Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)
1979-07-10 / 159. szám
SALT-vila am amerikai szénáidban A módosítás károkat Iráni jelentés mm Összeesküvés - váratlan fordalatokkal Az amerikai szenátus hétfőn megkezdte nagy jelentőségű vitáját a SALT—II. szerződés jóváhagyásáról. A vitát Harold Brown hadügyminiszter nyitotta meg. Közölte: ha a szerződést elutasítanák, vagy az a Szovjetunió számára elfogadhatatlan módosítások miatt megbukna ez 30' milliárd dollár többletkiadást jelentene az Egyesült Államoknak az új lendületet kapó fegyverkezési versenyben. A vita megkezdése előtt még javában tartott a szerződést pártolók és ellenzők nyilatkozatcsatája. Egyetlen józan gondolkodású, hazája érdekeit szem előtt tartó ember sem szavazhat a SALT— II ellen — jelentette ki például Averell Hariman volt nagykövet szombaton a demokratapárti kormányzókkal történt találkozóján. A befolyásos diplomata a SALT—II támogatására szólította fel a kormányzókat és kérte őket, hogy államuk szenátorait is erre ösztönözzék. A találkozón részt vevő George Seignious, a fegyverzet- ellenőrzési és leszerelési hivatal igazgatója rámutatott, hogy a szerződés minden olyan módosítása, amely egyoldalú előnyökhöz kívánná juttatni az Egyesült Államokat, súlyos károkat okozna az Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcsolatainak. A SALT—II szerződés jeokozna lentős lépés a szilárd és tartós kelet—nyugati kapcsolatok kiépítésében — írja a The New York Timesben J. Bi- den demokratapárti szenátor. A szerződés kiemelkedő politikai jelentőségű a stratégiai fegyverrendszerek korlátozása folyamatában, és táplálja azt a reményt, hogy további lépések történnek a nukleáris fegyverek ellenőrzése terén. A sorsdöntő szenátusi vita a külügyi bizottság meghallgatásaival kezdődött, s az első. akit a szenátorok meghallgattak, Brown hadügyminiszter volt. Brown tényekkel bizonyította, hogy a szerződés előnyös az Egyesült Államoknak is, és megtartása az amerikai hírszerző és megfigyelő eszközökkel megnyugtatóan ellenőrizhető. A SALT-ot ellenző szenátorok egyik fő érve az ellenőrizhetőség kérdése. „Véleményem szerint ezzel a szerződéssel az Egyesült Államok nagyobb katonai biztonságban élhet, mint nélküle. Ezért javasolom a szenátusnak, hogy hagyja jóvá” — jelentette ki Brown. A hadügyminiszter után Cyrus Vance külügyminiszter véleményét hallgatják meg a külügyi bizottság szenátorai. Vance, mint ismeretes, egyike azoknak, akik amerikai részről a legtöbbet tették a SALT-szerződés tető alá hozásáért. \ A meghallgatások több héten át tartanak. Illetékes katonai és politikus szakértők véleményét kérik ki döntésükhöz a szenátorok. A szavazás csak őszre várható. Robert Byrd szenátor, a demokrata pártcsoport vezetője a CBS televíziónak nyilatkozva a vita előestéjén hangoztatta: bízik benne, hogy őszre a szenátusban kibontakozik a szükséges kétharmados többség a szerződés mellett, bár ha ma szavaznának róla, valószínűleg nem kapná azt meg. Byrd most tért vissza a Szovjetunióból, ahol megbeszéléseket folytatott a szovjet vezetőkkel a SALT-ról. Ezek eredményeként — vélekedett — a Szovjetunióban megértőbben szemlélik az amerikai törvényhozási folyamatot és a SALT-ról folyó vitát. A nyugat-virginiai szenátor egyértelműen érzékeltette, amit szovjetunióbeli tárgyalásain leszűrhetett, hogy tudniillik a Szovjetunó nem fogad el semmiféle változtatást a szenátus részéről a Bécsben június 18-án aláírt szerződésszövegen, de hozzátette: a vita eredményeként elképzelhetőnek tartja, hogy a ratifikációs határozat olyan kiegészítéseket és magyarázatokat tartalmaz majd a kormánynak címezve, amelyek kielégítik a szerződést ellenző szenátorok egy részét és nem változtatnak a szerződés szövegén. (MTI) Konszianlyin Kaiustv Budapesten A magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 23. ülésszakára hétfőn megérkezett Budapestre a szovjet küldöttség. A delegációt Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, az együttműködési bizottság szovjet tagozatának elnöke vezeti. A küldöttség tagjai között van Leonyid Kosztandov vegyipari és Jefim Novoszjo- lov építő, útépítő és kommunális gépgyártási miniszter. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, az együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke, Simon Pál nehézipari és Soltész István kohó- és gépipari miniszter fogadta. Ott volt Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. (MTI) /Váci fenyegetőzés Egy szélsőjobboldali szervezet követte el péntekre virradóan a Serge és Beate Klarsfeld, a náci háborús bűnösök sikeres felkutatásáról ismert házaspár kocsija elleni bombamerényletet. A szervezet hétfőn levelet intézett Serge Klarsfeld ügyvédhez, s a levél másolatát az AFP francia hírügynökség is megkapta. A levél írói részletesen beszámolnak a pénteki bombamerényletről, amely szerencsére csak a házaspár üres kocsiját rongálta meg, majd fenyegetőznek: ameny- nyiben a Klarsfeld házaspár nem hagy fel az egykori nácik üldözésével — akiket a levélírók bajtársaiknak neveznek — úgy „a következő bomba már életet fog kioltani”. Klarsfeld véleménye szerint a levélíróknak közük van ahhoz a második világháború utáni hálózathoz, amely a náci háborús bűnösök külföldre menekítését szervezte. Hanyatlás Az egyiptomi kormány 7 vezető tőkésországhoz, a tokiói csúcskonferencia résztvevőihez intézett felhívásában 18,5 milliárd dolláros sürgős gazdasági segítséget kért a következő öt évre — írja hétfőn a Financial Times című befolyásos angol lap. A felhívásban Kairó részletesen elemezte az Egyiptom elleni arab bojkott következményeit. Magas rangú iráni katonatisztek összeesküvését leplezték le — közölte hétfői sajtó- értekezletén Amir Rahimi tábornok, a katonai rendőrség parancsnoka. Az összeesküvők — amint a tábornok közölte —„személyes céloktól vezettetve arra törekedtek, hogy a hadsereg egységei között összeütközéseket robbantsanak ki, Knomeini ellen hangolják a közhangulatot, és ezzel gyengítsék a forradalom erejét”. Rahimi véleménye szerint a tisztek azonban nem készültek hatalomátvételre. A katonai rendőrség parancsnokának nyilatkozatából kitűnt, hogy az összeesküvés résztvevőit eddig nem sikerült kézrekeríteni. Mint mondotta, egyesek illegalitásba vonultak, a többieket pedig — véleménye szerint — negyven- nyolc órán belül elfogják és ártalmatlanná teszik. Röviddel Rahimi tábornok sajtóértekezlete után, amelyen magas rangú katonatisztek ösz- szeesküvésének leleplezéséről számolt be, az iráni kormány bejelentette: elmozdította a katonai rendőrség éléről a tábornokot. A hírt a rádió jelentette be. A közlemény szerint „a hadügyminiszter Amir Rahimi tábornokot, a katonai rendőrség parancsnokát felmentette tisztségéből, és helyére Delmavaz ezredest nevezte ki”. A rádió a döntést nem indokolta. Az érintett Rahimi tábornok a bejelentés után nyugati hír- ügynökségek tudósítóinak kijelentette, hogy nem távozik a katonai rendőrség éléről. Hozzáfűzte, hogy menesztése A Hazafias Népfront Országos Tanácsa meghívására hétfőn Mihai Dalea, a Román Kommunista Párt Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Román Szocialista Egységfront aielnöke vezetésével — Budapestre érkezett a Román Szocialista Egységfront Országos Tanácsának küldöttsége. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Sarlós annak a puccskísérletnek a része, amelynek leleplezéséről röviddel ezelőtt számolt be. Mint mondotta, kinevezését Khomeini ajatollahtól kapta, és leváltását sem hajlandó mástól elfogadni. Khomeini ajatollah, az iráni forradalom vezetője hétfőn bejelentette: közkegyelemben részesülnek mindazok, akik „az előző rendszerben vétségeket követtek el”. A rendeletet egy vallási ünnep előestéjén, a síita vallás egyik imámja születési évfordulójának alkalmából hozták. A közkegyelem vonatkozik a fegyveres testületek tagjaira isi Kivételt csupán azok képeznek, akik gyilkosságokat követtek el, vagy gyilkosságra adtak parancsot, illetve részt j vettek a foglyok kínzásában. Az amnesztia meghirdetését a hadsereg és a rendőrség vezetői már régebben szorgalmazzák. E testületek ugyanis attól tartanak, hogy nem tudják helyreállítani a biztonsági' erők jó szellemét mindaddig, amíg újabb és újabb vizsgálatok folynak tagjaik ellen a régi rendszerben elkövetett bűnök feltárására. Mehdi Ba-' zargan miniszterelnök — saját bejelentése szerint — két hónappal ezelőtt arra kérte Khomeinit, hogy részesítse amnesztiában a régi bűnök elkövetőit, s így tegye lehetővé,’ hogy az élet lassan visszatérjen a rendes kerékvágásba. Khomeini az amnesztiát beJ jelentvén elmondotta, hogy á régi rendszer megmaradt híveinek — a nemzet akaratával szembe szegülőknek —azt tanácsolta: hagyjanak fel hasztalan próbálkozásaikkal. (MTIJ István, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a HNF OT főtitkára fogadta. Ott volt Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. A HNF székházában megbeszélés kezdődött a két partnerszervezet küldöttségei köJ zött. (MTIf Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár elutazott Budapestről. A képen: vendéglátója ‘ Púja Frigyes külügyminiszter búcsúzik Waidheimtől a Ferihegyi repülőiéren. Budapestre érkezett a Román Szocialista Egységfront Országos Tanácsának küldöttsége Meddig lehet emelni a kőolaj árát? Ez a kérdés sokakban és sokszor megfogalmazódik mostanában, de a megnyugtató válasz, úgy tűnik, egyelőre még várat magára. Az utóbbi időben a nemzetközi olajpiacon tovább kuszálódtak a szálak azzal, hogy a Kőolaj- exportáló Országok Szervezete, az OPEC július 1 -tői újabb 35 százalékkai emelte a „fekete arany” árát. Az 1973—74. évi árrobbanás óla ez volt a legnagyobb arányú drágítás, amelyről az olajminiszterek határoztak, s ha ehhez hozzáadjuk a januári, valamint a márciusi emelést, kiderül, hogy az OPEC 1978 decembere óta mintegy 60 százalékkal növelte ennek a létfontosságú energiahordozónak az árát. Az újabb genfi döntés nem volt egészen váratlan. Mégis érdemes megvizsgálni részletesebben is a zűrzavar előzményeit és elgondolkozni azon, hogy kit milyen , felelősség terhel a jelenlegi kaotikus állapotokért az olajpiacon. Kezdjük mindjárt az iráni eseményekkel, amelyek közvetlen politikai és gazdasági előzményei voltak a jelenlegi krízisnek: 1978 decemberétől 1979 márciusáig naponta 5 millió barrel (1 barrel=159 liter) iráni olaj tűnt el a piOLAJSTRATÉGIA OPEC-döntés arcról. A közép-keleti országban lezajlott fordulat előtt még napi 2 millió barrelre becsülték a felesleget, s az OPEC tagjai feltehetően ezért csali szerény áremelést irányoztaK elő 1979-re. A sah rendszerének bukásával azonban alapvetően megváltozott a helyzet. Megindult a verseny a kőolajért: a fejlett tőkésországok egyszerre növelték vásárlásaikat, felduzzasztottak stratégiai tartalékaikat. Ugyancsak árfelhajtó tényező volt, hogy az 1973— 74. évi árrobbanást követő visszaesés után tavaly először némi fellendülés mutatkozott a tőkés világgazdaságban, valamint, hogy a szokatlanul kemény tél miatt is megugrott az olajfogyasztás. Az OPEC tagjai — elsősorban a hatalmas jövedelemfeleslegekkel rendelkező Sza- úd-Arábia — úgy próbáltak enyhíteni a helyzeten, hogy az iráni kiesés pótlására időközben napi 3 millió barrellel növelték termelésüket. Csakhogy a plusz olaj már későn érkezett: nem tudta kielégíteni a nagy keresletet, s nem tudta megzabolázni a kibontakozó közgazdasági és lélektani folyamatokat sem. A rotterdami szabad piacon elindult az áremelkedési lavina: nem egy esetben a szerződéses ár kétszereséért, vagy még ennél is többért — 35—40 dollárért — kelt el a fekete arany barrelje. © NÖGRÁD - 1979. július 10., kedd Ilyen körülmények között ültek össze június utolsó hetében Genf ban az olajexportálók miniszterei. Döntésük aggasztó: miközben a piaci viszonyok megrendszabályozá- sára jött létre, nem zárja ki az újabb áremelések lehetőségét sem. Barrelenként 23,50 dollárban szabták meg a plafonárat: csupán Szaúd-Arábia ragaszkodott az általa javasolt 18 dolláros árhoz, a többiek mind 20 dollár fölött kínálják olajukat. (Sőt, vannak a szervezet tagjai között olyanok is, akik elégedetlenek a döntéssel, s szeptemberre újabb értekezlet összehívását sürgetik.) Sok megfigyelő a piaci viszonyokkal magyarázza a kőolaj-exportáló országok „telhetetlensé- gét”, mások politikai okokra vezetik vissza. Nos, ami az előbbit illeti, az OPEC-országok márciusi konferenciájuk biztosítására éltek a piaci konjunktúra adta lehetőségekkel, miközben úgy tűnik, bizonyos mértékig meg is feledkeztek arról a felelősségükről, amely egy ilyen fontos energiahordozó birtokában a világgazdasági folyamatok alakításában rájuk hárul. A szabadpiaci árak elvakították mindannyiunkat: az új helyzetben az OPEC 13 tagjának bevétele 170—180 milliárd dollárra duzzadhat az idén, szemben a tavalyi 127 milliárddal. De vajon átgondolták-e, hogy mennyit veszíthetnek a világ- gazdasági válság további súlyosbításával, amellyel már most sokan vádolják őket. (Több megfigyelő szerint egyes kőolaj-exportáló országok is részt vettek a szabadpiaci manőverekben.) A politikai okokkal kapcsolatban a szervezet legkonzervatívabb tagjának, Szaúd- Arábiának olajügyi minisztere azt mondta, hogy a fejlett tőkésországok olajellátása jóval zavartalanabb lenne, ha megszületne az átfogó közel-keleti rendezés. És ami szintén tény: Szaúd-Arábia az OPEC-ben ma már nincs abban a helyzetben, hogy egymaga megakadályozza a mértéktelen áremelést. A szaúdi uralkodóházra nagyon ráijesztettek az iráni változások, amelyek következtében az Egyesült Államok egyik legfőbb szövetségesének, Reza Pahlavi sahnak a rendszere kártyavárként omlott össze a térségben. után © Jamani szaúdi olajügyi miniszter az International Herald Tribune című amerikai lapnak adott interjújában figyelmeztetett: egy, az iránihoz hasonló változás akár 50 dollárra is felsrófolhatja az olajárakat. Takarékosságra szólította fel a fejlett tőkésországokat. Mint mondta, ha az idén napi 2 millió barellel, jövőre pedig napi 4 millióval vissza tudják fejleszteni felhasználásukat, az olajárak a jelenlegiszinten stabilizálódni fognak. Ehhez Szaúd-Arábia közvetlen segítségét is felajánlotta: már ebben a hónapban készek növelni termelésüket, hogy pótolják a hiányzó 2 millió barrel olaj egy részét. A vezető tőkésországok tokiói csúcsértekezletükön úgy reagáltak Jamani felhívására, hogy országaik szinte valamennyi bajáért már most az OPEC-re hárították a felelősséget. Arról szinte teljes mértékben megfeledkeztek, hogy pánikkeltő felvásárlásaiknak, s még inkább nagy nemzetközi monopóliumaik manipulációinak döntő szerepe volt az olajárak felhajtásában. A hét vezető tőkésország jelenleg csaknem 7 százalékkal nagyobb tartalékkal rendelkezik, mint tavaly ilyenkor, s olajvállalataik készleteiknek 7—8 százalékát tartják vissza, hogy magasabb árat kényszerítsenek ki a piacon. Különösen szembeötlő az Egyesült Államok pazarlása, amely 1973 óta 42,3 százalékkal növelte behozatalát, s ma már a nyugati világ olajfogyasztásának mintegy relét emészti fel. Hogy zavartalan olajbehozatalát továbbra is biztosítsa, Washington most különleges amerikai katonai egységeket állított fel, amelyek bármikor bevethetők azoknak: az olajmezőknek a védelmére, ahonnan részére szállítanak. © Az olajkutak azonban nem kimeríthetetlenek. Megjelenhet mellettük akármilyen katonai erő, fekete arannyal örökké akkor sem szolgálhatnak. A világ országainak az ezredfordulóig 250 milliárd kőolajra lesz szükségük, a tartalékok azonban ennél csak 10 milliárd tonnával tehetők többre. Lehet, hogy a mostani magas ár csökkenti majd a pazarlást, da az szinte biztos, hogy az OPEC döntése nyomán magas inflációval, gazdasági visszaeséssel kell számolniok a fejlett tőkésországoknak. Nehéz esztendők elébe néznek a fejlődő országok, amelyek együttes adóssága — az olaj drágulása miatt — ma már eléri a 300 milliárd dollárt. S nehéz évekre kell számítaniok az olajimportőr KGST-országoknak. köztük hazánknak is. Kocsi Margit /
