Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)
1979-07-10 / 159. szám
Máié György: KINCSES AT I. Kik voltak a hunok? Házi közhelyek Aligha szépíthetjük a tényt: az eimúlt heti televíziós műsor egészében hevenyészett, színvonaltalan volt. Az Onedin család tengerkígyó- sorozat utolsó előtti darabja a sorozat gyengábbjei közé tartozott, s talán nem vagyok az egyedüli a tévénézők népes táborában, aki repesve várja a befejezést, s egy a mostaninál rövidebb, eszmeileg tisztá- zottabb, hozzánk illőbb sorozat sugárzását. Szerdán este Jan Druce moldáviai író Ami a legszentebb című drámáját láthattuk a Pesti Színházból Horvai István rendezésében. A színház a darabot a szovjet dráma ünnepi alkalmából mutatta be, s inkább csak a választás felfedező jellege érdemel elismerést, mintsem az értéke, a megvalósítás művészi színvonala. Eredeti, szíven ütő ötletet alig találni a műben. Irodalmi alkotások egész sora, a legkülönbözőbb műfajokban szólt már a gyermekkori barátságok bomlásáról, az életsorsok eltérő alakulásáról. Ezt a témát csak annak szabad választani, aki újféle összefüggések felmutatására. új mozzanatok megragadására, kibontására képes. Jan Druce — legalábbis e műve alapján — nem ilyen író. A megszokott sémákba nem tud új életet teremteni, s lényegében 21.40: Az ember melegségre vágyik. Az elmúlt napokban meg- gyászoit kiváló magyar író, Örkény István tv-filmjét tűzi ismét műsorára a televízió. Azok közé a nagy egyéniségek közé kell sorolnunk őt, akik jóval a saját koruk előtt jártak. Megírta mindazt, amit az elmúlt öt esztendő során tapasztalt, megélt. írói élményanyagát elsősorban a háborúból merítette. Az önmagából kifordult életet sűrű fonákjában, tragikumában és tragikomédiában ábrázolta. A történelmet jelenítette meg. öregyik hősét sem tudja igazából közelvinni a nézőhöz. Természetellenesnek hat pozitív hősének, az állattenyésztőnek megmaradó Kelin számos magatartásbeli és verbális megnyilatkozása. Nehezen hiszi el a néző, hogy ez az egyszerű, naiv parasztember ilyen csiszolt rafinériával viselkedik az ő világától teljesen idegen hivatalban. Madaras József ennek ellenére elegánsan oldja meg feladatát, a kölyökkel (Geszti Péter) való jeleneteiben tud felkavaró lenni. Koncz Gábor életútja a miniszterségig vezet; íróilag meglehetősen egysíkú a figura ábrázolása, túlságosan sokat javítani a kitűnő színésznek nem is sikerül rajta. Jelzésszerűen megfogalmazott a gyermekkori közös szerelem, Marija alakja; Pap Éva ehhez igazodóan szürke, jellegtelen. Drégely László díszletei semmitmondóak, Witz Éva jelmezei elfogadhatóak. Horvai István rendezésének nem sikerült felerősítenie a gyenge darabot, így végső soron az utóbbi idők egyik legérdektelenebb színházi előadását láthattuk. Fokozott érdeklődéssel vártuk kitűnő humoristáink együttes vállalkozását, a Házi mulatságokat a csütörtöki főműsorban. A Palásthy György rendezte jelenetfüzért egy pesti bérház életéből, olyan nekény groteszkjei, iróniája sajátos, egyéni hang a magyar irodalomban! Valamennyi ki- sebb-nagyobb írásában, egyperces groteszkjeiben, novelláiban, drámáiban, regényeiben azt a magatartásformát tárja elénk, amelyről korábban klasszikus költőink, íróink Indulattal, hittel vallottak egy nemzedék életéről. Örkény iróniája, ezt igazolják egypercesei, mély és tömör tragikomédiák, az emberi végletesség és önpusztító cselekedetek elleni védekezésben született. Ezekből az írásokból állított össze a tv egy estére valót. vek fémjelzik, mint Galambos Szilveszter, Mikes György, No- vobáczky Sándor, Peterdi Pál, Somogyi Pál. A magyar humorban e patinás neveknek ezúttal azonban agyonismételt közhelyeknél nem futotta többre az erejükből. A Házi mulatságok — bár egynémelyik jelenete valóban mulatságos volt — így lettek házi közhelyek, melyek a színészektől nem követeltek semmi különös igyekezetét, csupán puszta jelenlétüket. Egy villanásnyi jelenetben feltűnt a múlt héten elhunyt Gyenge-Árpád jellegzetes alakja is. Remek epizódista volt, kár, hogy olyan korán eltávozott. Bertha Bulcsu tévéjátékkal jelentkezett pénteken. A fürdőigazgató az író kedvenc helyén, a víz mellett játszódik, de a régi helyszínen egészen új gondolatokat feszeget. Címszereplője, a fürdőigazgató napjaink új típusú gazdasági vezetője, olyan ember, aki szakmailag kitűnően képzett, ért a szervezéshez, magával ragadó egyénisége van, mer kockáztatni, akár hazardírozni is. Ez utóbbi fesztelensége sodorja őt kritikus helyzetbe, melyben továbbra sem adja meg magát, igyekszik a maga javára billenteni a mérleg nyelvét. Hogy milyen sikerrel, nem tudjuk, mert a tévéjáték ezen a ponton véget ér. Bertha Bulcsu életteli helyzeteket teremtett, s jó érzékkel a kellő helyen fejezi be a történetet. Célja ugyanis nem az, hogy megfellebbezhetetlen ítéletet mondjon szereplője fölött, hanem bemutassa mai gazdasági helyzetünk jellemző figuráit, gondolkodásra és állásfoglalásra késztesse a nézőt. Vár- konyl Gábor rendezése pontos, élvezetes, színészei — különösen a címszereplő Garas Dezső és ellenlábasa, Bodrogi Gyula — ügyesen oldják meg feladatukat. A Puskaporos hordó című amerikai film a vasárnap esti főműsorban „méltó” lezárása volt a kevés örömet, élményt nyújtott hétnek. Douglas Heyes filmje vontatott, ötlettelen, ké- oileg szegény és fantáziátlan. Kár volt a rávesztegetett időért. (ok) Mai tcvcajáníaiunk Búcsú 30 év munkájától Látogatóban Réti Zoltánnál Réti Zoltán festőművész, a balassagyarmati zeneiskola Igazgatója, a vegyes kar karnagya 30 éves munka után a közelmúltban átadta a vezénylőpálcát utódjának, Ember Csabának. Balassagyarmaton, Nagy Iván utcai otthonában ke- restem fel. A kiskertes ház tornácára nyíló széles ablakok délnyugatra néznek, így a napfény szinte egész nap bevilágítja dolgozószobáját. E műteremnek is használt helyiségben festőállvány, befejezésre váró akvarell, a falakon bekeretezett képek vallanak az itt folyó munkáról, s figyelmeztetnek arra, hogy Réti Zoltán alkotónapjából csippentek el egy órát a beszélgetésre. — Hogyan lehetett a 37 éves pályafutásom alatt ösz- szeegyeztetnl a különböző művészeti ágakat? Már gyerekkoromban jelentkezett ez a világra való „rácsodálko- zás”; szerettem volna muzsikus lenni, festő lenni, sőt tornász is. Az élet úgy hozta, hogy középiskola után a képzőművészeti főiskolára vettek fel először. Tanulásomat megszakította a háború, a hadifogság, majd itthon tanítottam és munka közben fejeztem be a zeneiskolai tanárképzőt Miskolcon, a képzőművészeti főiskolát Pesten. — Beszélhetünk-e a zene- és festészet valamiféle szintéziséről az ön tevékenységében? — A zene és festészet kapcsolata mindig érdekelt: éveken keresztül kutattam olyan festőket, akik zenei témákat do.lgoztak fel. A szinesztézla is foglalkoztatott. A végeredmény: a zene — az zene, a kép — az kép. Mindkettő önmagában a másik nélkül az, ami. Nem szerettem, ha valaki lerajzol egy asztalt kilenc tányérral és odaírja, hogy Bartók Cantata Profana. Ha valaki egy hegedűt ábrázol, az nem jelenti azt, hogy a kép zenei lesz. Ha a kép jó, ábrázoljon bármit — fát, szántóföldet, embereket — akkor muzsikál. A kép térbeliségét képzőművészeti eszközökkel a zene időbelisége felé lehet bővíteni, ha a kép nem statikus, hanem sodródik, lendület van benne. Erre törekszem mint festő. — Ügy tudom, hogy már gyermekkorában sokféle hangszeren játszott, a középiskolában szólamvezető volt. Mikor jött meg az érdeklődése a kórusvezetés iránt? 1— Miskolcon, a tanítóképzőbe jártam, mikor kezembe került egy akkoriban megjelent kötet: Nádasdy Kálmán szerkesztésében a „Társas énekek”. Az abban közölt művek adtak indítékot első kórusom vezetésére. Mindig nagyon tudtam csodálni és elragadott, ha több hangszer játszik együtt, ha többen énekelnek együtt. — Képzőművészeti és zenei munkásságában egyaránt fontos szerepet kap a Palócföld és a nógrádi táj szere- tete. Ezt bizonyítják hangulatos, szép akvarelljei is. — A dombokhoz és vizekhez, az utacákhoz és terekhez kötődöm minden idegszálammal. Itt telt el eddigi életem. Bármerre fordulok, nemcsak a jelent látom, hanem az elmúlt ötven esztendőt is. Mindenesetre nem érNÓGRÁD - 1979. július 10., kedd Ahhoz, hogy megértsük, hogyan született meg az ellenőrizhetetlen emberi képzeletben Attila hármas koporsójáról és vele elföldelt kincséről szóló legenda, le kell hánta- nunk a hunok történetéről néhány, a század alatt rászórt, idegen réteget. El kell őket kísérni a Mongóliától Nyugat-Eu- rópáig tartó vándordíjukon és különösen azokban a rövid évtizedekben kell őket megfigyelnünk, amelyek folyamán a mai Magyarország déli részén helyezték el táboruk központját. Ebből a „főhadiszállásból” kiindulva már köny- nyebben nyomon követhetjük az Attila elásott kincséről szóló elbeszélések útját az irodalomba, a regényes ábrázolásból a történelemkönyvekbe, azokból a közhitbe, onnan meg a kincskereső, köny. nyen gazdagodni akaró emberek tervei közé. A hun: Belső-Ázsióban élt, nomád nép volt. A kínai krónikásoktól, elsősorban „A dinasztiák története” című, sok- kötetes művekből, közte a „Korai Han-dinasztia története” és különösen a „Kései Han-dinasztia története” (Hou Han Su) című könyvekből sok mindent megtudhatunk róluk. A kínai történetíróknak kevés jó szavuk van a Hiung-nu- nak nevezett birodalomról — örök harcban álltak velük. Az észak-kínai Csin-dinasztia császárai az ő betörésük feltartóztatására kezdték meg a Nagy Fal építését. A hunokról szólva, nem szabad a 20. század egységes nemzeteihez hasonló államalakulásra gondolni. Huszonnégy, egymástól alkatra, nyelvre is különböző nemzetség katonai szövetségének gyűjtőneve volt ez. A kínaiakkal folytatott háborúk és belső viszályok következtében i. e. az 1. században ez a szövetség kettészakadt. A déli törzsek szövetsége függő viszonyba Megtalált Az olasz újságok hasábjain két világhíres alkotás reprodukcióját közölték. Az egyik a Filippino Lippi iskolájából származó „Madonna a gránátalmával”, a másik a Pieter Breu- ghelnek tulajdonított „Keresztre feszítés ”. Mindkét felbecsülhetetlen értékű festményt elrabolták. „A .Madonna a gránátalmával’ című festmény elrablása minden bizonnyal egy tenge- remtúli ,műértő’ .megbízására’ történt, mivel Olaszországban nem lehet értékesíteni a jól remekmű ismert alkotást” — írja a L’Unita. Ami Breughel „Keresztre feszítése” elrablását illeti, a hatóságok több sikerrel jártak. Akkor bukkantak rá, amikor egy kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó férfinél házkutatást tartottak. Amint a nyomozás során kiderült, a „fehér halál” eladásával foglalkozó nemzetközi szervezetek a kábítószeresek segítségét felhasználva élénk kereskedelmet folytatnak a művészeti alkotásokkal is. dem, inkább szerencse, hogy itthon, Nógrádban lehetek. — Szűkebb hazája hagyományait őrzi az a saját ösz- szeállítúsú palóc néodaicso- kor, mely hol bensőségesen, hol sziporkázva csendült fel búcsúhangversenyén, a balassagyarmati vegyes kar előadásában. — A balassagyarmati kórus 1862-ben férfi dalárdaként alakult meg. Nők először 1884-ben léptek be az énekkarba. Jeles elődeim közül kiemelkedik Erdélyi József, aki 1948-ig — kereken 50 esztendőn át — vezette a vegyes kart. Irányítását 1948- ban Szerdahelyi János gimnáziumi igazgató, majd 1949- ben én vettem át. A kórus az 50-es évek elejétől kisipari szövetkezetek támogatásával működik. — Melyek voltak a jelentősebb sikerek a 30 esztendő alatt? — Nagyon nehéz a válogatás, hiszen sok-sok fellépésünk volt, még külföldön is jártunk. Mégis kiemelném a rádió Kóruspódiumán való szerepléseket, a Zeneakadémián és természetesen a fennállásunk 100. évfordulója tiszteletére Balassagyarmaton adott hangversenyt. Az egyik legszebb elismerést a kapuvári dalostalálkozón nyert „Aranykoszorú Diplomával” minősítés jelentette 1976-ban. — Akkor jelent meg a Rózsavölgyi Márkról írt könyve is, mely fontos állomás a múlt század első felének feltárására irányuló magyar zenetörténeti törekvések útján. — Engem a múlt mindig érdekelt. Amikor visszakerültem Balassagyarmatra, és rájöttem, hogy Rózsavölgyi itt született, akkor kezdtem vele foglalkozni. A magyar reformkor zenéjére szerettem voina jobban felhívni a figyelmet, s ezt a kort toyább szándékozom kutatni. — Közéleti tevékenységéért, a képzőművészeti és zenei munkásságáért többször érte elismerés. A „Szocialista Kultúráért” kitüntetést háromszor is megkapta, és Mikszáth-emlékplakettet. Ma- dách-emlékérmet, Balassagyarmatért emlékplakettet, Apáczai-Csere János-díjat adományoztak önnek. Milyen érzésekkel búcsúzott és mik a tervei? — Az élet nagyon sokszínű. Kórusban énekelni, kórust vezetni, csodálatos dolog! A kórustagokkal felejthetetlen órákat, hónapokat, éveket töltöttünk együtt; úgy érzem, ha ez nem lett volna, sokkal szegényebb lenne az életem. Nagyon hiányzik majd. De mint pedagógus továbbra is kapcsolatban maradok a zenével, s remélem alkalmanként lehetőség nyílik vezénylésre is. Ami a festést illeti; nemrég zárult a pécsi galériabeli önálló kiállításom. Ez volt körülbelül a harmincadik. Iabri Miklós TI LA került Kínától. Az északi szövetség nemzetiségei ugyanakkor megkezdték fél évezredes vándorlásukat Kazahsztánon, a Volga és a Don vidékén át a kelet-római birodalomig. Létszámuk közben óriásira nőtt: a legyőzötteket, alánokat, ke. leti gótokat és más népeket beolvasztották, az arra alkalmas férfiakat besorozták katonának Hatalmuk 433 után érte el csúcspontját, amikor Attila (Etele, Etzel) lett az uralkodójuk. Tisza-parti főhadiszállásukról kiindulva két nagy katonai akciót indítottak a nyugat-európai birodalmak ellen. 451-ben lerombolták a Duna mellett létesült katonai és polgárvárosokat és eljutottak a Rajnáig. A rómaiak a katalaunumi csatában azonban megállították és visszatérésre kényszerítették őket. Egy esztendő múlva Attila seregei Itália ellen vonultak. Itt több siker koronázta vállalkozásukat: elfoglalták Aqui- leát és Milánót (Mediolanum). A hun sereg körülvette Rómát is; az ostromlott városban államcsínyek és felkelések követték egymást. Az egykor vi. lághódító, gőgös Róma, a népmilliók leigázója és rabszolgatartója, tehetetlenül, ellenállásra képtelenül hevert a „barbárok” lába előtt. Attila — kideríthetetlen okból — azonban nem foglalta el az „örök várost”. Más tervek foglalkoztatták már? Betegség pusztított seregében? Felkelés tört ki a hátországban, amely az utánpótlást ve. szélyeztette? Az tény, hogy elvonulása ellenében Róma hatalmas évi adófizetési kötelezettséget vállalt; Attila azonban csak egyszer söpörhetta be a váltságdíjat: 453-ban váH ratlanul meghalt. Halála után az addig lap-í pangó nemzetiségi ellentétek fellángoltak. A hunok egy része visszavonult Ázsiába éa ott beolvadt más népekbe, felmorzsolódott. A gót, alán, germán törzsék, amelyeket a hunok erőszakkal olvasztottak be, önálló szövetségekbe tömörültek és folytatták a rabszol-J gatartó nyugat-római birodalom elleni támadásaikat. 476.' ban Odovacor (Odoaker) germán zsoldosvezér mérte az utolsó halálos csapást a nyugat-római birodalomra. (Következik: Mesés gazdaság?) NÖGRflO MEGYEI NEMZETISÉGI FILMNAPOK '137SVII.10-VIII.10. Szlovák és német filmsorozatok ALSÖPETÉNY BERKENYE BÉR CSESZTVE ERDÖKÜRT FELSÖPETÉNY KESZEG LEGÉND . LUCFALVA NÉZSA NÓGRÁD NÖGRÁDSÁP NŐTINCS ÖSAGÁRD PATVARC SZENDEHELY SZÜGY TERÉNY és VANYARC községek moziműsorán.