Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)

1979-07-18 / 166. szám

KÖZLEMÉNY Ilié Verdét, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke magyarországi hivatalos, baráti látogatásáról Somoza lemondott és elmenekült Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meg­hívására Ilié Verdet, a Román Szocialista Köztársaság mi­niszterelnöke július 16—17-én hivatalos, baráti látogatást tett a Magyar Népköztársa­ságban. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fo­gadta a román kormányfőt. Szívélyes, őszinte légkörű megbeszélést folytattak a magyar és a román nép bará­ti kapcsolatai fejlesztésének időszerű kérdéseiről. Lázár György és lile Ver­dét a tárgyalásokon kölcsönö­sen tájékoztatták egymást a két országban folyó »szocialis­ta építomunka időszerű kér­déseiről és áttekintették a magyar—román együttműkö­dés helyzetét. Véleménycserét folytattak a nemzetközi hely­zet néhány kérdéséről. A miniszterelnökök hangsú­lyozták, hogy Kádár János és Nicolae. Ceausescu 1977. évi debreceni—nagyváradi találko­zója kiemelkedő jelentőségű, és az ott elfogadott dokumen­tumokba foglalt elvek és cé­lok változatlanul érvényesek, meghatározó szerepet játsza­nak a magyar—román kapcso­latok fejlődésében. A kor­mányfők elismeréssel szóltak az elért eredményekről és kifejezték kormányaik szán­dékát, hogy tovább tevékeny­kednek a megállapodásokból Rdódó feladatok folyamatban levő teljesítésén, a szocializ­M ég át sem gördült a spa­nyol határon a Pá­rizs—Madrid expressz, amikor — francia területen — géppisztolysorozat zúdult a vonatra. A baszk szepara­tista mozgalom szélsőséges szárnya, az úgynevezett „fegy­veres ETA” terroristái lőttek. Néhány nappal utóbb Mad­ridban és Észak-Spanyolország néhány városában francia tú­risták autóit gyújtották fel a terroristák. A magyarázat: Baszkföld francia részén Pá­rizs erőteljesebb intézkedése­ket vezetett be és megakadá­lyozza a terroristák határfor­galmát. Több száz kilométernyire délre, a baszk terrorizmus már nem a franciák ellen visel há­borút — hanem a turizmus ellen. A legnagyobb madridi képeslap első oldalán a talán leghíresebb dél-spanyol ten­gerparti üdülőhely, Marbella strandjának képét közölte. Üres napozópadok ezrei sora­koztak a hófehér homokon a fűző napsütésben. Az ok: Marbellában bombát robban­tottak a Las Palmas Szállodá­ban és több bomba robbant az ugyancsak hírneves üdülő­helynek számító szomszédos Torremolinos városkában is. Ez utóbbi merényletsorozat közvetlen oka: az ETA arra akarja rávenni a soanyol kor­mányt, hogy egy Madrid kör­nyéki börtönben fogva tartott száz terroristát szállítson baszkföldi börtönökbe. A kor­mány ezt nem akarja megten­ni, mert szökéstől, vagy bör- tön'ázadástól retteg. Az ETA pedie azml fenyegetőzik, hogy „szétbombázza” az idei spa­must építő két nép barátsága elmélyítésének és erősítésé­nek javára. Lázár György és lile Ver­det megbeszélést folytatott az 1977. évi legfelső szintű talál­kozón meghatározott gazdasá­gi feladatok teljesítésének helyzetéről és véleményt cse­rélt a kidolgozás alatt álló hosszú távú gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködési egyezményről. A kormányfők elismeréssel szóltak a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődéséről. 1980. utáni gazdasági együttműkö­dés fontos feladatának tekin­tették az áruforgalom jelentős mértékű növelését, az érvény­ben levő gyártásszakosítási és termelési kooperációs megál­lapodások meghosszabbitását és bővítését, illetve új egyez­mények kötését. Állást foglaltak a gazdasági együttműködés, a termelési szakosítás és a kooperáció bő­vítése mellett. A miniszterel­nökök hangsúlyozták, hogyot*- szágaik 'változatlanul érdekel­tek a KGST komplex prog­ramjának végrehajtásában, a KGST tagállamai gazdasági együttműködésének tovább­fejlesztésben. A két miniszterelnök meg­állapodott abban, hogy felha­talmazzák az illetékes ható­ságokat: gyorsítsák meg az új, mindkét fél érdekeit egy­aránt figyelembe vevő vízügyi egyezmény kidolgozását. A kormányfők megállapí­tották, hogy a közeljövőben nyol Idegenforgalmat. (Ez Spanyolország egyik legna­gyobb „iparága”, tavaly több mint ötmilliárd dollág deviza­jövedelmet hozott.) A Párizs—Madrid expressz, a Marbella strandján árvál­kodó napozópadok természe­tesen csak a felszínt jelentik. A baszk problémának mély gyökerei vannak. S a fasiz­musból alighogy kiemelkedett Spanyolország számára lét­kérdés lenne a békés és józan megoldás. Az előzmények lényege az, hogy már a spanyol monarchia centralizációs törekvései erő­teljesen megnyirbálták az or- rzág északnyugati részén élő baszk nemzeti kisebbség jo­gait. A köztársaság időszaka túlságosan rövid volt ahhoz, hogy lényeges változást hoz­zon, de a baszk tartományok így is erős köztársasági tá­maszpontoknak számítottak a polgárháborús Spanyolország­ban. Ezért is „fizetett” a Franco-fasizmus több évtize­dig tartó brutális elnyomással. Elmondható, hogy a rendszer fegyveres terrorja éppen a Baszkföldön volt a legkemé­nyebb. Itt, párosult a pa­rancsuralmi önkény leghatá­sosabban a nemzetiségi el­nyomással. E kettős nyomás alatt a F'ranco-korszakbaá illegális baszk nemzeti mozgalom megnyílik a Magyar Népköz- társaság kolozsvár—napocal fő­konzulátusa, és a Román Szo­cialista Köztársaság debrece­ni főkonzulátusa, összhangban az 1977. évi legfelső szintű el­határozásokkal. A két kormányfő megálla­podott abbán, hogy szorgal­mazni fogják a Csengersima —Petea magyar—román ■ ha­tárátkelőhelynek a megnyitá­sát a nemzetközi forgalom számára, szükségesnek tartva ehhez a feltételek megterem­tését. Ugyanakkor megálla­podtak abban, hogy a két or­szág illetékes szervei meg­vizsgálják a kishatárforgalmi átkelőhelyek száma növelésé­nek lehetőségét. A román miniszterelnök hi­vatalos baráti látogatása, a gyümölcsöző megbeszélések hozzájárultak a magyar és a román nép barátságának és internacionalista szolidaritá­sának erősítéséhez, a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság sokol­dalú együttműködésének bő­vítéséhez a két nép, a ‘szocia­lizmus, a béke és a nemzet­közi együttműködés javára. A tárgyalásokat nyílt, baráti munkalégkör jellemezte. Az elért megállapodásokat jegy­zőkönyvbe foglalták, amelyet a két miniszterelnök aláírt. Ilié Verdet hivatalos baráti látogatásra hívta meg á ma­gyar miniszterelnököt. Lázár György a meghívást köszö­nettel elfogadta. (MTI) többszörösen is kettészakadt és súlypontja szükségszerűen a terrorizmus irányába toló­dott el. A hangadó Baszk Nemzeti Pártból 1959-ben sza­kadt. ki radikális-nacionalista programmal az ETA. (Ez a „Baszkföld 4s szabadság” jel­szó rövidítése.) 1967-ben, majd 1970-ben, az ETA újra ketté­szakadt egy nacionalista és egy terrorista szárnyra. Ez utóbbinak a fegyveres. oszta­gai a Franco-fasizmus utolsó éveiben már számos merény­letet követtek el. A terrortak­tikával akkor sem lehetett egyetérteni, hiszep a rendőr­rezsim iminden merényletre az egész baloldalt és az egész ellenzéket érintő elnyomás fo­kozásával válaszolt. Annyi azonban mégiscsak tény, hogy a merényletek akl.Ar egy fasiszta rendszer ellen irányultak és a Franco elleni küzdelem részét alkották. Az ETA-terroristák akciói­nak politikai jellegét ma már egész más módon kell meg­ítélni. Spanyolországban lét­rejött a polgári demokratikus rendszer, amelyben a balol­dali pártok szabadon tevé­kenykedhetnek. Ugyanakkor a hadseregben és az _ erőszak- szervezetekben még igen szá­mottevő a régi, fasizmustól örökölt apparátus befolyása. Ilyen körülmények között a baszk terroristák merényletei súlyos veszélyt jelentenek a polgári demokratikus rend­szer sfabilitására, és egyene­Anasztasio Somoza nicara- guai elnök hétfőn éjjel le­mondott összes tisztségeiről, és a Managuában ülésező tör­vényhozás egyhangúlag Fran­cisco Urcuyo Malianost a képviselőház elnökét válasz­totta meg az ország új elnö­kévé — közölték hivatalosan a nicaraguai fővárosban. Az új elnök megválasztásában részt vettek a kongresszusi konzervatív ellenzék tagjai is. akik mindeddig boikottál- ták a parlament üléseit. Az EFE spanyol hírügynök­ség managuai jelentése sze­rint a somozista nemzeti gárda több mint 100 magas rangú tisztje Nicaraguából is­meretlen helyre távozott és Somoza távozása is küszöbön­én. * Somoza tábornok, nlcara- guai diktátor bukása jó idő óta. de különösen azóta vár­ható volt. hogy kormányza­tát az Amerikai Államok Szervezete elítélte, az Egye­sült Államok pedig „ejtette”. Ám az események mind po­litikai szinten, mind a fegy­veres harc síkján az elmúlt néhány napban gyorsultak fel. Ami a fegyveres harcot il­leti. a sandinista nemzeti fel- szabadítási front fegyveresei Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden a KB székházában fo­gadta, a küldöttség élén ha­zánkban tartózkodó Rigober- to Padillát, a Hondurasi Kom­munista Párt főtitkárát. A szívélyes, elvtársi légkö­rű megbeszélésen tájékoztat­ták, egymást országaik helyze­téről, pártjaik tevékenységé­ről, véleményt cseréltek a nemzetközi kommunista moz­galom helyzetéről, a két test­vérpárt kapcsolatainak to­vábbi erősítéséről. Áttekintet­ték a nemzetközi élet fonto­sén kihívják egy szélsőjobb­oldali-militarista puccs lehe­tőségét. Ebbői következik, hogy a spanyol baloldal és annak nagy pártjai, a Spanyol Szo­cialista Munkáspárt és a Spa­nyol KP élesen elítéli az ETA terroristáinak akcióit. Ugyan­akkor a baloldal és különösen a kommunisták erőteljesen felhívják a figyelmet a cent- rista-jobboidaii Suarez-kor- mány felelősségére. A kor­mány ugyanis nem mutatott elég hajlékonyságot és főleg gyorsaságot a jogos baszk ön- kormányzati követelésekkel kapcsolatban. Baszkföld legfontosabb párt­jai mér tavaly elkészítettek egy önkormányzat-tervezetet. Erről azonban a kormány (amely több egymás után kö­vetkező választásra készült) nem volt hajlandó tárgyalni. Az önkormányzat-tervezetnek számos olyan pontja van, amellyel kapcsolatban mér régóta ki lehetett volna dol­gozni kompromisszumos meg­oldást. Ilyen például, hogy az önkormányzattal rendelkező Baszkföld vezetésének joga van-e adókat kivetni és el­dönteni, hogv azoic milyen hánvada kerüljön felhaszná­lásra Baszkföldön kívül. Vagy; az önkormányzati lo­gok közé tartozik-e a külön fellebbviteli bíróságok létre­hozásának lehetősége? Arról is régóta komolv tárgyaláso­kat kellett volna folytatni, hogy a rendfenntartó erők a az ország több városában megszilárdították pozícióikat és folytatták előrenyomulá­sukat Managua felé. Diplomáciai, politikai vo­natkozásban az történt, hogy az Andok-egyezmény tagálla­mai határozottan felkérték Somozát, hogy mondjon le. Venezuela. Kolumbia, Bolívia, Ecuador, Peru és Costa Rica külügyminisztere hétfőn éjjel újólag lemondásra szólította fel a diktátort és egyidejűleg megerősítette: elismeri a nica- raguai nemzeti újjáépítés ide­iglenes kormányát. Miközben a nicaraguai tör­vényhozás hétfőn éjjel elfo­gadta Somoza lemondását és jóváhagyta Francisco Urcuyo Malianosnak, a képviselőház elnökének —, aki mellesleg a liberális nacionalista pártnak, a bukott diktátor pártjának tagja — kinevezését új elnök­ké, a diktátor elhagyta az or­szágot. Feltehetőleg az egye­sült államokbeli Floridába A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a magyar és a szovjet nép barátságának erősítése, a 'béke és a sabb kérdéseit, különös tekin­tettel a közép-amerikai hely­zetre. Kádár János, a magyar nép internacionalista szolidaritásá­ról biztosította az ország de­mokratikus átalakulásáért, a hondurasi nép felemelkedésé­ért, a társadalmi haladásért küzdő hondurasi kommunistá­kat és más haladó erőket. A találkozón jelen volt Longino Becerra, a Hondurasi Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja és Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezető­je. , Baszkföldön milyen formában működjenek és mennyiben tartozzanak a heiyi önkor­mányzat fennhatósága alá. Tekintettel arra, ‘ hogy a kormány magának az önkor­mányzatnak a jogosságát ele­ve elismerte, ennek alapján mindezekről a problémákról az elmúlt esztendőben érdemi tárgyalásokat kellett volna folytatni. Erre azonban nem került sor. A kormány mulasztása igen komoly következmények­kel járt. Politikailag megerő­södtek azok a szélsőséges cso­portok, amelyek a Baszkföld szeparatista áramlatait kép­viselik és felvetik az elszaka­dást Spanyolországtól. A mód­szereket tekintve pedig újra lábra kapott az ETA legszél­sőségesebb terrorista szárnyá­nak taktikája. 1-t z a mostani terrorhul- 1j lám háttere. A veszé­lyek rendkívül komo­lyak. A Baszkföld Spanyolor­szágtól elszakadva életképte­len alakulat lenne és a szepa- ratisták a baszk lakosság számszerűen elhanyagolható kisebbségét képviselik. Mégis az ésszerű tárgyalások továb­bi halogatása a szeparatista- terrorista áramlatot erősíti és a józan, önkormányzatot köve­telő baszkföld! erők táborát gyengíti. Ezen túlmenően pe­dig a baszk terrorizmus elha- rapódzása — különös tekintet-, tel a Spanyolországban is sú-* lyosbodó általános gazdasági nehézségekre — ürügyet adhat a hadsereg és a rendőrség francoista csoportjainak egy hatalomátvételi kísérletre és az alig kibontakozott spanyol demokrácia megfojtására. C-i-c.) menekült, ahol a Somoza csa­ládnak több birtoka is van. Ezzel véget ért a „Somoza* dinasztia” 1936. óta tartó dik­tatúrája. A Somoza család év­tizedek óta az emberi jogok semmibe vevésével, a nép ki­zsákmányolásával és brutális elnyomásával tette magát hír­hedté. Bűntetteit 1978. jánuár 10-én Pedro Joaquin Chamo- ro lapkiadónak, a demokrati­kus felszabadítási unió elnöké­nek meggyilkolásával tetézte. A gyilkosság után megmoz­dult a nép: egymást követték a rendszerellenes tüntetések, tiltakozó akciók. A megmoz­dulások vezetője és koordiná­tora a rendszer ellen már évek óta küzdő, sandinista nemzeti felszabadítási front és a demokratikus felszabadítá­si unió lett. Somoza görcsös ragaszkodása a hatalomhoz polgárháborúba taszította az országot. A polgárháborúban — hivatalos adatok szerint — 30 000 ember vesztette életét. szocializmus ügyének elő­mozdítása terén szerzett érdemeiért 70. születés­napja alkalmából a „Béke és Barátság Érdemrenddel” tün­tette ki Andrej Gromlkót, a Szovjetünió külügyminiszte­rét. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára táviratban köszöntötte Andrej Gromikót 70. születés-* napja és magyar kitüntetése alkalmából. Púja Frigyes külügyminisz­ter levélben fejezte ki jókí­vánságait Andrej Gromiko szovjet külügyminiszternek 70. születésnapján. Dr. Rosta Endre köszöntése Dr. Rosta Endrét, a párt régi harcosát, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének nyu­galmazott elnökét, 75. szüle­tésnapja alkalmából, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára le­vélben köszöntötte. A Köz­ponti Bizottság üdvözletét Aczél György és Övári Mik­lós, a Politikai Bizottság tag­jai adták át. A KNDK kviügyminiszler­helvetiesének látogatása Házi Vencel külügyminisz­ter-helyettes meghívására jú­lius 11-e és 17-e között Ma­gyarországon tartózkodott Li Csőn Mok, a Koreai Népi De- makratikus Köztársaság kül­ügyminiszterének helyettese.’ Látogatása során megbeszélé­seket folyatott a legfontosabb nemzetközi kérdésekről és a magyar—koreai kaposolatok alakulásáról, fogadta őt Púja Frigyes külügyminiszter. Amerikai hadgyakorlat Az Egyesült Államokban befejeződött az utóbbi húsz év egyik legnagyobb, Gloabl Shield—79 fedőnevű légihad­gyakorlata. Az Egyesült Álla­mok légiereje stratégiai légi- parancsnokságának irányítá­sával tartott hadgyakorlaton egy feltételezett atomtámadás körülményei között adódó harci feladatokat végeztek. A gyakorlaton náintegy 650 bom­bázó, felderítő repülőgép, va­lamint az Egyesült Államok 31 stratégiai légitámaszpontjá­nak gépei vettek részt. A hadgyakorlatra nem hív­tak meg külföldi katonai meg­figyelőket.-------------------.--------------------------------------------------------------------­2 NÓGRAD - 1979. július 18. szerda | K ádár János, az MSZMP KB első titkára kedden fogadta a Román Szocialista Köztársa­ság hazánkban tartózkodó miniszterelnökét, Ilié Verdetct Hazánkba látogat a belga külügyminiszter Henri Simonét belga külügyminiszter Púja Frigyes kül­ügyminiszter meghívására július 18-án hivatalos látogatás­ra Magyarországra érkezik. SPANYOLORSZÁG Szembesítés a baszkokkal Rigoberto Padiba Kádár Jánosnál Andrej Gromiho magyar kitüntetése %

Next

/
Oldalképek
Tartalom