Nógrád. 1979. augusztus (35. évfolyam. 178-203. szám)

1979-08-05 / 182. szám

Si moot or tty a régi tornya Simon bírótól Simon báróig A helyreállított Simon tornyai vár a bejárat felől. Bent múzeum van. „Károly, Isten kegyelméből Magyairorstzág, Dalmácia, Horvátország, Róma, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kunor- szág és Bulgária királya, Sa­lerno fejedelme és a Szent- angyal hegy címzetes ura ” — ilyen mesebelinek hangzó cí­mek fölsorolásává' kezdődik az az oklevél, amelyet éppen 655 éve adott Károly Róbert király uralkodásának 24. esz­tendejében kedvelt hívének, Henc fia Jánosnál!, a budai vár, illetve a város kormány­zójának, s óvári várnagynak, tudatva mindenkivel e vár­nagy bók ez ű megadományo- zását. KIRÁLYI BŐKEZŰSÉGGEL S az oklevélben részletesen leírt Henc fia Jánosnak, s örököseinek „örökre nekik juttatott” éi „királyi bőkezű­séggel” adott adomány min­denekelőtt „Simontornya vá­ra, illetve a torony” —amint a továbbiakban olvashatjuk — a „birtok minden tartozé­kával és hozzátartozó haszon­vételével”. S következik a helynevek felsorolása (szám szerint tizennégy), amelyek közül némelyik ma Is eleven falunév, mint Miszla, Dég vagy Soponya, illetve némi­leg módosult, mint Hörcsök, Farasztszékhely vagy Egres. Az adományozott Henc fia János budai polgár, az Anjou királynak kezdettől hű támo­gatója volt. Tolnavár ostro­mánál súlyos sebesüléssel, s főként, ha nincs is az okle­vélben, azzal tűnt ki, hogy akkor Károly Róbert királyt hatalmát a nagyurak jó réisze nem akarta még elismerni. A kapott birtok központja, Si­montornya, azaz „a torony”, akkor még valóban csak egy lakótorony volt. Nevét egy nem sokai előbb, az előző év­század második felében élt királyi alországbíróról és hí- ixís katonáról kapta, aki hű­ségéért királyi engedéllyel építette a tornyot: Salamon fia Simon. VIZEKTŐL KÖRÜLVÉVE Idők folyamán több kézen is megfordult Simon alor- szágbíró tornya. Többek kö­zött a Kanizsai családé lett, azután Zsigmond király hű­séges és bizalmas emberéé, a diplomata politikus, kincstá­ros és katona (mint ilyen a török ellen a déli vidékek vé­delmezője) Plpóé, Ozora uráé. Lehet, hogy felesége hozomá­nyaként jutott hozzá, aki a fiúutód nélkül maradt gazdag Ozorai családnak Zsigmond által fiúsított, azaz fiúgyer­mekként öröklésre feljogosí­tott lánya volt. De valószí­nűbb az — amint másutt jel­zik a források —, hogy kirá­lyi adományként jutott Si- montomyóhoz Pipó. Utána bizonyos Gergelylaki Buzlay Mózes volt említésre méltó, érdemesebb birtokosa: ő épí­tette várpalotává a Kapos és a Sió ágától, s mocsaraitól megközelíthetetlen erősséget... SZANDZSÁK ÉS NAHIJE A török hódoltsággal szandzsák — mondhatni: já­rás — székhelye lett a vár, a bég székhelye — több török oklevél tanúskodik erről, köz­tük szultáni irat is. Egy aláírás 1572-ből tanú­sítja, hogy 47 család lakta a helységet, s felsorolja a vá­rosbeli adófizetőket is, bizo­nyos Péter Istvánnal és Nagy Ambrussal kezdve és Varga Imrével, meg Tóth Mátyás­sal zárva a 27 nevet tartal­mazó sort, A fej adó-összeírás­ból megtudhatjuk, hogy ak­kor a simontornyal „nahijé- be”, azaz kerületbe milyen helységek tartoztak, hány fő­vel Csak néhány régi hely­ségnév a több mint ötvenből: Bikád, Paprád, Odány, Nagy- és Kisszabadon, Rekettye... Persze sok név ma is meg­van, mint Szentlőrinc, Udva­ri, Murga vagy Űzd. Valószínűleg akad egy-két ember a világon, aki eligazo­dik az angol királyok és ki­rálynők, a váltakozó uralko­dóházak szövevényes útvesz­tőjében. Nem hiszem azon­ban, hogy sokan lennének, jóllehet a Brit Nemzetközös­ség országaiban mind a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek az uralkodócsa­láddal összefüggő történetek Angliától Űj-Zélandig. A ré­giek is, természetesen. Elég, ha csak az Elizabeth című tv- játék-sorozatra, vagy egy „újabbra”, az Edward and Mrs- Simpson című tv-£ilm- sorozatra utalok, amely pél­dául éppen most tartja izga­lomban Űj-Zéland polgárait. Már, akik számára a romló gazdásági kilátások nem je­lentenek elég Izgalmat. Min­denesetre, 1060-tól, Hódító Vilmostól 1952-lg, II. Erzsébet megkoronázásáig — Whom God Preserve, teszik hozzá az angolok — meglehetősen szer­teágazó, csak az uralkodóhá­zak sora is (Normandy, Plan­tagenet, Lancaster, York, Tu­dor, Stuart, Hanover, Saxe—■ Coburg, Windsor). Pcrsza vannak azért is­méi’lobt) korok és uralkodók, amelyekről tanultunk. Példá­ul a Tudor-húzbeli I. Krzsó­A VISSZAFOGLALÄS A vár túlélte a török idő­ket, visszafoglalásáról olasz szemtanú hiteles feljegyzése maradt fenn. „Budavár eles- tét követő szeptember 23-án (1686-ban. — A szerk.) ...10 000 ember, négy generálisnak alá­rendelve... a Sárvíz folyó mentén 26-ig menetelt abból a célból, hogy jobban meg­lephessék ezt a török szék­helyt... a lovasság és a dra- gonyosok elfoglalták a piac­teret, és ott letelepedve elő­rehaladtak, a káka és nád védelme alatt, mely ott a mo­csárban a széles árok partjá­ig igen magasan nőtt. Mind­amellett ott néhányan meg­ölettek és megsebesültek, mi­alatt a helyőrség az ágyúk­kal tüzelt... a gyalogság pe­dig- .. előrenyomulván... rög­tön megérkezése után eltalált és megsértett néhány ellensé­ges ágyút. Az ellenség erre, látván a mi gyalogságunk föl­vonulását, kitűzte a fehér zászlót.. A visszafoglalt Simontor­nya több megyegyűlésnek volt a színhelye ezután. S egy 1700-ban kelt oklevél tu­datja, hogy Habsburg Lipót király és császár egy Lym- burg-Styrumb grófnak adta a katonai és politikai szolgála­taiért a simontornyai várat falvaival. Nem folytatva a sort, csak egy újabb Simont említünk meg az utolsó bir­tokosok közül, hogy kerek le­gyen a történet: ez a bárósí- tott bankár Sina Simon volt! Aimi pedig a várat illeti, az a Rákóczi-féle szabadság­harcban lett rommá, s azt túlélő főbb részeiből a mai műemléki helyreállítás alakí­totta ki a látványnak is re­mek és a maga meg a tele­pülés múltját, a török harco­kat híven szemléltető vármú­zeumot. Németh Ferenc Könyvekről Erzsébet beté (1558—1603). Ez az „angol reneszánsz” ideje, Shakespeare kora. Erzsébet VIII. Hen­rik és Boleyn Anna leá­nya. Az ó idejére esik az an­gol tengeri hatalom megszüle­tése, Nagy-Britannia kialaku­lása, ekkor győzte le Anglia 1588-ban a spanyol Armadát, ekkor vett roppant lendületet az ipar, a kapitalista fejlődés, kereskedelmi társaságok ala­kultak (Kelet-Indiai Társa­ság), híres-hírhedt tengeré­szek kalandoztak á világten­gereken (Drake, Raleigh). Fel- virágzott az angol drámairo­dalom (Marlow, Ben Johnson, Shakespeare). S természetesen, ekkor ját­szódik az öregedő Erzsébet királynőnek és ifjú kegyencé- nek, Essex grófjának regé­nyes története, amely ez utóbbi kivégzésével ért vé­get, sok-sok talányt szolgál­tatva azóta is a történészek­nek. Az Olcsó Könyvtár újabb kötőiéként jelent meg Lytton U NüGíiAD — 1979. augusztus 5., vasárnap A palota és a bástyamaradványok a vár- Nem volt könnyű megközelíteni ezeket a udvar felöl falakat hajdan... Wunlcásszínjátszók Debrecenből Egy kísérletező társulat AHOGY AZ MÁR lenni szo­kott, legkevésbé Salgótarján­ban köztudott, hogy szerte az országban Nógrád megye szék­helyét tartják a munkásszín­játszás egyik hazai „fellegvá­rának”. Talán nem szerényte­lenség, ha többek között en­nek a kiérdemelt rangnak tu­lajdonítjuk a debreceni UNIÓ Munkásszínpad vezetőinek kezdeményezésére létrejött kapcsolatfelvételt, melynek eredményeként idén rhájusban a salgótarjáni öblösüveggyár TEMPRESS színjátszócsoport­ja vendégszerepeit Hajdú-8i- har megyében, a közelmúlt­ban pedig — viszonzásképpen — a debreceni amatőrök lá­togattak Salgótarjánba. Az együttes Nógrád megyei programjáról lapunkban Is beszámoltunk, ezúttal magát a csoportot szeretnénk bemu­tatni olvasóinknak, ki tudja, talán rajtuk keresztül szűkebb hazánk amatőr színjátszómoz­galmára is sikerül ráirányíta­ni a figyelmet.., M Az UNIÓ Munkásszínpad 1974-ben alakult, mint neve is jelzi, több csoport — a BIO- GAL Gyógyszergyár és a Deb­receni Finomkötöttárugyár, majd a Hajdú-Bihai megyei Állami Építőipari Vállalat és a Vasutas Klubkönyvtár iro­dalmi színpadainak — egyesü­léséből. A csoport fenntartásá­ról, patronálásáról is ez utób­bi két szerv gondoskodik, az egyéb, rendkívüli kiadások mellett, évi 30 ezer forint tá­mogatást biztosítva számára. Az UNIÓ név mellett leg­alább ennyire indokolt — s ez nem mindenhol van így —, a „munkásszínpad” elnevezés. A jelenleg 22 fős csoport tagjai négy fő kivételével va­lamennyien fizikai dolgozók, és a munkásszínjátszás hagyomá­nyait követve, elsősorban munkáskörnyezetben, illetve falusi közönség előtt játsza­nak, évente átlag 60 alkalom­mal. Eddig tizenkét műsort mu­tattak be, s ebből három té­májában is közvetlenül a munkásság problémáival fog­lalkozott. Első sikerüket is egy munkástémájú darabbal, Su­lyok Katalin „Mellesleg dol­gozunk” című riportjának fel­dolgozásával aratták, és mel­lesleg ebből az Is kitűnik, hogy a csoporthoz az Ironi­kus, szatirikus hangvétel áll közel, s ennyiben a salgótar­jáni TEMPRESS színjátszó­csoport játékfelfogásával is rokon. A „Mellesleg dolgozunk” cí­mű darab egyébként 70 elő­adást ért meg, és — ez bár korántsem mellékes — a ta­tabányai munkásszínjátszó találkozón 1976-ban arany diplomát „hozott" az együttes­nek. A csoport feladatának tart­ja, egy, az utóbbi években és Essex Strachey Erzsébet és Essex című történelmi életrajza- Fe­deléről Erzsébet királynő arc­képe héz szembe, részlet Nicholas Hilliard festményé­ből. A mű, amint arra Szi­lárd Gabriella Is utal az utó­szóban, történelmi regény és regényes történelem egyszers­mind. A Nagy Királynőn és a fényes karrierre vágyó Essex grófján túl káprázatos törté­nelmi arcképcsarnok elevene­dik meg szemünk előtt a hír­hedt szerelmi történet szálai­nak fonódása közepette. Még­sem történelmi könyv ez, ha­nem vérbeli, izgalmas regény. Ügy is olvasandó. Semmi meglepő sincs eb­ben. Hiszen az író, Lyttön Strachey (1880—1932) társai­hoz, a Bloomsbury-csoport- hoz tartozó írókhoz hasonlóan nem fordít figyelmet a társa­dalom, a közösség problémái­ra, érdeklődése egyoldalúan a művészetekre, hz egyéni kap­csolatokra irányul. E csoport mindinkább érezhető igény,ai vásári színjátszás hagyomá­nyainak városi, lakótelepi kör­nyezetben történő feleleveníté­sét. Minden évben készítenek egy-egy ilyen jellegű darabot, mellyel Berettyóújfalu, Haj­dúszoboszló és természetesen a megyeszékhely utcáin, terein lépnek fel. A debreceni UNIÓ MunJ kásszínpad profilját egy sajátos irányzat, a 20—30-as években rövid ideig uralkodó, majd gyorsan elfeledett „mozgásmű­vészeti irónyzat”-nak a felele­venítése egészíti ki. Ennek a balettet, pantomimet és táncot ötvöző játékstílusnak a mű­velése hozta meg az igazi szakmai sikert,' és állítja aa UNIÓ-t ma is a szakmai ér­deklődés középpontjába. A1 csoport megalakulásától kezd­ve folytatott kísérleteket, töb­bek között a heti két próba mellett egy balettpróbának a beiktatásával, ám a műfajt csak 1977-ben-, a NOSZF 60J évfordulójából — Sosztakovics VII. leningrádi szimfóniájára — készített műsorral sikerült elfogadtatniuk, jóllehet koráb­ban már ebben a stílusban dolgozták fel a „Kádár Kata" ballada motívumait, melyhez a Color együttes tagjai szerez­ték a zenét. Kétéves munkával, 1978-ban mutatta be az UNIÓ Munkás­színpad a „Panoptikum” című műsort, a „Ki mit tud? győz­tes debreceni Color együttes — azóta nagylemezen is megy jelent — zenéjére. Ezt követte Brecht—Weill* „A kispolgár hét főbűne” cí-f mű balettjének színpadra ál-j lítása. A darabot tavaly a ba­lassagyarmati ISZN közönsége is láthatta, bár azt kevesen tudják, hogy Brechtnek ezt a művét Magyarországon első­ként mutatta be az UNIÓ. Az ősbemutatót a debrgpeni Cso­konai Színház főrendezője; Kertész Gyula is megtekintet­te, és — eszébe juttatva egy NDK-beli előadást —, úgy, döntött, hogy felveszi a szín-, ház műsortervébe. A MŰVÉSZI ÚTKERESÉS újabb állomása lesz — a cso­port ötéves fennállásának al­kalmából — Rodin szobraira készülő műsor, melyet vár­hatóan novemberben mutat­nak be Debrecenben, össze­kapcsolva az előadást egy reprodukciós kiállítással. Mindezt egy interjú során az együttes vezetőjétől tudtuk meg, s hogy cikkünket még­sem interjúformában írtuk, annak egyszerű a magyaráza­ta: Tóth Dénes, a debreceni UNIÓ Munkésszínpad vezeto- je-rendezője maga is újságíró, a Hajdú-Bihari Napló munka­társa. .. és hát a hóhért nem illik akasztani! — pintér — tagjai, akik Virgínia Woolf lakásán találkoztak egymással London Bloomsbury negyedé­ben, az értelmiségiek lakta hegyedben, a British Museum környékén, G, E. Moore úgy­nevezett analitikus filozófiá­ját valották, amely szerint az életnek csak a kellemes ér­zelmi állapotok adnak értei­met, Idetartozónak vélték például a szerelmet, a művé­szeteket, általában a szépség csodálatát. E kétségkívül je­lentős korlátokon belül azon­ban az esszéíró Strachey él­vezhető és sok erénnyel ren­delkező műveket adott közre,' köztük az Erzsébet és Essex című regényes életrajzot. Eré­nyei közé tartozik az adott kor rekonstruálására való tö­rekvése, a történelmi szemé­lyiségeket megelevenítő kivá­ló képessége. E művében mindenekelőtt a reneszánsz ember portréját kívánta meg­rajzolni, sikerrel- A jól meg­rajzolt portrékon keresztül megelevénedik számunkra a kor is, változatos gazdagság­ban. A könyv tehát élvezetes olvasmány, a mi változékony idei nyarunkon. (Szépirodalmi Könyvkiadó; Budapest, J979). Tóth Eleméi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom