Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)

1979-09-09 / 211. szám

Űj balett-társulat Győrött Beszélgetés Markó Ivánnal Forma funkció ősztől ú.i balett-társulat kezdi meg működését a győ­ri Kisfaludy Színházban. Áz együttes vezetését Markó Iván vállalta el, aki hosszú éveken át a Nyugat-Európában mű­ködő, világhírű Bejárt balett­társulat táncosa volt. — Miért cserélte fel Be- jart-t és a világhírt egy ma még rang nélküli, pályakezdő balettegyüttes vezetésével? — kérdeztük Markó Ivántól. — Bejarthoz, annak idején a aért mentem ki. hogy tanul­tak. s nem karriert akartam csinálni — mondja Markó : án. — Bejárt társulata szá- i 'ónra revelációt jelentett. K etíetileg csak egy évre ter- v ?ztem ezt a tanulmányutat, de hét lett belőle, mert rá­jöttem, hogy nagyon sok min­dent el keli sajátítanom. Meg­tanultam mindent, amit lehe­tett, úgy, hogy közben minden vezető szerepet eltáncoltam a világ nagy színpadain. Az utóbbi években azonban már úgy éreztem, itt az ideje mindazon elképzeléseim meg­valósításának, amelyekért vég­eredményben kimentem, s amelyek mindvégig izgattak. Közben egyik hazalátogatá­somkor megismerkedtem a balettintézet végzős osztá­lyával. akik baráti élménybe­számolóra hívtak maguk közé. Az akkor lezajlott találkozón megkérdeztem őket, ami en­gem nagyon érdekelt: mit is jelent számukra a táncospá- lva? A kérdés valamennyiü- ket megérintette és ebből nagy vita kerekedett. — Ekkor már voltak ter­vei ezzel az évfolyammal? — Ennek a beszélgetésnek még akkoriban nem volt sem­milyen határozott tendenciá­ja. Csak jó néhány hónappal később találkoztam össze a balettnövendékek közül két fiúval, ők elmondták. hogy szeretnének összehozni egy új balettegyüttest Győrben, mivel a győri színháznak is ilyen tervei vannak. Ezért a minisztériumtól kezdve min­den fórumot végigjártak már és kifejtették elképzeléseiket. Tőlem csak annyit kérdeztek, hogy elvállalnám-e az új tár­sulat vezetését Az együttes megalakulása tehát potenciá­lis lehetőségként állt előttem. Én borzasztó boldog voltam, megértettem, mit kívánnak tőlem, s szerettem volna meg­valósítani elképzeléseiket. Csodálatos dolog lenne — mondtam nekik —. de elő­ször ki kell próbálnunk egy­mást kölcsönösen, tudnom kell, alkalmas vagyok-e arra, hogy átadjam ismereteimet. — És lezajlott a kísérlet? — Igen, Bejarttól elkértem magam két hétre, hogy felké­szíthessem őket egy szakmai bemutatóra. A lényeg az, hogy sikerült kialakítanom velük a közös munka révén olyan kontaktust, amely azt mutat­ta, hogy később mindebből még kialakulhat valami. Kö­zös együttműködésünk ered­ményeként mutattuk be most júliusban a végzősök vizsga­koncertjét: A nap szeretteit, — harmincöt perces táncot, amely a Carmina Burana ze­nei részleteire készült. Na­gyon nagy volt a tét! Utol­jára húsz évvel ezelőtt, a Spartacus bemutatója alkal­mából volt ehhez hasonló hangulat és várakozás az Operában. A fogadtatás egy­öntetűen kitűnő volt. a kö­zönség bravózott. A sikert egyrészt a pályakezdő tánco­sok akarása, hite vívta ki, másrészt az, hogy az előadás őróluk szólt, s végül, hogy ez a téma hosszú idők óta hi­ányzott a balettszínpadról; az élet szérségei. amelyek ha ritkán is adódnak, de azért megvannak. így állt össze vé­gezetül egy humánus darab, amelynek ötletét egy japán film, a Kopár sziget adta. Mindez a görög szigeteken töltött nyaram alkalmával jutott eszembe, ott dolgoztam ki a témát. — Milyen lesz hát az új társulat, és mivel mutatkoz­nak be a győriek előtt? — A társulatnak! tizenöt táncosa lesz, egy kivételével valamennyien most végez­tek. Októberben mutatkozunk be Győrben a Pesten bemu­tatott darabunkkal, valamint két újabb, még betanulásra váró táncjelenettel. Augusz­tus 15-e után Győrben meg­kezdődtek a próbák. — A fiatalok lepednek le? Győrben te­Kiss Attila: Leányfej — Igen. Kulturált körülmé­nyek között kezdik el életü­ket. Lakásgondjuk nem lesz, mert a város minden (két- két) táncosnak (egy-egy) gar zonlakást biztosított. — Az első évben mit vál­lal magára az együttes? — Nyolcvan előadást, ebből 15—20 bemutatót négy vidé­ki városban, Sopronban, Szombathelyen. Tatabányán és Székesfehérvárott tájelő­adásban. — Markó Iván ezentúl csak koreografál és tanít? — Nem. Táncolni is szeret­nék. Ami pedig a tanítást il­leti a lányok balettmestere Kun Zsuzsa lesz, én pedig a fiúknak adok majd órákat. Az életem persze alaposan megváltozik, tartok is tőle, de egyben örülök is. Ezentúl má­sokért is felelősséggel tarto­zom, nemcsak magamért. — Egy olyan városban, ahol a balettnek, főleg a modern balettnek mindeddig nem vol­tak tradíciói, talán nem is lesz könnyű megnyerni a kö­zönséget. Nem fél ettől? — Az a véleményem, hogy ami jó, legyen az bár klasz- szikus vagy modern balett, mindig megfogja az embere­ket. Én nagyon bízom, hogy a közönség megérzi, ha jó előadást lát, megérti a mű­vészi igazságot. Ügy vélem, ha igazán jót csinálunk, az rögtön megragadja a közön­séget, és akik eljöttek elő­ször, azok betérnek másod­szor és harmadszor is. sz. b. Lakónegyedek, városközpontok a tervezők rajzasztalán „A lakosság életkorúimé- Az elkészült lakásokban ma ipari eljárások korszerűsítésé­nyeinek javítását szolgáló tervek — köztük a lakásépí­tési előirányzatok — folya­matosan megvalósulnak” — állapította meg az MSZMP Központi Bizottsága június 29-i ülésén. már városnyi (csaknem fél- re. új lakástípusokra. Persze, millió) ember él. A főváros- azt is figyelembe kell venni, ban Békásmegyer 13 ezer la- amikor bíráljuk a tervezőket, kását, Űjpest rekonstrukcióját, az építőipart, hogy mindössze Kispest Üllői úti lakóházait, 10—15 éves múltja van az lakótelepek építészeink számos épületét tervezték. Ható­Az első 15. éves lakásépítő- körünk Budapesten kívül ki­si terv időszakában (1961—75.) több mint egymillió lakás épült fel az országban. A kö­vetkező 15 évre szóló lakás- építési program 130 telepü lést érint: 96 urbanizálódó ben 1990-ig újabb egymillió lakás ad otthont két és fél millió embernek. Lényegé­ben az ország legnagyobb be­ruházásának tekinthető a másfél évtizedes program, amely társadalmi jelentősé- húzódig a következő généi fogva is gondos felké- időszakra. 1983-ban terjed a vidéki városokra is: Egerben, Szolnokon, Székes­fehérvárott, Salgótarjánban, Veszprémben, Tatabányán és Szombathelyen lakótelepék, városban és az városrészközpontok nőttek nagyközségek- ki terveink nyomán. Egyik legnagyobb munkánk lesz a iparosított lakásépítésnek. Az első lakótelepek egyszerűsí­tett lakásformái még hangu­lat nélküliek, nehézkesek. Ké­sőbb az építészek megta­nultak bánni a panellal: könnyedebbek, szabadabbak az épületcsoportok, az újab­ban épült lakónegyedelőiek van terük, levegőjük. Moz­galmasabbak az épületegyüt­káposztásmegyei lakónegyed, tesek, mert a szintkülönbsé­szülést kíván a településfej­lesztésben, várostervezésben részt vevő építészektől. A lakó- és kommunális épületeket tervező vállalat­nál évente 12—14 ezer lakás terve készül el. Vagyis az or­szágban felépülő lakóházak jelentős része a budapesti intézet tervezőinek rajzasz talán ölt formát. A lakásépítés, a tervszerű városfejlesztés meghatározza a települések szerkezetét, el­látását, az ott élők környe­zetét, vagyis kihat a társa­dalmi közérzetre. Az építész, amikor „felskicceli”, pausz­papírra veti egy lakóház, gyár. iskola, vagy bevásárló- központ tervét, gondol-e va­jon arra, amellett, hogy több milliárd forint felhasz­nálásáról dönt, átalakítja, befolyásolja a városképet, a lakosság életét? A kérdés kiindulópontja volt arunak a beszélgetés­nek, melyet Kottái Endré­vel, a LAKÓTERV igaz­gatójával folytattunk. — Évente hétmilliárd fo­rint értékű beruházás —, vagyis megtervezett épület 30 ezer lakás építésével Győr nagyságú városrész alakul ki itt. A VI. ötéves tervben kezdődik az építkezés és út­terv- in ár négyezer lakást adnak át, középület, iskola és óvoda is épül addig. Húsz évvel eze­gek, a térbeállítások, színek variációjával jobban éltek a tervezők. Tehát a réndel- tetés és a forma összhangja létrejöhet akkor is, ha a házgyári lakások magukon viselik a tömegtermelés je­gyeit. A VI. ötéves tervidőszak­lőtt még nem tudtunk volna ban felépülő házak típuster- ekkora feladatot vállalni. Je- veire már elkészítettük a lenleg 570 munkatársa van tervjavaslatot. Lényegesen az intézetnek, ebből 450 a differenciáltabb a korábbinál, műszaki beosztású, 220-an ugyanakkor iparszerűbb is. végeztek egyetemet, főisko- A gazdasági adottságoktól r lát. — Közismert, hogy terve­zőgárdájukba számos álla­mi, Ybl- és nívódíjas épí­tész tartozik, akik tervpá­lyázati alkotásaikkal is bi­zonyították, hogy a jelenle­gi gazdasági építőipari adottságok mellett is ké­pesek jó minőségű művészi terveket készíteni. Ugyan­akkor az ország városait járva, vagy Budapesten a lakótelepek unalmas egy­hangúságából ítélve nem éppen művészi fokon ér­vényesül a forma és funk­ció összhangja, mely vol­taképpen az esztétikai ha­tást adja. A házak többsé­ge „ipari típusalkotás”, a homlokzatok uniformizál­tak. — Valóban, a tervezést ko­előreláthatóan átlagosan la­kásonként eléri a 60—62 négyzetmétert. Hangsúlyo­zom: mai lakásigényeinket csak a házgyárakkal lehet kielégíteni és valljuk meg őszintén a lakótelepeken sok­kal kulturáltabbak, maga­sabb komfortszintűek a la­kások, mint a városközpon­tok foghíjbeépítésű házai­ban. Egyébként a legutóbbi világstatisztikát nézve nem állunk rosszul: 1000 lakoson­ként 8,8 lakást építünk, ezzel megelőzzük az NDK-t, Olaszországot és Ausztriát is. — A LAKÓTERV-nek van-e szerepe a korszerű építési módszerek kialakí­tásában? — Nem is kevés. Ismere­tes, hogy a hagyományos mó­don készülő kommunális épít­kezések — bevásárlóközpon­tok, iskolák, óvodák —, nem rábban esztétikai és rendel- „1K sorsa függ a LAKÓTERV-től. tetési. igények kielégítése ha- tudiák követni "a Hazai és külföldi szállodák tározta meg. de most a gaz- kóházak építési ütemér l^ért (Volga Szálló. Duna-parti daságosság és a kevésbé élő- olyan teEó^ kell szállodasor. Déli pályaudva- munka-igényes technológiák - - osiax keu ri szálloda, balatoni szálló- is befolyásolják munkájá- dák), lakóházak és az ezek- ban az építészt. Természeté­hez kapcsolódó kommunális sen a tervezők mindenkor a épületek. városközpontok társadalmi igényekből és esz­tervezésével foglalkozunk, tétikai követelményekből in­___ a t ervekben előírni, amellyel a kommunális beruházások be­fejezése a lakások átadásá­val egy időpontra hozható. Kezdetben az angol Clasp cég könnyűszerkezetes tech­Az Építésügyi és Városfej- dúlnak ki, az új építési anya- nológiáját alkalmaztuk de TVTinic'r.táriiim 13 trar- £<"»!<■ A<3 mnH«;7.<prvalr lesztési Minisztérium 13 ter­vezővállalata között — be­ruházási értékben — a ter­vezési feladatok jelentős ré­szét mi végezzük el. Az első 15 éves lakásépítési terv időszakában 100 ezer lakás tervét dolgozta ki a vállalat. gok és módszerek alkalma- most már k is kifej. zás anal. Életszinvonal-politi- i ejtettünk kánk az iparszerű, tömeges lakásépítést sürgeti. A ház­gyárakkal lényegesen lerö­vidült az építési idő. A kez­deti technika ma már el< avult, ezért van szükség az A felnőttoktatás évtizedünk elején — a társadalmi, gaz­dasági változások következté­ben — ismételten a közér­deklődés homlokterébe került. A középiskola iránt évről év­re növekvő érdeklődés nyil­vánult meg, s lényegében ez a tendencia tart napjainkban is, különösen a szakmunká­sok szakközépiskolájában. Az eltelt hét évben csaknem megduplázódott a megye kö­zépiskoláiban tanuló dolgozók száma. A múlt tanévben 3101- en tanultak. Az általános is­kolai felnőttoktatás terén már közel sem ilyen kedvező a helyzet. Az évtized első felé­nek pezsdülése a hetvenes évek derekán alább hagyott, s a tanulási kedv folyamato­san veszít erejéből. Tavaly 499-en tanultak az általános iskolában, s ez a korábbi éves átlagoknak mintegy a felét je­lenti. Nyilvánvaló, hogy e kedve­zőtlen tendencia indította ár­ra a megyei tanács művelő­désügyi osztályát, amint azt Diósi József tanulmányi fel­ügyelő elmondta, hogy az idén fokozottabban hívják fel a községi állami irányító szer­vek figyelmét a felnőttokta­tás tennivalóira, erőteljesebb propagandát fejtsenek ki a hiányos általános iskolai vég­zettségűek, az érettségivel nem rendelkező tehetséges munkások, alkalmazottak ta­nulása érdekében. A lehetőségek köre tág. Az írást nem ismerők számára alapismereti tanfolyamok szervezhetők, majd külön az ötödik-hatodik, valamint a hetedik és a nyolcadik osz­Miért tanul kevesebb felnőtt? Év eleji gondolatok a felnőttoktatásról tály. A hiányzó osztályokat iskolai formában esti, levele­ző és intenzív tanfolyamon lehet megszerezni, míg a köz- művelődési intézmények ma­gánvizsgára előkészítő tanfo­lyamokat szerveznek. Lehető­ség van továbbra is — a dol­gozók, üzemek körében mind kedveltebb — kihelyezett osz­tályok szervezésére. A közép­iskolai formák közül legdina­mikusabban a szakmunkások hároméves szakközépiskolája fejlődik, a beiratkozottak egy- harmada ide jár. Jelentős az érdeklődés a két-három éves szakirányú gyakorlatqt köve­telő szakközépiskolák iránt. Az idén tizenegyféle között válogathattak az érdeklődök. A gimnáziumi tanulást főleg azok választják, akiknek munkaköre megköveteli az érettségi bizonyítványt. A felnőttoktatásban több kedvező jelenségre is felfi­gyelhettünk — a már jelzett eredmények és természetesen gondok mellett — az utóbbi időben. Általánosságban nőtt a fiatalok érdeklődése a ta­nulás iránt, s csökkent a negyven éven felüliek száma. Egyre okosabban élnek a le­hetőségekkel a nők. A gyer­mekgondozási szabadságon le­vő kismamák közül egyre többen ismerik fel, hogy ha­szontalan dolog „tétlenül” el­tölteni az éveket, s tanulnak. A középiskolák hallgatóinak 52 százaléka asszony és leány. A kihelyezett tagozatok iránt nem véletlenül nőtt meg az érdeklődés. A munkájukat végző dolgozóknak kényelmes, hiszen az iskolába való eljá­rás kiiktatásával időt, fárad­ságot spórolnak meg. Előnyös a munkáltatónak is, hiszen közvetlenül és folyamatosan figyelemmel kísérheti, érté­kelheti, segítheti dolgozói ta­nulását. A kihelyezett tagoza­tok működtetésében különösen szép eredményeket ért el a szé- csényi Nógrádi Sándor Gim­názium és Szakközépiskola, amelynek tanárai 50—60 kilo­méterre is szívesen kiutaz­nak. A mezőgazdasági kihe­lyezett szakközépiskolai tago­zatok rendkívül vonzóak vol­tak például Cereden, Kállón, Érsekvadkerten. Még olyan foglalkozásúak — például traktorosok — *is vállalták a tanulást,1 akiknek jelenlegi munkájukhoz nem szükséges ilyenfajta képzettség. Persze a felelős ember távlatokban gondolkodik. Az eredmények mellett jelen­tős feszültségek is tapasztal­hatók megyénk jelenkori fel­nőttoktatásában. Az általános iskolai végzettség megszerzé­sére irányuló törekvés feléb­resztését számos gyár, válla­lat, szövetkezet nem tudja teljesíteni, mert érdekeltségi rendszere vagy egészében nem megfelelő, vagy nem ta­lálkozik a dolgozók nagy többségének