Nógrád. 1979. augusztus (35. évfolyam. 178-203. szám)

1979-08-16 / 191. szám

kvarsányi kérdőjelek

— A lehető legrosszabbkor jött — panaszkodott Szeróczki Bertalan, a varsányi tanács végrehajtó bizottságának titkára. — Pillanatnyilag . még tiszteletdíjas művelődésiház- vezetőnk sincs, az egyik legégetőbb probléma, amit rövid időn belül meg kell oldani.

— Hogyan alakult ki ez a helyzet?

— Eddig a község egyik pedagógusa, Gazdag Béla vezette a művelődési házat, tiszteletdíjasként. A sokrétű, szerteágazó közművelődési feladatot másodállásban nem lehet megfelelő hatékonysággal végezni. Különösen nem akkor, ha a különböző művelődési tevékenységi formáknak nincsenek hagyományai. Varsány ezek közé a települések közé tartozik. ' Több alkalommal a tiszteletdíjas vezető elmondta nekünk, hogy ez a munkakör egész embert kíván. Ö is belefáradt, júniusban kérte a felmentését.

A művelődési ház vezetője mindent megtett, hogy nagyobb léptekkel haladjon előre a falu közművelődési élete. Nem rajta múlott, hogy csupán egy pávakört és egv alkalmi tánccsoportot sikerült összehozni. A faluban élő emberek gondolkodásmódja,

életvitele, emberi tartása egy kicsit lassabban formálódott. A meglevő nehézségek és problémák ellenére a varsányi emberekben is ott szundikál, s

talán ébredezik a többre, emberibb életre, magasabb tudásra, tartalmasabb szabad idő eltöltésére való vágy. A szórakoztató műsorok szervezésében és rendezésében kimerült a művelődési ház tevékenysége. Talán, ha a vezetője több támogatást kap a társszervektől; minden bizonnyal „vastagabb lenne a művelődés szelet kenyere”. Mindez a múlté, amiből csupán a tanulságokat lehet és kell levonni.

— Mi a tanács jelenlegi elképzelése?

— A munkakör ellátására kértünk és kaptunk egy függetlenített státust. Az állást meghirdettük, de képesített népművelő nem jelentkezett. A megyei művelődési osztálynál megkérvényeztük, hogy engedélyezzék a képesítés nélküli népművelő beállítását.

— És, ha az engedélyt megkapják?

— Akkor. egy olyan fiatalt állítunk be, aki helyi ismeretekkel rendelkezik. Mi bízunk benne, hogy lelkesedéssel, jószándékkal, tele akaraterővel valamit „lefarag” . a szakmai hiányok adta hátrányból.

Tegyük hozzá a tanácstitkár gondolataihoz: minden jószándék, akaraterő kevésnek bizonyul majd, ha nem talál a fiatal, kezdő nénművelő támogatókra; olyanokra, akik „megfogják a kezét”, irányítják.

— Miben és hol szeretnének előbbrelépni?

— Legyen a művelődési háznak megfelelő tömegbázisa. Ezt klubok, szakkörök, művészeti csoportok működtetésén keresztül lehet elérni.

— Enyhén szólva, ’ a tárgyi

feltételek sem a legrózsásab- bak Varsányban. A jelenlegi művelődési házat valamikor, hosszú évekkel ezelőtt egy

cselédházból alakították ki.

Egy nagy terem, amelybe 110 ember fér el, egy színpad és egy öltöző, ez minden. — A klubok, szakkörök, művészeti csoportok működtetését hol

akarják megoldani?

— Tény, hogy a tárgyi feltételeink rosszak. A klubkönyvtárban található két helyiséget ilyen célokra fel lehet használni. A tanács nagytermét is odaadjuk, mint ahogy eddig is odaadtuk a pávakörnek, hogy próbálni tudjanak. Az iskola igazgatója sem zárkózik el, hogy a tantermeket esetenként a fiatalok részére átengedje. A tárgyi nehézségeket át lehet és át tudjuk hidalni.

Pillanatnyilag sok a kérdőjel a község közművelődési életében. A függetlenített népművelő beállításával eggyel talán kevesebb lesz. Hogy a kérdőjelek a község közművelődési életéből mielőbb eltűnjenek, komoly összefogásra lesz szükség Varsányban.

Sz. F.

Erdélyben, Farkaslaka (Lupcni) temetőjében áll Tamási Áron síremléke. A mintegy három és fél méter magas emlékművet Szervátiusz Jenő szobrászművész készítette.

Pedagógusok továbbképzése

Up mödszerekkeS és ü| szemlélettel

Az idei nyár különösen sok munka elé állította a pedagógusokat, hiszen félidejéhez érkezett valamennyi • iskola- fokon és -típusban 1978—80. között végrehajtandó átfogó tantervi reform.

E reform tavaly ősszel kezdődött, az általános iskolák új nevelési-oktatási ’tervének, valamint a szakmunkás- képzést nyújtó szakközépiskolák teljes tantervének megújításával. Ezt követi idén ősszel a középfokú képzést biztosító szakközépiskolai és a gimnáziumi tantervek reformja, s a szakmunkásképző intézetek közismereti tantárgyainak tantervi reformja. Mivel a változás olyan mélységű, hogy az egyes tantárgyak oktatási tervét is érinti, az országos pedagógiai intézet a szokottnál is nagyobb gondot fordított a pedagógusok felkészítésének megszervezését a

A pedagógusok idei tcvább- képzéséről beszélgetünk az intézet szakvezetőivel: Fehér Feréncnével, a nemzetközi kapcsolatok osztálya Wesselényi Alberctel, a továbbképzési-szervezési osztály és dr. Fülöp Károllyal, az idegennyel v-oktatisi o‘ztály vezetőjével.

— A felkészítés minden egyes iskolatípus minden évfolyamára három lépcsőben történik. Az első: központi tanfolyamok, amelyeken az OPI munkatársai ismertetik az új tantervet, annak követelmény- és eszközrendszerét. a tanítás témakörön, ként ajánlatos lehetőségeit, a tankönyvet és az osztályozásnak az anyaghoz kapcsolódó változatait — az illető szaktárgyak megyei szakfelügyelőivel. A tnásodik: a megyei pedagógus-továbbképző intézetek —, vagy kabinetek — által szervezett megyei tanfolyamok, a megyében működő, adott szakos munkaközösségek vezetői számára. Itt azok a megyei szakfelügyelők adják tovább a hallottakat, akik a központi tanfolyamokon részt vettek. A harmadik lépcsőben az adott tantárgyak munkaközösségének tagjai vitatják meg — bőséges konzultációk keretében — a szükséges tudnivalókat, a megyei tanfolyamokon részt vett munkaközösségi vezetők irányításával. A szóbeli információt mindenütt írásos dokumentumokkal egészítik ki.

(15.)

Karonfogva vezette végig Dezső kiöltözött feleségét a virágzó külvárosban. Ügy döntöttek, azért sem sava- nyodnak bele a családi vitába. Elmennek lazítani kettejük külön örömére a Repkény eszpresszóba, ahol Schwarzkopf úr, á maszek cukrász Dunántúl legkiválóbb fagylaltját méri, márpedig köztudott, hogy Dunántúlon igen sok helyt kapható elsőrangú fagylalt.

Dezső is kicsípte magát, de csak amúgy hevenyészve. Fölvette alpakkanadrágját, azzal a díszes övvel, amelyet épp a feleségétől kapott ajándékba negyvenharmadik születésnapjára. Daliás mellkasán már-már kérkedve mutogatta merész mintázatú ingét: szerfölött nagy és élénk színezetű kockás minták ékesítették azt az inget, mintha a Sárga Csikó valamelyik abroszából szabták volna.

— Ügy hallottam, mostanában zöld fagylaltot is készít Schwarzkopf úr — újságolta Dezső udvarló hangon a feleségének. — Állítólag Erdőmester a neve. Azt megkóstoljuk.

— Levert vagyok — siránkozott Paula. — Még tönkreteheti tervünket az a Károly.

— Ne búsulj, én majd teszek róla. Kiklopfolom belőle az igent.

És tekintélyesen, vasárnapi tartással vonultak át a betonjárdán, a kertváros juharfái alatt. Jobbról a dárdakerítések Végtelen sora, balról a sírhantokra emlékeztető virágágyások petúniával, árvácskával, kardvirággal.

A nyílegyenes járda végében, a mélyre csüngő juharlombok árnyékában egy cifra trafikosbódé díszelgett, oldalán az Aeros cirkusz oroszlános plakátjával. Innen, a trafikosbódé mögül bukkant elő Márti. Gyönyörűen és könnyedén. Magas, karcsú lány, bronzos hajtömege laza

kötegbe csavarva, szabadon hagyva hosszú nyakának bájos ivét. Fehér tenisznadrág és ibolyakék fiúing volt rajta. Meztelen combja és karja barnán tündökölt. Mihelyt meglátta szüleit, hatalmasat lódított sporttáskáján és futásra lendült, mint a sprinter.

— Szervusztok, őseim! — kiáltotta már messziről, hozzájuk érve csaknem ledöntötte őket a lábukról hirtelen csókrohamával.

— Hét te merről repültél ide? — hebegte a megrökönyödött apa.

— Lillafüredről!...

— Gyere, hadd nézzelek — kukorékolta meleg örömmel Paula. Még a könny is elfutotta a szemét. — Milyen szép Vagy. Milyen mesés a színed. Jó volt a kiránduláson?

— Remekül sikerült! Nevettünk, nevettünk, állandóan nevettünk! Álom az egész... Kitűnő érettségi, új ház, meg ez a gyönyörű nyár. Ráadásul a felvételim i.s sikerült! Mit tudtok Imréről? ...

Mókázva újságolta az apa:

— Szeretne már benősülni, de nem voltál itthon. Tegnapelőtt megkínálta anyád sárgarépafőzelékkel. Azóta nem láttuk.

A boldog lány valósággal a szüleinek dőlt, macskásán unszolta őket.

— Hála istennek, még mindig a régiek vagytok. Gyertek... Na gyertek! Nem látjátok, hogy mennyire kívánkozom haza?

— Mi meg a Repkénybe mennénk, egy kis fagylaltra — mondta tétovázva Paula, hátha szabadon engedi őket a lány.

De az nem tágított. Húzta szüleit hazafelé.

— Veletek megyek én is, csak előbb le akarok tusolni a saját fürdőszobánkban. Most, mindjárt. Aztán megyünk a Repkénybe.

Apa és anya összenézett: Márti csak azt látta ebből, hogy beletörődnek akaratába. Gondtalanul csevegett:

— Előre kikötöm, hogy a szobámat én rendezem be. Saját ízlés szerint!

Megint összenéztek a szülők. Dezső kerülte a beszédet, inkább elvette lányától a kerekre tömött sportszatyrot.

(Folytatjuk)

NŰGRAD — 1979. augusztus 16,, csütörtök

A kérdésre, hogy mi indokolja ilyen centralizált bennlakásos tanfolyamok szervezését, az OPI munkatársai elmondották, hogy a tantervi reform során bevezetésre ke-' rül néhány olyan tantárgy, amely még a pedagógusnak is új. Ilyen újdonság például az általános iskolás matematika, amely az eddigi számtantantárgyat váltja fel, már az első osztálytól kezdve: újdonság lesz a technika, amely megőrizve a politechnika számos elemét, új ismeretanyagokkal gazdagodik; nagyon sok új vonást tartalmaz a kémia; új tantárgy lesz és az általános iskolák alsó tagozatában sokat várnak az anyanyelvi neveléstől, továbbá a megújult környezetismerettől, amelynek oktatásába a felső tagozatos biológia-földrajz szaktanárok is „besegítenek”; végül nagy jelentőségű változásnak ígérkezik, hogy 1981 szeptemberétől kezdve egy évvel korábban, már az általános iskolák 4. osztályában bevezetik az orosz nyelv oktatását.

— Az utóbbi években feltűnően sok — véleményem szerint jogos — bírálat érte az iskolai idegennyelv-oktatást. A tantervi reform hogyan reagál ezekre a kritikai észrevételekre?

— Tettekkel, lényeges változásokkal! A nyelvtanulás célja — minden eddiginél gyakorlatiasabb ismeretek elsajátítása lesz. Az általános iskolai orosznyelv-oktafásnak például olyan alapfokú ismereteket kell eredményeznie, amely meghízhatóan megalapozza a nyelvtudást, egyszersmind felkelti az érdeklődést az idegen nyelv iránt. A tanterv — énp e cél érdekében — reálisabban tervezi a megtanítandó tananyagot, pontosan meghatározza a megtanítandó szavak, kifejezések mennyiségét, sőt szójegyzékét és kifejezésjegyzékét is! A teljes új, korszerű tankönyvsorozat írásával, kiadásának előkészületeivel egyidejűleg a tanterv más. a hatékony nyelvoktatást szolgáló eszközök — diafilmek, hangszalagok, applikációs táblák, tematikus faliképek — használatát is előírja. Mindezeken túl, az új tanterv alapvető szemléletváltozást igényel a nyelvtanároktól, hiszen kimondja a szóbeliség elsőbbségét az írásbeliséggel szemben: az országismereti tudnivalók elsőbbségét a kultúrtörténeti tudnivalókkal szemben.

— Például?

— Az írók életrajza, életművük értékelése helyett az adott nyelvterületen való viselkedni tudást helyezni előtérbe. Nagy hangsúlyt kapnak az életkori sajátosságok, az általános iskolai nyelvokta* tásban például a játékosság, a gimnáziumokban és a szak- középiskolákban a pályaorientáció szempontjai.Az idén ősztől kísérleti jel* leggel bevezetik az általános iskolák felsőtagozatán a fa* kultatív tantárgycsoportos oktatást, amelynek keretében a gyakorlati ismereteket és az idegen nyelveket a diákok önkéntes jelentkezés papján, magasabb óraszámban tanulhatják. Hasonló tantervi változások lépnek életbe szeptembertől kezdődően a gimnáziumokban is, csak ott már az idegennyelvoktatás célja alapos középfokú nyelvtudást nyújtani a tanulóknak.

— Nos, mindezek a változások mintegy tízezer nyelvtanárt érintenek az ország-' ban. Tehát meg kell újítaniuk ismereteiket, oktatási módszereiket, sőt — mivel az eddigi koncepcióval rutinnal tovább már nem dolgoz, hatnak — egy kicsit önmagukat is. Ehhez a módszertani és szemléletbeli megújuláshoz kívánt segítséget nyújtani pedagógusainknak a nyári továbbképzés, illetve felkészítés.

Debreceni Éva

Sándor Mátyás: Bujtor István

Megfilmesítik a Verne-regény f

Verne Gyula számtalan kiadást megért regénye, a „Sándor Mátyás” magyarországi megfilmesítéséről már évek óta folytak a tárgyalások. A Magyar Televízió és az első számú koprodukciós partner, a Novi-Sad-i tévé között azonban sehogyan sem jött létre a megállapodás.

A fordulat az idei év első negyedében következett be. Ekkor forgatták ugyanis magyar—olasz koprodukcióban az „Isztambuli vonat” című sorozatot. E vállalkozás producere, Claudio Biondi tette az ajánlatot a tévének, amelyből megállapodás született. Az

NSZK—francia—olasz—magyar együttműködés révén filmszalagra kerülő regény főhőse — a magyar filmszakma komoly elismeréseként — Bujtor István lett.

— Amikor meghallotta a megtisztelő döntést, mi volt az első gondolata?

— Mondhatom, őszintén örültem — válaszolt a kérdésre Bujtor István. — Gyermekkorom egy kedvenc olvasmányát kellett néhányszor ismét elolvasnom, hogy minél élethűbben tudjam alakítani a szimpatikus főhőst.

— Szerepelt már a mostanihoz hasonló, nemzetközi stábban?

— Számos filmalkotásban közreműködhettem, így például a „Sirokkó” című francia produkcióban, kamerák elé álltam az osztrák—magyar vállalkozásban készült „Szabadságon Piroskával” című filmben, a csehszlovák—NDK —magyar koprodukció eredményeként megszületett Be- nyovszki-sorozatban, és legutóbb az „Isztambuli vonat”- ban is bizonyítási lehetőséget kaptam.

— A forgatás áprilisban Jugoszláviában kezdődött és augusztus közepén a római Cenecitta stúdióban fejeződik be. Ez bizony maratoni elfoglaltságot jelent.

— Az előkészületek még

előbb elkezdődtek. Előbb a magyar, majd a francia nyelvű forgatókönyv következett, s csak ezután jöttek a fárasztó napok, az átlagosnál jóval nagyobb fizikai igénybevétellel. Jugoszláviában egy ízben például négy és fél méter magas szikláról kellett leugra- nom, és azonnal tovább futni a tengerparton.

— Fizikai képességei kiválóak, jóval meghaladják az átlagemberét. Nyilván ezért sem okoz különösebb gondot ez a munka?

— Kétségtelenül szerepe van a jó állóképességemben a sok éves sportmúltamnak. Egyetemi éveim alatt B válogatottságig jutottam kosárlabdában, az utóbbi években pedig egyre szívesebben vitorlázom, a csillaghajó kategóriában 1978 őszén már nemzetközi futamot is nyertem. 1963 óta játszom a SZUR-soroza- ton, ahol eddig 34 góllal terheltem meg az újságírók hálóját.

— Kanyarodjunk vissza e kitérő után a filmezéshez. A Sándor Mátyás magyarországi forgatása a végéhez közeledik. Melyik volt a legizgalmasabb jelenet Bujtor István számára?

— A cselekmény során egy farkast kell leterítenem. Igaz, idomított állatról volt szó, de mégis csak farkasról. Szerencsére már ezen is túl vagyunk — dublőr nélkül.

— Megalakulásától — 1977től — tagja a Magyar Filmgyártó Vállalat önálló színészgárdájának, így a színházi szereplések mellett sokkal

több filmben tud részt vállalni. Nyilván a Sándor Mátyást követő időszakra is kapott már ajánlatokat.

— Fazekas Lajos és Szörény Rezső is megkeresett

már, hogy legyek majdani filmjeik szereplője. Bár Szörény „BUÉK” című alkotásával tavaly nívódíjas lettem, ennek ellenére csak később döntök, ha elolvastam1 a forgatókönyveket. Jocha Károly