Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)

1979-07-04 / 154. szám

Még Pásztoréi is fön nek Álsófold a körzeté lett Spillerkém, finálé Mostanában — korra és rangra tekintet nélkül — szoí katlan kíméletlenül kaszál a halál a szinésztársadalombani S nem is inkább a nagy öregek soraiban, inkább azokéban, akikre' azt mondjuk, hogy pályájuk legpompásabb tel jé“ ben vannak. , Most azt hallom, olvasom, hogy szívroham következté­ben, 54 éves korában elhunyt Gyenge Árpád, a Madách Színház Jászai-díjas művésze. Világéletében „csak" epizodista volt. De micsoda epizo- dista! Színházlátogatóink, tévénézőink, rádióhallgatóink tíz- és százezrei tanúsíthatják, hogy a legkiválóbbak közül való. Ravaszkás arca. enyhén nyakszegett tartása, rekedtesen sa­játos hangja szinte predesztinálta az esett kisemberek, a színpadi klasszikusok — Moliére. Shakespeare — színpadi epizódalakjainak utánozhatatlanul eredeti megmintázására. A pályát a háború előtt vidéki daltársulatoknál kezdte, majd a felszabadulást követően Debrecenben volt — már akkor figyelemreméltó — segédszínész. Néhány perces je­lenetekben is atmoszférát tudott teremteni a színpadon, melyről, ha kilépett, nem múlott el nyomtalanul a törté­nés fonalából. A siker éppúgy megillette, mint bármely fő­szereplőjét az előadásnak. 1950-től volt a budapesti Madách Színház művésze, s színpadi alakításai mellett az élteit 19 esztendőben temér­dek film mindig színvonalas-igényes közreműködője, rá­diójáték részese, tévéprodtfícció szereplője. Láthattuk többek között színpadon Steinbeck ■ Egerek és emberek Candyja- ként, 6 volt Geronte a Scapin furfangjaiban, az írnok A bolond lányban, a sírásó a Hamletben, láthattuk Fejes End­re Egy óra múlva itt vagyok című tévéjátékában, de leg­maradandóbban talán Spillerként, Láng Vince szemetes „segédeként" őrizzük tovább hűséggel jellemrajzoló erejé­nek emlékét. „Spillerkém", túl korán lett vége a komédiának. Rövid volt ez a finálé. Idő előtt hullott le a függönyt (b. t.) | Hvári színházak szabadtéren (2.) Pécs: a táncművészetek nyári otthona Tavaly nyáron kísérletkép­pen lépett be Pécs, a nyári színjátszás otthonadóinak so­rába. A kísérlet sikerült, az első évad bemutatói osztat­lan tetszést arattak a pécsiek és a város vendégei között. A 15 ezres nézőszám jól jellem­zi az érdeklődést. Bebizonyosodott, hogy a pécsi nyári színház művésze­ti koncepciója találkozott a közönség ízlésével. így hát az idén változatlanul a tánc­művészet áll a rendezvény- sorozat középpontjában, a 20 éves Pécsi Balett produkciói­ra építenek elsősorban a szer­vezők. A szabadtéri táncszín színpadán Verdi Requiemjét tűzik először műsorra júli­us 13-án. Eck Imre Kossuth- díjas koreográfus a játékhely körülményeinek megfelelően adaptálta a kőszínházban már nagy sikert aratott produkci­ót. A pécsi filharmonikus ze­nekar mellett fellép majd a KISZ Központi Művészegyüt­tesének kórusa is. A Pécsi Balett bemutatja még a Balettest ’78 és a Balettest ’79 című összeállítását is. Ugyancsak a Múzeum utcá­ban található szabadtéri táncszínen kerül majd sor a III. pécsi szövetkezeti nép- tánctalálkózó gálaestjére jú­lius 19-én. A nyolc helyszínen műkö­dő nyári színház szervezői szeretnék hagyománnyá ne­mesíteni azt a tavalyi próbál­kozást, mely szerint az új drá­mákat a Barbakán várárok­ban mutatják be. Már foly­nak a próbák Sík Ferenc ren­dező irányításával: XX. szá­zadi belga szerző. Ghelderode A nagy halál balladája című drámáját viszik színre. A Bar­bakán nyújtotta lehetőségek­kel élve, a közönség vándorol majd a különböző ■ helyeken kialakított nézőtéri pontok között. Amatőr és hivatásos szín­játszók közösen dolgoznak már a Tettyén. ahol az egy­kori Dálos kolostor romjai között Bulgakov szomorú vígjátékát, az Álszentek öszJ szeasküvését mutatják be. A Csontváry Múzeum udva­rát a bábjáték kedvelői ke­reshetik majd fel. A pécsi Bóbita bábegyüttes mellett az idén meghívást kapott ide az Állami Bábszínház is. Ne­ves szólisták zongorakoncerté jei dúsítják az itteni program mot. Baranyai nemzetiségi együH tesek részvételével igazi né­pi mulatság készül a Mina­ret Szálló udvarában. A' gasztronómia kedvelői itt megismerkedhetnek a táj jel­legzetes étkeivel, ízeivel. S, hogy valóban fesztivált várossá nemesedhessen jú­lius második felében Baranya fővárosa, arról számtalan ki­egészítő program gondosko­dik majd. Ezreket várnak a pécsi ipari vásárra, a székes- egyház előtti sétatéren im­máron harmadszor rendezik meg a nagyszabású cserépvá­sárt: Színház ’79 címmel fo­tókiállítás nyílik a város­ban; a?, országos kisplaszti­kái biennáléval avatják jú­lius 15-én a pécsi Pincegalé­riát; a 80 éves Martyn Fe­renc életmű-kiállítását is ez időszakban tekinthetik meg az érdeklődők; a reneszánsz kőtárban vendégszerepelnek - majd a nemzetközi ifjúsági zenei tábor szólistái. Pécsett vendégszerepei a kaposvári társulat, mint ahogy a pécsi *nyári színház is el­látogat majd a gyulai várszín­ház tószínpadára. Pécs—Baranya húszezer vendég fogadására készült fel. A város sokat áldozott azért, hogy a háromhetes ren­dezvénysorozat valamennyi látogatója találjon kedvére való programot. Az időpont megállapításánál figvelembe vették az elmúlt száz esz­tendő meteorológiai tapaszta­latait. Tavaly csupán egyet­len estét tnosott' el az eső, s a rendezők remélik, hogy a több mint 40 előadás közön­ségéhez az idén is kegyes lesz az Időjárás. Erős Ákos Mai tévcafánlalunk NYÁR ELEJÉN ÉVRŐL évre visszatérő téma: mit csi­nálnak nyáron a közművelő­dési intézményekben, hogyan szórakozhat, művelődhet a fa­lu lakossága? S a kérdésre visszatérő a válasz is: nálunk nyáron nem lehet semmit csi­nálni, mert az emberek késő estig kinn vannak a mezőn, dolgoznak a háztájiban, nem ér­nek rá a kultúrházba járni. Helytálló-e ez a magyará­zat? Többek között erre is választ kerestünk alsótoldi látogatá­sunk alkalmával. Kabácsné Horváth Magdol­na, a körzeti feladatokat ellá­tó klubkönyvtár vezetője, a kerti kapálást fejezte be ép­pen, s készülődött beiűenni — egy óra körül lévén — mun­kahelyére, a klubkönyvtárba. Energikus, szorgalmas fiatal- asszony. Emlékszem, évekkel ezelőtt, amikor még csak tisz­teletdíjas intézményvezetőt foglalkoztatott a tanács alig történt valami Alsótoldon. Mo­zin, a gyerekek, a fiatalok ját­szadozásán kívül pemigen le­hetett hallani másról. Most pedig; Korda és más híres­neves énekesek, színészek for­dulnak meg rendszeresen a cserháti kisközségben, színhá­zi előadásokat, előadóesteket tartanak. Alsótoldon megváltozott az élet. A közigazgatási és gazda­sági székhely kulturális szem­pontból is centrummá lett, az egész körzeté. A klubkönyv­tár egynémelyik rendezvényé­re — például a rendkívül ked­velt diszkóműsorokra — nem­csak a körzet hat községéből járnak, hanem a járási szék­helyről, Pásztóról is. Egy-egy diszkóra százan is eljönnek, egy-egy színházi előadást két­százötvenen is megtekintenek, egy-egy előadóestnek százöt­Az alábbiakban egy népsze­rű társasjáték szabályait is­mertetjük. A játék érdekes­sége, hogy ebben a nyertes a vesztes, de erről majd ké­sőbb . . . A „kibújócskát” szocialista brigádtagok találták ki, első- sorbarf azonban a gyárak, üzemek bejáró dolgozói kö­zött terjedt el, de némi mó­dosítással bárki sikerrel látsz­hatja. A játék lényege a követke­ző: Tégy hangzatos, ám a legkevésbé sem konkrét kul­turális vállalást! (Például; „a kulturális rendezvényeken való részvételt”.). A cél: hogy a megjelölt vállalásnak még véletlenül se tégy eleget, ezzel szemben az év végi értékelésnél mégis teljesítettnek fogadják el vál­lalásodat! A játék nem túl nehéz, de nagy felkészültséget, és némi anvagi áldozatot követel. A játékosoknak mindenekelőtt be kell iratkozniuk valame­lyik könyvtárba. ahonnan meghatározott időközönként könyveket kell kölcsönözniük! (Figyelem! A könyveket szennyeződéstől mentes he- Iven tároljuk, a kölcsönzési határidő lejárta előtt néhány náooal sértetlen állapotban szállítsuk vissza! Lehetőleg olyan könyveket válasszunk, melyekről előre tudjuk, hogy még tévedésből sem olvas­nánk el!) Lényeges szabály továbbá, hogy a gyárban, üzemben árusított színház-, mozi- és hangversenybérleteket azon­nal vásárdíjuk meg! Ez csak látszólag kidobott pénz, hi­szen a kedvezményes áron vá­sárolt bérlet elajándékozása (szerettünk születés*. vagy névnapjára) nemes gesztus, és az ajándékozó jó ízlésére válj. ügyeljünk arra, hogy a bér­let megvásárlásáról írásos do­kumentum maradjon' (lásd: b-igádnapló) ven körüli hallgatósága van, s átlagosan harminc ember hall­gatja végig a TIT-előadáso- kat. — A RENDEZVÉNYEKET nem kizárólag a helybelieknek csinálom — .mondja Kabácsné Horváth Magdolna —, sőt el­lenkezőleg, a körzet mind a hat községének. Minden falu­ban tevékenykedik egy köl­csönző könyvtáros, ők adják el a jegyeket. A téesz meg minden nagyobb eseményre kölcsönzi az autóbuszát, s az összesereglett embereket elő­adás után ezen a járművön szállítják haza. Nagyon jó, hogy segítenek. — Nyáron mire számíthat­nak az emberek? — Három községben terve­zünk programokat, azokon a helyeken, ahol a legkedvezőb­bek a feltételek, s ide „csalo­gatjuk” a máshol lakókat. Cserhátszentivánon — ilyen a lehetőség — csupán egyetlen diszkóműsort szervezünk. Fel- sőtoldon szerencsére befeje­ződött a mozgalmi ház fel­újítása, így növekedtek a le­hetőségeink. , Diszkó, kiállítás, TIT-előadás várja az érdeklő­dőket. — S mi várja a körzeti központban? — Az ifjúsági és gyermek­klubunk nyáron sem szüne­telteti munkáját. A gyerme­keknek játékos foglalkozáso­kat szervezünk, két alkalom­mal az idősebbeké előtt disz­kót. A helyi vöröskeresztes szervezet nagyon sokat segít. A KISZ-korosztályú fiatalok­nak fajsúlyosabb programot állítottunk össze. Vendégünk lesz: Vadász Ferenc, Perge Irén újságíró, Takács Roland előadóművész, Markos Zoltán képzőművész és Szabó Imre, a népművészet mestere Szur­dokpüspökiből. A községbe várjuk augusztusban Váradi Előfordul olykor, hogy a gyár, üzem „kultúrosa” egye­di rendezvények szervezésére tesz kísérletet, a brigádtagok részvételére alapozva. Kétség­kívül ennek kivédése jelenti a játék legnehezebb feladatát, ámbár a bejáró dolgozók itt nyilvánvaló előnyt élveznek. . Gyakorlatlan „játékosok” ilyenkor autóbusz-indulásra, a nagymama betegségére, vá­ratlan csőrepedésre stb. hi­vatkoznak. Rutinos „játékosok”' nem keresnek ilyen átlátszó kifo­gásokat. Ellenkezőleg. Olyan érvekkel mentik ki magukat a rendezvény alól, melyek nemhogy megkérdőjeleznék, sokkal inkább erősítik az il­letők tekintélyét a közműve­lődésben. , Ha például a szervező egy — az üzemi klubban tartan­dó — író-olvasó találkozóra hívja fel. a figyelmet, akkor egy rutinos játékos bosszús arccal közli (úgy, hogy minél többen hallják), hogy bár szí­ve vérzik, amiért nem talál­kozhat legkedvesebb írójával, de sajnálatos egybeesés kö­vetkeztében. épp aznap este hivatalos egy bensőséges kul­turális eseményre falujában. (Hogy ez a bensőséges kultu­rális esemény a kocsmai ulti- partival azonos, azt nem fon­tos a szervező orrára kötni). Ez a kifogás több szempont­ból is előnyös. Mindenekelőtt hosszú távon biztosítja a gyá- •ri, üzemi rendezvényeken va­ló részvétel alóli felmentést, ugyanakkor bizonvítja a Kul­turális életben való aktivitást. Előfordulhat, hogy a dol­gozó lakóhelyén valóban élénk kulturális élet zallik, és — valamilyen formában — ott­honában környékezik meg já­tékosunkat, kulturális ajánla­tokkal. Ez esetben természe­tesen a munkahelyen szerve­zett művelődési alkalmakon való részvételre kell hivat­Hédit egy előadóestre. Bált kétszer csinálunk. Ifjúsági klubunk és a KISZ-szervezet fiataljai hamarosan egyhetes balatoni körutazásra indulnak. S folyamatosan rendezzük a kiállításokat, egy-egy neves képzőművész reprodukcióiból. Annyira megszokták már, és olyan sikere van a kiállítás­nak, hogy a buszmegállóból is jönnek megnézni az emberek. — Gyakrabban emlegeti a diszkót, mint a bált... — Mert a bál ma már nem kifizetődő. Méregdrágák a ze­nekarok. Tavaly több bál volt, de nem érte meg. Az idén már csak az a két nyári lesz, amelyről szóltam. — Milyen sajátos nehézsé­gei adódnak a nyári progra­mok szervezésében ? — .Nem érzek semmiféle kü­lönleges nehézséget. Ugyan­olyan könnyű, vagy nehéz programot csinálni, mint más időszakban. Nálunk tavaly nyáron volt a legtöbb rendez­vény, s amire akartuk, arra mindig telt ház jött össze. Nyilván nem hatkor, hanem este nyolckor kezdtük az elő­adást, amikor már nem dol­gozik senki. Az embereknek nyáron is szükségük van a kikapcsolódásra. ALSÖTOLDON, -amióta Ka­bácsné vezeti a klubkönyvtá­rat, az utóbbi három évben fellendült a kulturális élet. Az intézményben otthonosan mo­zognak a gyerekek, a fiatalok, db még a nyugdíjasok is. A körzetben igénylik a kultúrát, a művelődést, a szórakozást. Olyan sokáig nem volt részük érdekes, tartalmas, színvona­las rendezvényekben, hogy most még a gyengébbnek is örülnek. Mohón csllapítják éh­ségüket. Mintha mindent egy­szerre akarnának bepótolni. (sulyok) kozni. Ha ezt kellő meggyő­ződéssel tesszük, akkor az év hátralevő részében bízvást mentesülünk a további inzul- tálásóktól. Ez tehát a „kibú- jócska”-játék lényege! Most már csak az a dol­gunk, hogy a neon látott prog­ramokat pontosan bevezessük a brigádnaplóba! A nyertes újra játszhat, s a következő évben újabb vál­lalásokat tehet, melyekkel is­mét becsaphatja a versenyfe­lelősöket és természetesen ön­magát, mert, mint említettük, ebben a játékban a nyertes voltaképp vesztes! Miért merjük ezt elárulni? Hja, aki sorozatosan kivonja magát a közművelődés alól, az ezt úgysem érti meg! Az elmúlt évtizedekben a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban a járványok, a halálos végű súlyos megbete- dések egész sorát sikerült gondos megelőzéssel, a gyó­gyító hálózat fejlesztésével a minimálisra csökkenteni. Az orvosi ellátás ma már díjtalan. Kórházak, rendelő- intézetek épülnek évről évre. A gyógyszereket a rászorulók térítésmentesen vehetik igény­be, 1953 óta. A felszabadulás előtti időszakhoz viszonyítva a halandóság háromnegyedé­re csökkent, az életkor pedig 41 évről 73 évre nőtt. Ma a férfiak életkora átlagosan 70, a nőké pedig 76 év. A felszabadulás előtt a me­gyék 60 százalékában egyál­talán nem volt orvos. Kevés és gyengén felszerelt kórház működött. Ezzel szemben 1970 *és 1970 között annyi úi kórházat énítettek. hogy a kórházi ágvak száma másfél- szeresére. a kórházaké pedig Lermontov festett is Lermontov, a festő már régóta érdekli a kutatókat. Néhány évtizeddel ezelőtt N. Pahomov még katalógust is összeállított, amelybe Ler­montov 11 olajfestménye, 51 vizíestménye, 50 külön lapon, készített rajza, több mint 200 albumba való rajza és mint­egy 70, kéziratban szereplő vázlata került be.. A nagy költő rajzait ugyan­az a túláradó’ temperamen­tum és szenvedély jellemzi, mint a verseit. Lermontov a képzőművészet