Nógrád. 1979. augusztus (35. évfolyam. 178-203. szám)

1979-08-15 / 190. szám

Salgótarjánban, a megyei kórházban folyamatosan földgáz tüzelésűre állítják át az ed­digi széntüzeléses kazánokat. Az elsőnek a cseréje már megkezdődött. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a kórház hőellátását húsz-huszonöt évre megoldják. Csonka La­jos gázszerelő a kazánt nyomáspróbára készíti elő. (Bábel László felvétele) Fortyogó a mellett Hőség dúl az öntőműhely­ben. Az ősz hajú, de fiatalos mozgású öntő megmeríti a hosszú nyelű öntőkanalat az olvadt alumíniumban, eltart­va magától a forró fémet a homokformához lép. s bele­zúdítja az öntőnyílásba az ezüstösen csillogó olvadékot. Másfél évtizede dolgozik Szrenka István a Balassagyar­mati ■ Fémipari Vállalatnál. Épp negyedszázada, hogy a ma negyvenegy éves férfi föl­szabaduló tanulóként átvette az öntő-szakmunkáslevelet. Évekig Pesten dolgozott az érsekvadkerti fiatalember, s mikor mód nyílt a közelben való munkavállalásra, akkor szegődött a gyarmati üzem­hez, az akkor még új öntő­műhelybe. NEM MEGIJEDNI! Forró fémmel dolgozni nem veszélytelen. Aki először néz körül a műhelyben, úgy érzi, ha csak egy műszakot kelle­ne itt dolgoznia, aközben is megpörkölődne... — Olyan ember már nincs közöttünk, aki valamennyire meg ne égette volna a kezét — mondja természetesen Szrenka István. — Ilyentől nem szabad megijedni egy öntőnek. — A tanulók sem ijednek — Az első darab minálunk is kiszámíthatatlan; nem biz­tos, hogy az jól sikerül... VOLT, DE MÄR NINCSEN Az öntők minden föladatuk­ban törekednek arra, hogy . minél jobb munkát adjanak ki a kezükből. *-c Igyekszünk úgy megcsi­nálni, hogy jó legyen. De ki vagyunk téve az anyag mi­nőségének. Ha nem jó az ösz- szetétele, akkor nincs meg a kellő keménység ... — De az ember ennek elle­nére igyekszik ... — Ez természetes. Nekem mindegy, milyen munkát ad­nak, megpróbálom a tőlem telhető legjobban elkészíteni. Gondolom, más is- így van ve­le. — Azért nem egészen. Jó néhány dolgozót csak az ér­dekli, leteljen a nyolc óra, mehessen isten hírével haza. — Na igen, volt nálunk is egy-két ilyen, de már nin­csenek itt. — Olyan is akad, aki a pénztől teszi függővé, milyen munkát végez. Ahogy ők mondják: kis pénz, kis meló; nagy pénz, nagy meló. — Nem másodrendű kér­dés az sem. Itt mindenki há­zat épít, nagy OTP-kölcsöne van. MI A HATÁSOSABB? A szakember 17 éve párt­tag. Tisztséget is betölt a szervezetben. Ügy hírlik, szó­kimondó ember. ­— Én nem így érzem — vallja. — Ha hiányosság van, azt szóvá teszem, de csak a beszéd kedvéért nem halla­tom a hangom. Ez persze nincs ellentmon­dásban a szókimondással, ami napjainkban nemcsak- hógy előnyös, hanem fontos tulajdonság. Szrenka István úgy érzi: a szókimondás a szerénységgel ellentétes foga­lom, ezért nem békéi meg vele. — Azt tapasztaltam, hogy hatásosabb, ha az ember pél­dát mutat, s oktalanul nem jár a szája.- Jó munkával töb­bet ér el, mint ha fecseg. Mivel foglalkozik odahaza az öntő? — Van egy 114 négyszögöles kertem, abban dolgozgatok. Szeretek sakkozni, könyvet, újságot olvasni. Külhonban Moszkvában és Szlovákiában járt, nem kí­vánkozik nyugatra. A jövőre vonatkozólag eget rengető terve nincs. 15 éves lányának kíván jó körülményeket te­remteni ezután is. M. P. Aratási tűzmérleg Nem esett kár a szemtermésben Amióta az ember gabonát zel 39 ezer hektárról betakarí- termel, s ismeri a tüzet, az- tott, több mint százezer ton- óta minden betakarításkor na gabonában ellenkező eset­retteg attól, hogy a száraz ben eshetett volna. Időben mikor röppen fel a Ez évben négy tűzeset kö- tarlón, a szérűn vagy a mag- vetkezett be Nógrádban az tárban a „veres kakas”, mi- aratás alatt. Mind a négy ál­kor válik a leendő kenyér a kálómmal a kicsépelt szalma lángok martalékává. Égő élet. égett. Ha az okokat vizsgál- Igy fogalmazta meg egyik gátjuk, újra meg újra az em- legnagyobb költőnk utolérhe- béri felelőtlenségre bukka- tetlenül szemléletesen és Tó- nunk. Dohányzás, hatósági be- mören. S' valóban. A régi vi- jelentés és írásos engedély lág parasztemberét még álét- nélkül, arra nem kioktatott bizonytalanságba dönthette, személy által végzett sza- ha leégett a termés. bálytalan tarlóégetés, mun­Ma, a nagyüzemi gazdálko- kagépelc alkalmazása során ta- dás korában már nem tesz- núsított figyelmetlenség okoz­nék mindent egy lapra, ta a kárt, s általában csak a ugyanakkor azonban — bár a jó szerencse és alkalmanként védelem eszközei is fejlődtek a gyors, hozzáértő közbelépés — a gépesített betakarítás, a akadályozta meg, hogy na- kombájnok, traktorok, szá- gyobb baj legyen. A négy rító alkalmazása jelentősen esetből csak egy volt elhárít- megnöveli a tűzveszélyt. A ko- hatatlan. Ezt leszakadt elekt- rábbi években bizony' me- romos vezeték zárlata idézte gyénk krónikájában is szere- elő. peltek olyan tűzesetek, me- Minek köszönhető, kinek az lyek jelentős mértékben ká- érdeme az évről évre ismét- rosították a termést. A kö- lődő jó eredmény? Egy sze- zelmúlt néhány esztendejében mélyt, egy szervet nem lehet azonban a betakarítás már megnevezni. A biztonságot te- úgy zajlott le, hogy egy szem remtő előkészítő munkából ki­gabona sem pusztult el a Ián- vették a részüket a tűzoltóság gok között. és a helyi vezetés képviselői, • Ez volt alapjában jellemző csakúgy, mint a községi ön- bz idei évre is. Természete- kéntes tűzoltók. A hosszadal- sen ez nem jelenti azt, hogy más, gondos előkészítő mun- egyáltalán nem keletkezett ka során előadásoktól a lel­tűz az aratás során. A Ián- kiismeretesen végzett gép­gok azonban csak szalmát szemlékig számtalan összete- pusztítottak, s a keletkezett vőből állt össze, mely sokré- kár egy alkalommal sem ér- tűségével minden 1 érdekelt te el a 20 ezer forintot. Nyit- számára feladatot jelentett, s vánvalóan ez is baj, de ér- összességében eredményezte teke elenyészően kevés ahhoz a sikert, a termés épségben képest, ami a megyében kö- való megőrzését. Természetvédelem A Német Demokratikus Köztársaság számos féltve őrzött természetvédelmi te­rülettel rendelkezik. Nyolc­vanhétezer hektáron 719 ilyen területet tartanak számon. Megóvásuk az NDK-ban tár­sadalmi ügy. Tízezer társa­dalmi munkás vállal környe­zetvédelemmel, természetvé­delmi területekkel kapcsola­tos munkát. /Többek között ritka állatfajok, a túzok, a hód mesterséges tenyésztésé­vel, áttelepítésével járultak hozzá az eredeti természeti környezet fennmaradásához. ☆ A Keleti-tenger tisztaságá­nak védelmére 1976-ban egyezményt kötöttek a kör- nvező országok. Ennek érde­kében ma az NDK-ban a ha­jók ballasztvizét a tengerbe eresztés előtt különleges eljá­rásnak vetik alá. Nemrég he­lyezték üzembe a rostocki ten­geri kikötőben azt a beren­dezést, amely óránként 60 köbméter olajtartalmú ■ vizet képes megtisztítani. « ☆ , Az NDK sporthorgászai si­keres mentőakcióról számol­hatnak be. A thüringiai er­dőben levő Lütsche völgyzá­ró gátjával körülzárt vízterü­letre az építkezési munkák befejeztével 12 000 halat tele­pítettek vissza. A festői kör­nyezetben fekvő, viszonylag kis területű — mindössze egy­millió köbméter víztartalmú — víziparadicsom ez évtől kezdve nemcsak a kirándu­lóknak, de a .sporthorgászok­nak is örömet jelent A kiesett idők csökkentéséért A Salgótarjáni Kohászati Üze­mek fémbevonó részlegében a magasabb árfekvésű termékek részarányának növelésével igye­keznek növelni az árbevételt. A termelés folyamatában azonban gyakran okoz nehézséget az ütemtelen anyagellátás és a lét­számhiány. Ezt különösen a COj hegesztőhuzal esetében tapasztal­ják érzékenyen. Az üzem veze­tői, szocialista brigádjai elhatároz­ták, * hogy a betegségből, fizetett szabadságból, vagy igazolatlan hi­ányzásból eredő létszámhiány pótlására átszervezéseket hajta­nak végre. A dolgozók Iétszám-átcsoporto- sitásánál a szocialista brigádok megértő segítséget nyújtottak, így legtöbb esetben sikerült megelőz­ni a létszámgondokból eredő ter­meléskiesést. A tűzihorganyzóban eddig 65 ezer, a co:, üzemnél pe­dig 30 ezer forintot fizettek ki a dolgozóknak ilyen természetű többletvállás címén. meg? — Ilyet ne kérdezzen, mert ide nem jönnek tanulók. A közlés meglepő. Körül­nézve a műhelyben harminc év körüli fiatalembereket lát­ni. A bányavállalat örülne, ha a frontokon ilyen korátlaga volna a csapatoknak. — ök is máshonnan jöttek ide, mint én, a közelebbi munkahely kedvéért. — Van szépsége ennek a munkának ? — Hogyne. — Fölemel egy öntött alumínium alkatrészt. — Nézze meg. Hát nem gyö­nyörű egy homokformával ilyet csinálni? S pár másodpercig elnéze­geti a bonyolult formájú fém­darabot, megmutatja rajta az öntő betűjelét. Aki majd a gépen látja a pontosra mun­kált alkatrészt, aligha gon­dolná, hogy kézi szerszámok­kal alakított homokformában szilárdult meg. Utcáról behí­vott embernek talán ezredik­re sem sikerülne pontosan el­készíteni a formát. A Salgótarjáni Ruhagyár termékeinek mintegy 80 százalé­ka exportra kerül. Az egyik legnagyobb megrendelőjük Svédország, ahová az idén 2 00 ezer darab magyar alap­anyagból készült női ruhát gyártanak. A képen Végvári' Ferencné az exportra kerülő ruhát varrja. (báb-) Berceli brigád ARANY Az Ikladi Ipari Műszergyár IV. számú gyáregységében, Bercelen találkoztunk a Nóg­rádi Sándor aranykoszorús szocialista brigáddal, Kovács István párttitkár jóvoltából. A rögtönzött brigádértekez­leten hárman képviselték, a 9 tagú szocialista brigádot. Jele László brigádvezető, Kas­pár György, valamint Sáfár László, aki egyben a gyáregy­ség egyik KISZ-titkára is. — Hogyan lett néhányuk- ból öt év alatt aranykoszo­rús szocialista brigád? Ezt a címet kiérdemelni ilyen rövid idő alatt nem kis dolog... — érdeklődtünk Jele Lászlótól. — Valóban nem. Nagyon szigorúak a feltételek. Két újítás és legalább 100 ezer forint megtakarítás kell hoz­zá, a kifogástalan munkafe­gyelem és eredményes társa­dalmi munka mellett. Újítás gyanánt a brigád tagjai egy olyan horonyító készüléket konstruáltak, amely segítsé­gével 12—13 ember munkáját végzi el egy dolgozó, és rá­adásul sokkal pontosabban. Az anyagmegtakarítás meg­haladta a 150 ezer forintot. Társadalmi munkánk a gyá­ron belül is és a községben is kiváló... Szorosan együttműködnek a Kandó Kálmán műszaki szocialista brigáddal, s az ő elképzeléseiket a gyakorlat­ban sorra valósítják meg. A szerelőbrigád átlagéletkora 35 év, jól megférnek egymás mellett 20 évesek és 40 éven felüliek. — Mind a kilencen több szakmával rendelkezünk, de még most is tovább képez­zük magunkat. Én a marxiz-- mus—leninizmus .esti egj'ete- met végeztem el, de mindnyá­jan tanulunk valahol, közö­sen veszünk részt sportren­dezvényeken, sőt a hétvége­ken autóskirándulásokon. Legutóbb például Vácon vol­tunk — mondja Sáfár László. — Együtt túlórázunk, külö­nösen a hó végén, senkinek sem1 kell könyörögni, hogy hajtson. Ilyen közösségbe nem csoda, ha nehéz beke­rülni. még a brigádból kike­rülők helyére sem. Mert ilyen 'is van, Két társukat is kizárták maguk közül, mert nem aranykoszorús brigádtaghoz méltó magatartást tanúsítot­tak. — Nehéz dolog volt idáig eljutni — folytatta Kaspár György. — Állandó tanulás szükséges, nem lehet egy pil­lanatra sem megállni. A ko­molyan vett versenymozga­lomra jellemző, hogy a gyár hat aranykoszorús szocialis­ta brigádjából kettő berceli, pedig az anyavállalatnál, Ik- ladon háromezren dolgoz­nak, itt pedig csak négyszá­zan. — Hogyan becsülik meg munkájukat? — Erkölcsileg és anyagilag is — válaszolja Jele László. — önállóságo’t kapunk a munkaszervezésben, javasla­tainkra odafigyelnek, rend­szeresen tájékoztatnak az ak­tuális kérdésekről. Nem lehet azonban elhallgatni azt sem, hogy a brigádmozgalom kissé kampányszerű, vagyis az év elején és a végén fordíta­nak rá nagyobb figyelmet. Ettől eltekintve mi azonban havonta értékeljük az elért eredményeket, a párt- és a KISZ-alapszeryezettel közö­sen. .. Piros műbőr fedelű brigád­naplót tesz elém, amely ‘tu­lajdonosai munkájáról. tár­sadalmi összefogásáról árul­kodik. A szépen vezetett nap­lóban elismerő szavak szól­nak a Nógrádi Sándor Szocia­lista Brigád helytállásáról. — Nem véletlen, hogy ők lettek az egyik aranykoszorús brigád, hiszen minden téren kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, ami ismerve az egyre növekvő feladatokat és követelményeket, nem kis fel­adat — foglalja össze véle­ményét a brigádról Kovács István párttitkár. — Milyen célt tűzlek ma­guk elé erre az évre? — Célunk az aranykoszo­rús cím megvédése, ami a jelenlegi helyzetben nem lesz könnyű. Bár van egy jónak látszó újításunk, amellyel az egyik ' nehéz, ma még kézzel végzett. munkafolyamatot tudnánk automatizálni. de ez még egyelőre kísérleti szakaszban van. Bízunk ben­ne, hogy sikerül bevezetni, ez a brigád nem ismer lehetet­lent. .. A tapasztaltak is ezt igazol­ják. Z. T. NOGRAD — 1979. augusztus 15., szerda 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom