Nógrád. 1979. augusztus (35. évfolyam. 178-203. szám)

1979-08-15 / 190. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXV ÉVF., 190. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1979. AUGUSZTUS 15., SZERDA g"— ■ ' i . -i - ' - - _ » ■ A pásztói üzentekben Meddig Jutottak a készletgazdálkodásban ? 'Az elmúlt évben megyénk Üzemeinek döntő többsége olyan gyűjtögető életmódot alakított ki, aminek káros következményeként jelentős készletek halmozódtak fel. Ez nem jó a népgazdaságnak, mert jelentős összegeket köt -le. ugyanakkor más üzemben, szükség i volna azokra az anyagokra, alkatrészekre, a folyamatos termeléshez, ami­ből a szükségesnél többet vá­sároltak vagy tároltak. E kedvezőtlen folyamat meggát- lása érdekében megfelelő in­tézkedések születtek. Hatásuk­ról három pásztói üzemben érdeklődtünk. Alatta vannak A Váci Kötöttárugyár pász­tói gyáregységében az első fél évre megengedett készlet, beleszámítva az alap-, segéd­anyagokat és félkész árut, 6,3 millió' forint volt. Ezt július 20-án 5,5 millióra szorították le. A készlet nagyságát tíz­naponként ellenőrzik. Mérté­ke változó, döntően attól függ, hogy hányszor kell át­állni az egyik termékről a másikra. Amennyiben a ter­mékcserélődés gyakori, akkor a készlet meghaladja a 7 mil­liót, máskor meg csak 4,1 millió vagy 5,9 millió. A túlkészletezés miatt ed­dig sem a vállalat, sem pe­dig a gyáregység nem fize­tett büntetőkamatot. A kész­letgazdálkodás további javítá­sa érdekében az eddiginél na­gyobb feladatok várnak a szalagvezetőkre. Irányító te­vékenységükben nagyobb fi­gyelemben kell részesíteniük ezt a területet is. Növekedett, de még elfogadható A Budapesti Élelmiszeripa­ri Gépgyár és Szerelő Válla­lat 5. számú pásztói gyárának első félévi készletgazdálkodá­si tevékenységét a kettősség jellemezte. Egyrészt teljesite- niök kellett a korábbi, a régi tulajdonos által vállalt köte­lezettségeiket, másrészt fel kellett készülniük a jelenlegi tulajdonos által megszabott új feladatok elvégzésére. A termékösszetétel-változás eredményeként az első fél év­ben 12 millióval növekedtek a készletek. Ezért nem ma­rasztalták el a pásztóiakat, mert a növekedés a megen­gedett követelményen belül volt. A bank által megsza­bott beállási szintet szeptem­berig kell elérni. Ennek meg­felelően, a központ utasítása szerint csak olyan anyagot vásárolhatnak, amit azonnal fel is használnak. A kívánt összeg elérésére kimutatást készítettek az elfekvő anya­gokról. A 4 milliót kitevő anyagokból eddig 1 millió fo­rint értékűt értékesítettek. Gazdálkodnak majd Megyei szemmel nézve nem tartozik a nagy gyárak közé a Pásztói Szerszám- és Ké­szülékgyár. Ha viszont azt nézzük, hogy tevékenységük kiterjed az ország összes üveggyárára, akkor jelentősé­ge túlnő a megye határán. Olyan termékeket, formákat, berendezéseket gyártanak itt, amelyekhez évente 6 ezer fé­le anyagot, alkatrészt hasz­nálnak fel. Ennek ellenére igyekeztek jól gazdálkodni az első fél évben a rendelkezés­re álló készletekkel. Az előírt szintet 200 ezer forinttal csök­kentették. Ezen belül nem si­került a vaskohászati termé­keknél előírt követelményeket teljesíteni, s ezért 80 ezer forint eszközlekötési járulékot kellett fizetniök. A banki előírás szerint szeptember 30-ra 28 millióra kell csökkenteni a készletet. Ennek érdekében létrehozták az anyaggazdálkodási csopor­tot, amely most már valóban gazdálkodni kíván az anyag­gal, alkatrészekkel stb. ösz- szeállították azt a listát is, amelyből kitűnik, hogy belát­ható időn belül mire nincs szükségük. Ezeket elküldték a hasonló termékeket előállító vállalatoknak, a FERROGLO- BUS-nak és az ÉPTEK Vál­lalatnak. Nehezíti a készletgazdálko­dást, hogy a nagy alapanyag­termelő vállalatok egyes, nagy értéket képviselő, ugyanakkor kis mennyiséget igénylő anyagokból vagy nem tudják, vagy nem akarják ki­elégíteni a ‘gyár igényeit. 4nyagok, szállítások, Jelentés Az utóbbi hetekben ismét megnövekedett a vasút for­galma, mind több azon üze­mek száma, melyek készter­mékeik elszállításához kocsit igényelnek a MÁV-tól. A me­gyeszékhely vállalatait, ter­melő egységeit a Salgótarján külsőn dolgozó vasutasok az esztendő első fél évében — eltekintve kisebb-nagyobb időbeni „csúszásoktól”. — jól el tudták/ látni vagonok­kal. Minden dicséretet meg­érdemelnek, hogy bár a bel­földre történő szállítások­ban voltak ugyan lemaradá­sok. ám az exporttervek tel­jesítését mindenütt segíteni tudták. „Végveszélyben”, mint például a Salgótarjáni Kohá­szati Uzeniek esetében, nyi­tott kocsikat ponyvákkal „ala­kítottak át” zárttá, s továb­bíthatták a nagyüzembéliek megrendeléseiket külhonba. S bár köztudott, hogy a MÁV-nak elsőként az OPW- kötelezettségnek. s aztán a záhonyi átrakodó körzeti igé­nyeinek kell eleget tenni úgv, hogy közben a mezőgazdasá­gi termékek« fuvarozása is jelentősen megnövekedett, Legördült a függöny a határban, egy újabb felvonás végét jelezve a mezőgazdaságban dolgozók számára. Meg­teltek a magtárak, kerítések közé vonultak a kombájnok, rövid időre kifújhatják magukat derék vezetőik is. Befejező­dött az aratás, amely évről évre az egyik legjelentősebb és egyben a leglátványosabb esemény a termelőszövetkezetek­ben, állami gazdaságokban. Az idei nem a legjobb előjelekkel kezdődött Az első fél évben az időjárás nem mondhatni, hogy kegyeibe fogadta volna a növénytermesztőket. Amikor napsütés kellett volna zuhogott, amikór a csapadékot várták, forró napok váltogat­ták egymást. Hála azonban a már hagyományosnak nevez­hető jó munkaszervezésnek, a nógrádi aratók is sikeresen birkóztak meg az előttük álló feladatokkal, a természet sze­szélye nem fogott ki rajtuk. Igaz, a szakemberek homlokán a ráncok úgy tolultak egymásra, ahogy közeledtek á nyári betakarítás'finise felé. Az év eleji közgyűléseken kemény terveket fogadtak el, s a hozamok bizony a már említett okok miatt elmáradtak et­től. Az egyik tsz-elnök jegyezte meg némi iróniával erre: ,.A vezetőség tervez, az időjárás végez...” Nem mintha letargikus hangulat jelei mutatkoznának mezőgazdasági berkekben. A termelés kockázata nem új dolog, a szabad ég alatt, s a közelmúlt esztendőkben akadt már viharosabb aratás is. Sok idő nem is' igen áll rendelkezésre, egyelőre a ter­méskieséseken törni a fpjet, hiszen az ágazatban tevékenyke­dők előtt újabb tennivalók sorakoznak. Már az őszre gon­dolnak tsz-irodáft, műhelyek falai között, a zöldben pom­pázó kukorica-, cukorrépa-, burgonyatáblák láttán érthető, ha a figyelem középpontjába újra a készülődés kerül. El­sősorban a közeljövőben használatos eszközök hibáit igye­keznek orvosolni szerelők, a közös gazdaságok vezetői a szervezésre készítenek kampányterveket. Az újabb helytállás jogos igény. Annál is inkább, mert a gabonafélék veszteségeit pótolni illik. Főkénf a még lábon levő kultúrákra alapozhatnak a termelőszövetkezetekben, hogy optimális időben, lehetőleg minél kevesebb hiány nél­kül takarítsák be a termést. Ehhez kell a gondos előkészü­let, a munkák rendedének pontos meghatározása. Ám más is kívánatos. Kezdeményezések, ötletek, mert a be nem Ka- szírozott milliók hiányoznak majd az év végi elszámolásnál Ezért van az. hogy az előirányzottnál több másodvetésű növény került a földbe, hogy a gazdaságok igyekeznek mi­nél több takarmányt tartalékolni, hogy szinte máról holnap­ra melléküzemágat létesítenek, amelyhez nyugodtabb körül­mények között talán évek kellenek. Végigpásztázzák lehető­ségeiket, korábban félretett javaslatokat kaparnak újra elő s átértékelik, mert a szükség is ezt követeli. A mezőgazdaságban igazi szünet egyetlen napra sem jut. Most is a reggeli eligazításokkal kezdődik a munka, ugyanúgy indulnak á gépek, mint július elején a búzatáb­lákba. Még alig sütnek az új termésből kenyeret, amikor a következő évi mag alá alakul a talaj, éjjel-nappal forgatják az ekék a har.csíkokat. , Az ősz közeledte — bár a naptár szerint még odébb van — ismét lázba hozza a mezőgazdasági üzemek dolgozó­it, akik a közvélemény élénk figyelmének- közepette igye­keznek. Mert a jó termés, az élelmiszer-termelés nemcsak egy ágazat ügye, mindannyiunké. t M. Sz. Gy. Nagyüsfcm a vadkerti dohányosban Félidejéhez közeledik a dohány betakarítása megyénk legnagyobb dohánytermelő kiizíia gazdaságában, az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezetben. A Dimitrov-pusztai területen három darab BALTHES kanadai dohánykombájn segítsé­gével több mint húsz asszony végzi a betakarítást. Az idei „termés” sokkal jobbnak ígérkezik, mint a tavalyi. —bábéi felv.— Losonczi Pál elnökletével ülést tartott az Ópusztaszeri Országos Emlékbizottság Az Öpusztaszeri Országos Emlékbizottság — az Elnöki Tanács elnökének, Losonczi Pálnak az elnökletével kedden Szegeden, a Csongrád megyei Tanács épületében ülést tar­tott. Tájékoztató hangzott el az 1990-ig kiépülő nem­zeti emlékpark fejlesztésé­nek eredményeiről. Elmond­ták. Rogy az idén már több mint ötvenezer turista ke­reste fel a történelmi emlék­helyet, ahol a nemrég felújí­tott Árpád-emlékmű mellett romkertként képezték ki a X. század végétől több sza­kaszban épült templom és ko­lostor feltárt maradványait. Űj utak, a turisták kényelmét szolgáló létesítmények épül­tek a tervezett skanzen el­ső létesítményeként egy sze­ged környéki alföld: tanyát építettek fel. A felszabadulást követően, 1945 tavaszán ezen a vidéken, honfoglaló őseink első „or­szággyűlésének” színhelyén az elsők között kezdődött meg a földosztás. Ezekre a törté­nelmi eseményekre emlékez­tet majd a tervezett felsza­badulási és földosztási em­lékmű. Üj épületben itt kí­vánják elhelyezni a restaurá­lás alatt álló Feszty-körképet is. A hozzászólók, köztük dr. Komidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője, Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési, valamint Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes társadalmi összefogást sürgettek a nem­zeti emlékpark további léte­sítményeinek felépítésére. A tanácskozás befejezése után Losonczi Pál dr. Komó­csin Mihálynak, a Csongrád megyei pártbizottság első tit­kárának és dr. Perjési Lász­lónak, a Csongrád megyei Ta­nács elnökének társaságá­ban megtekintette az ópuszta­szeri emlékparkot, ahová au­gusztus 20*án mintegy húsz­ezer Csongrád megyei lakost várnak nagyszabású munkás­paraszt találkozóra. Megnyílt a szovjet mezőgazdasági, élelmiszeripari és mezőgépipari kiállítás Kedden a budapesti nem­zetközi vásárközpontban megnyílt a szovjet mezőgaz­dasági. élelmiszeripari és mezőgépipari kiállítás. A megnyitón részt vett Borbély Sándor, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára, Sze­kér Gyula, a kormány elnök- helyettese, Romány Pál, me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Soltész István ko­hó- és gépipari miniszter, va­lamint a minisztériumok és a főhatóságok több más veze­tője. Ott volt Valentyin Kar- povics Meszjac, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztere és Vlagyimir Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete. A vendégeket Romány Pál miniszter üdvözölte: kiemel­MAV a vasútikocsi-ellátásról minden tőlük telhetőt meg­tesznek a szállítások gyorsítá­sára. A Nógrádi Szénbányáknál hét hónap alatt mindössze 229 órás vagonhiány volt —, kedvezőbb a kép az előző évieknél. S bár augusztusban a pályatest rekonstrukciója miatt többször volt vágány­zár, a rendelésre ki nem ál­lított vagonok száma mini­mális. Az illetékesek szerint különösebb gonddal tovább­ra sem kell számolni. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a június végi jó kocsiellátás következtében majdnem ezer tonnával több készterméket sikerült a vál­lalat területéről elszállítani a tervezettől. Nem így ala­kult azonban a második fél év kezdete, mikor is egy hó­nap alatt — júliusban — csaknem duplájára emelkedett a gyárban maradt készletek mennyisége. Sok esetben a MÁV a napi rendelésnek csak negyedét tudta teljesíteni, más alkalmakkor pedig a megigényelttől jóval keve­sebb vagont állítottak ki. Át­meneti gondot okozott —, s ez tart még ma is. ám várha­tóan nem hosszú ideig —, hogy vízhatlan ponyvából is kevesebbét tudnak a rendel­kezésükre bocsátani. Az SKÜ-ben egyébként a nyári szabadságolások és a gépek javítása miatt mostanában lelassult a kocsik rakodása, az elmúlt esztendeinél több ko­csiálláspénzt fizettek ki. A ZIM salgótarjáni gyárá­ban a fél év szállításait ki­tűnő minősítéssel zárták. Az exportáruk’ továbbítására azóta is megközelítőleg az igények szerint bocsátanak rendelkezésükre vagonokat a vasutasok, bár augusztus ele­jén három-négy napos kriti­kus időszakot éltek át. A gyárban a megnövekedett készáru-kibocsátás szüksé­gessé tette a hét végi, vala­mint a szabad szombatokon és a vasárnap is történő ra­kodásokat. Múlt hét zártával is jelentős belföldi megren­delésnek tettek így eleget, s szándékuk továbbra is a ren­delkezésükre bocsátott vas­út! kocsik mielőbbi továbbí­tása. te a Szovjetunió tudományos, szakmai segítségének megha­tározó szerepe van a magyar mezőgazdaság és élelmiszer- termelés fejlesztésében. A két ország legújabb műszaki-tu­dományos eredményeit be­mutató kiállításoknak im­már hagyományuk van. Az elu múlt években a Szovjetunió­ban két ízben — Leningrád- ban és Kijevben mutatkozott be a magyar mezőgazdaság. Most Budapesten a korszerű gépek műszaki technológiák egész sorát felvonultató szov­jet szakmai kiállítást rendez­nek. Valentyin Karpovics Mesz­jac. az SZKP Központi Bi­zottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának nevében üdvözölte a vendégeket. Ki­fejtette, hogy a szocialista or­szágok gyümölcsöző , két- és többoldalú kapcsolatot épí­tettek ki az ipari és a mező- gazdasági termelés fokozá­sára. Ezután megnyílt a kiállítás a vendégek előtt. Az 1500 négyzetméter fedett és 2000 négyzetméter nyitott terüle­ten bemutatott gazdag anyag összeállításán 12 szovjet mi­nisztérium és főhatóság dol­gozott, hogy minél teljesebb képet adjon a szovjet mező- gazdaság és élelmiszeripar változatos termékeiről, s az ezek előállítását megalapozó technikáról, illetve tudomá­nyos eredményekről. A kiállítás augusztus 26-ig tart nyitva, a vendégek na­ponta 9—18 óra között díjta­lanul látogathatják. A ren­dezők változatos programot állítottak össze. A látogatókat a metró vég­állomásától a 100-as autóbusz szállítja a kiállítás főkapujá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom