Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)
1979-09-09 / 211. szám
Űj balett-társulat Győrött Beszélgetés Markó Ivánnal Forma funkció ősztől ú.i balett-társulat kezdi meg működését a győri Kisfaludy Színházban. Áz együttes vezetését Markó Iván vállalta el, aki hosszú éveken át a Nyugat-Európában működő, világhírű Bejárt baletttársulat táncosa volt. — Miért cserélte fel Be- jart-t és a világhírt egy ma még rang nélküli, pályakezdő balettegyüttes vezetésével? — kérdeztük Markó Ivántól. — Bejarthoz, annak idején a aért mentem ki. hogy tanultak. s nem karriert akartam csinálni — mondja Markó : án. — Bejárt társulata szá- i 'ónra revelációt jelentett. K etíetileg csak egy évre ter- v ?ztem ezt a tanulmányutat, de hét lett belőle, mert rájöttem, hogy nagyon sok mindent el keli sajátítanom. Megtanultam mindent, amit lehetett, úgy, hogy közben minden vezető szerepet eltáncoltam a világ nagy színpadain. Az utóbbi években azonban már úgy éreztem, itt az ideje mindazon elképzeléseim megvalósításának, amelyekért végeredményben kimentem, s amelyek mindvégig izgattak. Közben egyik hazalátogatásomkor megismerkedtem a balettintézet végzős osztályával. akik baráti élménybeszámolóra hívtak maguk közé. Az akkor lezajlott találkozón megkérdeztem őket, ami engem nagyon érdekelt: mit is jelent számukra a táncospá- lva? A kérdés valamennyiü- ket megérintette és ebből nagy vita kerekedett. — Ekkor már voltak tervei ezzel az évfolyammal? — Ennek a beszélgetésnek még akkoriban nem volt semmilyen határozott tendenciája. Csak jó néhány hónappal később találkoztam össze a balettnövendékek közül két fiúval, ők elmondták. hogy szeretnének összehozni egy új balettegyüttest Győrben, mivel a győri színháznak is ilyen tervei vannak. Ezért a minisztériumtól kezdve minden fórumot végigjártak már és kifejtették elképzeléseiket. Tőlem csak annyit kérdeztek, hogy elvállalnám-e az új társulat vezetését Az együttes megalakulása tehát potenciális lehetőségként állt előttem. Én borzasztó boldog voltam, megértettem, mit kívánnak tőlem, s szerettem volna megvalósítani elképzeléseiket. Csodálatos dolog lenne — mondtam nekik —. de először ki kell próbálnunk egymást kölcsönösen, tudnom kell, alkalmas vagyok-e arra, hogy átadjam ismereteimet. — És lezajlott a kísérlet? — Igen, Bejarttól elkértem magam két hétre, hogy felkészíthessem őket egy szakmai bemutatóra. A lényeg az, hogy sikerült kialakítanom velük a közös munka révén olyan kontaktust, amely azt mutatta, hogy később mindebből még kialakulhat valami. Közös együttműködésünk eredményeként mutattuk be most júliusban a végzősök vizsgakoncertjét: A nap szeretteit, — harmincöt perces táncot, amely a Carmina Burana zenei részleteire készült. Nagyon nagy volt a tét! Utoljára húsz évvel ezelőtt, a Spartacus bemutatója alkalmából volt ehhez hasonló hangulat és várakozás az Operában. A fogadtatás egyöntetűen kitűnő volt. a közönség bravózott. A sikert egyrészt a pályakezdő táncosok akarása, hite vívta ki, másrészt az, hogy az előadás őróluk szólt, s végül, hogy ez a téma hosszú idők óta hiányzott a balettszínpadról; az élet szérségei. amelyek ha ritkán is adódnak, de azért megvannak. így állt össze végezetül egy humánus darab, amelynek ötletét egy japán film, a Kopár sziget adta. Mindez a görög szigeteken töltött nyaram alkalmával jutott eszembe, ott dolgoztam ki a témát. — Milyen lesz hát az új társulat, és mivel mutatkoznak be a győriek előtt? — A társulatnak! tizenöt táncosa lesz, egy kivételével valamennyien most végeztek. Októberben mutatkozunk be Győrben a Pesten bemutatott darabunkkal, valamint két újabb, még betanulásra váró táncjelenettel. Augusztus 15-e után Győrben megkezdődtek a próbák. — A fiatalok lepednek le? Győrben teKiss Attila: Leányfej — Igen. Kulturált körülmények között kezdik el életüket. Lakásgondjuk nem lesz, mert a város minden (két- két) táncosnak (egy-egy) gar zonlakást biztosított. — Az első évben mit vállal magára az együttes? — Nyolcvan előadást, ebből 15—20 bemutatót négy vidéki városban, Sopronban, Szombathelyen. Tatabányán és Székesfehérvárott tájelőadásban. — Markó Iván ezentúl csak koreografál és tanít? — Nem. Táncolni is szeretnék. Ami pedig a tanítást illeti a lányok balettmestere Kun Zsuzsa lesz, én pedig a fiúknak adok majd órákat. Az életem persze alaposan megváltozik, tartok is tőle, de egyben örülök is. Ezentúl másokért is felelősséggel tartozom, nemcsak magamért. — Egy olyan városban, ahol a balettnek, főleg a modern balettnek mindeddig nem voltak tradíciói, talán nem is lesz könnyű megnyerni a közönséget. Nem fél ettől? — Az a véleményem, hogy ami jó, legyen az bár klasz- szikus vagy modern balett, mindig megfogja az embereket. Én nagyon bízom, hogy a közönség megérzi, ha jó előadást lát, megérti a művészi igazságot. Ügy vélem, ha igazán jót csinálunk, az rögtön megragadja a közönséget, és akik eljöttek először, azok betérnek másodszor és harmadszor is. sz. b. Lakónegyedek, városközpontok a tervezők rajzasztalán „A lakosság életkorúimé- Az elkészült lakásokban ma ipari eljárások korszerűsítésényeinek javítását szolgáló tervek — köztük a lakásépítési előirányzatok — folyamatosan megvalósulnak” — állapította meg az MSZMP Központi Bizottsága június 29-i ülésén. már városnyi (csaknem fél- re. új lakástípusokra. Persze, millió) ember él. A főváros- azt is figyelembe kell venni, ban Békásmegyer 13 ezer la- amikor bíráljuk a tervezőket, kását, Űjpest rekonstrukcióját, az építőipart, hogy mindössze Kispest Üllői úti lakóházait, 10—15 éves múltja van az lakótelepek építészeink számos épületét tervezték. HatóAz első 15. éves lakásépítő- körünk Budapesten kívül kisi terv időszakában (1961—75.) több mint egymillió lakás épült fel az országban. A következő 15 évre szóló lakás- építési program 130 telepü lést érint: 96 urbanizálódó ben 1990-ig újabb egymillió lakás ad otthont két és fél millió embernek. Lényegében az ország legnagyobb beruházásának tekinthető a másfél évtizedes program, amely társadalmi jelentősé- húzódig a következő généi fogva is gondos felké- időszakra. 1983-ban terjed a vidéki városokra is: Egerben, Szolnokon, Székesfehérvárott, Salgótarjánban, Veszprémben, Tatabányán és Szombathelyen lakótelepék, városban és az városrészközpontok nőttek nagyközségek- ki terveink nyomán. Egyik legnagyobb munkánk lesz a iparosított lakásépítésnek. Az első lakótelepek egyszerűsített lakásformái még hangulat nélküliek, nehézkesek. Később az építészek megtanultak bánni a panellal: könnyedebbek, szabadabbak az épületcsoportok, az újabban épült lakónegyedelőiek van terük, levegőjük. Mozgalmasabbak az épületegyütkáposztásmegyei lakónegyed, tesek, mert a szintkülönbsészülést kíván a településfejlesztésben, várostervezésben részt vevő építészektől. A lakó- és kommunális épületeket tervező vállalatnál évente 12—14 ezer lakás terve készül el. Vagyis az országban felépülő lakóházak jelentős része a budapesti intézet tervezőinek rajzasz talán ölt formát. A lakásépítés, a tervszerű városfejlesztés meghatározza a települések szerkezetét, ellátását, az ott élők környezetét, vagyis kihat a társadalmi közérzetre. Az építész, amikor „felskicceli”, pauszpapírra veti egy lakóház, gyár. iskola, vagy bevásárló- központ tervét, gondol-e vajon arra, amellett, hogy több milliárd forint felhasználásáról dönt, átalakítja, befolyásolja a városképet, a lakosság életét? A kérdés kiindulópontja volt arunak a beszélgetésnek, melyet Kottái Endrével, a LAKÓTERV igazgatójával folytattunk. — Évente hétmilliárd forint értékű beruházás —, vagyis megtervezett épület 30 ezer lakás építésével Győr nagyságú városrész alakul ki itt. A VI. ötéves tervben kezdődik az építkezés és útterv- in ár négyezer lakást adnak át, középület, iskola és óvoda is épül addig. Húsz évvel ezegek, a térbeállítások, színek variációjával jobban éltek a tervezők. Tehát a réndel- tetés és a forma összhangja létrejöhet akkor is, ha a házgyári lakások magukon viselik a tömegtermelés jegyeit. A VI. ötéves tervidőszaklőtt még nem tudtunk volna ban felépülő házak típuster- ekkora feladatot vállalni. Je- veire már elkészítettük a lenleg 570 munkatársa van tervjavaslatot. Lényegesen az intézetnek, ebből 450 a differenciáltabb a korábbinál, műszaki beosztású, 220-an ugyanakkor iparszerűbb is. végeztek egyetemet, főisko- A gazdasági adottságoktól r lát. — Közismert, hogy tervezőgárdájukba számos állami, Ybl- és nívódíjas építész tartozik, akik tervpályázati alkotásaikkal is bizonyították, hogy a jelenlegi gazdasági építőipari adottságok mellett is képesek jó minőségű művészi terveket készíteni. Ugyanakkor az ország városait járva, vagy Budapesten a lakótelepek unalmas egyhangúságából ítélve nem éppen művészi fokon érvényesül a forma és funkció összhangja, mely voltaképpen az esztétikai hatást adja. A házak többsége „ipari típusalkotás”, a homlokzatok uniformizáltak. — Valóban, a tervezést koelőreláthatóan átlagosan lakásonként eléri a 60—62 négyzetmétert. Hangsúlyozom: mai lakásigényeinket csak a házgyárakkal lehet kielégíteni és valljuk meg őszintén a lakótelepeken sokkal kulturáltabbak, magasabb komfortszintűek a lakások, mint a városközpontok foghíjbeépítésű házaiban. Egyébként a legutóbbi világstatisztikát nézve nem állunk rosszul: 1000 lakosonként 8,8 lakást építünk, ezzel megelőzzük az NDK-t, Olaszországot és Ausztriát is. — A LAKÓTERV-nek van-e szerepe a korszerű építési módszerek kialakításában? — Nem is kevés. Ismeretes, hogy a hagyományos módon készülő kommunális építkezések — bevásárlóközpontok, iskolák, óvodák —, nem rábban esztétikai és rendel- „1K sorsa függ a LAKÓTERV-től. tetési. igények kielégítése ha- tudiák követni "a Hazai és külföldi szállodák tározta meg. de most a gaz- kóházak építési ütemér l^ért (Volga Szálló. Duna-parti daságosság és a kevésbé élő- olyan teEó^ kell szállodasor. Déli pályaudva- munka-igényes technológiák - - osiax keu ri szálloda, balatoni szálló- is befolyásolják munkájá- dák), lakóházak és az ezek- ban az építészt. Természetéhez kapcsolódó kommunális sen a tervezők mindenkor a épületek. városközpontok társadalmi igényekből és esztervezésével foglalkozunk, tétikai követelményekből in___ a t ervekben előírni, amellyel a kommunális beruházások befejezése a lakások átadásával egy időpontra hozható. Kezdetben az angol Clasp cég könnyűszerkezetes techAz Építésügyi és Városfej- dúlnak ki, az új építési anya- nológiáját alkalmaztuk de TVTinic'r.táriiim 13 trar- £<"»!<■ A<3 mnH«;7.<prvalr lesztési Minisztérium 13 tervezővállalata között — beruházási értékben — a tervezési feladatok jelentős részét mi végezzük el. Az első 15 éves lakásépítési terv időszakában 100 ezer lakás tervét dolgozta ki a vállalat. gok és módszerek alkalma- most már k is kifej. zás anal. Életszinvonal-politi- i ejtettünk kánk az iparszerű, tömeges lakásépítést sürgeti. A házgyárakkal lényegesen lerövidült az építési idő. A kezdeti technika ma már el< avult, ezért van szükség az A felnőttoktatás évtizedünk elején — a társadalmi, gazdasági változások következtében — ismételten a közérdeklődés homlokterébe került. A középiskola iránt évről évre növekvő érdeklődés nyilvánult meg, s lényegében ez a tendencia tart napjainkban is, különösen a szakmunkások szakközépiskolájában. Az eltelt hét évben csaknem megduplázódott a megye középiskoláiban tanuló dolgozók száma. A múlt tanévben 3101- en tanultak. Az általános iskolai felnőttoktatás terén már közel sem ilyen kedvező a helyzet. Az évtized első felének pezsdülése a hetvenes évek derekán alább hagyott, s a tanulási kedv folyamatosan veszít erejéből. Tavaly 499-en tanultak az általános iskolában, s ez a korábbi éves átlagoknak mintegy a felét jelenti. Nyilvánvaló, hogy e kedvezőtlen tendencia indította árra a megyei tanács művelődésügyi osztályát, amint azt Diósi József tanulmányi felügyelő elmondta, hogy az idén fokozottabban hívják fel a községi állami irányító szervek figyelmét a felnőttoktatás tennivalóira, erőteljesebb propagandát fejtsenek ki a hiányos általános iskolai végzettségűek, az érettségivel nem rendelkező tehetséges munkások, alkalmazottak tanulása érdekében. A lehetőségek köre tág. Az írást nem ismerők számára alapismereti tanfolyamok szervezhetők, majd külön az ötödik-hatodik, valamint a hetedik és a nyolcadik oszMiért tanul kevesebb felnőtt? Év eleji gondolatok a felnőttoktatásról tály. A hiányzó osztályokat iskolai formában esti, levelező és intenzív tanfolyamon lehet megszerezni, míg a köz- művelődési intézmények magánvizsgára előkészítő tanfolyamokat szerveznek. Lehetőség van továbbra is — a dolgozók, üzemek körében mind kedveltebb — kihelyezett osztályok szervezésére. A középiskolai formák közül legdinamikusabban a szakmunkások hároméves szakközépiskolája fejlődik, a beiratkozottak egy- harmada ide jár. Jelentős az érdeklődés a két-három éves szakirányú gyakorlatqt követelő szakközépiskolák iránt. Az idén tizenegyféle között válogathattak az érdeklődök. A gimnáziumi tanulást főleg azok választják, akiknek munkaköre megköveteli az érettségi bizonyítványt. A felnőttoktatásban több kedvező jelenségre is felfigyelhettünk — a már jelzett eredmények és természetesen gondok mellett — az utóbbi időben. Általánosságban nőtt a fiatalok érdeklődése a tanulás iránt, s csökkent a negyven éven felüliek száma. Egyre okosabban élnek a lehetőségekkel a nők. A gyermekgondozási szabadságon levő kismamák közül egyre többen ismerik fel, hogy haszontalan dolog „tétlenül” eltölteni az éveket, s tanulnak. A középiskolák hallgatóinak 52 százaléka asszony és leány. A kihelyezett tagozatok iránt nem véletlenül nőtt meg az érdeklődés. A munkájukat végző dolgozóknak kényelmes, hiszen az iskolába való eljárás kiiktatásával időt, fáradságot spórolnak meg. Előnyös a munkáltatónak is, hiszen közvetlenül és folyamatosan figyelemmel kísérheti, értékelheti, segítheti dolgozói tanulását. A kihelyezett tagozatok működtetésében különösen szép eredményeket ért el a szé- csényi Nógrádi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola, amelynek tanárai 50—60 kilométerre is szívesen kiutaznak. A mezőgazdasági kihelyezett szakközépiskolai tagozatok rendkívül vonzóak voltak például Cereden, Kállón, Érsekvadkerten. Még olyan foglalkozásúak — például traktorosok — *is vállalták a tanulást,1 akiknek jelenlegi munkájukhoz nem szükséges ilyenfajta képzettség. Persze a felelős ember távlatokban gondolkodik. Az eredmények mellett jelentős feszültségek is tapasztalhatók megyénk jelenkori felnőttoktatásában. Az általános iskolai végzettség megszerzésére irányuló törekvés felébresztését számos gyár, vállalat, szövetkezet nem tudja teljesíteni, mert érdekeltségi rendszere vagy egészében nem megfelelő, vagy nem találkozik a dolgozók nagy többségének igényével, elképzeléseivel. Az általános iskolai végzettséget megszerzők munkahelyi elfoglaltságában, kozéletiségében általában nem következik be alapvető változás, ugyanígy a fizetésben sem. Nem érződik tehát sem erkölcsileg, sem anyagilag a különbség a tanult és a kevésbé tanult ember között. Több más mellett főként ez eredményezi, hogy mind kevesebben vállalják a munka melletti, meglehetősen komoly elfoglaltságot, erőfeszítést és igyekezetét követelő tanulást. Az elkövetkezendőkben hasznos lenne tehát, ha gazdasági egységeink több figyelmet fordítanának az érdekeltségi rendszer továbbfejlesztésére, korszerűsítésére, mindenki számára világosan felismerhetőbbé tennék a vég- zettebb-képzettebb ember nagyobb megbecsülését. Felnőttoktatásunk másik érzékeny pontja: a lemorzsolódás. A középiskola első osztályainak ugyan van szelektáló feladatuk is, mégsem indokolt — s főként az nem, hogy. valamennyi iskolaformában és osztályban — a ma tapasztalható nagymértékű lemorzsolódás. Az évente beiratkozó több mint három és fél ezer dolgozó közül általában minden negyedik hagyja abba a tanulást. Nem a kedvezmények hiánya miatt, hanem szándékainak nem eléggé megalapozott volta, a kitartás, a tanulással kapcsolatos előzetes ismeretek, elképzelések fogyatékossága, helytelensége következtében. S e hiányosságok nagyobb felelősséget rónak az iskolák szervezőire. Helyesen, sőt példaszerűen ismerte fel ezt a Salgótarjáni városi Tanács és pártbizottság, amely az üzemek, vállalati oktatási felelőseinek közös értekezletet hívott össze az idei tanév jó előkészítése céljából. Salgótarján legkisebb munkahelyén is felmérték a helyzetet, s tudják, kik nem rendelkeznek nyolc osztállyal. Megyénk valamennyi üzemének, területi, politikai és állami irányító szervének figyelmébe ajánljuk a salgótarjáni értekezletet. Szívesen hallottunk volna ilyenről máshonnan is. Noha a középiskolákban már megkezdődött az oktatás, az általános iskolákban még csak ezután kezdődik. Talán még nem kpső jobban odafigyelnünk, hogy ne csökkenjen tovább a tanulási kedv. Sulyok László egy vázpaneles szerkezetű építési rendszert, mely olcsóbb a külföldinél és építési időben sem tér el tőle. Jól alkalmazható a lakóegyüttesek alapfokú ellátására: iskola, óvoda, gyógyszer- tár. öregek napközi otthona, szolgáltatóház és más különféle épület tervezéséhez használjuk fel. Ezzel a technológiával évente 90 ezer négyzetméternyi épület készül. — Egyre többet hallani a nyílt várospolitikáról. A tervezőintézet építészeinek milyen kapcsolata van a lakossággal? — Mondhatnám: közvetlen. Az építész egy kicsit szociológus is, aki a településfejlesztés mellett foglalkozik családkutatással. Egy lakóház, vagy lakás tervezésekor bele kell képzelnie magát a lakástulajdonos életrendszerébe. Más-más az életvitel a két-, négy-, vagy ennél többtagú családoknál, tehát a térelosztásnak is ehhez kell igazodnia. A tervező a valóságból merít. Dolgozóink rendszeresen kijárnak az új városrészekbe, hogy tanulmányozzák, hogyan lehet „felébreszteni az alvó városokat”, mely a jelen feladata. Találkoznak a lakókkal is: a közelmúltban részt vettünk Békásmegyeren egy lakótelepi konferencián, melyet a Magyar Rádió rendezett, s meghívta a sajtó, az ÉVM, valamint a tervező- és kivitelező vállalatok képviselőit. Itt találkozhattunk a lapok munkatársaival, a lakókkal. Nagyon hasznosnak tartom az ilyen fórumot, mert segíti a lakossági igények és az építészet összehangolását. Voltaképpen ez a demokratikusan előkészített várostervezés alapja, enélkül elképzelhetetlen a nyílt várospolitika. H. A. NÓGRÁD - 1979, szeptember 9., vasárnap