Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)

1979-10-02 / 230. szám

Az első fél év során előállított késztermékek értéke a tavalyi esztendő hasonló idősza­kához viszonyítva 16,& százalékkal nőtt az ELZETT Művek Zár- és Lakatgydr szécsényi gyáregységében. Ezt az eredményt a tervezettnél 2,1 százalékkal kevesebb létszámmal ér* ték el, A munkából derekasan kivette részét a Makovényl Ldszlótié vezette Zrínyi Ilona ezüstkoszorús elmet elért szocialista brigád — képünkön melynek tagjai a C 22 típusú biztonsági zárat szerelik, Egydimenziós családok ' SZOLNOK negyvenezer la-- több száz kilométernyire, azt sugallná, bogy a férfi a kost), álmos városka volt egy olyan új igények születnek, teremtés koronája, a nő pedig emberöltővel ezelőtt. Fejlő- követelő erővel, amelyekre afféle háztartási robotgép, dését spontán tényezők, a a közkultűra adott szlnvona- A többdimenziós csalá. vasút, a szárazföldi- és vízi út Ián — ilyen mértékben — dók széthullásának Van azon.« közelsége segítették. Mindösz* számítani sem lehetett. Olyan baf, egy aggasztóbb oldala: sze ezek. A felszabadulást kö- igények, mint ami például a Magyarországon ma kétmillió vetően azonban, hatalmas ipa- tisztítószalonok iránt nyilvá- idős ember él, zömük falun losodás kezdődött a városban, nul meg; de beszélhetnénk a vagy kisebb településeken. S s ma a?- aktív kereső bejárók- kölcsönzőről, a pótmamaszol* még csak nem is abból adód- kal együtt 102 ezren élnek itt. gálatról is...- nak új feladatok, hogy a tér* Tehát a népesség csaknem jjj szokásokat is megfigyel- melőszövetkezetek, állami megháromszorozódott bő har- hetünk az egydimenziós _ te- gazdaságok dolgozóinak át* m ind év alatt. Ami még ennél hát második-harmadik- di* lagóletkora növekszik, s az is nagyobb gond: évenként menzió, nagyszülők-rökofiok idősebb emberek nehezebben ezerkétszázzaí növekszik a nélküli, úgymond, gyökérte- dolgoznak, nehezebben képe­város lakosainak száma, eny- ]€n _ családoknál! Először is: sck elsajátítani a nagyüzemi n yien költöznek be Szolnokra. a gyermekgondozási segély, e gazdálkodáshoz szükséges új Mi köze a Tisza-parti vá- hároméves nagy könnyítés ismereteket. A fő gond. hogy fosnak az úgynevezett „egy- nélkül e családok valószínűleg ezek az emberek egyedül dimenziós” családokhoz? Szol- összeomolnának. maradtak, maradnak, Isme­hok csak egy példa arra, hogy Másrészt óhatatlanul eljön rőseik lassan kihalnák méllő- sz utóbbi évtizedek vidékről a nap, amikor a férj is kény— lük, gyerekeik, unokáik a történő elvándorlása, az, hogy télén ’ felülvizsgálni önmaga messzi városban élnek, már száz- és százezrek próbáltok munkáját, s nagyobb Tiszt egy más Világban. Az élet­szerencsét a nagyobb telepü- vállalni a család munkameg- módbeli szakadék egyre na- lésekén, a fővárosban, mi- osztásában Történelmileg rö- űFobb lesz, s az idős emberen, íven különös helyzet elé állf- Vjd yg szinte pillanat alatt ha támaszra lenne szüksége, tóttá a befogadó Városokat, születtek új meglepő nép- aligha segít egy expressz le- Szolnok épp az egyik legjel- szokások. Például a férfiak vél. lemzőbb példa erre; a város körében gyakori lett a kony- Nem szorgalmazom, hogy a területét, szinte mint a rétes- hában végzett munka, sőt munkaerő országos Váíidoflá* tésztát nyújtotta megfáz ipa- sokan már kérkednek is vele, sát meg kell akadályozni. Arra rosodas es a növekvő gazda- hogy jobban főznek, mint a azonban készüljünk fel, hogy sági, kommunális, kulturális feleségük, Nem okoz országos a következő évtizedekre rá* vonzoero. derültséget, hogy bizonyos eső- nyomja bélyét ez a két prob­. Az ®§yuimenzm-s család pe- tekben az apa is gyesre me- lema: a gyökértélen, mindent dig affele uj társadalomtudo- hét, nem szégyen ma már a egyszerre kérő, igénylő egy- rhanyi kategória. Azokat a kollégák előtt, ha a férj mos, dimenziós Családoké, meg az csaladokat nevezzük így, ame- pelenkáz. Olyan embereknél otthohmaradt, egyedülálló őre* .. ..,trÍÍlne* természetes sem, akiknek neveltetése még geké. Szántó Péter életkorukból, s ahova mennek, ott nem fokozatosan, hanem M———niwijwmi— "*»■ dgyik napról a másikra tá- T Bűncselekmények megelőzése és felderítése Mit bérünk a I ah on * íigfól?­Hazánkban a közrend, a köz­biztonság szilárd. Ritkán for­dulnak elő olyan súlyos bűn- cselekmények, amelyek a la­kosság nyugalmát zavarják és ezek Is többségükben felderít­hetők. Hogy ez Így van, abban a rendőrség bűnüldöző tevékeny­sége mellett jelentős szerep jut a társadalom, a lakosság támogatásának, segítségének. A TULAJDONVÉDELEM — POLITIKAI KÉRDÉS! A fenti meghatározások me­gyénk közrendjére és köz­biztonságára Js érvényesek, helytállóak, Mint az sokunk által ismeretes, a vagyonvé­delem helyzetét 1077-ben a Minisztertanács is megtárgyal­ta és megfelelőnek találta. Megállapította, hogy a bűn- cselekmények általánosan csök­kenték, de ennek ellenére nem titkolhatjuk, hogy egyes bűn­cselekményfajták, elsősorban a társadalmi tulajdon és a személyi javak elleni bűncse­lekmények — lopások, betö­réses lopások — emelkednék. Az életszínvonal növekedése az igények fokozott kielégíté­sét hozza magával, a lakosság tulajdonába évről évre jelen­tősebb mennyiségű és értékű áru, felszerelés kerül. A mun­kával szerzett vagyon bizton­ságos megőrzése azonban — megállapításaink szerint — nem mindig megfelelő. Ez a bűnözők számára egyre széle­sedő támadási felületet nyújt, az erre hivatott szervektől pe­dig fokozódó bűnmegelőző és -üldöző munkát igényel, A szocialista elosztás, élet­színvonal-politikánk, az anya­gi ösztönzés és érdekeltség megvalósulását gátolná, ha kellő vagyonbiztonság hiá­nyéban a dolgozók nem ren­■ delkeznének szabadon a be­csületes munkával szerzett Ja­vaikkal, anyagi tartalékaikkal. A személyi tulajdon védelme ebben az Összefüggésben vá­lik politikai kérdéssé. Ezt fi­gyelembe vették a jogalkotók is, amikor a büntetőjog mó­dosítása során megszüntették a két tulajdonforma (társadalmi és személyi tulajdon) közötti különbséget. Nem célom, hogy a Büntető Törvénykönyvben meghatáro­zott ' valamennyi bűncselek­mény megelőzésére és felderí­tésére teendő legfontosabb feladatokkal foglalkozzam, ezért csupán néhány olyan általános kérdésre térek ki, amelyek a bűncselekményfaj­ták zömére jellemzőek. KULCS A LÁBTÖRLŐ ALATT,,, . A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy igen gyakran ha­nyagságból, gondatlanságból teremtünk olyan lehetőséget, amely a bűncselekmény elkö­vetését lehetővé teszi, Illetve nagyban elősegíti, Igen gyak­ran találkozunk úgynevezett „soproni” rendszerű zárak fel­szerelésével, amelynek kinyitá­sa semmiféle szakértelmet nem igényel, megfelelő eszközökkel könrtyen elsajátítható. Nem gyakori ugyan, de elő­fordul, hogy maguk a káro­sultak hívják fel a bűnözők figyelmét a bűncselekmény el­követésére, például azzal, hogy a lakás ajtajára cédulára kiírják: „Üdülőben vagyunk.” Nem ritka jelenség az sem, hogy a lakás-, hétvégiház-kul- csüt nem biztonságos helyen tartják. Sok esetben szinte már szólásmondássá vált: „Lábtörlő alatt.” Gyakori a kertes házaknál; úgyszintén hétvégi házak esetében, hogy a mellékhelyiségek ajtaját, Mennyien vagyunk ? Az ENSZ statisztikai ada* a földön mintegy 60—!10 mii* tai szerint földünkön jelen- ember élt, A Mammut­leg 4,2 millárd ember el es .. . k az _„é,z minden 24 órában 200 ezer vaö»szoK kdraban az egesz gyerek születik. Az emberiség európai lakosság száma kö- egész történetének folyamán rülbelül 5000 volt. A világ legnagyobb térképe A szocialista országok ívből áll és ha ezeket egymás geográfusai és kartográfusai mellé ragasztanák, egy 120 együtt dolgozták ki az új vi- négyzetméteres területet tud- lágtérképet. A világtérkép 234 nának befedni velük. ablakát nyitva hagyják, sok esetben csak a szúnyoghálóval ellátott ablakokkal, ajtókkal találják magukat szemben a bűnözők. Ugyancsak kertes házaknál tapasztalható, hogv ha rövldebb időre Is, a kaput, illetve a lakás ajtaját nyílva hagyják. Ez szintén lehetősé­get nyújt a bűncselekmények elkövetéséhez. A megelőzést és felderítést segítenék, ha job­ban odafigyelnének a legin­kább falvakban járó és jóslás, vagy egyéb ürügyén a magán­lakásokat felkereső személyek magatartására, tevékenységé- re. NÉHÁNY INTELEM A leírtakon túl néhány jól bevált tanácsra, illetve Intéz­kedésre hívnám fel az olva­sók figyelmét, amelynek be­tartásával hozzájárulnának a rendőrség bűnüldöző’ munká­jának segítéséhez, és nem utol­sósorban saját biztonságuk­hoz. Ne engedjünk a lakásba gyanús idegen személyeket. Szórakozóhelyre ne menjünk, ha nagyobb pénzösszeg van nálunk, és Idegen személyek­től ne fogadjunk el tolakodó ismerkedést. Garázda, meg­botránkoztató cselekmények észlelésekor pedig értesítsük a rendőrséget. A betöréses lopásnál teendő intézkedések: hagyjuk érintet­len állapotban a bűncselek­mény helyszínét. Akadályozzuk meg, hogy mások oda be­mentenek a rendőri bizottság megérkezéséig. Azonnal érte­sítsük a történtekről a rend­őrséget, s az észlelt, gyanús körülményekről tájékoztassuk őket. Azt hiszem, ha a fenti gon­dolatok figyelembevételével végeznénk a bűncselekmények megelőzésével és felderítésé­vel kapcsolatos feladatainkat, ha nem is szűnnének meg, de lényegesen csökkennének a bűncselekmények. Sok — már elkövetett eset — jóval ered­ményesebben és gyorsabban derülne ki. ^ A személyi javak védelme csak látszólag szolgálja az egyéni érdekeket. Az egyén biztonsága a személyi tulaj­don biztonságában is kifejező* dik és e javak védelmében benne foglaltatnak az általá­nos vagyonbiztonsági követel­mények is, Ez már része a közbiztonságnak, amely a min­denkori belpolitika egyik igen fontos kérdése. Stefán György rendőr főhadnagy Thad szükségük lakásra, kultu­rális. kereskedelmi és szociális ellátásra. Mert nem felelnek rheg a hagyományos család- modellnek, ahol két-három nemzedék él együtt évtizede* ken át, változatlan formában. EZ AZ EGYKOR általános modell, még úgy-ahogy látha­tó. A települések többségében még gyakori, hogy a- gyerekek felnőnek, megházasodnak, oda­költöznek a szülői házhoz. Idővel lakást kapnak, vagy építkeznek. Azután öt-hat év alatt egymás után jönnek a gyerekek, először bölcsőde kell — vagy jobbik esetben akár két nagymamára is le­het számítani —, három év múlva jön az óvoda, újabb Három év múlva lesz szükség arra a bizonyos általános is­kolai „férőhelyre” és így to­vább. .. A szülőhelyüktől elszakadt, más városokba költözött fia­talok azonban egészen más helyzetbe kerülnek. Akár al­bérletben élnek, akár saját lakásukban, legtöbbször kész, kialakult családot hoznak ma­gukkal. Mármint hogy a na­gyobbik gyermek már megszü­letett. mire beköltöztek; most várják a kisebbiket, vagy akár a harmadikat. Az Új lakótelepen azonnal szük­ségük Van a boltra, óvodára, iskolára, napközire. Sőt, miu­tán a hagyományos nagycsa- iád otthonmaradt, gyakran „Szerintem rossz dolog volt a fogalmazásnak ezt a címet adni: találkozásom a munkával. Mert ilyen nincs, vagyis nem lehet tudni mi­kor volt az az első pillanat, amikor a munkának nevez­hető valamit végeztem. Le­het, hogy négyéves korom* ban, de lehet, még ez sem nevezhető munkának, amit most csinálok.” E fogalmazásrészletet egy nyolcadikos diáktól kölcsö­nöztük, mintegy mottóul vé­ve az alábbi riporthoz, mely azt igyekszik bemutani, a megyeszékhely Budapesti úti Általános Iskolájában, ho­gyan történik a munkára ne­velés? # Szabó Miklós, Igazgató egy szerződést mutat, mely az is­kola és a síküveggyár között köttetett a VIl. és Vili. osztá­lyos tanulók közhasznú mun­kavégzéséről. — Évente 200 gyerek tölt két hetet a -gyárban — mond­ja az igazgató. — Óriási je­lentőséget tulajdonítunk en­nek a néhány napnak. Tu­dom, a gyerekek odahaza kapnak apróbb-nagyobb meg­bízatásokat, esetleg nyaran­ként még nagyobbakat, de a gyárral és a munkások közös­ségével, mindennapi életé­vel, munkájával közvetlenül Csak három iskolában Ha őket is komolyan veszik itt nyílik mód a találkozásra. A gyár személyzeti osztályá­val részletesen megbeszéltük, mit kérünk ehhez s mivel ők készségesek voltak, így ez a munkakapcsolat mindannyi­unk számára gyümölcsöző. De erről inkább a gyerekeket kér­dezzük még. A présüzem raktárában négy lányt találunk szorgos munka közepette: Bolka Zsu­zsát, Nyerges Csillát, és a Talpas testvéreket, Évát és Erzsébetet. Nem elírás, pon­tosan nyolc forint ötven fii* lért kapnak munkájukért, óránként. Szerénységüket mu­tatja, hogy ők maguk nem is tudták, mennyit keresnek. Gyorsan kiszámítjuk, hogy a két hét 4—500 forintot jeleftt. — Otthon, ís dolgozgatunk, segítünk szüléinknek — mondják a lányok. — így e téren sok újdonságot nem ho­zott a gyár. Ami viszont re­mek: a jó környezetben ha­mar szalad az idő. Figyel­münket leköti a két kezünk munkája. Nagyon örülünk, hogy itt lehetünk. — Nyolcadik félévkor vá­lasztás elé kerültök ki, hová menne legszívesebben? Mindegyikük szeretne to* vább tanulni, ám ha ez nem sikerül, visszamennek a sík­üveggyárba. * A műszerészműhely elekt­ronikai részlegében Nagy Nándor csoportvezetőnél öt kislány ismerkedik a szak­mával: Bata Zsuzsa, Tőzsér Valéria, Hrlsztov Csilla, Fenyvesi Ildikó, Fenyvesi Györgyi. Ök is nyolcadiko­sok. — '36, hogy Itt vannak — jegyzi meg Nagy Nándor — olyan munkát végeznek, ami közvetlen kapcsolatban van a termeléssel: alkatrészek szét* szerelését, tisztítását bízzuk rájuk. E területen dolgozók hét fo­rintot kapnak óránként, s a keresetből, mint elmondták: diplomatatáska, ruha, kazet­ta lesz. — Az anyagiakon kívül van egy erkölcsi haszna Is ennek a munkának — hangsúlyoz­zák a diákok. — Mégpedig az, hogy itt dolgozva a munká­sok között, látva, mit és ho­gyárat, az üzemet, az Illető területét, az idén egy vetélke­dőt is rendezünk, mélynek té* mája az lesz, ki mennyire is­merte meg a gyárat, Egyéb­ként, a legjobban dolgozó gyerekek jutalomban része* „„„„ sülnek a munkálatok értéke­gyan végeznek, jobban becsül* jük őket. lesekor. * * A személyzeti osztály okta­tási előadója Takács Gyula szavaiból érződik mennyire komolyan vették a diákok alkalmazását: — Nem söprögetéssel, boltba küldözgetéssel trak* táljuk őket, hanem testhez illő feladatokat szánunk ne­kik. Az anyagraktárban, a lá­datelepen, a tmk-ban, és a vá­góüzemben foglalkoztatjuk e tíz-egynéhány éves gyereke­ket. A személyes feladatok felelősségérzetet adnak, S ez látszik, érződik rajtuk. — Különösen „érződik” az erről szóló iskolai dolgozatok­ban — veti közbe Szabó Mik­lós igazgató. — A gyerekek rendkívül komolyan végzik a megbízásokat, ha őket is ko­molyan veszik. Ez egy ilyen kapcsolat elengedhetetlen „kelléke”. — Minden munkahelyen ré­gi, tapasztalt dolgozók ismer­tetik meg a gyerekekkel a A síküveggyár! látogatás Után Varga György, megyei ifjúsági titkártól érdeklődtünk a szorgalmi időben történő, közhasznú foglalkoztatás me­gyei helyzetéről. — Kétségkívül jelentős szerepe van, nemcsak a mun­kára nevelés, hanem gazda­sági szempontból is — vála­szolta Varga György. — Több követelmény van ezzel kap­csolatban. Például a megfe­lelő szociális ellátottság, a szakmai felügyelet, az iskolai felkészítés és így tovább. Me­gyénkben három iskolának van ilyenféle együttműködési szerződése, a zagyvapálfalva- iakon kívül a klsterenyei gimnáziumnak, s a balassa­gyarmati Balassi Bálint Gim­náziumnak. A tanasztalatok rendkívül kedvezőek, s re­mélhetően minél több iskola szánja el magát hasonló lé­pésre. T. L. NÓGRÁD - 1979. október 2., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom