Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)
1979-09-08 / 210. szám
Mai magyar társadalom Modern mezőgazdaság — korszerű társadalmi struktúra A mikor a hatvanas évek elején a termelőszövetkezetek tömegesen megalakultak, felmerült az ..egységes szövetkezeti pa- rasztosztály” jelszava. A szövetkezetekben a termelőeszközök a hagyományos paraszti eszközök voltak, traktorok és más nagy gépek a gépállomásokon összpontosultak . A munkamegosztás és a szövetkezeti tagság tagozódása hagyományosan alakult. A szövetkezetben kialakult az állandó munkahellyel rendelkező állattenyésztők, fo- gatosok és az állandó munkahellyel nem rendelkező, idénymunkát végző növénytermesztők, kertészek („gyalogmunkások”) két nagy csoportja. Az 1960-as étfben a mező- gazdasági termelőszövetkezetben az anyagfelhasználás 66 százaléka mezőgazdasági eredetű, 34 százalék ipari eredetű volt. Az árutermelés a bruttó termelés 52,9 százalékát tette ki. Az elosztásban a re- ziduum (maradékelv) érvényesült, a jövedelem alacsony és bizonytalan volt. Az idénymunkát végző növénytermesztők a közös gazdaság perifériájára kerültek, kénytelenek voltak a háztáji termelésből biztosítani megélhetésüket. A mintegy egymillió tag mellett a gépek körülbelül százezer ember munkáját végezték el, a mezőgazdaság változatlanul igaerőre és kézi munkára alapozott ágazat volt. A hatvanas évek közepén két lényeges változás is történt, amely kihatott a szövetkezeti tagok társadalmi helyzetére. Az egyik, hogy a növénytermesztők, s azok közül is elsősorban a korábban is árutermelő kertészek — akik leginkább vesztettek presztízsükből — kialkudták a munkaigényes növények művelésénél (kertészet, kukoricatermelés stb.) a „családi művelést” a termés meghatározott százalékáért. Az árutermelést fékező reziduális jövedelemelosztást felváltó „százalékos”, „részes” jövedelem- elosztás meglendítette az árutermelést, amely 1965-ben már 66,9 százaléka' volt ,a bruttó termésnek. A kertészeit tekintélye is megnőtt. A gépállomások megszüntetésével a gépekkel együtt a traktorosok, gépészek is a termelőszövetkezetekbe kerültek. Azért, hogy ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe, kialkudták az úgynevezett „alkalmazotti”. státuszt, amely ugyanolyan szociális ellátást, nyugdíjat stb. jelentett, mint a népgazdaság bármely vállalatánál dolgozónak. Megjelent tehát a termelőszövetkezetben a harmadik nagy csoport, a gépészek, traktorosok, szerelők, a technikához értő emberek csoportja. Ez a társadalmi csoport az, amelyik a termelőszövetkezetben elsőként már a modern munka- megosztás szerint tagozódott, s amelyik legkorábban emancipálódott. (A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok akkoriban az állami vállalatok és ipari-kereskedelmi szövetkezetek dolgozóinál hátrányosabb helyzetben voltak a szociális ellátás, nyugdíj,, jövedelem szempontjából. A különbségek véglegesen napjainkban — 1980-ig — szűnnek még.) Ezek a változások vezettek a reziduális jövedelemelosztás megszűnéséhez, a végzett munkáért járó garantált bérezés bevezetéséhez. A következő szakaszban, az 1960-as évek végén és a hetvenes évek elején a gépesítés, a kemizá- lás, az intenzív termelési rendszerek bevezetésével megnövekedtek az árutermeléssel, az áru előkészítésével, raktározásával, feldolgpzásával, értékesítésével kapcsolatos teendők. A szövetkezetek építőipari és más ipari jellegű üzemágakat alakítottak ki, részben az építkezések, részben a téli foglalkoztatottság érdekében. Mindezek következtében megszűnt a tagok tradicionális tagozódása (állandó és nem állandó munkahellyel rendelkező tagok) és véglegesen kialakult a modern munkamegosztás szerinti tagozódás vagyis a munka- szervezetben elfoglalt tyely, a végzett konkrét munka jellege szerinti tagozódás. Megnőtt a szellemi, .értelmiségi vezetői munka, a szakmunka és betanított munka jelentősége, a régi paraszti univerzalitás már nem volt használható. NapKösoktatási helyset Az 1978/79-es tanévben Bulgáriában 3613 általános köz- művelődési munkásműuzaki középiskolában 1 millió 465 ezren tanultak. Az úgynevezett félfelsőoktatási intézmények száma 1960 és 1978 között 18-ról 34-re emelkedett. Az ebben az oktatási formában tanuió egyetemisták száma 6187-ről közei négyszeresére. 23 822-re növekedett. Csak az 1978-as évben 16 477- en szereztek képzettséget ebben az iskolatípusban. Ennél is gyorsabb ütemben fejlődött a felsőoktatás Bulgáriában. Az ország felsőoktatási intézményei magasan képzett szakembereket adnak a népgazdaság valamennyi ágazata számára. 1939-ben az országban mindössze ä felsőoktatási intéz- rnégf működött; ma 25 van Bulgáriában. A felsőoktatásban tanulók száma az 1939-es 10 169-ről 83 057-re emelkedett. Ez több mint nyolcszoros mennyiségi növekedés — a minőségi fejlődést nem is említve. Az 1978-as esztendőben Bulgáriában 21 164 fiatal szakember kapott diplomát a felsőoktatási intézményekben. jainkra igen nagy a különbség a generációk között szak- képzettségben, specializáció- ban. Ráadásul a fiatalok nem vittek földet a szövetkezetbe, pályájukat többnyire nem a mezőgazdaságban kezdték, és jelentős részüknek már a szülei sem voltak parasztok. Még jelentős különbségek vannak a nemek között is — többnyire a nők közül kerülnek ki a kertészetek „gyalogmunkásai”. Annak következtében, hogy a szövetkezetek már bruttó termésük 90 százalékát áru ként értékesítik, hogy a termelésben felhasznált anyagok 59 százaléka ipari eredetű, hogy a gépek mintegy 600 ezer ember munkáját végzik el, hogy az egy főre eső állóeszköz értéke megközelíti az iparét A szövetkezeti tagok és alkalmazottak tagozódása hasonló más, azonos technikai színvonallal és szakmaösszetétellel rendelkező vállalat (gazdasági szervezet) dolgozóinak strukturálódásához. A mezőgazdaság megszűnt az ipar és más ágazatok mögött elmaradott ágazat lenni, ahol a „tőke szerves összetétele” alacsony. A mezőgazdaság megszűnt egyoldalúan munkaerő-kibocsátó ágazat lenni. A szövet kezeiben a belépők több mint fele más vállalatoktól és szövetkezetekből került ki. A mezőgazdasági munkaerő a helyi munkaerőpiacból a nemzeti munkaerőpiacra került. A mezőgazdaságban dolgozók nem zárt társadalmi csoport tagjai. Immár nem születéssel, hanem saját választással ke rülnek e pályára. Megszűnt a család zártsága is, igen gya kori a „vegyes család” a családtagok a legkülönbözőbb ágazatokban, különböző „munkajellegcsoportokban” dolgoznák. Vagyis a falu lakossága sem a régi „lokális” társadalom, ezer szállal kapcsolódik — a munkamegosztás differenciáltsága következtében — a „nagy” társadalomhoz, s ami a legfontosabb: a nógrádi faluban is kisebbségbe kerültek a mezőgazdaságban dolgozók. A szövetkezetben js vannak emberek, akik valamely okból (például kor, rokkantság stb.) nem tudták követni a gyors változásokat nem tudtak lépést tartani a technika fejlődésével. Ezek az emberek periférikus helyzetbe kerültek. Sokuk helyzetén változtatni nem, csak javítani lehet. A gyors változások olyan évtizedben következtek be, amikor a gazdaságban prosperitás, a mezőgazdasági termelésben nagyarányú fejlődés volt. A megváltozott energiaárak, a piaci helyzet, a gazdasági és a termékstruktúra megváltoztatásának szükségessége várhatóan lelassítják a gazdasági fejlődést, s ezzel a szövetkezeti tagok és alkalmazottak gyors társadalmi változásának ütemét is. S. T. fi fogycBSztoi A vásárlói érdekek védelmével kapcsolatos feladatokat a Belkereskedelmi Törvény, továbbá a tanács határozata rögzíti a helyi sajátosságoknak megfelelően. Ezeket figyelembe véve végzi vizsgálatait a Nógrád megyei Tanács VB kereskedelmi osztály kereskedelmi felügyelősége. Az idei esztendő első 8 hónapjában központi és saját kezdeményezés alapján 531 ellenőrzést végzett a megye területén üzemelő állami, szövetkezeti és magánkereskedelmi egységekben. Ellenőrizte a piacok és a vásárcsarnok működését, a vendéglátó termelőüzemek tevékenységét, a környezeti kultúrát, a stabiláras, olcsó ruházati termékek for- kalmazását. a szövetkezeti belső ellenőrzés szervezettségét és tevékenységét, a július 23-i árváltozás végrehajtását, az idegenforgalom helyzetét a kereskedelemben és a vendéglátásban. Egyik legfontosabb vizsgálati szempont volt a minőség és az árellepőrzés. A minőségileg megvizsgált 2519 tétel 34 százaléka, a végzett próba- vásárlás 20 százaléka kifogásolható volt, értékesítés esetén fogyasztói megkárosítást okozott volna az ipar, illetve a kereskedelem hibájából. A vizsgálatokhoz kértük a társadalmi ellenőrzés, a Nógrád megyei Élelmiszer- és Vegyvizsgáló Intézet és a KÖJÁL segítségét. Általános vélemény, hogy javult az értékesítés kulturáltsága. Általában kielégítő volt az áruellátás. Ami negatívumként jelentkezett az elsősorban szubjektív eredetű és hatással van a közvélemény alakulására. A korszerű salgótarjáni vásárcsarnok mellett bővült a balassagyarmati, a nagybáto- nvi és a kisterenyei piac elárusítóhelyeinek száma. lényegesen javult a közegészségügyi helyzet. Viszont több intézkedést kellett tenni a mérés, sízámolás, . árdrágítás és a minőségi kifogások miatt. A vendéglátó központi termelőüzemeinek meglevő kapacitása már nem tudja kielégíteni az igényeket. Hiányosságként merült fel. hogy hidegkonyhai termékeket bemutató és forgalmazó egység, ahol helyben fogyasztás is biztosított lenne, nem működik megyénkben. A termékek minőségére is nagyobb gondot kell fordítani. Az intézkedések és a kereskedelmi dolgozók zömének erőfeszítése ellenére sem megoldott az egységek folyamatos tisztán tartása melyhez hozzájárul az ismert munkaerőhelyzeten kívül a bolti dolgozóknál tapasztalható felületesség és sokszor — főleg a vendéglátóhelyeken — a vásárlók kultúrálatlan magatartása is. Határozatokban kellett intézkedni és szabálysértési eljárást lefolytatni. összességében megfelelő a stabilizált áras olcsó ruházati termékek áruellátása, javult a kínálat a csecsemő- és gyermekruházati termékekből. A gyermekévre való tekintettel fokozott körültekintéssel foglalkoznak az árubeszerzéssel. A stabilizált áras termékek folyamatos forgalmazására a Centrum Áruházát, .az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat két áruházát, cipőosztályát és a pásztói kis- áruházat jelölték ki. Komolyabb problémával, fogyasztói megkárosítással nem találkoztunk. A belső ellenőrzésnek is a fogyasztói érdekvédelmet kell szolgálnia. Ezt vizsgáltuk a sziráki. a magyarnándori és a balassagyarmati szövetkezetnél. Általános megállapítás, hogy javítani kell a szervezettségen és a tervszerűségen. Az ellenőrzés zömmel leltározásokkal foglalkozik. Balassagyarmatot kivéve az ellenőrzés megállapításait nem hasznosítják a szövetkezeten belül. Felügyelőségünk vizsgálatainak 21 százaléka kifogásolt volt a 3 szövetkezet területén, tehát igen indokolt a fokozott és hatékony ellenőrzés. A július 23-i árváltozást kellő gonddal és körültekintéssel szervezték meg, és a kereskedelmi hálózat dolgozói kevés hibával hajtották végre a megszabott feladatokat. Az idegenforgalmi vizsgálat a határátkelőhelyeken, strandokon, campingekben. továbbá a fontosabb útvonalak mentén érintette a kereskedelmi és vendéglátóegységeket. A szálláshelyeken a fogadás feltételei javultak. A kiskereskedelmi egységek zömében megfelelő az áruellátás és csak az iparcikkszakmában volt tapasztalható a nyári, strand-, ajándék- és a kozmetikai cikkekben választékhiány. A reggeliztetés helyzete a járási székhelyeken és a városokban elfogadható. Az étlap szerinti étkeztetés kielégítette az igényeket és csupán az árváltozást követő néhány napos időszakban jelentkezett átmeneti probléma a kalkulációk átdolgozása miatt. Felügyelőségünk felelősségre vonásaira továbbra is a szigor a jellemző. Szabálysértési eljárás keretében bírsággal, fegyelmi indítvánnyal él. ami számszerűségében a múlt évihez hasonlóan alakult. A kiszabott bírságok összege 65 ezer forint. - Egyéb intézkedések közül jelentős a vevők kártalanítása, "mely a jelzett időszakban több mint 190 ezer forintot jelentett a vevők javára. Molnár Tibor, a megyei' kereskedelmi felügyelőség vezetője Bércéit Magyarnándor, bzügy Kedvez az időjárás a mezőgazdaságnak Végzik a talajmunkát, silózást — Legelőt telepítenek Szedik az almát A balassagyarmati járás mezőgazdasági üzemei jól kihasználják a kedvező időjárást. amellyel a nyár utolsó napjai örvendeztetnek meg bennünket. Legalább is erre derült fény rövid szemlénk alkalmából. A berceli Vörös Csillag Termelőszövetkezetben már befejeződött a repce vetése. A vetőgépek munkája nyomán 230 hektáron került földbe a mag. Jól előkészített talaj várja csaknem ugyanekkora területen az őszi árpát is. A még hátralevő talajmun- kával párhuzamosan korszerű gépekkel tart a silózás. A téli takarmánynakvalót karbamiddal dúsítják. Gondolnak a talajerő utánpótlására is, a tavalyinál nagyobb területen végeznek szerves trágyázást. A magyarnándori Mikszáth Kálmán közös gazdaságban két műszakban szántanak a Rába—Steiger erőgépek. így érthetően jó ütemben haladnak a talajmunkával. Itt is megkezdődött a silózás, melynek végeztével 280— 300 mázsás hektáronkénti termésre számítanak. Az NDK gyártmányú járvasilőzó mellett négy szállítójármű üzemel. Az értékes tömegtakarmányt a bercelihez hasonló módon szintén karbamiddal Az MSZMP XII. kongresz- szusának és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére indított szocialista munkaversenyhez a salgótarjáni öblösüveggyár brigádjai csatlakoztak. Felajánlásaik között — más vállalásokon túl — szerepel a munkáséi ejt, a töréskárok csökkentése, s 71 százalékra növelik a jó áruk kihozatali mutatóját. A gazdaságos, jó minőségű termékek gyártását fokozzák, emellett a termelés érdekében felhasznált anyag- és energiaköltségeket is csökkentik. Egymillió forint megtakarítását eredményezi például a csomagolóanyagok optimális felhasználása és 4 hulladékok csökkentése. kezelik, ezáltal is növelik fehérjetartalmát. Az elmúlt napokban fejezték be közel 70 hektáros területen a füvesherelegelő te", lepítését, amellyel a legelőre alapozott tehenészetük ta- karmáriyellátását kívánják javítani az elkövetkezendő években. A Magyarnándori Állami Gazdaságban megkezdődött az alma szedése. A becslések alapján jó termésre van kilátás, az igen nagy keresletnek örvendő exporttermékből. Az őszi vetések tala.imun- káinak 80 százalékát már elvégezték a gazdaságban. Természetesen a nagy teljesítményű Rába—Steiger és Kiro- vec erőgépek éjjel-nappali műszakban dolgoznak, a kedvező időjárás minden óráját kihasználva. Jól halad a burgonya felszedése és osztályozása is. A silókukorica minősége jónak ígérkezik. Befejezéshez közeledik a lucerna utolsó kaszálásának kazlazása. A szügyi Madách Imre Termelőszövetkezetben már a rozsot is elvetették. Megkezdték 100 hektáron a silózást két járvasilózóval. Folyamatosan szedik, osztályozzák és szállítják a burgonyát. A szántás, valamint a többi talajmunka a szerves trágyázással együtt jó ütemben halad a már letakarított területeken. Az említett mezőgazdasági üzemekben —, de nyilván a többiben is — megállás nélkül dolgoznak az emberek és a gépek. Jóllehet, munkájuk nem annyira látványos és reflektorfényben álló. mint az aratás, ám mindenképpen fontos és a jövő évi termés szempontjából nélkülözhetetlen.
