Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)
1979-07-10 / 159. szám
Arcok közelről Szemlék után Megtalálta a helyét Csodálkozva, villantja rám 8 szemét. — Igazán semmi különös nem történt velem. A sorsom úgy alakult, mint sok ezer másnak. Iskola, tanú- lás. férjhez menés, család, gyerekek ... Egy vagyok az átlagból. Ügy érzem azért Ispán Zol" tánné mégis különbözik a nagy átlagtól. Miben? Talán picivel több az akaratereje, a kitartása, mint másnak, nem keseredik el egykönnyen. Még a nehéz percekben is tud — ha keservesen is — mosolyogni. Ez pedig hihetetlen előny... A szécsényi ELZETT-gyár üzemszervezője. . Filigrán, kék szemű, jóbeszédű fiatal- asszony, az ember el se hinné róla, hogy két gyerek mamája. A csöppnyi irodában, ahol beszélgetünk, a fejünk fölött ruhák sokasága. Az irodájukat felújítják, így itt kaptak ideiglenes helyet. | Zsuzsa mosolyog. ' — Ennek persze előnyei is vannak, mert az íróasztalomon reggel pontosan úgy találok mindent, ahogy este odatettem. A fiatalasszony Pestről jött férjhez Nógrádba. Nagylóci , születésű a férje, Pesten ismerkedtek meg, ahol Zsuzsika gyors- és gépírónő volt a Kartográfiai Vállalatnál. Ennek nvolc esztendeje. Hazajöttek Nógrádba. — Valóban haza. Bár én Pesten születtem, a nagyszü- leim ebbe a megyébe valók. Csöppet sem sajnáltam a fővárost, jöttünk vidáman, örömmel, a saját magunk által megteremtendő új élet lehetőségével. Annyira megEgyhetes jutalomüdülés után hazaérkezett Csehszlovákiából a Salgó Cipőipari Szövetkezet hat KÍSZ-es fiatalja. A KISZ-eseket a csehszlovákiai testvérszövetkezet látta vendégül a Selmecbánya szoktam, megszerettem Szé- csényt. hogy semmi pénzért vissza nem mennék Pestre. A férj és feleség az EL- ZETT gyáregységében vállalt munkát. — Persze nem volt ez enynyire sima dolog. Amikor idejöttem, a végzettségem nyolc általános iskola, plusz megkezdett dolgozók esti gimnáziuma volt. Nyilvánvaló, hogy tovább kellett lépnem, ennek pedig egyetlen útia-módja van, a tanulás. Először itt is gépírónő lettem. Lassan-lassan megtanultam, megismertem az üzem életét, különösen a munkaszervezés érdekelt. Befejezte a gimnáziumot, leérettségizett, aztán szakmai tanfolyamra, méghozzá ügv- viteltechnikaira iratkozott. Zsuzsika először ..félállásban” lett üzemszervező, mellette mindenféle más munkát végzett, még raktáros is volt. — A kettőt hogyan tudta összeegyeztetni ? — Nehezen. Mindkét helyen helytállni időben is sok volt. Na meg ebben az évben két iskolába is jártam, mert a marxizmus—leniniz- mus esti középiskolát is elvégeztem. De mindent lehet, csak akarni kell. Egy esztendeje nevezték ki főállású üzem- és munka- szervezőnek. — A gyakorlatban mit jelent? — Nagyon összetett, bonyolult. Eredetileg ketten végeztük, a munkatársam katona. Van egyrészt a konkrét üzem- és munkaszervezés, másrészt az ügyvitelszervezés. Mondok egy példát. Legfőbb gondunk pillanatnyilag a szerelés korszerűsítése. Az eddiginél sokkal hatékonyab19 tavánál környékén levő Pocuvadlo üdülőtelepen levő üdülőjében. A vidékén 19 gyönyörű tó található. Ezek legnagyobbikának partján töltöttek egy hetet a szövetkezet fiataljai. ban kell dolgozniok a szereidében az embereknek, oly módon, hogy az fizikailag ne terhelje meg őket jobban. Mozdulatelemzést végzünk, ennek alapján állítjuk össze a legjobban megfelelő módszert, méghozzá az egyénekre „szabva”. — Sokat van a szereidében? — Naponta többször is végigszaladok. — Szereti a munkáját? — Nagyon. Változatos, mindennap új dologgal kerülök szembe, de alkalmat ad az önállóságra is, használhatom a fejemet. A férje ugyanitt minőségi ellenőr, a kisfiúk óvodás, a kislány most megy iskolába. Lakást vettek Szécsényben-. Az üzem is segítette őket némi kamatmentes kölcsönnel, Annyi sok fiatal házaspárhoz hasonlóan, ők is pontosan beosztották, otthon is „megszervezték” a tennivalókat. Mindig az hozza-viszi az óvodába a gyerekeket, aki éppen ráér. Az anyuka meg hét végén nagy ebédeket főz, mert a sütemény korlátlan mennyiségben i fogy az Ispán családban.— Elégedett ember? — Igen is, meg nem is. Annyiban, hogy szeretem a munkahelyemet,. azt amit esi-, nálok. Szép lakásunk van, két egészséges gyerekünk, a családi életünk rendezett, szeretjük, segítjük egymást. Annyiban nem, hogy az embert kell,, hogy előre vigye bizonyos jó értelembe vett elégedettlen,ség. Tulajdonképpen ez ad lehetőséget a fejlődésre. Van néhány dolog a gyárban is, amivel hivatalból is elégedetlennek kell lennem, mert csak akkor tudok jobb megoldást keresni. A napokban érkezett haza a Szovjetunióból, ahol jutalomutazáson járt. Ősszel a számviteli főiskola előkészítő tanfolyamára iratkozik. Most pedig a család egy hétre gyerekestől a Balatonra utazik, pihenni, kikapcsolódni, erőt gyűjteni. Csatai Erzsébet Bábel László felvételei Pocuvadlo A termés védelmében Gépszemle a karancslapujtői Karancs Termelőszövetkezet ben. A szemlebizottság vezetője Homoki András elnök helyettes. Mezőgazdaságunk számára az esztendő egyik legnagyobb feladata előtt áll. Be kell takarítani a kenyémekvalót. A munka megszervezése nagy felelősséget ró az érdekelt szervekre, gazdasági vezetőkre. Nem hagyható említésre méltó azoknak a dolgozóknak az aktivitása, több irányú kötelesség vállalása, akik gépekkel, vagi' kézi erővel végrehajtják e nagy munkát. Közismert, hogy a gabona aratása, szállítása, szárítása idején a kedvezőtlen időjárási, műszaki, technológiai nehézségek mellett az egyik legnagyobb veszélyt az esetleges tűz jelenti, melynek előidézője lehet hibás erőgép, emberi mulasztás, gyermekek játéka, villámcsapás és még számos tényező. Az így keletkezett tűz igen gyorsan terjed. Megfékezése eléggé körülménye®, ezért rendszerint nagy kárt okoz. Az ellene való védekezés igen nagy körültekintést, sokoldalú intézkedést kíván. Nógrád. megye gazdaságaiban június I9-től kezdve végrehajtották a betakarításban résztvevő valamennyi erőgép alapos tűzvédelmi felülvizsgálatát. Intézkedtek az észrevett hibák kijavítására. Az utolsó szemlékre a napokban került sor. A korábbi években kialakult gyakorlat alapján az idei szemlék alaposabbak, jobban előkészítettek voltak. Ezt példázták többek között a salgótarjáni járásban lebonyolított gépszemlék. Bár még mindig található olyan hely, ahol a szemlét, a tűzvédelmi hatóság feladataként kezelik és tőlük várják el a hiányosságok felfedését. A gépszemlék alaposabbá tételét, jelentősségének felismerését a legjobban az bizonyítja, hogy az elmúlt években erőgépek által okozott tűzesetek nem fordultak elő. A szemlék alkalmával megtörtént a munkálatokban résztvevő dolgozók oktatása is. Az aktuális tűzvédelmi szabályok ismertetésén túl ez kiterjedt, a tűz esetén követendő magatartásra is. A gazdaságok vezetői az aratás idejére járművet biztosítottak az önkéntes tűzoltók felszerelésének szállításához. A gépszemlékkel egyidőben ellenőrizték a gabonatárolókat, szárítóüzemeket, ahol felkészültek a termés fogadására, biztonságos kezelésére, tárolására. Köztudott, hogy a szárító- berendezésekben a technológiai előírások változtatása esetén könnyen keletkezhet tűz, ezért csak megfelelő szakértelemmel rendelkező személy állandó felügyelete mellett üzemelhetnek, csak akkor, ha a szükséges mennyiségű tűzoltóeszközök bizto* sítottak. A szemlékkel nem ért végett a tűzvédelmi hatóság ellenőrző tevékenysége. Aratás közben is vizsgálják a gépek tűzbiztonsági állapotát, a tűzvédelmi előírások betartását. A konkrét aratási, gabonakezelési munkálatokon túl azonban egyéb tűzvédelmi szabályokat is be kell tartani. A kalászosok aratását a vasút mellett kell megkezdeni. Szérűn csak kalászos terményt, szalmát, szálas takarmányt szabad elhelyezni, a kazalozási terv szerint. A szérű és a kazalok elhelyezésénél a „C”—„E” tűzveszélyességű létesítményektől és erdőktől legalább száz méter, közúttól és nagyfeszültségű légvezetéktől legalább kétszázötven méter a kötelező tűztávolság. Az utóbbi időben több olyan tűzeset fordult elő, ahol ezt az. előírást nem tartották be. Az egyik legkockázatosabb munka a tarlóégetés. mely alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül. Csak írásos engedéllyel végezhető! Időpontját a tűzoltóságra be kell jelenteni. A tarlóége- tós során minden esetben készenlétben kell tartani olyan eszközt, felszerelést, mellyel a tűz nem kívánt irányban való terjedése megakadályozható, illetve a tűz eloltható. A szabályok betartása mellett alapvető jelentőségű, hogy a vezetők rendszeres ellenőrzést tartsanak, következetes, szigorú intézkedésekkel éljenek a mulasztásokat elkövetőkkel szemben. A nagy feladat végrehajtásához eredményes munkát, jó egészséget kívánunk, minden mezőgazdasági dolgozónak, és kérjük, hogy tartsák szem- előtt; nem mindegy, hogy a megtermelt gabonából menynyi kerül a magtárakba. Hogy ez minél több legyen, ahhoz a tűzvédelmi előírások maradéktalan megtartása is biztosíték lehet. Reméljük, hogy az idei betakarítás is tűzbiztos lesz. Herczcg Dezső tűzoltó hadnagy Zöldíltullám számítógép segítségévet Szófiában automatizált köz- fényjelzéseket a forgalomnak lekedési rendszert dolgoznak megfelelően 5 percenként lehet ki. A városközpont 78 kérész- változtatni. Az új rendszer be- teződésében fogják számító- vezetésének alapvető feltétele gépekkel irányítani a közieke- a városi úthálózat felújítása, dési lámpák működését. A ami jelenleg folyik. Karrupció és társai BŰNÖK ÉS OKOK A gazdasági bűnözés — a társadalmi rendszerek különbségeitől függően eltérő módon és intenzitással — világszerte növekvő tendenciát mutat. Ennek oka, hogy az elmúlt évtizedekben a gazdasági életben hatalmas változások mentek végbe. Bonyolultabbá vált a gazdálkodás minden részterülete, a beruházások száma rohamosan nőtt, jelentősen emelkedett a kooperációs tevékenységet folytató vállalatok száma. A hitelezési formák szélesedése, az export-import tevékenység növekedése, a gazdasági tevékenységek mögött jelentkező különböző csoportérdekek, és ezzel egyidejűleg az új formáknak megfelelő ellenőrzési rendszerek kialakulatlansága tág visszaélési lehetőségeket teremtett. A tőkésországokban például a gazdasági bűnözés társadalmi és gazdasági következményei sokkal súlyosabbak, mint az erőszakos és a vagyon elleni bűnesetek kihatásai. A szocialista országokban — objektív okok folytán — a gazdasági bűnözés Bein érte el és várhatóan nem is éri el a tőkésországokéhoz hasonló méreteket. Az adatok azonban nálunk is növekvő tendenciáról számolnak be. A népgazdaság ellen elkövetett, ismertté vált gazdasági bűnesetek száma Magyarországon 1965 és 1978 között 2920- ról 4816-ra nőtt. Ez mintegy 65 százalékos növekedést jelent. A bűncselekmények száma azonban nem emelkedik évről évre egyenletesen — a legmagasabb értéket, 5295-öt, 1974-ben érte el. Az összbűnözésen belül nem nagyarányú a gazdasági bűnözés, jelentősége miatt mégis figyelmet érdemel. 1978-ban 3418 deviza- és vámbűncselekmény, valamint 370 gazdasági vesztegetés szerepel az adatok között. A vám- és deviza-bűncselekmények hosszú idő óta tapasztalható emelkedését alapvetően az idegenforgalom növekedésével magyarázzák. A gazdasági vesztegetés, a korrupciónak a gazdasági életben való megnyilvánulása: s az elmúlt évben 133-mal több ilyen jellegű bűncselekményre derült fényt, mint 1977-ben. A számok persze könnyen megtéveszthetik a szemlélőt, hiszen a felderítés gyakorisága, az ellenőrzés megszigorítása önmagában is eredményezheti, hogy a statisztika több bűnesetről ad számot. Másfelől azt is figyelembe kell vennünk, hogy a nagy kárt okozó bűncselekményeket gyakran éveken át folytatják, s a kár összege — legalábbis statisztikai szempontból — a leleplezés évének mérlegét terheli. Az Országos Kriminológiai és. Kriminalisztikai Intézet néhány évvel ezelőtt megvizsgálta a gyakrabban előforduló gazdasági bűncselekmények jellegét, elkövetési gyakoriságát. Megállapították többek között azt is, hogy az ipari vállalatok közötti kooperáció bővülése, egyes gazdasági feladatok alvállalkozók bevonásával történő megoldása, jelentősen megnöveli a korrupciós kapcsolatok kialakításának lehetőségét. Az állami és szövetkezeti kiskereskedelem területén — a beszerzésnél és az értékesítésnél — ugyancsak előfordulnak korrupciós jelenségek. A vagyoni, kereseti, jövedelmi viszonyokat vizsgálva megállapították, hogy a gazdasági bűncselekmények elkövetőinek többsége vagyonnal, iíletve az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkezik, a kedvezőtlen jövedelmi viszonyok tehát csak jelentéktelen mértékben játszanak szerepet a súlyos károkat' okozó bűncselekmények esetében. A gazdasági bűncselekmények nem jelentéktelen hányada a gazdasági irányítási rendszer elveinek félreértéséhez, félremagyarázásához kapcsolódik. A gazdálkodó egységek, illetve az ezeket képviselő személyek olykor visza- szaélnek a szabadabb, kötetlenebb gazdálkodási formákkal, a nagyobb önállósággal és a kezdeményezéssel együttjáró lehetőségekkel. Bárhogy is nézzük, a gazdasági vesztegetésnek általában nem egyszerűen személyes, szubjektív, hanem nagyon is objektív okai vannak. Különböző áruk és szolgáltatások hiánya vagy nem elegendő volta is ebbe az irányba terel. Jellemző példa az elmúlt évben a szegedi MERKUR-telep dolgozóinak esete, akik mintegy 60 ezer; vagy a pécsi merkurosoké, akik 183 ezer forint jogtalan haszonra tettek szert a gépkocsikkal való üzérkedés révén. Vég nélkül lehetne sorolni a gazdálkodás folyamatában elkövetett bűncselekményfajták széles skáláját — kezdve a mérleghamisítástól a hűtlen pénzkezelésen át az üzemanyagjegyekkel való visszaélés összes változatáig. Nyilvánvaló, hogy a gazdasági bűnözés elleni küzdelem csakis az állami, társadalmi és gazdasági szervek tudatos, és szervezett együttműködésével lehet eredményes. A gazdasági vezetők személyes példamutatása, erkölcsi megbízhatósága fontos feltétele a gazdálkodási folyamatok törvényes mederbe való terelésének. Fontos, da nem egyedüli feltétele. A rendszeres és érdemi ellenőrzés, a visszaélők, a törvény- sértők szigorú és következetes felelősségre vonása ugyan segíthet a gazdasági bűncselekmények számának csökkentésében, maradandó eredmény azonban csak a szükséges gazdasági — technikai, anyagi — előfeltételek megteremtésével, a gazdaságban mutatkozó hiá- nvok megszüntetésével érhető el. NÓGRÁD — 1979. július 10., kedd 5
