Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)

1979-10-24 / 249. szám

Korszerű forgácsológépekkel készítik termékeiket a Gránit Csiszolókorong- és Kőedény- gyár tolmácsi telepének szakemberei. Gazsi Istvá» és Molnár György szárnyasfúrón ala­kítja ki a kerámia- és gépiparban használatos berendezések alkatrészeit.- « — kulcsár-fotó — Munkásszemmel a munkaszervezésről Kényszer és rendszer a munkaerő átcsoportosítása Megyénk egyes üzemeiben mind a dolgozóknak, mind pedig a vezetőknek ma még szokatlannak tűnik, hogy nem azt a munkát végzik, gyárt­mányt, terméket, vagy beren­dezést állítják elő az év vé­gén, vagy közepén, amit az év elején elkezdtek. Ezzel a vál­tozással a jövőben számolni kell, mindenkinek tudomásul kell venni, hogy a fejlődés, a létezés kikényszeríti és rend­szerré formálja a dolgozók gyakoribb átcsoportosítását. Ez az új szituáció új módon veti fel a munkaszervezés kérdéseit is, mind a vállalat, mind pedig a különböző kol­lektívák részéről. Ezt bizo­nyítja a kiváló gyáregység címmel kitüntetett FÜTÓBER nagybátonyi gyárának néhány jellegzetes példája. ☆ Kapás János, a 26 tagú, arany fokozatért küzdő Ápri­lis 4. brigád vezetője azzal kezdi, hogy a munkaszerve­zéssel nem volna baj. — Ak­kor kezdődnek gondjaink —, folytatja —, amikor kevesebb megrendelés érkezik az álta­lunk gyártott ventillátorokra, mint amennyit képesek vol­nánk gyártani. Ez azért zavar bennünket, mert darabbérben dolgozunk, s ha már itt va­gyunk, hasznosan akarjuk el­tölteni a munkaidőt. A folya­matos munkaellátásra azért is szükség van, mert ennél jobb fegyelmező erőt el se tudok képzelni. Amikor nem pakol­nak meg munkával, nincs er­kölcsi alapom a kényelmeske- dő munkatársak ösztökélésére, mert hamar megmondják: szerezzek nekik elegendő munkát. Persze, ők is jól tud­70 százalékát. Biztos, hogy utána is lesz munkánk. Ügy tudom, keverőszekrényeket gyártunk, és konvektorokat szerelünk a lafcatosdkkal együtt. — Van folyamatosan mun­kánk, amit bizonyít, hogy a brigád 122 százalékra teljesí­tette feladatát — folytatja az előbbi gondolatot Bágya Já- nosné, a 16 fős Ady Endre nevét viselő szocialista címért küzdő brigád vezetője, aki május óta vállalkozott a kol­lektíva vezetésére. Magyará­zatképpen hozzáfűzi: — Az el­ért eredmény nem azért kö­vetkezett be, mert laza a nor­ma. Szerinte a gépbeállítók olyan megoldást alkalmaztak a présgépeknél, amivel bizto­sítják a méretpontosságot, és a termelés folyamatosságát. Később a következőket mond­ja: — Nálunk is előfordul munkaidő-kiesés. Ez az anyag gyenge minősége miatt követ­kezik be. Ebben az évben elő­ször májusban fordult elő, most októberben viszont két­szer egymás után. Ilyenkor sem tétlenkedik a brigád, csu­pán a megszokott tempóból veszítenek valamit. Selejtünk viszont nem volt, mert mint meós már a munkafolyamat kezdetén szólok annak a dol­gozótársamnak, akinél hibát tapasztalok. Igen, szigorú va­gyok. Nemcsak a mennyisé­get, hanem a minőséget is megkívánom- Könnyebb lenne; a dolgom, ha férfitársaim a jelénleginél precízebben dol­goznának. Legalább úgy, mint mi nők, a művezetők pedig jobban megkövetelnék a pon­tos munkát a dolgozóktól. taluk gyártott típusból meg­növekedtek az igények. ☆ Befejezésül Hajdú János üzemvezető gépészmérnököt kérem arra, hogy közölje: mi­ként látja a jelenlegi helyze­tet, s mivel biztat a jövőt il­letően? — A változó mennyiségű megrendelések mellett a fo­lyamatos munkát zavarja az anyagellátás hiányossága. En­nél nagyobb gondot okoz vi­szont a motorellátás biztosí­tása. A felszabaduló, munkás­kezeket igyekszünk kitöltő munkával foglalkoztatni. Tud­juk, hogy az átcsoportosítások eredményeként egyes dolgo­zók kevesebbet keresnek, amíg bele nem jönnek a szükséges tempóba. Sajnos, részükre csak ilyen lehetősé­geket tudunk biztosítani. Rá­adásul nagyon sok gépünk javítás alatt áll. Ez a helyzet veszélyezteti a IV. negyed­éves tervünk teljesítését. Még­sem esek kétségbe, mert van bizonyos előretartásunk, s mindig tudunk egyik helyről a másikra munkát, illetve dol­gozókat átcsoportosítani. A jövővel kapcsolatban - csak annyit mondhatok: a megren­delők kívánságai, az ésszerű, nyereséges gazdálkodás köve­telményei nemcsak kikény­szerítik, hanem rendszerré is formálják a munkaerő rend­szeres átcsoportosítását. S ezzel az új helyzettel mindenkinek reálisan számol­nia kell! (venesz) / Munkaverseny a mezőgazdaságban Roppant nehéz évközben mérni a mezőgaz­daság te'jesítményét. A félesztendős, három­negyed évi összehasonlítások sántítanak, hi­szen bizonytalan — gyakran csak becsülhe­tő — ami a földeken van, az állattenyésztés, vagy a kiegészítő tevékenység egy-egy sike­res hónapja nagyot lendíthet a gazdálkodás menetén. Magától értetődő, hogy a mezőgaz­dasági üzemekben szorgoskodó szocialista brigádok teljesítménye sem mérhető egy­könnyen. A MEDOSZ megyei bizottsága a közelmúltban mégis megpróbálkozott vele. Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, tár­sulások szocialista munkaversenyének tapasz­talatait elemezte. örvendetes — állapították meg egyebek között —, hogy a gazdasági egységek vezetői egyre nagyobb támogatást nyújtanak a ver­sengő kollektíváknak. A célok változatlanok: a munkaversenyben résztvevők elsősorban a termelés fejlesztését segítik, igyekeznek el­sajátítani és meghonosítani a korszerű tech­nológiai eljárásokat. A mezőgazdaságban te­vékenykedő szocialista brigádok idei felaján­lásai között a korábbihoz képest már sokkal több a konkrét elem. Megfogalmazták a mi­nőségi munkára való törekvést, szinte sehol sem hiányzott a takarékosság, a költségek csökkentése. A művelődés és, szocialista élet­mód területén született vállalások is tartal­masabbak. A megye mezőgazdasági üzemeinek kollek­tívái több mint ötvenmillió forint értékű több­letfelajánlást tettek s melléje hárommillió fo­rintnyi társadalmi munka végzésére is ajánl­koztak. Az év első felében a gazdasági vál­lalásokat negyvenöt százalékra teljesítették. Nincs lemaradás, hiszen köztudott, a növény- termesztés dandárja az esztendő második fe­lére esik. Éppen ezekben a napokban ezrek igyekeznek, hogy a termés biztonságos hely­re kerüljön, a jövő évi kenyérnekvaló alá feltörjék a földet. Amikor a közös gazdaságok brigádjai fel­ajánlásaikat elkészítették, nem gondolhattak arra, hogy az időjárás alaposan megnehezíti á helyzetüket. A természeti körülmények kedvezőtlen alakulása folytán milliós károk keletkeztek, amelynek ellensúlyozására nagy erőt jelent a szocialista munkaverseny-moz- galom. A SZOT és a KISZ központi felhívá­sa nyomán egymás után csatlakoztak a kol­lektívák az MSZMP XII. kongresszusa és ha­zánk felszabadulásának 35. évfordulója tisz­teletére kibontakozott munkaversenyhez. A verseny fél évének értékelése és a pótfel­ajánlások elkészítése egyidőben zajlott le. S hogy mennyi vplt még a tartalék? Csupán az állami gazdaságok és a TÖVÁLL-ok dolgo­zóinak kongresszusi felajánlása meghaladta a tizenegymillió forintot. Ehhez jönnek még a termelőszövetkezeti brigádok felajánlásai, amelyek közül nem egy számokban ki sem fejezhető. Méltán hívta fel a figyelmet .a MEDOSZ megyei bizottsága arra, hogy érdemes jobban odafigyelni a munkaversenyre, biztosítani a feltételeket,, segíteni a szervezést, rendszere­sen értékelni az eredményeket, biztosítani a verseny nyilvánosságát. Azoknak szólt főként a figyelmeztetés, ahol nemegyszer fitymálva nyilatkoznak a brigádmozgalom erőfeszítései­ről, sajnálják a jó szót, az anyagi elismerést. Követendő példával jár elöl az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, a Széchényi, a palotási, a tolmácsi termelőszövetkezet. K’/p ,en a helveken gyorsan reagálnak a szo­cialista munkaversennyel összefüggő kérdé­sekre, gyakran a szövetkezetek elsőszámú ve­zetői maguk is .támogatnak egy-egy brigádot, szakemberek nyújtanak segítséget felajánlá­sok összeállításához, s nem feledkeznek meg a legjobbak dicséretéről, jutalmazásáról sem. Általában azokban a gazdaságokban izmoso­dott meg a munkaverseny-mozgalom, ahol nem kell szégyenkezni a gazdálkodás miatt. Meg is fordíthatnánk: általában azokban a tsz-ekben várhatják idegesség nélkül az esz­tendő zárását, ahol a szocialista brigádok te­vékenysége folyamatosan fejlődik. Az idei vállalások" túlnyomó része minden bizonnyal teljesül a megye mezőgazdasági üzemeiben. Hozzájárul a munkaverseny az árbevételi kiesések egy részének pótlásához, a. következő év előkészítéséhez. A szocialista brigádok ma már meghatározói a termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok fejlődésé­nek. ' M. Sz. Gy. ják, hogy a megrendelők csak Megtörténik, hogy én is téve- annyi ventillátort kémek tő- dek. Ezt beismerem. De azt lünk, amennyire szükségük és is tudom, hogy mint brigád­pénzük van. S bizony nekünk vezetőnek, meddig lehet en­hozzájuk kell igazodni. Ezért, ha kevés a munka, akkor a brigád tagjai közül egyesek­nek oda kell menni, ahol szükség van rájuk. Így volt ez szeptemberben. Nyolc bri­gádtagunk dolgozott a paksi atomerőműhöz készülő nagy­méretű fűtőberendezéseken. Az átirányított brigódtagok kiválasztása demokratikusan, velük megbeszélve történt. Még a műszakokban is meg­gedékenynek lenni. Amikor álljt kell mondanom, megte­szem, nehogy később nagyobb baj legyen az esetleges enge­dékenységből. A Bágya Jánosnéval törté­nő eszmecsere után Havran Barnabáshoz vezetett az utam. Ö a 11 főt számláló Radnóti Miklós munkabrigád vezetője. A szikár arcú, mosolygós fia­talember a beszélgetés első perceiben örömmel újságolja, egyeztek. Volt köztük párttag hogy folyamatosan tudnak és pártonkívüli egyaránt. Kéz' detben megértették, nem mél­tatlankodtak. tudomásul vet­ték, hogy más lehetőség nincs foglalkoztatásukra. Később, amikor a fizetésüket megkap­ták, bizony volt, aki méregbe jött, és az első pillanatban kijelentette: más munkahely után néz, ha nem tudja a ko­rábbi pénzét megkeresni. Egyikük sém ment el! Úgy dolgozni. Ezt az eddig elért 140, 150, 180 százalékos telje­sítménnyel igazolja. Nem az ünneprontás szán­dékával, de megjegyzem: ilyen eredményt csak laza normával lehet elérni. Ö til­takozik, mondván: egy éve gyártják a lakáskon vektor-fű­tőtesteket, s ez idő alatt any- nyira belejöttek a gyors és pontos munkába, hogy - ál­néz ki, hogy ebben a hónap- műkből felkeltve is pillanatok ban is sor kerül újabb áteső- alatt a megszokott tempóban portosításra. Október 16-ig és kifogástalanul dolgoznak, teljesítettük a havi program Azért igyekeznek, mert az ál­Közéleti tevékenység A KÖZÉLETI TEVÉKENY- ugyan nem kétségesen mind- hogy a politika által szerva; SÉG és a politikai tevékeny- ketten . politikusok voltak, zett ség egymásra vonatkozó, de merőbén másként fogták föl EZZEL SZEMBEN SZÁMOS nem azonos fogalmak. A köz- a közéleti _ tevékenység je- esetben" az uralkodó politikai élet —, a magánélet tévé- lentőségét és másként is ki- állapotok kiválthatnak olyan kenységi körén túl —- a tár- vánták azt irányítani. Széche- kényszerhelyzeteket,' hogy bi- sadalmi tevékenység minden nyi a kaszinók, lóversenyek, zonyos politikai törekvések területén és annak legkülön- egyletek . közéleti intézmé- csak közéleti tevékenységként bözőbb válfajaiban megnyil. nyeit, mint a magánnyomo- álcázva létezhetnek, s politi- vánul, vagy megnyilvánulhat, rúságból való kilépést, de a kai alternatívák temetkezési mint valamely tevékenység pártpolitikától^ érintetlen köz- egyletekbe, művészeti szövet­folytatása szervezeti keretek élet szerveződését kívánta, bégekbe, vagy egy sportkörbe között biztosító. A közéleti Kossuth pedig — például a bújnak meg, kiszorulván a tevékenység ennek követ- magyar ipar védelmében ál- politikai nyilvánosságból. Az keztében, azaz érdektransz- tala kezdeményezett mozgal- azonban, hogy valamely p<jli- formáló, érdekképviseleti és mat —> mint gazdasági köz- tikai áramlat esetleg ilyen érdekérvényesítő sajátossága életi tevékenységet közvetle- mimikrire kényszerül, okoz- okán politikai jelentőségű is, nül politikai jelentőségűvé hatja ugyan a közélet egyes de közvetlenül még nem po- avatta a függetlenségi mozga- tereinek erőteljes átpolitizá- litikai természetű tevékeny- lom részeként lódását, a közélet egészét ség. Valamely tevékenység- A magántevékenységgel azonban mégsem változtat­nék politikai jelentőséget a szemben a közéleti és politi- hatja át közvetlenül politikai­politikai erőviszonyok adnak, kai tevékenység azonos jelle- vá soha. s nem föltétlenül belső tér- £ű> de ezen azonosság a kü- a közélet jelentősége tehát mészetből fakad. Egy olva- lötmeműségek egysége. A köz- a társadalom számtala'n sa- sóegylet szervezése, mint kul- életi tevékenységnél mindig játos tevékenységének intéz- turáíis közéleti tevékenység adott az az esély, hogy poli- ményileg is bebiztosított és lehet politikai jeléntőségű, de fikái szempontból tekintve sajátos nyilvánosságot adó közvetlenül nem politikai te- megmarad a testületiség szint- szervezettség. A részleges ér- vókenység. A közéleti intéz- lén, azaz bem vált át politi- dekek tömegét megjelenítő mények politikára irányult- kára. A munkásmozgalom tör- közéleti intézményekben sága viszont — abban a pon- ténetében is ez nyilvánult folytatott tevékenység vala- tos értelemben, hogy az párt- me§ a , szakszervezetek, a milyen formában mindig kap- elvűséget jelent —, már min- munkavállalók szakmai köz- csolódik a politikai tevékeny- dig "közvetlen politikai ak- életének intézményeinél min- séghez, vagy mert szerves bá- ciók következménye. denkor, amikor az úgyneve- zisa politikai altematívák­Széchenyi és Kossuth, akik ze^ ökonomizmus, a pártpo- nak, vagy mert ellenáll va­litikailag semleges, gazdasá- lamely politizációnak, vagy gi érdekérvényesítés célja ki- mert eleve bénne bújnak meg zárólagossá erősödött. bizonyos alternatív törekvé­■'A közélet ugyanakkor nem sek. A kapcsolatok sokágúsá- csak politikai szempontból te- &a és részleges összemosódá­kinthető, hiszén —, ha ez a sa azonban soha nem jelenti politika oldaláról nézve rész- azt. hogy valamely politika leges is — megvannak a sa- teljes egészében át tudná po- ját szempontjai. A gazdasági, litizálni a közélet egészét, szakmai, művészeti, sport, sem azt, hogy a politika rend­művelődési, vagy a szabad idő szere föloldódna a közéletben, sajátos eltöltésével kapcsola- A közéleti személyiségek —, tos közéleti intézmények és akik sem pozícióik, sem esz- a bennük folytatott tevékeny- közeik, sem személyiségük, ség az adott társadalmi sáv szervezettségét és nyilvános­ságát hivatott biztosítani. Egy kereskedelmi kamara, egy írószövetség, egy bélyeggyűj­í r e k a csehszlovák gazdaságból A Skoda plzeni mozdonygyárban most fejezik be húsz olyan 8000 kW teljesítményű mozdony gyártását; melyek el­érik az óránkénti 200 kilométer sebességet is. Ezek a villa­mos mozdonyok szállítják majd az olimpia vendégeit a Moszkva—Leningrád közötti vasútvonalon. A PRÁGAI TELEFONHÁLÓZAT Prágában van Csehszlovákia legsűrűbb telefonhálózata. A város majdnem 1,2 millió lakosa 600 000 telefonállomást használ: ebből 250 000 állomás magánlakásokban, a többi hi­vatalokban, vállalatoknál, üzletekben és különböző üzemek­ben van. ZENE — EXPORTRA Megközelítően másfél millió hanglemezt exportál évente az Artia külkereskedelmi vállalat. Körülbelül egymillió-két­százezer hanglemezt szállít a szocialista országokba, s há­romszázezret a kapitalista piacokra. FOLYÉKONY CUKOR A csehszlovák cukorgyárak 1980-ban szállítják az üdítő italokat készítő üzemeknek, konzervgyáraknak és más ipar- vállalatoknak az első tízezer tonna folyékony cukrot. Ez az új nyersanyag megkönnyíti a feldolgozó vállalatoknál a szi­lárd cukor tárolását, mozgatását, ezáltal csökken a terme­lési költség és munkaerőt takarítanak meg. sem konkrét munkájuk vo­natkozásában nem azonosak a hivatásos politikusokkal — igen gyakran ingáznak a po­litika és a közélet között, ami tőegylet a közélet sajátos’ te- szintén csak a közélet és pe­reinek sajátos intézményei, litika azonosságon belüli amelyeknek igazán magától különbségeire utal. értetődő természete, hogy a Á KÖZÉLETI ÉS A POLI- kereskedéshek, az irodalom- TIKAI tevékenység elemző nak, vagy a bélyeggyűjtésnek elkülönítése nem utolsósor- a közéleti szervezettség adta ban politikai szempontból biztonságot nyújtson. Az ez- fontos. Csak így minősíthetők zel járó sajátos érdekrepre- arányosan az eredmények, ér­zen tálás persze a politikai demek és “felelősségi viszo- szintekhez kaocsolja ezen te- nyok,• s ez által kerülhető el Vékenységet, de önmagában az a politikai farkasvakság, ez még nem avatja politikai amely a differenciálatlanság természetűvé, csak a politika homályában minden tévé­rendszerének külső környe- kenységet sajátjának vél- zetévé, amely nem biztos, g. cs. NŰGRÁD — 1979. október 24,, szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom