Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)
1979-09-05 / 207. szám
Megkezdődlek a magyar—NSZK tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) Ezt követően az MSZMP Központi Bizottságának székhazában Kádár János és Hel* • műt. Schmidt megbeszélésével megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. Ezzel egyidejűleg zajlottak a partnertárgyalások. Púja Frigyes. Szalai Béla külkereske- aelmi államtitkár, Timmer József, a Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára és Márta Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára folytatott eszmecserét az NSZK külügyi, külkereskedelmi, szakszervezeti, valamint tudományos és kulturális vezetőivel. * Losonczi Pál. a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke délután a Parlamentben fogadta Helmut Schmidtet. A szívélyes légkörű beszélgetésen részt vett Púja Frigyes és Kővári Péter. Ezt követően a szövetségi kancellár szálláshelyén találkozott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának vezetőivel, élükön Sarlós István főtitkárral: * Kádár János és felesége este vacsorát adott Helmut Schmidt és felesége tiszteletére az Országház Vadásztermében. Részt vett a vacsorán Lázár György, Huszár István. Marjai József, Péter János. Sarlós István, Púja Frigyes, Veress Péter. Szépvölgyi Zoltán, Kővári Péter, s politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális és- tudományos életünk több más vezető személyisége, valamint az NSZK kormányfőjének kísérete. A szívélves hangulatú vacsorán Kádár János és Helmut Schmidt pohárköszöntőt mondott. Kádár János pohárköszöntőic A Magyar Népköztársaság vezető testületéi és a magam nevében őszinte tisztelettel köszöntőm körünkben a kancellár urat, kedves feleségét, kíséretének valamennyi tagját, minden kedves vendégünket, Öröm számunkra, hogy elfogadták meghívásunkat és ellátogattak hozzánk. Látogatásuk módot ad korábbi hasznos véleménycseréink folytatására. Ugyanakkor alkalmat nyújt arra is, hogy viszonozzuk azt a szívélyes vendégszeretetet, amelvben a Német Szövetségi ■ Köztársaságban tett látogatásunk során részünk volt. A kancellár úr személyében annak a kormánynak a vezetőiét köszöntjük, amely elismerésre méltó módon hozzájárult a hidegháború falainak lebontásához Európában, az enyhülés további elmélyítését vallja céljának, s országaink viszonylatában pedig ezzel a kormánnyal együttműködve építettük ki a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság politikailag rendezett, korrekt kapcsolatait. >• Két évvel ezelőtt, bonni találkozásunk alkalmával biztosítottam a kancellár urat. hogy közvéleményünk, a magyar nép1 helyesli találkozásunkat, egyetért kapcsolataink fejlesztésével. Külön örülök annak, hogy ezt most személyesen is tapasztalhatják. Kívánom, érezzék jól magukat Magyarországon. Megelégedéssel mondhatom, hogy a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatai rendezettek. Együttműködésünk bonni találkozásunk óta tovább bővült. Ez a fejlődés teljes mértékben megfelel az 1977. július 6-án aláírt közös nyilatkozatunknak és a helsinki záróokmány szellemének. Jelentősen fejlődtek, sokrétűvé váltak politikai kapcsolataink. A törvényhozó testületek közötti közvetlen érintkezés létrejöttén túl a magas szintű politikai találkozók egész sora valósult meg. Meggyőződésem, hogy mostani jó légkörben folyó tárgyalásaink tovább erősítik ezt a folyamatot, népeink és az enyhülés javára. A két ország kapcsolatai- bah különösen fontos helye és szerepe van a gazdasági együttműködésnek. Az e téren elért eredményeink nem csekélyek. Az árucsere évről évre dinamikusan fejlődik. Nőtt a kooperációk száma, és tettünk már kezdeti lépéseket a harmadik piacon való együttműködésben is. Az árucsere kiegyensúlyozottabb fejlődésének biztosítása azonban további és közös erőfeszítéseket követel. E cél eléréséhez új, az eddigieknél hatékonyabb együttműködési formák kialakítására van szükség egymás országaiban, ugyanúgy, mint a harmadik piacokon. Meggyőződésünk, hogy ez kölcsönös érdek, és a ma még meglevő akadályok leküzdhetők. Nagy jelentőséget tulajdonítunk tudományos és kulturális kapcsolataink fejlesztésének, a turizmus bővítésének. Egymás értékeinek, eredményeinek és tapasztalatainak megismerése nagyban hozzájárul a kölcsönös megértéshez, együttműködésünk elmélyítéséhez. A magyar nép, amely szocialista építőmunkát folytat, a népek barátságának híve, szilárd és tartós békét kíván. Ennek megfelelően a Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenysége egyértelműen és következetesen a béke megőrzésére, a társadalmi haladás szolgálatára, a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésére irányul. Országunk külpolitikai törekvéseiben központi helyet foglal el, hogy aktívan hozzájáruljunk a békés egymás mellett élés politikájának kibontakoztatásához, az enyhülés folytatódásához. Ez a törekvésünk szocialista társadalmi rendszerünk lényegéből fakad, és egybeesik, a más társadalmi rendszerhez tartozó országok népeinek, és reálisan gondolkodó vezetőinek azzal a felismerésével, hogy a békés egymás mellett élés politikájának nincs észszerű alternatívája. A történelmi jelentőségű helsinki záróokmány aláírása óta nagy utat tettünk meg az európai politikai légkör javításában, az államok kétoldalú kapcsolatainak fejlesztésében. Az elmúlt négy évben — az eredmények mellett — az enyhülést hátráltató nem kívánatos jelenségekkel Js találkozhattunk. Az enyhülés ellenfelei aktivizálódtak: nem tudják, vagy nem akarják megérteni, hogy az enyhülés nemcsak néhány, hanem minden ország és minden nép alapvető érdekeit és óhaját testesíti meg. Ezek az erők sem képesek azonban alapjaiban megingatni az enyhülést, amely mély gyökereket vert, nem törölhetik ki Európa népeinek és nemzeteinek tudatából a békés jövő lehetőségének reményét. A helsinki ajánlások végrehajtásának meggyorsításához, az európai biztonság és együttműködés megszilárdításához is elengedhetetlennek és egyre sürgetőbbnek tartjuk, hogy konkrét leszerelési intézkedésekkel támasszuk alá a politikai enyhülést, o v ‘ Meggyőződésűnk, hogy a Varsái Szerződés külügyminiszteri bizottságának Budapesten tett javaslatai az európai államok közötti bizalom erősítését, a katonai enyhülés előmozdítását célozzák és ezért hasznos lenne azok mielőbbi megvitatása. Biztosak vagyunk abban, hogy a leszerelés ügyének előbbre vitele jótékonyan hatna a helsinki ajánlások további megvalósítására is, politikai, gazdasági, kulturális, humanitárius és más területeken. Ez, valámint a bécsi haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások elmozdulása a holtpontról — amiben bízunk — méltó előkészítése lenne a madridi találkozónak, nagyban elősegítené annak sikerét. A Magyar Népköztársaság üdvözöl minden olyan kezdeményezést és lépést, amely a fegyverkezési hajsza megfékezésére. a konkrét leszerelés elősegítésére irányul. Különösen kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk és üdvözöljük a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló második szovjet—amerikai szerződés bécsi aláírását. Tárgyalásainkén sok szó esett kontinensünk békéjéről, biztonságáról. Tudatában vagyunk azonban annak az Ösz- szefüggésnek, amely Európa ps a világ más részei között fennáll. A magyar népet aggodalommal tölti el a békét Pozitívan alakuló kapcsolatok Helmut Schmidt nyugat- tovább mélyíthetők” — a a közös piaci rendtartásból fanémet kancellár budapesti nyugatnémet hírügynökség kadó és még tapasztalható látogatása alkalmából a nyu- fontosnak tartja és kiemeli, kereskedelmi megkülönböz- gatnémet sajtó pozitív módon hogv „az elmúlt években a tetések mielőbbi felszámolá- értékeli a , magyar—nyugat- magyar—nyugatnémet gazda- sát. német kapcsolatok eddigi ala- sági kaocsolatok is probléma- A Westdeutscher Rundfunk kulását. mentesen fejlődtek, jóllehet a Budapestre küldött tudósítóA DPA hírügynökség Buda- magyar fél kereskedelmi ja — a kétoldalú kapcsolatok pestről keltezett beszámolóié- mérleghiánnyal küszködik”. A kedvező alakulásának méita- ban kiemeli, hogy a két or- nyugatnémet tudósító éDDen tása mellett — arra hívja fel szag viszonyában „semmifé- ezért valószínűnek tartja, a figyelmet, hogy Helmut le probléma nem mutatkozik, hogy a tárgyalásokon a ma: Schmidt elsősorban nemzel- de a kulturális csere és a gyár fél sürgetni fogja az közi érdeklődésre számot tartudományos együttműködés NSZK-ba irányuló magyar tó kérdésekről táréval majd területén a kapcsolatok még export feltételeinek javítását. Kádár Jánossal. (MTI) veszélyeztető feszültséggócok' létezésé. Jót ^enne Európának és az egész emberiségnek,’ ha újabb erőfeszítések történnének a feszültséggócok felszámolására, a konfliktusok tartós, az érintett népek alapvető érdekeit és jogait valóban figyelembe vevő rendezésre a Közel-Keleten és a világ más- térségeiben. ' Már a ma délutáni első megbeszélésünk is újólag megerősítette, hogy változatlanul kölcsönös a szándék kétoldalú együttműködésünk fejlesztésére. Egy irányban tudunk dolgozni a népeink, s az egész emberiség sorsát érintő nagtf kérdésekben. E gondolatok jegyében köszöntőm önöket Budapesten. Szívből kívánom, hogy látogatásuk magyar földön hasznos és emlékezetes legyén — mondotta Kádár János, majd a magas rangú vendégeket még egyszer köszöntve, a Német Szövetségi Köztársaság népének boldogulását, országaink kapcsolatainak fejlődését, a békét éltetve fejezte' be pohárköszöntőjét. Lapzártakor Helmut Schmidt pohárköszöntője még nem érkezett meg. Beszédének ismertetésére azonban visszatérünk. Tanácskozik az el nem kötelezett csúcs Fort Péter és Nyárádi Róbert, az MTI tudósítói jelenük: Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kár üdvözlő szavaival és Jo- szip Broz Tito jugoszláv államfő felszólalásával folytatta munkáját kedden az el nem kötelezettek havannai csúcsértekezlete. Fidel Castro kubai állam- és kormányfő elnökletével folytatódó tanácskozás első felszólalója kedden Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára volt. A világszervezet nevében és képviseletében kijelentette: a jelenlegi nemzetközi helyzetben az el nem kötelezett országok nagyon fontos szerepet játszanak. Az a tény — mondatta —, hogy a mozgalom Hegyekbe Mahabadban az iráni hadsereg egységei ellenőrzésük alá, vonták a város laktanyáját is, amely február óta a kurdok kezén volt — jelentik kedden a hírügynökségek. Mint ismeretes, vasárnap kezdődtek meg a súlyos harcok a kurdisztáni Mahabad környékén az autonómiát követelő kurdok és a hadsereg egységei között. A fegyveres erők hétfőn a délutáni órákban vonultak be a városba, gondosan átfésülve minden mostani csúcsértekezletét Kubában tartják, Latin-Amerika fontos hozzájárulása az el nem kötelezett mozgalom egyre növekvő szerepéhez. A nemzetközi helyzetei taglalva az ENSZ főtitkára elsősorban az Afrika déli részén — Namíbiában, Dél-Afrikában és Zim- babwéban — kialakult helyzet bonyolultságára hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett továbbá az ENSZ felhívására, amely az új nicaraguai kormány támogatására szólított fel. Ezután hangzott el Joszip Broz Tito felszólalása. A jugoszláv államfő meggyőződését fejezte ki, hogy a csúcsértekezlet az egész emberiség ? l/l menekültek egyes házat. A hírügynökségi jelentések szerint azonban a kurd harcosok — valószínűleg fegyvereikkel együtt — visszavonultak a várost övező hegyekbe, és elmenekült a polgári lakosság is. Egyes jelentések szerint még a városi kórház- betegei is eltűntek Khalkhali ajatollahtól, az iszlám forradalmi bíróság vezetőjétől való félelmükben. Az iráni televízió hétfőn este bemutatott . egy filmet, amely a kurdisztáni harcok számára sikeres és hasznos lesz! „A béke és a nemzetközi egyensúly szempontjából az el nem kötelezett mozgalom valós nemzetközi tényezővé vált. Jelentősen hozzájárultak az el nem kötelezettek a békés egymás mellett élés elveinek érvényesüléséhez. A tagországok energikusan fáradoznak új, nemzetközi gazdasági rend megteremtésén, ugyanakkor szembeszállnak az erőszak, illetve a külföldi befolyás mindenfajta alkalmazásának po-> litikájával. Az enyhülés kérdését érinti ve Tito méltatta az eddig elért eredményeket és hangsúlyozta a nagyhatalmak különleges felelősségét. Üdvözöl-; te a SALT—II.-szerződést. (MTI) a kurdok egyik helyszínén készült, és amely egy Szadegh Khalkhali által folytatott bírósági tárgyalásról számol be. A kurd vádlottak között több orvos volt, akik orvosi segítséget nyújtottak a felkelőknek. Abdulrahman Ghasszemlu, a Kurd Demokrata Párt főtitkára és Ezzedin Hosszeini sejk, a kurdok vallási vezetője a hivatalos teheráni jelentések szerint nem került a hadsereg kezére. (MTI) — Felelnék, papa, de most sérthetetlen szabad akaratá- fontosabb dolgunk van. Félix ’ ból, neki is kifizetem a négyúr, maga következik. Mindent úgy, ahogy megbeszéltük. (31.) Burján Péter torkát a fel- indultság és a csömör szorongatta. Amikor a keserűség a szájáig emelkedett, forró görcs rázta meg. Megvető tekintettel fogadta az erkélyről visszatérő fiát. — Undorító. Emberhúst nem akartok a lakomához? Dezső ügyet se vetett rá. Helyette Edit könyörgött az öregnek: — Édesapám... Bíznia kell bennünk... Az apa már annak sem látta értelmét, hogy legyintsen. Ha megvetést nem is érzett mémöklánya iránt, de kiábrándultságot igen. Már csak félig volt józan az eszére támadó fejleményektől. A tiszta öntudat ott vergődött a ré" szegítő kínjai alatt. De ezt a tiszta öntudatot még sikerült felcibálnia a mélyből. Nem is érvnek, hanem nyomorúsága bizonyítékának szánta szavalt; — Holnaptól egy másik Burján Pétert fognak ismerni az emberek. Egy olyan Burján Pétert, aki szemétre dobta az egész múltját. Olyan múltat, ami ma még ér valamit, de holnap a guberálók is odébb rúgják. Ezt akarjátok? Harácsolok apjává szé- gyeníteni? Magából kikelve lármázott Paula: — Mór megint ezek a lehetetlen frázisok! Riadtan fogta fel a bizsus, hogy az üzlet kútba eshet, ha megint kirobban a veszekedés. Paula pörölését ellensúlyozva, egyedül ő próbálta méltányolni a nyugdíjas kőműves véleményét. — Én kérem mindig a legnagyobb tisztelettel hallgatom Burján bácsit... Átnézett rajta az "öreg. Valami azt súgta neki, hogy Edit nincs oly végletesen az ő felfogása ellen. Hozzá beszélt, szikrányi reménybe Kapaszkodva: — Legalább te érts meg. Tudnod kell, érezned kell, hogy nem hazudhatunk magunknak a pillanatnyi érdekeink szerint!... Edit megkeményedett. Bármennyire sajnálta az apját, érzelmeit határozottan háttérbe szorította. ' — Édesapám képtelenül szigorú mércét kötelez magára. Ilyesféle mércét már rég nem köve Lelnek meg egymás^ tói az emberek. Különben sem felelős édesapám a mi állítólagos harácsolásunkért. Amit cselekszünk, azért mi vagyunk a felelősek. Csakis mi, a felnőtt-gyermekei. Maga meg ezt értse meg. Szépen kérem... Először rúgta mellbe a nyugdíjas kőművest a teljes bizonyosság, hogy csatáját végképp elvesztette. Félixet kikergethette volna, de mire megy vele? Tusájában csasis az számított, hogy a családja győzte le. A sérthetetlen Hitében megbántott ember vádoló panaszával pörölte igazát: — De hiszen én neveltelek benneteket! A múltam szerint neveltelek!... Ebben a városban mindenki úgy néz rátok, hogy Burján Péter gyerekei vagytok. Ma még rátok nézhetnek. Senki meg nem bot- ránkozhat. De holnap is Burján Péter gyermekei maradtok! És én mit mondjak holnaptól?! Mondjam azt. hogy semmi közünk egymáshoz, hogy csak az anyakönyvi adatok szerint vagytok a gyermekeim?! Gond nélkül nvitott a szobába Zoltán. Olvan apróságokra, hogy előre engedte volna feleségét, vagy hogy komolyan vegye apja kétségbeesését, egyáltalán nem figyelt. Menet közben intette le az öreget — Igenis — hajolt meg Zoltán felé a készenlétben álló fémdíszműves. Dezső elismerő álmélkodás- sal vette ki a pipát a szájából. — Isten bizony, az öcskös olyan jól beszél, hogy kezdek rá féltékeny lenni. Több dumát nem akarok hallani. Lássunk hozzá. A fontoskodó Paula szükségesnek erezte közbevetni: — Remélem, Félix úr, pontosan emlékezik minden feltételünkre. Szándékos tétovasággal nyert időt a szomszéd arra, hogy fölmérje a jelenlevők viselkedését. Mindenekelőtt Burján Péterre volt kíváncsi. Előnyösnek ítélte meg a helyzetet, mert az öreg magába roskadva várakozott a háttérben, semmi jelét nem adta annak, hogy ismét közbe kívánna avatkozni. Félix Elek tehát biztonsággal folyamodott régről bevált, udvariasan tárgyilagos üzleti modorához. — Szíves engedelmükkel úgy gondolnám, hogy megveszek három lakást. Egyenként négyszázezerért. Burján bácsit pedig ne sürgessük. 1-Ia majd jónak látja a saját százezret. Ha nincs hozzá kedve, itt élhet háborítatlanul, tiszteletünk és figyelmességünk légkörében. Azt hiszem, ennél korrektebb már nem lehetnék. Dezsőt ez nem hatotta meg. Sőt, olyan mozdulatot tett, mintha legyet hajtana el az orra elől. — Azért ne képzelje magát jótékonykpdónak. Menynyit óhajt most fizetni? — Lakásonként százötven- ezer forint előleget. Szent borzongással, ugyanakkor a csodát hallók ámulatával kérdezte Paula: — Lehetséges, hogy csak .úgy... négyszázötvenezer forintot áthozott a táskájár ban?!... Inkább mentegetőzve, semmint a dicsekvés szándékával próbált humorizálni a milliomos szomszéd. — Pillanatnyilag csak eny- nyi készpénz áll rendelkezésemre. Vasárnapra elég. A többi a bankban van. Már nem hessegette Dezső az ofra elől a képzeletbeli legyet. Nagy teste előbbre görnyed a' siettetéstől: — Ne lamentáljunk már annyit. Ideje a lettek mezőjére lépni. (Folytatjuk) <■ NÖGRÁD - 1979. szeptember 5., szerda | )
