Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)
1979-06-10 / 134. szám
Volt mái ilyen ... MITŐL LENNE jókedve az elnöknek. Varga Lajosnak, hiszen valósággal szenved a határ a melegtől. Szép a búzatábla, valahány, már kékes a színe, jelezvén az érésbe fordulást, de olyan ez akár a segélykérés. Birkózik a növény a meleggel, és ez a küzdelem nagyon kegyetlenül kemény. Az elnök természetesen mindent megtenne, ha segíthetne. Jóformán nincsen nap hogy ne azzal kezdené, ki a határt», szemmel tartani l mindent, és ha lehet, beavatkozni emberi erővel a természet vad küzdelmébe. A napokban is kora reggel indult, kint járt egészen a tárcsái határban, onnan le Va- nyarc felé. A délelőttnek még a fele sem múlott de a napfény már égetett Szinte hallani vélte, hogyan perzsel ódik a növény. Mély repedésektől tátong a föld. A vártéból, átmenőben Kállón, megjelent Orosz Pista, a mezőgazdasági kereskedelem embere. Jómaga is mezőgazdász, baráti kötődéssel Varga Lajoshoz. Azzal lépett a szobába: — Eső kellene.;; — Mit nem adnék, hogy így legyen — válaszolt az elnök. — Azért nincs még minden veszve, mert a búza igen szívós növény. Majd meglátjuk. .. Erről van szó, az esztendőnek még nincs vége. Az elnök szavaiból kicsengett, hogy a reményt elvesztenie soha nem szabad az embernek. Ott kint, a déli végeken sokmindenen átestek már a mezőgazdaságbeliek. És nem túlzás, minden, ami történt, annak részese volt ez a megye egyik legfiatalabb termelőszövetkezeti elnöke. Kemény. határozott kiállású vezető lett belőle, akit az élet gyúrt ilyenné. Egy alkalommal, amikor még friss diplomájával, sok minden jó tulajdonsággal megáldott Barnái János erdőkürti tsz-elnök maga mellé vette üzemgazdásznak, egy megyei tanácskozáson a számviteli munka fontosságáról szólt, bizony erélyes ifjúi hév. vei elmarasztalva a mulasztókat, megcsipkedve a megyei vezetői elképzeléseket is, nagyon nekiugrottak. Ha nem olvan következetes az elképzeléseinek valóra váltásában. már a hetedik határon Is tűllenne. Egy lépést sem mozdult, dolgozott keményen és egyre igazolódott, hogy jó számviteli munka nélkül nincs előrehaladás a gazdálkodásban. Na, és az elnök az kitartott a fiatal agrármérnök mellett. Azt mondja, hogy az emberekkel való jó kapcsolatra tanította, így figyelmeztetvén őt lépten-nyomon: — HA AZ EMBEREKKEL jó a kapcsolatod, akkor nincs erő, amelyik legyőzhet... így formálódott Varga Lajos és amikor Kálión elkövetkezett a négy község termelőszövetkezetének egyesülése, reá esett a választás az elnöki tisztségre. Felvillan a tekintete, és őszinte a hangja: — Ennek a gondolatától Is kilókat fogytam...' De így döntött a tagság a hatezer hektárra duzzadt gazdaságban, ahol hatszáz állandó munkás dolgozik. Azóta már évek múltak, közöttük sok nehéz év. Hiszen nem hurrázott mindenki a döntés nyomán. Elterjedt a hír az egész megyében, hogy kiváló mesteremberek jelentették be: elhagyják a gazdaságot Tiltakozás volt ez, vagy tüntetés? Ki tudja, úgy forrott akkor Kálién az élet akár a fűtött katlan vize. Mentek fiatal agrárszakemberek is. Olyanok is, akik ezzel mély csalódást keltettek Varga Lajosban- És ebben a feszült hangulatban az öreg Bárnai Jani bölcs tanácsai de sokat is értek: a jó kapcsolat az emberekkel, ez a legfontosabb. Voltak az elmenni készülők közül, akiket egyszerűen nem engedett el, mert kellettek. Azt mondja, azóta'is ott vannak a tsz-ben, régen feledve az akkori időket. — Rendbe jött a gazdaság, csak most ez az időjárás... Félbeszakította a beszédet, erről nem akart már többet mondani. Nincs értelme. Bu- daiékat a lucernalisztőrlő brigádot dicsérte meg, mert igen gondosan dolgoznak. Termelési költséget takarítottak ,meg. Igaz, hogy a piacon esett a lucernaliszt értéke, de azért még így is jó pénzt hoz. — Vannak még tartalékaink, ezeket kell felszínre hoznunk. .. Arra gondolt, hogy változtatni kívánnak még a jelenlegi helyzeten is, a termelés- szerkezetet illetően. Nagyon jól együtt van most Kálión a Kilencezer méferes fúrás vezető gárda. Azok is fiatalok és következetesek, akár az elnök és tenni akarnak. Olcsóbban termelni, az most a legfőbb gondjuk. S ez a gond Kálién nagyon jól megosztott az emberek között. Kitűnő tapasztalatot szereztek az elmúlt nyáron erre, amikor Bácsból aratókat kaptak segítségül. Megemelkedett a termelési költség, mert azok a kombajnosok nem tadtak ezen a görbe vidéken dolgozni. Hát erre oktatja most az elnök a népét: olcsón termelni, és jó minőségben. Büntet is, ha valaki mulasztást követ eL Éppen a tavasszal vont felelősségre traktorosokat, mert nekivágtak a zöldellő búzatáblának, hogy előbb érjenek haza. Milyen kárt okoztak ezzel. SZÓVAL VÁLTAKOZÓ, sikerektől, kudarcoktól egya ránt — KáÉón az élet Ahogya másutt is. De azért mindi; csak előre haladnak, hol ki sebb, hol nagyobb lépéssé! így van ez rendjén. Hogy eb ben az évben még mi követ kezhet Kálión? Azt mondt; Varga Lajos, a tsz elnöke: — Az év végén minden el dől. — Az arcán optimizmus sál, hiszen volt már másko is ilyen nyár... Bobál Gyula A Kola-félszigeten működő geológiai kutató expedíció tagjai a világon első ízben értek el kemény, kristályos kőzetekben 9 kilométeres fúrási mélységet. Az expedíció szovjet gyártmányú berendezésekkel dolgozik. A kólái szupermélyfúrás érdekes anyagot szolgáltat a földkéreg felépítésére, és a benne lejátszódott földtörténeti folyamatokra vonatkozóan. Ezen adatok birtokában eredményesebben kutathatnak maid hasznos ásványok után a geológusok. — Együtt még nem dolgoztam velük, de hallottam jó hírüket, amikor Salgótarjánban a garzonháznál dolgoztam. Idejövetelükkel régi gondunk oldódik meg. Most már nyugodtan kimondom: A betonkeverő üzem jó kezekbe került, a napi feladatok elvégzése nem jelent majd gondot — mondja bevezetésképpen Kőműves Kornél, a Nóg- rád megyei Állami Építőipari Vállalat balassagyarmati kábelgyári építkezésének művezetője. Vajon kiket illetnek ezek a melegséggel teli ajánlószavak? * — Megegyeztünk az itteni vezetőkkel, hogy mi fél hétre járunk be dolgozni, hogy hét órakor már legyen kiszállítható beton a munkahelyekre — közli Kanyó János brigádvezető, aki három társával együtt 19 éve dolgozik a vállalatnál. Mindannyian őrhalmiak. Innen jártak be naponta Salgótarjánba a központi betontelepre dolgozni. Hogy nem akármilyen munkásai a vállalatnak, azt az ötször elnyert ezüst, és az egyszer átvett, szocialista brigádnak járó arany kitüntetés bizonyít a legjobban.-r- Azért jöttünk Balassagyarmatra, hogy közelebb legyünk otthonunkhoz, ugyanakkor minden szombatunk szabad, de erre kényszerített bennünket az új technológia is. Salgótarjánban nincs szükség a hagyományos betongyártásra. Bevallom, nem nagyon lelkesedtünk a változán munkások párttaggá nevelése SENKI előtt sem titok, hogy pártunk, mint a munkásosztály forradalmi élcsapata, nagy figyelmet fordít utánpótlása biztosítására, egészséges, töretlen fejlődésére. Elvi-politikai jelentőséget tulajdonít annak, hogy a párttagság társadalmi összetétele tükrözze társadalmunk osztály- és rétegmegoszlását. A párt soraiba belépő új párttagok között megfelelő arányban ott találjuk a munkások, parasztok, értelmiségiek, alkalmazottak legjobbjait. Pártunk XI. kongresszusának határozata elvi iránymutatást adott, amikor megfogalmazta, hogy „a párt a dolgozóknak, elsősorban a munkásoknak a legjobbjait veszi fel tagjai sorába, azokat, akik meggyőződései hívei szocialista társadalmunknak, élen járnak a munkában, a szocializmus elvei szerint élnek”. Közismert a munkások szocializmust építő társadalmunkban elfoglalt helye és szerepe. Éppen ezért — helyes következtetésként fogható fel, hogy az ország életében vezető szerepet betöltő MSZMP munkásbázisának fejlesztése össztársadalmi érdeket is kifejez. Központi Bizottságunk titkársága a közelmúltban áttekintette a munkások pártba való felvételének Borsod megyei tapasztalatait. De eredményesen oldják meg a munkások tagfelvételével kapcsolatos eszmei, politikai nevelő munka feladatait más megyékben is. A pártszervezetek és pártszervek eredményes munkájának az alapja, fő forrása a tudatosságban, a kongresszusi határozatok végrehajtásának következetességében, a munkások párttaggá nevelésének helyes módszereiben és nem utolsósorban a pártellenőrző munka megfelelő színvonalában rejlik. Fontos következtetés, hogy a munkások pártba való felvételének feltételei politikailag általában kedvezőek. Ezt meghatározza a párt vezető szerepének érvényesülése, tömegkapcsolataink állandó erősödése. A munkások anyagi, szociális körülményei fokozatosan javulnak. Politikai és szakmai műveltségük emelkedik, közéleti szereplésük, aktivitásuk erősödik. Jellemző példa erre, nogy Borsod megyében a párttestületek tagjainak 40 százaléka, a szakszervezeti bizottsági tagok 56 százaléka, a tanácstagok több, mint fele munkás. A megyében — akárcsak Nóg- rádban — a munkások tagfelvételének fő bázisai a nagyüzemek. Többségükben a munkások pártba való felvételére nagy figyelmet fordítanak, ez a munka kiegyensúlyozott, folyamatos és tudatos. Az MSZMP szervezeti szabályzata egységes elvek alapján nyugvó követelményeket állít a pártba belépni szándékozó dolgozók «lé. Nem képzelhető tehát el, hogy elvi-poli/ikai engedményekre kerüljön sor helytelen szemlélet folytán a munkások tekintetében. Ezért a borsodi, de a legtöbb megyében a pártszervezetek és pártszervek, nagy ügyeimet fordítanak a párttaggal szemben támasztott követelmények elvszerű betartására. Éppen ezért — jelentőségénél fogva — a figyelem középpontjába került a kiválasztó, a párttaggá nevelő munka. Az alapszervezeti vezetőségek a kiválasztást felelősségteljesen, sokirányú ismeret birtokában végzik. Bevonják ebbe a munkába a pártcsoportokat, a KI8Z- szervezetet és részben a szakszervezetben dolgozó kommunistákat. Megfogalmazódik az az igény is, hogy a KISZ-szervezetek javítsák a munkásfiatalok körében végzett eszmei-politikai nevelő munkájukat, szervezettségüket, párttaggá nevelő tevékenységüket. A munkások felvételének tapasztalatai kő-’ zül az egyik leglényegeísebb tanulság, hogy a munkások, különösen a munkásfiatalok körében továbbra is aktív, a pártszervezetek részéről kezdeményez» tagfelvételi munka folyjék. Félreérthetetlenül arról van szó tehát, hogy a pártszervezetek nem helyezkedhetnek a várakozás, a spontenaitás álláspontjára, arra, hogy csak azokkal a munkásokkal foglalkozzanak, akik maguk kezdeményezik a pártba való jelentkezésüket, kérik felvételüket. AZ EDDIG vázolt tapasztalatok, tanulságok ismételten felhívják figyelmünket annak az elvnek és gyakorlatnak egyöntetű felfogására, hogy nem lehet szembeállítani a munkások megfelelő arányú felvételét a szellemi dolgozók ugyancsak megfelelő arányú felvételével. Ez nem pártstatisztikai magyarázga- tások kérdése, ez elvi kérdés. Pártunkban — éppen növekvő társadalmi szerepénél fogva is — helye van az értelmiség legjobbjainak és az alkalmazottaknak. Az üzemekben nem szabad megfeledkezni a párthoz közeledő, a közügyekben feladatot vállaló, a párt politikája mellett nyíltan kiálló értelmiségről. t Hajnal Ferenc az MSZMP KB alosztályvezetője _ Irány Magyarország hagyományos vendégnek számit a Poznani Nemzetközi Vásáron. A magyar részvételt nemcsak a rendszeresség jellemzi, hanem a magas tartalmi színvonal is. A vállalatok megkülönböztetett figyelmet fordítanak erre a kereskedelmi eseményre. .A két ország egymást kiegészítő ipara szinte kínálja az együttműködési lehetőségeket. Az 1978. évi árucsere-forgalomban a két- vagy többoldalú gyártásszakositásból, illetve kooperációból eredő áru- szállítások több mint 30 százalékkal részesedtek. A június 10—19 közötti, 51. poznani vásár ezért foglal el vezető helyet a magyar kiállítási programban. A vásár jelentőségét növeli még az a Már várták őket Poznan csolókat, csatlakozókat; ~~5 runion alumínium edények*», üvegárut, kézi szerszámokat állít ki. A Ganz Műszer Művek elektromos műszereket, az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat pénztárgépeke > és szedőírógépet, a Kompiéi i mezőgazdasági gépeket, a La-) bor MIM laboratóriumi mű-t szereket küld Poznanba. A Mo- gürt garázsipari berendezéseknek, a ZIM Lampart vegy*; ipari felszereléseknek, a Le-, helex szifonoknak és radiáto- t roknak ad helyet. A Pannónia! konfekcióipari gépeket, az Egyesült Izzó fényforrásokat, a Transelektro lámpatestet; mosógépet, centrifugát, hűtőszekrényeket, hegesztőgépet,' kávéfőzőt a Metrimpex műszereket mutat be. séhez elég a Kanyó János ve-. zette négytagú brigád? tény is, hogy ebben az évben ünnepli a KGST fennállásának 30. évfordulóját A magyar pavilont is úgy alakítják ki, hogy a látogatók képet kapjanak az eltelt három évtized legjelentősebb sikereiről, s külön részt kapnak a magyar— lengyel együttműködés eredményei. A kiállításon résztvevő 23 magyar külkereskedelmi és ipari vállalat termékeinek tételes felsorolása oldalakat venne igénybe. Így csak utalni lehet arra a gazdag cikklistára, amely a számítógépipartól az élelmiszeriparig reprezentálja a magyar népgazdaságot. Az Elektroimpex stúdió-magnetofonokat, stúdió-lemezjátszót, az Elektromodul kondenzátoro- rokat, potenciómétereket, kapAz üzembiztos brigád sért, mert jól éreztük magunkat Salgótarjánban, ahol 9 évet dolgoztunk a központi betontelepen. De megértettük, hogy itt van ránk szükség, hogy el kell jönni. Ami pedig a fogadtatást illeti, egyáltalán nem panaszkodhatunk. Helyesebb azt mondani, hogy már nagyon várták őket. Nem csoda! Szorgalmuk, igyekezetük, becsületességük, helytállásuk híre megelőzte idejövetelüket. Salgótarjánban állandóan bizonyították, hogy a legnehezebb helyzetben is lehet rájuk számítani. — Igen, hívtak bennünket máshová is, de úgy döntöttünk, hogy nem hagyjuk el hűtlenül a vállalatot. Minek vándoroltunk volna, amikor mindannyian megtaláltuk a számításunkat. Nem dicsekvésképpen mondom, de mindenütt a legtöbbet mi kerestük ... Itt sem akarják alább adni. A betonkeverő mellett dolgoznak most mindannyian. A brigád két tagja, a két tést- vér, Varga György és Varga István a gép közvetlen szomszédságában található sóderhegy tetején, géplapáttal adagolja a betonkeverőbe a kavicsot, a brigádvezető pedig a műszerfalon, gombok nyo- mogatásával méri a cementet és a sódert. — Ugyanilyen gépen dolgoztunk Salgótarjánban is, így hát keverése nem okoz gondot. Nem panaszkodhatom, jól sikerült a kezdés. Második napja, hogy itt vagyunk. Egy- egy műszakban 60—80 köbmétert állítottunk elő. Ha volna mindig vizünk, akkor még nagyobb lenne a teljesítmény. Így hát, aki most betont akar tőlünk vásárolni, az bizony lajttal hozza ide a vizet. Ez a kocsi — mutat a gép mellett levő járműre. — Érsekvad- kertről jött a vízzel. — Vízisilót építünk a szemközti dombra — mutat a kijelölt területre Petrovlcs Sándor művezető — majd így folytatja. — A silót éjszaka feltöltjük vízzel, hogy legyen másnapra elegendő a folyamatos munkához. — Csak ebben az esetben garantáljuk, hogy munkakezdésre a munkahelyeken lesz a bedolgozható, kész beton — veszi vissza a szót a brigádvezető. Az, hogy mi korábban kezdünk mint a többiek, nem okoz gondot, mert már megszoktuk. — Az itteni munkákhoz szükséges beton megtermelé— Igen, mert rájuk mindig lehet majd számítani — mondják egyöntetűen a művezetők. — Ha pedig lesz elegendő víz, akkor naponta elérhetjük a 90 köbmétert is — így a brigádvezető, majd kisvártatva hozzáfűzi: — mert mi, mindennap kipihenten, friss erővel jövünk a munkába. Az idén újra az ezüstjel- vény megszerzésére vállalkoztak. — Ügy látjuk, hogy az aranynak megfelelő követelményekkel nem tudunk megbirkózni. Ráadásul új munkahelyünk van, amit még alaposan meg kell ismernünk. Az ezüstöt is csak akkor tudjuk megszerezni, ha nem hagynak magunkra mostani vezetőink, ha ugyanúgy patronálnak bennünket, mint Salgótarjánban. Mert az okos szó, a segítség, az útmutatás mindig jól jön — vélekedik Kanyó János. Á művezetők „vették a lapot”, s csak ennyit válaszoltak: nekünk is érdekünk,' hogy Kanyó János szavaival élve, az üzembiztos emberek — róluk van szó — jól érezzék magukat, megtalálják számításukat, és elképzelésüknek megfelelően továbbra is megtartsák kivívott helyüket a szocialista brigádmozgalomban. V. K. 1 NÓGRÁD - 1979. június 10., vasárnap