Nógrád. 1979. augusztus (35. évfolyam. 178-203. szám)
1979-08-12 / 188. szám
„Ki pártolja az Öreget ?” Amire nincs törvény ÖZVEGY L. Istvánná utolsó lehetőségként fordult a* újsághoz. Ahhoz szeretne hozzájutni, ami az övé. — öt évvel ezelőtt megörököltem az édesanyám házát, öreg vályogház, szoba, konyha, kamra, öten lakjuk. A fiam, menyem és két unokám. A fiam, azonban épített magának a község más részén egy szép nagy új házat. Már több mint egy éve megkapta rá a lakhatási engedélyt, mégsem költözik oda. Igaz, többet vannak ott, mint nálam. Sokszor ott is alszanak, de még mindig nem jelentkeztek ki tőlem, s a szobát, az egész lakrészüket zárják előlem. Én beteg, öreg asszony vagyok — teregeti az asztalra a sok orvosi leletet — tessék, nézzék meg, hogyan kell élnem a saját házamban. Folytatódjék a beszélgetés a helyszínen, F. nagyközségben. Aki belép a kapun, ka- cattal teli udvart pillant meg. Egykori játékok, kerékpár földi maradványai, az udvar sarkában nyúlól. Mellette ösz- szerótt épületben ugyancsak nyúlketrecek, még hátrább drótfonattal keretezett baromfi- udvar. A nyulak rezidenciája előtt kutyaházikó. Lakója nem épp házőrző módra viselkedik. Csak némi noszogatásra, pár falat reményében óvakodik elő. Látnivalóan szenved. Mikor megfordul, kiderül, mitől. Beteg. Hátsóján tenyérnyin kivirít az élő hús. — Ha csak ránézek a kutyára, a rosszullét kerülget. A sok, állat mind az övé. Nekem csak kényelmetlenség. Ilyenkor melegben büdös is, meg jönnek rá a legyek. Az óllal szemben nyílik az az ajtó, mely mögött a régi parasztház kamrája volt. Ez L. néni „rezidenciája”. Fényes délben is félhomály uralkodik benne. Nyilvánvalóan nem lakhelynek készült. Világítani petróleummal, vagy gyertyával lehet. A helyiség különben szobányi. Asztal, székek, két heverő — „néha meglátogat a lányom és a vejem, ók nem P.-n élnek” — s egy konyhaszekrény a berendezés. Ez utóbbi fiókja félig kihúzva, tele gyógyszerrel. Még egy helyiség áll az idős asszony rendelkezésére, egy toldalék, födém nélküli, eternittetős, kívülről vakolatlan épületrész, mely tüzelő- taktárul, kamrául és minden egyéb célra használatos. A ház utca felől eső, ablakos helyiségei lelakatolva. — Szeretném bevezettetni a villanyt. A fal vályog, azt is rendbe kellene hozatni, de még csak nem is láthatom, nem eresztenek be. Elmentem a tanácshoz, hogy segítsenek rajtam, hogy költöztessék át. Arra hivatkozik, hogy azért nem megy, mert még nincsenek lefestve az ablakok. Tes- sék mondani: lehet erre hivatkozni? A TANÁCS — a szabályoknak megfelelően — azt válaszolta, hogy mivel L. néni fia az édesanyja házában van állandó lakosként bejelentve, nem illetékes az ügyben, forduljon a néni a bírósághoz, pereskedjen a fiával, ö azonban sem egészségileg, sem idegileg nincsen abban az állapotban, hogy egy efféle pert végigvigyen. — Fordulhatok én akárhová, ki pártolja az öreget? A fiam meg haragos ember. A lányom férje próbált vele beszélni, de rögtön kiabálni kezdett vele, az meg halk szavú ember, nem szereti a hangoskodást, nem tudta meggyőzni. — Szép a fia háza, L. néni? — Biztosan szép, én nem tudom, nem jártam benne. Nem hívott. Nem vagyunk jóban. Néha úgy érzem, azért csinálja az egészet, hogy még jobban tönkretegyen. A ház valóban szép. Fehér vakolatán csillog a napfény. A kapuba két kisfiú. — Itt laktok, gyerekek? — Még nem! — hangzik a konok válasz. Vélhetően nem először. A tulajdonost általában itt lehet megtalálni... A fiai hívására most is azonnal előkerül. Sötéthajú és szemű, indulatos, 35 év körüli férfi. — Nézze, az anyámmal nem lehet kijönni, mindenkivel piszkálódik. Szegény jó nagymamával, akié az a ház volt, vele is mennyit pöröltl Azután, amikor meghalt, én te- mettettem el! Ezzel biztosan nem traktálta!. Mindezt a leendő előtérben mondja, ahol egy felbakolt ajtón szárad a festék. A két szoba közül az egyikben a fal mellé támogatva száradó, frissen festett ablakok. A másikban egy mini televízió, diavetítő egy halom filmmel, lemezjátszó és rádió, valamint a szoba közepén a parketten kabátokból, takarókból hevenyészett derékaljak. — Itt is alszanak? — Nem! Illetve megesik, amikor nem vagyok éjszakás. Meg munka közben is le kell dőlnöm valahol, ha elfáradok. Nem? — Egy éve van engedélye rá, miért nem költözik ide? — Láthatja, hogy nem vagyok még kész! Festenem kell az ajtókat, meg vUlupálozom itt az ablakkeretet, -tokot, bemenne a szobába is a szag! Meg van még itt munka. Minek porozódjon a bútor. Erre a helyiségre pedig a festéshez feltétlenül szükség van, addig le sem parkettázom. Egyszer próbáltam kinn a szabadban festeni, jött egy kis szél, minden poros lett. — önt egy hónapja behívatták a tanácsra, hogy megkérdezzék, mik a szándékai. Akkor. úgy nyilatkozott, hogy a parkettázás már kész, a festést elvégzi és hamarosan költözik. Megmondaná egy kicsit konkrétabban, mit jelent önnél, .hogy hamarosan? Mikor szándékozik átadni az édesanyjának azt, ami végső soron az övé? — Most már azután hagyjon békén! Én annyit dolgozom, amennyit csak bírok! A vasúton is sok a munka. Hol nappal, hol éjjel van szolgálat. Jöjjön ide segíteni, ha magának olyan sürgős! Mit gondol? Én a napot lopom? Még itt van hátul a kert is! Abba is kellett ültetni, kapálni. Majd kész leszek a festéssel! NEM KÉTSÉGES, nagyon sok munkába kerül, míg elkészül egy ház. Aki az utolsó simításokkal maga akar végezni, az nincs irigylésre méltó helyzetben. Az sem előírás, hogy anya és fiú köteles egymással jó viszonyban lenni, bár ennek hiánya emberileg szomorú. Mégsem hiszem, hogy mindez csak így történhetett volne, Egy kis jószándékkal, rugalmassággal a fiú a lakás egy részét — sőt nagyobb részét — hónapokkal ezelőtt lakhatóvá tehette volna. A jószándékra azonban nem kötelez a törvény. —g.— Novoszibirszkben is épül a metró Az első metró építését kezdték meg nemrégiben a Szovjetunió keleti részén, Novoszibirszkben. Az Ob menti város jelenleg Szibéria legnagyobb ipari, tudományos és kulturális központja, lakosainak száma meghaladja az 1 millió 300 ezret. Novoszibirszk egyúttal fontos tranzitállomás: két repülőterére, vasút! és autóbuszpályaudvarára, folyami kikötőjébe naponta mintegy 100 000 utas érkezik. Az Ob két partját jelenleg két közúti, két vasúti híd és a vízi erőmű gátján épült autóút köti össze. A tömegközlekedés iránti igények növekedése indokolttá tette a metró építését is. Az első, 13 kilométer hosszú metróvonal 1985-re készül el, és az Ob sűrűn lakott bal- és jobbparti kerületeit köti majd össze. 11 állomása lesz. A munka nagy részét üzbeglsz- táni metróépítők vállalták. Ezzel viszonozzák azt a segítséget, amelyet a taskenti földrengés után Novoszibirszk nyújtott az üzbég főváros lakóinak. Taktikázó friss diplomások • Lesz-e orvos vidékre ? ;,A napi gyógyítási gyakorlatban lépten-nyomon meggyőződik róla az ember, mennyire hiányzik vidékről az orvos. Sokszor olyan bajjal hoznak a klinikára gyereket, amit otthon is meggyógyíthattak volna. Ha lett volna hozzá szakorvos”. A kijelentés a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. számú gyermekklinikájának ifjú tanársegédjétől ered. Nyomban hozzáteszi: nem is akad olyan medikus, aki kétségbe vonná ezt. Sőt, mondja is, hogy kell vidékre is az orvos, de — nyomban hozzáteszi — miért éppen én? Az idei pályázatok első tapasztalai ugyancsak erről a felfogásról árulkodnak. íme, néhány példa: Bács megye meghirdetett 45 állására 1, a borsodi 05-re 5, a zalai 32-re 3, a vasi 27-re összesen 2 jelentkező volt. A többség budapesti állást, lehetőleg úgynevezett nagy szakmában — belgyógyászaton, gyermekgyógyászaton, sebészeten, szülészeten — igyekezett elnyerni. Egy-egy állást — például az épülő dél-pesti kórházban — olykon hetvenen is . Hasonló látszómú jelentkezőre akad példa vidéken is. De egészen más indítékkal. Egy Békés megyei fogorvosi állás tömeges pályázóinak esete már tavaly is élénk sajtóvisszhangot keltett. Hasonló furcsaságban az idén sincs hiány. Előfordult, hogy 40—50- en pályáztak meg egyetlen állást. Félreértés ne essék: az elutasítás biztos tudatában. A felmentés reményében. Közelebbről: a Bács megyei Har- tán hirdetett állásra 32 fogorvos jelentkezett. Odamenni azonban csak egyetlenegy akart. A többi tehát a kinevezés veszélye nélkül pályázhatott. Hogy mi ebben a „pláne”? Három visszautasított pályázattal a tarsolyában elérheti a friss diplomás, amit akart: felmentést a pályásat alól. És akinek van megfelelő anyagi kitartása, képes kivárni az időt, amikor elnyelheti a kiszemelt állást. Ennek az ügyeskedésnek két tényező kedvez. Az egyik — ez érthető — a jelölt szociális helyzete. Érthető, ha a fővárosban végzett családos medikus viszolyog feladni lakását és két gyerekkel, esetleg nem orvos házastársával nyakába venni az országot. Nem beszélve arról, hogy a vidéki állások közül csak a körzeti Űj otthonba költöztek „Lakásfoglalók” a Besztercén Több mint száz család „boldogsága". Az ablakokra felkerültek a függönyök, az erkélyeken virág. A lépcsőházakból ki- és berohangálnak a gyerekek, kismamák babakocsit tolnak. A nemrég átadott házba a lakókkal együtt „beköltözött” az élet. A salgótarjáni Beszterce- lakótelepen az elmúlt kót-há- rom hétben egymás után álltak meg a teherszállító kocsik, cipekedték a bútorokat, Ismerkedtek a jövendő szomszédok. Űj házat adtak át, több mint száz család érezte legboldogabbnak magát a költözködés, a „honfoglalás”, a rendezkedés, bútortologatás óráiban. * Toporgunk a harmadik lépcsőházban, aztán találomra becsengetünk az első emelet négyes számú ajtaján. Bajszos fiatalember nyit ajtót. — A feleségem éppen leszaladt a boltba, rögtön jön. Tessék, fáradjanak beljebb. Gasparln János, az Ingatlan- kezelő vállalat főenergetikusa. Nevét mégsem innen ismerik sokan, hanem abból, hogy az STC vívója. Nem is akármilyen. Tizennégy esztendeje forgatja a tőrt, sok nagy verseny hőse volt már, Zagyvapálfalván laktak, a férfi szüleinél. Külön szobájuk volt, az igaz, de a két kislánnyal, Zsuzsival és Orsolyával mégis szűknek bizonyult. A felesége tanárnő a Mali- novszkij úti iskolában. Mindketten hazaviszik a munkát esténként. Szinte művészet volt összeegyeztetni, hogy dolgozni, aludni, kikapcsolódni is lehessen. — Saját lakásra vágytunk, ez természetes, öt évig vártunk a kiutalóra. Amikor megkaptuk, a feleségem, én is azon* nal szaladtunk a lakáshoz. Szereztünk egy tehertaxit, még A vívótőr is a „berendezéshez” tartozik. aznap felpakoltuk minden cuccunkat, aztán irány a Beszterce-lakótelep. Lakásukhoz nincsen erkély, így mindkét szoba szép, tágas, Az egyik a szülőké, a másik a két kislányé. A szekrénysort még várják, szeptember elejére ígérték. — Addig a feleségem még ötvenszer készít költségvetést, szerinte miként tudjuk leg-' jobban kigazdálkodni a vásárlást. — Elégedettek? — Igen, Két szép kislányunk van, mindketten szeretjük a foglalkozásunkat, túlzottan nagy igénveink nincsenek. Most, hogy szép lakáshoz jutottunk. valóban elégedettek lehetünk. * Ha nem is ezekkel a szavakkal, de hasonlóként vélekedik Berta Jánosné is, ök az ötödik lépcsőházban a harmadik emeleten kaptak é lakást. Az erkélyeset választották. Baglyasaljáról költözködtek.' Ugyancsak a szülőknél kaptak helyet, amíg nem volt saját otthonuk. A fiatalasszony a Kohászati Gyárépítő Vállalatnál fénymásol, a férje gépkocsivezető. Az anyuka jelenleg a kétéves Edinával gyermekgondozási szabadságon van. Már úgy érkeztek, hogy jóformán minden bútort megvettek. — Ennek ellenére mennyi minden hiányzott. A függönyök, konyhaasztal, szőnyegek. Ettől lesz igazán otthonos a szoba. Meg a sok zöldnövénytől. A fiatalasszonynak hobbija a „kertészkedés”, egyik cserép növény szebb mint a másik, — A városközpontba ritkán megyek, csak ha a heti bevásárlást intézem. A tejet, kenyeret, kisebb dolgokat megveszem itt, a boltban. Annyira örülök az új lakásnak, hogy legszívesebben mindig benne ülnék. Nevetünk a tréfán, aztán Bertóné készülődni kezd. Edina ugyanis állandóan nyúzza az édesanyját, menjenek már hintázni a játszótérre.,, Csatai Erzsébet í és a fogorvosi beosztás ga. rantól lakást. Ez a szempont, a családos helyzet az idén megfelelő — a tanulmányi eredménnyel azonos — értékű lett a rangsorolásban, A másik tényező — az egyetemi rangsorolás sernfni- bevétele. Mert erre Is akad példa, olyasmi, hogy az egyetem által javasolt első három helyett a 15. vagy a 20. helyre soroltat alkalmazzák. Az igazsághoz tartozik, hogy az idén a rendelet szerint a munkahely köteles elfogadhatóan indokolni, ha nem az első há-; rom közül választ. Az utóbbi körülmény — amennyiben következetesen érvényesül is — valamelyest helyreállíthatja a pályázati rendszer megtépázott tekintélyét. Mert a gyakori kivételek, a protekciógyanús eltérések a szabályoktól könnyen elaltatják a kötelességtudatot azokban is, akik értve, érezve a társadalmi szükségletet vidéken is szívesen gyógyítanának. L. M. Edinát öltözteti az édesanyja. (Bábel László felvételei) | NÓGRÁD - 1979, augusztus 12., vasárnap 5 f