terén újító volt, a látásmód új esztétiká­jának útjait egyengette. Nemrég újabb Lermontov- rajzokra bukkantak, mégpe­dig az Egyesült Államokban, a Columbia Egyetem levéltá­rában. A. M. Verescsagina és V. A. Lopuhina itt őrzött al­bumaiban, valamint a Wart- hausen várban, Verescsagina dédunokájánál, dr. Wilhelm von Könignél. Ezek a rajzok bekerültek Iraklij Andronyi- kov: „Lermontov, Kutatá­sök és leletek” című könyvé­nek negyedik kiadásába. A Lenin-díjas Andronyikov ezt a megjegyzést fűzi köny­véhez: „Lermontov nemrég megtalált rajzai: örvendetes esemény. A 21 rajznál két­ségtelen Lermontov szerző­sége. Nemcsak a stílus vall erre, hanem az is, hogy szá­mos művet Lermontov kéz­írása is hitelesít. A rajzok 1830—31-ből valók. A Veres- csagina-albumban szerenlő művek java része karikatúra, csak egy rajz van közöttük, amelv puskás hegylakót áb­rázol”. 9 lett népi kultúra virágzása A szovjethatalom évei alatt óriási változáson ment keresz­tül Lettország kulturális éle­te. A köztársaságban, mint mindenütt a Szovjetunióban, bevezették az általános köte­lező középfokú oktatást. Itt rendkívül magas érdeklődés mutatkozik különböző kul­turális rendezvények iránt, igen nagy a múzeumok, a ki­állítások és a koncerttermek látogatottsága — ezeket éven­te több mint hatmillió ember keresi fel. Nagy népszerűségnek ör­vendenek az amatőr színtár­sulatok is, amelyek körülbe­lül 300 000 tagot számlálnak. Az együttesek évente több mint 11000 előadást rendez­nek. Egyre másra nyílnak Lett­országban a képkiállítások, csak az elmúlt néhány hét során 300 kiállítás tárta ki kapuit a látogatók előtt. A köztársaságban gondosan ápolják a nemzeti művészet hagyományait, a számos ének­és tánckar közül a legjobbak rendszeresen vendégszerepei­nek más szovjet köztársasá­gokban, sőt. az országhatáro­kon túl is. 2,8-szeresére nőtt. A kerületi .kórházakban mindenütt több­féle szakrendelés folyik. A falusi kórházak a városiaké­hoz hasonló felszerelésűek. Az orvosok számát úgy sikerült gyarapítani, hogy ma gyakor­latilag a körzeti orvos min­den fekvő betegét naponta felkeresi és így mód nyílik az egészségügyi felvilágosí­tásra, a megelőzésre is. Díjtalan a szülőotthoni el­látás. Az anyáknak 77 napos fizetett szülési szabadság jár. Az újszülöttek megkapják a szükséges védőoltásokat, gyógyszereket. A bölcsődék­ben. óvodákban minden kis­gyermek gondos orvosi fel­ügyelet alatt áll. Minden te­lepülésen gyermekorvos lát­ja el feladatait. Az új tervidőszakban — 1978 és 1984 között — továb­bi intézkedéseket tesz a KNDK kormánya a megelő­zés kiterjesztése és az egész­ségügyi hálózat további bő­vítése érdekében. 21.00: AMI A LEGSZENTEBB Jan Druce román drámaíró színművét közvetíti ma este a televízió a Pesti Színház mű­vészeinek tolmácsolásában. A dráma két kulcsfigurája a hajdanán közös szülőfaluból indult két jóbarát Kelin és Gruja, akiket a játék mel­lett összekapcsol a fiatalkori szerelem is: Marija. A két cimbora útia a háború befe­jeztével elválik. Egvlkük magas polcra kerül. minisz­ter lesz. a másik állatgondo­zó íViarad. Ez utóbbinak azon­ban megvan az a különleges képessége, hogy mindig baj­ba keveredjék szenvedélyes Igazságszeretete miatt. Ilyen­kor régi barátjához, a mi­niszterhez fordul segítségért. A két barát módszerei kü­lönböznek ugyan, de azért számíthatnak egymásra. Cél­juk közös, csak éppen meg­valósítása más. Az író rokon- szenve kétségtelenül Keliné, az állatgondozóé, akinek az a hitvallása, hogy minden’ élő felelős a többi élőlénvárt. A darab főszerepeit Madaras József Koncz Gábor és Pap Éva játszák. + . NOGRAD - 1979, július 4., szerűn Mizériák Kibújócska-tér A közegészségügy fejlődése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom