Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)

1979-07-21 / 169. szám

Ré^i rang élesztése A középkorban, I. Lajos ki­rály idejép Pásztót a mező­városok sorában emlegették, s azonos királyi kiváltságok­kal rendelkezett, mint a fő­város, Buda. Pásztó rangját, hírét, fontosságát elsősorban kedvező földrajzi fekvésének köszönhette; a hegyvidék és az Alföld találkozási sávjá­ban húzódik, s az észak—déli irányú kereskedelmi út men­tén feküdt. A város vásár- megállító joggal rendelkezett, vagyis polgárai, ha úgy lát­ták jónak. kötelezhették az arra haladó kereskedőket, hogy portékájukat kirakják és megvételre kínálják fel a helybelieknek. A városi múlt az utóbbi időben egyre gyakrabban, szélesebb körben elevenítő- dik fel a pásztóiak beszélge­téseiben. Különösen azóta, amióta — körülbelül egy év­tizeddel ezelőtt — megkezdő­dött a község ipari fejleszté­se. megjelent a Pásztó törté­nete című monográfia. A nagyközség ma — lakosainak számát a közigazgatásilag hoz­zátartozó területekkel 12 ezer körülire becsülik — vá­rosi rangra pályázik. Ez a törekvés hangot kapott Szőllősi Miklós könyvtár- igazgató tervezési program­jában is, amely egy építendő járási-nagyközségi könyvtár elképzeléseit tartalmazza. — Intézményünk rendkí­vül nehéz körülmények kö­zött működik — mondja az igakgató, siránkozás nélkül, tényszerűen. — Egy szalag- szerű: 50x5 méteres hajdani csáládi házban dolgozunk, 250 négyzetméter alapterü­leten. Permanens raktározá­si gonddal küszködünk, szol­gáltatásaink körét képtele­nek vagyunk bővíteni. Van például némi zenei anyagunk, rá pénzügyi fejlesztési lehe­tőségünk, de zenei részleget helyszűke miatt nem tudunk kialakítani. A mai keretek között olvasóink számát sem növelhetjük számottevően. — A könyvtár nagyon fon­tos közművelődési feladatot lát el —, példamutatóan — mondja Luda Sándor, a Pász­tói nagyközségi Tanács köz- művelődési előadója. — A munkájában nyomon követ­hető fejlődés lényegében tük­rözi a nagyközségünk kul­turális életében bekövetke­ző általános változásokat. A településen az utóbbi évek­ben gyarapodott a kiállítá­sok, a jelentős művészeti ren­dezvények száma, szervezet­tebb lett a művelődő kiskö­zösségek működése, a kultu­rális tevékenység formái, tartalma gazdagodtak, köze­lebb kerültek a lakossági igé­nyekhez. Ennek természetes következményeként emelke­dett a kulturális szolgáltatá­sokat igénybe vevők létszá­ma. A könyvtár esetében je­lenleg éppen a közönségigény és az intézmény befogadó- képessége, szolgáltatási le­hetősége. a szolgáltatások színvonala közötti ellentmon­dás okozza a feszültséget. — Négy • fiókkönyvtárunk működik a nagyközség üze­meiben — mondja Szőllősi Miklós —, s ezekre végső so­ron nem csupán az olvasók érdekében van szükség, ha­nem a miénkében is, mivel az itt elhelyezett könyvek csökkentik raktározási gond­jainkat. A szakemberek véleménye szerint a pásztói járási-nagy­községi könyvtár gyűjtemé­nyének összetétele jó, szé- tes körű igényeket elégít ki. Gyümölcsöző kapcsolatot alakított ki a szintén járási feladatokat is ellátó Lovász József Művelődési Központ­tal, a társadalmi szervekkel, valamint az üzemekkel és szocialista brigádjaikkal. A szűkösség problémája tulaj­donképpen e kapcsolatok ki- teljesedésének, elevenségé­nek, folyamatosságának kö­vetkezménye. Az üzemekben mára — mind inkábjo érző­dik — beértek a közművelő­dési határozat legfontosabb gondolatai; egységesen értel­mezik és értik a kulturális feladatokat. esetenként kez­deményeznek. — Dolgozunk, de a jelenle­gi körülmények között egyre nehezebben — állapítja a könyvtárigazgató. — Két le­hetőségünk van: vagy csök­kentjük a szerzeményezést a helyszűke miatt, vagy lehető­ség szerint, de minél ha' marabb új könyvtárat épí­tünk. Az első esetben nyil­vánvalóan visszafejlődés kö­vetkezne be, ezt azonban nem engedhetjük meg, ha felelős­séggel viseltetünk olvasó­ink és munkánk iránt. Marad tehát a második lehetőség. Megvalósulásáig pedig ■ átme­neti megoldásokat találva, szinten tartva végezzük te endőinket: a kölcsönzést, az író-olvasó találkozók, a vetél­kedők és a többi, a korszerű könyvtári munka részét je­lentő rendezvények szerve­zését. Az új könyvtárnak —, mint említettük — elkészült a ter­vezési programja. Díjnyer­tes pályamű. Ha elkészül, a kulturális létesítmények so­rában egyik büszkeségünk lehet. Pásztó részleges kö­zépfokú központ, járási szék hely, üdülőterület, több mint 3 ezer munkás kenyér- adója. Városi rangjának megszerzése elérhető közel­ségbe került. E rang egyik té­nyezője a könyvtár is, mely a következő ötéves tervidő­szakban felépülhet. Gazda­sági nehézségeinket figve- lembe véve, akár lakossági segítséggel is, a szombathelyi képtárhoz hasonlóan. Sulyok László Ifjúsági olvasmány lesz sok olyan írásmű is, amelyet ere­detileg alkotója nem annak szánt. A magyar irodalomban is sok példa van erre, a leg- eklatánsabb az Egri csilla­gok és a Légy jó mindhalá­lig. Tamási Áron, a furfan­gos székely fiú, Ábel halha­tatlan megalkotója Hazai tü­kör c regényét nem szánta kifejezetten az ifjúságnak, mégis azzá magasztosult. Ma- gasztosulás. mert mi másnak lehet nevezni egy írásművet, mely az ifjú értelmek nyila­dozójában leli erejét. Tamási a Hazai tükörben szűkebb hazáját. Erdélyt, s történeté­nek egy jeles fejezetét mu­tatja be. 1848—49 hazánk tör­ténelmének egyik legdicsőbb szakasza. Magyarországi, fő­ként pesti eseményeit jól megismerhettük már az isko­lapadban is, de erdélyi vo­natkozásairól viszonylag ke­veset tudunk. A krónika, ahogy az író nevezi könyvét. 1847—48-tól 1852-ig követi nyomon az események ala­kulását. A krónikás Madár Vince, marosvásárhelyi diák. aki- korán értesül a szabad­ság zászlóbontásáról, s maga is tevékeny részese lesz. Lel­kesedik a forradalomért — a regényben oly szépen bemu­tatott Gábor Áronért. Bem aoóért. Madár Vince valahol Ábel rokona, ha vonásai ke­vésbé markánsak is. alakját bensőségesen. naav meleg­séggel ábrázolja Tamási. A szülőföldiéről távo' került író. Farkaslaka csodálatos tehet­ségű fia. honvágya és kitö­rőibe''etlen hűsége, mélvséges szereke szólal meg ebben a regényben. Felidézi a sza­badságot hozó forradalom eseménveit. melyet a bú5dos- n; kénvszerült Madár Vince e’heszéléséből ismerünk meg. s benne a mi korunknak is szóló intelemként két esvütt- élő nép egymásrautaltságá­nak eszméjét is. Madár Vin­ce szerelme román lánv 7i- zina. kit feleségül ve«z: eb­ben is követte eszmér vkér'e. Gábor Áron nó'dáiát. Tamá­si azt írja: azért vaavunk a világon, hogv valahol otthon ’elvünk benne. A Hazai tü- k*” olvasása után eeavel t^'-b az a. kor. az a táj Űj könyvek és népe, történelme, amiben otthon lehetünk; hűek szü­lőföldünkhöz, meg nem alku­vó ifjúságunk eszméihez, s igazak a testvériség eszméi­nek gyakorlásában is. Tamá­sit olvasni nemcsak feledhe­tetlen élmény, hanem szük­ség is egyre többhelvutt. Az ifjú olvasók a történelmi re- génvek mellett nagyon ked­velik a mai gyerekekről szó­ló izgalmas történeteket. A Móra Kiadó Delfin-könyvek sorozatát iól ismerik az ál­talános iskolások. E sorozat­ban olvan nagy sikerű művek jelentek meg. mint a Kétéltű ember. Búvár Kund, Jack London A kalózhajó, vagy Csukás István: Kemérykalap és krumpliorr. Az újabb Del­fin-könyv: Krapivin: A pár­bajtőrt» fiú. Az izgalmas és elgondolkodtató regény hőse, Szerjozsa, aki nem csodafiú, nem erősebb, bátrabb, oko­sabb mint a többiek, csupán úgy igyekszik élni é.s visel­kedni, mint eszményképei a hajdani lovagok. Védi. segíti a gvengéket, udvarias és ön­feláldozó, szereti az igazsá­got. Szerjozsa tettei nem ma­radnak csupán az iskola fa­lain belül — az izgalmas eseményekbe a rendőrség is bekapcsolódik. Szabó Magda mai prózánk egyik kiemelkedő alakja. Ré­gimódi történet c. írásával ismét újat, nagyszerűt és ma­radandót alkotott. Ifjúsági regénye a Tündér Lala Würtz Adám rajzaival jelent meg harmadik kiadásban. Lala szokatlan tündérgyerek, nem olyan derűs, gondtalan, mint a többi, olyan dolgokon töri a fejét, ami nem tartozik rá, s hihetetlen események elin­dítója lesz. Izgalmas történe­tek lesznek mindazok a 8 éven felüli olvasók, akik La­la. írisz királynő. Amalfi ka­pitány, a kis Gigi és a többi­ek történetével ismerkednek meg. A szén meseregényt el­sősorban talán a lányoknak ajánlhatjuk. A Fiúk—lányok évkönyve 1979-es kötete ki­tűnő összeállítás. A szerkesz­tő, Rigó Béla úgy válogatott, hogy abban minden téma és műfaj iránt érdeklődő gye­rek megtalálja nemcsak ol­vasnivalóját, hanem olyan hasznos gyakorlati tanácsokat is, amelyeket a játékban, s a ház körül is jól hasznosíthat. A Kisdobosok évkönyve ke­vésbé sikerült ezúttal. Hi­ányzik belőle az elevenség, s ami egy gyermekkönyvből sem hiányozhat, az izgalom, s némi gyakorlati tudni-, fa­rigcsálni-, kivágni-, játszani-, fejtörni-való. ..Pöttyös Pannit nemcsak azért hívták Pöttyös Panni- nak, mert a nagymamája mindig pöttyös ruhába öltöz­tette. Ez a név akkor ragadt rá, amikor egy szép riapon arra ébredt, hogy a bőre is tele van piros pöttyökkel” — így kezdődik Pöttyös Panni, hol nagyon jó, hol nagyon csintalan óvodás kislány tör­ténete; tele vidámsággal, ér­dekes élményekkel. A felújí­tott kiadás Győrffy Anna üde rajzaival, valóban az „ara­nyos gyerekkönyv” kategóri­ájába tartozik. Horgas Béla írásaif régóta kedvelik a gye­rekek. Legújabb gyermek- könyvében egy hétre való mesét ad, elalvás előtt az óvodásoknak azokról, akik éj­jel is dolgoznak. Amíg Te al­szol a kötet címe, s olyan vi­lágba kalauzolja az olvasót, amelyben a valóság és az álom egyfajta játékos egészet alkot. A négy-öt éven felüli­eknek szóló ízléses kis kötetet Szántó Piroska színes rajzai díszítik. A VII. nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztivált július 14. és július 24. között rendezik meg Szegeden. A rangos kulturális eseményen részt vevő öt hazai és kilenc külföldi együt­tes először a Tisza-parton adott ízelítőt műsorából Színész az egész világ Mostanában filmeken mind gint vissza; a maga tetszésé- ugyanis az, hogy a látszat el- gyakrabban látni színészek re játszó nem színész ráér, lenére, a látszat mögé vezifj- helyett színjátszókat. Mi ve- önmagát adja, egészen odaad- se a tekintetet, a képzeletet, zeti őket a kamera elé? Ér- ja a munkára. S nagyobb a s ami ettől elválaszthatatlan: vényesülés vágya, törtetés? választék, hogy termetre, al- a gondolatot. Nem az a mű- Ritkábban. Népszerűvé film- katra, arcra, jellemre megfe- vészét csodája, hogy igaznak szerep alig teheti az embert, lelőt találhasson a rendező, fogadhatja el a látszatot, ha- Aki erre vágyik, irigykedő Egyetlen megkötés, egyetlen nem az, ha a látszat mögött tekintetekre, rámutogatásra, föltétel, amely alól nincs ki- fölfedezteti az igazat, az inkább magakellető tévé- vétel: játékos kedvű, játszani Mostanában stúdióelóadá- adásokhoz folyamodjék. Mo- kész, képzelettel megáldott sokon vetítik John Cassavetes ziban amúgy is kevesebben legyen, aki ^másvalakit meg- amerikai színész-rendező látják a szereplőt, mint a tő- elevenít. Az, aki kiinteget a filmjét, a Premiert. Kulisszák megközlés áradó-terjedő esz- képernyőről, alkalmatlan, mögé vezet a film, egy szí­köze révén. A képernyőn ki- mertr beképzelt, üres és zárt- nésznőröl szól, akit nemsze- ki megmutathatja, mit tud, lelkű. Szolgálatra képtelen, retem szerepe, meg egy vé- vagy miről véli, hogy tudja, uraloméhes, dicsőségszomjas, letlen élmény válságba sodor.1 még ha olykor ez csupán Megelégszik a látszattal. Birkózik-e az élettel, vagy, csak annyi, hogy beleinteget S ugyan nem látszhat-e, játszik vele, nehéz eldönteni a kamerába, vagyis kiinteget nem látszatra épít-e minden amint azt is, hogy a rendezd a képből, rokonnak, ismerős- művészet, közöttük a film is? azt hiszi-e, hogy a színészt a nek ismeretlennek. A legvalószerűbb a művésze- magánélete befolyásolja, vafy Fn_R7Pr_nlfitfi) má-t vár_ tek között a film, s mégsem azt hirdeti, hogy a művészet naklMagát kelletnie még ak- az sosem. Hiteltelenséggel egyetemesebb érvényű és kor'sincsen módja, ha a ren- kell küzdenie régóta Eleinte erősebb mint a mindennapok dező talán csak azt kívánja technika, toké etlensege mi- élete élménye Hiszen ny.l- tőle, hogy önmagát adja, ha ®tt, aztan mert megreszege- vanvalo: ezeket a rogtonzese­helvzetet JYeave^amit^lven- lehetőségeitől. A művészet se- legalábbis előkészítették. S a kor az életben tenne. Tegye, gítségül hívja a képzeletet, a színészek nem bohóckodnak, amit máskor tenne, nem a , elkabitja. Film erre a hanem valamiképpen a meg­fiimfß'vZtPiVnr- őrről főied- kábításra különösen alkalmas, gyozodéspket fejezik ki. kezzen meg. legyen őszinte, a képek sorával, fölfűzésével Dilettáns az, aki nem kény­a látvány kiválogatásával, telen-kelletlen, hanem maga sokmindennel tudja sugal- gyönyörűségére tesz valamit, mazni, amit elhitetni akar. Így is mondhatni: akinek ez tehát azokat, akik a filmtör- az élete. Divat manapság ténet során mindig, újra meg nyers külsőségekkel, doku­újra a hitelessé? újabb lehe- mentumlátszattal elhitetni az tőségeit keresték. igazmondást. Sokszor mégis mon Ismeretlen arcokat példáulf csak annyi ez. hogy dilettán­ha - fii min ír azért is, mert a jól ismert szí- sok (vagvis hozzá nem értők) sem túlzás, ha « tilmipar é eleve megzavarhatja akariák hitetni, hogy oro­filmszmesz-szerzodteto g.ya- neszfrc eitve fii, .értik a Holmikat) w»». koriatáhnn t<= affélét sóit mr'* a nézőt: mit lat, kit lat. A (értik a dolgukat). Meg­korlataban is eltelet sejt m<-„ S7ÍnéR nevén nevezi a néző lehet, veritekezve, keresetten, valaki: a filmsztárok ritkán szlne.z ne\en ne\ezi a nezu h h h áinóir moo- a hoirn'iknt c-.'n a szerepet is. Ezért is fordul- Joonet er azonoan. na a noz­a.ljak meg a hehuket szín gyakran kevésbé ismert váértők úgy játszanak, mint pádon IS. bizonyságul annak. . gyakran , i. dilettánsok vaevis nnmasni hner QiokftékZcTeéoiik a« ka színészekhez a rendezők. Dt- dilettánsok, vagvis onmagu­hogy alakitor-reszsé,uk es cséretükre válhat ho>’y oly- kát adva, belefeledkezve, át­Desseguk mas. mint az „iga- ,e. „ „ \ '.=y . y aiVe kérdőiét s-rá™válásával zi” színészé Filmrendező ke- kor a nezo nem tudJa' isme' , * kpt S*R . .va ’ zében színház a? eeász vráe vétlen színészt lát-e, vagy nem katarzis gyönyörűségével, és színész benne minden fér- szfnészt. valódi ember való igazan, igazan, ff és "“"csak éppTkell vá- életet. A művészet lényege Zay László lasztani a megfelelőt, az oda- illőt. Persze rendszerint nem művészi megfontolás, gvakran egyszerűen kénytelenség az oka, hogy nem színész szí- nészkedik a filmen. Kevés a színész r nem ér rá, akit ki­szemeltek. S ha ráér is, kicsi időre, rohan onnét ide, s me­dett a látszat elhitetésének két gondosan kidolgozták, ds ne alakoskodjék. Űjmódi szokásnak hinnék sokan, hogy filmeken nem színészeket látni, pedig rég­től fogva szokás ez. Például a neorealisták is gyakran sze­repeltettek filmjeiken nem színészt. De talán még az Mai tévóaiántalunk NGGKAD - 1979. |ulius 21. szombat 20.00: VIHAR DÉLEN jére. A tulajdonosok azon­ban nem szándékoznak elad- K. B. Gilden regénye alap- ni farmjaikat. A két család ján készült a tipikus amerikai ellenállása némcsak a profit­el- fei­kal a nagy háború után. A kavarja a táji kérdéseket is. nagy terveket dédelgető. Mindez súlyos következmé- gazdag tőkésvállalkozóknak nyekkel jár: az életüket is nevezetesen egy konszern- veszély fenyegeti. Az 1987-ben profittörtéhet. Helyszíne az vadászok gyűlöletét “ és amerikai Georgia, nem sok- lenállását váltja ki, de nek étvágya támad egy fe- készült amerikai filmet hér és egy néger farmer föld- Preminger rendezte. Oltó Es a másolat nem olyan másolat... Műhellyé tenni a művelő- tenni, kapcsolatot tartani dús; központot (a szó minél olyan munkahelyekkel, ahol teljesebb értelmében!...) a „fogadják” a minitárlatot — képzőművészeti kultúra tér- ezek talán a legfontosabbak, jesztését nem csupán évi né­hány „nagy tárlattal”, pár Legutóbb negyven lap ké- eiőadással „letudni”, mozgat- szült el; a mai magyar rajz­ható, sok helyre elvihető, ke- művészet több kiemelkedő vés költségű, de nívós kiállí- alkotóját, sokféle technikát tásokat rendezni — a rétsági mutat be a reprodukciós intézményben az utóbbi idő- anyag- Augusztus 4-ig a mű­ben sok jó kezdeményezés velődési központban látható, történt ennek érdekében. Mi később 20 20 lapot üzemek­kel! hozzá a fenti elveken ki- ke vándoroltatnak. így mu- vül? Búvárkodni albumokban, tatkozhat be Dürer és a vi- képzőmüvészeti könyvekben, lág modern rajzművészete kiválasztani a legértékes * b eeyaránt a fotótechnika se­es legjobban reprózható ké- gítségével. És persze, nem pékét, rajzokat, elkészíteni a kevés munkával! . . másolatot, „kiáilításképessé” ;— gkm —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom