Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)

1979-06-10 / 134. szám

Volt mái ilyen ... MITŐL LENNE jókedve az elnöknek. Varga Lajosnak, hi­szen valósággal szenved a határ a melegtől. Szép a bú­zatábla, valahány, már ké­kes a színe, jelezvén az érésbe fordulást, de olyan ez akár a segélykérés. Birkózik a nö­vény a meleggel, és ez a küz­delem nagyon kegyetlenül ke­mény. Az elnök természetesen mindent megtenne, ha segít­hetne. Jóformán nincsen nap hogy ne azzal kezdené, ki a határt», szemmel tartani l mindent, és ha lehet, beavat­kozni emberi erővel a termé­szet vad küzdelmébe. A na­pokban is kora reggel in­dult, kint járt egészen a tár­csái határban, onnan le Va- nyarc felé. A délelőttnek még a fele sem múlott de a nap­fény már égetett Szinte hal­lani vélte, hogyan perzsel ódik a növény. Mély repedésektől tátong a föld. A vártéból, átmenőben Kál­lón, megjelent Orosz Pista, a mezőgazdasági kereskede­lem embere. Jómaga is me­zőgazdász, baráti kötődéssel Varga Lajoshoz. Azzal lépett a szobába: — Eső kellene.;; — Mit nem adnék, hogy így legyen — válaszolt az elnök. — Azért nincs még min­den veszve, mert a búza igen szívós növény. Majd meglát­juk. .. Erről van szó, az esztendő­nek még nincs vége. Az el­nök szavaiból kicsengett, hogy a reményt elvesztenie soha nem szabad az embernek. Ott kint, a déli végeken sok­mindenen átestek már a me­zőgazdaságbeliek. És nem túlzás, minden, ami történt, annak részese volt ez a me­gye egyik legfiatalabb terme­lőszövetkezeti elnöke. Ke­mény. határozott kiállású ve­zető lett belőle, akit az élet gyúrt ilyenné. Egy alkalom­mal, amikor még friss diplo­májával, sok minden jó tu­lajdonsággal megáldott Bar­nái János erdőkürti tsz-elnök maga mellé vette üzem­gazdásznak, egy megyei ta­nácskozáson a számviteli munka fontosságáról szólt, bizony erélyes ifjúi hév. vei elmarasztalva a mulasz­tókat, megcsipkedve a megyei vezetői elképzeléseket is, na­gyon nekiugrottak. Ha nem olvan következetes az el­képzeléseinek valóra váltásá­ban. már a hetedik határon Is tűllenne. Egy lépést sem mozdult, dolgozott kemé­nyen és egyre igazolódott, hogy jó számviteli munka nél­kül nincs előrehaladás a gaz­dálkodásban. Na, és az elnök az kitartott a fiatal agrár­mérnök mellett. Azt mondja, hogy az emberekkel való jó kapcsolatra tanította, így fi­gyelmeztetvén őt lépten-nyo­mon: — HA AZ EMBEREKKEL jó a kapcsolatod, akkor nincs erő, amelyik legyőzhet... így formálódott Varga La­jos és amikor Kálión elkövet­kezett a négy község terme­lőszövetkezetének egyesülése, reá esett a választás az elnöki tisztségre. Felvillan a tekin­tete, és őszinte a hangja: — Ennek a gondolatától Is kilókat fogytam...' De így döntött a tagság a hatezer hektárra duzzadt gaz­daságban, ahol hatszáz állan­dó munkás dolgozik. Azóta már évek múltak, közöttük sok nehéz év. Hi­szen nem hurrázott mindenki a döntés nyomán. Elterjedt a hír az egész megyében, hogy kiváló mesteremberek jelen­tették be: elhagyják a gazda­ságot Tiltakozás volt ez, vagy tüntetés? Ki tudja, úgy for­rott akkor Kálién az élet akár a fűtött katlan vize. Mentek fiatal agrárszakemberek is. Olyanok is, akik ezzel mély csalódást keltettek Varga La­josban- És ebben a feszült hangulatban az öreg Bárnai Jani bölcs tanácsai de sokat is értek: a jó kapcsolat az em­berekkel, ez a legfontosabb. Voltak az elmenni készülők közül, akiket egyszerűen nem engedett el, mert kellettek. Azt mondja, azóta'is ott van­nak a tsz-ben, régen feledve az akkori időket. — Rendbe jött a gazdaság, csak most ez az időjárás... Félbeszakította a beszédet, erről nem akart már többet mondani. Nincs értelme. Bu- daiékat a lucernalisztőrlő bri­gádot dicsérte meg, mert igen gondosan dolgoznak. Termelé­si költséget takarítottak ,meg. Igaz, hogy a piacon esett a lucernaliszt értéke, de azért még így is jó pénzt hoz. — Vannak még tartaléka­ink, ezeket kell felszínre hoz­nunk. .. Arra gondolt, hogy változ­tatni kívánnak még a jelen­legi helyzeten is, a termelés- szerkezetet illetően. Nagyon jól együtt van most Kálión a Kilencezer méferes fúrás vezető gárda. Azok is fiatalok és következetesek, akár az el­nök és tenni akarnak. Olcsób­ban termelni, az most a leg­főbb gondjuk. S ez a gond Kálién nagyon jól megosztott az emberek között. Kitűnő ta­pasztalatot szereztek az el­múlt nyáron erre, amikor Bácsból aratókat kaptak se­gítségül. Megemelkedett a ter­melési költség, mert azok a kombajnosok nem tadtak ezen a görbe vidéken dolgozni. Hát erre oktatja most az elnök a népét: olcsón termelni, és jó minőségben. Büntet is, ha va­laki mulasztást követ eL Ép­pen a tavasszal vont felelős­ségre traktorosokat, mert ne­kivágtak a zöldellő búzatáblá­nak, hogy előbb érjenek ha­za. Milyen kárt okoztak ezzel. SZÓVAL VÁLTAKOZÓ, ­sikerektől, kudarcoktól egya ránt — KáÉón az élet Ahogya másutt is. De azért mindi; csak előre haladnak, hol ki sebb, hol nagyobb lépéssé! így van ez rendjén. Hogy eb ben az évben még mi követ kezhet Kálión? Azt mondt; Varga Lajos, a tsz elnöke: — Az év végén minden el dől. — Az arcán optimizmus sál, hiszen volt már másko is ilyen nyár... Bobál Gyula A Kola-félszigeten műkö­dő geológiai kutató expedíció tagjai a világon első ízben ér­tek el kemény, kristályos kő­zetekben 9 kilométeres fúrási mélységet. Az expedíció szov­jet gyártmányú berendezé­sekkel dolgozik. A kólái szu­permélyfúrás érdekes anyagot szolgáltat a földkéreg fel­építésére, és a benne le­játszódott földtörténeti folya­matokra vonatkozóan. Ezen adatok birtokában eredmé­nyesebben kutathatnak maid hasznos ásványok után a ge­ológusok. — Együtt még nem dolgoz­tam velük, de hallottam jó hírüket, amikor Salgótarján­ban a garzonháznál dolgoz­tam. Idejövetelükkel régi gon­dunk oldódik meg. Most már nyugodtan kimondom: A be­tonkeverő üzem jó kezekbe került, a napi feladatok el­végzése nem jelent majd gon­dot — mondja bevezetéskép­pen Kőműves Kornél, a Nóg- rád megyei Állami Építőipari Vállalat balassagyarmati ká­belgyári építkezésének műve­zetője. Vajon kiket illetnek ezek a melegséggel teli ajánlószavak? * — Megegyeztünk az itteni vezetőkkel, hogy mi fél hét­re járunk be dolgozni, hogy hét órakor már legyen kiszál­lítható beton a munkahelyek­re — közli Kanyó János bri­gádvezető, aki három társával együtt 19 éve dolgozik a vál­lalatnál. Mindannyian őrhal­miak. Innen jártak be napon­ta Salgótarjánba a központi betontelepre dolgozni. Hogy nem akármilyen munkásai a vállalatnak, azt az ötször el­nyert ezüst, és az egyszer át­vett, szocialista brigádnak já­ró arany kitüntetés bizonyít a legjobban.-r- Azért jöttünk Balassa­gyarmatra, hogy közelebb le­gyünk otthonunkhoz, ugyan­akkor minden szombatunk szabad, de erre kényszerített bennünket az új technológia is. Salgótarjánban nincs szük­ség a hagyományos beton­gyártásra. Bevallom, nem na­gyon lelkesedtünk a változá­n munkások párttaggá nevelése SENKI előtt sem titok, hogy pártunk, mint a munkásosztály forradalmi élcsapata, nagy figyelmet fordít utánpótlása biztosítására, egészséges, töretlen fejlődésére. Elvi-politikai jelentőséget tulajdonít annak, hogy a párt­tagság társadalmi összetétele tükrözze társa­dalmunk osztály- és rétegmegoszlását. A párt soraiba belépő új párttagok között meg­felelő arányban ott találjuk a munkások, pa­rasztok, értelmiségiek, alkalmazottak leg­jobbjait. Pártunk XI. kongresszusának határozata elvi iránymutatást adott, amikor megfogal­mazta, hogy „a párt a dolgozóknak, elsősor­ban a munkásoknak a legjobbjait veszi fel tagjai sorába, azokat, akik meggyőződései hívei szocialista társadalmunknak, élen jár­nak a munkában, a szocializmus elvei sze­rint élnek”. Közismert a munkások szocia­lizmust építő társadalmunkban elfoglalt he­lye és szerepe. Éppen ezért — helyes követ­keztetésként fogható fel, hogy az ország éle­tében vezető szerepet betöltő MSZMP mun­kásbázisának fejlesztése össztársadalmi érde­ket is kifejez. Központi Bizottságunk titkársága a közel­múltban áttekintette a munkások pártba va­ló felvételének Borsod megyei tapasztalatait. De eredményesen oldják meg a munkások tagfelvételével kapcsolatos eszmei, politikai nevelő munka feladatait más megyékben is. A pártszervezetek és pártszervek eredményes munkájának az alapja, fő forrása a tudatos­ságban, a kongresszusi határozatok végrehaj­tásának következetességében, a munkások párttaggá nevelésének helyes módszereiben és nem utolsósorban a pártellenőrző munka megfelelő színvonalában rejlik. Fontos következtetés, hogy a munkások pártba való felvételének feltételei politikai­lag általában kedvezőek. Ezt meghatározza a párt vezető szerepének érvényesülése, tö­megkapcsolataink állandó erősödése. A munkások anyagi, szociális körülményei fo­kozatosan javulnak. Politikai és szakmai mű­veltségük emelkedik, közéleti szereplésük, ak­tivitásuk erősödik. Jellemző példa erre, nogy Borsod megyében a párttestületek tagjainak 40 százaléka, a szakszervezeti bizottsági ta­gok 56 százaléka, a tanácstagok több, mint fele munkás. A megyében — akárcsak Nóg- rádban — a munkások tagfelvételének fő bázisai a nagyüzemek. Többségükben a mun­kások pártba való felvételére nagy figyelmet fordítanak, ez a munka kiegyensúlyozott, fo­lyamatos és tudatos. Az MSZMP szervezeti szabályzata egységes elvek alapján nyugvó követelményeket állít a pártba belépni szándékozó dolgozók «lé. Nem képzelhető tehát el, hogy elvi-poli/ikai engedményekre kerüljön sor helytelen szem­lélet folytán a munkások tekintetében. Ez­ért a borsodi, de a legtöbb megyében a párt­szervezetek és pártszervek, nagy ügyeimet fordítanak a párttaggal szemben támasztott követelmények elvszerű betartására. Éppen ezért — jelentőségénél fogva — a figyelem középpontjába került a kiválasztó, a párttag­gá nevelő munka. Az alapszervezeti vezető­ségek a kiválasztást felelősségteljesen, sok­irányú ismeret birtokában végzik. Bevonják ebbe a munkába a pártcsoportokat, a KI8Z- szervezetet és részben a szakszervezetben dolgozó kommunistákat. Megfogalmazódik az az igény is, hogy a KISZ-szervezetek javít­sák a munkásfiatalok körében végzett esz­mei-politikai nevelő munkájukat, szervezett­ségüket, párttaggá nevelő tevékenységüket. A munkások felvételének tapasztalatai kő-’ zül az egyik leglényegeísebb tanulság, hogy a munkások, különösen a munkásfiatalok kö­rében továbbra is aktív, a pártszervezetek részéről kezdeményez» tagfelvételi munka folyjék. Félreérthetetlenül arról van szó te­hát, hogy a pártszervezetek nem helyezked­hetnek a várakozás, a spontenaitás állás­pontjára, arra, hogy csak azokkal a munká­sokkal foglalkozzanak, akik maguk kezde­ményezik a pártba való jelentkezésüket, ké­rik felvételüket. AZ EDDIG vázolt tapasztalatok, tanulságok ismételten felhívják figyelmünket annak az elvnek és gyakorlatnak egyöntetű felfogásá­ra, hogy nem lehet szembeállítani a munká­sok megfelelő arányú felvételét a szellemi dolgozók ugyancsak megfelelő arányú felvé­telével. Ez nem pártstatisztikai magyarázga- tások kérdése, ez elvi kérdés. Pártunkban — éppen növekvő társadalmi szerepénél fogva is — helye van az értelmiség legjobbjainak és az alkalmazottaknak. Az üzemekben nem szabad megfeledkezni a párthoz közeledő, a közügyekben feladatot vállaló, a párt poli­tikája mellett nyíltan kiálló értelmiségről. t Hajnal Ferenc az MSZMP KB alosztályvezetője _ Irány Magyarország hagyományos vendégnek számit a Poznani Nemzetközi Vásáron. A ma­gyar részvételt nemcsak a rendszeresség jellemzi, hanem a magas tartalmi színvonal is. A vállalatok megkülönbözte­tett figyelmet fordítanak er­re a kereskedelmi eseményre. .A két ország egymást kiegé­szítő ipara szinte kínálja az együttműködési lehetőségeket. Az 1978. évi árucsere-forga­lomban a két- vagy többolda­lú gyártásszakositásból, illet­ve kooperációból eredő áru- szállítások több mint 30 szá­zalékkal részesedtek. A június 10—19 közötti, 51. poznani vásár ezért foglal el vezető helyet a magyar kiállí­tási programban. A vásár je­lentőségét növeli még az a Már várták őket Poznan csolókat, csatlakozókat; ~~5 runion alumínium edények*», üvegárut, kézi szerszámokat ál­lít ki. A Ganz Műszer Művek elektromos műszereket, az Irodagépipari és Finommecha­nikai Vállalat pénztárgépeke > és szedőírógépet, a Kompiéi i mezőgazdasági gépeket, a La-) bor MIM laboratóriumi mű-t szereket küld Poznanba. A Mo- gürt garázsipari berendezé­seknek, a ZIM Lampart vegy*; ipari felszereléseknek, a Le-, helex szifonoknak és radiáto- t roknak ad helyet. A Pannónia! konfekcióipari gépeket, az Egyesült Izzó fényforrásokat, a Transelektro lámpatestet; mosógépet, centrifugát, hűtő­szekrényeket, hegesztőgépet,' kávéfőzőt a Metrimpex mű­szereket mutat be. séhez elég a Kanyó János ve-. zette négytagú brigád? tény is, hogy ebben az évben ünnepli a KGST fennállásá­nak 30. évfordulóját A ma­gyar pavilont is úgy alakítják ki, hogy a látogatók képet kap­janak az eltelt három évtized legjelentősebb sikereiről, s külön részt kapnak a magyar— lengyel együttműködés ered­ményei. A kiállításon résztvevő 23 magyar külkereskedelmi és ipari vállalat termékeinek té­teles felsorolása oldalakat ven­ne igénybe. Így csak utalni le­het arra a gazdag cikklistára, amely a számítógépipartól az élelmiszeriparig reprezentálja a magyar népgazdaságot. Az Elektroimpex stúdió-magneto­fonokat, stúdió-lemezjátszót, az Elektromodul kondenzátoro- rokat, potenciómétereket, kap­Az üzembiztos brigád sért, mert jól éreztük magun­kat Salgótarjánban, ahol 9 évet dolgoztunk a központi betontelepen. De megértettük, hogy itt van ránk szükség, hogy el kell jönni. Ami pedig a fogadtatást illeti, egyáltalán nem panaszkodhatunk. Helyesebb azt mondani, hogy már nagyon várták őket. Nem csoda! Szorgalmuk, igye­kezetük, becsületességük, helytállásuk híre megelőzte idejövetelüket. Salgótarjánban állandóan bizonyították, hogy a legnehezebb helyzetben is lehet rájuk számítani. — Igen, hívtak bennünket máshová is, de úgy döntöt­tünk, hogy nem hagyjuk el hűtlenül a vállalatot. Minek vándoroltunk volna, amikor mindannyian megtaláltuk a számításunkat. Nem dicsek­vésképpen mondom, de min­denütt a legtöbbet mi keres­tük ... Itt sem akarják alább adni. A betonkeverő mellett dolgoz­nak most mindannyian. A brigád két tagja, a két tést- vér, Varga György és Varga István a gép közvetlen szom­szédságában található sóder­hegy tetején, géplapáttal ada­golja a betonkeverőbe a ka­vicsot, a brigádvezető pedig a műszerfalon, gombok nyo- mogatásával méri a cementet és a sódert. — Ugyanilyen gépen dol­goztunk Salgótarjánban is, így hát keverése nem okoz gon­dot. Nem panaszkodhatom, jól sikerült a kezdés. Második napja, hogy itt vagyunk. Egy- egy műszakban 60—80 köbmé­tert állítottunk elő. Ha volna mindig vizünk, akkor még na­gyobb lenne a teljesítmény. Így hát, aki most betont akar tőlünk vásárolni, az bizony lajttal hozza ide a vizet. Ez a kocsi — mutat a gép mellett levő járműre. — Érsekvad- kertről jött a vízzel. — Vízisilót építünk a szem­közti dombra — mutat a ki­jelölt területre Petrovlcs Sán­dor művezető — majd így folytatja. — A silót éjszaka feltöltjük vízzel, hogy legyen másnapra elegendő a folya­matos munkához. — Csak ebben az esetben garantáljuk, hogy munkakez­désre a munkahelyeken lesz a bedolgozható, kész beton — veszi vissza a szót a brigád­vezető. Az, hogy mi korábban kezdünk mint a többiek, nem okoz gondot, mert már meg­szoktuk. — Az itteni munkákhoz szükséges beton megtermelé­— Igen, mert rájuk mindig lehet majd számítani — mond­ják egyöntetűen a művezetők. — Ha pedig lesz elegendő víz, akkor naponta elérhetjük a 90 köbmétert is — így a brigádvezető, majd kisvártat­va hozzáfűzi: — mert mi, mindennap kipihenten, friss erővel jövünk a munkába. Az idén újra az ezüstjel- vény megszerzésére vállalkoz­tak. — Ügy látjuk, hogy az aranynak megfelelő követel­ményekkel nem tudunk meg­birkózni. Ráadásul új munka­helyünk van, amit még ala­posan meg kell ismernünk. Az ezüstöt is csak akkor tudjuk megszerezni, ha nem hagynak magunkra mostani vezetőink, ha ugyanúgy patronálnak ben­nünket, mint Salgótarjánban. Mert az okos szó, a segítség, az útmutatás mindig jól jön — vélekedik Kanyó János. Á művezetők „vették a la­pot”, s csak ennyit válaszol­tak: nekünk is érdekünk,' hogy Kanyó János szavaival élve, az üzembiztos emberek — róluk van szó — jól érez­zék magukat, megtalálják szá­mításukat, és elképzelésüknek megfelelően továbbra is meg­tartsák kivívott helyüket a szocialista brigádmozgalom­ban. V. K. 1 NÓGRÁD - 1979. június 10., vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom