Nógrád. 1979. augusztus (35. évfolyam. 178-203. szám)

1979-08-16 / 191. szám

A (örvény és a vásárló Kerek egy esztendeje, hogy életbe lépett a belkereskede­lemről szóló törvény, amely egyebek között a tartós fo­gyasztási cikkek alkatrész­utánpótlásáról, a kezelési- ^használati útmutatókról is rendelkezik, s kitér a csúszó­pénzre is. Sok más mellett ezek a vonatkozásai érintik legköz­vetlenebbül a vásárlókat, ide­je tehát áttekinteni, miként érvényesülnek a gyakorlatban a törvény előírásai. AUGUSZTUS 1-TÖL A közelmúltban olvashattuk az újságokban, hogy a KER- MI megtiltotta egy egyébként jó minőségű permetezőgép forgalmazását, amiért nem mellékeltek hozzá jótállási je­gyet és kezelési-használati út­mutatót. Aki már dolgozott permetezőgéppel, tudja, mi­lyen fontos az óvó rendszabá­lyok betartása, amihez nélkü­lözhetetlen a kezelési útmu­tató. Ez a magyarázata a KERMI döntésének. Egy újabb belkereskedelmi miniszteri rendelet, amely a törvény nyomán született, és augusz­tus elsején lépett hatályba, arra is feljogosítja a KER- Ml-t, hogy a használati-keze­lési útmutatóknak a szaksze­rűségét, sőt, nyelvhelyességét is ellenőrizze. Tudjuk, hogy ezek a szövegek, különösen, ha importtermékhez. külföldön készültek, olykor érthetetle­nek, zavarosak. A belkereskedelemről szóló törvény azt is kimondja, hogy az 1979. január elseje után gyártott tartós fogyasztási cikkek folyamatos alkatrész­utánpótlásáról, javításáról meghatározott ideig gondos­kodni kell. Amelyik gyártó vagy forgalmazó ezt elmu­lasztja, az — a módosított sza­bálysértési kódéx értelmében — szabálysértést követ el. Am megtörténik, hogy nem sike­rül kideríteni, kinek a sze­mélyéhez fűződik a mulasz­tás: ilyenkor a gazdálkodó egység vezetőjét lehet felelős­ségre vonni, sőt, a jövőben gazdasági bírság is kiszabha­Ift A Át a8m I ti JM Hogy idáig nem hallottunk ilyen esetekről, annak az a magyarázata, hogy az idén gyártott vagy importált ter­mékeknél még nem éleződhe­tett ki a helyzet — ezekre még garancia van, A garan­ciális időn beiül, ha nincs alkatrész vagy javítószolgálat, akkor a hibás terméket ki­cserélik. Az egy év letelte után viszont bizonyára előfor­dul majd, hogy a tulajdonos nem tudja megjavíttatni ké­szülékét. Ebben az esetben azonban már kártérítési igénnyel is felléphet a mu­lasztó vállalattal szemben, s ha az önként nem fizet, a ve­vő polgári bírósághoz fordul­hat. Ezzel természetesen nem­csak az a cél, hogy a vásárló kára megtérüljön, hanem el­sősorban az, hogy a termelők és a forgalmazók anyagilag is érdekeltek legyenek az al­katrészek előállításában, be­szerzésében, a javítószolgálat ' megszervezésében. HA HIBÁS AZ ÁRU A minta szerinti árusítás szabályairól is intézkedik a törvény. Kedvező a vevők­nek, hogy a minta után vásá­rolt áru hazaszállításáról nem neki, hanem az eladónak kell gondoskodnia. A szállítás költ­ségeit természetesen a vevő viseli, kivéve, ha a bolt ezt valamilyen okból magára vál­lalja. Ám vita szokott len­ni azon, hogy a boltból vagy a raktárból történő szállítás 'költségeivel terhelhetik-e meg a vásárlót. Mivel a raktárból a boltba történő szállítás költ­ségét a vételár már magában foglalja, a vevő csak a bolt­tól a lakásáig történő szállí­tás költségét köteles fedezni. Kivételt képezhet az az eset, ha a raktár közelebb esik a vevő lakásához, mint a bolt: Ilyenkor is csak a kisebb ösz- szeget szabad felszámítani. Megtörténik, hogy a min­tadarab, aminek alapján vá­lasztottuk az árut, kifogásta­lan minőségű, ám amit a la­kásra szállítanak, az hibás. Ezért nagyon fontos, hogy az átvételi elismervényt addig nem írjuk alá, amíg nem győ­ződtünk meg róla, hogy hi­bátlan, ép terméket kaptunk. Amennyiben az áru hibás, ne vegyük át. CSÚSZÓPÉNZ ÉS KERESKEDELMI MORÁL S mi a helyzet a csúszó­pénzzel, amely az utóbbi esz­tendőkben a kereskedelemben is elterjedt? Sajnos, gyak­ran együtt jár az áru vissza­tartásával is; olykor az el­adók teremtenek hiányhely­zetet, s teszik pult alá az árut, hogy csak külön jutta­tás ellenében adják elő. A csúszópénz követelésének vagy elfogadásának eddig nem volt szankciója. Most, a belkeres­kedelemről szóló törvénnyel összhangban, a módosított sza­bálysértési kódexbe bekerült: aki elfogad vagy követel csú­szópénzt, szabálysértést követ el. Még súlyosabban büntet­hető, ha a cselekmény együtt jár az áru visszatartásával. A törvénynek csak néhány rendelkezését emeltük ki, ám ebből is nyilvánvaló: jó néhány vonatkozásban javult a vásár­ló pozícója, növekedtek az igények a kereskedelemmel és a termelővel szemben. Ám nem szabad arról megfeled­kezni, hogy a törvény legfőbb őrei, érdekeink legfőbb vé­delmezői mi magunk lehe­tünk. Azt is tudomásul kell venni, hogy önmagunkban a jog eszközeivel nem oldhatók meg a gazdaságban gyökerező problémák, viszont a torvény befolyásolja az emberek ma­gatartását, s az érdekeltségi rendszer hozzásegít a morá­lis gondok orvoslásához is. Gál Zsuzsa Aktuális tréfálkozás A szomszédból lestük el... — hogy a hatágú csillár minden második égőjét kicsa­varták, — hogy az íróasztal 100-as lámpáját hatvanasra cserélték, — hogy a konyhában már csak 15-ös égő pislákol, — hogy a tv csak hétfőn, de a szomszédék pénteken is tévészünnapot tartanak. — hogy a kávét kézzel haj­tott daralóval darálják, és a szomszédasszonyt nem min­dennap —, mint eddig tették —, csak havonta egyszer kí­nálják kávéval, — hogy az irodista leányuk napon szárítja a haját, nem elektromos szárítóval, — hogy az agglegény fiuk eladta a villanyborotvát, — hogy a szomszéd már nem autóval, hanem biciklivel jár a munkahelyre?!?! Mindezt miért teszik? Nyil­vánvaló . . . megértik az idők szavát . . . energiatakarékos­kodnak! Így naponta a kasszá­jukban marad — csak szoli­dan számolva — 30 forint. Ez kivetítve egymillió háztartás­ra: már napi 30 milliót jelent. Mindig tudtam, hogy Kobaki szomszédom igen számító em­ber, de, hogy ennyire? Neki van igaza. Kövessük mi is, hisz emberek, ennek fele sem tréfa! — sós — Válaszol az illetékes A „Közlekedés Salgótarjánban" c. oldalra Július 12-i lapunk Olvasók fórumát a közlekedésnek szenteltük, itt mondták el ol­vasóink a legkülönbözőbb vo­natkozású észrevételeiket, ja­vaslataikat. Mindenki közle­kedik címmel egyikük arról írt, hogy kevés a forgalom- irányító jelzőlámpa. A KPM közúti igazgatóságtól a cikk nyomán az alábbi sorokat kap­tuk: „Tájékoztatásul közöljük, hogy a KPM közúti igazgató­ság VI. ötéves tervében fo­lyamatosan szerepel a forga­lomirányító jelzőkészülékek telepítése, így pl.: a 21-es fő­út Arany János út, Pécskő út, csatlakozásainál, valamint a párhuzamos 21-es főút zagy- vapálfalvai felüljárójában. A növekvő forgalom a gyors, balesetmentes közle­kedést a jelzőkészülékek hi­vatottak biztosítani. Magas költsége azonban behatárol­ja telepítési tervünket. Igaz, kezdetben a gépjárművezetők —. mint általáén minden újtól — a „rendőrlámpá”-tól idegenkedtek. Akadnak tü­relmetlen gépjárművezetők, akik a sárga jelzés után — a KRESZ szabályait megsért­ve — piros lámpánál nagy sebességgel hajtanak át a kereszteződésben, amit a templom előtti keresztező­désben több ízben tapasztal­tunk. Nagyobb figyelmet és tü­relmet kérünk a gyalogos közlekedőktől. Még mindig igen gyakori eset —, különö­sen a litkei csomópontban —, hogy a jelzőlámpa alatt be­épített gyalogos jelzőgomb­bal a gyalogosok nem jelzik a gyalogátkelőhelyen törté­nő áthaladási szándékukat —, ami Inkább hétfői és pén­teki piaci napokon tapasztal­ható — és a piros lámpa jel­zése ellenére —életüket koc­káztatva — szaladgálnak át a gyalogátkelőhelyen a robogó gépkocsik előtt. A városi átkelési szakasz forgalmi rendjének felülvizs­gálata — az érdekelt szervek­kel közösen — megtörtént, ahol a Nógrád megyei KBT javaslatait, valamint a beér­kezett észrevételeket figye­lembe vettük. A városban az új forgalmi rend kialakításá­ra a hiányzó KRESZ-táblák beérkezése után — előrelát­hatólag szeptember hónapban — kerül sor. — fejeződik be Varga József, a KPM forga­lomtechnikai csoportvezetőjé­nek sokoldalú tájékoztatója. Kérést továbbítunk Libahús ­Tisztelt szerkesztőség. Az­zal a kéréssel fordulunk önökhöz, hogy panaszunkat lennének szívesek az illeté­kesekhez továbbítani. A kisterenyei postahivatal dolgozói vagyunk, s évente egy alkalommal, amikor ket­tős ünnep van, adódik lehető­ség közös kirándulás szerve­zésére a szakszervezet támo­gatásával. Voltunk már Zsóriban, Egerben és Aggteleken is au­tóbusszal. Az idén kb. 2—3 héttel ezelőtt szólt a szak- szervezeti bizalmink, hogy a Duna-kanyarba indítanak buszt, a részvételi díj 50 fo­rint fejenként. Jelentkezési' határidő: augusztus 10. Be is fizettük azonnal. Kistere- nyéről 3—4 család (10—12 fő). (Ez azért fontos, mert a szer­vezés járási szinten folyik.) Amikor a bizalmihelyettes to­vábbította volna a pénzt és a létszámot, nem fogadták el, mondván, hogy már elkés­tünk. Már egy hónapja ki van a létszám. Nagyon sze­retnénk e kiránduláson részt venni, hisz ez jó alkalom, hogy megismerjük egymást (a járás postásdolgozói), és az ország nevezetességeit is. Nem tudjuk, miért akarnak kihagyni a kirándulásból? Nem lehetne egy busszal töb­bet rendelni ?... vagy nagyobb buszt rendelni? Kérjük, ha lehet, segítsenek, hogy részt vehessünk ezen az úton is. Előre is köszönjük, (öt alá­írás.) ☆ A szerk. megjegyzése. Ez- úttal is a nyilvánosság erejé­vel próbálunk segíteni, azért is, mert postáskollégáink le­veléből nem derül ki, hogy mely az a járási szerv, amely a szervezést magára vállalta. De bízunk e sorok olvasott­ságában, s az illetékesek a ki­rándulásig fontolóra veszik kérésüket, s talál megoldást akkor is, ha túljelentkezésről van szó. inkognitóban A minap az egyik mátra- verebélyi élelmiszerüzletben ■•érdekes történet zajlott le, melyet nem tudok szó nélkül hagyni. Hogy mi a történés lényege? Egy középkorú asszony a nyitott hűtőben levő húscso­magok között egy tasak liba­mellet talált, melynek ára leolvashatatlán volt. A pénz­tárosnő hosszas vizsgálódás után közölte, hogy a libamell nem eladó, pontosabban „azt sem tudjuk, hogyan került a hűtőbe, egyébként is — folytat­ta — csak a főnök tudja a li­bahús árát, s az ő kizárólagos joga az árazás is.” Sajnos a főnök nem volt az üzletben. A vevő szinte szólni sem tudott, egyet só­hajtva vette tudomásul a — száraz — tényeket. Vissza­ment a hűtőpulthoz és csirke­húst választott. A pénztárosnő pedig sietett a raktárba a libahússal... Szerkesztői üzenetek K. A. (Nagybátony): A csa­ládi pótlék összege gyerme­kenként havi 130 forinttal nőtt. Azok a családok, ahol csali egy gyerek van — és va­lamilyen oknál fogva nem ré­szesültek családi polákban —, kérhetik a 130 forintos jövede­lempótlékot. A növelt összegű családi pótlék július elsejétől jár, amelyet első ízben augusz­tus első napjaiban utaltak ki az arra illetékes szervek. A1 családi pótlékra nem jogosító gyermek után járó 130 forint jövedelempótlék iránti igényt a munkáltatónál kell bejelen­teni. Ahol társadalombiztosí­tási kifizetőhely működik, ott a társadalombiztosítási ügyin­tézőnél, másutt pedig a válla­lat, illetve intézmény munka­ügyi osztályán, vagy munka­ügyi előadójánál kell igényelni a jövedelempótlékot. A bejelentésnél a családi pótlékra vonatkozó szabályok érvényesek: együttélő szülők; esetében az apa, különélésnél annak a szülőnek a munkahe­lyén lehet az igényt bejelente­ni, akinél a gyermek van.' (Amennyiben az apa nem len­ne jogosult — például, mert kisiparos, vagy szabadfoglal-1 kozású —, akkor természe­tesen az anya munkahelyén lehet kérni a 130 forint jöve­delempótlékot). ☆ Cs. I. (Salgótarján): A gyér-' mekintézményeknél (óvodák,' bölcsődék, napközik stb.) a keresettől és a gyermekek számától függően 1979. szep­tember 1-től növekszik a szüú lök által fizetendő térítési díj.! ☆ É. S. (Kisterenye): A hőtá­rolós rendszerű vízmelegítők (bojlerek) és hőtárolós vil- lanykályhák éjszakai tarifája mindenhol (az ország bármely, területén) egységesen kilo­wattóránként 40 fillérrel kerül elszámolásra, ha külön mérő­óra van rendszeresítve. Az felháborító vandalizmus ! Városunkban Is igen népszerű a szezon végi kiárusítás. Ilyenkor megszámlálhatatlan az érdeklődők, vásárlók sora. Készülünk is erre, hiszen olcsóbban vásárolhatunk. Sajnos vannak, akik e kedvező lehetőséget, a nagy tumultust más­ként használják ki, talán bosszúállásra?, vagy barbár ösz­tönök kielégítésére. A minap a salgótarjáni Centrum Áruházban a női kész­ruhákat szemlélve arra lettem figyelmes, hogy az egyik el­árusítónő sírva szemléli sorra a nagy értékű ruhákat. Szem­tanúja lehettem annak a barbár cselekedetnek, hogy vala­ki, valamilyen vágócszközzcl — feltételezhetően pengével — vegighasogatta a női ruhát. > Kérdem én, most jól érzi magát az illető? Hogy kihasz­nálva a tumultust, az amúgy is kevés számú eladókat fá­radságos munkájukért jól megkeserítette, sőt mi több, gz okozott kárt is ők fizessék meg? Hát mi ez, ha nem vanda­lizmus. Nagyné volna más megoldás? vagy — ha már a vezetőheiyettesnek sincs joga a döntésre — leg­alább félretették volna az árut, s a főnök visszaérkezé­sekor eladják a „megtaláló­nak”. Vagy talán másnak kellett? Ezt meg is lehetett volna mondani... Tóth István, FŰTÖBER, Nagybátony. 1979. július 23-án életbe lé­pett háztartási általános díj­szabás értelmében a kiemelt városokban (Debrecen, Duna­újváros, Győr, Kazincbarcika, Miskolc, Ózd, Pécs, Salgótar­ján, Szeged és Tatabánya) 1,20 forint/kilowattóra áramdíjjal számolják el a fogyasztást.’ Községekben pedig 1,95 fo­rinttal. Körzeti vetélkedő Rimócon A helyi MHSZ- és KISZ- szervezet közösen rendezte meg vasárnap Rimóc község­ben az „Edzett ifjúságért” mozgalom keretében augusz­tus 20. tiszteletére a körzeti vetélkedőt. Amelyen az aláb­bi vérsenyszámok voltak: Fegyveres váltófutás, teszt­kérdések, kézigránátdobás, ’ céllövészet, tájolás szabad te­repen, vegyi ruha használa­ta, árokugrás. Az esős időjárás ellenére — jóllehet csökkentette a várha­tó részvevők számát — az ösz- szetett vetélkedő jól sikerült. Csak sajnálhatják, akik eb­ben nem vettek részt. A ve­télkedő elérte célját, a fiata­lok nagyon aktívak voltak. Hogy jól sikerült, ebben je­lentős szerep jutott a társa­dalmi aktíváknak. A részve­vő csapatok különböző helye­zéseket értek el. Hasonlókép­pen egyénileg is jó eredmé­nyek születtek. Lövészetben első lett: Szé- csény Szolgáltató Ktsz csa­pata, a második: Rimóc II-es csapata, a harmadik: Rimóc III. csapata. Egyéniben: első Gyenes János, a második: Percze Bertalan, a harmadik: Szabó Ferenc. Összetettben első: Rimóc I-es csapata, a második: Szécsény Szolgálta­tó Ktsz csapata, a harmadik: Rimóc II. csapata. Fegyveres váltóban első lett: Rimóc I. csapata, a második a Szécsény Szolgáltató Ktsz csapata, a harmadik: Rimoc II. csapata. Emelte a verseny színvona­lát, hogy jelen volt af párt- szervezet titkára, a községi tanács elnöke és a sportelnök, valamint jelentős létszámban a társadalmi aktívák. A verseny befejeztével Czeglédi László méltatta az éléit eredményeket, és a ver­seny, illetve vetélkedő jelen­tőségét a fiatalok testkultúrá­jának fejlesztése érdekében. Megköszönte a részvételt és a segítségnyújtást, és kérte, hogy a továbbiakban is ilyen aktívan vegyenek részt a jö­vőben megrendezése.. kerülő vetélkedőkön, versenyeken. Majd az elért helyezések alap­ján Gonda Bertalan MHSZ- titkár értékes tárgyjutalma­kat és okleveleket adott át a versenyzőknek. Kiss Béla Rimóc — unaloműz ősből. NÓGRÁD - 1979. augusztus 16., csütörtök 3 Nagy játszmák

Next

/
Oldalképek
Tartalom