Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)
1979-09-15 / 216. szám
\ Emberek, szabályok, ügyintézők — Alig két hónapja — július 1-én — lépett életbe a szabálysértési kódex módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényerejű rendelet, amely tovább bővítette a tanácsok hatáskörét. Ezentúl sok olyan ügyben is a községházán, a városházán kell dönteni, ami eddig a bíróságokra tartozott. Például a becsületsértés, a magánlaksértés enyhébb eseteiben. Aztán eddig, ha valaki 500 forintnál kisebb értéket tulajdonított el, a törvény szerint szabály- sértést követett el; jt^fus 1- től 1000 forintra nőtt az értékhatár —, ameddig a lopás csak szabálysértésnek minősül. Mi tagadás, a tanácsi dolgozók nem fogadták osztatlan tetszéssel a változásokat. Mert — bár a 10 és fél millió magyar állampolgár közül csak elenyészően kevesen tartoznak a szabálytalankodók körébe — a helyi hivatalokban azért eddig is épp elég gondot, pluszmunkát okoztak a renitenskedők. Tavaly több mint 120 ezer szabálysértési feljelentés érkezett a tanácsokhoz. Ki a szemetet hordta a közterületre, ki a rádiót, a magnót bömböltette a szomszédai fülébe, egyesek „elfelejtettek” építési engedélyt kérni, vagy éppen nem vitték el a kötelező védőoltásra a gyereküket. Akadtak, akik a boltban „tévedtek meg”. Az együttélés írott és íratlan szabályait sokféle módon megszegték a múlt évben is. S a tanácsokhoz érkező bejelentések többsége megalapozottnak bizonyult, csaknem 80 ezer esetben bírsággal büntették a vétkeseket. HOGY KEVESEBB LEGYEN A „TYŰKPER” Az ügyek mögött temérdek hivatali munka rejlik. Minden egyes alkalommal meg kell hallgatni a feljelentőt, a vétkest, olykor a tanúkat is, gyakran a helyszíni szemle sem maradhat el; s még csak ezután következik a tárgyalás, az „ítélethozatal” a tanácsházán. Csupán érzékeltetésül említjük meg, hogy például a 45 ezer lakost számláló Érden évente mintegy 400 —500 ilyen apróbb, vagy bonyolultabb üggyel kell foglalatoskodniuk a tanácsiaknak. Most várhatóan még szaporodnak is az ügyek. Hogy mennyivel, erre csak következtetni lehet; a bíróságoktól átvett ügycsoportok révén mintegy 16 ezerrel. Ez a növekmény 1500 helyi tanács között oszlik meg. A legtöbb persze a nagyvárosoknak jut belőle, amelyek épp ezért státuskiegészítést kaptak. Ám a törvénymódosítás — a tanácsi dolgozók helyzetét megértve is — indokolt volt. A bíróságokra itt-ott már iel- emészthetetlen terhet rótt a sok-sok „tyúkper”; az állampolgárok jelentéktelen viszálykodásaihoz nincs feltétlenül szükség az igazságszolgáltatás apparátusára Azzal is mindenképpen egyet lehet érteni, hogy a társadalomra kevésbé veszélyes vétségek nyomán lehetőség szerint minél gyorsabban, helyben dönteni lehessen. A HELYSZÍNEN BÜNTETHETŐK Az államigazgatási dolgozók teendői várhatóan csakugyan gyarapodni fognak, de ezzel számoltak is a jogalkotók. Ennek megfelelően több könnyítő, egyszerűsítő intézkedést tartalmaz a módosított jogszabály, egyebek között a szabálysértések bizonyos eseteiben lehetővé teszi a helyszíni bírságolást. Például a tiltott helyen fürdőzők, a csendháborítók, a parkrongá- lók, az utcán szemetelők azon nyomban „bűnhődhetnek” —, amennyiben tetten érik őket a bírságolás jogával,, felhatalmazott tanácsi dolgozók, akik az eset súlyosságától függően 50—200 forint pénzbüntetés kifizetésére szólíthatják fel a szabályszegőket. Az intézkedésnek az a célja, hogy minél több ügyben elkerülhető legyen a hosszas eljárás. De hogyan is valósuljon ez meg a gyakorlatban? Többen hivatalbeliek közül is úgy vélték, hogy amolyan hatósági közegként lesben kell majd állniuk az utcán; ki dobja el az almacsutkát, a fagylaltos- papírt, a buszjegyet. Az ilyesfajta társadalmi őrjárat nem volna haszontalan Salgótarjánban sem, a tanácsi szakelőadók azonban így nem aprózhatják el idejüket, energiájukat. A jogszabály világosan kimondja, hogy az arra kijelölt dolgozóknak egyéb hatósági teendőjüket végezvén jogukban áll felelősségre vonni a szabálytalankodókat. Pécsett például 15 alkalmazottat bíztak meg ilyen feladattal, köztük útfelügyelőket, parkerdészeket —, gkik leginkább rajtacsíphetik az utak engedély nélküli felbontóit, a parkok, a játszóterek szennyezőit, rongálóit. És miért ne csöngethetne be, mohójuk az építési osztály dolgozója annak a kapuján, akinek a portája előtt építési törmelék terpeszkedik. A boltokat járó kereskedelmi ellenőr miért ne vonhatná felelősségre a helyszínen azokat, akik az üzlet ajtajában italoznak? EGYSZERŰBBEN, GYORSABBAN ■ Az ügyeket gyorsítja, hogy azokban az esetekben, amikor a feljelentést követően világos a tényállás, a szabálysértést elkövető sem tagad, nincs szükség tanúk meghallgatására, helyszíni vizsgálatra, vagyis amikor a formaságok megtakaríthatók — mellőzhető a hivatalos tárgyalás. Korábban ez csak akkor volt lehetséges, ha a kivetett bírság néni haladta meg az 1000 forintot. A bonyolultabb ügyekben viszont, amikor csakugyan szükség van bizonyítási eljárásra, „nyomozásra” — például egy áruházi lopás esetében —, most igénybe vehető a rendőrség közreműködése. A becsületsértési, magánlaksérté- si ügyek úgynevezett magánindítványhoz kötöttek; a feljelentőnek 100 forintot kell fizetnie illeték címén — amennyiben fellebbez 200 forintot —r, és 15 napon belül kezdeményeznie kell az eljárást. Ez azt szolgálja, hogy csak a valóban indokolt esetekben keressék fel a hatóságot. Az egyszerűsítéseik ellenére kétségtelen, hogy a tanácsiak dolga nehezebb lett. Kibővített jogi ismeretekkel, a törvény szellemében kell alkalmazniuk a szabályokat, amelyek július 1-től még szélesebb körre vonatkoznak —, szabálysértésnek minősül például a kerékpár és más hasonló úti alkalmatosság jogtalan igénybevétele; új elem a visszaélés az üzemi gépkocsival, a járműalkatrészek szakszerűtlen készítése, szigorú elbírálás alá esik a vesztegetés; a csúszópénzt kérő, illetve elfogadó állami, szövetkezeti dolgozó 5000 forintig terjedő bírsággal büntethető. A több feladat alighanem a falvakban okoz nagyobb gondot, ahol a nagyvárosokhoz hasonló létszámbővítésre nincs lehetőségük a tanácsoknak. Egyedüli megoldás az ott dolgozók felkészítéséről gondoskodni, mert már az apróbb falvakban is idejét múlt felfogás, hogy a vb-titkár értsen mindenhez. Olyan dolgozókra van szükség, akik nemcsak egy-agy munkamozzanatot ismernek, s akik olykor kisegítik egymást. A növekvő feladatokhoz a községekben is fel kell nőni. P. S. Békétlenül a Békével Fél nyolc lehet az idő, mikor még családi körben békésen üldögélünk a balassagyarmati Béke étteremben, ám a percek gyors szárnyalásával — egyre inkább békétlenül. Nem „zavar” minket a személyzet, s így van időnk környezettanulmányra. Asztalunk abroszának színe meghatározhatatlan. A hamutartóban csikkek, s tűzégette papírdarcbkák tömkelegé, ám — vonul tovább a tekintet — a szomszéd térítője káprázatos tisztán virít. (Talán csak azért, hogy jobban szembe tűnjék a rajta tornászgató légy?) A meny- nyezeten világító lámpatestek rég láthattak már portörlőrongyot, ha valaki pedig a mellékhelyiségbe kívánkozik —, hát megtalálhatja a mellékutcában, egy mázolt kapu védelmében. Tíz-tizenketten üldögélnek az étteremben. A pincér azonban, hosszas várakozás ellenére is, csak külön szántásra ballag hozzánk. Immár — vendégnek érezhetjük magunkat. .. Mondanom sem kell, békétlenül távoztunk a Békéből... (ok) Diákok o nyárról Végleg és visszavonhatatlanul vége a vakációnak. A tanítás kezdetét jelző csengőszó az iskolába szólította a diákod kát. Szeptemberben a gyermekek körében még gyakori beszédtéma a nyári szünet. Szé- csényben a nyolcadik osztályban ml is visszaidéztük a nyarat. Arról beszélgettünk, hogy ki hol dolgozott, mit jelentett számára' a munka. A kérdésemre, hogy kik vállaltak rendszeres munkát a nyáron, több kéz a magasba emelkedett. — A szécsényi termelőszövetkezet kertészetében dolgoztam — magyarázza Varga Róbert — uborkát szedtünk és szállítottunk a ZÖLDÉRT-nek. A szállítás az jobb volt, mint a szedés, mert akkor csak a kocsin kellett ülni. — Mire .költötted a keresetedet? — Nagyon szeretem az állatokat. Nyúltenyészetem van otthon. A pénzem egy részét az állatokra fordítottam, a télire élelmet vásároltam nekik. — Bizony nem volt könnyű az uborkaszedés — fonja tovább a beszélgetés fonalát Kovács Attila — a tűző napon dolgoztunk. Most értettem meg igazán, hogy mit jelent a munka. — És azt, hogy a pénzért meg kell dolgozni — teszi hozzá a harmadik uborkaszedő, Zsíros Zsolt. — A munka mellett a nyáron még mire jutott idő? — A szüleimmel üdülni voltunk. Otthon sokat játszottam, olvastam. Igazi nőies munkát vállalt az augusztusi hónapra Bo- rovszki Beáta. Több társával együtt a Háziipari Szövetkezetben rojtozott. — Nem volt nehéz munkánk. A társaságban jól éreztük magunkat. Elhatároztam, hogy jövő nyáron is munkál vállalok. Nagyon boldog voltam, mikor megkaptam életem első keresetét. Otthon többször is megszámoltam. Olyan jó érzés volt tudni, hogy ezt én kerestem. — Mire költötted a pénzt? — Az utolsó fillérig mind az 1200 forintot odaadtam anyukámnak. Az olyan jó volt, hogy most nem ő ad nekem, hanem én adok neki. — Én az ELZETT-ben dolgoztam — így Kanyó Erzsébet. — Nem volt- nehéz a munka, lakatokat szereltünk össze, csak egy kicsit unalmas. Máskor is szívesen vállalok a nyári szünetben munkát. Oravecz Attila „testhezálló” munkát nézett ki magának a nyáron. — A szécsényi ÉP; Budapesti fudősitóukfól t Halló 1 Salgótarján hívja Budapestet Bemutatjuk a belvárosi telefonközpontot A belföldi távhívóhálózatba több mint 130 várost és községet kapcsoltak be a múlt évtizedben. Az ország különböző részeiből — Aba- sártól Sopropkövesdig, Kaposvárból Miskolcig, a 06, majd a wáros, község körzetszámának tárcsázásával közvetlenül hívható a legtöbb budapesti és a vidéki távközlőállomás. Állandóan növekszik a nemzetközi és a belföldi telefon- forgalom. -A . hagyományos módszerekkel legalább 30— 60 percig tart, amíg a kapcsolás létrejön. Az automata crossbarrendszerű központokkal viszont 15—20 másodperc alatt létesül az összeköttetés. Természetesen ez attól is függ, hogy mennyire terheltek a vonalak, mennyire épült ki a korszerű telefon- hálózat. Ebben a lüktető hálózati rendszerben Budapest fogadóképessége lényeges szerepet játszik. Kiváltképp fontos a kapcsolat gyors létrejötte a Belvárossal, mivel itt van az ország közigazgatási, kereskedelmi, idegenforgalmi centruma. Napjában ezrével hívják vidékről a minisztériumokat, nagyvállalatok központjait, szállodákat, Tehát országos érdek, hogy a hivatalos és magánbeszélgetések minden zavar . nélkül, gyorsan bonyolódhassanak le. A belvárosi központot, hazánk egyik legnagyobb cross- barrendszerű telefonközpontját éppen három esztendeje, 1976 augusztusában adták át rendeltetésének. Budapest szivében, a Petőfi Sándor utcában hétszintes épületben kapott helyet az új magyar gyártmányú központ, amely túlterhelt, elavult, csaknem fél évszázados üzemet váltott fel. Kezdetben voltak műszaki gondok, amelyeket elsősorban az okozta, hogy szinte valamennyi állomás számát meg kellett változtatni a Belvárosban. Azóta azonban a szolgáltatás évről évre javult. Bizonyító adat, hogy a város központjában az egy állomás hibájára jutó üzem- kiesést az idén már 4 óra 30 percre sikerült leszorítani. Hogy . legyen viszonyítási alapunk: a budapesti átlag jelenleg 9 óra 20 perc, de sok központban még ennél is több az üzemkiesés. Az új üzem átadása óta a másik kedvező változás: jelenleg csupán 2743 a telefon, igénylők száma a Belvárosban. Ez elenyészően kevés, különösen, ha ahhoz viszonyítjuk, hogy Budapesten több mint 173 ezren várnak évek óta telefonra. Az üzem 24 ezres kapacitása ma még nincs teljesen kitöltve. AZ EGÉSZ ORSZÁGBA A belvárosi központban a Különleges országos igényeket is kielégítik. Hatféle szolgáltatást nyújtanak magneSZÖV-ben a szerelők mellett dolgoztam. Lehet, hogy ha a nyolcadik osztályból kimaradok, valamilyen hasonló szakmát választok. — Én a vízvezeték-szerelők mellett dolgoztam. Megfigyelhettem a gyakorlatban mindazt, amit fizikából tanultunk. A gyakorlati órán szerzett ismereteimet a munkában fel tudtam használni — vélekedik Verebesi László. — Nehéz volt, amit csináltál? — Egy kicsit szokatlan volt, de azért ki lehetett bírni. Azt hiszem, hogy nekünk, akik most belekóstoltunk a munkába, könnyebb lesz . felnőttkorunkban megszokni az állandó és rendszeres munkavégzést. — Nekem különböző karútokat kellett» megadott szempontok szerint csoportosítani. Nem volt rossz, csak egy kicsit unalmas — vélekedik a nyári tevékenységéről Hudácskó Mónika. Gajzinger Ferinek nem a legjobbak a tapasztalatai, — tofóraszalagról. Ide futnak be a meseszolgálat, az országos és budapesti időjárás-előrejelzés, a telefondoktor, és a testnevelési tanácsadó hívásai. Bizonyos napokon innen A tsz kertészetében dolgoztam. Több mindent csináltunk, de még egyszer nem mennék oda. 'Nem jó kint a napon, a melegben dolgozni. — A tanulás könnyebb? — Egyik sem könnyű. Gyermekek nyilatkoztak a munkáról: arról a tevékenységről, amelyet most végeztek hosszabb ideig felelősségteljesebben először. Arról a tevékenységről szóltak, amely felnőttkoruk egész létét átfogja, életük tartalmát meghatározza. Eltérő módon, de őszintén nyilakoztak a munkáról. Ezek a ^gyermekek a nyáron sokezer társukkal együtt gondolatban és tettben egy kicsit közelebb kerültek a munkához. Munkavégzés közben sikerült megsejteniök, hogy a pénzért dolgozni kell; hogy az egész életünk és létünk alapja a munka. f. sz. közlik a totó- és lottóeredményeket —, a pontos időt is innen jelzik. Ez utóbbit havonta csaknem másfél millióan tárcsázzák. S, hogy pontos-e a belvárosi pontos idő? Az órákat minden reggel gondosan ellenőrzik, ha szükséges, beállítják, a párizsi időjelzés alapján. Egyébként a belvárosi pontos időt veszi figyelembe a Magyar Rádió, a MÁV; a vidéki telefonközpontok „óráit” is ehhez igazítják. KONTÉNERKÖZPONTOK Az üzem 24 ezres kapacitású, amely ma még nincs teljesen kitöltve, mégis most újabb 16 ezer állomással bővítik. Így enyhíthetnek a főváros égető telefongondjain, amely kihat a vidéki hál - zatra is. Egyebek között r. - hány túlterhelt üzemből s átvállalnak majd állomás - kát. A bővítés lehetőséget si arra is, hogy több kihelyező t konténer-telefonközpontot h ■->- lyezzenek el a város külön' - ző központjain. Tervezik tóvá -- bá. hogy ide csatolnak újabb t rületeket: elsőként a Rákóczi út, József körút, Üllői út es a Múzeum körút által, ha tárói í városrészt. Á. É. NÓGRÁD — 1979. szeptember 15., szombat 5
