Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)

1979-07-18 / 166. szám

FILMGYÁR FÓTON Az 1960-as évek elején, amikor a magyar játékfilm­művészet emlékezetes fényko­rát élte, hazánkba látogatott Wilkelng professzor, az NDK- beli DEFA-filmgyár akkori igazgatója. Felkereste a Lu­mumba utcai filmgyárat Is. A vendéglátók végigkalauzolták a stúdió épületeiben. A körsé­ta végén a professzor ezt — az azóta már legendássá vált. s gyakran Idézett — kérdést tette fel: „Nagyon ér­dekes volt ez a filmgyár­múzeum. amit láttam, de hol készülnek most azok a nagy­szerű magyar játékfilmek?” Alig akarta elhinni, hogy ugyanott, a múzeumnak vélt. öreg műtermekben.. . Azóta persze változott a helyzet. Állami támogatással és — kisebb részben — az itt készült külföldi bérmunka­filmek anyagi hasznából si­került új felvevőgépeket, ref­lektorokat és egyéb gépi be­rendezéseket vásárolni. Fel­épült az új, mipden igényt kielégítő, korszerű zeneterem is. Az egyre szorítóbb helyhi­ányon azonban a közelmúltig nem lehetett segíteni, mert a Lumumba utcai, a Könyves Kálmán körúti és a pasaréti filmgyár bővítésére — a kör­nyező épületek sokasága mi­att — nem volt lehetőség. Ezért a filmgyár vezetői kö­rülnéztek ' Budapest környé­kén. Hosszas keresgélés után rátaláltak Fótra. Itt viszony­lag nagy kiterjedésű, mező- gazdasági művelésre már al­kalmatlan területre bukkan­tak. Ebből a fóti tanács se­gítségével először hét hektárt vásároltak, majd a területet később újabb tizenkilenc hek­tárral bővítették. Ez a hu­szonhat hektár igen jelentős, főként ha azt vesszük, hogy a Lumumba utcai telep mind­össze hat, a francia televízió új filmgyára huszonöt, a ham­burgi filmgyár tizenöt hektá­ron terül el, és az angliai filmgyárak átlagos nagysága sem haladja meg a harminc hektárt. Nemrégiben megkezdődtek az építkezések is. Már elké­szült a központi kelléktár, a bútorraktár, valamint egy 1100 négyzetméter alapterületű csarnok filmforgatás céljaira. 190 végéig megépül a máso­dik, kétezer négyzetméteres filmstúdió, a kazánház, a' produkciós és szociális épület, majd a későbbiekben — fo­kozatosan újabb épületekkel gazdagodik a fóti telep. Ami a legjelentősebb: az erdőkkel, ligetekkel tarkított területen nagy kiterjedésű díszletvárosokat lehet felépí­teni, s azokat nemcsak egy, de több filmben is felhasznál­hatják, kisebb-nagyobb átala­kításokkal. így máris jó né­hány film külső felvételeinek színhelye volt az a díszlet­város, amely az eredetileg Fo­ton forgatott „Manón Les- caut” című francia tévéfilm számára készült. A későbbiek során újabb díszletkomplexu­mok emelkednek majd a fóti telepen. Ha szükség lesz rá. úgy sor kerülhet vízmedence építésére is, amelyben akár tengeri csatákat is rendezhet­nek (persze, megfelelő trükk- eljárások segítségével). Ezeket a díszletkomplexumokat úgy építik fel, hogy beilleszkedje­nek a tájba. Az operatőrök­nek sem kell ügyeskedniük, hogy kikerüljenek a képből a távoli házsorok, gyárkémé­nyek, elektromos vezetékek, mert Dunakeszi felé szabad horizont tárul a kamerák elé. A fóti telep valamennyi épülete, a fejlesztés minden egyes lépcsője figyelembe ve­szi a távlati elképzeléseket, s így bizonyára megfelel majd nemcsak a mai, de az évtize­dekkel későbbi igényeknek is. Szükség is van erre az előre­látásra, mert a fóti telep nemcsak a magyar játékfil­mek otthona lesz, de a mind nagyobb számban készülő té­véfilmeké és a külföldi bér­munkában forgatott nemzet­közi produkcióké is. Emellett továbbra sem bontják le azt a hatalmas várat, amely an­nak idején Pilisborosjenő ha­tárában épült, az Egri csilla­gok külső felvételeihez. Ez a díszletkomplexum olyan szi­lárd, hogy négymillió forint­ba kerülne a lebontása. Nincs is szó erről, mert állja az idők viszontagságait. A mai napig is már jó néhány újabb tévéfilmnek és játékfilmnek adott — kisebb átalakítások­kal — látványos, illúziót kel­tő színhelyet. Garai 'Famás Módszertani tervek a megyei művelődési központban Az 1979-ez klubvezető-kép­ző táborban új, módszertani tervekről volt szó. Kicsiny Miklóstól, a salgótarjáni Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pont igazgatójától kérdezzük: — Mi ennek a kezdeménye­zésnek a lényege? — A módszertár segítséget nyújt majd a klubvezetők munkájához, konkrétan a munkatervek készítéséhez. A „Biankó-rendszer” keretén be­lül minden munkatervi anya­got összegyűjtünk és forrás­munkának, ötlettárnak min­denki felhasználhatja. — Mikorra várható a mód­szertár elindítása? — Októberben elkezdjük az anyaggyűjtést. Természetesen ennek létrejöttéhez anyagi és szellemi bázisra van szüksé­günk. 20.00: Móra Ferenc: Rab ember fiai. „Az elmúlt években egy­más után forgattam a Rab ember fiaihoz hasonló stílusú, témájú filmeket — „mondja Markos Miklós rendező. — A Dunai hajós, a Csillagszemű után Móra regényének meg­filmesítése szerves folytatása mindennek. A történet, törté­nelembe ágyazott mese. Móra — A film- és diatár nagy­szerű lehetőségeket nyújt. Ügy tudom, ezt is bővítik. — Igen. Kombinációs' anyag­ról van szó, amelyet a bázis- klubok rendelkezésére bocsáj- tunk. Februárban indítjuk. Ennek alapvető feltétele, hogy a bázisklubok megfelelő tech­nikai berendezésekkel rendel­kezzenek. Természetesen a Megvalósításhoz anyagi kere­tet kell biztosítani. — Mi szerepel a kombiná­ciós anyagban? — Többek között bővítjük a TIT ismeretterjesztő előadá­sok anyagát. Ezek között sze­repel : a csillagászat, az űrku­tatás, útibeszámolók, valamint Ceizler Endre genetikai soro­zata. Ferenc szabadon ( engedett fantáziája közelebb hozza szá­munkra a XVII. századi erdé­lyi fejedelemséget. A mának szóló örök emberi tárnákról, a gyerekek hűségéről, igazság - szeretetéről mesél. Forgatás­kor ragaszkodtunk az eredeti cselekményekhez, jó é> moz­galmas történelmi kalandfil­met akartunk készíteni. Képünkön: jelenet a'filmből — A KISZ kb közművelő­dési programjának felhaszná­lásával indítjuk el a „Körmű- sor”-t. A megyében működő 12 bázisklubot járják be az előadók, művészek. Műsoruk pódiumjellegű. Szerepel itt minden: ifjúságpolitikai- és módszertani előadások, zenei­éi képzőművészeti programok, klubkvartett — és nem utol­sósorban — ismerkedés az anyagokkal, beszélgetések, vi­ták az elhangzottakról. A módszertani központ munkatársai is tartanak elő­adásokat — ha szükséges — segítséget nyújtanak és részt vesznek a programok meg­szervezésében. A művészeti rendezvényeken — elsősorban — a megyében élő és alkotó, fiatal képzőművészek, vala­mint zenészek szerepelnek. Sz. Zs. Zsolt Róbert, az ismert sportújságíró, a Magyar Nem­zet állandó munkatársa több évtizedes pályafutása élmé­nyeit, emlékeit írta meg Lab­darúgók, sportolók címmel. A könyve a Magyarország felfe­dezése sorozatban jelent meg. Lehet vitatkozni arról, vajon éppen e sorozat keretébe il- iett-e a kötet? — László-Be'n- csik Sándor, Lázár István, Bertha Bulcsu, Csák Gyula — s még jó néhány nevet, s cí­met sorolhatnánk fel — mű­vei mellé. Zsolt Róbert nem­csak saját élményeit mondja el élvezetes, s érdekfeszítő stílusban, hanem sporttörté­nelmet is ír. Több mint 30 éve közelről, szemtanúként ré­szese a magyar sport, elsősor­ban a labdarúgás eseményei­nek. Sok-sok intimitást, ed­dig csak „jól értesültektől származó” történetet, tény­anyagot ismer, melyet rajta, s a szereplőkön kívül bizo­nyára nagvon kevesen. Mi volt az oka. hogv 1930-ben olv sok kitűnő játékost iga­zoltak át más egyesületbe a Fradiból? , Hogyan is vesztet­tük el az 54-es világbajnok­ságot a nyugatnémetekkel szemben? Milyen volt a lon­doni P—3 külföldi visszhang- rvíg a mri s—s^nk y •" H kb--'1!""’ fid'ük a? . 'U"’ovcianat” üs-Zeáúílását: Grosics, Buzánszkv. - Lóránt, Lantos . . . Mi történt ezek­— További tervek? Míai tcvcaiá*ilatH*ik Máté György: KINCSES ATTILA Vili. A n agyszea i ra ikl ó $i ki a cs Ez az esemény egy valósá­gos „népvándorlás kori” arany­kincs, a nagyszentmiklósi le­let megtalálása volt. A mocsaras, vadvizes kör- nyékű bánáti Nagyszentmik- lóson (most Sinnicolau Mire) •1799. július 3-án Vuin Neru szerb parasztgazda, házának kerítését javította. Az új tar­tócölöpök elhelyezésére árkot ásott. Nagy meglepetésére az első ásónyomon nagyméretű aranykorsót talált. Persze, folytatta a kutatást és rövid idő alatt huszonhárom gyö­nyörű aranyedényt szedett ki a földből. Az akkori viszo­nyok között nem lehet rossz­néven venni tőle, hogy sze­rencséjét — a népmesék kincslelő szegény favágóihoz hasonlóan — aprópénzre akar­ta felváltani és eladta az edé­nyeket. A kereskedők, * ha nem is sejtették, mekkora ér­tékhez jutottak, azt megtisz­tították és felutaztak vele Pestre. Onnan a bécsi régi­ségtár vezetőjének közbelépé­sére — a teljes előkerült anyagot Bécsbe szállították. Jelenleg is ott őrzik; a mű­vészettörténeti (Kunsthisto­risches) múzeum világhírű műkincsei között is a legne­vezetesebbek közül való. Ha valamikor a múzeumok Új könyvek kel a világszerte ismert lab­darúgókkal? Hogyan lett Puskás öcsiből Pancho? Mindezek nemcsak a sztori miatt érdekesek. Zsolt mér­téktartóan fogalmaz, igvekszik kerülni minden szubjektivi­tást. s pletykaszerű tálalást. Nem a közvéleménynek ad hangot —, de véleménye az­zal többnyire egybeesik. Min­denütt a magyar sport iránt érzett felelősségtudatát érez­zük, ma már történelmi visz- szapillantásainál. s mai hely­zetismertetéseinél 1s. A futball, a fő téma mel­lett más — általa különös­képpen szeretett sportokkal, azok jeles képviselőivel, is foglalkozik a szerző, elsősor­ban a sikeres nagy egyénisé­gekkel Talán a megszépítő •’em ’s olv távoli messzeség t-• ■ ’s 've ■■n em'éhe­zünk :• magyar távfutás le­gendás sikereire: Iharos világ­rekordjaira, Rózsavölgyire, és kincstárak ehhez hasonló értéktárgyait a nemzetközi jog azoknak ítélné oda, aki­ket az nemzeti, vagy területi alapon megillet, ebben az eset­ben a jogosság megállapítása nagy fejtörést okozna. A kert­tulajdonos jogán Jugoszlávia, a XVIII. századi politikai hatá­rok jogán hazánk, a régészek és művészettörténészek elemzé­se alapján Bulgária jelentkez­hetne Bécsben a kincsért; Ausztria azonban bebizonyít­hatná, hogy a XVIII. század utolsó évében I. Ferenc volt Ausztria és Magyarország császára és királya, Bécset il­leti hát a kincs. Ilyen vita azonban nincs. Ezért tárgyila­gosan meg lehet állapítani, hogy Bécsben tulajdonképpen jó helyre került ez a bámula­tos történelmi emlék: mind­máig megőrizték, gondozták, maguk is foglalkoztak vele és lehetővé tették, hogy minden érdekelt ország tudományos kutatói, művészettörténészei is tanulmányozhassák, másola­tot készíthessenek róla, lehe­tővé tegyék széles körű meg­ismertetését. Ha az említett szépirodalmi termékeket nem is számítjuk, a nagyszentmiklósi kincs ha­talmas irodalmi karriert fu­tott be: sok országban száz­Táborira, a gátfutókra, a vil­lámsikerekre, s arra: Kovács legyőzi Zatopeket. A magyar kardozók feledhetetlen nagy­mestereire: Kovács, Gerevich, Kárpáti. Felvillan előttünk a párbajtőrözők többszöri sike­re. Minden- idők legsikeresebb öttusázójának életútját nem vázolja Zsolt, hiszen azt külön könyvben Dávid Sándor jnár megtette. Balczó A'ndrás szim­patikus alakját, emberi arcát, követésre méltó, elszánt ki­tartását Zsolt szavai, egyéni élményei is tanúsítják. Sorol­hatnánk az utóbbi évek legsi­keresebb magyar sportolóit: Jónyer Istvánt; Taróczy Ba­lázst, a kenusokat, vízilabdá­zókat. Gedót. Németh Mik­lóst, akik „szerepelnek” Zsolt könyvében. De a szerepelnek kifejezés rossz erre: emberi­sportolói arcuk villan fel a kötet lapjain. Zsolt nem a si­kerek mámorát eleveníti fel a könyvében, hanem többnyire emberi helytállásukat, a si­kertelenségeken felemelkedni tudásukat. szerénységüket, sportszerűségüket, példát ál­lítva az utánuk igyekvőknek. Zsolt §,óbert nem riport­könyvet írt, nem is tudósítá­sok összegzése a kötet kiemel­kedő sporteseményekről, ha­nem feltér1 ránézésé egy társa­dalmi jelenségnek, amin so­kat bosszankodunk, hogy sike­rein annál igazabban tudjunk örülni. nál több tudományos mű fog­lalkozott vele, kutatta, hol jött létre, kiket és hogyan szol­gált. Legutóbb kiváló régé­szünk, László Gyula írt a kincsről bámulatosan részleg tes, hatalmas bizonyítóapparé- tussal felszerelt könyvet.1 Munkájában összefoglalta másfél évszázadnak a kincsre vonatkozó hazai és külföldi tudományos eredményeit és elmondotta — a tudós sze­rénységével — mi az ő véle­ménye. A könyv másik nagy értéke: Rácz István fotóanya­ga, amely először hozza iga­zán közel hozzánk a huszon­három nevezetes aranytárJ gyat. . . László Gyula — számos más régésszel együtt — a két étkészletből álló fejedelmi anyagot óbolgámak és rész­ben talán magyarnak tartja! Vannak, akik ázsiai, avar, tö­rök, türk, szkíta, bizánci jel­legét hangsúlyozzák. A bi­zonytalanságot László Gyula sok más jelenséggel együtt a tizenkét edényen található ro­vásírással is érzékelteti, ame­lyet a különféle kutatók a kö­vetkező változatokban „fejte­nek meg”: „Kalapáld meg! Fenekén nem illik össze.” „A víz megbízhatatlan, hagyd ott.’* „Krisztusnak, Jézusnak tet­tem.” „Sävinüg hercegnő.” „A kérő csészével magasztal.” „A gond megrövidíti a kedves társalgást.” A tudomány jó -helyen kopogtatott: a rovás­írás megfejtésével a megol­datlan problémákra végre ki­elégítő választ lehetne adni. A számítógép sem tudta ed­dig a furcsa írásjelek titkát megfejteni: az egyes jelek gyakoriságának arányát fel­használva csak akkor tudja ma Is használt betűjelekké formálni, ha egybeveti a szám­ba jöhető középkori nyelvek hangjainak arányrendjével. Fájdalom, e nyelvek egy ré­sze (például a hun) ismeret­len. A XIX. század második felé­nek kiváló régésze, Hamoel József a nagyszentmiklósi kincset évtizedeken át a hu­noknak, Attila tulajdonának tartotta. Ebben bizonyára az akkori hiedelmek, valamint a Priszkosz Rhetor leírásai is szerenet játszottak. Való igaz, ha visszagondolunk a bizánci vendég elragadtatott leírásai­ra. Attila környezetének arány- edénveire és átlapozzuk Rácz István fotóit, élővé válik a másfél ezer éves leírás, a kor­sók, szilkék. ivócsanakok. kür­tök és kelvhek tüzes itallal telnek meg. Szinte ross2ul esik azután, hogv idős korá­ra már Hampel is módosítót, ta elképzeléseit és csatlako­zott azokhoz, akik „Attila kinnsé”-t jóval későbbinek tartották: e^zel megdőlt az eredeti elképzelés. (Következik: Egyéb /cinci- leletek)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom