Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)

1979-09-18 / 218. szám

Családi örökség

Könyvárus a bányavárosban

Nagybátonyban, a bányává- nek termelőszövetkezetében két irányban a kedvet.

ros központjában, ott, ahol emberek ezrei fordulnak meg naponta, áll egy tetszetős, hatalmas üvegszemű pavilon. Két éve a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat építtette a helyi tanácstól ingyen kapott telken a Székesfehérvári Könnyűfémmű dolgozóival. Korábban egy bódé állt csak a bolt közelében, ennek parányi ablakán keresztül bonyolódott a forgatom.

— Ha esett az eső, gyakran a vásárlók nyakába csöpögött a tetőről a víz — eleveníti fel szelíd iróniával a közelmúltbeli állapotokat Lovas Mártonná, aki öt éve könyvterjesztő a bányavárosban.

Tevékenysége azonban korábbi időszakból ered. Könyvárusítással ugyanis először még az édesapja kezdett foglalkozni, aki a munkásszövetkezetben volt kereskedő, majd bérelszámoló a bányánál. Később felesége vette át az üzletet, aztán amikor Lovasné hazaköltözött családjával szülőfalujába, s gyermekgondozási szabadságát töltötte, egyre gyakrabban látogatott el az üzletbe. Mígnem egyszer azon vették észre magukat, hogy a leány már többet árusít a szüleinél, szereti azt, amit csinál és ügyesen csinálja. Az állás lett a családi „öröksége”.

Lovas Mártonná harminc év körüli fiatalasszony, egy 11 éves leány és 10 éves fiú édesanyja. Változatos élet- utat mondhat a magáénak, amíg idáig eljutott. Nagybá- tonyban érettségizett, s eredményesen felvételizett a debreceni agrártudományi főis- forgalom.

volt üzemgazdász.

— A debreceni főiskola akkoriban egyetemi rangot élvezett, ha a pályán maradok elvileg ezzel a végzettséggel főagronómus, .vagy téeszelnök is lehettem Volna. Szerettem a mezőgazdasági munkát, azért is választottam. De aztán hetvenben jött a nagy árvíz. Szegényes szolgálati lakásunk a Tisza mellett volt, a töltés a háztetőnkkel voltegy- magasságban. Hegyi lány vagyok, úszni csak néhány métert tudok, megpucoltam hát, amilyen gyorsan csak tudtam. Akkor már a második gyermekemmel voltam gyesen.

— Szerette a mezőgazdasági munkát, mégsem folytatta. Miért?

— A gyes ideje alatt kezdtem el segíteni a szüleimnek a könyvesboltban, s egészen belejöttem a munkába, a tanult szakmámat pedig kezdtem felejteni. Aztán a közelben megfelelő állást, olyat, amit a két kicsi gyerek mellett tisztességesen elláthattam volna, nem találtam. Igaz, a szövetkezeti munka kötetlen, de a valóságban nagyon is nagy kötöttséget jelent. Például a vetést vagy a betakarítást nem lehet halogatni, a növények nem lehetnek tekintettel az anyai elfoglaltságra.

'A bányavárosi pavilon abban az esztendőben — tehát öt évvel ezelőtt —, amikor Lovasné átvette 480 ezer forint értékű . könyvet forgalmazott. A modern, tiszta, szép —• bár még egy kicsit mindig szűk — bolt felépülése idején 600 ezer körül mozgott a

kulturáltabb

kólára. Férje egy esztendővel korábban végzett, s az asszony a diploma megszerzése után követte őt Tiszakóródra, melymunkakörülmények, az az egyszerű tény, hogy a pavilonban be is léphetnek az emberek, megnövelték mindkönyvterjesztő hosszabb időt tölt az üzletben, a vásárlók pedig tüzetesebben, megfontoltabban válogatnak — sőt itt már válogathatnak.

— Űj szolgáltatást is be tudtunk vezetni — meséli. — Komoly- és könnyűzenei hanglemezeket árusítunk, mellettük műsoros kazettákat. Különösen a hanglemezek iránt jelentős az érdeklődés.

Idei forgalmi térve 850 ezer forint.

.— Ez a bolt a salgótarjáni Nógrádi Sándor Könyvesbolt fióküzlete, tehát maga is letétnek tekinthető, nincsenek saját lététéi. Hogyan lehetséges egy embernek ilyen magas forgalmat elérni?

— Jó kapcsolatokkal — neveti el magát. — A „Nógráditól” rendszerint időben megkapom a könyveket a kért mennyiségben. A hozzám betérőknek könyveket ajánlok, s gyakran kijárok Kányásra, Ménkesre. A környező bányaüzemek segítik a munkámat, bár néha jobbára csak szóban. De ez is sokat ér.

— A könyvárus vajon olvas-e?

— Sajnos, nem annyit, mint szeretnék. Az olvasásra úgy csipegetem el az időt mástól. Ez lopás? Lehet. De hasznos és örömteli.

Beszélgetésünk közben legalább két tucat ember fordult meg a boltban. Délután négy és öt között. Köztük volt egy hegedűt szorongató, fekete kisfiú az édesanyjával. < Zeneiskolába jár és nótákat szeretne. Három füzet közül választhatnak. A boltvezető — áprilisban szerezte meg a képesítést — segít, s gazdára talál a színes Daínkó-album.

(sulyok)

Főpanasz Tiöszt

delemtől, a vendéglátóipartól, a tanácsoktól, a közlekedési vállalatoktól és a máshonnan meghívót az Első Magyar Fő- érkező ötszöri, tízszeri, húszXrannyal

borítékban

szőtt ünnepélyes kaptam patinás

platina cédulán bronzbetűs

panasz Tröszt átadási és beiktatási ünnepségére.

Az avatóbeszédet dr. Spád- hó Lóránt, a Panasz- és Levelezésügyi Minisztérium főosztályvezetője tartotta, aki többek között ezeket mondta:

„A magyarok több mint ezer év óta szeretnek panaszkodni. De korunkban se kell szégyenkeznünk, mert a fejlett magyar panaszok bárhol a világban megállnák a helyüket. A minisztérium általam képviselt panaszügyintézési főosztálya a belforgal- mi, a szervezési, a jogi és a névtelenlevél-feldolgozási főosztályokkal karöltve ezért úgy döntött, hogy a szerteágazó alpanaszirodák kezéből olykor-olykor kicsúszó i és feledésbe kerülő panaszokat koordinálja, és egy központi szervezet, a Föpanasz Tröszt irányítása alá uralja.

Nagy örömünkre szolgál, hogy aktaszaporító és néhol bürokratikus ismérvekkel le- lédző korunkban a szóbeli és írásbeli panaszok végre egy olyan intézményben összpontosulnak, ahol a fejlett technika igénybevételével harminckétezer-háromszáz jól képzett főpanaszintéző dolgozik egy szép környezetben levő húszemeletes belvárosi toronvházban.

Kérjük a Főpanasz Tröszt dolgozóitól, hogy a kereskeszori és százaclszori panaszokat érezzék sajátjuknak, és késedelem nélkül ne oldják meg a problémákat, hanem küldjék fel nekünk, mi pedig majd tovább küldjük! Ehhez kívánok sok sikert és panaszt!”

. Az ünnepélyes átadási és beiktatási szertartás második és egyben utolsó szónoka Impurum Ottó volt, a tröszt vezérigazgatója, aki célbeszédében többek között a követ-' kezőket mondta:

„Korunk legégetőbb kérdése a panaszirányítás és -megválaszolás lerövidítésének kérdése! Képzeljék csak el, hogy milyen fantasztikus tartalékok rejlenek amögött, ha az azonos ágazati panaszokat egy kézben egyesítjük, ellenőrizzük, kivonatoljuk és szortírozó automatáink segítségével, a felelősök rövid életrajzi adataival együtt, felsőbb helyre továbbítjuk, így a különböző sérelmeket szenvedett lakosság meg lehet nyugodva, hogy teszem azt egy étteremben, kölcsönző-- ben vagy más üzletben bejegyzett alpanasza még egy főpanaszhelvre és azután is még egy főfőpanaszhelyre- kerülhet.

Ez a központi panaszügyintézés lehetővé teszi, hogy az azonos ágazati sérelmek, megválaszolására formaleveleket hozzunk forgalomba, és

ezeket a dohányboltokban olyanok is megvehetik és ki- tölthetik, akiknek nincs is panaszuk. Gondolom, ez a jelen és a jövő panaszosai számára is megnyugtató lesz.

Kérem azonban a lakosságot, hogy a Főpanasz Tröszt munkája iránt legyen türelemmel, és az elkövetkező átmeneti években ne idegeskedjék még azon, ha a panasz panaszára csak három-négy év múlva kap tőlünk választ. A magam és a munkatársaim nevében ígérhetem, hogy minden tőlünk telhetőt el fogunk követni, mert a nyereségrészesedést az alközpontoktól beérkezett panaszok mennyisége után kapjuk.. Panaszkodjanak minél többet, s meglátják, hogy ránk nem lesz panasz!”

A vezérigazgató felszólalása után jéles fővárosi színészek olvastak fel az újságokból kigyűjtött Panaszválogatott kötetből. Az ünnepség a magyar sajtó törzsgárdajel- vényével kitüntetett Panasz Kórusának műsorával ért véget.

Tormai László

Indul a 96. évad

9z Operához háza táján

Az Opera épülete

Immáron hagyománnyá nemesedett, hogy a Magyar Állami Operaház új szezonját Bartók Béla színpadi alkotásaival kezdi meg. Nincs ez másként a 96. évadban sem, hiszen szeptember 19- én az Operaház A kékszakállú herceg várával és a két egyfelvonásos balettel, A íá- ból faragott királyfival és A csodálatos mandarinnal nyitja meg kapuit. Az Erkel Színházban másnap, 2d-án gördül föl először a függöny. Itt némileg eltérnek a hagyománytól, ugyanis a Bánk bán helyett Erkel Ferenc másik nagy sikerű alkotása, a Hunyadi László kerül színre. Ennek oka, hogy az évad folyamán új rendezésben újítják fel a Bánk bánt

Mint ismeretes, az előző évadban az igazgatói poszton változás történt. Lukács Miklós, aki több mint tíz 'évig vezette az ország első ' dalszínházát, nyugdíjba ment és helyére Mihály András került.

Egyik nyilatkozatában Mihály András elmondotta, hogy feszültség támadt a nagyszerű és kevésbé jó előadások között. „Szeretném a színvonalat kiegyenlíteni, ha nem is teljesen, mert ez gyakorlatilag lehetetlen, de olyan átlagszintet teremteni, amelyet mindig, mindenki vállalni tud”. Ennek érdekében az első fontos lépés volt, hogy szűkítették a repertoárt — összesen 51 opera és 31 balett szerepel a 1979—80-as évad játékrendjén. A második, hogy növelték a bemutatók és a felújítások számát, valamint az olyan előadások megújítását, amely új zenei betanulást, új Szereplőket jelent, tehát bizonyos mértékig friss vérkeringést hoz a művek színrehozataláhan.

SZTRAVINSZKIJ-PREMIER AZ OPERÁBAN

Az első operaházi bemutatóra október 14-én kerül sor, méghozzá olyan Mozart-mű- vel, amely eddig teljesen hiányzott az Operaház repertoárjáról. Az Idomeneót Mahasznosíthatom és ízelítőt adhatok belőle. Mindenekelőtt a dallam tiszteletéből, a zenei egyensúly teremtésből”.

ERNANI AZ ERKELBEN

Az Erkel Színházban november 4-én tartják Kodály Zoltán Háry Jánosának felújítását, Medveczky Ádám vezényletével. Ismét prózai rendező nevével találkozhatunk. Az igen nér:*zerű dalmű színpadra állítását ugyanis Ruszt József vállalta, s az előkészítő munkákban másik két vendégművész is részt vesz, Csikós Attila díszlettervező és Vágó Nelly jelmeztervező személyében.

Aligha kétséges, hogy az operaszerzők népszerűségi listáját ma Is Verdi vezeti. Mégis bizonyos művei hiá.

Nemzetközi iiólmto'áiHozii

Pőc^ctt október 9. és 14. között fennállásának rendezik meg a világ legjobb fel- nepli nőtt bábszínházai és bábcsoportjai ötödik találkozóját. A háromévenként Pécsett sorrakerülő s a fesztivál az egyetlen állandó jellegű nemzetközid pódiuma a felnőttek számára készült bábelőadásoknak.

A találkozó házigazdája a népszerű Bóbita bábegyüttes lesz.

Az eddigi legnépesebb és tar- t/ijmában is a leggazdagabb báb- fesztiválnak ígérkezik az idei, amelyen tizenkét ország bábosai szerepelnek. A résztvevők megemlékeznek az |.939-ben Prágában megalakult bábművészek nemzetközi szövetsége (UNIMA) jubileumáról is, ugyanis a szövetség

50. évfordulóját ünA most elkészült fesztiválprogram szerint nyolc hazai és tizenegy külföldi együttes mutatkozik majd be a Mecsek alján. A külföldiek között lesz a világ egyik leghíresebb bábszínháza, a Szer- gej Obra^cov vezette Moszkvai Állami Központi Bábszínház, amely először szerepel a pécsi találkozón.

Hagyomány, hogy a fesztivál időszakában az UMMA egy-cgy szakmai bizottságát is vendégül látja Pécs. Ez alkalommal a kiadványt bizottság ülésezik majd, a következő időszak UNIMA-ki- adványainak tervét dolgozták ki.

4

NÓGRÁD - 1979. szeptember IS., kedd

Gorsiumi ásatások

Az elmúlt évtized legsikeresebb ásatását zárták az idén a Tác melletti római kori Gorgiumban. A régészek kutatásaik rorán feltárták az egykori városháza maradványait. Jelentős építészeti és művészeti leleteket talállak a földben. Az új eredmények alapján állapították meg, hogy Gorsium nemcsak egyszerű katonai tábor volt, hanem már Traiamis császár idejében eltek itt a településnek városi rangja volt.

gyanországon csak igen későn, először 1966-ban játszották Szegeden, tavaly pedig a Zeneakadémián tartották1 koncertszerű bemutatóját a fiatal, de már világhírű Fischer Iván karmester irányításával. Az operaházi zenei betanításra is ő vállalkozott — az évad nagy részét külföldön tölti, jelenleg Münchenben dirigál, a leggyakrabban operákat —, s az előadás érdekessége, hogy Aser Tamás személyében prózai rendező állítja színpadra Mozart művét. A díszletek már elkészültek Forray Gábor, a kosztümök .pedig Makai Péter tervei alapján.

Januárban dán balettestre kerül sor, amelyen Boumon- ville világhírű koreográfus Helsted és Paulli egy-egy művére komponált táncképét mutatják be, az est harmadik részében pedig felújítják Czemy—Lander nagy sikert aratott Etűdök-jét.

Minden bizonnyal az évad nagy eseménye lesz a március 1-i Rózsalovag-felújítás. Fe- rencsik János, aki az elmúlt évadban szerződött vissza az Operaházhoz főzemeígazgató- nak, ezzel a népszerű Richard Strauss-operával lép újra a közönség elé. mint betanító karmester. Az operát Mikó András állítja színpadra, a díszletek és a jelmez Makai Péter munkája. Ochs báró rendkívül nehéz szólamában pedig az immáron nemzetközi rangú szegedi énekes, Gregor József mutatkozik be. Az operaházi bemutatók sorát egy magyarországi premier zárja: Sztravinszkij The

I take’s Progress (ideiglenes címe A kéjenc útja) című alkotás, amelyet 1951-ben mutattak be Velencében. Az opera különleges zenei hangvételére jellemző, hogy a szerző felhasználja benne a 18. századi operaszínpadok hagyományait (például a csem- ballókísérte recitatívókat) átültetve a negyvenes évek hangzásvilágába. Az ősbemutató rendezője Mikó András, a díszletet ugyancsak Forray Gábor, a jelmezeket pedig Makai Péter tervezi. Karmestereként Mihály András mutatkozik be.

Érdemes ezzel kapcsolatban idézni Mihály András egyik interjúját, amelyben arról szól, miért nyúl majd hat- • vanévesen az operakarmesteri pálcához. Bár a vezénylés számára egyáltalán nem jelent újdonságot, hiszen a koncerttermekben gyakran dirigál. Az operavezénylés számomra inkább egyfajta kirándulást jelent, amikor is azt a sokféle zenéi alapelvet, amit életemben megtanultam és a gyakorlatban kipróbáltam,

nyoznak Operaházunk repertoárjából. Ilyen az Emani is, amelyet 1884-ben mutattak be először Magyarországon. Al nagy olasz mester fiatalkori alkotása azonban hamarosan lekerült a játéknendről és majd nyolcvan esztendei a pihent kottája a könyvtárban, így szinte premiernek számít majd új előadása, amelyet Békés András rendez, a dísz-, letterveket Makai Péter készí. ti, a jelmezek látványosságát rá pedig Márk Tivadar gont doskodik majd. Említsük meg, hogy az opera szövegének új fordítója Dalos László.- A bevezetőben már szóvolt) arról, hogy Erkel Bánk bánja is a felújítási tervek között szerepel. Nos, itt is vendégrendező nevével , találkozhatunk, Vámos Lászlónak, a Fővárosi Operettszínház főrendezőjének személyében, aki nem először találkozik a művel, hiszen televíziós változata is az ő munkája nyomán készült el. A zenei betanítást Borbély Gyula végzi, a képi megvalósításban Forray Gábor és Márk Tivadar lesznek társai. A tervek szerint az új szereplők április 25-én mutatkoznak majd be.

Az éVad utolsó hetei ismét izgalmas baletteseményt ígérnek. Május 29-én Cranko, Scarlatti zenéjére komponált Makrancos hölgyét mutatják be Forray Gábor díszlet- és Gombár Judit- jelmezterveinek felhasználásával.

NEMCSAK ÍGÉRET

Az évad folyamán hat opera új zenei betanítását is tervezik. Üj szereplők mutatkoznak be a Bohémélet című Puccini-operában, Wagner Az istenek alkonya című dalművében, Mozart remek vígoperájában A szöktetés a sz-sráj- ban és három Verdi-műben: A Don Carlosban, a Lombar- dokban és az Aidában.

Nem hiányoznak majd az előadásokról az évek óta megszokott rangos külföldi ven- .dégművészek sem. Ezúttal azonban talán szám szerint kevesebb a meghívott, de minden bizonnyal a nemzetközi zenei élvonal legjobbjaival találkozhatnak .majd a műfaj kedvelői. Néhány név a gazdag vendéglistából: Renate Scotto, Raina Kábáivans- ka, Galina BoriSzova, Libu.se Marova Marton Éva, Kaly Krisztina. A férfiművészek közül — többek között — Jósé Carreras, Giacomo Aragail, Luigi Alva, Vlagyimir Atlan- tov, Jevgenyij Nyesztyerenko, Borisz Christoff, Pierro Ca- puecilü képviselik majd a nemzetközi operaművészetet.

Mátai Györgyi