Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)
1979-06-14 / 137. szám
A bécsi SALT élőit Következetes politika sikere Kis Csaba, az MTI tudósítója írja: Leonyid Brezsnyev pénteken utazik Becsbe, a szovjet— amerikai legfelsőbb szintű találkozó színhelyére, hogy Carter elnökkel együtt jóváhagyja és aláírja a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló újabb megállapodást, s megbeszélést folytasson vele a két ország kapcsolatáról, az időszerű nemzetközi kérdésekről. A SALT-megállapodás létrejöttét természetesen megelégedéssel-fogadják a szovjet fővárosban, hiszen az elmúlt évek során a hadászati támadó fegyverek korlátozásáért elsősorban és mindenekelőtt a Szovjetunió lépett föl következetesen. A jelenlegi megállapodást olyan ésszerű kompromisszumnak tekintik, amely — ha nem is a legjobb megoldás — mindkét fél érdekeinek, biztonsága követelményeinek megfelel és alkalmas arra, hogy kulcsfontosságú ponton fékezze a fegyverkezési versenyt. A megállapodás jelenlegi formájában megfelel annak, amit a két ország vezetői annak idején Vlagyivosztokban jelöltek meg célként, sőt bizonyos mértékig előrelépés is ahhoz képest. Ugyanakkor magától értetődő, hogy a SALT—II. önmagában még nem felel, meg annak a célnak, amelyet a szovjet vezetés a legfontosabbnak tart: a fegyverzet korlátozása és a ténvleges leszerelés céljainak. Miben látják ilyen körülmé- nvek között Moszkvában a SALT—II. és általában a bécsi csúcs jelentőségét? MindenekNicaragilaban a sandinista nemzeti felszabadítási front szabadságharcosai sikeres hadműveleteket folytatnak Somoza hadserege ellen. Hír- ügynökségi jelentések szerint a diktátor nemzeti gárdája súlyos veszteségeket szenvedett személyekben és anyagi javakban: az elmúlt 24 órában például a front fegyveresei a nicaraguai légierő négy harci gépét lőtték le, megsemmisítettek több harckocsit és páncélozott járművet. Tűzvész, lerombolt házak, hatalmas bombatölcsérek — így fest most a nicaraguai előtt abban, hogy a következetes politika sikere, s mint ilyen, alap a továbblépésre, az immár tényleges leszerelést jelentő SALT—III. megállapodás előkészítésére. Moszkvában már ennek az újabb állomásnak terveire is előkészülnek: a SALT—III. például magában foglalhatná a támadó fegyverek számának tényleges csökkentését, az új típusú tömeg- pusztító fegyverek kidolgozásának, gyártásának és rendszeresítésének teljes tilalmát — egy szovjet megfogalmazás szerint annak garantálását, hogy M fegyverfejlesztő mérnökök ne előzhessék meg a leszereléssel foglalkozó diplomatákat, — és bizonyos megállapodásokat az európai térségben elhelyezett fegyverekre vonatkozóan. Ez az utóbbi tényező, mindenekelőtt Nyugat- Európa államainak eltérő véleménye miatt elég nehéz feladat, de nem megoldhatatlan. A SALT—II. aláírásának második fontos fejleménye lehet az, hogy ösztönzést adhat a szovjet—amerikai kapcsolatok fellendítésének, annak, hogy ezek a kapcsolatok valóban azon az alapon fejlődje- nak, amelyet annak idején a két állam vezetői együttesen határoztak meg. Ebbe a kategóriába nem csak a két ország gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatai tartoznak, hanem azok a nemzetközi leszerelési kérdések is, amelyekről kettőjük között már folynak tárgyalások, — bár ezeknek a témáknak egy része még csak a kidolgozás előkészítésénél tart. A kedvezőbb légkör egvút- tal elősegítheti a fellendülést főváros, a felkelők és a nemzeti gárda elkeseredett harcainak színtere. Managua munkásnegyedeit és elővárosait a szabadságharcosok már napokkal ezelőtt elfoglalták. A front harcosai és a helyi lakosokból alakult önkéntes osztagok sikeresei! nyomulnak előre a városközpont irányába. Az ide vezető utcákon bar- rikádról barrikádra haladnak előre, minden háztömbért, minden épületért élet-halál harc folyik. Legfrissebb jelentések szerint a felkelők már néhány háztömbnyire megközelítették a hírhedt „bunkert”, Somoza betonerődjét. azokon a nemzetközi tárgyalásokon is, amelyek a leszerelés egyik, vagy másik kérdéséről folynak, a két ország részvételével. Moszkvában nem titkolják, hogy elsősorban a közép-európai haderőcsökkentési tárgyalásokon várnak haladást, de egyúttal lehetségesnek tartják az előrelépést az olyan területeken is, amelyeket a Varsói Szerződés tagállamainak legutóbbi javaslatai foglaltak magukban: az európai katonai enyhülés terén. A szovjet fővárosban hangsúlyozzák. hogy Bécsben minderről csak az első eszmecserékre kerülhet sor és nem lehet egyetlen kérdésben sem érdemi döntést várni. Meg lehet viszont határozni azt a programot, amelyet a két ország maga elé tűz a tényleges leszerelési intézkedések gyakorlati kidolgozására, meg lehet adni ehhez a szükséges lendületet és meg lehet teremteni a kellő légkört. A szovjet vezetés azzal is tisztában van, hogy az Egyesült Államokban még befolyásos erők állnak szemben ezzel a tendenciával, s a kormányzatnak koránt- sincs könnyű dolga, ha le akarja küzdeni ezek ellenállását. Az amerikai vezetés ma tudomásul veszi, hogy p megállapodások megkötése, a szovjet—amerikai kapcsolatok javítása a? Egyesült Államok érdekét is szolgálja s egyúttal a világ minden térségére is hasznos. Ha következetesen képviseli ezt az irányvonalat, akkor Bécsben és Bécs után is könnyebb és gyorsabb lehet a haladás — hangoztatják Moszkvában. A diktátor parancsára a légierő folyamatosan bombázza Managuát. Több százan meghaltak köztük gyermekek és asszonyok, a kórházak zsúfolásig megteltek sebesültekkel. Több nagykövetség már megkezdte állampolgárai sürgős hazatelepítését. Hatvan amerikait az Egyesült Államok légierejének egyik repülőgépe már hazaszállított. Az amerikai gép valószínűleg arról a Managua melletti, titkos repülőtérről szállt fel, ahol hír- ügynökségi jelentések szerint, indulásra kész állapotban várakozik Somoza Boeing—727- es különrepülőgépe is. Vance határozott , kiállása Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: Cyrus Vance amerikai külügyminiszter szerdai sajtó- értekezletén határozottan kiállt az új SALT-szerződés mellett és kijelentette: ha a washingtoni törvényhozás lényeges módosításokat szavazna meg, felborulhat a megállapodás. Vance hangoztatta: hat éven át, igen gondosan megtárgyalt, kiegyensúlyozott egyezményről van szó, amelyért mindkét fél engedményeket tett. A külügyminiszter szerint nem arról van szó, hogy az Egyesült Államok az érdekeinek feladásával „békítgetné” a Szovjetuniót, mint ahogy ezt korábban Jackson szenátor állította. — Az amerikai törvényhozásnak felelős szellemű, a hangulatkeltő retorikától mentes vitát kell folytatnia a SALT-szerződésről — mondotta Vance. Hozzátette: nem kétséges, hogy alapvető különbségek vannak a két nagyhatalom között, de a fegyverzetkorlátozás mindkét fél biztonságát erősíti, korlátlan fegyverkezési versenyben egyikük sem győzhet. Vance véleménye szerint a további amerikai fegyverkezési tervek — így az „MX” új hadászati rakétarendszer kiépítése, a hazai és az NATO-hadikiadások növelése nem ellentétesek a velük- párhuzamos fegyverzetkorlátozással. Vance közölte,' várhatóan a következő 24 órán belül megszületik a végleges megállapodás az új SALT-szerződés szövegében, amelyet Bécsben írnak alá. Vance, Carter elnök kíséretében csütörtökön utazik az osztrák fővárosba. A külügyminiszter hangoztatta, hogy az, amerikai fél igen nagy jelentőséget tulajdonít az egyezménynek, már csak azért is, mert az további lendületet adhat a fegyverzetkorlátozásról folyó egyéb tárgyalásoknak. Hozzáfűzte: a csúcstalálkozó emellett lehetőséget ad majd a két ország vezetőinek, hogy megtárgyaljanak egy sor olyan kérdést, amelyben nézeteik eltérnek. Az eszmecsere remélhetőleg elősegíti az álláspontok jobb megértését — mondotta. Vance kiemelkedően fontosnak minősítette azt, hogy Leonyid Brezsnyev és Jimmy Carter felveszi a közvetlen, személyes kapcsolatot. Bár az amerikai fél „szerény” gyakorlati eredményeket vár a csúcstól, a találkozó — mondotta jó alapot teremthet a két nagyha- talpm szilárdabb kapcsolataiig SZSZ-jelenté» Harc minden házért Managuában Barátok között Bulgáriában nem nagyok a távolságok. Sem földrajzilag, sem pedig az emberek között. Az utakoh eltévedni is elég nehéz. Nem csak azért, mert például Szófia ez a hétezeréves település viszonylag újonnan épült, könnyen áttekinthető, de bizonyos, a lakosok sem fordulnak el ‘a tétován keresgélő külfölditől, aki számíthat a szíves útbaigazításra. Persze — főleg, ha magyarról van szó — adódhatnak nyelvi nehézségek, de kézzel-lábbal mindent meg lehet magyarázni. Igaz egy valamire vigyázni kell: a bolgárok bizonyos gesztusai eltérnek az átlageurópaitól, s az igennek vélt bólintás nemet jelent, s a heves fejrázás nem tagadás, hanem igenlés jele. A bolgárok azzal magyarázzák ezt, hogy országuk hosszú évszázadokig török uralom alatt élt, s a nép ezzel együtt sok-sok keleti szokást elsajátított. Az ötszázéves oszmán iga minduntalan előbukkan a beszélgetés során, nem kétséges: ez a félévezred alaposan megszakította a fejlődést, s hátravetette a gazdaságot, kultúrát. Pedig, a bolgár állam hamarosan 1300 éves lesz: a címer oroszlánja alatti egyik szám 681 jelzi a dátumot, V amikor a bolgár—török törzsek és a déli szlávok közös állama létrejött. Bulgáriai beszélgetések során partnereink gyakori fordulata: „szeptember 9. előtt, szeptember 9. után”. 1944. szeptember 9-én (ez a címer második évszáma) győzött ugyanis az országban a népi forradalom, amely elsöpörte a fári rendszert, s megnyitotta az utat a szocialista fejlődés előtt. Az idén 35 éve lesz, hogy Bulgáriában új rend van, hogy a kommunista párt vezeti az országot, s még igen tevékenyek azok a férfiak és nők, akik munkáséletüket a régi rendben kezdték, s akik partizánként harcoltak a Balkán hegyeiben, vagy felszabadító katonaként^ Dél- Dunántúl földjén. Nem szükséges tehát aggastyánnak lenni ahhoz, hogy valaki Bulgáriában évszázadnyi fejlődésről számolhasson be. Mert a három és fél évtized itt valóban évszázados előrelépést jelentett. A bolgárok büszkék eredményeikre, de nem titkolják, az elmúlt 35 évben nagyon sok segítséget kantak. Elsősorban a Szovjetuniótól, de a többi szocialista országtól is. A támogatással lói éP a bolgár nép^az elmaradott mezőgazdasági országot agráripari állammá alakította. A fejlett ipar eredményei a mezőgazdaságban is érvényfesül- nek, az is iparszerűvé válik. Bulgáriában, mint a többi balkáni országban mindik kevés volt a föld, dekárban (a hektár tized részében) mérik. A bolgár paraszt már régen rákényszerült az intenzív termelésre, hogy kevéske földjéből kihozzon annyit, amennyi családjának szükséges volt. Nos, most ezt az intenzív termelést hatalmas táblákon valósítják meg. Egész járásnyi területek egyesültek agrár-ipari komplexumokba, a » hajdani bolgár kertészek óriási üveg- házvárosokban termelik a primőröket, a virágot... A bolgárok szeretik a földet, a természetet, a növényeket. Érzi ezt a városokat járó is: virágosak a panelházak ablakai, erkélyei, rengeteg a park is. A bolgár ipar valóban a szocialista fejlődés eredménye: korábban csupán a mezőgazdaság termékeit, elsősorban a dohányt dolgozták fel. Ma rhár kohászati kombinátok, korszerű vegyipari üzemek termelnek. Bulgáriában autóbuszokat. Szerszámgépeket, híradástechnikai esz-. közöket állítanak elő. Az eredményeikre büszke bolgárok nem mulasztják el megemlíteni a hazai gyártmányú kom- pútereiket, a Bulgáriában ösz- szeszerelt személygépkocsikat sem. A büszkeség azonban nem vakítja el őket, a művelődés, tanulás vágya ma talán még erősebb, mint valaha. Pedig a bolgár kultúra igen régi: Cirill és Metód, á szlávok apostolai óbolgár nyelven írták műveiket, s az ő tanítványaik tanították meg a bolgárokat az írás-olvasás művészetére. 1944. szeptember 9-e után azonban még milliónyi volt az írástudatlan. Ma Bulgáriában lényegében nincs analfabéta, minden gyerek iskolát végez. Európában az elsők között vannak az érettségizett fiatalok arányszámát tekintve, százezernyi az egyetemista. Bulgáriából hazaérkezve sokszor feltettem a kérdést magamnak: milyenek is a bolgárok? A válaszadás nehéz. Hiszen, hogyan is lehetne egy nyolcmillió.? népet egy-két jelzővel jellemezni! Egy azonban bizonyos számomra, s azoknak is, akik már jártak a Balkán és a Rodope hegyeiben, a Rózsák völgyében. a Fekete-tenger partján, Plov- divban, Szófiában és Nesze- barban: mindenütt barátokat találtam! Talotai Gábor NOGRAO - 1979. június 14., csütöito* Az országgyűlés elé Mélykúti Attila, az MTI parlamenti tudósítója írja: 1 A Minisztertanács ajánlása szerint, várhatóan fL tavalyi költségvetés végrehajtásáról és az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslat megvitatására ül össze csütörtökön 11 órakor az országgyűlés. A nyári ülésszakot előkészítő tanácskozások, az állandó bizottságok és a megyei képviselőcsoportok eszmecseréi hűen tükrözték: az 1978-as esztendő tapasztalatai meghatározóak gazdaságunk további fejlesztésében. A termékszerkezet átalakítása, a gazdaságos export növelése, a ráfizetéses termelés visszaszorítása egyaránt döntő feladatai népgazdaságunknak, megoldásuk azonban tavaly a kelleténél lassabr ban haladt. Ráadásúl céljainktól eltérően a fogyasztás gyorsabban nőtt a nemzeti jövedelemnél. Az eszmecseréken a minisztériumok vezetői és a képviselők a tervezés, az irányítás és a vállalati munka sokágú elemzésével keresték egyebek között a tervezettnél nagyobb beruházásnak, a készletek egészségtelenül nagy felhalmozásának, a vállalatok közötti kapcsolatok gyengeségeinek okait. A „kiadás-bevétel” az előirányzat és a teljesítés százalékainak elemzésekor a szokottnál is nagyobb hangsúlyt kapott a közös gyarapodásunkat megalapozó termelés-értékesítés társadalmi háttere. A pénzügyminiszter és több képviselő is szólt arról, még szélesebb körben kell meghonosítani a jobb, a gazdaságosabb munkát szolgáló differenciálást. Nem elég elvben elfogadni, hogy csak annyit oszthatunk el, amennyit megtermeltünk— fejtegették —, hanem cselekedni kell, méghozzá nőinél gyorsabban, következetesebben és eredményesebben. Ugyanakkor azt is hozzátették a felszólalók, hogy továbbra sem szorulhat háttérbe a takarékosság pénzzel, anyaggal, energiával és munkaerővel. A társadalmi termelés szervezésében és tervszerű irányításában, valamint a gazdasági és társadalompolitikai feladatok ellátásában, a társadalmi érdekek érvényesítésében döntő a pénzügyek szerepe. Ezért is kísérte a szakmai és társadalmi vitákon, majd a bizottsági üléseken nagy érdeklődés az állami pénzügyekről szóló törvénytervezetet, amely felöleli az állami költségvetést, a hitel- és devizagazdálkodást, és szabályozza ac ezekből adódó feladatok ellátásával megbízott intézmények tevékenységét. Az új törvénytervezet — ahogy azt a vitában hozzászóló képviselők megállapították — jól, szervesen illeszkedik a népgazdasági tervezésről, az állami vállalatokról, a szövetkezetekről és a tanácsokról az elmúlt években alkotott legmagasabb szintű jogszabályokhoz. A cigánylakosságról Illetékes párt- és állami szervek a közelmúltban áttekintették a hazánkban élő cigánylakosság helyzetével foglalkozó korábbi állásfoglalások végrehajtását, és megjelölték a cigányság társadalmi beilleszkedését előmozdító legfontosabb tennivalókat. Megállapították, hogy a legutóbbi — csaknem két évtizeddel ezelőtti — hasonló jellegű számvetés óta számottevő, pozitív előjelű változás megy végbe. Meggyorsult a cigányok társadalmi beilleszkedése, jelentékenyen megnőtt foglalkoztatottságuk és kedvezően változnak lakás-, művelődési és közegészségügyi viszonyaik. A fejlődést jól érzékelteti, hogy míg 1961-ben a munkaképes cigánylakosság 33 százaléka volt állandó, s 32 százaléka alkalmi jellegű munkaviszonyban, addig jelenleg már a munkaképes cigány férfiak 80—90 százaléka — túlnyomórészt állandó munkaviszonyban — dolgozik. Nő a foglalkoztatottság a nők körében is. Sokat változtak a cigányság életkörülményei. A 60-as évek elején, még mintegy 70 százalékuk élt a szociális, egészségügyi követelményeknek meg nem felelő telepeken; azóta ez az arány 25 százalékkal csökkent. 1965 és 1977 között 16 600 lakás építéséhez, illetve vásárlásához kaptak kedvezményes OTP-hitelt. Tanácsi lakáskiutalással és különböző kedvezmények révén, további 8100 cigánycsalád jutott új otthonhoz, sokan pedig saját erőből építkeztek, költözhettek megfelelő, korszerű hajlékba. 1961-ben a tanköteles korú cigánygyerekeknek csak 13 százaléka jutott el az általános iskolák felső tagozatába, és mindössze a 2—3 százaléka végezte el a 8 osztályt. Az elmúlt években hozott szervezeti, szociális és pedagógiai intézkedések nyomán nőtt az óvodai ellátásban részesülő és az iskolára előkészítő tanfolyamokba bevont gyerekek száma és aránya. Az utóbbi 8 esztendőben pl. 18 000-rel emelkedett az iskolába járó cigánygyerekek száma és összességében elérte a 77 000-et. Jelenleg a tanköteles korú cigánygyerekeknek csaknem 90 százalékát beíratják általános iskolába, s mind többen jutnak el tanévvesztés nélkül felső tagozatba. Az utóbbi években valamelyest növekedett a 8. osztályt elvégző és a középfokú oktatási intézményekbe jelentkező fiatalok száma. A cigánylakosság művelődésében előrelépést jelent, hogy a korábbinál többen kapcsolódtak be a munkahelyi képzésbe és továbbképzésbe, kivált azokba a tanulási formákba, amelyek az általános iskolai végzettséggel együtt szakképesítést is adnak. A művelődési intézmények rendszeres látogatói között is nőtt a cigánylakosság részaránya, örvendetes tény, hogy a társadalmi beilleszkedés előrehaladásával párhuzamosan lényegesen növekedett az a réteg, amelynek állampolgári magatartása megfelel a társadalmunkban kialakult és megkövetelt normáknak. E rétegből mind- többen vesznek részt a közéletben, pl. a helyi tanácsok tevékenységében. ' Számuk azonban még alacsonyabb, mint a cigánylakosság aránya. A jelentékeny eredményeket nyugtázva, a következő időszakban további nagy feladatok várnak megoldásra. Fontos tennivaló a foglalkoztatás arányainak és színvonalának további javítása, elsősorban a munkaképes korba lépő tovább nem tanuló 15—18 éves fiatalok teljesebb körű munkába állítása. Különös gonddal kell segíteni a cigánydolgozókat abban, hogy szakképzettséget szerezzenek. A lakásépítési program keretében továbbra is napirenden kell tartani a rászoruló cigánylakosság lakásproblémáinak megoldását, s folytatni kell az egészségtelen, a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolását. A központi feladatok közé tartozik a cigánylakosság műveltségi viszonyainak ellátása, a ci-' gányfiatalok oktatása' és ‘nevelése. A különböző tanácsi, és társadalmi szerveknek minden rendelkezésükre álló eszközzel elő kell segíteniük, hogy minél több cigánygyerek rendszeresen járjon óvodába,' s a tankötelesek tegyenek eleget tanulási kötelezettségüknek. Az érintett tanácsoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a napközi otthoni, kollégiumi ellátásban, a diákétkeztetésben megfelelő számban részesüljenek a cigánycsaládok gyerekei is. Fontos feladat az egészség- ügyi ellátás színvonalának emelése. Az ehhez szükséges tárgyi feltételek javításával együtt fokozni szükséges a felvilágosító munkát s előterébe a családtervezést, a gyermeknevelést, a higiéniai követelményeket kell állítani. A cigánylakosság társadalmi beilleszkedésének gyorsítását szolgáló intézkedések végrehajtásában, amely mindenekelőtt az állami és társadalmi szervektől kíván ösz- szehangolt erőfeszítést, támaszkodni kell a már beilleszkedett cigányrétegek aktív közreműködésére.
