Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)
1979-07-14 / 163. szám
Otthonteremtő közösség 1. Lakásépítő szövetkezetek Az ember, a család életének egyik legnagyobb vállalkozása az otthonteremtés és természetes igény, hogy mindenki. a kor színvonalának megfelelő lakást szeretne. Társadalmunk sokat tett és tesz ezután is ennek a célnak az eléréséért, a lakásgondok végleges megszüntetése azonban ígv is hosszú ideig tart még. A lakásigénylők csak kisebb hányada, a szociális okokból feltétlenül rászorulók költözhetnek tanácsi bérlakásba és arra is sokáig várniok kell. A jogosultakénál sokkal kisebb az úgynevezett tanácsi értékesítése szövetkezeti lakások száma is. VÁLLALJANAK méltányos részt Az a módszer, illetőleg forma, amely a legtöbb embernek hozzáférhető, s az átlagos keresetűeknek is elviselhető anyagi hozzájárulást igényel: a lakásépítő szövetkezet. Ösztönző szociálpolitikai és egyéb kedvezmények, pénzügyi feltételek fejezik ki egyértelműen államunknak azt a törekvését, hogy az érde- ■ kelt személyek, családok vállaljanak méltányos részt lakásaik megépítéséből és fenntartásából. Ez a felfogás és szándék egyébként nem magyar sajátosság, hanem sok, országban bevezetett gyakorlat. Ma már csaknem világszerte érvényesülő elv, hogy a lakásépítési és -fenntartási feladatokat az állami, a szövetkezeti és az egyéni erőforrások összpontosításával oldják meg. Eltérések természetesen Vannak a megoldás módozataiban. Nálunk, ahol a szocialista szövetkezés különféle változatai az - állami vállalatokkal azonos jogi és gazdasági elbírálást, s messzemenő támogatást élveznek, a szövetkezeti összefogás a lakásépítésre is előnyös lehetőségeket nyújt. Nem utolsósorban azért, mert kereteiben mindenféle törvényes vállalati segítséget megkaphatnak mindazok, akiket megilletnek a munkáslakás-építé- si akció kedvezményei, Lakásépítő szövetkezetek 1971 óta működnek hazánkban. Kezdeti nehézségeik, eleinte lassú térhódításuk, a velük szemben éveden át tanúsított meg nem értés ellenére elismerést érdemlő eredményeket értek mér el. A múlt év végéig felépítettek több mint 20 ezer lakást, ebből az utóbbi három esztendő alatt, csaknem U ezret, tavaly pedig az általuk átadott lakások száma meghaladta a négyezret. Most, 370 ilyen szövetkezet további 16—17 ezer lakás építését szervezi. Az idei tervek szerint ebben az évben ötezer lakást adnak ót, s ugyanannyinak az építését kezdik meg. X A HELYZET JAVÍTHATÓ Ezek az adatok mutatják a fejlődés gyorsuló ütemét, de természetesen ném érzékeltetik a nehézségeket, a hátráltató tényezőket, pedig azok is vannak. Léteznek annak ellenére, hogy most már a tanácsok nem mellékes kérdésként, hanem éves és távlati terveik szerves részeként kezelik ezeket a szövetkezeteket. Még mindig gyakori eset azonban, hogy a legrosszabb területeket jelölik ki építkezésre a szövetkezeteknek. Gond, az is, hogy a szövetkezet és a tagjait munkáltató vállalatok között nem elég erős a kapcsolat. Ez az egyik oka annak, hogy a lehetségesnél jóval kisebb a vállalatok és lakásszövetkezeti tag- éá lett dolgozóik közreműködése az építkezésben. Az úgynevezett házilagos kivitelezés új szabályai is lehetőséget adnak arra, hogy a helyzet javuljon. Külön problémakör, hogy bár mind több vállalat, állami gazdaság és termelőszövetkezet választja dolgozóinak lakáshoz juttatására a lakásépítő szövetkezeti formát, érthetetlenül sok vállalat inkább a drágább megoldáshoz ragaszkodik, Ahhoz, hogy megrendel vagy vásárol — kulcsátadás* módszerrel — kész lakásokat. Teljesen kikapcsolva így azt a nagy erőt, Jól fizetnek a tagok ülést tartott az Agrártudományi Egyesület megyei szervezetének vezetősége. Az első félévi munkát a célkitűzéseknek megfelelően végezték, a megye mezőgazdasági feladatainak megoldásához szervesen kapcsolódva. Fokozódott a tudományos igényesség, jó irányban változott a szemlélet. A vitaülések középpontjában többek között olyan témák szerepeltek, mint a korszerű gyepgazdálkodásra alapozott juh- és húsmarhatartás, a szarvasmarha-tenyésztés felnevelés! veszteségeinek csökkentése, melyben országosan is előkelő a megye helye, zése, a korszerű javítóstechno- lógiák, újszerű alkatrész-felújítások, kemizálási, növényegészségügyi kérdések. A szakosztályi összefogással szervezett rendezvények sikeresek voltak, további tartalékok rejlenek a tapasztalatcserékben. Kedvező kép rajzolható a tagépítő munkáról. A fizető taglétszám egy év alatt a más- félszeresére nőtt. de ami en. nél is kedvezőbb, s ebben országosan az első helyet foglalják el, azt a tagdijmbrál: minden 100 nyilvántartott tag közül 97 tett eleget tagdíjfizetési kötelezettségének. A gépesítési szakosztály munkája — mint a beszámolójából Is kitűnt — tartalmilag, 'izervezettségében, színvonalában is tovább fejlődött. Olyan feladatok megoldását kezdeményezik, mint a gépberuházások tervszerűségének fokozása, a gépkooperációk 'szélesebb körű kiépítése, a takarmánygazdálkodás műszaki színvonalának emelése, a komplex gépesítés hiányzó láncszemei pótlásának segítése, a nagyüzemek energiagazdálkodásának tökéletesítése. Mindehhez természetesen javítani kell a műszaki ágazatok vezetőinek presztízsét is. Szükséges, hogy minden gépnek legyen gazdája. Az egyesületi élet dinamizmusát jelzik a szélesedő nemzetközi kapcsolatok. Ezt követően személyi kérdések megtárgyalására került sor. Az utazási betegség ellen Emberek milliói hajlamosak az úgynevezett utazási beteesóxre. amely minden járművön jelentkezhet, a szárazföldön. a vizen, a síneken és a levegőben. A tünetek: sápadtság, amelyet gyakran hides verejtékezés kísér, szédülést rohamok, rosszullét, hányás. Ezt a betegséget a lár- művek hlntamozdúlatal váltják ki, amelyek a belső fül erven, súlyrzervét Inserlik. A nyugatnémet Vöröskereszt az utazási betezsés ellen a következőket alánlla. Min' "tv 24 órával a hosszabb i'*r fi elí>*t fogyasszunk lelentfísebb adar B- vitamlnt. Ez a vitamin bőségesen találhat* a oa-adicsomban. a burgonyában, a te'ben. a marha., a sertés- és a házinvölbúsban. a halban és az élesztőben. Az út előtt és alatt esak könnyű été- leket fogyasszunk. Inkább édesített teát igyunk, mint kávét. Van ezen kfvl't n-hánv mse. figyelés, amely hatékonyan al. kaímazható az utazási betegség ellen. Ha van rá módunk, válasszuk ki a járművek ebből a szempontból legelőnyösebb helyét: az autóban a vezető melletti ülóst, az autóbuszban a két tengely közti belső üléssort. A vonaton legjobb hely a mozflonv utáni kocsi közönén van. repülő- génen a szárnyak fölött. Az Is Igyekezzék középen elhelyezkedni, aki halén utazik. Mivel ezeken a helveken érvényesül a legkevésbé a jármű ingó mozgása, enyhülnek vagy meg Is szűnnek a zavarok a bo'veéldeg által befolyásolt szervekben, elsősorban a gyomorban. Kő-Ismerten gyógyszere is van az utazási betegségnek, nálunk néldéui a Daedalnn. Az orvosok azonban óvatossá -ra intenek: mivel a gyógyszerek tomuttó tu. laidonságal az egész idegrend. szerre habiak, szedésük a céu- koes'veretöv számára rendkívül veszélyes lehet. amit a leendő tulajdonosok tevékeny részvétele, közreműködése képviselhetne , a szövetkezeti házak, lakótelepek felépítésében. Pedig Ilyen módon 15—20 százalékkal kevesebbe kerülnének a lakások. Egyéb gondok, rendeznivá- lók is vannak még. Közülük az egyik az. hogy a nem városi településeken feltűnően kevés a lakásépítő' szövetkezet. Eredendően abból a tévhitből fakadóan, hogy csak városi, magas házakból álló lakónegyedekben van létjogosultsága ennek a szövetkezeti formának. Szerencsére jó néhány példa bizonyítja már en'nek az ellenkezőjét. Ahhoz azonban, hogy a községekben is jóval gyorsabban hódíthasson teret a lakásszövetkezet. elsősorban szemléleti változásra, fordulatra van szükség. CSALÁDIHÁZ-ÉPÍTÉS CSOPORTOSAN Mostani, 1990-ig tartó lakásprogramunk megvalósításában évről évre nő a lakásszövetkezetek szerepe. A róluk — 1977*ben — megjelent törvényerejű rendelet szelleméből és előírásaiból félreérthetetlenül következik, hogy államunk hosszú távo’n is igen nagy jelentőséget tulajdonít nekik. Hasonlóképpen' az a határozat, amelyet pártunk KözDonti Bizottsága tavaly októberben hozott,' a, lakásépítésről és a lakásgazdálkodásról, * valamint az építőipar fejlesztéséről. Ezzel van összhangban — a többi között — az a terv, hogy az idén 5—6 helyen korszerű családi házak csoportos építését szervezik meg, szövetkezeti keretekben. Mind egész társadalmunknak, mind az otthonteremtő embereknek az a jól felfogott érdeke, hogy országszerte jobban hasznosuljanak a szövetkezeti lakásépítés lehetőségei. ízért szükséges, hogy a lakásépítő szövetkezetek és szervezeteik már tnost készüljenek fel a ta'ná csókkal közösen a hatodik ötéves terv időszakának idevágó feladataira. Idejében gondoskodjanak a beépíthető területekről, tervező- és kivitelezőkapacitásról és a beruházás pénzügyi előkészítéséről. Gulyás Pál (Folytatjuk) ŰRÉT i-’ fíffcií da Szedik a málnát a magyarnán dóri Mikszáth Tsz mohorai málnásában. Képünkön Pásztor Mária terményátvevő ellenőrzi a Bállá Jánosné által szüretelt gurulós málnát, amelyet Dunakeszire szállítanak. (k. j.) Döntött a Legfelsőbb Bíróság HÁZAT ÉS LAKÁST IS? A községben heteken át másról se volt szó, mint a hélybeli ifjú házaspár nagy szerencséjéről. A fiatalok életjáradéki szerződést kötöttek egy nyolcvanéves özvegyasszonnyal. Kifizettek neki tízezer forintot és kötelezték magukat havi 700 forint járadék folyósítására. Ennek ellenében az idős nő rájuk íratta házát,, de egy szoba ingyenes használatának jogát fenntartotta magának. A házaspár nem költözött be a házba, hanem továbbra is régi lakóhelyén maradt. Alig egy év múlva a házat kisajátították, a kártalanítás összegét 400 ezer forintban állapították meg. Ebből a házaspár 150 ezer forintot felvett,1 a hátralékos összeg letétbe került. A matróna cserébe ■ másfél szobás bérlakást kapott, amiért havonta ’ 240 forintot kell fizetnie. A kisajátítás folytán megváltozott helyzetre hivatkozva, az idős asszony a házaspár ellen pert indított. Ebben a kártalanítási összegből 100 ezer forintot magának követelt, a havi járadéknak két-, ezer forintra történő félemelését kérte, továbbá azt, hogy a fiatalok az életjáradék biztosítására 189 ezer forintot kamatozó betétkönyvben helyezzenek el. A házaspár annak ellenére, hogy a készpénzben átadott tízezer forint és az egy évig folyósított havi 700 forint járadék ellenében a kisajátítás következtében igen tetemes összeghez jutott, csak havi 1200 forint járadékot volt hajlandó fizetni, de egyebet nem. Ezen kívül yiszontke- resetet indított, amelyben arra kérte a bíróságot, az idős asszony bérlakására állapítsa meg várományi jogukat, vagyis, hogy halála után abba ők költözhessenek be. Azt is kérték: tiltsa meg a bíróság, hogy eltartottjuk hozzájárulásuk nélkül a lakásba bárkit befogadhasson. Az alsófokú bíróságok ellentétes- ítéletei ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a havi járadék összegét 1500 forintban, a biztosítékként elhelyezendő letétet 40 ezer forintban állapította meg, a várományi jog -iránti igényüket azonban elutasította. A döntés indoklása szerint a szerződéskötés óta bekövetkezett változások és az asszony,' 84 éves kora önmagában indokolja az életjáradék összegének felemelését. Figyelembe kellett venni, hogy az asszonynak — a szerződés szerint — szobájáért nem kellett bért fizetnie, most azonban igen, sőt, lakása rezsije a korábbival szemben megnövekedett. — Tanácsi bérlakásra a bíróság nem állapíthat meg várományi jogot — hangzik tovább a határozat. — Jogszabály határózza meg, hogy a bérlő halála esetén ki, milyen feltétellel folytathatja a bérleti viszonyt. Alaptalan a házaspárnak az az igénye, hogy az- idős nő engedélyük nélkül idegen személyt a lakásba ne fogadhasson be. Ilyen korlátozás kimondására jogi lehetőség nincs. A matrónának a lakás felett kizárólagos rendelkezési joga van, tehát akár albérlőt, akár gondozót vagy eltartót befogadhat, A GYEREK- ÉS A HÁZASTÁRSI TARTÁSDÍJ A házastársak az asszony szüleinek házában laktak. Tízévi együttélés után a férj otthagyta a feleségét és kisgyermekét, majd visszaköltözött a szüleihez. Ezek után az 'asszony . házastársi tartásdíj kifizetéséért pert indított ellene. Keresetében arra hivatkozott, hogy .havi gyermekgondozási segélyt és 360 forint családi, pótlékot kap, ■ mert gyermekét ő neveli, ■ a két összeg azonban megélhetéséhez nem elegendő, férjének viszont szép jövedelme van. A férfi azzal védekezett, hogy felesége és annak szülei bántalmazták, ezért volt kénvtelen a lakásból elköltözni. A- járásbíróság az apát gyermektartásdíj fizetésére kötelezte, az egyéb kereseti igényt részben azzal az indokolással utasította el, hogy nincs bizonyítva, hogy az asszony’ indokoltan él-e külön férjétől, másrészt a tartásdí.ira rászorultsága sem bizonyított, mert szülei gazdaságában dolgozik és ezért tőiül-: térítést kap. A jogerőre emelkedett ítéletet törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte & a járásbíróságot új határozat hozatalára utasította. — A járásbíróság *a per eldöntése szempontjából jelentős körülményeket nem tárt' fel — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság, Nem tisztázta, mi a különélés oka, az asszony mióta és mennyi segélyt kap, sőt azt sem, hogy az anyának a szüleinél végzett munkája mennyivel növeli a szülők jövedelmét, s ennek fejében milyen ellenszolgáltatásra jogosult. Az is tisztázatlan, hogy a tartásra érdemes-e. Ezek hiányában a log- erős ítélet meaalanozatlan. Yégül a Legfelsőbb Bíróság iránymutatóul leszögezte: a gvermektartásdíj és a családi pótlék fizetése a gyermek ér-, dekeit szolgálja, tehát a házastársi tartásdíjra való rászorultság szempontjából nem vehető figyelembe. A becskei ővoűáb.an árnyas, fák alatt töltik kicsinyek. napjaikat — kj NÓGRÁD - 1979. július 14. szombat
