Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)

1979-07-10 / 159. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA /*.' , Haladó hagyományaink ápolása Országos honismereti akadémia kezdődött Salgótarjánban XXXV. ÉVF., 159. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1979. JÜUUS 10., KEDD Balassagyarmaton és Rétságon Fél év a könyvesboltokban r A balassagyarmati ÁFÉSZ Í9. számú könyvesboltjában és a rétsági Börzsöny Vidéki Egyesült ÁFÉSZ helyi könyv­üzletében az eV elején meg­lehetősen fanyalogva fogadták az elmúlt évi forgalom iránt érdeklődőt. Az előző évben ugyanis a szövetkezeti könyv­terjesztés módosítása, a könyv­kiadók által ígért, széles kö­zönségérdeklődésre számottar- tó könyv megjelenésének ké­sése miatt nagy erőfeszítések­be került az éves forgalmazá­si tervek teljesítése. Az idei féléves eredmények összesítése után mindkét bolt­ISagyüzem a hét végére várható Aratnak Nógrádban Már megkezdődött az ara­tás Nógrádban —, de még nem az igiazi. A teljes nagy­üzem ugyanis — ha az idő­járás nem szól közbe — e hét végére várható. Urbán Imre, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakfelügyelője hétfőn elmon­dotta, hogy az őszi árpa 80—84 százalékával végeztek a me­gye nagyüzemeiben, összesen tilö hektárról takarítják be az őszi árpát. Utána folyamato­san végzik a szalmalehúzást és az időszerű talajmunkálatokat. Búzából a termelőszövetke­ketek és állami gazdaságok 23 900 hektáron takarítják be a termést. A hét végén Kállón és Nógrádmegyerben megkez­dődött a búza aratása. Anya­rozst 1135 hetkáron termeszte­nek. A betakarítása 50—55 százaléknál tart. Az aratás nehéz munkáját könnyítik a gépek. Nógrádban 374 kombájn áll készenlétben, vagy már rója a táblákat. Az aratási ügyeletet július 14-től megszervezte az AGROKER. Az alkatrészellátásban kisebb gondok mutatkoznak. Elsősor­ban a termést szállító IFA tehergépkocsiknál, összességé­ben az alkatrészellátás jobb a tavalyinál. Az évek során ki­alakult kooperáció jegyében Nógrádból számos kombájn ment az Alföldre aratni. A déli megyékből később viszo­nozzák megyénkben a segítsé­get. Szlovákiából is érkezett már néhány vendégkombájn, de zömmel a hét végén állnak munkába. Kohászati üzemek .. . i Időarányosan túlteljesítették a féléves exportot A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a korábbi évek gyakorlatának megfelelően az idén is kiemelt figyelemmel oldják meg az exportfeladato­kat. Amint Pap János keres­kedelmi igazgatóhelyettestől megtudtuk, a vállalat az^ első fél évben túlteljesítette az idő­arányos exportfeladatát. A ko­hászati üzemek az idén 42 ezer tonna exportárualapra tett felajánlást, ami csaknem 16 millió dollár árbevételt je­lent. Az első fél évben 24 100 tonna különféle hengerelt, hú­zott, kovácsolt és sajtolt ter­méket szállított a gyár a nem rubel elszámolású piacokra. Ez a mennyiség — aminek az ér­téke 9 millió dollár — 3000 tonnával több mint az első fél­éves időarányos feladat. A kohászati üzemek export- tevékenysége kedvező képet mutat. A szalagacélok tekin­tetében az időarányosnál jobb a teljesítés. Noha alapanyag­ellátási problémákkal bajlód­tak, mégis sikerült a tervezett­nél 200 tonnával több árut ér­tékesíteni. Növeli az értékét, hogy a tervezettnél kedvezőbb áron. Szalagacélokból jelenleg jó a rendelésellátottság, amit az is igazol, hogy a harmadik ne­gyedévre már minden rendelés befutott. Sőt, a tőkésexport to­vábbi jelentős túlteljesítésére is mód lenne, ha az import- korlátozások nem okoznának feszültséget a hazai ellátásban. Húzott termékekből is si­került időarányosan túltelje­síteni a tervet annak ellenére, hogy az év elején nem volt elegendő rendelés sem vashu­zalból, sem tűzihorganyzott huzalból. A vállalat tavaly pél­dául Iránba 4,5 ezer tonna tűzihorganyzott huzalt szállí­tott, ami az idén teljesen el­maradt. A sikeres piaci munka eredményeképpen most már a gyártás folyamatosan halad­hat, a gyártási kapacitás le­terhelt. Az időarányosnál többet szállított a CO'j-es védőgázas hegesztőhuzalokat gyártó üzem is, azonban a vállalat a tervezett áru gyártását nem akarja túlteljesíteni. Az ex­portbővítő hitellel létesült be­ruházás devizahitel-törlesztési kötelezettségének határideje október 15. Ennek érdekében másféli ezer tonna exporttermé­ket kell még gyártani, amit szeptember 30-ig akarnak ki­szállítani a vállalattól. Ugyan­csak jó a szegexport, amit az éves tervhez képest túl akar teljesíteni a kohászati üze­mek. Ennek érdekében ered­ményes tárgyalásokat foly­tattak a Ferunion képviselői­vel. Az első fél évben a ková­csolt és sajtolt termékek ex­portjával volt a legtöbb gond. Ezekből a termékekből első­sorban kanadai és jugoszláv cégeknek szállít a vállalat, de érdeklődik a termékek iránt a BMW, a Volvo és egy finn cég is. A második fél évben kedvezőbb kilátásokkal szá­molnak a kohászati üzemek­ben, s éppen a nagy igény mi­att intézkedtek a csákány­export 300 tonnás emelése ér­dekében. Az idei exportmunkának érdekessége, hogy egy új, ed­dig nem gyártott termékkel bővül az exportra gyártott ter­mékek sora. Júliusban ugyanis elküldi a vállalat az első cső- szállítmányt finnországi piac­ra. A finn megrendelőnek 10 milliméter átmérőjű csőből 20 tonnát szállítanak. Az első féléves pontos el­számolás még nem történt meg, de az már látható, hogy az exporttermékek tonnánként tervezett átlagos dollárbevé­tele jobb a tervezettnél. ban derűlátóak a könyvkeres­kedők. S erre — a számok alapján — meg is van az okuk. Balassagyarmaton ugyanis több mint 300 ezer fo­rinttal teljesítették túl az elő­ző év hasonló időszakának tel­jesítményét, s összesen 2372 ezer forint értékű könyvet és hanglemezt forgalmaztak. Rét- ' ságon — objektív okok foly­tán jóval szerényebbek a le­hetőségek —56 ezer forint a túlteljesítés, s a bolt forgalma 953 ezer forint. Wéber László, az ÁFÉSZ áruforgalmi cso­portvezetője, aki a megalaku­lástól vezeti a rétsági bolt for­galmának adatait, figyelemre méltó tájékoztatással szolgált: 1966-ban mindössze 478 ezer forint forgalmat bonyolított le az üzlet, tíz évvel később pe­dig már 1.818 ezret. Ez jelzi a könyvek iránti megnövekedett érdeklődést. Ugyanakkor tar­talmazza a közben megszerve­zett, s a vásárlók körében szerfelett kedvelt hanglemezek és reprodukciók jelentős ará­nyú tételeit. Balassagyarmaton a köny­vesbolt munkáját 40 munka­helyi bizományos segíti, akik a fél év utolsó hónapjában kétszer annyi értéket forgal­maztak mint májusban. Pá­linkás Katalin boltvezető­helyettes véleménye szerint az eddigi jó eredmény rész­ben nekik köszönhető, de köz­rejátszik benne az ünnepi könyvhét balassagyarmati me­gyei megnyitása, a kiadók be­ígért könyveinek ütemezés szerinti megjelenése, amely mind fokozta és folyamatosan fenntartotta az érdeklődést. Keresettek Moldova György, Raffai Sarolta, Remarque, Mó­ricz Zsigmond könyvei, a Nép­rajzi lexikon, a Ra-re, a Vi­lágjárók és a Képes történe­lem sorozat egyes darabjai — természetesen sok egyéb érde­kes szépirodalmi és tudomá­nyos ismeretterjesztő munka mellett. A balassagyarmati bolt le­mezforgalma félmillió forint, ez is magasabb az előző év hasonló időszakánál. A leg­többen a Boney M és az Abba, valamint az Omega és a Pi­ramis együttes lemezeit kere­sik. Komoly zenében a Szereti Ön? sorozat igen olcsó nagy­lemezei vezetik a népszerűsé­gi listát. Bizonyára a zeneis­kola tevékenysége, és általá­ban a zenei oktatás fejlődése is hozzájárul ahhoz, hogy a városban évről évre bővül a komoly zenét kedvelők tábora. Fiatal honismereti aktivisták egy csoportja a vitrinekben elhelyezett helytörténeti ki­adványokat szemlélgeti. (Báb el-j elv.) Egy esztendeje Csongrád megye székhelye, Szeged, az idén Salgótarján adott otthont az országos honismereti akadémia egyhetes rendezvénysorozatának. A sorrendben hetedik alkalommal megrendezett tanácskozás tegnap dél­előtt ünnepélyes külsőségek között nyílt meg a salgótar­jáni 211. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben. A Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa és a Népművelési In­tézet a honismireti munkában érdekelt megyei szervek­kel, intézményekkel közösen bonyolítja le a tanácskozást, amelynek megnyitó ünnepségén részt vettek á megye és a megyeszékhely párt- és állami vezetői, a tömegszerve­zetek képviselői. Az elnökségben foglalt helyet Géczi Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nőgrád megyei pártbizottság első titkára, Jakab Sándor, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának főtitkárhelyettese és llszta Gyula nyugalmazott altábornagy, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára. A hetedik országos honis­mereti akadémián több mint százan kezdték el a munkát, a legkülönbözőbb társadalmi réteghez, korosztályhoz tar­tozók, az ország minden táj­egységéből. A Himnusz el- éneklése után dr. Molnár Bé­la, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkára mondott elnöki megnyitót. Többi között megköszönte a megye és a város vezető tes­tületéinek, társadalmi szer­veinek és művelődési intéz­ményeinek a rendezvény fo­gadását, s emlékeztetett a kö­zel két évtizedes honisme­reti mozgalom eddigi ered­ményeire. A honismeret — hangsúlyozta — élő, eleven mozgalom, s a maga sokré­tű eszközeivel szolgálja a ha­za, a nép, a nemzet minél jobb, mélyebb és szélesebb ,körű megismerését, aktivis­táinak újabb és újabb értéke­ket ragyogta!, fel, gazdagítva közös szellemi, kulturális kincsünket. A honismereti munka feltételei biztosítot­tak, a párt politikája kedve­ző körülményeket teremt a kutatás, a helytörténeti vizs­Új Nicaraguáért — jenkik nélkül A kulcsfontosságú Rivas tar. ! iományi székhelyen a hét vé- I gén a sandinisták végképp beszorították laktanyájukba a nemzeti gárda utolsó egységét is, Masayában pedig a san­dinisták ezrei a város előtt több kilométerrel várják az ellentámadásba lendült nem­zeti gárdistákat, hogy a lakott településeken kívül ütközzenek meg velük. Vasárnap a jelentések sze­rint kudarcba fulladt az Egye­sült Államok újabb kísérlete, hogy a befolyásának megőrzé­sét szolgáló „tárgyalásos ren­dezést” érjen el. A nemzeti újjáépítés kormá­nyával Costa Ricában tárgyaló amerikai megbízott nagyará­nyú „helyreállítási segélyt” kí­nált fel arra az esetre, ha a kormány hajlandó tagjai közé felvenni három „mérsékelt” — azaz jobboldali politikust. A Radio Sandino vasárnapi köz­leménye szerint azonban a kormány és a sandinisták el­utasították ezt a lehetőséget, mert — hangsúlyozta az adós — a sandinisták katonai győ­zelme küszöbön áll és nem tűrik az amerikai zsarolást. Ugyanakkor Somoza feltéte­lei sem teljesíthetők: a diktá­tor arra nézve követel bizto­sítékokat, hogy távozása után nem oszlatják fel a nemzeti gárdát és tovább működhet pártja, a nemzeti liberális párt. A feltételek teljesítése meg­nyitná a kaput Somoza, illet­ve egy hasonlóan amerikaba- rát politikus visszatéréséhez. A Radio Sandino vasárnap felhívta a nemzeti gárda tag­jait: hagyják el a somozista hadsereget, amíg nem késő. Az adás igen éles hangon ítélte el az amerikai törekvéseket és hangsúlyozva: „a sandinisták a somozizmus és a jenki im­perializmus ellen harcolnak az új Nicaragua felépítéséért”. Miguel Obando Y Bravo ér­sek pásztorlevélben ítélte el a gárda hadviselését, amelynek szerves része, hogy válogatás nélkül ölnek meg gyermeke­ket és asszonyokat a sandi­nistákkal való együttműködés legcsekélyebb gyanúja miatt és tekintet nélkül a polgári la­kosságra bombázzák a városo­kat. Az érsek levelét vasár­nap olvasták fel a managuai templomokban. A fővárosban tartózkodó külföldi újságírók egy cso­portja megfigyelte, hogy a gár­disták mintegy 20 megkötözött személyt végeztek ki a Mana- gua-tó partján. Később meg­találták a holttesteket is. A harcok kezdete óta első ízben tanácskozást folytatott és nyilatkozatot adott ki vasár­nap Managuában két polgári ellenzéki szervezet. A doku­mentum hangsúlyozza: „Somo­za nyilatkozataival ellentét­ben semmi szükség arra, hogy az Egyesült Államok tartsa kezében Nicaragua sorsát, mert a nicaraguai ellenzék ké­pes arra, hogy maga döntse el az ország jövőjét”. gálódás számára. Az aktivis­ták ezért is tekinthetnek bi­zalommal a következő év je­lentős eseményei: hazánk fel­szabadulásának 35. és a szer­vezett honismereti mozgalom 20. évfordulója elé. Géczi János, a megyei párt- bizottság első titkára a me­gyei szervek és a lakosság né­vében köszöntötte az orszá­gos 1 honismereti akadémia résztvevőit. Érdeklődéssel kí­sért köszöntőjében szólt a honismereti munka, a hely­történetírás elméleti és gya­korlati jelentőségéről, ki­emelte érzelmi hatásának fontosságát. A továbbiakban rövid áttekintést nyújtott me­gyénk haladó történelmi ha­gyományairól, értékeink őr­zéséről és ápolásáról. Az aka­démia résztvevői hallhattak 1918—1919. történelmi ese­ményeiről, a második világ­háború vége felé a megyében működött partizáncsoportok­ról, nemzeti függetlenségünk visszanyeréséről, szocialista iparunk, mezőgazdaságunk fejlődéséről. A társadalmi, gazdasági fejlődéssel párhu­zamosan formálódik a gon­dolkodás, az életmód, az er­kölcs, egyre szélesebb kör­ben hatnak szocialista vo­násaik. Ezt követően dr. Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhe- helyettese tartott előadást. Az 1919-es proletárdiktatú­ra történelmi tanulságainak jelentősége a szocialista építő­munkában címmel. Korrefe­rátumot dr. Horváth István, a megyei múzeumi szervezet igazgatója és Borsos Gábor középskolai tanár, a TIT me­gyei szervezete történelmi szakosztályának titkára mon- i dott. Mindketten a Magyar Tanácsköztársaság megyei vo­natkozásait emelték ki. Az országos honismereti akadémia hallgatói délután megkoszorúzták a tanácsköz­társasági emlékszobrot, meg­tekintették a Salgótarján cí­mű filmet, és városnézésen vettek részt. Kora este sétál­tak a somoskői várban, majd a salgói KISZ-iskolában, a nemzetközi úttörőtábor búcsú­estjén voltak. Ma a történelmi és irodal­mi emlékhelyek közművelő­dési szerepéről dr. Boros Sándor kulturális miniszter- helyettes tart előadást. Kor- referátumot Úszta Gyula, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára, valamint Kriskó Lajosné és Balázs László sal­gótarjáni 1 muzeológus mond. A délutáni programban szé- csényi kirándulás és a salgó­tarjáni Kohász Művelődési Központban műsoros ért megtekintése szerért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom