egy, a Szczecin—Miskolc Út' részt vesznek. Ügyanezt tudom elmondani a múzeummal való jó együttműködésünkrőL Á mezőgazdasági könyvhónap alkalmából a könyvtárral közösen kiállítást és vetélkedőt rendeztünk. A megye egyik legjobb amatőr tánccsoportja a mihálygergei csoport, ugyancsak a mi támogatásunkkal működik. — Melyek# azok a közművelődési tevékenységi formák amelyet a szövetkezet keretein belül tudnak megvalósítani? — Ez a tevékenységünk is többrétű. Kirándulásokat szervezünk a környékre, amelynek során a járás, megye műemlékeit, nevezetességeit ismerik meg dolgozóink. Az országjáró kirándulásokat mindig Ösz- szekapcsoljuk színház-, múzeu- um- látogatással. Minden évben megrendezzük a kereskedem mi tanulók politikai, kulturális, szakmai vetélkedőjét. Női dolgozóink kézimunkaanyagából kiállítást rendeztünk. A szövetkezeti dolgozók gyermekeinek rajzversenyt tartottunk. Brigádvetélkedők, anyanyelvi vetélkedő, szavaióverseny, amelyben Végh György eljutott a területi döntőre, bizovonalon hetente kétszer közlekedő, konténerszállító gyorsvonat! szerelvény beindítása. A kétoldalú, hosszú íe- járatú szállítási szerződés értelmében a magyar tengerésztisztek , lengyel kereskedelmi hajókon sajátítják CÍ mesterségük gyakorlati fogásait,, s tervezik egy szállítási kérdéseket integráló szakembercsoport megalakítását is. nyitják tevékenységünk sokrétűségét. Kedves és megható a dolgozóink gyermekeinek részére tartott névadó ünnepségek. Ügy érzem, hogy széles az a skála, amely1 különböző szórakozási, művelődési lehetőségeket biztosít az ÁFÉSZ dolgozóinak — foglalta ossza véleményét Skoda Sándor. Arra a kérdésemre, hogy hogyan készülnek a KPVDSZ októberi kulturális napok rendezvénysorozatára, Kollár Zoltán válaszolt. — Október 1-én irodalmi műsorral nyitottuk a rendezvénysorozatot, Vasárnap a KISZ-fiatalokkal Ipolytarnóera szervezünk kirándulást, ahol megnézzük a világhírű ősleieteket. Megrendezzük a másod- és harmadéves kereskedelmi és vendéglátóipari tanulók hagyományos politikai J kulturális szakmai vetélkedőjét: Október 20-án Buda László hegymászó lesz a vendégünk. Nyerges Éva és Oláh Tamás textiltervező iparművészek anyagaiból a művelődési központtal közösen rendezünk kiállítást. A sorozatot a hónap végén a szocialista brigádok kulturális vetélkedője zárja. — Sz. E. — /
