Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)

1979-09-15 / 216. szám

Szándék és lehetőség HAMAROSAN kikerül a megye általános iskoláihoz az a stencilezett szándékfelmé­rés, melyet a Nógrád megyei Pályaválasztási Tanácsadó In­tézet közgazdasági csoportja készített az. 1978—79-es tan­évben. A vizsgálódás az egész megyére kiterjedt: 2960 hete­dik osztályos tanulóhoz jutot­tak el a kérdések pályavá­lasztási szándékukról. Sokrétű céllal fogtak ebbe a munkába. Először is ter­mészetesen az intézet minél tudatosabb, tervszerűbb pá­lyaorientáló munkája szem­pontjából volt fontos feltér­képezni a választási elképze­léseket *— rátalálni az irreá­lis választásokra, a hiány­szakmákra, összevetni a me­gyén belüli lehetőségeket az igényekkel. Mindezek összesí­tése komoly segítséget je­lenthet azoknak a peda­gógusoknak, akik a döntés előtt álló diákok osztályfőnö­kei: így tudnak csak olyan tanácsokat adni, melyek az egyéni adottságokat, képessé­geket és a népgazdasági ér­dekeket, beiskolázási lehető­ségeket egyeztetik. Nem csak a tanulóknak, hanem szüleik­nek — köztudott dolog, hogy nagyrészt a család formálja a pályaválasztást ... — is ser gítségére lehetnek, ráirányít­va figyelmüket a választottal rokon, a gyereknek talán még „testreszabottabb” pályára, a túlzsúfolt divatszakmák he­lyett. Ha globálisan nézzük az adatokat, a szándékok meg­oszlása a lehetőségeknek megfelelő. Első helyen állnak a szakmunkásképzők: 1184 fiatal, a tanulók 40 százaléka szeretne valamilyen szakmát tanulni. Ezt követi a szakkö­zépiskola, 947 fővel, 32 száza­lékos aránnyal. A tanulók 16 százaléka, 474 fő pályázik gimnáziumba, 6—6 százalék dolgozni megy, illetve még nem döntött. A MEGFELELŐ arány azonban még nem minden: nagy az eltolódás a lehetősé­gekhez képest például a szak­munkásképzőbe igyekvők kö­zött. Az előző évek népszerű­ségi listavezetői nem változ­tak, túlzott a jelentkezési szándék például az autósze­relő-, szobafestő- és karosszé­rialakatos-szakmákban. Elfo­gadható a viszonylag magas szám a következőknél: cső- hálózat- és berendezésszere­lő, villanyszerelő, asztalos, kőműves, hiszen az építőipar feladatainak ellátásához több szakmunkás kell, mint a korábbi években. A kevésbé kedvelt pályák között van néhány igen fontos vasas- szákma, itt találjuk az ács, nyomdász-, távközléstechnikai hálózatszerelő szakmákat, egyáltalán nem jelentkeztek bádogosnak, üvegcsiszolónak, szerszámkészítőnek. Mindez rámutat arra is, hogy nem csupán a nagyobb kereseti le­hetőség miatt döntenek az el­ső két csoportba sorolható szakmák mellett, mellőzve a többit, hanem sok területet nem ismernek eléggé, ezért nem váltak népszerűvé egyes pályák. Ezért is látszik cél­szerűnek, hogy a nem sok reménnyel kecsegtető első vá­lasztás mellé jelöltessenek (és ismertessenek meg!) a ritkáb­ban előforduló választási le­hetőségek közül is. Külön téma a lányok szak­maválasztása. A korábbinál kissé csökkenő arányban, a szakmunkásképzőt választók 29 százalékában találkozunk velük. Csaknem száz száza­lékban megyén belüli lehető­séget szeretnének választani és döntő többségük a hagyo­mányos pályákra gondol: itt a listavezető a női fodrász, női szabó, kereskedelmi el­adó szakma. Ha a szándékok nem változnak, ha nem jelöl­nek megfelelő második helyet, sokakat érhet csalódás! Egyenlőtlenségekét mutat a szakközépiskolai jelentkezési szándék is. Megyén belül is­kolákba összesen 670 diák kí­ván jelentkezni, a várható le­hetőség 570. Különösen nagy