Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)

1979-07-14 / 163. szám

tíegyí Zoltán — nőmén esi

omen —. hegyen lakik már ötödik esztendeje. A Tarján mellett magasodó Pipis-he- gyen gondnokként vigyázza a tv-tornyot.

Csöndes, kies környék. Az erdei ösvény fák, bokrok közé fut s eltűnik. De van rámpont: toronyiránt kell

menni. Közeledve ebcsaho- lásj vár az ember, ám —kellemes csalódására' — nincs négylábú házőrző. Drótkerítés veszi körül, a magasba nyújtózó vassz^rkezetet és a szomszédságában álló földszintes kockaházat. lelőtte a „gazda”, a harminc év körüli, megtermett, szőke fiatalember.

— A gondnoki munka sekélyes feladatokkal jár — mondja később bent a hangulatos szobában. —- Teendőm: állagmegőrzés. Emellett meg szoktam javítani az adó kisebb hibáit.

Avatott kézzel nyúl a műszerekhez Hegyi. Az igazi beosztása ugya'nis: tv-beren- dezéseket fönntartó, műszerészt. Ezt a munkát Kékestetőn az ottani adótoronyban végzi. A szolgálatba hol Trabantjával* hol autóbusszal jár.

— ’74-ig' ennél a toronynál Is volt állandó szolgálat. Akkor automatizáltuk az adót, s a szolgálat megszűnt. Nekem lakás kellett, így kapAkikről keveset beszélnek

FF

T0R0NY0R

tam meg ezt a házat a gondnoki teendők ellátása fejében. Természetbeni juttatásként.

Igazi munkája az alapos, szakmai ismereteken kívül — szakmája: rádió-televízió

műszerész — széles körű,' tájékozottságot- követel. Hegy: kapásból sorolja az Országos Mikrohullámú Központ hierarchiájáé, külső egységekkel való kapcsolatait. Korábban a fiatalember egv munkatársával készített szervezésre vonatkozó • újítási javaslatot. Áz indítvány életképes volt, ám egy na- gvobb mérvű átszervezés miatt 'nem valósulhatott meg.

A Pipis-hegven nem egy- ezál 'maga él. Felesége, kislánya van. sót, útban a következő utód is. Ha az ember nem is, a család mégis magányosnak látszik.

— Ez a remeteélet. vezetném be a kérdést, ám Hegyi visszatérít a tévútról.

— Nagyon jó élet. . -.

Csinos felesége, a magyar—

orosz szakos tanárnő veszi át hamar a szót.

— Mehdk városi gyerek

kapja meg ezt, amit a kislányunk? Óvodába jár. Tehát benne van egy közösségben. Ugyanakkor nem könyvből tanulja meg, milyen egy erdő,' hogy néz ki a mókus vagy egy madár. Van két mókusunk. Mindennap ugyanabban az időben jönnek. Ismernek minket...

— Sőt van egv vaddisznónk is — teszi, hozzá'nevetve Hegyi. — Mintha éreznék az állatok. hogy itt, mivel közei a város, nem lehet vadászíni rájuk. A múltkor rá is kiáltottam a vadkocára. De nem ijedt meg.

Kislányuk élvezi a természet közelségét. Le-leszakít egy-egy virágot, ennek' szülei nem örülnek. — Az emberben kialakul egy olyan törekvés — igy az apa —, hogy a természetnek a lehető legkevesebbet ártson.

Ha kedvük szottyan a városba menni, egy kis köves út áll a réndelkezésükre. Ezen könnyen le-föl jár a Trabant. Télen, amikor a hótól a Zsigulik is elakadnak, a kis NDK-kocsi — hátramenetben! — megbirkózik az úttal. Ilyen szempontból előnyösek a tulajdonságai az autónak. — Persze egy kicsit vezetni is tudni kell — fűzi hozzá az adóállomás gondnoka.

Molnár Pál

Információ az információról

NAPJAINKBAN AZ USABAN a foglalkoztatottak 6 százaléka a mezőgazdaságban, egynegyed részük az iparban dolgozik, míg 46 százalékuk információ-előállítással és szolgáltatássaJ keresi kenyerét. Az arány egyértelműen eldönti az információ árujellegéről folytatott vitát. Az információ áru, hiszen közvetlenül adják-veszik és „féltik mint a kincset” — de beépülve a termékbe és a piacba, közvetetten is gazdát cserél.

Hol tartunk ma Magyarországon? Az OMFB hatáskörében működő Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központban (OMKDK) úgy vélik, hogy most érkezett el a minőségi változás ideje. Már nálunk is annyi az információ, hogy hagyományos módszerekkel nem lehet feldolgozni, tehát segítségül kell hívni a számítógépet., Ez az eszköz viszont racionalizálja és gyorsítja az információk gyűjtését, rendszerezését, továbbítását.

Nézzük előbb az OMKDK

hagyományos módszereit, az úgynevezett referáló lapokat. Tizennyolcadik évfolyamát

üflcsivízre

megy

Népszerűek a különböző üdülőbeutalók a nagybátonyi harisnyagyárban. A szakszervezeti üdülés előnyeit 36-an élvezhetik. Közöttük családos jegyek is találhatók. Ba- latonföldvárra nyolc kisgyermeket visznek pihehní. Hévízen önköltséges elhelyezés biztosított, ahol kéthetenkénti tumusváltásban egyszerre kilenc beutaltat - helyezhetnek el. Ám az étkezésről mindenki saját maga gondoskodik. A harisnyagyár dolgozói között sokan vannak bányászfeleségek, hozzátartozók, így férjük, családtagjaik révén még továbbiak is eljuthatnak nyári pihenésre, kikapcsolódásra. Somoskői József és felesége együtt dolgozik a gyárban. A nyári szabadságukat hévízi üdülésre tartogatják. Július végen két hétig — Zoltán fiukkal — óik is lakói lesznek annak a családi háznak, melyet az üzem bérel a gyógyforrás mellett.- kj jegyzi a Műszaki Lapszemle, amely 16 szakosított témában ad kivonatot több mint 3 ezer külföldi és hazai folyóirat cikkeiből. A kivonatok csak a figyelem felkeltésére, illetve irányítására alkalmasak, ezután a kutatónak kézbe kell vennie az eredeti publikációt. (Ha nem beszéli az adott nyelvet, akkor a központnál megrendelheti a fordítást is.) Ennél bővebb, ábrákkal is ellátott tájékoztatást nyújt a Műszaki Információ sorozata (ennél már nem szükséges az eredeti folyóirat kézbevétele). A sorozat darabjai elég széles témát ölelnek fel, például anyagmozgatás, üzemi raktározás, ipari automatizálás, környezetvédelem, szabványosítás. Jellegében az előbbi kiadványhoz hasonló a Műszaki-Gazdasági Információ-sorozat. Ebből is emeljünk ki néhányat: beruházás-fejlesztés;

piacszervezés-értékesítés; trendek, prognózisok; vállalati szervezés. Mindkét sorozat kiadványai havonta egyszer vagy kétszer jelennek meg. Az eddigieknél modernebb információ gyűjteményének a számítógéppel készülő gyorsindexek. Ilyen gyorsindex jelenik meg havonta az építéstervezésről, az ipargazdaságról és a korrózióvédelemről is.

Hagyományosnak tekintett információgyűjtési mód a

témafigyelés. A vállalatok, kutatóintézetek 3—4 ezer rendszeresen figyelt témából választhatnak, de ezen túl is adhatnak megrendelést a központnak. Minél szűkebb terület figyelését kéri valaki, annál kevesebb, de tartalmasabb anyagot kap. annál célratörőbbek a benne foglalt információk.

AMIRŐL EDDIG SZŐ esett, az a múlt. Á jövő a számító- gépes témafigyelésé. Nemrég vezették be új szolgáltatásként — egy R—20 típusú számítógép segítségevei — a témára irányuló gépi informáT cióterjesztést. A megrendelők által kért címadatokat, referátumokat • mágnesszalagról olvassa le a gép. Ez idő szerint az INSPEC és az INIS küld szalagokat az OMKDK- nak. Az első rövidítés az angol villamosmérnökök egyesületének (IEE) adatbázisát jelöli, amelynek gyűjtési köre a fizika valamennyi ágára, az elektronikára, az automatizálásra és a számítástechnikára terjed ki. Az INIS a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség bécsi központjának nukleáris adatbázisa, amely tartalmában az atomfizikától a nukleáris méréstechnikáig terjed. Mindkét rendszer, többek közt folyóiratcikkeket, konferencia-előadásokat, kutatási jelentéseket tartalmaz. A számítógép által adott címszavak és referátumok nyomán természetesen vissza lehet keresni az eredeti publikációt is. (Az OMKDK-ba 6 ezer- folyóirat jár, de ha a keresett éppen nincs közöttük, akkor megkérik.) A külföldről kapott mágnesszalagok angol nyelven tartalmazzák az információkat, így a nyelvtudás •— illetve a fordítás — ezután is szükséges lesz az információszerzéshez. Most 3 ezer külső munkatárs segíti a központot a fordítási feladatok ellátásában •— többségük vállalati és ihtézeti kutatóhelyeken dolgozik.

A központ 2500—2800 vállalattal áll kapcsolatban, env- nyien rendelnek tőlük folyóiratot, illetve témafigyelést. És mi lesz ezekkel az információkkal? Visszajelzés ritkán érkezik. Nemrég történt, hogy egy intézetet igazgató egyetemi tanár magas kitüntetésben részesült. Miután a központ munkatársai évekig gyűjtötték számára az információt (természetesen abban a témában, amelyért az elismerést kapta), igy küldtek neki egy gratuláló táviratot, amely a következőképpen zárult: „örülünk, hogy szerény segítségünkkel hozzájárulhattunk munkássága elismeréséhez.” A táviratból sértődés lett: az információkat szolgáltatók részesedni akartak a dicsőségben.

AMÍG a KUTATÓK (az

információkat hasznosítók) egy része így értékeli a tájékoztatást, addig nagyon aktuálisak Csurgay Árpádnak, a Távközlési Kutató Intézet tudományos igazgatójának gondolatai, amelyeket egy nemrég adott interjújában olvashattunk: „Szerintem társadalmunknak rugalmasabbá és szervezettebbé- kellene válnia, hogy kellőképpen ki tudjuk használni a számítógépeket, az elektronikai berendezéseket. Az informatika pedig várhatóan rohamszerű fejlődésnek lódul. Azt hiszem, a következő évek kulcskérdése az, hogy képes lesz-e a mi iparunk átvenni ennek a rohamnak a tempóját, ütemét.”

Az építők napja alkalmából

a salgótarjáni síküveggyár samottmühelyének Aurora nevű szocialista kollektívája a Vállalat kiváló brigádja kitüntetésben részesült.

(Újsághír)

A nagycsarnokba lépve, az érkezőnek az a benyomása, mintha szobrász műtermében lenne. A helyiség közepén a figurák tucatjai zsákvászonnal letakarva, jelzik, befejezetlen- ségüket. A kész samott-testek — tartalékként — a falak mentén sorakoznak. S a műhelyben szinte trópusi meleg. Ami követelmény a termékek miatt. Az emberek legtöbbje félmeztelen vagy nyitott ingben munkálkodik, készítik, formálják a samottot, ami közismerten olyan tűzálló anyag* amely magas hőmérsékleten kiégetve, kemencék, kályhák béléseként használatos.

A gyárban a jól elkészített samottidom a síküveggyár lelke: belőle „bújik” a húzógépek azbeszthengerei közé az üveg. A samottidom és szájnyílásának pontos méretre alakítása, rendkívül finom megmunkálása teszi lehetővé a tapadó, képlékeny üveg szalagszerű ' húzását: „születését.”

Godányi László, a műhely :soportvezetője munkájukról fgy beszél:

— A samottmunka talán a szobrászéhoz hasonlítható, szinte mérnöki pontosságot követel. A samottidomok nekem olyanok, mintha arcot kellene formálni, ámde nem egyet, hanem hajszálra méret- hűen, több százat. S ebben mindannyiunk munkája benne van: a masszakészítőktől a formálókig.

A SAMOTT SZOBRÁSZAI

— Erre mondanánk: jó a

csapatjáték.l De vajon mi lehet az útja-Titka a Vállalat kiváló brigádja kitüntetés elnyerésének?

— Talán a jó munkakapcsolat, az ötletesseg, a kitartás, a segítőkészség, az áldozatvállalás. .. — sorolja címszavakban a brigád eredményeit Godányi László.

— Miként tapasztalható mindez a gyakorlatban?

— Elmondok két példát. Az

egyik: kilazult a függőleges

esztergagép alapja, amelyen a mintegy három méter hosszú, háromtonnás,, új típusú idomok előmunkálása készjil. A beütemezett karbantartási időre nem várhattunk. Túl hosz- szú lett volna. Vannak közöttünk, kőműves, lakatos szakemberek. Vállalták a főszerepet, a brigád többi tagjai meg a segédmunkát. S megcsináltuk, még jobban, mint annak előtte. A másik eset a Zagyva III, húzóüzem fel- újításávaj függ össze. A kemencében samottból készült, úgynevezett „hídvédőkre” nagy szükség van. Már javában folyt a felkészülés, s mint kiderült, erről megfeledkeztek. Mi, a kemencerajzról megállapítva a külső méreteket, sebtiben, faládákban gyorsan kikevertük,a samott- testeket. Persze ehhez tudni kell, hogy a samottmunkálatok sok időt igényelnek. A be- kevei’és után az érlelés legalább hat hónapig tart és a kiverés után az idomok esetében például ugyanennyi idő szükséges a szárításra. S csak ezután végezhető a tulajdonképpeni formálás, fényezés, beégetés. Vagyis közel kétéves előretartással kell dolgoz-- nunk.

A „hídvédőkhöz” már érlelt samottmasszát használtunk és vékonyabb tömeg lévén, valamivel kevesebb idő kellett a szárításra is. De a munka még csak ezután következett. A „hídvédő” félig úgy illeszkedik, mint korona a fogra, tehát méretezése a kemencén nagy figyelmet igényel. A gyorsabb faragás miatt új fajta szerszámokat alakítottunk ki. Nehezen ment a munka, de végül is sikerrel járt. mert a szükséges időre elkészültünk. ..

Demény Dezső brigádvezetővel a kollektíva közös újításairól, s a brigád összetételéről beszélgettünk.

— Nem tudnám megmondani, hogyan kezdődött, kinek jutott eszébe, hogy könnyítsük a munkát újítással A gépesítés előtt az idomok kézi fordításától szinte rettegtünk, nemcsak azért, mert nehéz

volt, egyszerre tizenöten is ' csináltuk, hanem azért is, mert gyakran megrepedt vagy eltörött és akkor kezdhettük

Albert József brigádtag az ujjáin számol. Gyors statisztikát készít. • Eredmény: a brigád kilenc tagja családos, őszelőiről az egészet... Amikor szesen huszonnégy gyerekük az ötlet felvetődött, először van és már két unokával is jetiink csak beszélgetve formálgattuk, büszkélkedhetnek, majd később . papírra rajzol- gattuk a fordítószerkezetet.

— A brigád alapításától kezdődően 16 évig voltam a kollektíva vezetője — vallja magáról Godányi László —, de sok volt egyszerre brigádéi csoportvezetőnek, meg szak- szervezeti bizalminak is lenni a műhelyben. Más kellett, s lett...

— Most — mutat a formaszekrények felé — azon törjük a fejünket, milyen mértékben magasítsuk meg a földtől való elhelyezését. Erre azért lenne szükség, hogy újabb, öta. blokkszállítás gépe— És a kereset?

sítése megoldódjon.

*

Mindenkinek volt hozzá észrevétele, kiegészítenivalója. Végűi is sikerült. A gyári újítási hónap versenyében az el's ók lettünk vele. Ma az emelőszerkezet segítségével négy emberrel lehet végezni a blokkfordítást és megszűnik a repedés, a törésveszély. Másik

— Az órabérek 15—20 forint között oszlanak meg. Nem kevés. Nem is sok. A samott- műhelyi munka egészségre ártalmas. Korkedvezményes, 42 órás munkahétben dolgoztunk.

— Nálunk ki lehet" akasztani az ajtóra a táblát: elfogújításunk .egyszerűbb, de dalt emberek — mondja De- mint szerszám, fontos eszköz mény Dezső. — Vállalá- a munkában'. A „dűzni” száj- sunkat úgy tudjuk teljesíteni, nyílásának pontos kiképzését hogy minden feladatnak van lehet elvégezni ezzel az új ti- felelőse. Az új munkafogás'ok pusú vágókéssél. A precizi- átadására házi tanfolyamot

tást segíti. S ez nagyon fontos. .;

— A brigádunk, s egyben a műhely létszáma 19. Húsztól ötvennégy évesig különböző korúak találhatók köztünk, idősebbek és fiatalok. Nincs közöttünk nemzedéki ellentét. Miért? Nagyon egymásra vagyunk utalva. Az előkészítőnek, a formázónak is egy a célja: jó minőségű idomot biztosítani a síkiiveggyártás-' hoz. mert a jobb tűzálló idom tovább tart. S a műhely, a brigád munkáját ez alapján ítélik meg.

szerveztünk. A szépirodalmi olvasmányainkról beszámolót, vitát rendeztünk. Két fő re- szortosunk is van a' brigádban: Grajzi Pál kultúr-, Ferenc József pedig sportfelelős.

— Én — választás útján — még csak tavaly vettem át a brigád irányítását, addig — 1962-től — Godányi László, a műhely legrégibb dolgozója parancsnokolt. Itt nincs olyan, aki ne tanult volna tőle, nagy tapasztalattal rendelkezik.

A brigád kitüntetésének indoklásában többek között ez olvasható:

„A minőség javításával növelték a tűzállóidomok élettartamát, s jó munkájukkal mintegy 850 ezer forinttal csökkentették a samottfel- használást. Az újításaikkal 168 ezer forint értékű hasznos . eredményt produkáltak. Két kommunista műszakot, s ezen túlmenően a gyáron belül 800 ■óra társadalmi munkát teljesítettek. A gyár szomszédságában levő óvoda felújitásánál 558 órát dolgoztak, a brigádra jellemző kiváló minőséggel. Csapatunk több szellemi vetélkedőben szerepelt és rendszeres olvasói az. üzemi letéti könyvtárnak. Továbbképzéseken, tanfolyamokon aktívan részt vesznek. Kezdeményezőkészségükkel, tetteikkel, kiemelkednek a többi kollektíva közül.”

Vendel Lajos

NÓGRAD — 1979. július 14. szombat