Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)

1979-09-26 / 225. szám

Kommunista aktíva Csepelen (Folytatás a 2. oldalról.) — Bizonyos szempontból a nemzetközi helyzet új ténye­zője az el nem kötelezett or­szágok mozgalma, amely a közelmúltban, Havannában tartotta értekezletét. A tanács­kozást eredményesnek tartjuk. Egyetértünk az el nem kötele­zett országok óriási többségé­vel a béke, az enyhülés, a né­pek önrendelkezése kérdésé­ben, s ezért üdvözöljük moz­galmukat. —- Minden országnak van­nak sajátos érdekei, 'vannak azonban a világon olyan ér­dekek is, amelyek alapvető­en fontosak minden nép, min­den ország számára — füg­getlenül attól, hogy valame­lyik szövetségi rendszerhez vagy az el nem kötelezett or­szágok mozgalmához tartozik. A béke általánossá és tartós­sá tétele mellett* ilyen fontos kérdés a világ nyersanyag- és energiaproblémáinak megol­dása, a természeti környezet védelme. Ha ezekben a kér­désekben nem alakul ki mi­előbb nemzetközi méretekben általános egyetértés, akkor a világ iparosodott része hova­tovább már tiszta' vízhez sem juthat és még az oxigént is palackban fogják árulni. Múl­hatatlanul fontos a legfejlet­tebb és a legelmaradottabb országok életkörülményeinek közelítése, amihez a fegyver­kezési verseny lefékezésével olyan anyagi eszközöket le­hetne felszabadítani, hogy a legszegényebb országok is ■ se­gítséghez juthatnának. — Külpolitikánk eddig is eredményes volt, növelte a Magyar Népköztársaság nem­zetközi becsületét és tekinté­lyét. Ezt a politikát követjük a jövőben is. Szövetségi rend­szerünkön belül hű szövetsé­gesek, a fejlődő országoknak szolidáris és segítőkész bará­tai ; leszünk, a fejlett kapita­lista országokkal pedig —ha megvan rá a kölcsönös szán­dék — korrekt partnerekként dolgozunk együtt minden kér­désben, amelyben lehetséges. ta országokból is, mert élni, kentek, az import növekedésé- kongresszusának, a felszabadu- rendről, példamutatóan telje- dolgozni, fejlődni csak így tu- nek üteme valamelyest mér- lásunk 35. évfordulója tiszte- sítik önként vállalt kötele- dunk. Az importért természe- sék'lődött és az export emel- leiére indított szocialista mun- zettségeiket munkásőreink is. tesen fizetni is kell, ezért van kedett. kaverseny nfemes felajánlásai. Kádár János ezután arról szükség exportra. — Ahogy itt is elhangzott, — Pár nap múlva emléke- szólt, hogy nagy ereje szocia­— Ezzel függ össze a ter- a XII. pártkongresszus elő- zünk meg a fegyveres erők lista társadalmunknak az a melői és bizonyos értelemben készítésének alapkérdése az napjáról. Illő formában kife- fajta magatartás, 32 2 tiszte- a fogyasztói árak kérdése is. idei terv minél jobb teljesí- jezésre juttatva, hogy néphad- letre méltó fegyelmezettség is, A magyar népgazdaságnak ar- tése, az 1980_as terv megfe- seregünk becsülettel ellátja amellyel közvéleményünk, ra kell törekednie, hogy a tér- lelő kidolgozása és beindító- feladatát és hozzájárul ahhoz, azon bel y 1 párttagságunk fo- melői árak minél jobban ossz- sa- Mély meggyőződésem, h0gy biztonságban és békében gadta az áremelést. A politi- hangba kerüljenek a világpi- hogy ha mindenki