igényével, elkép­zeléseivel. Az általános isko­lai végzettséget megszerzők munkahelyi elfoglaltságában, kozéletiségében általában nem következik be alapvető vál­tozás, ugyanígy a fizetésben sem. Nem érződik tehát sem erkölcsileg, sem anyagilag a különbség a tanult és a ke­vésbé tanult ember között. Több más mellett főként ez eredményezi, hogy mind ke­vesebben vállalják a munka melletti, meglehetősen ko­moly elfoglaltságot, erőfeszí­tést és igyekezetét követelő tanulást. Az elkövetkezendők­ben hasznos lenne tehát, ha gazdasági egységeink több fi­gyelmet fordítanának az ér­dekeltségi rendszer továbbfej­lesztésére, korszerűsítésére, mindenki számára világosan felismerhetőbbé tennék a vég- zettebb-képzettebb ember na­gyobb megbecsülését. Felnőttoktatásunk másik ér­zékeny pontja: a lemorzsoló­dás. A középiskola első osz­tályainak ugyan van szelek­táló feladatuk is, mégsem in­dokolt — s főként az nem, hogy. valamennyi iskolafor­mában és osztályban — a ma tapasztalható nagymértékű lemorzsolódás. Az évente be­iratkozó több mint három és fél ezer dolgozó közül általá­ban minden negyedik hagyja abba a tanulást. Nem a ked­vezmények hiánya miatt, ha­nem szándékainak nem elég­gé megalapozott volta, a ki­tartás, a tanulással kapcsola­tos előzetes ismeretek, elkép­zelések fogyatékossága, helytelensége következtében. S e hiányosságok nagyobb fe­lelősséget rónak az iskolák szervezőire. Helyesen, sőt példaszerűen ismerte fel ezt a Salgótarjáni városi Tanács és pártbizottság, amely az üzemek, vállalati oktatási felelőseinek közös ér­tekezletet hívott össze az idei tanév jó előkészítése céljából. Salgótarján legkisebb munka­helyén is felmérték a helyze­tet, s tudják, kik nem ren­delkeznek nyolc osztállyal. Megyénk valamennyi üzemé­nek, területi, politikai és ál­lami irányító szervének fi­gyelmébe ajánljuk a salgó­tarjáni értekezletet. Szívesen hallottunk volna ilyenről máshonnan is. Noha a közép­iskolákban már megkezdődött az oktatás, az általános isko­lákban még csak ezután kez­dődik. Talán még nem kpső jobban odafigyelnünk, hogy ne csökkenjen tovább a ta­nulási kedv. Sulyok László egy vázpaneles szerkezetű építési rendszert, mely olcsóbb a külföldinél és építési időben sem tér el tő­le. Jól alkalmazható a lakó­együttesek alapfokú ellátásá­ra: iskola, óvoda, gyógyszer- tár. öregek napközi otthona, szolgáltatóház és más külön­féle épület tervezéséhez hasz­náljuk fel. Ezzel a technoló­giával évente 90 ezer négy­zetméternyi épület készül. — Egyre többet hallani a nyílt várospolitikáról. A tervezőintézet építészeinek milyen kapcsolata van a lakossággal? — Mondhatnám: közvet­len. Az építész egy kicsit szo­ciológus is, aki a településfej­lesztés mellett foglalkozik családkutatással. Egy lakó­ház, vagy lakás tervezésekor bele kell képzelnie magát a lakástulajdonos életrendsze­rébe. Más-más az életvitel a két-, négy-, vagy ennél több­tagú családoknál, tehát a tér­elosztásnak is ehhez kell igazodnia. A tervező a való­ságból merít. Dolgozóink rendszeresen kijárnak az új városrészekbe, hogy tanul­mányozzák, hogyan lehet „felébreszteni az alvó városo­kat”, mely a jelen feladata. Találkoznak a lakókkal is: a közelmúltban részt vettünk Békásmegyeren egy lakótele­pi konferencián, melyet a Ma­gyar Rádió rendezett, s meg­hívta a sajtó, az ÉVM, vala­mint a tervező- és kivitelező vállalatok képviselőit. Itt találkozhattunk a lapok mun­katársaival, a lakókkal. Na­gyon hasznosnak tartom az ilyen fórumot, mert segíti a lakossági igények és az épí­tészet összehangolását. Vol­taképpen ez a demokratiku­san előkészített városterve­zés alapja, enélkül elképzel­hetetlen a nyílt várospolitika. H. A. NÓGRÁD - 1979, szeptember 9., vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom