Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)
1979-07-20 / 168. szám
Lehet néhány §*ötezerrel keresebb ? Jól fűteni, szabni, csepegtetni Takarékos idők a ZIM-hen „A takarékoskodás nem le- gyen a cúg, hét ötletszerű. Ezt tenni — tűz... ■ kötelesség!” (Idézet az öntöde cselekvési programjának egyik fejezetéből.) jobban égjen ☆ A csiszoló-galvanizáló üzemItt az előírtnál még egy lapáttal többet rávetni a tűzre — bűn. Hiszen a ZIM öntödéjében évenként 3—3,2 ezer tonna cseh, lengyel, szovjet importból származó kok- szót használnak fel, amelynek x értéke hat és fél millió forint körül mozog. Nem olcsó mulatság! a tóssá is váljon az anyag. Régen kivették a darabot a kádból, s csorgatták a drága ne- . dűt oda, ahová éppen lehe- ben régebben négymillió fo- ~ . leginkább a lábuk rintot meghaladó értékben elott‘ folyókba. Amióta vi- használtak fel - főkent lm- f°nt alanyokat készítet- portból származó nikkelt, tekj a kadak fole> abba ^ horganyt, krómot. Most meg: pe® vissza az anyag. Jóval hárommillió alatt vagyunk. Pedig közben megnőttek a feladataink, s javult a minőség is — bizonygatja Juhász János üzemvezeEszerint jócskán pocsékolták a drága matériát? — Sajnos, igen. Több esztendő munkája, okoskodása, Sajnos, kiaknázatlan ta' lehetőségeink vannak még — komorodik el az üzemvezető —, de a nehezén túljutottunk. Legutóbbi két, igen-igen figyelemre méltó munkájuk eredménye: a csiszoláshoz használt korongok élettartamát a ragasztóanyagnak kao- Régebben — mondja Má- fejtörése kellett ahhoz, hogy b al keverésével a háté Imre művezető — még a veszteségeket szinte a mi- ezet eveiese ei a ha több fogyott belőle. Rosszab- nimálisra csökkentsük, hogy bul tüzeltünk, meg aztán a betartsuk a ránk is vonatko- légbefúvókat, amik megköny- zó takarékossági szabályokat, nyítik az égést, növelik a ha-“ — Ehhez rendelkezések kel- tásfokot, nem olyan régen lettek? Nem ezt diktálta vol- szerelték fel. És tudja, hogy na a józan ész is? Sok év gyakorlata után — De igen! Csak.;: úgy romszorosára növelték, s a fentebb említett új technológia bevezetésével villamos energiát is jócskán megtaka' rítanak. Kiiktathatták vele egy kétezer amperos dinamó működését.. 1 ☆ Bejön az irodába valaki, s már tudja az ember, meny- tűnik, régebben gazdagabbnak nyit „spórolhat el” a normá- éreztük magunkat. Vagy ta- ból anélkül, hogy az a minő- Ián a sok gond, s a munka azt mondja Král József mű ség rovására menne. Mert ha közepette másra sem figyel- vezetőnek, közben sűrűn a ke- csak néhány fokkal langyo- tünk, csak a százalékra... zében tartott munkalapra sabb a kemence, nem jön ki Tény: főként az utóbbi két nézve: a vas, vagy olyan lesz az önt- esztendőben, ám még inkább — Főnök! Ezt —, s mutatvány, hogy rossz ránézni. Szó- most januártól, mikor az új ja a rajzot — hulladékból val nálunk szigorú határa van technológiát: a ciánmentes elegánsan ki lehet szabni, a takarékosságnak. De, amint galvanizálást bevezették az Ahogy láttam, ezer-ezerkét- mondtam, az idő, a tapaszta- üzemben, sikerült csak a ke- száz darabra elegendő a máslat. .. vesebbői is kihozni — a ma- honnan megmaradt anyag. ximumot; csökkenteni a fel- — Na, látja — mondja felgen, ennek eredmenye, használt anyag költségét. Ami lém a művezető —r, mi így hogy egy nap alatú az „alap- szembetűnő, hiszen —, mi- tudunk takarékoskodni, kokszból”, a legjobb minőse- hónt az üzemvezető bizony- A megmunkálóüzem lesza- gű „gyújtosból” ket-harom- gaya — a múlt esztendő első bői ily’ módon a múlt évben száz kilóval hasznainak keve- fél évében egy négyzetméter- durván 150 ezer kilogramm «ebbet, mint régen még nyj anVag „kezelése” még 36 finomlemezt nem engedtek mondjuk három évvel ezelőtt forjnt jj6 fillérbe került, idén „ebek harmincadjára”. Mi- is —, az adagkokszból pedig már „ki lehet hozni” 26 forint = ^ 37 fillérből. Hogyan? — Nagyobb odafigyeléssel ugyanennyi idő alatt tíz-ti- zennégy mázsával kisebb a felhasználás. több: az idei első fél év alatt — forintra és fillérre pontosan — 106 ezer 444 forintot gondosabb. körültekintőbben takarítottak meg. S ez gon- végzett munkával. S mondom dofv’a”uk’ odafigyelésük, meg megint: okoskodással, éssze- * rű dolgok kifundálásával. A lemezek galvánfürdője — De aztán — mintha elvágták volna — nevet a művezető. — Tavaly év végén elértük már azt a hatért, amin túl nem léphetünk. Kifújtunk, köztudottan nem olcsó mulat- További takarékosságra nincs ság. S itt nap. mint nap al- lehetőségünk. Legfeljebb a katrészek ezreit'kell benne kéményeket kotorgathatjuk megmártani, hogy az „eszté- gyakrabban, hogy nagyobb le- tikai kinézeten” kívül tarértésük eredménye. Hiszen a törekvés: a kiutalt anyagból a maximum „kihozása”.. i Igen: mindenütt ez kellene. .. Karácsony György A cukor mint növényvédő szer Szerte a világon keresik a növényvédelemmel. foglalkozó szakemberek a környezetet nem károsító biológiai védekezés módszereit. Amerikai kutatók a kukoricamoly elleni védekezés meghökkentően egyszerű eljárását dolgozták ki. A kukoricaparcellákat kísérleti körülmények között 5 százalékos cukor-, valamint 10 százalékos melasztartalmú oldattal permetezték be. A cukorral permetezett növényeket nem károsították a kukoricamoly lárvái. A kutatók feltevései szerint többféle oka lehet a cukorpermetezée védő hatásának. Elképzelhető. hogy a cukoroldat közvetlenül elpusztítja a petéket. Ezt a feltevést azonban a vizsgálatok 'nem erősítették meg. A másik ok az lehet, hogy a cukorral permetezett növényeket valósággal ellepték a kukoricamoly természetes ellenségei, a fürkészdarazsak, a katicabogár-félék, és fá- tyolkák. A fürkészdarazsak petéiket a kukoricamoly petéibe rakják, s a kifejlődő darázslárvák elpusztítják a kártevő petéit. A fátyolkák és a katicabogarak szintén a petéket pusztítják, így megcsappan a kikelő molyhernyók száma. Ezenkívül a cukoroldat a növényre csalogatja a molyhernyókkal táplálkozó fénybogarakat is. Ezek a ragadozó bogarak a megmaradt kevés petéből kikelő hernyókat pusztítják el. A sikeres kísérlet 'nyomán a nagyüzemi körülmények közötti védekezés kidolgozása folyik. A ventillátorok csak kavarják a forró levegőt, hűsítő áramlatra kintről sem számíthatnak a zsírolvasztóban. Tóvízi Mihály, a Karanes Húsipari Szövetkezeti Közös Vállalat üzemében 50 fokos hőségben végzi napi teendőit, két tízhe któs üstben olvasztja a szalonnát, a zsírnakvalót. — kj. — Szövetkező szövetkezetek Sok, vagy A zeti ben mezőgazdasági szövetke- mozgalom az egyesülésrejlő erőket lényegében már kimerítette. Sőt,, a területi összeolvadás nem egy helyen keserű szájízt hagyott maga után. Ugyanakkor viszont rengeteg olyan probléma van, és szüntelenül újabbak születnek, amellyel egy üzem egyedül nem képes megbirkózón. Kézenfekvő tehát, hogy a szövetkezetek az erők egyesítésének egyeb útjait keressék. Olyanokat, amelyek régen ismertek. és olyanokat, amelyek újak. Azt hiszem, a „szövetkezetek közötti szövetkezés”' vagyis az összefogás leglátványosabb formájának az agráripari egyesülés ígérkezett. A testvéri országokban sok erre a példa, lényege, hogy egy csokornyi szövetkezet lalkozás. Nagy múltja van, jogilag rendezett, ma már annak sincs akdálya, hogy szövetkezetek és állami vállalatok fogjanak össze. A formák rendkívül változatosak. Léteznek önálló jogi személyként működő országos vállalatok, de olyan egyszerű gazdasági , egyesülések is, amelyeknek formájuk úgyszólván nincs, csak tártál vagy fékezi gazdasági fejlődését. A „sok, vagy kevés” kérdésre itt egyértelmű a válasz: a közös vállalkozások száma, de meg inkább szerepe pillanatnyilag kevés. Több kellene! Nem okvetlenül kör zös 'nagyvállalat, mert éppen az utóbbi évek-hónapok példája bizonyítja, hogy egyszerű feladatokat nagyon sikereEgy veszély fenyeget, a közös vállalat „elidegenedése” az alanagy területen, 50—100 ezer hektáron egyesíti erőit. Az értelműén kedvezőek, önállóság megmarad, de ösz- szehangolják tevékénységüket, együttesen lépnék föl, és bizonyos beruházásokat közösen valósítanak meg. Néhány helyen (Hajdúságban, Békésben, a Kisalföldön és a dunai hátságon) mi is megpróbáltuk. De nagyon óvatosan, különleges engedélyhez kötve. A tapasztalatok vegyesek. Sok a jó,, de akad elgondolkodtató is’ Az agráripari egyesülésekről tehát csak annyit, hogy a tömeges szervezésnek még nincs itt az ideje, a különleges engedély továbbra is indokolt, megszerezni nagyon nehéz. •*« A legkézenfekvőbb és legismertebb forma a közös válniuk. Még többfélék lehetnek sen meg lehet oldani, „külön a célok. Szinte minden olyan titkárnő és kávéfőző gép” nél- tevékenység, amely egy sző- küí is. vetkezet erejét meghaladja. A szövetkezetek, illetve ál- Ilyen az építkezés, a takar- lami gazdaságod közötti ösz- mánykeverés, a kereskedés, ä szefogás szép példái a ter- repülőgépes növényvédelem, melési rendszerek voltak. Lé- a talajt és a mezőgazdaság- nyegük, hogy egy gazdasag ban használatos vegyszereket vállalja el egy növényfajta vizsgáló laboratórium, a nagy termesztésével kapcsolatban állattenyésztő telep, a bőrke- a szellemi munkát, a kutatást, zelés, a termékfeldolgozás, az a fajtaválogatást, az agrotech- ipari tevékenység, s a többi, nika kidolgozását, de egyút- A tapasztalatok szinte egy- a gépek kiválasztását és beszerzését, valamint a szak- tanácsadást is. És mindezt némi térítés ellenében a rendpítóktól, ami például a MÉK- szerben társult gazdasagok ek esetében be isi követke- rendelkezésere bocsátja, zett. A tanulságokat levon- üz a módszer — legelőször tűk. Egyébként figyelmeztető a baromfitenyésztésben, majd tény, hogy efsősorbart a leg- a kukoricatermesztésben — gyengébb szövetkezetek között szabályos forradalmat hozott találunk olyanokat, amelyek a magyar mezőgazdaságban. nem tagjai egyetlen társulásnak sem. Viszont a legjobbak— tehát önnállóan is a legerősebbek — nemegyszer két-három társulást alapítottak már, miközben tagjai még vagy négy-öt szövetkezeti öszefogásnak. Nagyon nehéz lenne tehát azt bizonyítani, hogy a társulási tagság gyengíti a szövetkezet önállóságát, Amelyek már elvesztek, aminek kárát az első félévi munka értékelésekor, a kritikus, jobbra törekvő dolgozók, vezetők hamar felfedeznek. Főleg akkor ha mindenütt alaposan, kozmetikázás nélkül, a cselekvési programban elhatározott konkrét vállalásokat, intézkedéseidet, azok Kihagyott lehetőségek ról, sok kezdeményezés, üzem- szavakban igen könnyű hites munkaszervezés került vallást tenni. Egészén a szá- megvalósítási’a, ennek ellene- monkérésig. Akkor derül ki, re az eredmények nagyobb el- hogy a különböző plénumokon érését hátráltatta a munka- kimondott igen, a papírra ve mi lennénk a világ leggazdagabb országa. A különböző területeken teminőségét, az általuk kért műszaki jellemzők maradéktalan betartását. Ez is indokolja, hogy a féléves munkát értékelő eszmecseréken. az üzemi demokratizmus különböző fórumain, necsak és elsősorban ne a mi, „„„„„„„ „ lumuiiuuii v>_ vékenykedő, különböző be- viszonylag alacsony követel----- és üzemszervezésben, a termé- tett elképzelések mennyiben osztásban foglalatoskodó dől- ményrendszerúnkből indulv árható hatását, szembesítik kek minőségének megkövete- voltak megalapozottak, körül- fozokkal beszélgetve az em- junk ki a végzett munka ér- . —-■-■«----1-1-1 * . .. bernek akaratlanul is olyan tékelésénél, hanem abból, mié rzése támad, mintha egyesek ]yen lehetőségeink voltak, még ma is álomban ringatnák ameiyeket a kényelmesseg, a az elért eredményekkel. Kevés olyan üzemünk, gyárunk van a megyében, ahol jóleső érzéssel elmondhatják: minden lehetőséget üstökön ragadtak, aminek következtében a gazdálkodást jelző mutatók tisztességes, céltudatos, ugyanakkor előrelátó munkát tükröznek. A salgótarjáni öblösüveggyár kollektívája kedvező első fél évet tudhat maga mögött, annak 'ellenére, hogy a lésében, a munka- és technoló- tekintőek, milyen konkrét ve- giai fegyelem betartásának zetői döntéseket, intézkedése- számonkérésénél kihagyott le- két foglaltak magukba, hetőségek. Megyénk üzemeiben akár a Az előbbiek utalnak arra is, gyártmányfejlesztés tempó- hogy a jövőben nem sokáig ját, akár a munka- és üzemtartható fenn az a szemlélet szervezés eredményeit, az és gyakorlat, mely szerint, anyaggal, energiával való ta- , , , _ .. , .. amit az év elején, vagy az év karékoskodást, a különböző !,y®k eletre-halalra eno_ ^ J első felében elszalasztottunk, költségekkel való gazdálkodást vetjük össze a kihagyott „ lehetőségekkel, . akkor túlzás kedvező nélkül állíthatjuk: Üzemeink alaP- es dolgozóival, középvezetőivel, esetenként különböző posztomagukat. Nem akarják tudomásul venni, vagy talán elhinni, hogy a világ gazdasági porondján olyan lényeges változások következtek be, ame azt majd az év végéig pótoljuk. De milyen áron? önként adódik a kérdés! A kihagyott lehetőségek miatt kihagyott lehetőségek listája- drágábban előállított termé |_________ ________ r a fel^kell venni a munkaidő ket, berendezést hajlandó-e kát betöltő vezetőkkel, sem a ésszerű kihasználását segítő, drágábban megvenni a bel- felsőbb szervek, sem az első delmet jelentenek a nagyobb ár eléréséért, a szükséges és áron megszerezhető nyersanyagokért, a piaci pozíciók megtartásáért, illetve újabbak megszerzéséért. hozzá nem értés, a régi felfogást megtestesítő gyakorlat miatt elszalasztottunk, illetve milyen korszerűtlen vezetési módszer és stílus fogta vissza a kínálkozó lehetőségek okos, ésszerű, magunk javára szolgáló felhasználását. Ahhoz, hogy a jövőben még kevesebb legyen a kihagyott lehetőség, megyénk egyetlen gazdálkodóegységében se a a hatékonyságot növelő normakarbantartás részleges meg. földi felhasználó, a külföldi vásárló. Hajlandó-e tudomászámú vezetők még nem eléggé érzékeltették azt a draszvalósítását, a munka-és üzem- suj venni, elfogadni és meg- tikus állapotot, helyzetet, ami szervezés kisebb-nagyobb fo' gyatékosságait. Gyorsabb ütemet lehetett és kellett volna fizetni, hogy a vezetés, az irányítás kihagyásai miatt került többe a termék, ami ráadásul diktálni a setejtcsökkentésnél, esetenként csak nagyfokú jó- a bérezés tökéletesítésével. indulattal ,mondható felhasz- A ZIM salgótarjáni gyára nálhaló termeknek. ngvan elmozdult a korábbi Időszakot jellemző holtpontAz új követelmények igenmai és tegnapi önmagunkhoz, Ebben a világhelyzetben hanem a nálunknál jobbakmegyénkben pedig még a ki- hoz igazítsuk a követelményehagyott lehetőségek adta el- két. Mert csak ebben az esetszalasztott előnyök felett ke- ben tudunk közelebb jutni jelenleg uralja a világpiacot, sergünk és joggal, amikor az központi célunk eléréséhez: a a versenyképes termékek szá- igényes külföldi vevők arra népgazdaság egyensúlyi helymának gyors gyarapításáért, kérnek garanciát gyáraink zetének tervezett szintű javí- az anyaggal, energiával való vezetőitől, hogy milyen új, a tásához. takarékosságért. Üzemeink mai követelményeknek meg- egy részében váltakozó mér- felelő, megbízható módsze- tékben ugyan, de még min- rekkel. garantálják a megrenV. K. A rendszerben társult gazdaságokban rohamosan javultak a hozamok, a termésátlagok. Hogy ma a magyar mezőgazdaság az ismert színvonalon van, abban igen jelentős a termelési rendszerek szere- > pe. A hőskor azonban elmúlt. Kimerültek a nagy tartalékok, a mai szintről már csak igen aprólékos munkával lehet továbblépni. Ugyanakkor a rendszerhez nem csatlakozott gazdaságok is megtanulták (vagy eltanulták?) a legjobD módszereket, a belsők és külsők eredményei között tehát elsöprő különbségek - már nincsenek. Ugyanakkor pedig divatba jött a rendszeralapítás. Divatba, a szó legszorosabb értelmében. Ennek következtében a rendszerek száma most éppen sok, túlságosan is sok. A sok tucatnyi között nagy számban található olyan is, amely alig tesz többet, minthogy bizonyos papírokra ráüti a bélyegzőjét. Egyáltalán nem valószínű azonban, hogy egyúttal a termelési rendszerekben rejlő lehetőségeket is már mind kiaknáztuk. Van itt még keresnivaló csak rendszerszervező apparátusokban aprólékosabb munkára, körültekintőbb elemzésre, gondolkodásra, kutatásra van szükség, a taggazdaságokban pedig sokkal nagyobb fegyelemre. . Elmondhatjuk, hogy a szövetkezetek szövetkezése, a tsz- ek, illetve tsz-ek és állami gazdaságok közötti összefogás még nagyon sok jót hozhat a magyar mezőgazdaság számára. Ennek kiaknázása közben nem szabad elégedetten meg-* állnunk, de meggondolatlanul előíe szaladnunk sem. f. b. lése és támogatása mellett dig úgy pazarolnak, mintha delt termékek kifogástalan NÓGRÁD — 1979. július,20. pentek 3
