Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)
1979-07-14 / 163. szám
A televízióból felettijük Faust három változatban Fáklyafények világolnak, kormos füsttel a borpince lejáratánál, s a fekete drapériákkal borított falak között jó- torkú férfiak ülnek hatalmas asztalok körül. Pipáznak és isznak. Valahonnan a magasból felhangzik Gounod Faustjának híres rondója — a bejárati ajtóban felbukkan a sötétség leple alól Mefisztó ördögi ábrázata. „Eladó az egész világ, / Az aranyborjú fennen trónol / Minden ő előtte hódol / Mindenki hitvány pénzt imád...” — énekli Mefisztó és a boro* zó ivósereg. A Mefisztó bőrébe bújt operaénekes, Kováts Kolos arcán verejtékcseppek gyülekeznek a tv IV-es stúdió hót sugárzó lámpái alatt. A monitoron, ahol az első asszisztens figyeli a már színes képváltozatot, váltakozik a fényerő. Mefisztó félelmetesen lenyűgöző arca hol fekete kontúrokban, hol pedig teljes pompájában, rőt, színekben lángolva bukkan elő. 5 amikor az utolsó próbán elhangzik a befejező akkord a „Járja koldus és király, a sátán örül..szünetet kapnak az „Operaváltozatok egy Goethe-témára című tv-opera felvételein dolgozó stáb szereplői. A kocsma Ívónépe kirajzik az előcsarnokba pihenni, s köztük természetesen Mefisztó is... — Nem, cseppet sem vagyok kifáradva,. tiltakozik Kováts Kolos. — Itt valójában könnyebb mint az operaszín- padon, hiszen nem kell tel* jes erőből énekelnünk, csupán a száj mozgására kell figyelnünk. .. — Milyen részt énekel a Faustból ? — Majdnem a teljes Me- fisztó-szerepet végigénekelem Gounod Faustjából, az áriákat, a megjelenést, az Ismerkedést és a finálét. — Énekelte már Mefisztót? — Színpadon még nem, csak lemezre. Azt hiszem ezért is esett rám a választás az egyik Mefisztó-figura alakításához. Ebben a feldolgozásban ugyanis három különböző Mefisztót láthatnak és hallhatnak majd, Sólyom Nagy Sándort, Begányl Ferencet és jómagámat. Fent a vezérlőhelyiségben, a monitorok előtt ülve veszi át a szót Apró Attila rendező: — Gounod Faustjából, Boito Mephistofeleséből és Berlioz Faust elkárhozása című oratóriumából dolgozunk fel részleteket. Azzal a céllal készítjük a műsort, hogy az egész Faust-témát megismertessük a nézőkkel. A három főfigurát: Margltot, Faustot és Mefisztót Igyekszünk teljesen körüljárni, mégpedig háromhárom különböző szereplővel minden esetben. Vagyis valamennyi feldolgozást más énékel. Prózai rész csupán egyetlen kerül az összeállításba, a dráma kertjelenete. Ezen kívül Baranyi Ferenc kötőszövegei szükségesek még az egyes operarészletek közé, ezt megkövetelik a különböző zenei stílusok. Az operafilm külön érde- kessége, hogy Berlioz óratóriuma, mint a rendező állítja „ősbemutató lesz nálunk”. Véget ért a szünet, a stáb a helyére igyekszik. Az egyik kópernyőn a technikai munkatársak „aranypénzeket" do* uálnak a kamera előtt. Mefisztó aranyai lesznek ezek, amelyiket összekopíroznak az éneklő, pénzt szóró, kísértő alakjával. — Kezdhetjük a felvételt, — hangzik lentről. • is b. A diákok nyári munkája Megkezdődött a vakáció. A tanulóifjúság nagy része munkát vállal a több mint kéthónapos tanítási szünetben. Az ipar. a kereskedelem, a mezőgazdaság több tízezer munkavállalási lehetőséget kínál a dolgozni vágyó kö- zéoiskolások és egyetemisták számára. Az előkészítés, a szervezés jó volt. A Fővárosi Pálya- választási Intézet időben kiadatta a 140 oldalas tanácsadó könyvecskét. De vajon tettünk-e valamit azért, hogy fiataljaink úgy ismerkedjenek meg a munkahelyi légkörrel. a munkavégzés örömével. a munkához való viszonnyal, ahogyan az kívánatos lenne? Nem lesz-e az idén is olyan eset. amikor a munkába álló fiatalt csak ide-oda küldözgetik, mint a régi világban az inasokat? Érzi-e minden kollektíva, legyen az irodai, gyári, kereskedelmi. vagy mezőgazdasági egység, hogy Déldát kell mutatnia mindenben a hozzátuk beosztott fiatalnak? Tudjuk, fáradságosabb dolog a kezdőt tanítgatni. néha egyszerűbb, ha magunk végezzük el a munkát. Mégis azt kériük a fiatalokkal dolgozóktól, adják meg nekik is a munkalehetőséget, azt, hogy sikerélményben lehessen részük. Az elmúlt években — sajnos — nagyon sok fiatal beszélt nekem csalódottan a munkahelyi tapasztalatairól. Évi irodában dolgozott. Neki az nem tetszett, hogy a munkatársak sokat telet mál- gattak privát ügyben ole*y- káztak, kibeszélték egymást, feketéitek és amikor 6 hamar készen lett a kartoték- rendezéssel. amit rábíztak, akkor leintettek: „Csak na strapáid magad annyira! Majd megtanulod, hogy nem kell úgy kapkodni a munkával!” Évi édesanyja tanítónő, ó azt látta, hogy csengőszótól csent;öszóig dolgozik, a szünetben Is a gyerekek között van. haza is hoz munkát, tanításra készül, vázlatot ír. füzeteket javít, vagvis komolyan veszi a. hivatását, ö is tanárnő szeretne lenni. Izgalommal készült élete első munkahelyére, de naoról napra űiabb és úiabb csalódással számolt be élményeiről. Mai lévéaj aulaiunk 16.55: Szabad út éneke Mostohább és kiátkozottabb irodalmi irányzat aligha volt még Amerikában, mint a beat nemzedéke. Amerika mégis felfedezte bennük azt a hangot, amely Whitmannak, a nagy amerikai költőnek egyéni költői stílusát, hangvételét felerősítette, és még zaklatot- tabbá tette a huszadik században. Az „üvöltve lázadók” szellemi atyja Walt Whitman, aki egy amerikai farmer- családból- származó, szabadon gondolkodó és felvilágosult költő volt. Tulajdonképpen már tízéves korában befejezte az iskolai tanulmányait és önerejéből szerezte meg műveltségét. Először nyomdász, majd újságíró lett, Whitman roppant célt tűzött ki maga elé költészetében, amelyben saját kora Amerikájának minden érzését, reményét és vágyait igyekezett megírni. A műsor a beatni- kek és „szellem atyjuk”, verseiből készített válogatást e költészet kedvelőinek. Anekdoták Maurice Chevalier 70 éves születésnapján óriási sikert aratott a párizsi Olympia színpadán, A koncert befejezése után egy tisztelője Így dicsérte Chevalier-t: — Mester, ma minden énekest felülmúlt, még önmagái is' — Madame — válaszolta Chevalier — önhiagamat már régen felülmúltam, de mindenkit eddig még nem. Egv amerikai újságíró esv* szer megkérdezte Picassótól. mit tenne, ha lehetősége lenne az Egyesült Államokban élni? Picasso így válaszolt: — Várnék egy újabb lehetőségre. hogy ne legyek kénytelen ott élni. Szerző: estjein Majakovszkij szívesen ivott teát. Egyszer olyan teát vittek neki, amelyben hajszál úszott. Ma- iakovszki! udvariasan az őt kiszolgáló lányhoz fordult: — Megkérhetném önt orra, hogv hozzon nekem egy teljesen kopasz teát? NOGKAD - 1979. július 14. szombat Zoli gyárba került. Vele szívesen foglalkozott egy idős „szaki bácsi", ahogy ő nevezte. Neki csak az fájt, hogy 6 héten keresztül úgy érezte: nincs szükség az ő munkájára. fölösleges, értelmetlen dolgot végeztetnek vele azért, hogy éppen valamit csináljon. Az már nem volt szép. hoav munka után becsalták egy pohár sörre azzal, hogy: „Kis- kornám, meló után ez kijár!” Tudták, hogy a fiú csak 16 éves, de a centis magasság a csapost is megtévesztette. Édesanyja kétségbeesve vette tudomásul, hogy mindig egy, másfél órával később érkezik haza Zoli. sör- szagúan és bizony a fnsár szavak is bekerültek a beszédébe. Jó. összetartó brigád volt amelyikhez beosztották. de nem érezték azt a felelősséget. ami azokat terheli, akik vakációzó fiatalokkal jolgoz- nak. Meg kellett vox iá a fiúval éreztetni az értelmes munka szépségét és nem a kocsmázásra szoktatni. JÓ lenne, ha ezen a nyáron minden felnőtt dolgozó, minden brigád, minden kollektíva úgy érezné. hogy a mellé beosztott dolgozni vá*vó fiatal egv kicsit az ő gyermeke is. akinek példát kell adni mindenben: kütelessóaérzetben, munkahelyi magatartásban. beszédben, a munka sze- retetében. hosv minél több középiskolásunk. egyetemistánk készüliön — kedvező első benyomások után — örömmel a dolgozó, munkáséletre. Dr. Gergely Károlyné Máté György: KINCSES ATTILA I ‘ Az Attila>sír legendájának keletkezése Az Attila vélt sírjáról keletkezett legenda forrása minden bizonnyal Jordanesz (Jor- danis) 1. sz. a 6. században élt gót történetíró, ravennai püspök a római birodalom történetéről írott terjedelmes krónikája. Jordanesz érthetően nagy figyelmet szentelt I. Alarich nyugati gót hadvezérnek (398—410), aki eleinte római ásóidban állt, de kihasználta a rabszolgatartó rendszer válságát és a rabszolgalázadásokat, 410-ben elfoglalta és kifosztotta Rómát. Röviddel ezután meghalt. Jordanesz szerint Alarich testét hármas koporsóba zárták és a dél-olaszországi Busente folyócska medrébe temették. Jordanesz utóbb Attiláról is bőven Irt (krónikája nyomán festette Rafael hatalmas művét Attila római kalandjáról.) Attila temetési ceremóniájáról is sok mindent elmond. Temetéséről azonban ennyit írt: „Éjjel a holttestet titokban a földbe rejtették”. Ezt írta Jordanesz, nem mást. A hazai források ezt az állítást 12 évszázadon át el is fogadták, nem költöttek köré semmi titokzatosságot. Az Alarich-ko- porsókról és az Attila-sírról írott — valószínűleg ugyancsak sok költött elemet tartalmazó — gót kódexrészlet összekeverése és „dicső múltunk” szerves részévé változtatása a múlt század második felében következett be. Ahogy a nyelvújítás során különféle hazai és külföldi elemek ösz- szeolvasztásával, alakítgatásával született újjá és vált kifejezőbbé írók, politikusok és polihisztorok . jóvoltából a magyar nyelv, úgy formálódott újra a „régi dicsőségről”, a „diadalmas ősökről’* beszélő magyar mondavilág. A fantáziadús, gyér történeti forrásokat is csak gondolat- keltőnek felhasználó polihisztor, Ipolyi Arnold gyúrta először össze a két jordaneszl elemből Attila rejtett koporsóinak „sztoriját”. Nem véletlen, hogy éppen azok az írók merítettek Ipolyi „felfedezéséből”, akik különösen sokat tettek a szabadságharc legyőzetését követő sötét évtizedekben a hazaflság, a szülőföldhöz, a magyar nyelvhez, a szabadság eszméjéhez való ragaszkodás ébrentartásáért A nemzeti önbecsülés megmentésére szolgáló írói programot Arany János így fejtette ki a Buda halála elején: ..Hullatja levelét az idő vén fája — Borítva hatalmas rétesben alája — Én ez avart jártam, tűnődve megálltam — Egy régi levélen ezt írva találtam” Vörösmarty tovább ment n „Zalán futása” elő- hangjéban: „Kebelemben nagvrakelendő képzeletek villannak meg diadalmas Ugek- ről — a deli Almosról s Álmosnak büszke fiáról, párducom Ámádról — Ó kor. meghfiügotsz-e enzem — s rogvrátörő, tehető^ fiaid hallgatfélre-’rthot^Menfll adják olvasóik tudtára: a krónikák, IM* JwÉW 'Ifiv-r, a mondák sovány alapanyagát töltik meg hazafias, érzelmi tartalommal: hogy ezzel serkentsék tettre a letaposott hazafiúi tettrevágyást. A nagy romantikus, minden Idők legolvasottabb magyar regényírója, Jókai Mór „Bálványos vár” című, nem különösen népszerű könyvében Jordaneszre is, Ipolyira is hivatkozik, nagy részletességgel és megragadóan írja le a temetést: története azonban nem Attiláról szól. Másutt „A legszebb halál” című rövid leírásában pótolja a hiányt: „Attila holttestét hármas koporsóba tették. Ki soha nem viselt magán aranyat, holta után arany-», ezüst* és vaskoporsóba záratott. .Most ott nyugszik valahol a Tisza medrében. Sírásóit, kik eltemették, visszatértükben a hunok legyilkolták, hogy soha meg ne tudhassa senki a helyet, ahol Attila nyugszik”. Ez a tömör .és dísztelen leírás alig hasonlít Jókaihoz. Á Bálványos várban mindent elmondott, amit erről megálmodott, de pontosan tartalmazza Nincs uborkaszezon A hosszú, forró nyári napokhoz „idomul” a szécsé- nyi művelődési központ szellősebb. levegősebb júliusi és augusztusi programja, A közművelődós irányítói a rendezvények összeállításánál figyelembe vették a lakosság Igényeit, a lehetőségeket, adottságokat, Több fakultatív. könnyebb program között válogathatnak a nyáron a nagyközség lakói. Július elején fejezték be tanulmányaikat és adtak számot tudásukról azok a felnőttek, akik a művelődési központ által szervezett dolgozók Iskolája hetedik osztályába jártgk. Balogh Ferenc, a művelődé«! ház igazgatója elmondta. hogv a nyáron megszervezik a nyolcadik osztályosok tanfolyamát. Több kirándulás, táborozás szerepel a művelődési központ „nyári repertoárján ’. Az ifjúsági klub tagjai július 12—18. között Jászapátiban tartják nyári rendhagyó foglalkozásukat. A nyugdíjasklub tagjai július 12-én Szentendre é.s Leányfalu nevezetességeivel ismerkedtek meg. A fiataloknak ajánlott nyárt választék: polbea'tműsor, mini ifjúsági találkozó, szabadtéri bál, disco. A klub egész nyáron várja a fiatalokat, olvashatnak, sakkozhatnak. asztaliteniszez- hetnek, szórakozhatnak. A legkisebbekről, az óvodásokról és általános iskolásokról sem feledkeztek meg -Szé- csányben. Hétfőnként a mesemozi tárja ki ajtaját a „műfaj” kedvelői előtt. Csütörtök a kisdobosoké és áz úttörőké. Filmvetítések, játékos vetélkedők, ügyességi és tréfás feladatok teszik hangulatossá e napokat. Balogh Ferenc, a művelődési ház igazgatója arról tájékoztatott, hogy a nyáron egy alkalommal rendeznek ORI-műsort. A művészeti csoportok az augusztus 20-i bemutatóra készülnek. Tervek között szerepel, hogy a művelődési ház fúzószeneka- ra térzenét ad a nagyközség lakosságának. A ház galériája egész nyáron várja az érdeklődőket. Júliusban „A paraszti élet, mint eltűnt életforma” címmel Korniss Péter fotóművész képein keresztül pillanthatunk be a még emlékeinkben elevenen élő, a mai életünkből egyre inkább ki- mosódó paraszti életbe. Augusztusban Tóth Valéria szobrászművész tárlatát láthatják a széasényiek. „Ahogyan a gyermekek látják” sporttémájú rajzkiállítás júliusban a művelődési ház előcsarrto- kában tekinthető meg. A rendezvények szervezése mellett a művelődési ház dolgozói a nyáron előkészítik a következő „évadot”.' ' tíz. F. mindazt, amit az állítólagos sírról az írói fantázia megalkotott. Benedek Elek „Attila halála” című kis írásában egészíti ki Jókai „állításait”] a hármas koporsó leírása után kifejtette: „fegyvereit, ékszereit is melléje tették,..« emeltek föléje magas halmot”! Gaál Mózes, a kiváló erdélyi író „Etele temetése” című, költői ihletésű dolgozatában végképpen felkelti a kincskereső hajlandóságot: „Aranylábon, széles nyújtóztató pádon el is helyezték királyi ruhában, skófiumvarrottas, arannyal kihímzett királyi palástban, fejére rátették; gyémánttól szikrázó, rubint- kővel ékes arany koronáját... s a ml űr még maradt arany koporsóban, kincsesháza legszebb ritkaságaival, sárga aranypénzzel színültig meg-' töltötték... Ott pihen valahol a Tisza medrében... Néha fjedig vád tűz szállja meg a Tiszát. tengerré dagadva ágyából föltámad, s bőgve nekiront a végtelen rónának s elnyeli mohón. hogy kétségbeesett kiáltással a nép menekül előle. Ilyenkor talán Etele haragja hármas koporsónak falain áttörve pusztító erejét a Tiszának adja. hogy ostora légyen késő unokáknak.” A hármas koporsó meséjét Gárdonyi Gézp tette igazán közkinccsé olyannyira, hogy az iskolai kötelező olvasvány- nyá, minden elemi iskolában is tanult versként hatolt be a köz.tudntba. „A láthatatlan ember” című regényének temetési jelenetében nagy meg- jelenítöerővel festi le mindazt, amit'addig kitaláltak. A sír é°i sugallatra kijelölt „helyéről” ő mondja el a legtöbbet: ..A Tisza tele van apró szigettel. Egyik helyen a kes- kenyehbik mederről térítsétek el a vizet. Ott ássátok meg a sírt mél ven és szélesítsétek meg a medret, hogv az legyem a naevobbik. Aztán ha el v^n temetve a kirá'v, bocsássátok vissza a vizet.” Hogv kön»'" nvehb leeven meg;egvezni, versbe is foglaPs: „Tetemeit ‘■»tH'iV hármas kooorsóha —- fr,,, »uttük föl-1 alá. föld alá, •tíz alá. . . — Tisza ária lassú z,.hngéseal — EibnriHa a sírt csillogó hullámmal...” (Következik: A sírkeresök)
