Nógrád. 1979. augusztus (35. évfolyam. 178-203. szám)

1979-08-15 / 190. szám

Harcban a Polisario Mohamed Khouna Ould Haidaia maui'itániai minisz­terelnök bejelentette, hogy mivel Marokkó annektálta Tíris el-Gharbija nyugat- szaharai területet, Mauritá­nia a továbbiakban nem töl­ti be a térségben eddig gya­korolt ideiglenes kormányzói funkcióit. A miniszterelnök felszólította az Egyesült Nem­zetek Szervezetét és az Af­rikai Egységszervezetet: tel­jesítsék a nyugat-szaharai probléma békés rendezése ér­dekben vállalat kötelezettsé­geiket. Emlékezetes. hogy Mauri­tánia a közelmúltban békét kötött a nyugat-szaharai ön- rendelkezés és függetlenség ki­vívásáért harcoló Polisario Fronttal, lemondott nyugat- szaharai területi igényeiről és bejelentette: Tiris el-Ghar­bija térségéből, amelyet Nyu- gat-Szahara Marokkó és Mauritánia közötti 1976-os megosztása után szállt meg. A Nyugat-Szahara önállóságá­ért küzdő Polisario Front kor­mányának külügyminisztere, Ibrahim Kakim párizsi sajtó- konferenciáján a harcok foko­zását helyezte kilátásba a ma­rokkói csapatok ellen. Marokkó a békekötést köve­tően, a hét végén annektáita Tiris el-Gharbija fővárosát, Dakhlát, ily módon egyre fe­szültebbé vált Mauritánia ,és Marokkó viszonya. Űjabb fejlemény a térség­ben. hogy Mauritánia kedden ismét diplomáciai kapcsolatot létesített Algériával. Ahmed Ould Abdallah ma- uritániai külügymiftiszter kedden Casablancában érke­zett, hogy a legutóbbi fejle­ményekről tárgyaljon a ma­rokkói kormánnyal. A Polisario Front által ‘ki­kiáltott Szaharai Arab De­mokratikus Köztársaság kül­ügyminisztere, Hakim Ibra­him Párizsban tartott keddi sajtókonferenciáján közölte, hogy a front a jövőben fo­kozza katonai tevékenységét a marokkói hadsereg által meg­szállt nyugat-szaharai terü­leteken. (MTI) Betiltották a tüntetést Iránban Az iráni hatóságok betiltot­tak minden gyűlést és tünte­tést az országban —, jelentet­ték kedden a nyugati hírügy­nökségek. A teheréni rádió délelőtt megszakította adását, és ismertette a tilalommal kapcsolatos rendeletet. Esze­rint a forradalmi gárdistákat utasítottak arra, hogy min­denképpen akadályozzák meg a megmozdulásokat, ha lehet­séges, békés eszközzel. Emlékezetes az iráni bel­ügyminiszter már héttőn utalt arra, hogy a hatóságok engedélyhez kötik a különbö­ző gyűlések megtartását. A mostani rendelet azt követő­en látott napvilágot, hogy az iráni fővárosban kedden im­már a harmadik egymást kö­vető napon — is folytatódtak a tüntetések és a heves ösz- szecsapások. Hírügynökségi jelentések szerint ezúttal is iszlám szélsőségesek támadtak rá baloldali tüntetőkre, akik a Fedajin Khalk elnevezésű, baloldali beállítottságú szer­es Edzenek” az űrhajósok A Szaljut—6 szovjet tudo­mányos űrállomás harmadik állandó személyezte javában készül arra, hogy csaknem fél­éves űrtartózkodás után visz- szatérjen a Földre Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin a befejező technológiai kísérle­teket is elvégezték a „Szplav” és a „Krisztall” olvasztóke­mencékkel és hozzálátott az űrállomás konzerválásához. Azután, hogy a személyzet a Szajuz—34 űrhajóval elhagy­ja az űrállomást, a Szaljut—6 ismét automatikus repülésben folytatja Föld körüli kerin­gését. Az űrhajósok folytatják a „Bibic” vákuumruhában vég­zett edzéseket, hogy szerveze­tüket a csaknem féléves súly­talanság állapotából kizök­kentsék „emlékeztessék” a földi nehézségi erők körül­ményeire. (MTI) vezet teheráni székházát hét­főn ért támadás miatt tilta­koztak. Az iszlám-rendszer fanatikus hívei kövekkel do­bálták meg a tüntetőket: akik közül néhányan megsebesül­tek. A helyszínre érkezett forradalmi gárdisták a leve- ■gőbe lőttek és könnygázzal vették elejét az összecsapások súlyosbodásának. A UPI beszámolója szerint ugyanakkor támadás érte a mudzsahidok székházát iS, a forrdalmi hatóságok azonban beavatkoztak/ Ismeretes, hogy . mind a fedajinok, mind a mudzsahidok, az elmúlt évek­ben aktívan részt vettek a császári rezsim elleni harc­ban, és nagy áldozatokat hoz­tak a sah uralmának megdön­téséért. Lap jelentések, szerint Irán­ban további három személyt végeztek ki. Egy volt rendőr­tisztet, akit népellenes bűn- cselekményekkel vádoltak, va­lamint két férfit, akik a vád szerint házasságtörést követ­tek el. A Pars hírügynökség arról számolt be, hogy iszlám fanatikusok az elmúlt napok­ban rátámadtak több nőre, azok „nem megfelelő’ öltöze­te miatt. (MTI) Szaúd) rugalmasság Mind nagyobb rugalmasság és önállóság tapassztalható Szaúd-Arábia külpolitikájá­ban — állapítja meg az „Azi- ja Afrika Szevondnya” cé- mű szovjet folyóirat leg­utóbbi száma. A cikk rámutat: az 19fö. szeptemberében és októbere­ben végbement események bi­zonyítják, hogy igen hason­ló Jordániának és Szaúd- Arábiának a közel-keleti ren­dezést illető álláspontja. Az arab népek, mindenek­előtt a palesztinok érdek i t nyíltan eláruló szadati po­litika ösztönzőleg hatott Sza­úd-Arábia és Jordánia köze­ledésére a „Szilárdság Front­jához”, (amelynek tagjai Al­géria, Szíria, Líbia, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársa­ság és a PFSZ.) Irak 19 78. október 14-én kezdeményez­te, hogy hozzanak létre össz- arab frontot a Camp David-i megállapodással szemben. Ez a kezdeményezés utat nyi­tott azelőtt, hogy az arab vi­lág legkülönbözőbb erői — a szocialista irányzatú orszá­goktól egészen a monarchiákig — összefogjanak a szadati megalkuvó politika ellen — olvasható a szovjet folyóirat cikkében. A szaúdi vezetés — ráébred­vén arra, hogy az Egyesült Ál­lamok Híjaddal folytatott poli­tikája Washington alapve­tő gazdasági és politikai ér­dekeit (a szaúdi kőolaj bizto­sítását, az amerikai gazdasá­gi pozíciók megtartását és kiszélesítését, valamint a tér­ség haladó erői ellen irányuló politika érvényesítését szol­gálja — meglehetősen bátor léptekre szánta magát. E lé­pések közé tartozott, hogy le­mondták Fahd szaúdi trcfi* örökös tervezett hivatalos washingtoni látogatását, és kiutasították az országból az Egyesült Államok által Sza- úd-Arábiába küldött CIA ücv- nököket, akiknek az volt af’l- adata, hogy ellentéteket szít­sanak a szaúdi vezetésen be­lül. A legfontosabb azonban kétségtelenül az, hogy Ríjad elhatárolta magát az Egyesült Államok védnöksége alatt lét­rejött és az arab népek ér­dekeit veszélyeztető egyipto­mi—izraeli alkutól, — feje­ződik be az „Azija i Afrika Szevodnya” folyóirat cikke. Jackson amerikai szená­tor a SALT-ellenes kong­resszusi „héjják” vezéralak­ja —, saját szavai szerint Teng Hsziao-ping miniszter- elnök személyes meghívásá­ra tett pekingi látogatást. A stratégiai fegyvereket korlá­tozó szovjet—amerikai szerző­dés e fő ellenfele nem titkol­ta, hogy látogatása kapcsolat­ban van a SALT elleni kam­pánnyal és azzal a támoga­tással, amelyet a kínai kül­politika nyújt a szerződés el­lenfeleinek. Jackson kifejtet­te, hogy a SALT „geopoliti­kai gondokat” okoz Kínának, s ez egy táborba tereli a kí­nai vezetést a kongresszusi ratifikálás amerikai ellenfe­leivel. SZOVJETELLENES FŐVONAL Ez a legújabb, jellegzetes epizód Ismételten aláhúzta, hogy a kínai külpolitika to­vábbra is folytatja szovjetel­lenes fővonalát. A jelek sze­rint ezen az sem változta­tott, hogy a Szovjetunió jú­nius 4-i, széles nemzetközi érdeklődést keltő javaslata felvetette a kínai—szovjet kapcsolatok ésszerű rende­zését. Még nincs végleges megegyezés arról, hogy mi­kor kezdődnek megbeszélé­sek — a jelek szerint külügy­miniszter-helyettesi szinten — a Szovjetunió és Kína meg­bízottai között. A Szovjet­unió azonban már a leghatá­rozottabban reagált azokra a kínai törekvésekre, amelyek el akarják torzítani a június 4-én tett nagy fontosságú szov­jet javaslat értelmét. Igor Alekszandrov a Prav­da hasábjain hangoztatta, hogy a kínai legfelső népi Peking Mo: :g«as — merre gyűlés második ülésszakán a kínai vezetés újra (és a ré­gi hangon mit sem változtat­va) torzította el és rágalmaz­ta a szovjet külpolitika cél­jait. Ezt követően olyan jelek mutatkoztak, hogy Kína a tárgyalásokat bizonyos „elő­feltételekhez” köti, mégpedig azért, hogy valamilyen mó­don nyomást gyakoroljon Vi­etnamra. Az Alekszandrov-cikk ter­mészetesen a leghatározottab­ban visszautasítja az „előfel­tételek” taktikáját. Hangsú­lyozza, hogy ez csak a meg meg sem kezdődött tárgyalá­sok zátonyra juttatásét ered­ményezheti. hiszen a Szov­jetunió „soha nem működik együtt barátai és szövetsége­sei rovására más országok­kal”. BELPOLITIKAI MOZGÁS A folytatódó külpolitikai merevséggel párhuzamosan ugyanakkor a kínai belpoliti­kában továbbra is mozgás ta­pasztalható. Ennek a moz­gásnak legáltalánosabban jellemezhető vonása a mao­ista örökség felülvizsgálása. A változások nagyjából két szférába sorolhatók. Az egyik a gazdasági koncepció. A másik a belső hatalmi küz­delem amely összefonódik az előző időszak politikai ál­dozatainak rehabilitálásával. \ Ami a gazdasági koncepciót illeti, annak leglényegesebb vonása a mezőgazdasági tér. melés ösztönzésének és az ezzel kapcsolatos beruházd* NÓGRAD - 1979. augusztus 15., szerda soknak az előtérbe kerülése, mégpedig a nehézipar rová­sára. Tavaly még az összes beruházások közel 55 száza­lékát kapta a nehézipar és a mezőgazdaság' részesedése alig érte el a 10 százalékot. Idén már a mezőgazdaság részesedése 14 százalékra emelkedik, a nehéziparé pe­dig 46 százalékra csökken. A csökkenés mértéke na­gyobb, mint a mezőgazdasági beruházások növekedése, ami értelemszerűen azt jelenti, hogy a könnyűipar is a ko­rábbinál nagyobb súlyt kap. Ezzel a „gazdasági kiigazí­tással” egyidőben egy tech­nológia korrekció is történt. A néhány hónappal ezelőtti helyzetben egyértelműen a legfejlettebb tőkéstechnoló­giák nagy volumenű import­ja került napirendre. Azóta kénytelenek voltak felismer­ni a kínai vezetők, hogy ilyén technológia bevezetésé­re az ország csak néhány ipa­ri gócpontban és kiemelt ága­zatban van felkészülve. En­nek következtében szeré­nyebb technológiai importot terveznek és nagyobb mérték­ben kívánnak támaszkodni a helyi lehetőségekre. KIFELÉ A SÜLLYESZTŐBŐL A hatalmi-személyi válto­zásokról jelenleg csak annyit lehet megállapítani, hogy fo­kozatosan kiemelkednek a süllyesztőből azok a politikai vezetők, akiket Mao ural­mának utolsó tíz esztendejé­ben távolítottak el. Liu Sao- csi. az égvkori köztársaság| elnök esetében (aki valaha Kína „második embere” volt) már csak özvegye élvezheti a rehabilitáció közvetlen ha­tásait. Feltételezik azonban, hogy (miután az özvegyet felléptették a pekingi televí­zió nyilvánossága előtt) nem várathat magára sokáig a halott Liu Sao-csi rehabilitá­lása sem. A második jelentős esemény a hatalmi harc hul­lámzásának Peng Csen egy­kori pekingi polgármester rehabilitálása, akit 1966-ban Mao személyes követelésére taszítottak ki a vezetésből, s aki most, 13 esztendő múltán az országos népi gyűlés egyik elnökhelyettese lett. Hangsúlyozni kell, hogy ezek a változások ' egyértelműen Mao személyes örökségének visszaszorulását tükrözik. Túlságosan kevés azonban a bizonyítható tény és túlságo­san áthatolhatatlanok a kí­nai vezetés csúcsain folyó ha­talmi küzdelem erővonalai. Nyuaat-európai és amerikai megfigyelők általában Teng Hsziao-ping miniszterelnök és Hua Kuo-feng elnök ha­talmi csoportjának szemben­állásáról beszélnek. A nyil­vánosság előtt elhangzott megnyilatkozásokból azon­ban csak árnyalatnyi különb­ségekre lehet következtetni. Enpen így: e pillanatban nem állapítható meg, hogy Peng Csen megjelenése és Liu Sao- csi eltávolított híveinek fel­bukkanása melyik áramlatot erősíti meg. Kína belső fejlődése termé­szetesen világpolitikai je­lentőségű probléma. A pil­lanatnyi helyzetben azon­ban a külvilág számára a legmérvadóbb — és sajnos továbbra is negatívan érté­kelhető — tényező a kínai külpolitika szovjetellenes, terjeszkedő fővonalának vál­tozatlansága. (-*i —c) Managua! kibontakozás Konszolidáció, a közbiztonság megszilárdítása, az élet-: körülmények javítása — Tornas Borge, a nicaraguai kor­mány belügyminisztere ebben foglalta össze a legégetőbb teendőket. Nos, ami az elsőt illeti, elegendő figyelemmel kísérni a managuai légi kikötő, a Cesar Sandinóról elnevezett repü­lőtér forgalmát. Costa Rica államfője, amerikai szenátor, a Szocialista Internacionálé delegációjának élén Mario Soares volt portugál kormányfő, magas rangú ENSZ-tisztviselők sze­repeltek, ü közelmúltban fogadott állami vendégek között. Nicaragua jelene és jövője szempontjából Quito, Ecuador fővárosa is nagyíontosságú tárgyalások színhelye volt. Van­ce amerikai külügyminiszter itt. találkozott a nicaraguai kor­mányzótanács öt tagja közül hárommal köztük Miguel D’Escotóval, a managuai diplomácia vezetőjével. A kétolda­lú kapcsolatok megteremtése szempontjából az egyórás esz­mecsere rendkívül jelentős esemény. Szóvivők szerint az új ecuadori elnök beiktatása alkalmából létrejött találkozó szí­vélyes, de őszinte hangneméből arra lehet következtetni, hogy Managua és Washington új alapokra helyezi viszonyát, örvendetes, hogy az amerikai fél részéről is megértés mu­tatkozik Nicaraguával szemben, holott Washington a végső­kig kitartott egyaori hű csatlósa mellett. A közbiztonság észrevehetően javul Manáguában. bár éjszaka még gyakoriak a lövöldözések. Somoza egykori hí­vei azonban már csak ritkán merészkednek elő Az új re­zsim nagylelkű ellenfeleivel szemben: vasárnap 268 volt nemzeti gárdistát bocsátottak szabadon, s hasonló sors vár a mintegy ötezer fogva tartott gárdistára, akik közül csak azok nem részesülnek az amnesztiában, akik Somoza idején kínozták a foglyokat, gyilkosságot követtek el, vagy egyéb súlyos bűn terheli őket. Az életkörülmények javítása, az újjáépítés sok súlyos, gonddal jár. A diktátor és hívei magukkal vitték az állam­kasszát, a harcok közben érzékeny károk érték a vetést és a gyárakat, nincs elegendő élelmiszer. Nicaragua ebben a nehéz helyzetben bárhonnan elfogad támogatást, ha azt nem kötik politikai feltételekhez. Kétségtelen, hogy a kibontakozás hosszú és körülményes föl - mat.nak ígérkezik. Egy keddi hír azonban biztató: Ma- tagatpában,. az ország egyik legnagyobb városában megvá­lasztották a helyi néphatalmi szervek vezetőségét. A sandi­nista fegyveresek helyét egyré több helyen átveszik a pol­gári közigazgatás emberei. Gyapay Dénes Szckcióiilének a politológiai világkongresszuson 28 szekcióban három fő témát vitatnak meg. A világkong­resszus első számú témáját a béke és a háború forrásai, á • fegyverkezési hajsza megfé­kezéséhez vezető utak, a bé­kés egymás mellett élés té­nyezői, a nemzetközi feszült­ség további csökkentésének lehetőségei képezik. A máso­dik nagy témacsoportot a fejlődő országok problémái alkotják, míg a harmadik té­makörben a politikatudomá­nyok három évtizedes elmé­leti-metodológiai fejlődésének kérdései kerülnek napirendre. A magyar küldöttség tagjai csaknem valamennyi szeküió- témához előre elküldték elő­adásukat és aktívan részt vesznek a szóbeli vitákban is. (MTI) Szekcióülésekkel folytatódott kedden Moszkvában a Politi­katudomány Nemzetközi Tár­saságának XI. kongresszusa. Az 52 országból, köztük ha­zánkból érkezett több mint 1500 politológus a nemzetközi enyhülés gazdasági és politi­kai vonatkozásait, a kelet— nyugati kapcsolatok kérdés­komplexumát, a demokratikus és emberi jogok megvalósulá­sával kapcsolatos problémákat vitatja meg. A XI. politológiai világkong­resszuson Lakos Sándornak, az MSZMP KB tagjának, a Társadalomtudományi Intézet igazgatójának vezetésével jo­gászokból, közgazdászokból, szociológusokból álló magyar küldöttség vesz részt. A moszkvai világkongresszuson Nincs haladás a vietnami— kínai tárgyalásokon Aczél Endre, az MTI tudó­sítója jelenti: A kínai—vietnami kor­mányközi tárgyalások közös, megegyezéssel Pekingben folytatódnak — jelentette be keddi sajtótájékoztatóján a kínai küldöttség helyettes ve­zetője. A mindeddig egy helyben topogó, eredménytelen pár­beszéd során öt fordulót tar­tottak Hanoiban, majd ötöt Pekingben. A legközelebbi ta­lálkozó időpontját még nem tűzték ki, de az egyes for­dulók közötti szünetek egy­re hosszabbak lesznek. Ez mint Dinh Nho Líem viet­nami külügyminiszter-helyet­tes rámutatott, éppenséggel nem arra vall, hogy a kínai fél gyorsítani óhajtaná a tárgyalások menetét,. Afganisztán a haladásért Az áprilisi forradalom győ­zelme után Afganisztánban a feudális társadalomból a ki- záákmányolástól mentes társa­dalomba való átmeneti szakasz kezdődött meg, amely a pa­rasztsággal és a dolgozó osz­tályok egyéb rétegeivel szö­vetséges munkásosztály dikta­túrájának körülményei között valósul meg — jelentette ki Mafizullah Amin, az Afganisz­táni Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke a pénzügymi­nisztérium dolgozói előtt tar­tott beszédében. Hafizullah Amin hangsú­lyozta, hogy az áprilisi forra­dalom győzelmével az ország a „termelés szocialista rend- t szere” kialakításának útjára lépett. Az ország előtt álló legfontosabb feladatként a feudális gazdasági rendszer­nek, a komprádor burzsoázia gazdasági bázisénak vala­mint áz imperializmus gazdasá­gi befolyásának fokozatos megszüntetését jelölte meg. Az állam a kizsákmányolás­tól mentes társadalom felépí­tése érdekében a fejlődés nem 'kapitalista útját választja — hangsúlyozta az afgán minisz­terelnök. (MTI) . i

Next

/
Oldalképek
Tartalom