Nógrád. 1979. augusztus (35. évfolyam. 178-203. szám)

1979-08-19 / 194. szám

, I >tjl Í vS Világ proletárjai, egyesüljetek! XXXV EVF., 194. SZÁM ARA: 1,69 FORINT 1979. AUGUSZTUS 19., VASÁRNAP Harmincéves az alkotmány Irta: Borbánéi János, a Minisztertanács elnÖkbelifcttesc zép és jelentős évfordulóhoz érkeztünk: alkotmányunk megszületésének har­mincadik évfordulóját ünnepeljük. Mai ünnepünknek történelmi jelen­tőségű előzménye 1945 tavasza, amikor a szovjet hadsereg kiűzte hazánkból a német fasisztákat, halálos csapást mért a hazai reakció hadi és állami gépezetére, s lehetővé tette, hogy népünk a szabad és demokratikus, majd később a szocialista fej­lődés útjára lépjen. A felszabadulást követő években a munkásosztály és forradalmi élcsapata, a kommunista párt vezetésével történelmi fordulat következett be ha­zánk politikai, társadalmi és gazdasági életében. Végre­hajtottuk a földreformot, államosítottuk a bankokat, a gyárakat és a nagyobb ipari üzemeket. Megvalósult a munkásosztály egysége. Létrejött a munkásosztály és a dolgozó parasztság tartós szövetsége, s ennek alapján a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály lett a hatalom birtokosa. Alkotmányunk megszületése történelmünk új korsza­kának kezdetét jelezte. Hazánk új alaptörvényének szen­tesítése nem pusztán kiemelkedő fontosságú jogi aktus, hanem a magyar nép több évszázadon keresztül folyta­tott szabadságharcának betetőzése is. A valaha oly gyakran emlegetett „ezeréves alkotmány” a mindenkori elnyomó osztály törvényeinek tára, a feu­dális jogszokások gyűjteménye volt. Korábban az elnyomásban sínylődő nép sok nemze­déke, számos nagy történelmi személyiség harcolt az iga­zi alkotmányért. Augusztus 20-a eredetileg is egy új ál­lam megalkotásának és megalkotójának, I. István király­nak az ünnepe volt, aki államalapító és társadalomalakl- tó munkája során felismerte az idő parancsát és a ma­gyarságot átvezette egy idejétmúlt társadalmi formából és életmódból az akkori újba. Ezután hosszú évszázado­kig tartó, kíméletlen harc következett a nép érdekeinek képviselői és az elnyomók között. E harc egyik emléke­zetes eseménye volt például a Rákóczi-szabadságharc idő­szakában összehívott ónodi országgyűlés, amely kimond­ta a Habsburg-ház trónfosztását, vagy a Martinovics- mozgalom, amely megfogalmazta a polgári köztársaság gondolatát. Majd 1848 következett, Kossuth kiáltványa: „Robotot, dézsmát eltöröltünk. Az adófizetés terheiben megosztoztunk. Az ország védelmének kötelességében megosztoztunk. És a népet minden alkotmányos szabad­ságnak részesévé tettük”. Az 1849 áprilisi országgyűlés — közakarattal — újra kimondta a trónfosztást. A sza­badságharc bukását követő elnyomás eseményeit jól is­merjük. Ady a századforduló táján nemcsak az akkori, hanem a hosszú évszázadokon át uralkodó viszonyokat is jelle­mezte, amikor így írt: „István király országa, amely majd­nem gyarmata egy másik, züllő országnak, koldus, mert szipolyozták és szipolyozzák, ereje nincs, hogy leszámoljon a megbéklyózó feudalizmus maradványaival. Itt még tár­sadalmilag az őskorbn élünk”. Történelmi fordulat volt tehát 1918 novembere, amikor a Nemzeti Tanács kikiáltotta a köztársaságot, és 1919 márciusa, a Tanácsköztársaság kikiáltása, mert hazánk­ban a tanácshatalom volt az első, amely valóban demok­ratikus szabadságjogokat biztosított minden dolgozó em­bernek. A munkásság és a parasztság először kapott de­mokratikus választójogot, először nyílt alkalma az elnyo­mott osztályoknak, hogy saját osztályérdekeik érvényesí­téséért beleszóljanak az ország életébe. Mint emlékeze­tes, 1919. június 23-án a tanácsok országos gyűlése elfo­gadta a Magyarországi Szocialista Tanácsköztársaság al­kotmányát, amely egyike volt a világ első szocialista al­kotmányainak. Méltán állíthatjuk tehát, hogy a Tanács- köztársaság rövid fennállása történelmünk egyik legdi­csőbb korszaka, népünk szabadságharcainak méltó folyta­tása volt. Az 1949-ben megszületett alkotmányunk a Tanácsköz­társaság jogrendjének, jogalkotásának számos tapasztala­tát hasznosította. Megalkotása óta tovább erősödött ha­zánkban a munkásosztály és marxista—leninista pártjá­nak vezető szerepe, nőtt befolyása és tekintélye. A fej­lett szocialista társadalom felépítésének programja, ame­lyet a kommunisták állítottak igaz és lelkesítő célként' népünk elé, ma már nemzeti programmá, egész társadal­munk közös ügyévé vált. Kifejezésre jutott ez 1972 már­ciusában, amikor az országgyűlés törvényerőre emelte a módosított alkotmányt. Alkotmányunk 1972. évi módosítása kifejezi, hogy az 1949 óta eltelt időszakban a dolgozó nép alkotó munká­jának, harcainak eredményeként olyan politikai, társa­dalmi, gazdasági és tudományos-kulturális fejlődést ér­tünk el, amely évszázadok adósságait pótolta. Ahogy Ká­dár János elvtárs parlamenti beszédében hangsúlyozta: ez az időszak dolgozó népünk nemzeti felemelkedésének dicső története, még akkor is, ha a megtett úton nehéz­ségek és megrázkódtatások is előfordultak. Pártunk, mun­kásosztályunk, népünk munkája és harca hatalmas fej­lődést hozott, történelmi jelentőségű eredményekhez ve­zetett. A munkásosztály, a nép hatalma, a Magyar Nép- köztársaság szilárdabb, mint bármikor korábban. A szo­cialista társadalom alapjait leraktuk, a szocialista terme­lési viszonyok teljes győzelmet arattak az egész gazda­ságban, s népünk a fejlett szocialista társadalom építé­sén dolgozik. A módosított alkotmány tartalmazza mindazokat az alapvető változásokat is, amelyek alaptörvényünk elfoga­dása óta társadalmunk osztályszerkezetében bekövetkez­tek. Kimondja, hogy társadalmunk vezető osztálya a munkásosztály, amely a hatalmat a szövetkezetekbe tö­mörült parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja. A munkás-paraszt szövetség nemcsak rendszerünk biz­tos politikai alapja, hanem eszköze és feltétele is az osz­tályok közötti évszázados különbségek felszámolásának. E szövetségre épülve mind szélesebben és mélyebben bontakozik ki a szocialista nemzeti egység, amely az alap­vető érdekek azonosságán és az alkotó együttműködésen alapul. A szocialista társadalmi program és valóság egységbe tömöríti a nemzetet. Ez az egység politikánk és terveink legfőbb pillére. Egész társadalmunk a sajátjának, nem­zeti programnak vallja a XI. kongresszuson megfogalma­zott feladatokat. Belpolitikai tevékenységünk homlokterében a gazdasá­gi építőmunka feladatai állnak. Pártunk Központi Bi­zottsága 1979. június 29-i ülésén' többek között, megálla­pította, hogy a gazdasági élet minden területén fokozód­tak az erőfeszítések céljaink elérése érdekében, népünk eredményes munkával támogatja gazdaságpolitikánk va­lóra váltását. Ugyanakkor a Központi Bizottság rámuta­tott arra is, hogy a minőségi változások a termelésben, a gazdálkodásban, a külgazdasági egyensúly javításában még nem bontakoztak ki a szükséges és lehetséges mér­tékben. Dolgozó népünk nagyfokú politikai érettségről tett ta­núbizonyságot, megértette az alapvető gazdasági problé­máinkat, s a megoldásuk érdekében hozott kormány- határozatokat, egyebek között a fogyasztói árintézkedé­sek szükségességét. Tudomásul vette, hogy egyrészt tő­lünk független okok miatt, jelentősen emelkedtek a nyersanyagok, energiahordozók és egyéb fontos importált termékek árai, amelyek a belföldi árakbkn — sem a ter­melői, sem pedig a fogyasztói árakban — eddig nem tük­röződtek kellően. Másrészt pedig a hazai fogyasztás nö­vekedése nem áll arányban a termelés növekedésével, vagyis többet fogyasztunk, mint amit megtermelünk, a különbséget pedig az állami költségvetés fedezi. Ezt a helyzetet természetesen tovább fenntartani nem lehetett. Ebből az következik, hogy a megváltozott viszonyok­nak csak úgy tudunk megfelelni, ha nemcsak többet, ha­nem jobban is dolgozunk. Ha a korábbiaknál nagyobb figyelmet fordítunk munkánk minőségére, takarékosab­ban gazdálkodunk, tovább szilárdítjuk a munkafegyelmet, jobban és szervezettebben oldjuk meg feladatainkat. Ha korszerűbb és minden piacon jól értékesíthető terméke­ket állítunk elő, s ezáltal javul a népgazdaság egyensú­lyi helyzete. Ennek érdekében minden szinten szükséges javítani az irányító munkát, s annak tudatában kell min­den munkahelyen teljesíteni a terveket, hogy idehaza is, külföldön is az eddiginél szigorúbb, magasabb követel­ményekkel szembesülnek termékeink. Közvéleményünk joggal és indokoltan bírálja a gazdál­kodás fogyatékosságait. Szinte általánosan megfogalma­zódó igény, hogy még jobban érvényesüljön a társadalmi igazságosság, a munka szerinti elosztás alkotmányos el­ve; „Mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája szerint”. E helyes és minden területre érvényes követel­mény szorosan kapcsolódik az alkotmány egy másik ren­delkezéséhez, amely szerint: „Az állampolgárok munká­jukkal, munkaversenyben való részvételükkel, a munka- fegyelem fokozásával és a munkamódszerek tökéletesíté­sével a szocialista építés ügyét szolgálják”. Ennek jegyé­ben és szellemében bontakozik ki ezekben a hetekben a XII. pártkongresszus és felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére a népgazdaság valamennyi ágazatát átfogó munkaverseny-mozgalom, bizonyítva azt, hogy dolgozó népünk átérzi jelenlegi fejlődési szakaszunk gondjait és tevékenyen részt kíván venni azok megszüntetésében. Az együttes tenni akarás — és a szocialista közösség, elsősor­ban a KGST-országok alkotó ereje, közös érdekeltségünk az új társadalom építésében — nemcsak feltétele, hanem biztosítéka is nehézségeink leküzdésének és további elő­rehaladásunknak. Szép szimbólum, hogy az alkotmány és a kenyér — immár összetartozó, egymáshoz kötődő fogalompár. Az idei új kenyér — amelynek szintén most van az ünne­pe — az alkotmányban megfogalmazott követelmények­nek megfelelő, odaadó és elismerést érdemlő munka nyo­mán kerül az ország asztalára. Igaz, a korábbinál kedve­zőtlenebb időjárási körülmények között termeltük meg, de olyan kenyér ez, amely népünk munkaszeretetét és a szocialista jövőbe vetett hitét testesíti meg. Azt a bizal­mat, amelyet erősít és táplál, hogy hazánk belső hely­zete szilárd, országunkban alkotmányos rend uralkodik. ~~ épünk bizakodással tekint pártunk XII. H kongresszusa elé és példamutató mun­kával készül a szocialista építőmunka további nagy feladatainak teljesítésére. Szocialista nemzeti egységünk a hét- ______________köznapok tennivalói közepette is szün­telenül erősödik. Tartalma mind gazdagabb és mélyebb lesz, mert a feladatok kimunkálását és végrehajtását a fejlődő szocialista demokrácia törvényei és lehetőségei közepette egész országunk alkotó véleménye és vitája ösztönzi. Jó reményekkel, ünnepi érzéssel köszönthetjük tehát szocialista alkotmányunkat. Azzal a meggyőződés­sel, hogy elsősorban rajtunk, közös munkánkon és erőfe­szítéseinken múlik népünk boldogulása, vívmányaink megőrzése és hazánk további gyarapodása. Ü nnepi viseletben ////////////////W/////////////////////////////////////////7/////y/////////////////Alí R Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának állásfoglalása a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyről Pártunk Központi Bizottsá- a javainkkal való gondos gaz- ga örömmel állapítja meg, hogy dálkodást szolgálják. A kö- az iparban, a mezőgazdaság- zösségnek és az egyes állam­ban és a népgazdaság más te- polgároknak egyaránt érde- rületein dolgozó kollektívák kük, hogy ezek a törekvések munkaverseny-felajánlásokat munkánk és életünk minden tettek a párt közelgő XII. területén mind teljesebben ér­kongresszusának és hazánk vényre jussanak, felszabadulása 35. évfordulójá- A Központi Bizottságnak nak tiszteletére. meggyőződése, hogy a verseny­A Központi Bizottság üd- mozgalom korábbi időszakai- vözli és nagyra értékeli a szó- hoz hasonlóan, a dolgozók cialista brigádok, a kollektívák vállalt kötelezettségeiket most kezdeményezéseit. A rövid idő is becsülettel teljesítik, s ily alatt országos méretűvé vá/t módon is hozzájárulnak az mozgalom újabb tanúbizonysá- idei és a jövő évi népgazda- ga a párt politikájával való sági terv minél eredményesebb egyetértésnek, a szocialista megvalósításához, a VI. ötéves haza gyarapodását szolgáló terv megalapozásához. Ehhez tettrekészségnek. A felajánld- elengedhetetlenül szükséges, sok teljesítése számottevően hogy a párt-, állami és tár­hozzájárul terveink valóra sadalmi szervek, a gazdasági váltásához; erősíti a munkához vezetők, a termelés irányítói való szocialista viszonyt, biztosítsák a versenyválialá- amely nélkülözhetetlen fórrá- sok teljesítésének feltételeit, sa annak, hogy a gazdasági karolják fel és minden erővel fejlődés nehezebb feltételei támogassák a dolgozók alkotó között is sikerrel előrehalad- kezdeményezéseit. A kommu- junk. nisták, az ifjúkommunisták jár­A fejlődésnek most olyan janak élen, mutassanak pél- szakaszában vagyunk, amikor dát a feladatok teljesítésében, az anyagi termelésben és né- A Központi Bizottság üd- pünk életkörülményeinek ja- vözli a Szakszervezetek Orszá- vításában eddig elért vívmá- gos Tanácsa és a kommunista nyainkat kell megszilárdíta- ifjúsági szövetség központi bi- nunk, és a jövőbeni fejlődés zottsága munkaverseny-felhí- feltételeit kell jól megalapoz- vását. Támogatja a Hazafias nunk. Népfront-bizottságok kezde­A szocialista brigádok, a ményezéseit: a településfej­vállalati kollektívák kezdemé- lesztést, a környezetvédelmet nyezései összhangban vannak és -szépítést szolgáló mozgal- gazdaságpolitikai céljainkkal, a mák kibontakoztatását, népgazdasági terv követeimé- A Központi Bizottság elha- nyeivel. örvendetes, hogy a tározta, hogy a kongresszusi és felajánlások középpontjában a felszabadulási munkaverseny- gazdaságos termelés és értéke- ben kiemelkedő teljesítménye- sítés, a jövedelmezőség, a két nyújtó vállalatoknak, szö- munka termelékenységének vetkezeteknek és intézmé- növelése, a termelés haté- nyéknek az 1979. és 1980. évi konyságának, a termékek kor- eredmények alapján 25 kong- szerűségének és minőségének resszusi zászlót és a kimagas- javítása áll. A felajánlások ar- ló sikereket elérő szocialista ra irányulnak, hogy elősegít- brigádoknak 80 kongresszusi sék a külkereskedelmi árufor- oklevelet adományoz. A kong- galom terv szerinti megváló- resszusi zászlók és' oklevelek sítását, a gazdaságos export átadására 1981. május elseje fokozását, az időjárás okozta alkalmából kerül sor. veszteségek ellensúlyozását a Budapest, 1979. augusztus mezőgazdaságban. A felaján- ig, lások sorában külön figyelmet érdemelnek azok, amelyek az A MAGYAR SZOCIALISTA anyaggal, az energiával, az MUNKÁSPÁRT importtal való takarékosságot, KÖZPONTI BIZOTTSÁGA /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom