Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)

1979-07-15 / 164. szám

Akikről keveset beszélnek VONATVEZETÖ Elő] ül a masiniszta , . , Mellette meg a vonatvezető. Annak vállán pedig — a fele­lősség. Kottler Olivér személvében egy huszonhárom éves fiatal­ember vállalt nyomja a te­her. Az Ifjú vonatvezető több mint, Őt esztendtgie dolgozik a vasútnál, Miskolc—Hatvan— Salgótarján volt az útvonala a patinás vállalaton belül. Borsod székhelyén mozdonv- lakatosként kezdte a munkát. Heves harmadik városában lett vonatvezetö, ez maradt Tarjánban is, ahová — két éve — nősült. — A vonatvezető felel az egész szerelvényért — mond­ja. — Megfelelő legyen a rako­mány súlya, jól működjenek a fékek és így tovább. Ha baj volna, mondjuk szétsza­kadna egy szerelvény, mind­járt minket vennének elő. — A mozdonyvezetőt nem rónák meg? — Nem. A mozdonyvezető a vonatvezetőtől veszi át az ok­mányokat, az engedélyt. — Felelős-e a vonatvezető a menetrend betartásáért? — A tehervonatok menet­rendje bajosan tartható. In­kább csak támpontot nvújt. A rnaj+as. szőke fiatalem­ber higgadt, kedélyes. Nem látszik rajta, hogy összerop­panna a felelősség alatt. — Ml a legfontosabb tulaj­donsága egy vonatvezetőnek? sv Jó Idegzet? — Legfontosabb az éber­ség és az. hogy az utasításo­kat fújja. f — Sok a megtanulandó könyv? — A legfontosabbak száma három. Be többet Is tudnunk kell, mert gyakran másokat helyettesítünk. Ahol például nincs kocsivlzsgáló, ott ne­künk kell ellátni ezt a fel­adatot. — Mennyi idő alatt lehet a tudnivalókat megtanulni? — A vonatvezetésre három­hónapos tanfolyamon készítik fel az embert. Aki nekifek­szik, ez alatt elsajátíthat mindent. — Ezek szerint a gyakor­latnak nincs Is szerepe? — De igen. Annak van a legnagyobb. Hosszú idő telik Naponta jár Salgótarjánból Pásztora, az üvegipari Müvek szerszám- és készülékgyárba Jakubovics István termelési gyakorlatának elvégzésére, hogy üzemszerű körülmények között is elsajátítsa a forgácsolási teendőket. A megye- székhelyen végezte a Stromfeld Aurél Gépipari és Gépgyár- tástechnológiai Szakközépiskola első évfolyamát. Szabó Ti­bor oktató mellett önálló feladatokat is ellát az üzemben. — kulcsár — Új bányák Hatalmas erejű robbanás rázta meg nemrégiben a le­vegőt a köcshöni szénlelőhely környékén. A robbantok 800 000 tonna meddő kőzetet távolítottak el egy új, gazdag szénréteg fölül, hogy meg­kezdhessék a külszíni fejtést. Az elmúlt években a koreai geológusok számtalan új lelő­helyet térképeztek fel. Az or­szág nyugati partvidékén egy­idejűleg több bánya kezdte meg a termelést, hogy nyers­anyaggal lássa el a „Haban- he” kohászati üzemet. ígére­tes lelőhelyek kiaknázását kezdték meg a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság északnyugati részében is, az ország legnagyobb kohászati vállalata, a cshondzsini üzem közelében. Jelentősen megnövekedett a különböző színesfémek, a cink, az ólom és a réz feltér­képezett tartalékainak meny- nyisége iá. el. míg az ember rájön, ho­gyan boldogul a legkönnyeb­ben és a leghamarabb. Ma már jóval kevesebb gyalog­lással megoldom a tennivaló­kat, mint kezdetben. — Ügy képzelem, a szol­gálat legnagyobb részében a vonatban ül . . . — Tegngp éjjeles voltam. A tizenhárom óra alatt há­romszor fordultunk Somoskő­újfalu és Salgótarján között. Fölfelé huszonöt percig tart az út. Le tizennyolcig. Ennyit ültem. Mint Kottler mondja, a fönnmaradó időben egyéb föl­adatokkal foglalkozott. Saru­zott Is, ami a legnehezebb, legveszélyesebb munka. Ám a sarusok száma az utóbbi évek 6orán megcsappant, s most többek közt a vonatve­zetők is 6aruznak. Ezáltal vi­szonylag sok túlórára kény­szerülnek, a havonkint köte­lező százkilencven órából kótazázhúsz-kétszázharminc Is lesz. Így a fizetése Kottler- nak. öt-öt és fél ezer forint körül mozog. — Ennyi pénzért érdemes-e lelkiismeretesen dolgozni? — Nem a pénzért dolgozik az ember lelkiismeretesen. Én szeretem, ha minden annak rendje és módja szerint tör­ténik, akár a munkahelye­men, akár odahaza. A fiatalember egy tizen­négy hónapos kislány édes­apja. — Az anyósoknál lakok, önálló otthon kilátásban sincs. Zagyvapálfalvának azon a részén van a ház, ahol az utca nincs kivilágítva. Előfordul, hogy télen, éjsza­ka munkába indulok, aztán a dombról majdhogynem gatya­féken jövök le. Külföldön még nem járt. Kocsira nincs igénye. „Az ember előbb szedje össze ma­gát” — mondja. Mit jelent konkrétan ? — Legelőbb a vizet kell be­vezetnünk a házba. Jelenlég egy tizenhat méter mély kút- ból húzzuk vödörrel. M. P. A csend szokatlan,' ■ szinte kísérteties. All most a „termelvénjrt" kiszállító gumiszalag — mi­nek surrogásától elébb még szót váltani is csak kiabálva lehetett —. s hogy most nem üzemel, nem adnak fényt a fölé szerelt villanyégők sem. Csak az elöl menő kézben tartott fejlámpája, s a miénk, ad némi támpontot a hova- lépésre és az egyenes járás­nak hajlottá történő azonnali változtatására, mely cseleke­detbe a fejünk fölé függesz­tett biztonsági berendezések, kusza csőszövevények kész­tetnek. No. meg a helyen­ként „összement”, leszűkült keresztmetszetű vágat, mi már nem emberi munka. „Meglehetős nagy a nyomás” — mondja Koós Zoltán fő- alcnász.... a geológiai viszo­nyokra utaló rezignáltsággal. (Megszokott, bár minden eset­ben lehangoló az iszap- és vízbetörés és a főtere nehe­zedő fenti kőzet néha kriti­kus nyomása). Hosszú ideig megyünk néma csendben, mit csak gumicsiz­mába bújtatott lábaink sárba- v'zbe lépése tör meg. s hiá­ba várja az emoer — front­hoz közeledvén — az oly’ is­merős dübörgést; csak a le­vegőt adó kompresszor üvöl­tése hallik, s veszik el aztán az első vágaílkanyar után. Csend van a frontokon. A hetes számún és a tizen­egyesen is... Így, messzebb­ről. * Tóth József főmérnök most, reggel hétkor a „haditanács főparancsnoka”. S ott ül még a dohányfüsttől felhozott iro­dában Galamb Elemér, a bá- nyamester, Józsa Sándor frontmémök, Sándor Tihamér, a front gépészeti vezetője, s a fentebb már említett nevű főaknász. Nagy dolgok végre­hajtásáról esik szó — mint mindennap ugyanebben az időben — a megjelenésre kö­telezettek közölt. Amelyek megkonzultálása szinte lét­kérdés. Hiszen... Hivatása pártmunkás ló, Tóth József, az elnökhe­lyettesek, aztán Kmetty Sán­dor a termelési főnök. Arról már nem szólt a titkár, hogy a pártalapszervezet munkáját éppen ez teszi megkülönböz­tetetté. hiszen ahány község, annyiféle gondoskodás és ne­kik a politikai munka eszkö­zeivel kell összekovácsolni az erőket. Azt mondta erre nyu­galmából kizökkenve. — Ezért szükséges a szi­gorú tárgyilagosság. Benne volt ebben a halvány kirobbanásban, hogy gondok­tól sem mentes az életük. Ép­pen az elnök érzékeltette egy korábbi beszélgetéskor, hogy bizony néhányan fizetéseme­lési követeléssel lépnek fel, vannak akik nem kímélik a gépeket, szóval nem gondta­lan az élet Drégelypalánkon. A párttitkár előtt nem is­meretlenek ezek a dolgok, hi­szen mint mondta is, rend­szeres az elnökkel a kapcso­lata, a problémák megbeszé­lése. És nagyon magabizto­san jelentette ki: — A párttagok • gazdaság- vezetést minden okos csele­kedetében támogatják... EZEKBEN A NAPOKBAN éppen a cselekvési program megvalósítását vizsgálják meg. Az egész életüket érin­tő kérdések kerülnek ennek során felszínre. Olyan fontos dolgok, hogyan gazdálkodnak a munkaerővel, milyen a sze­mélyzeti munka. A szerelők körében feszültséget okozó bérrendezést is megvizsgálják. Azt mondta a titkár. — Folyik a vita vezetők között, dolgozók és vezetők között, de az alapszervezet vezetősége és a gazdaságve­zetők körében is. A tisztázni­valókat tisztázni kell... A pártalapszervezet az alap­hangot már megadta. Az lett az álláspont, hogy a gazda­ságon belül minden körülmé­nyek között a munkafegyel­met tartani kell, némely ese­tekben szigorítani, mert ér­telmetlen a sok beszéd, ami­kor dolgozni kell. A végzett munka legyen az emberek megkülönböztető jegye. Az egyenlősdit, legyen annak bárki a hirdetője, ki kell űz­ni a köztudatból. A párttitkár a taggyűlés hatása alatt, igen határozottan jelentette ki: — Szép sikereket ért el a közös gazdaság az egyesülés óta. Sok munka van ebben. Alább nem adhatjuk. Érvé­nyesíteni kell minden esz­közzel, hogy ebben a gazda­ságban nem lehet hanyagul dolgozni senkinek, legyen az vezető, vagy egyszerű dolgo­zó .. . Milyen határozott tud len­ni ez a fiatalember, amikor a közösség érdekeiről van szól Azt mondta egy alkalommal, hogy anyjától örökölte termé­szetiét. ö is igen kemény ve­zető munkása volt a isz­nak. Hadakozott, vitatkozott,1 ha kellett az igazságért. És ez ott, Kiss János szeme lát­tára zajlott le. Ebben edző­dött? Vagy az Iskolákon, amelyeket mindig sikerrel végzett el? A palánki régi párttagok is barátai marad­tak, azok hatása jól befolyá­solja az életét. Mert miből áll most az élete? — Dolgozom, és ez kielégít, még örömet is okoz, amikor látom, hogy megérik a mun­ka gyümölcse . . . Ilyen nagy gazdaságban,’ mint a palánki mindennapra jut mindenkinek feladat. Amikor érésbe fordult az eper, akkor a párttagok vol­tak, akik javasolták, a jobb termés érdekében kezdjék az öntözést. Székely László, a párttag irányította a munkát. Most minden figyelmet az aratásra fordítanak. De köz­ben folyik az építkezés is. A párttagoktól mindenütt, a munkában a példamutatást várják. És éppen a közel­múltban még arra is jutott idejük, hogy a környéken, de az egész megyében annyira tisztelt pártembemek, néhai Sukerek Lajos feleségének rendbe tegyék a parassai há­zikóját. — ENNYIVEL tartozunk neki — mondta Kiss János, a párttitkár. Nem szól arról, hogy mint a pártvezetőség titkára, a há­rom község különböző alap­szervezetében is várják, mert ott zajlik az élet. Babái Gyula Dönt a front haditanácsa Mit takar egyetlen mondat ? MONDJON BÁRKI bármit, a drégelypalánki termelőszö­vetkezetben jó a párttitkár és tsz-elnök párosítás. Talán azért jó, mert az elnök meg­lett, sok-sok tapasztalattal rendelkező ember, a párttit­kár pedig igen fiatal, lendü­letes, fáradhatatlan. Vita ke­rekedik közöttük számtalan­szor, de végül Is megtalálják a közös nevezőt. Kiss János, a párttitkár amikor szóba ke­rült a párosítás és a vitatko­zás, azt mondta a tőle meg­szokott halk hangon. — Vita nélkül elképzelhe­tetlen az előrehaladás . . . Az Igazság, hogy a fiatal párttitkár igen csak tiszteli a sokat tapasztalt tsz-elnököt, Kapás Józsefet. Először is ott, az elnök szeme láttára növekedett fel, mert a sze­relőműhelyben dolgozott, on­nan kóstolgatta a politikai munka ízét is. Elsőnek az if­júsági szervezetben, aztán amikor tagja lett a pártalap- szervezetnek, ebből a szögből nézte a gazdaságot irányító elnök munkáját. Amikor né­hány esztendővel ezelőtt a pártvezetőség élére és a tsz titkárává választották Kiss Jánost, akkor már közvetlen az elnök mellett a politikai feladatokat látta el. Tagadha­tatlan, az elnök is, a párt­vezetőség titkára is legjavát nyújtotta tudásának a közös gazdaság érdekében, és íme az eredmény: az idén kiváló ter­melőszövetkezet lett a drégely­palánki. ' A titkár a szót megfontol­tan kimondó ember, mert sokat gondolkodik amíg meg­szólal. A szeme is beszél. Szempilláit összeszűkíti, fe­jét félrehajtva, bozontos haja a homlokára csúszik. Most is így -tett aztán nagyon meg­fontoltan mondta. — Sokak munkája van eb­ben a sikerben... És mondta szépen, nyu­godt hangon, hogy a tagok szorgalma három község — Ipolyvece, Hont és Drégely- palánk — szorgalmas né­péből tevődik össze. Innen kerültek ki az elnök közvet­len munkatársai is, Pál Lász­A Nógrádi Szénbányák ká- nyási aknaüzeme az első fél évben hatezer tonnát megha­ladó többletszenet adott a népgazdaságnak. Néhány hó­napnyi ideig jó mezőket nö­vesztettek, s bár a kitermelés nehézségei korántsem voltak kisebbek az előző évinél — fogalmazhatunk így — „be­jöttek a 'számítások”. Jelenleg viszont már kevesebb a di­csérő szó. kisebb a teljesít­mény. Laczkó István akna­üzemvezető mondja: — Frontfejtéseink nem ad­nak lehetőséget néhány hó­napnál hosszabb „kifutásra”. Két-három-négy hónapnál egyik frontunkat sem tudjuk tovább üzemeltetni — lefogy­nak. Így erőnket, energiánkat, legjobb embereinket a ki- és beszerelési munkákra kell ..befognunk”. Ebben az esz­tendőben, ami eddig sem volt kutya, nyolc ki- és beszere­lést kell végrehajtanunk. Ez viszont — jelentős termelés- kieséssel jár. A bányamester szavai: — A lehető legjobban megszervezett, átgondolt ily’ munka is legalább tíz napot vesz igénybe. Nekünk is, akik sajnos ebben már meg­lehetős rutinra tettünk szert! Ez naponkénti hatvan-hetven vagon szén kiesését jelenti, ami szerény számítások sze­rint is hétezer tonna egy-egy önjárós frontnál... * Csend van a 11-esen; Illetve, mégsem. Zihálnak a tüdők az esze­veszett nekirugaszkodástól, amellyel segítenek a vontató­kötél beindulásának. Hogy a menésben is meredek lejtőn végre felkerüljön az önjáró frontbiztosító berendezés negyvenedik egysége, melyek hihetetlenül nehezek: súlyuk több, mint négy és fél ton­na. És itt lent... ahol fordulni embernek sem könnyű, ahol a méretek hossza szinte mil- 1 (méternyi „többlet” után úiabb nehéz erőfeszítéseket igényel; hisz’ fektetni, csúsz­tatni. emelni, s ha még ez sem megy, fülkét vágni kényszerülnek a rablók... A múlt hét végén lefutott déli hetes számú front dolgozói, akiktől az új. tizenegyesre ke­rül be biztosításnak a szov­jet gyártmányú 2—MKE el­nevezésű berendezés. Ami nélkül se ember, se gép nem érezhetné magát biztonság­ban. Zihálnak a tüdők, szinte pattanásig feszülnek — látom egy-egy nagyobb darab be­emelésénél — az idegek, s a gyors nekiveselkedéstől pat­tan le a hidraulikus tömlőt rögzítő anya odacsavarásakor a kulcs. Pedig itt sietni, kap­kodni nem lehet. Mondja is Karnis Sándor frontmester — helyesebben utasítja. kérve- kéri — Szabó Gábort. Un­ták Kelement, Léber Meny­hértet és Nagy Ferencet: — Csak nyugodtan, pontosan, emberek! Mi dolgozunk a berendezés oltalma alatt, mi, akik üzemkész állapotba he­lyezzük ! Baloen István brigádveze­tő frontja — akinek harmad- vezetője a néhány hónap múlva, harmincöt év föld alatti szolgálat után nyug­díjba menő „öreg Karnis” — a kiszerelést végző „hetesek” segítségév;) néhány ezer tonna súlyt mozgat meg, épít be viszonylag rövid idő alatt. Hiszen a munkát csak múlt hét péntekén kezdték, s vár­hatóan mára üzemképes ál­lapotba kerül az új munka­hely. Verejtékező arcok, kidaga­dó inak — és minden másod­percnyi készenlét. Hiszen a hetes fronton, az egységek kiszedésénél — ahol recseg- ropog a tám. zúdul le a kő­zet, s ha ott lenne egy-egy testrész: csontot tördelőn sza­badulna rá a sokfelől. várat­lanul ható erő. De még a vi­szonylag nyugalmasabb tizen­egyesen, a beszerelés színhe­lyén is „Franc egye meg, aki itt óberkodni próbál!” — mondja valaki. * Valamennyi mozdulat pon­tos, előre, vagy reflexszerű- en kiszámított. A hangulat, mint egy operáció párhuza­ma. Csend. — Most add a stangát! Szerény káromkodás. — A kulcsot kérem! Feszült figyelem. — Most húzass rá keveset a vitlával! Recseg az ácsolat. működés­be lép a hidraulika. — Még egy keveset, még, még, jó! Kődarab zuhan le a pilla­natokat rögzítő kezei elé... * L ábunk még sárban ma- radkozik az új fronton, de hétfőtől már szén ropog az ottjáró csizmája alatt. A szé­pen csillogó szénhomlokról megkezdi a fejtést a maró­henger. A tröszti hivatalos jelenté­sekben ismét megjelenik eav mondat: a kányási akna- üzemben befejeződött a 11-es számú front beszerelése™ Karácsony György NÓGRÁD — 1979. július 15. vasárnap 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom