Nógrád. 1979. augusztus (35. évfolyam. 178-203. szám)

1979-08-14 / 189. szám

Kiállítás

a Napra?zi Múzeumban

Gyermek élet a rég) magyar faluban címmel láthatnak kiállítást a Néprajzi Múzeumban

Mezőkövesdi kisbabaöltözet Sárközi kislányöltözct gyér'

mekszövőszékkel

Balett Nazim Hikmet műveiből

Az üzbég akadémiai opera- Arif Melikov zeneszerző, az és balettszínház társulata a Azerbajdzsán SZSZK népmű- Lenin-békedíjas török író, Na- vésze és a színház főkoreog- zim Hikmet librettója alap- ráfusa, Galija Izmajlova, a ján színpadra állította a „Le- Szovjetunió népművésze. Va- genda a szerelemről” című lamennyi főszerepet a kollek- táncjátékot. A mű szerzői: tíva fiataljai táncolják.

(13.)

Zoltán még mindig a meccs miatt bosszankodott— Legalább az a bődületes

löket tálát volna be, amit Medve szúrt a pipára.

— Mert mindegyik bombagólt akart lőni — csűfondá- roskodott Danka a csalódást okozó futballistákon. Mintha az apró kis gólokat nem adná meg a bíró.

Paula felismerte a pillanatot. Óvatosan átállította a váltót.

— Itthon mindenesetre százszor érdekesebb volt.

— Kivételesen! — toldotta meg titokzatosan Dezső.

Majdnem irigykedett a fiatal tanár, hogy valami kellemesről maradt le. Hálás derűvel helyeselt a kőfaragó- sógornak.

— Igazatok van. Fene vigye azt a rossz meccset. Minden ballábas átadásnál azzal vigaszaltam magam, hogy nincs semmi baj. Kész a házunk!

A mérnöknő sugározva gyönyörködött nyurga, csupa lendület férjében. Szerelmes kedvességgel felelt a büszke kijelentésre— Ahogy vesszük.

Hökkenten fülelt feléje

Dánka.

— Ahogy vesszük?...

— Igen. Mert hátha nem kész — bizonygatta neki mókázva Edit.

Paula sietett a folytatással.

— Például a központi fűtés. Meg a járdabeton az udvaronDezső újabb ütőhangszert kapcsolt a zenekarba:

— Meg az alapozás. Sőt. Esetleg a telken is lehet még vitatkozniHagyta Danka Károly, hogy elernyessze a nevetés. Valami alattomos balsejtelem azonban útját állta a nevetésnek. Ezt az ágaskodást nyugtató rábeszéléssel kísérelte meg lecsendesíteni Paula, akinek sehogy nem állt jól az édesded beszéd.

— Nézd, Károly. Kínálkozik egy szerencsés lehetőség. Használjuk ki. A mi családunk sokra képeg. Bebizonyítottuk. Muszáj nekünk lerongyolódva örülni az új házunknak? Ezt eladjuk szépen és építünk helyette másikat, így aztán házunk is lesz, meg pénzünk is. Hát nem nagyszerű?. . Düledezve fordult körbe Danka, aztán tekintetével

i NÖGRAD - 1979. auguutus 14L, kedd

Képernyő előtt

Gombó kinn

Az igazi nagy-gazember Gombó (valamennyi Gomból, aki megtalálta a módját, hogy közösségi társadalmunkban hivatali segédlettel (mert ismeri a „dörgést”) érvényre juttassa egyéni érdekeit. Szemben mindenféle egyéb érdekkel. Meg is van az eredménye; a ház. a nagy kert. a Mercédes a garázsban és így tovább — a nagyösszegű takarékbetétig. Mindezt sze- rezehette volna becsületes úton, munkával is De nem szerezte, hanem miként mi is láttuk, egy kerékpár vásárlásának ügyködése közben — egyéni gazdagságát a 'jó helyzetfelismerésnek a lehetőségek még törvényes keretek közötti, mégis, arcpirítóan aljas, száztíz százalékos kihasználásának köszönheti.

Gombó kinn van — ez a címe. s egyben kulcsmondata is Rákosy Gergely a múlt hét csütörtökjén bemutatott tévéjátékának, amelyet Vár- konyi Gábor rendezett. A játék azért is figyelemre méltó, mert két új arcot, két pályakezdő színészt ismertünk meg, a főszerepeket játszó Fazekas István (Szúrni) és Balkay Géza (Veréb) személyében. Gombét Öze Lajos alakította a szó legnemesebb értelmében. Kiemelkedő szereofor- málással tűnt ki Kállai

Ilona, a társbérlő, és Bencze Ferenc, a raktárvezető nagyszerű megjelenítésével.

Mi van ezzel a Gombóval? Hogyan válhat ez az egyszerű ténymegállapítás (Gombó kinn van) olyan kulcsmondattá, amely a játék elején elhangozva semmitmondó, a játék végén újra kimondva a néző gondolatsorát, a továbbgondolkodás zsilipjét nyitja és kényszeríti az állásfoglalásra: Gombónak nem kinn, hanem — bent, a rács mögött a büntetésvégrehajtás kapu - in belül lenne a helye! Régen megérett a zacskóragasztásra, vesszőfonásra. De ő, kinn van. És ki van bent? Természetesen a film végére „bekerül” Szúrni és Veréb, a két mai fiatal (ahogy őket nevezni szokás). A meggyőződés Gombó úrral kapcsolatban hosszas dramaturgia eredménye (hosszas, jól motivált, de nem unalmas.) Idősek és fiatalok kapcsolatának, gyerekek és szülők együttélésének (együtt-nem-élésének) buktatóit sorra felmutatja a tévéjáték. Szinte előre látható sorrendben követik egymást azok az események, amelyek végül is törvényszeT rűen (megint csak közhelyigazsággal szólva) a tiltott határátlépés kísérletéig, a kerékpárlopásig hajtja Szumit

van

és barátját. Való igaz, és e2 az író érdeme elsősorban,

hogy bár a két fiatal megsértette törvényeinket — ro- konszenvünkeí megsem veszíti el egyetlen percre sem. Mert egy-kéí dologban tilosba tévedtek, ugyan, de alapvető szándékuk (anyát találni, helyet a világban, életet, amelyben önmagukat valósíthatják meg) mindenki számára elfogadható. Ilyenképpen akár tanmese is lehetne Rákosy Gergely játéka. Mégsem az.

Nem elsősorban, az ismert szerző úgynevezett ..sajátságos világítása”, hanem éopen a Gombó úrral történő ellen- pontozás miatt. Azaz, az ösz- szehasonlítás kényszerítő hatása miatt. Mert a „Szülők, nevelők egvmás között” tartalmú történések (íme. ilyen a rossz gyermeknevelés, a rossz családi élet!) a kulcsmondathoz vezető leer ék pár- vásárlás. és Gombó úr figurája nélkül — mégiscsak tanmeseszerű lett volna. Ez, azonban az író magánügye, magáneredménye. Az egyensúly iránti fokozott érzékenység, a megvalósítani tudás méltányolható képessége. Ami számunkra sokkal fontosabb, hogy a játékot nézve gyakorta kerülünk az azonosítás (önmagunkkal azonosítás)

kényszerébe az önző apát, a féltékeny mostohái, az örökké fáradt, anyát, az apa helyére betolakodó mostohaapát, a helyeztet kihasználó öregedő társbérlőnőt, az igazi emberi viszonyokat teremteni képtelen új munkavezető. Gombó úr kapzsiságát nézve. Mindezekkel szemben mire mehet vajon, két akármilyen jószándékú fiatal a kamaszkori álmok megtévesztő-megfoghatatlan „a rany tartalékai val” ? Kikezdhetetlen, „kegyetlen világ” amelyben nagyon sokan vergődnek fiataljaink közül, groteszk erőlködéssel a jobb után, a saját élet Kiharcolásáért. Rákosy Gergely sokat ad a motiváltságra, arra, hogy szereplőinek cselekedetei, jelleme sokoldalúan hitelesített legyen, de közben nem feledkezik meg a legfontosabbról; nem sztorit, hanem elsősorban jellemeihez képest is gazdagon motivált, illusztrált társadalomrajzot akar megmutatni! Amelyben fontos motívum az emberi kapcsolatokban fellelhető (mit fellelhető, szemet kiverő) közömbösség, az elfoglalt, vagy hiányzó apák, anyák, az önzésbe fulladó életek, a kapzsiságot életerénynek feltüntető karakterisztikus, (éppen ezért nem egyedül jellemző) a fiatalok társtalanságát megmutató sorsok összessége. Minderre az ironikus írói válasz, amely cím és kulcsmondat is egyben : Gombó kinn vann...

(X. Pataki)

Móricz-művek a moziban

A história s az irodalom hírneves alakjainak jubileuma manapság nem múlhat el statisztikák, adatok közlése nélkül. így van ez napjainkban is, amikor Móricz Zsig- mond születésének centenáriumát ünnepli az ország.

A közelmúltban Nyíregyházán rendezett nemzetközi műfordítói tanácskozás egyik előadásában elhangzott; Móricz 21 regényét és elbeszélését 24 nyelvre fordították le. Mindez 81 idegennyelvű kötetben jelent meg. Nyilas Misi története, a „Légy jó mindhalálig” 12 nyelven 17 kiadást ért meg.

Szabolcs-Szatmár megyei Tiszacsécse nagy írófiának munkássága szerencsésen egymegkapaszkodott a mázsás Burján Zoltánban.

— Ez igen. Amíg meccsen van az ember, addig itthon rúgnak gólt neki.

A feltétlen odaadástól ajzott Paula lelkesen magyarázta neki:

— Bármikor megkapunk lakásodként négyszázezer forintot. Ebből viszafizetjük a kölcsönt és ha új telket veszünk, a törlesztés és a vásárlás után is marad mindegyikünknek legalább három- százezer forintja. Ennyi pénzért érdemes még nyolc hónapot közösén dolgozni. Végre beszerezhetünk mindent, ami kell. Kocsit is, akár Peuge-ot, ha úgy tetszik. Modern ruhákat veszünk, utazúnk, szórakozunk. Csak az találhat ebben kivetnivalót, aki fél a munkától.

— Akkor én nagyon-na- gyon félek — mondta elutasítón Danka. — De hát másnak is van véleménye. Hagyjátok már nyilatkozni Zolié- kat. Elvégre lakástulajdonosok.

Hálaadó szeretettel és csattogó tenyérrel vágta hátba öccsét a kőfaragó.

— Zoliék miatt nem aggódom. Olyan az én öcsém, hogy a falon keresztül is meglátja a hasznát. Rózsi pláne megért bennünket— Várj — próbált gondolkodó képet vágni a kövér kőműves, mintha éles esze lenne. — Hadd törjem egy kicsit a kókuszomat. Hát ahogy vesszük. így az első hallásra mintha lenne benne fantázia. Isten bizony. Na Rózsikám, szólalj fel te is a taggyűlésen. Hallottad, az a kérdés, hogy kire szavazzunk.

A jámbor asszony tompán nézelődött. Szeme, arca nem árult el egyebet, csak az önkéntes, jóhiszemű kiszolgáltatottságot.

— Nekem eddig is úgy volt jó, ahogy a család akarta..

Edit úgy érezte, most jött el az ideje, hogy összegezzen. Biztos pozícióból, éles tekintettel figyelte férjét.

beesett a mozgókép világszerte tapasztalható karrierjével. Maga Móricz is elismeréssel szólt a filmben rejlő művészi lehetőségekről. Sőt, az első celluloid szalagra vitt regénye filmforgatókönyvének megírására is vállalkozott, így hát természetes: a szakemberek gondos és minden részletre kiterjedő pontossággal feltérképezték a Móricz- alkotások történetét a film világában. Somogyi Lia, a Hungarofilm főmunkatársa statisztikájának tulajdonképp ezt az címet is adhatnék: Móricz a moziban...

Az író első műve 1935-ben jelent meg a filmszínházakban. Ekkor a Móricz írta forgatókönyv alapján Deésy

— Akkor tulajdonképpen öten már döntöttünk is- Mi a

véleménye a kisebbségnek?

A tanáron csak a tétova . tűnődés, a kedvetlen viselkedés látszott.

— Mármint a kisebbség?... Egyelőre a legnagyobb zavarban van.

Férje örök vitatkozási hajlamára célozva kedveskedő fölénnyel szólt Edit:

— Ez meglepő.

— Édesapád mit mond?

— Bevallom, ő is a kisebbséghez tartozik.

— Pedig ő is lakástulajdonos.

— De hallgatni fog ránk — jelentette ki Edit máris győztesen.

Az állítást épp ily magabiztosan tagadta a tanár.

— Most az egyszer aligha.

Paula az öreg Burján ellenkezését kicsinyéivé próbált hatni az okvetetlenkedő tanárra.

— Kitelik tőle, de nem valószínű. Remélem, a józansága ezúttal is nagyobb lesz, mint a konoksága.

— Szóval zsarolni akarjátok? — vette elő epésebb kedvét Danka Károly.

Dezső vésztióslón nyalogatta pipája csutoráját, mégsem lépett arénába. Edit intette is a tekintetével, hogy maradjon nyugton. Inkább maga próbálkozott panaszkodó kérle- léssel.

— Most nem az apánkról van szó. Hanem rólad, ötünknek az a véleménye, hogy érdemes nekivágni. Erre te tüntetve ellenzékbe vonulsz. Könyörgöm, légy belátással. Ne ellenkezz velünk...

— Ügy is van! — ejtette oda pont gvanánt a bunkót Zoltán, aki a frissen meggyő- zöttek hevességével kelt a terv védelmére. — A családi békét senki ne merje bántani. Keccselünk újra és kész!

Rózsi úgy féltette férjét, mintha az zsenge nebáncsvi- róg lett volna.

Már megint beleártod magad?..}

Alfréd rendezésében Somogyi Erzsivel, Jávor Pállal, Berki Lilivel és Gózon Gyulával a főszerepekben a „Nem élhetek muzsikaszó nélkül”-t vetítették. 1936 két Móricz-mű megfilmesítését hozta. Először a Székely István rendezte „Légy jó mindhalálig”-ot mutatták be, majd a „Komor ló” című novella alapján készült „Hortobágy”-ot. Az utóbbi érdekessége, hogy benne amatőröké volt a főszerep: hortobágyi csikósoké, gulyásoké.

1942-ben ZilShy Lajos írt forgatókönyvet a „Szép csillagából. Rá egy esztendőre a „Kerek Ferkó”-t tűzték a mozik műsorára. 1943-ban pedig Tersánszky Józsi Jenő forgatókönyvéből a „Sári bíró”-t.

A mamlasz boldogok gyengédségével mentegetőzött a kőműves:

— Valamivel ezután is foglalkoznom kell, kiskutyám. Megölne az unalom.

Danka lehangoltan fejezte ki fonák elismerését:

— Te legalább őszinte

vagy.

— Velem aztán ne kötekedj, mert megjárod!

— Rendben van — állt eléje megadón a karcsú Danka.

— Nyugodtan üss le.

Zoltánban kétségtelenül nagyobb volt a jóérzés, mint a lángelme. Viszakozva szájait.

— Attól, hogy melós az ember, még lehet gógyija. Igenis jól jön adohány. Bízd csak ránk. A Burjánok ehhez jobban értenek. Ha nem szí- vóskodsz annyit, rajongani fogok érted. De ha raplis- kodsz, isten bizony úgy csinálok veled, ahogy a rossz fattyákkal szokás.

— Kecsegtető kilátás. De ha nem haragszol, emlékeztetnélek, hogy véletlenül éo- pen az én lakásomban vagyunk. Itt még te sem ígérheted be a rokoni verést.

Ezt nem kifogásolhatta Zoltán. Türelmét mégis elvesztette, mérgesen ágált:

— Vastag vagy, édesapám!

— Tovább nem jutott. Feleségére förmedt. — Gyere innen, kiskutyám. Inkább La- iosmizsére járok vendégségbe. minthogy ide még egyszer betegyem a lábam.

Az elhatározáshoz méltó haraggal vonult ki. Rózsi szeppenten követte. De őnem akart örökre távozni. Esde- kelve szólt a morcosán hallgató rokonokhoz:

— Nem érdemes veszekedni. .. Hiszen olyan szépen megvoltunk eddig, Jussatok dűlőre valahogy...

Figyelemre se méltatták. Ahányan voltak, annvi felé néztek, csak a távozó Rózsira nem.

(Folytatás)

A felszabadulás után 194S- ban forgattak először Móricz- filmet. A „Forró mezők” premierjét (forgatókönyv-írója Várkonyi Zoltán volt) 1949. március 26-án rendezték. Ugyancsak ebben az évben Deák Sándorral a főszerepben az „Űri muri”-t, majd 1954-ben a „Rokonok”-at vitték filmre. 1957-ben Cseres Tibor írt Móricz-műből filmforgatókönyvet. így született meg az „Égi madár”. Az alig- hanem máig is a legnagyobb Móricz-filmsikert, a „Légy jó mindhalálig”-ot 1960. október 27-én mutatták be a filmszín-í házak. (Forgatókönyvírója Darvas József, rendezője Ra-4 nódy László.)

Tizenhat évi szünet után ismét Ranódy vállalkozott Móricz-mű adaptálására. Ö a

rendezője, Sára Sándor az operatőre, Czinkóczi Zsuzsi pedig a főszereplője az „Árvácskádnak. A sort végül a tavalyi „Nem élhetek muzsikaszó nélkül” zárja. A statisztika számon tart még két Móricz-kisfilmet — mindkettőt Molnár Tiborral a főszerepben. 1940-ben Jókai Mór „Sárga rózsá”-jából maga Móricz írt filmforgatóknyvet.

Néhány szót a Móricz-fiH mek nemzetközi fogadtatásáról : a legnépszerűbb kétségtelenül a „Légy jó mindhalálig”. A Nyilas Misit megszemélyesítő Tóth Laci már a bemutató évében elnyerte a San Francisco-i fesztivál leg-, jobb gyermekszínészének díját. A film sikerrel állta a próbát a melbourne-i, a sid- neyi, a stratfordi és a La Plata-i fesztiválon is. Az „Árvácska” Karlovy-Varyban vitte el a pálmát, azaz a fődíjat, Teheránban az ifjúsági filmek fesztiválján pedig Czinkóczi Zsuzsi kapta a legjobb szereplő díját. Tavaly az „Árvácska” Karthágóban aa Ezüst Aladdin-díjat érdemelte ki.

A Móricz-művekből készült mozifilmek vetítési jogát egész sor ország televíziója vásárolta meg. A „Légy jő mindhalálig”-ot 29, köztük hongkongi és Fülöp-szigeteki, az „Árvácská”-t pedig 12 tv- állomás sugározta.

Végezetül a Móricz-filmek szereplőiről. A színésznők közül Tolnay Klári alakított legtöbbször Móricz-főhőst. Három filmben működött közre.' A családok „versengéséből’* alighanem a Szirtes-família kerülne ki győztesen: az apa,' Ádám két Móricz-filmben jelent meg a filmvásznon, lánya, Ágnes pedig a legutóbbi megfilmesített Móricz-alkotás} a „Nem élhetek muzsikaszó nélkül” Pólikájaként kerül majd be a hazai filmek lexikonjába.

Kalcuda Zoltán