túljelentkezés várható az óvó­női, egészségügyi szakközépis­kolába, többeket fel tud azon­ban venni a jelzett igényen felül az építőipari, a mező- gazdasági szakközépiskola. Az eddiginél több lány mehetne a gépipari szakközépiskolába, ahol nők számára is megfe­lelő vasasszakmát szerezhet­nek az érettségi mellé. A felvételi lehetőség alul­múlja a szándékot a Bolyai, a Balassi Gimnáziumban és a Madách gimnáziumi osztályá­ban, a kisebb gimnáziumok­ban viszont fordított a hely­zet. Egyébként a gimnáziumi formát választók aránya jó­nak mondható. Szükségszerű, hogy a beis­kolázásban bizonyos fokú áramlás legyen a megyék kö­zött, vannak területi és or­szágos beiskolázású intézmé­nyek. Óvatosságra int azon­ban az a tény, hogy az eluta­sítottak között igen magas volt a megyén kívüli intéze­tekbe jelentkezők aránya. Az idei szándékfelmérés azt mu­tatja, 455 fiatal gondol távo­labbi iskolákra, elsősorban speciális szakközépiskolákra (legvonzóbb a műszeripari es az erdészeti — sokszoros túl­jelentkezéssel!) AHOGY A felmérésben megfogalmazódott: az adatok szándékot és nem döntést tükröznek. A pedagógusoknak érdemes összevetni a táblá­zatokban látható számokat, az egyes területekről kapott in­formációkat osztályuk tanu­lóinak elképzeléseivel. Az in­tézet segítséget nyújt abban, hogy az új Országos Szak­munkásképzési Jegyzéket (OSZJ) alaposan megismer­hessék. Az októberben kez­dődő pályaválasztási hetek során az intézet dolgozói, a pályaválasztási felelősök és megbízottak munkájuk haté­konysága érdekében szem előtt kell, hogy tartsák a fel­mérés tapasztalatait. A vá­laszadók most nyolcadikosok — a tavaszi döntésig még van néhány hónapjuk, jól meggondolni a döntést! G. K. M. Dolgozók iskolája Szécsényben Ahhoz, hogy jobban és töb­bet termeljünk, megkopott, esetleg hiányos ismereteinket pótolni kell. Ennek egyik for­mája a tanulás. Még mindig vannak, akik olyan beosztás­ban dolgoznak, amelynek el­látásához a megfelelő iskolai végzettség hiányzik. Sokan úgy érzik, hogy többre len­nének képesek, csak az előbb­re lépésüket elméleti és gya­korlati . hiányosságuk gátol­ja. Még mások úgy véleked­nek, hogy az adott munka­kört, amelyben dolgoznak, magabiztosabban, jobb ha­tásfokkal tudnák ellátni, ha szélesebb ismeretekkel ren­delkeznének. A dolgozók is­kolájának épp az a célja, hogy ezeknek az embereknek lehetőséget biztosítson, hogy szakmai tudásukat bővítsék, általános műveltségüket szé­lesítsék. Szécsényben a Nóg­rádi Sándor Gimmnázium és Mezőgazdasági Szakközépis­kola levelező tagozatán 9 osz­tály van, 210-en tanulnak. Erdős Ferenc tagozatvezető­vel a felnőttoktatás tapaszta­latairól beszélgettünk. — A levelező oktatást is a nappali képzés profiljához igazítjuk. Mint ismeretes, ná­lunk ' megszűnik a gimnázi­um, csak mezőgazdasági kép­zéssel fogunk foglalkozni. A 9 levelező osztály közül már csak 2 gimnáziumi. A szak­osztályainkban a közismereti tárgyak mellett növényter­mesztői és állattenyésztői, il­letve gépészeti szakismere­teket oktatunk. Igen magas az osztályokban a fizikai dol­gozók aránya. A beiskolázott 210 személy 78 százaléka a fizikai állományból került ki. — Kik kérik felvételüket a dolgozók iskolájába? — Zömével a mezőgazda­ság különböző területén dol­gozó emberek. Olyanok, akik belső igényt éreznek a tanu­lás iránt, többet szeretnének tudni. Van közöttük olyan is, akiknek a beosztásukhoz szükséges az érettségi. A hallgatók jelentős része fel­ismeri, hogy a haladás útja a tanulás, a jobb munka meg­határozója a több tudás. — Az intézet beiskolázási körzete az egész megye. Ko­moly nehézséget jelenthet a hallgatóknak hetente egy­két alkalommal a megye tá­voli részéből Szécsénybe utaz­ni. — Valóban Így van. Épp ezért kihelyezett osztályokat szervezünk. Ebben segítsé­günkre sietnek az adott 'ter­melőszövetkezetek. Az első ilyen tanulócsoportot a Ma- gyamándori Állami Gazda­ságban hoztuk össze, ahol a szervezésben sok segítséget kaptunk Medvegy János sze­mélyzeti vezetőtől. Az osz­tály már leérettségizett. Az idén Nagybárkányban, Ma- gyamándorban első, Kálión és Érsek vadkerten második osztályunk működik. A ki­helyezett osztályok előnye, hogy a dolgozók a délelőtti termelésből nem esnek ki, nem kell az idejük jelentős részét utazással eltölteni. — A tanárok esetében for­dított a helyzet... — Igen. Az utazást meg­könnyíti, hogy az intézet gép­kocsija a kollégák rendelke­zésére áll. Azt szokták mon­dani, hogy a pedagógus hi- vatásszeretete végtelen. Az az áldozat, amit a tanárok az utazással a levelező oktatá­sért hoznak, a hivatástudattal függ össze. Valamennyien be­látjuk, hogy egyszerűbb két- három embernek utazni, mint egy egész osztálynak. — Ezekben az osztályok­ban a szemléltetést, a tan­anyaghoz kapcsolódó külön­böző gyakorlatokat hogyan tudják megoldani? — Egyrészt a településeken működő általános iskolák a szemléltetőeszközeiket a rendelkezésünkre bocsátják. A tananyag megértéséhez szükséges fontosabb szem­léltetőeszközöket a tanárok a gépkocsiban magukkal vi­szik. A termelőszövetkezetek a téli hónapokban, amikor az autóbuszra viszonylag nincs olyan nagy szükség, a hallgatókat a szécsényi anya­iskolába hozzák. Itt azokat a kísérleteket, 'amit a kihe­lyezett osztályokban nem tudunk bemutatni, vagy a hallgatókkal elvégeztetni, pótoljuk. A szakmai gyakorla­tokat az adott termelőszövet­kezetben végezzük. — A levelező oktatás egyik gondja a nagy lemorzsolódás. Mi erről az ön tapasztalata? — Az első két évben jelen­tős a lemorzsolódás. Ennek több oka van. Nem alakult ki! a tanuláshoz való helyes vi- j szörny. A hallgatók nem iát- j ják azonnal közvetlen elő-j nyét a tanulásnak. Nehezen tudják elsajátítani az egyes tárgyak nyelvezetét. Vannak, akik a foglalkozásokról indo­kolatlanul távol maradnak A nevelők azon vannak, r.ogy a kezdeti nehézségeken átse­gítsék az embereket. Azokon a helyeken, ahol a termelő­szövetkezetek vezetői figye­lemmel kísérik a beiskolá­zottak tanulását; érdeklőd­nek az iskolai elfoglaltságuk iránt, jóval kisebb a lemor­zsolódás. Az elmúlt évben a kihelyezett ceredi osztályunk­ban 32-en érettségiztek. Négy év alatt mindössze hárman hagyták abba a tanulmányai­kat. Ez a vezetés törődését, odafigyelését dicséri. Sz. F. Új könyvek Beke Györgyinél aligha is­meri valaki jobban a Romá­niában élő magyar nemzeti­ség életét, sorsát. Már első megjelent köteteiben megta- lálta azt a műfajt — és ez­zel együtt saját hangját —, melyet töretlenül követ leg­újabb, most megjelent köteté­ig. Első emlékezetes sikerű könyvében a Magunk keresé­sében olyan tájakra kalauzolt el bennünket, melyekről ad­dig alig-alig szólt krónikás. A moldvai csángók, a Gyimes völgyében élők közé hívta az olvasót, vagy a nagy romá­niai olajváros Ploiesti magyar lakóihoz. Jelent és múltat idézett riportköteteiben, esz- széiben. A táj és történelem alkotói, formálói és mai gondokat élő emberei úgy jelentek meg köteteiben, hogy abból pontos képet kaphat­tunk a határainkon túl élő legnagyobb lélekszámú ma­gyar lakosság sorsáról. Beke feltérképezte szinte az egész Székelyföldet, a legkisebb táj­egységtől a legkisebb faluig Kisbacontól * Felsőközépekig, Dalnoktól Alvincig, a kis csí­ki székely településektől a Szilágyságig. Szilágyságnak külön kötetben állított emlé­ket a Szilágysági hepehupa cí­mű riportkönyvében. Fodor Sándorral és Mikó Imrével Or­bán Balázs nyomdokaiba szegődött, végigjárva azokat a helyeket, ahol a nagy előd és halhatatlan krónikás egy évszázaddal ezelőtt végezte ma ihár pótolhatatlan gyűj­tő-, s feltérképező munkáját Persze, a valóság térképezése nemcsak horizontális, hanem vertikális is. Tudósít nagy elődeinkről Báthoriról és Bemről, Gábor Áronról és Bolyairól, és a mai „kisvilág” parasztjairól, munkásairól, akik 80—100 km-t ingáztak munkahelyükre, az éjszakai bi­ciklistákról, a lakóhelyüktől messze dolgozó bányászokról és ácsokról. Kis túlzással azt mondhatjuk Beke György azt teszi egymaga, amit nálunk a Magyarország felfedezése so­rozat. Riportokat, szociográ­fiákat ír úgy, hogy azokban az egész erdélyi művelődés- történet nyomon követhető. Emlékezetes kötete volt a Tolmács nélkül, melyben öt­venhat íróval készített inter­jút a magyar—román irodal­mi kapcsolatokról Kós Ká­rolyt ól Porumbacuig, Illyés­től Beniueig. Most a Magve­tő Kiadó legjobb írásaiból ál­lított össze egy kötetet Meg­hívó nélkül — Riportkönyv Erdélyből címmel. Ebben az izgalmasan érdekes összeál­lításban mintegy keresztmet. szetét kapjuk Beke eddigi életművének. Tudósítást Gyi- mesről. Klézséről, Zsibóról elsősorban a mai Erdély éle­téről, annak oiyan kiemelke­dő alakjairól, naír; Kallós Zoltán, de a múlt nagyjai is jelen vannak: Bőd Péter Ka­zinczy és Dózsa. A válogatás jól sikerült — talán lehetne egy kicsit bővebb. Szem]ér Ferenc életművét Magyarországén talán job­ban ismerik, mint Békéét, hi­szen műfordításai, verseskö­tetei több kiadásban is meg­jelentek, hasonlóképpen re­gényei is. Ugyancsak a Mag-, vető adta ki első magyaror­szági kiadásban A mirigy esz­tendeje című regényét. Filmjegyzet Csillagok háborúja Míg az amerikai szuperfilmet nézem, egyre az jár at eszemben: vajon miért ez a mű döntött meg minden láto­gatottsági rekordot? Ne értsen félre az olvasó, nem akarom földre rántani a Csillagok háborúját a siker fellegeiből s eszem ágában sincs fanyalogni, csak éppen morfondírozok magamban. Számotnra ugyanis talányos, vagy inkább rejté- „ lyes, hogy vajon mért George Lucas munkájára tódulna í nézőmilliók (a rendező háza' 'an és minden más országban egyaránt). Pontosabban nem is a fantasztikus érdeklődés meglepő. Hanem annak már-már valószínűtlen mérete. Meg aztán az is — bár ez már viszonyítás kérdése —, hogy en­nél az alkotásnál látványosabb, mozgalmasabb, fordulato­sabb, izgalmasabb filmek készültek már, pedig jó részüket elfelejtettük. Nyilvánvaló, hogy ezúttal valamilyen jelenségről beszél­hetünk. Úgy is fogalmazhatnék: a Csillagok háborúja nem önmagával egyenlő. Az ízlés, az igények, a divat "pontos mu­tatója. Vizsgáljuk még közelebbről összetevőit. Gondolom, a műfaj népszerűségében rejlik az egyik ok. Tapasztalatból tudom, hogy a tűdományos-fantasztikus iro­dalom újdonságait fiatalok és öregek egyaránt ronggyá- olvassák; a hozzánk eljutott sci-fi filmek —, az Űrodüsszeia kivételével — ugyancsak kedvező fogadtatásra találtak. Itt álljunk is meg egy pillanatra és elevenítsük fel a me­se főbb pilléreit. Zűr van az űrben — ezt adja tudtunkra az expedíció. A csillagrendszerben polgárháború dúl. A császár — Darth Vaderre és hadseregére támaszkodva — el akaja,nyelni a világot (ha nem is az egészet, mert ahhoz nincs ereje, de azért egy-egy égitesttel képes elbánni). Leila Organa ellopja a félelmetes Halálbólygő tervét éa a lázadóknak adja át. Vader megakadályozná az akciót, csakhogy — így stílusos a dolog egy vérbeli sci-fiben — időközben már betáplálták a robotba a titkos dokumentál ciót. R2D2 társával, C3PO-val együtt fogságba esik. Tulajdonosuk Luke Skywalker lesz. Számos fordulat, meg­lepetés, harc, ármánykodás, cselszövés, lövöldözés, vágta és csak a jóisten tudja, mi minden után a becsületes harco­sok diadalmaskodnak a zsarnokságot jelképező bázis fö­lött. A Csillagok háborúja látványossága — kiállításának pará­dés jellege — a másik vonzerő. Sci-fi is lehet unalmas, ka­landfilm is lehet érdektelen. George Lucas, az író-rendező remekül megtervezte az effektusokat. Szemkápráztató az attrakció — különösen a befejező blokkban. Az élő erők és tűzfegyverek tömeges bevetése jelzi a harc monstre arányait. Maradt hely a humor számára is (űrkocsma) s természete­sen ébredő vonzalmakról is tudósít az űrkrónika. A harmadik s'talán a leglényegesebb mozzanat: George Lucas jellegzetes amerikai antológiát állított össze alkotá­sában. Mindenből merített egy keveset: a westernből, a me­lodrámából, a musicalből, a mesékből — valamennyi for­rását lehetetlen megnevezni. Ennek megfelelően tipikusan hollywoodi ízű a mutatvány, bár szerencsére nem evezünk a giccs vizeire. Hogy helyenként naiv a sztori, más kérdés. Aki nem érzékeli, hogy fantáziaszülte űrhőskölteményt lát; úgyis elégedetlen marad — a logikát azonban efféle filmek­től fölösleges számon kérni. Bizonyára nem szabad megfeledkezni egy negyedik ténye­zőről sem, ezt pedig úgy hívják, hogy nyugati reklámhad­járat. A Csillagok háborúját — magam js tapasztaltam, ta­núsíthatom — apait-anyait beleadva propagálták a kapita­lista országokban: szinte a vízcsapból is a filmet népszerű­sítő mondatok, képek, szlogenek folytak ki. A kampány ka-' matozott és „begyűrűzött” hozzánk is, hiszen még el sem készült Lucas mester kreációja s»már mi is mindent tud­tunk róla. Ilyenformán mégis érthető a Csillagok háborúja diadaN útja. Most már csak az a kérdés, örüljünk-e ennek vagy szomorkodjunk miatta? Kár lenne eltúlozni a zajos mozi­szenzáció jelentőségét. Nézzük meg a filmet, aztán térjünk napirendre fölötte. Újabban felgyorsult az idő: hamarosan még frissebb divatokkal kell szembenéznünk.-8 -f a i a íegÉsgéhh helyről :JL UAiLflUtT ­A Videoton Rádió- és Tele­víziógyár az idei őszi BNV-a négy új termékét mutatja be. Képünkön: a Plútó nevű hordozható kéthang- szórós rádió, amely az idén már két vásá­ri nagydíjat is nyert. ő esőadásra szóló bérletakciók i • a filmszínházakban. Az ifjúsági mozibérlet biztosítja az általános, közép- és fő­iskolai tanulók, valamint a sorkatonák kedvezményes mozi- látogatását. A bérlet szelvényei — a korhatárrendelet és az iskolai rend­tartás betartásával — minden szabadon választott játékren­di előadásra érvényesek, és 1,— ill. 2,— Ft-os különbözet kifizetésével felemelt helyárú filmekre is beválthatók / FIATALOK! TANULÁS UTÁN LEGHASZNOSABB SZÓRAKOZÁS A FILM! VÁLTSATOK IFJÚSÁGI MOZIBÉRLETET! MINIJÉN BÉRLET MELLÉ REKLÁMTOLLAT KAPTOK AJÁNDÉKBA! A bérlet ára: 35 mm-es (normál) filmszínházban 24—, Ft 16 mni-es (keskeny) mozikban 18,— F< Kapható a mozipcnzíáraknál!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom