Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)

1979-09-19 / 219. szám

Megnyílt az ENSZ közgyűlése Heltai András, az MTI tu­dósítója jelenti: New Yorkban kedden dél­után — budapesti idő szerint az esti órákban — megkezdő­dött az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 34. ülésszaka. A tanácskozáson a közel-keleti válság, valamint a fejlődő és a fejlett tőkésorszá- ' gok viszonya lesz majd a töb­bi között előtérben. Iridalencio Lievano Aguirre, a közgyűlés 33. ülésszakának kolumbiai elnöke nyitotta meg a háromhónaposra tervezett tanácskozást. A 151 tagállam küldöttei Salim Ahmed Sa- liimót, . Tanzánia állandó ENSZ-képviselőjét választot­ták meg az ülésszak elnöké­vé. A tekintélyes afrikai dip­lomata 1970 óta működik az ENSZ székhelyén. Afrikai közgyűlési elnök megválasztásának különös je­lentősége van ezen az üléssza­kon — mutatnak rá ENSZ- körökben. A. vitákban minden Kiábrándító évforduló Pontosan egy esztendővel az emlékezetes Camp David-i megállapodás után ismét nagy a diplomáciai nyüzsgés Washingtonban. Amerikai vezetőkkel tárgyal Mose Dajan iz­raeli külügyminiszter, Ezer Weizmann hadügyminiszter és ugyanezt teszi Hoszni Mubarak egyiptomi alelnök és Kamal Hasszán hadügyminiszter. Tizenkét hónappal az amerikai bábáskodással megszületett megállapodás után nemcsak a közel-keleti béke tűnik távolabbinak, mint valaha, hanem az amerikai diplomácia is mind nehezebb helyzetbe kerül, amelynek megvannak a maga látványos belpolitikai kisugár­zásai is — elég a Young-ügyre gondolnunk. A megállapodás egyik fő célja a palesztin mozgalom kész tények elé állítása, befolyásának radikális csökkentése volt. A jelek szerint ennek éppen az ellenkezője következett be. Egyrészt a három érdekelt félen, Washingtonon, Kairón és Tel Avivon kívül nin.cs állam, vagy szervezet, amely komo­lyan tudná- venni a „palesztin autonómiával” kapcsolatos ígéreteket, másrészt — nem utolsósorban éppen emiatt — a PFSZ diplomáciai mozgástere nemhogy összeszűkült, de soha nem látott méretekben kiterebélyesedett. Brandt, Kreisky, Suarez spanyol miniszterelnök, Husszein jordániai király, Hasszán marokkói uralkodó, Tunézia vezető politikusai folytattak személyes megbeszélést Arafattal és a Young-ügy legnagyobb tanulsága éppen az, hogy magában az Egyesült Államokban, a hatalom sáncain belül is léteznek olyan erők, amelyek amerikai szempontból is tarthatatlannak bé­lyegzik a palesztin kérdésben eddig követett washingtoni magatartást. Az események és tendenciák fényében meghiúsulhak a Camp David ünneplésével kapcsolatos erőfeszítések, bele­értve Carter — a maga szempontjából érthető — kísérleteit is. Koszigin szovjet miniszterelnök adeni beszédét, amely szerint az egyezmény béke helyett újabb veszélyeket terem­tett a térségben, nyugaton is sokan egyetértőén idézik és em­lékeztetnek Egyiptom szinte teljes elszigetelődésére. Mint a TASZSZ az áldatlan évfordulóról szóló kommentárjában megállapítja. Kairó ugyan visszakapta a Sínai-félsziget egy részét, ezért azonban nemcsak Egyiptom fizetett hihetetlenül magas árat, hanem az egész békére vágyó-világ is. Harmat Endre jel szerint nagy súlyt kapnák majd a fejlődő országok gazda­sági és politikai követelései a tőkés világgal szemben. Ezek egyik fő szószólója Fidel Cast­ro, kubai állam- és kormány­fő lesz. aki az el nem kötele­zett országok csoportja ne­vében szólal majd fel — a tervek szerint — a közgyűlé­sen. A közgyűlés a Biztonsági Tanács javaslatára, szavazás nélkül egyhangúlag felvette az ENSZ tagjainak sorába Saint Luciát, a karib-tengeri szigetállamot, amely a kö­zelmúltban vált függetlenné. Ezzel 152-re emelkedett a vi­lágszervezet taglétszáma — de az üléstermet már úgy alakí­tották át, hogy az további 30 küldöttséget is képes legyen befogadni. A közgyűlés első hetét — a szokásoknak megfelelően — szervezési kérdéseknek szen­telik. Jövő héten kezdődik a kéthetesre tervezett általános politikai vita, amelyben a ha­gyományoknak megfelelően elsőnek Brazília képviselője szólal fel. Hétfőre tűzték ki Cyrus Vance amerikai, keddre Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter felszólalását. A jövő héten kap szót a brit, a francia és a kínai külügymi­niszter is. Púja Frigyes külügyminisz­ter a tervek szerint október 4-én mond beszédet. A közgyűlés 34. ülésszakán a jelek szerint különösen he­ves viták várhatók. Az első már valószínűleg kedden meg­kezdődik, amikor az ülés meg­választja a mandátumvizsgáló bizottságot, majd annak dön­tenie kell Kambodzsa képvise­letének kérdésében. Az Egye­sült Államok és szövetségesei, valamint Kína azt szorgalmaz­za, hogy a tömeggyilkos, meg­bukott Pol Pot-rendszer kép­viseltethesse magát, míg a szocialista államok és sok fej­lődő ország a törvényes kam­bodzsai kormány mellett van­nak. Ritka nehéz év T (Folytatás ae 1. oldalról.) Szorospatak, bár a két ter­melőfrontján levő munka­csapatai az utóbbi időkben jó eredményeket értek el, még­sem tudja teljesíteni a vele szemben támasztott követel­ményeket. Ennek oka azon­ban objektív, hiszen az esz­tendő kezdetén a vezetőség azzal számolt: július elsejétől már az új, OR—4-es frontbiz­tosító berendezéssel, működ­hetnek. S mivel ez még a mai napig sem érkezett meg, bár az ottaniak egy kettes te­lepi részen előkészítették a helyét, s ha ma hoznák, már azonnal hozzá tudnának lát­ni beszereléséhez, a szorosiak is több mint tízezer tonnás lemaradást tudhatnak magu­kénak. A „patinás” akna­üzem dolgozói várhatóan 15 ezer tonnával maradnak el éves tervük teljesítésétől. Ménkes igencsak nagy ne­hézségekkel nézett — s néz még — szembe 1979'ben. A déli bányamezőben nagyon elvékonyodott a telep, nagy annak dőlése, s hiába volt, egy rekordszámba menő, gyors frontátszerelés — az eredmények messze elmarad­nak a várttól. Ebben a hónap- / ban, hétfőig, újabb kétezer- nyolcszáz tonnával termeltek kevesebbet. Pedig most, az átszerelés után két, egyen­ként több mint százméteres fronthomlokkal rendelkeznek. Jelenleg az aknaüzembeliek 22 ezer 858 tonnával vannak alatta a tervnek, s mivel esz­tendő végéig ott átszerelések nem lesznek, joggal_ várható el tőlük, hogy december 31- re a tervtől való lemaradá­suk ne legyen több 20 ezer tonnánál. A mélyművelésű bányák várhatóan ebben az eszten­dőben 45 ezer tonnával keve­sebb szenet adnak a vártnál. Ezt lenne hivatva ellensú­lyozni a kazár—pólyosi Kül­színi fejtés, amely már eddig is jelentősen segítette az ak­na üzemeket. Ha az ott dolgo­zók a tervezett éves 55 ezer tonnás tervüket százezer ton­nára tudnák teljesíteni, ak­kor sikerednék a szénbányák 1979. évi egymillió-ötvenezer tonnás célkitűzésének megva­lósulása. Erre — miként a legfrissebb adatok igazolják — van remény: tegnapig 64 ezer 600 tonna szenet adtak fel a külszíniek. És ha az időjárás, amelynek függvé­nyei, nem készteti őket a ter­melés leállítására, jelentős mértékben hozzájárulnak a szénbányák termelési tervei megvalósulásához. A külfej­tés irányítói, a Mátraaljai Szénbányák vezetői egyéb­ként ígérik:* minden tőlük telhetőt megtesznek a még több szén kibányászása érde­kében. S ez a törekvése a négy aknaüzemben dolgozóknak is, akiknek lelkiismerete tiszta: az előre nem látott geológiai viszonyokról nem tehetnek. S minden igyekezetük a nagy lemaradások csökkentésére irányul. 4 brit rendőrség can Barátaink életéből A kubai építészet húsz éve A kubai forradalom győzel­me óta gyorsan fejlődött a szocialista szigetország építé­szete is. Erről tanúskodott a többi között az a kiállítás, 'amelyet nemrég Budapesten rendeztek. Az építészeknek rengeteg feladatot kellett megoldani­uk 1959 óta, hiszen Kubát meg egy emberöltővel ezelőtt is évszázados elmaradottság jellemezte. Ennek egyik oka a hosszú spanyol gyarmati uralom volt. Ez műemlékeket hagyott ugyan maga után — híres például a Szent Ferenc- templom és a kikötői erőd Ha­vannában —, viszont az in­dián őslakosság kiirtásával együtt a sziget eredeti építő­művészeiének emlékeit is el­pusztította. A huszadik szá­zad elejétől Kuba az Egyesült Államoktól függő félgyarmat volt, az USA-ból azonban a szigeten nyert profitnak csak töredéke csordogált vissza. Ezt is igen egyoldalúan használ­ták fel: nem törekedtek a fejlett ipari vagy mezőgazda- sági létesítmények szaporítá­sára, hiszen az amerikaiak­nak érdekében állt a szinte kizárólag cukorgyártásra és dohánytermesztésre korláto­zódó monokultúrás gazdasági szerkezet fenntartása. így job­bára csak turisztikai célú be­ruházásokat hajtottak végre — tucatszámra emelték a Ka- rib-tenger partján a luxus- szállodákat és kaszinókat, mi­közben a lakosság fele élt nyomorban, elfogadhatatlan körülmények között. László Balázs, az MTI tudó­sítója jelenti: A brit rendőrség hétfőn haj­naltól késő éjjelig tartó orszá­gos razziák során lecsapott a legnagyobb kábítószercsempész bandára, amit valaha felfedtek Angliában. A 22 letartóztatás mellett a zsákmány is tekinté­lyes: több mint három tonna cannabis és 250 ezer font kész­pénz, amelynek összértéke meghaladja a hatmillió fontot. A szenzációs fogás a rendőr­ség kábítószerosztaga és a vámőrség összehangolt, hóna­pok óta előkészített hadmű­veletének eredménye. A rajtaütés egy eldugott comwalli öblöcskében kezdő­dött, amely századok óta ked-f veit csempészkikötő. A rend­őrök és a vámőrök napok óta szemmel tartottak egy víkend- házat, ahol a csempészeket sej­tették. Hétfőre virradó éjjel be is futott az öbölbe Ma­rokkóból egy halászhajóból át­alakított jacht, a Guiding Light. Horgonyt vetett és a borús éjszaka leple alatt a csempészek motoros gumicsó­nakokon szállították partra a kábítószert. Rendőrkocsik nyomban elzárták az öbölből kivezető utat, a vámőrség el­sötétített gyorsnaszádjai pe­dig az öböl közelébe húzód­tak. A csempészek megneszel- ték a csapdát, de már későn. A Guiding Light menekülni próbált, de a gyorsabb naszádok félórás izgalmas 2 NOGRAD - 1979, szeptember 19., szerda tengeri hajsza után körülzár­ták és a plymouth-i kikötőbe kísérték. Közben a szárazföl­dön is folytak a letartóztatá­sok. A hajó másfél tonnás ra­kománya után a felgöngyölítő akció kelet felé haladva Lon­donban végződött. Az esti razziák során újabb másfél tonna cannabis és egy észak- londoni házban negyedmillió font készpénz került elő. A zsákmány méreteit érzé­kelteti, hogy 1977-ben egész év alatt csak két tonha canna- bist foglaltak le a brit vám­őrök. A kábítószer-élvezet fel­számolásáért küzdő társadal­mi szervezet azonban rámuta­tott, hogy a lefoglalt narkoti­kumok aránya olyan csekély, hogy a mostani legnagyobb fo­gás is csak átmeneti hiányt okozhat a „piacon”. ■■■ Korszerű vízgazdálkodási létesítmény. A forradalom győzelme után célul tűzték ki a munkanél­küliség megszüntetését. az egészségügyi és kulturális hálózat megteremtését, az analfabétizmus .felszámolá­sát. A tények önmagukért be­szélnek. Erőteljes lakásépítési program kezdődött: napjaink­ig 100 ezer új lakás készült el, s a tervek szerint • a kö­vetkező évtizedben már évente (!) akarnak ennyi ott­hont teremteni. Városterve­zési reformot hirdettek. Más­fél száz kórház és klinika nyílt, s megjelentek az addig hírből sem ismert óvodák is. Falun régen szinte alig voltak is­kolák — az oktatási erőfeszí-’ tések itt is gyökeres változást hoztak. Az újonnan felépített több ezer iskola komoly sze­repet játszott abban, hogy Ku­bában a hatvanas évek elejé­re gyakorlatilag teljesen fel­számolták az írástudatlansá­got. Alapvető fontosságú volt a gazdasági átalakulás segíté­se, ugyanúgy, mint a korsze­rű építési technológiák be­vezetése és elsajátítása a me­zőgazdaságban és a gyors lép­tekkel fejlődő iparban. A húsz. esztendős, szocialista Kuba nem véletlenül büszke építé­szeire, akik kiállításukkal Bu­dapesten is nagy sikert arat-;, tak. Hétköznapi feljegyzések Néhány héttel ezelőtt hir­dették ki a „Népi Lengyelor­szág Krónikája” elnevezésű országos verseny eredményét. A különdíjat Stanislaw Pew_ likowski kohász kapta, akinek jezjjem az első sikere: már ko­rábban I. díjat nyert a „Var­sói munkások emlékiratai” pá­lyázaton. — Kalandom az írással ak­kor kezdődött — mondja Sta­nislaw Pawlikowski —.amikor diákként a pad alatt lopva próbálkoztam az iskolai ese­mények esetlen megörökítésé­vel. Akkor kezdtem naplómat, amelyet a mai napig vezetek. Az ötvenes évek elején jár­tunk. Én ugyan nem dolgoz­tam Nowa Hutában, de felje­gyeztem azoknak az élményeit, akik részt vettek az ottani építkezéseken. Az írást azóta is. mint egyfajta társadalmi szolgálatot értelmezem. — Újságírónak vagy mun­kásnak érzi magát? — Természetesen * munkás­nak, hiszen mindent, amit az életben elértem, a munkásosz­tálynak köszönhetek. És mi­ről írnék, ha kilépnék a so­raiból? Ugyanakkor azonban szeretném tökéletesíteni írá­saimat, ezért beiratkoztam a Varsói Tudományegyetem új­ságíró szakára. Egyébként la­katos vagyok, egy acélmű klí­maberendezésének a karban­tartása a feladatom. Hogy ez micsoda kincsesbánya a té­mák szempontjából! Kár, hogy alkotóink oly’ kevéssé meríte­nek üzemeink életének eseJ ményeiből. — A „Varsói munkások em­lékiratai” pályázat haszna nemcsak abban fejeződött ki, hogy a mindennapok sikereit és vereségeit megörökítet­ték, de érett, a társadalmi ha­nyagságok elhárítására vo­natkozó javaslatok is felme­rültek. — Mart valóban akarunk) valamit. Nem gráfomániások vagyunk, akiknek az írás ön. magában okoz örömet. Az írás — a munkához ha­sonlóan — segítséget nyújt a hiányosságok, a problémák leküzdésére. Ezért látom ér­telmét annak, amit csinálok, mind a munkahelyemen, mind az íróasztal mellett. AMFORA áruk vására vegyes üveg hamutálak, egyes üvegpoharak és -kelyhek, vegyes üvegtálak és -tálkák, különböző formájú és dekorú Iapos- és csemegetányérok, egyes kerámiaáruk (kaspók, vázák, falitálak, faliképek, plakettek), különféle méretű műanyag cserép­burkolatok és virághajtatók, műanyag fürdőszoba-felszerelési cikkek, műanyag presszóasztal és ülőke, egyes műanyag kenyérkosarak, vegyes műanyag tálcák, egyes műanyag fűszertartók, étel- és kempingdobozok, 1 műanyag evőeszköztartók stb. 20-40 % engedménnyel AMFORA-UVÉRT szeptember 17-től 29-ig /

Next

/
Oldalképek
Tartalom