megfele- £iünk; dolgozunk. Ritkán em- kánk iránti bizalom is kifeje- aci árakkal, különben képtele- loen teljesíti kötelességét, ieget;jük a belügyi dolgozókat, zésre jutott abban, hogy az nek vagyunk reális gazdasági eredményesen fogjuk megöl- a határőröket, akik szintén-jól emberék megértették: kény­számvetéseket készíteni. Isme- dam feladatainkat. retes, hogy ennek érdekében — Nagy erőforrás a KGST- kodnak a közbiztonságról, a termelői árak rendezése na- integrációban rejlő lehetőségek pirenden van. Sajnos elkerül- jobb kihasználása. Az eddigi hetetlen, hogy a változások eredményekre is büszkék le- bizonyos mértékig a fogyasz- hetünk: a Vinnyica—Albertir- tói árakban is érvényesüljenek, sa közötti távvezeték, a Sző- — Amikor kivettem szabad- úgy az életszínvonal tekinte- Termeszetesen ezen kívül jobb vétség gázvezeték, az uszty- sagomat, találkoztam egy kér- tében is az eddigi szint meg- munkara, takarekossagra is ílimszki cellulóz kombinát és tészbrigáddal, amelyet régebb- őrzése a jelenlegi feladatunk, szükség van. Ésszerűen kell számos létesítmény a gyümöl- ről ismerek Ez ár al a2 Nem tudunk többet vállalni, gazdálkodni mindenekelőtt az csozo egyuttmukodes eredme- áremelés után volt Megkér- Am ez sem kevés, van mit anyaggal,_ az energiával, a nye. Nagy örömmel és meg- deztem vezet6jüket: Hogy megőriznünk, munkaerővel a pénzzel es az elegedessel szolhatok a Koz- vannak?„ egészségükről ér- - Ami politikánk eredmé- ídovel is Mindennel takare- ponti Bizottság nevében arról, deklődtem a Sválasz egész nyeit illeti-.szocialista nemze- koskodni kell. Ha valaki meg- hogy ezekben a közös szocia- m£sr<^ szólt mint amire szá- ti egység, szilárd népi hatalom kérdezi, hogy kinek kell taka- lista nemzetközi vallalkoza- m^0^am ^zt mondta: „kö- van Magyarországon, pártunk ellátják feladataikat, gondos- szerű és szükséges intézkedés­a ről volt szó. Aki dolgozik — boldogul Erősödik a szocialista nemzeti összefogás a szocialista is. Kádár János ezután belpo­litikai kérdésekről szólt. — A Magyar Népköztársa­ság belpolitikai helyzete ki­egyensúlyozott. Szocialista rendszerünk szilárd, a párt egységes, magáénak vallja és követi a marxista—leninista ideológiát, politikája követke­zetes. Hazánkban — és még kevésbé pártunkban — 'ma nincsenek olyan irányzatok, amelyek a hajdanvolt szemé­lyi kultusz vagy az 1956-os re- vizionizmus vonalát támogat­nák. A több mint két, évti­zeddel ezelőtt meghirdetett kétfrontos harc azonban bi­zonyos értelemben mindig ér­vényes: szocialista elveinkkel szemben soha ne engedjünk teret sem a dogmatizmusnak, a szektarianizmusnak, sem 1 a revizionizmusnak, a megalku­vásnak. Amikor azt mondjuk, hogy politikánk nem lehet dogma­tikus, akkor nemcsak vala­milyen régi — mondjuk 1952- es — dogmára gondolunk. A világ halad, pártunk élő párt,' s nekünk arra is vigyáznunk kell, hogy a saját, mondjuk tizenöt évvel ezelőtti megálla­pításunk' se válhasson dog­mává, s hogy állásfoglalásunk mindig megfelelően kövesse a körülmények változását. — Pártunk, a munkásosz­tály pártja, de történelmi fe­lelősségünk úgy alakult, hogy immár az egész népért, nem­zetünkért vagyunk felelősek és eszerint kell megoldanunk az előttünk álló feladatokat. A Magyar Szocialista Mun­káspárt egész népünk érde­keit képviseli. Nem nevezhe­ti ki senki magát a munkás­érdekek, vágy a parasztérde­kek kijelölt képviselőjének. — Ilyen-olyan nézetek azonban nálunk, is szép szám­mal akadnak. Egyesek azt mondják,' hogy minek nekünk a Nyugattal kereskedni, hi­szen a tőkéspiacon mindig csak értékesítési problémáink vannak, nő az infláció. Csuk­juk be az ajtót és egyszeriben megszűnik minden gondunk. Vannak azután halkabb han­gok, hogy minek nekünk a szocialista országokkal keres­kedni? Nem véletlenül mon­dom tehát, hogy marxista— leninista elveink tisztasága fölött őrködni a mindenna­pok gyakorlatában nélkülöz­hetetlen kötelességünk. Ha pedig szektás, dogmatikus, vagy revizionista . felfogással, szocialista elveinkben megal­kuvással találkozunk, azonnal, következetesen szálljunk vele szembe. — Belpolitikai helyzetünk szilárdságának nagyon fontos tényezője, hogy a párt vezető szerepe megfelelően érvénye­sül, tömegkapcsolatai élőek, fejlődnek. Munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk, népünk, becsülettel helytáll 'kötelességei teljesítésében. És mindennek eredményeként hazánkban a munkásosztály, a nép hatalma erős. A szocia­lista demokrácia fejlődik, a szocialista nemzeti összefogás és egység évről évre, erősödik. Bízunk abban, hogy pártunk'. általános politikai vonalát a párt XII. kongresszusa meg­erősíti, továbbfejleszti, s az töretlenül folytatódik. — A szocialista építés a gazdaság, a kulturális és min­den egyéb területen' eredmé­nyesen halad. Most nagy nyo­matéket kapott a gazdasági munka, hiszen ettől függ az összes többi terület fejlődése is. Ez adja az anyagi alapot a kulturális, a szociális fejlesz­téshez és valamennyi más te­vékenységünkhöz. Most nehe­zebb a gazdasági munka, mint néhány évvel ezelőtt. Ennék okát az állam szempontjából világosan meg tudjuk jelölni az 1973—74-ben bekövetkezett világpiaci árrobbanásban. Ez döntő ok, hiszen emiatt nehe­zebb feltételek között dolgo­zunk. Ha az árrobbanás nem következik be, nemzetközi ke­reskedelmi mérlegünk valószí­nűleg egyensúlyban lenne, s most nem kellene 20 százalék­kal több árut exportálnunk ugyanannyi importért, mint 1973-ban. — A nehézségeknek termé­szetesen egyéb okai is vannak: saját munkánk gyöngéi, és bi­zonyos örökölt elmaradottsá­gok, amelyet 35 év alatt sem tudtunk teljesen, felszámolni. De hiába szidjuk a régi bur- zsoá földesúri osztályt, hogy ilyen örökséget hagyott né­pünkre. Hiába ostorozzuk a később elkövetett hibákat, vagy akár a jelenlegi világ- gazdasági helyzetet, ez kevés az üdvösséghez. Előre akkor mehetünk, ha tartós tényező­ként számolunk a jelenlegi nemzetközi gazdasági viszo­nyokkal, ha szembe nézünk a munkánkban fellelhető gyen­geségekkel és felszámoljuk azokat. — A világgazdaságtól nem tudjuk függetleníteni magun­kat, mert népgazdaságunk nyi­tott gazdaság. Termelésünk­höz, fejlődésünkhöz importál­nunk kell termékeket szocia­lista országokból, fejlődő ál­lamokból és fejlett kapitalis­ís szi­lárd, az életszínvonal fejlett. A nemzeti jövedelem 2,7-sze- resére növekedett nem egé­szen 20 esztendő alatt. Az rékoskodnia, azt válaszolhat- sokban részt vett magyar dől- “^^“a^ol“^k^zegységes,"a ‘pártonkívüliek kö­juk, hogy a termelőüzemeknek gozok, koztuk például a Kun ^ onj,„ ’ Jv a°lgii 1 a 7öh erős « s7ővptséf?ps táhn az intézményeknek, az appará- Béla ifjúsági brigád is, amely d°«u] ' ,Ezt a, Y«“* , akar g 1 tusoknak, a családoknak. Min- a cellulóz kombinát építésé- J®lszítnak is el lehetne fogacl- _ ' között tart­denkinek meg kell tanulnia ben • jeleskedett, derekasan vé- m' Megmondhatjuk minden < okosan gazdálkodva élni. gezték munkájukat, megbe- munkaképes embernek, hogy "«juk .számon. a s . .. , , noíilést vívtak ki maouknak aki dolgozik, az — mint ed- torraaaiom tejioaeset — Amikor értékarányos ar- csulest^ vívtak ki maguknak. 6 iövőben is boldoaulni ~ A Magyar Népköztársa ról, hatékonyságról és egyéb Ügy tűnik, mintha külföldön ° | a Jövőben is boldogulni ság gazdaságl aIa ja hasonló fogalmakról beszé- mindenki kicsit jobb hazafi ős­iünk, a kapitalisták azt mond- lenne> többet adna a nemzeti — Ehhez kapcsolódik, hogy ják, hogy lám bár szociális- becsületre, mint itthon, saját a szocialista társadalom nó­ták’ vagyunk, kínunkban a házatáján. hány elemi normájára az ed­______ _ k apitalista gazdálkodás mód- 7“ Ami a KGST-t illeti, diginél nagyobb figyelmet kell ipari termelés háromszorosára szereit alkalmazzuk. Itt me® óriási lehetőségek van- fordítanunk. Arra, hogy a nőtt, a mezőgazdaság — alig megint félreértésről van szó. nak az integrációban, a szako- közérdek elsődleges, a munka- több mint feleannyi emberrel A szocialista társadalomban ijs sításban, a kooperációban. helyet és a munkát meg kell — a húsz esztendővel ezelőt- van pénz, van árutermelés, a Olyan értelemben is je- becsülni, a munkafegyelem tinél 80 százalékkal többet piacnak a szocialista társada- ,en kel1 lennünk a nemzetkö- nélkülözhetetlen. Ez azt is je- termel. Ebben az időszakban lomban is megvannak a ma- Zi gazdasági életben, hogy lenti, hogy aki elvállalt egy egymillió*háromszázezer új la- ga törvényei Mi a szocialista megfelelően dolgozunk a fej- munkát, becsülettel végezze el, kás épült, csaknem négymil- gazdaság törvényszerűségei- lődő országok és a fejlett ka- és csak azután van joga elő- lió ember költözött új otthon­ból kiindulva szocialista mó- Pitalista. államok irányában is. állni igényekkel, panaszokkal, ba. dón foglalkozunk ezekkel a En_élkül a népgazdaság nem — a teljesítmények mérésé- — Most a nemzetközi fize­kérdésekkel. működhet kellő eredményes- vei és a bérezéssel kapcsolat- tési mérleg javítását — külön­— Melyek gazdasági felada- s®ggel. _ : ban számolni kell azzal, hogy böző okok miatt — az első taink? A szavak ismerősek: Ezlitan Kádár János hangsú- a jövőben differenciáltabbak helyre tesszük. Amikor azon­nagyobb hatékonyság, korsze- a kongresszus óta lesznek a keresetek. Ez a fej- ^an népgazdasági egyensúly­rűbb áruszerkezet, jobb minő- erősödtek társadalmunk szocia- lődés tendenciája. A normák- ról beszélünk, sokféle egyen- ség, a munkaerővel való ész- hsta vonásai, nőtt a párttag- nak valóban normáknak kell súlyra gondolunk. A belső szerű gazdálkodás. Rendíze- sa& a lömegszervezetek és a lenrfiük és a teljesítménybe- költségvetési egyensúlyra, a rünk egyik vívmánya a teljes nópfrontmozgalomban tömő- rezést maximálisan ki kell rendelkezésre álló munkaerő foglalkoztatottság. Ez így lesz szövetségeseink aktivitá-^ terjeszteni. A dolgozók elemi es.a munkahelyek megfelelő a szocializmus egész történél- .®?’ ,^alsada?m‘ ■ felelőssége.,! érdeke, hogy a bér, a1 juta- aranyara es arra is, amire mi korszakában, és á Ííohn- Hozzáteszem :■ ■ az egyházak is j0m, a részesedés a teljesít-' uuntíig vigyáztunk, hogy ne rnunizmusban is. Ugyanakkt>r’i“íelelosseget éreznek a köz- menyhez kapcsolódjék. Önök hígyen nagyobb a vásárlóerő, elkerülhetetlen a munkaerő ügyek, az országos ügyek iránt, tudják, hogy milyen a hely- miat> amelyhez biztosítani tud­ésszerű átcsoportosítása. A s ez 1S fontos zete a kötött munkabérű, il- •,u. a fogyasztási cikkeket. Ha gazdaságos termelés bővítése, ■ — Az állami, a tanácsi tiszt- letve a teljesítménybéres dől- Pl1",ez megtartjuk, az em­fejlesztése, a nem gazdaságos • viselők, egész köztisztviselői gozónak. A- teljesítménybér- .. ,.,ovta ra ,1s. P®rspekti­tevékenység csökkenté- karunk is becsületesen, a ko- ben dolgozó ha „ráhajt” egy n k munkajUKban. se és végül leépítése meg- rábbinál nagyobb felelősséggel kicsit többet kereshet. Annak , A kibontakozás útját követeli a munkaerő rneg- és hozzáértéssel teszi a dől- a szülőnek van igaza, aki megjelöltük,, de ez egyáltalán felelő átcsoportosítását. Ne- gát- A tanácsok dolgozóin olyan pályát ajánl gyermeké- nem azt jelenti, hogy a fo- künk, kommunistáknak ezt óriási terhek vannak, s akik- nek, ahol teljesítménybér van, gyasztast akarjuk csökkente­ken képviselnünk, vállalva a nek ügye lassan vagy kedve- mert még sokáig azé a -jövő. ,va^y hogy hz ország gaz­nehezebb feladatokat is, mert zőtlenüí intéződik el, mind Meggyőződésem, hogy a dől- ,sagí egyensúlyát áremelés- ez a nép, a munkások, végső őket szidja. De azt hiszem, gozók maguk is felismerik ®el akarnánk biztosítani. Az soron az érintett emberek ér- sok irigyük nem lehet. Ugyan- ezt. aremeles azért volt elkerülhe­dekeinek is becsületes szolgá- így lehetne még számos más — A fiatalokkal alapjában ,e ,e^ n j6,’ mert reális arak- lata. Ha nincs rendben, ha rétegről — például az orvo- véve minden rendben yan — ,ca e í dolgozni, nem szilárd az ország gazda- sokról, az egészségügyiekről — mondta Kádár János. — Ta- — Ha mindenki teljesíti kö­sága, az végül a családok eg- szólni. Az utóbbiak területét nulnak, dolgozak, eleget tesz- telességét, akkor feladataink zisztenciáját is veszélyezteti, is érik kritikai hangok, nem nek honvédelmi kötelezettsé- megoldhatók: a Magyar Nép­— Az 1979-es terv 'felada- is mindig alaptalánul. De, ha güknek. Velük kapcsolatos köztársaság töretlenül fejlődik fainak megoldásához érezhető- figyelembe vesszük, .hogy az gondjaink kicsit már szocia- í°vaób, a dolgozó ember éle- en jobban kezdtünk hbzzá, egészségügyi dolgozók az el- lista viszonyainkból követkéz- te nem rosszabb, hanem jobb mint korábban. Ügy látszik, múlt években a technikai esz- nek. Hosszabb ideig „fiata- lesZl most már az irányító szervek- közök aránylag minimális lók” mert hosszabb ideig ta- _ Készüljünk ebben a szel-' ben és a vállalatok vezetésé- gyarapodása mellett milyen nuihatnak, amikor pedig dol- ben is komolyabban veszik a óriási feladatokat vállaltak, goznak már, sok szülő meg- helyzetet, felelősebb a hozzá- becsülni és értékelni kell elégszik azzal, ha keresetük- állás, s bizonyos javuló ten-, munkájukat. S társadalmunk nek csak egyharmadát adják denciák tapasztalhatók. Az szocialista vonásainak erősö- haza, mondván: hadd öitőz- ipar fejlődése a jelek szerint dését példázzák a kommunis- zön, hadd szórakozzon, nekem ,nem szenvedhet csorbát. Ha a megfelelőbb irányba terelő- ta szombatok, a -népi ellen- úgysem jutott... s nem gon- v''noro‘;c”,,£'ra dött, a korábban egészségtele- őrök, a szocialista brigádok dől rá, hogy talán éppen ez- nül felduzzadt készletek csők- erőfeszítései, a párt XII. zel rontja el gyermekének jö- ukkc* vőjét. Hisz az is családot a or lemben a kongresszusra. Szá­mottevő szervezőmunkát kell elvégeznünk, lesznek taggyű­lések és pártértekezletek is. De eközben a napi munka kongresszusra való készülődés és a napi munka szorosan összekapcsolódik, összeforr, e kettő kölcsönösen se­alapít majd, s nem kis meg- {£*’ i^gBésZÍtÍ eg™1' rázkódtatás lesz ha maea is lesz Kongresszusunk az elet La±^a, f ÍZl a,, aga '3 e!.ev.en kérdéseit napirendre tapasztalja, hogy már nem élég a fizetés egyharmadát ha­tűző, azokban határozottan el­Z A esyuaimaaaina- igazító tanácskozói, zaadni. Bizonyos értelemben .. az is jobb helyzetünkből, vi­szonyainkból következik, hogy az új nemzedék teherbírása, A Központi Bizottság úgy véli — s nekem személyes meggyőződésem —, hogy van A tanácskozás résztvevői fizikuma is hagy kívánnivalót erőnk. Az előttünk ál­maga után. lóknál sokkal nagyobb aka­— Az ifjúság nevelésével dályokat is leküzdöttünk már. sokat és sokan foglalkoznak: A gazdálkodás új, mostaná- a család, a pedagógus, a KISZ, öan sokat emlegetett elemeit a társadalmi szervezetek, a szocialista építésünk tartós ré- munkahelyek. A kulcskérdés: szeivé kell tennünk. H^ így a példa ereje. Hiába monda- gondolkodunk és dolgozunk, nak a felnőttek akármit, ha új lendületet kaphat a szocia- a gyermek azt látja, hogy nem lista társadalom építése. úgy élnek, ahogy mondják. A A Központi Bizottság első jó példa erejével kell hatni az * titkárának nagy tapssal fog*** ifjúságra. Ez a leghatásosabb dott felszólalása után Somo- pedagógiai módszer. gyi Sándor mondott elnöki — Fontos törekvésünk vív- zárszót. Megköszönte a főváros mányaink, köztük az eddig el- kommunistáinak cselekvőkész­ért életszínvonal megvédése, a ségét, tenniakarását tükröző további haladás feltételeinek hozzászólásokat és sok sikert megteremtése. Becsületesen, kívánt a tervbe vett feladatok őszintén meg kell mondanunk, hiánytalan megoldásához, hogy miként a népgazdaság A kommunista aktíva az In- fejlesztésében, most nem tu- ternacionálé hangjaival ért dunk gyors tempót diktálni, véget. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom