Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)

1979-10-23 / 248. szám

V

*

Kihasználták a hét vége kedvező időjárását a pásztói terme kombájnokkal takarították be a kukoricát, a cukorrépa sze nap is a földekre szólította az erő. és munkagépeket.

lőszövetkezetben. Szombaton dése, szállítása pedig vasár— kulcsár-fotó —

Két hátulütő

Fölajánlok felelőssége

Hátulütői lehetnek még olyan, egyértelműen hasznos és fontos kezdeményezésnek is, mint a munkaverseny-válla- lás. Mint már korábban szóltunk róla lapunkban: az egyik hátulütő, a minthavállalás. Ebben olyan munkákat ajánl föl a kollektíva, amelyek jószerivel munkaköri kötelessé, gek. Így az ajánlatlista formás, szép, szükséges tennivalókat foglal magában — első ránézésre. Kis utánagondolás- sal viszont kiviláglik: muszájföladatokat vállaltak „önként” a brigádok.

Egy másik, ritkábban előforduló hátulütő: a túlbuzgó vállalás. Ilyen akkor formálódik meg, amikor a munkáscsapat nem tudja —, külső, vagy belső okok miatt — fölmérni valós lehetőségeit. Így "részben jó szándékú tenniaka- rásból, részben — talán egészséges — hiúságból nagykanállal mérik maguk elé a föladatokat. S csak ezek végrehajtása közepette tapasztalják, képtelenek hiánytalanul beváltani az ígéretet.

Ez utóbbi vállalási formára akadt példa a közelmúlt hetekben a Romhányi Építési Kerámiagyárban.

A gyár most készülő, R 3 nevű üzemére már idén kiróttak egy termelési tervet. Eszerint ötszázezer négyzet- méter csempét kell adni év végéig a gépsoroknak. Az építőmunkák .haladásából a kollektívák arra következtettek: az előírt mennyiségtől jelentékenyen többet lehet előállítani a hátralevő hónapok során. Ezért elhatározták, hogy a kongresszusi münkaversenyben, — pótfölajánlás gyanánt — az ötszázezer helyett hétszázezer négyzetméter csempe gyártására tesznek ígéretet. A vállalati munkásgyűlésre, Hódmezővásárhelyre, el is utazott Márkus János, a tavaly legsikeresebb Automatika brigád, vezetője, s a romhányi gyár képviseletében megtette a pótvállalást.

Alig néhány hét telt el ezután, s kiderült, önként vállalt föladatuk aligha teljesíthető. Ezt ugyanis több, a brigádokon kívülálló nehézség akadályozza. Például: a négy kemencesor közül csak kettő kezdett működni a várt időpontban; a másik kettő csak később kezd dolgozni. Mindez az anyagelőkészítő üzemrész későbbi elkészültével függ ösz- sze. Äz üzemrészbe beépített nyolc őrlődobból csak négy üzemképes — egyelőre. Késett az anyagtároló átadása is; ebben az üzemrészben történik az alapanyag nagyoló meg- őrlése. Béklyózza a vállalások teljesítésének kibontakozását az egyelőre nem megfelelő nagyságú, s még kevésbé megfelelő' összetételű személyi állomány. Sokan —, ahogy a gyáriak mondják — „a fakanál mellől” jöttek dolgozni a korszerűsödő üzembe. Így igen nagy fontosságú a kollektíváknak — többek közt az Automatika brigádnak — az a vállalása, amely az új dolgozók betanítására irányul.

A nem várt — és nem romhányiak okozta — gondok miatt úgy tetszik, legföljebb hatszázötvenezer négyzetméter csempét tud előállítani idén az új, még át sem adott üzem. A ráadás-teljesítmény elismerést érdemel. Még akkor is, ha nem százötvenezer, hanem — mondjuk ötvenezer négyzetméterre rúg majd az előírthoz képest a túlteljesítés.

Ám —, a nagy eredmény ellenére — az emberi megítélés szempontjából hátrányos helyzetbe hozták önmagukat a romhányi kollektívák. Hiszen hiába tesznek az asztalra sokkal többet, mint amennyit kértek tőlük. Az ígérethez mért néminemű elmaradás miatt magyarázkodniuk kell. S. ez aligha hiányzik a gyáriak közül bárkinek is.

Bajosán vitatható, hogy az effajta „túlbuzgó vállalás” sokkal pozitívabb emberi tulajdonságok „szülemény^”, mint a bevezetőben taglalt minthavállalás, amelyet jobb esetben naivitásból, rosszabb esetben sumákolásból, alibiigazolásból fogalmaznak meg némelyek. De a teljesítmény, kivált a jövőbeli teljesítmény szempontjából lejiet káros egyik is, másik is. A kisebb, nagyobb és még nagyobb közösségek számára egyaránt hasznos vállalás alkalmasint e két véglet között van. Azaz: a fölajánláslista pontjaiban domborodjék ki a ráadásjelleg, viszont ne hordozzák magukban a kudarc valószínűségét.

Molnár Pál

Technika a mező- gazdaságban

Egyhektáros zöldségmelegházat helyeznek üzembe a dél-szlovákiai Podhajská községben. A melegházat egy 1900 méter mélyből "fakadó meleg forrás vizével fűtik. A termálvezeték-rendszer a továbbiakban még két hasonló méretű üvegház fűtését szolgálja.

' ☆

A hidrometeorológiai szolgálat működtetése évente 200 millió koronába kerül az államnak. Megéri azonban a jelentős befektetés, mert a szakemberek becslése szerint a szolgálat időjárási előrejelzéseinek segítségével a mező- gazdasági termelés veszteségei jelentősen csökkenthetők. A számítások szerint 1,2 milliárd korona az így megtakarított összeg.

Látványos akció

helyett

Számvetés a politikai könyvnapok előtt

Hagyománya van már, hogy november elején a pártszervezetek Nógrád megyében is megrendezik a politikai könyvnapokat. Milyen esztendőt hagynak maguk mögött a politikai irodalom terjesztői? Hogyan készülnek a>. politikai könyvnapok rendezvényeire, s hogyan látják jövőbeni tennivalóikat — erről váltottunk szót Tóth Zoltánnal, a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségének vezetőjével.

— Hét- esztendeje dolgozom a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségén. Azt tapasztalom, hogy a propagandamunka, így a politikai irodalom terjesztése mindinkább része a pártmunkának. A látványos könyvakciók helyett az alapszervezetek többségében folyamatos és egyre eredményesebb a politikai irodalom terjesztése .— kezdte a beszélgetést Tóth Zoltán.

— A mostani esztendő

milyen tapasztalatokat hozott?

— A tapasztalatok közül számunkra az a legjelentősebb, hogy tovább szélesedett, erősödött kapcsolatunk az ipari és a mezőgaza, dasági üzemekben, az intézményekben tevékenykedő pártalapszervezetekkel. A megye pártalapszervezetei- nek mintegy kilencven százalékában tervszerűen folyik a politikai irodalom terjesztése. A terjesztői munkát a legtöbb alapszervezetben politikai munkának, pártmegbízatásnak tekintik. A terjesztők a tag-* gyűléstől kapják megbízatásukat, amelyet aztán számon is kérnek. Különösen eredményes terjesztői munka folyik Salgótarján és a salgótarjáni járás nagyüzemeiben, a bányaüzemeknél, mindenekelőtt Ménkesen.

— Kedvező változásokat tapasztalunk a politikai irodalom hasznosításában is. Bevett szokás a pártszervezeteknél, hogy a társadalmi aktivitást egy-egy szép, igazi értékeket hordozó könyvvel ismerik el. Az ajándék- könyvek között és a könyvtárakban egyre több a politikai irodalom, amelyet

nemcsak a propagandisták olvasnak szívesen, hanem a párttagok, á pártonkívüliek is. Tovább nőtt az érdeklődés a marxizmus—leniniz- mus klasszikusainak munkái iránt. Egyre több alapszervezetben ismerik fel, hogy tanulmányozásuk időszerű és igen hasznos ma is.

— A korábbi években útjára indítottunk néhány olyan akciót is, amelyek minden esztendőben tovább gyarapítják a politikai irodalom rendszeres olvasóinak táborát. Az idén is sikeresnek értékeljük a szocialista brigádok Tudjunk többet olvasómozgalmát. Különösen jól hasznosítják ezt a lehetőséget a bányaüzemeknél, a pásztói termelőszövetkezetben és a Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati egységében dolgozó szocialista brigádok. Továbbra is élő mozgalom a középiskolákban az Egy diák — egy könyv. A nagybátonyi szakmunkásképző intézet nevelői, tanulói különösen sok könyvet vásárolnak, olvasnak.

Mindenképpen az elismerés hangján szeretnék szólni a politikai irodalom terjesztőiről. Számuk közelíti a hatszázat az alapszervezetekben. Vannak közöttük olyanok, akik tizenöt-húsz esztendeje látják el becsülettel megbízatásukat, és olyanok is, akik néhány hónapja vállalták a terjesztői munkát. Ügy tapasztaljuk, hogy tevékenységükre egyre nagyobb figyelmet fordítanak az alapszervezetek. A mindennapi segítségen túl, ezt bizonyítja a legeredményesebb terjesztők erkölcsi, anyagi elismerése, kitüntetése. Támogatásuk, megbecsülésük úgy gondolom, mindenképpen indokolt. Hiszen ebben az esztendőben is több mint kétmillió-kétszázezer forint értékű könyvet juttattunk el segítségükkel az olvasókhoz.

Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége?

— A politikai könyvnapok előkészületei tulajdonképpen hónapokkal ezelőtt megkezdődtek. A tervek szerint mintegy százötven párt- alapszervezet készül különböző helyi rendezvényre, könyvkiállításra, könyvvásárrá, író-olvasó találkozóra. Segítünk nekik. Néhány író-olvasó találkozót a KISZ-szel és a szakszervezettel együtt szervezzük. Azt szeretnénk, ha rendezvényeink átfognák a megyét, ajánlásaink eljutnának valamennyi pártszervezetbe. Oda is, ahol eddig kevesebb gondot fordítottak a politikai irodalomra.

— Ügy hírlik, hogy az idei megyei politikai könyvnapok országos eseménnyé szélesednek. Hogyan készülnek erre a

— Milyennek látja a

következő évet a megyei

kirendeltség vezetője?

— Szeretnénk még több barátot, rendszeres terjesztőt és olvasót szerezni a politikai irodalomnak. Ez pedig természetesen munkával jár. Igaz ugyan, hogy a pártszervezetek döntő többségével eleven, jó kapcsolatunk van. Ugyanakkor vannak alapszervezetek, amelyekkel nehezen tudnak szót érteni. Az érsekvadkerti, a nézsai, a nagyoroszi és a romhányi termelő- szövetkezetben gyakorlatilag nem folyik könyvterjesztés. Ezért amellett, hogy erősítjük együttműködésünket a városi, a járási párt- bizottságokkal, az alapszervezetekkel, a terjesztőkkel, sokkal következetesebben kell törekednünk az új kapcsolatok kialakítására. Ügy gondolom, hogy bőven van tennivalónk az elméleti, politikai folyóiratok terjesztésében is.

— A pártszervek, az alapszervezetek, a terjesztők mellett a Kossuth Könyvkiadó is sokat tehet a politikai irodalom sikeresebb terjesztéséért. Mi azt szeretnénk, ha a következő években időben, folyamatosan eljutnának hozzánk a kiadványok, gazdagabb lenne választékuk, s a kiadó jobban figyelembe venné a növekvő igényeket — fejezte be a beszélgetést a megyei kirendeltség vezetője.

V. G.

pártalapszervezetek, s a U\X\/VO/\XV/NXVVn/\X\/>XV/VX\AX\AX\/V0/V‘VV0/'»'\/\»0/\X\/V0/V\/W\/\X\AX\/\*\/\»0/»X\/\^\AX\/\y\/\X\/W\A'VV0/V'\/\XV^^

A salgótarjáni síküveggyár segítette zagyvapálfalvai általános iskola diákjaiból idén nyáron sokan ismerkedtek a gyár életével. S függetlenül attól, hogy ez a tizenkét nap jószerivel csak arra volt elegendő, hogy a diák kiismerje magát a műhelyben, a folyosón, a gyár egységei között, felszínes ismereteket szerezzen egyes munkafolyamatokról, s láthatta a nagyüzemi termelés gondjait, örömeit, a fiatalok itt töltött ideje mégsem volt hiábavaló.

Egy pedagógus véleménye;

— ^Tanulóink olyan munkát kaptak, amely közvetlen kapcsolatban van a termeléssel; műszerészműhelyben, villanyszerelőknél, raktárakban, a lakatosoknál és a gépműhelyben dolgozhattak diákjaink. Tapasztalataink szerint a gyárban eltöltött idő rendkívül jól szolgálta a gyerekek munkára nevelését. Nagy hatással volt rájuk, hogy együtt lehettek-élhettek a munkásokkal, megismerhették a ma munkását, a ma munkáját, s ezáltal megbecsülik a kétkezi embert

A szünidei „termelési gyakorlat”' tapasztalatait nemrégiben összegezték, ahol felszínre kerültek a buktatók is.

„Egy bácsi, aki szerintünk' nem szeretett dolgozni — így az egyik diákvélemény — azt mondta, hogy elvisz minket gyárlátogatásra, megmutatja,

Visszapillantás /

Mennyit ér

a tizenkét nap ?

hogy készül az üveg. Mi hiába mondtuk neki, hogy mindezt már megnéztük, de ő továbbra is azt mondta, hogy akkor is elvisz”.

„Egy kicsit furcsa volt, hogy az itt levők szinte nem is hagytak dolgozni” — panaszolta egy másik, nyolcadikos. „Azt mondták, hogy nem tudjuk a raktárban minek hol van a helye, a könyvelés pedig — bevalljuk —, kicsit magas volt nekünk”.

A fiatalok gyakran sok olyan dolgot is észrevették, ami mellett elsiklik a felnőtttekintet.

„Azt mondta az,egyik művezető bácsi, de jó, hogy erre felfigyeltünk, mert a rohanásban ők azzal a témával nem is igen érnek rá foglalkozni!” — mondta egy szemüveges fiú.

És meglátták, ha valamelyik bácsi téblábolt, ha valamelyik gép hosszabb idő óta, tétlenül állt. De nem minden esetben sikerült nekik megmagyarázni, kellő feleletet adni arra, hogy van anyaghiány, hogy van karbantartás, s hogy van szervezetlenségből

adódó „üresjárat” is. Persze, kár is lett volna a dolgok szé- pítgetése, a makulátlanságra való törekvés: a belső hibák elkendőzése károsan hatott volna a munka, teljes megismerésére.

S voltak élmények, tizenévesek szemében nagyok. Azt írja dolgozatában a? egyikőjük:

„Otthon örömmel meséltem szüleimnek «munkahelyemről« mindent, amit csak lát- tam-tudtam. Ök szívesen hallgatták, lehet belül egy kicsit megmosolyogtak, de örültek, hogy í|y talán könnyebb lesz az én pályaválasztásom”.

„Nekem külön élményem volt, hogy A. Ottó bácsi megtanított menetet készíteni. Nagyon jólesett, hogy velem külön is foglalkozott. Azt mondta: érzékem van a lakatosmunkához”.

„Mi a karbantartó műhelyben dolgoztunk, G. Lajos bácsi volt a főnökünk, aki sokat törődött velünk. Magyarázott, segített mindenben”.

Ám a benyomások között mélyebbek, nagy jelentőségűek is vannak. Azt taglalta valamelyik gyerek; „Nem is gondoltam, hogy néha ilyen nehéz testi munkával kell megkeresni a fizetést”. És a másik; „Milyen sokat és nehéz körülmények között kell dolgozni némelyik felnőttnek! Eddig csak hallomásból ti>d- tuk, mit jelent a nehéz munka . . .”

Egy másik pedagógus véleménye ezzel kapcsolatban:

— A gyáriak elősegítették, hogy a gyerekek tizenkét napig felnőttnek érezhessék magukat. Számukra megfelelő dolgot végeztettek velük, kaptak — ez nagy szó volt! — munkaruhát, balesetvédelmi oktatásban részesültek, órabérben dolgoztak és fizetésüket, mint a nagyok, borítékban vehették át. Még most, immáron a tanévben is emlegetik a gyerekek, hogy milyen jó volt a kétheti munkásélet.

Amellyel, a gyáriak nem titkolt szándéka egyben az is volt: gondoskodni a jövő

utánpótlásáról. Persze, ha egyetlen fiatal sem szegődik el valamelyik üzembe, gondot ez sem okoz. Hiszen a gyerekek már nemcsak elméletből ismerik á munkásosztály fogalmát . . .

— nádasdy —

NÓGRÁD - 1979. október 23., kedd

3