Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)
1979-06-10 / 134. szám
Játék az agyaggal Amíg az agyag formát Sít. A népművészetet egybeötvözi a modem formaízléssel Még egy lassú körbe lendül a korong, majd az öblös virágtartót könnyed mozdulattal, szinte alig érintve leemeli, s a polcra állítja. Mélyölű tálak, korsók, bu- téliák, szív alakú kuglófsütők sorakoznak az állványon. Finom forma és dekoratív érzék jellemzi munkáit. Albrecht Júlia keramikus művész műhelyében alkotó csend fogadja a látogatót: a festői színek harmóniájával összeolvadó motívumok, a merészen könnyed vonalú tárgyak, a meghökkentően groteszk vagy naiv humoros korongolt kertplasztika világa csengő-bongó zsibongást, életörömöt áraszt. t Itt a csendben születnek meg monumentális épületkerámia relieftervei, melyeken a pozitív és negatív formák plasztikai lehetőségeit használja fel. Művészete sokhúrú. Nem fedezhetők fel benne a kortársi vonások, a példakép másolása. Ez sajátos pályakedzéséből is adódhat: Képző- és iparművészeti gimnáziumban érettségizett, ezután 1969-től 1973-ig a Képzőművészeti Főiskola festő szakán Szentiványi Lajos tanítványa volt. A festészet mellett szabad idejében mintázott és a kerámiával is foglalkozott. Külföldi tanulmány- útjain — a Szovjetunióban, Finnországban és Svédországban — a modem architektúrát, az iparművészetet tanulmányozta. Ezek az utak erős hatással voltak látás- és felfogásmódjára, növelték benne a térplasztika iránti vonzódását. 1974 óta saját kerámiaműhelyében dolgozik. Tagja a Művésezti Alapnak és a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának. Pasztellszínű, festői mázakkal készített dísztárgyait, használati tárgyait az Iparművészeti Vállalat és a Képcsarnok értékesíti. Rendszeresen szerepel pályázatokon, csoportos kiállításokon, s nyaranként több hetet tölt a gyulai művésztelepen. Bár igényli az alkotó magányt, azért szabad idejét szívesen osztja meg tanítványaival, a kerámia iránt érdeklődő tizenévesekkel. Vallja: az ízlésformálást nem lehet elég korán kezdeni. A felnőttek széplátásának befolyásolása már nehezebb. A művész feladata, hogy alkotásával tanítson. Albrecht Júlia sok fantáziát talál a kertesztétikában. A giccses gipsztörpék, színes üvegbúrák hivalkodóan ízléstelen kerti milliőjét, szeretné száműzni ötletes, szellemes pirogránit- ból készülő figuráival. Színes mesélőkedve, képzeletvilága a játékos gyermekkort idézi: a műhely előtti kertben egy- egy virágos bokor, fenyőfa vagy éppen az esővízgyűjtőhordó árnyékában váratlanul bukkan fel a hét törpe — Hapci, Szundi, Szende, Morgó stb. — vidám figurája. Tárgyainak karaktert ad, felruházza emberi tulajdonságokkal. A fiatal keramikusnő az idén több megbízatást kapott középületeket díszítő kerámiareliefek készítésére is. A legfontosabbnak tartja a szabadságot az alkotásban, azt hogy egyszerre lehet festő, szobrász sőt egy kicsit ötvös is, a kerámiában tovább- víve mindazt, külön-külön vagy akár együtt alkalmazva, amit eddig tanult. Horváth Anita Vegyes rendeltetésű fényszóró Csehszlovák gépkocsiveze- donságai't. A fényszóróban két tők eredeti, vegyes rendel- lámpa van: közönséges és tetésű autófényszórót konst- sárga halogén. Amikor az ruáltak, amely egyesíti a nor- utat köd borítja, a sárga ha- mális és a ködlámpa tulaj- logénlámpát kapcsolják be. NÖGRAD - 1979. június 10., vasárnap Ipolytamóci fiatalok ’ Közösen kirándulnak, delgoznak Ipolytamóc nevét még az is ismeri, aki sohasem járt ebben a szépfekvésű, határszéli kisközségben. A híres leletekről, a több ezer éves, kőbe dermedt nyomokról már a kisiskolások is tanulnak. Igaz, az út innen tovább már csak külországba vezet, de a forgalma megélénkült. Gyakran jönnek-mennek a gépkocsik, autóbuszok. Hozzák-viszik a látogatóba, vagy a türistásko- dásra indulókat. * A falu közepén a tanácsi kirendeltség épülete előtt szemlélődünk. Idős asszony lép hozzánk. — deresnek valakit, lelkem? Közben odaérkezik lánya, Vass Lászlóné is. Vassné a hivatalsegéd. • Édesanyjától örökölte a „mesterségét”, aki öt esztendeje ment nyugdíjba innen, a tanácstól. Jó és régi ismerője a falunak. — Hogy ez mennyit változott az én kislánykorom óta, az csoda! Üzlet épült, művelődési ház, italbolt. Szebben, jobban szeretnek lakni az emberek. Aki kis faluban él,' ugyanúgy akar öltözködni, szép bútorokat a szobájába, mint a városban. Így van ez rendjén... * Nemcsak az emberek, meg a gépkocsik mozgolódnak Ipoly- tamócon. Az egész község a változás, szépítés, előbbrelépés képét mutatja. Kovács Katalin, az ifjúsági klub vezetője mondja: — Nem szeretném elkiabálni, sem dicsekedni, de több jel is mutatja, hogy a fiatalok egyre szívesebben vesznek részt a közéletben, eljárnak az ifjúsági klubba, a művelődési házba. Bodor Erzsébet az ipolytar- nóci művelődési ház tisztelet- díjas igazgatója rábólint: — Végre, hogy idáig eljutottunk. Negyvenöt tagja van a községi KlSZ-alapszervezet- nek, a műsorokat, összejöveteleket igyekszünk összehangolni. Ha összehozzuk a gyerekeket, érezzék magukat valóban jól, adjon „többletet” is az ifjúsági klub, vagy a művelődési ház. Bodor Erzsinek igaza van. Érzik ezt az ipolytamóci fiatalok is. Újjáalakították az irodalmi színpad műsorát, az együttes már benevezett arra a kulturális seregszemlére, amelyet ebben a hónapban Karancslapujtőn rendeznek. A tánccsoportban sok tehetséges fiatal szerepel, ők már sok tapsot kaptak. Készülnek közös kirándulásra is. Június 17-én Budapestre indulnak autóbusszaL — Már alig várjuk, hogy utazzunk! Van ennél nagyobb tervünk is. Két éve szeretnénk egy kétnapos kirándulást szervezni. A pénzt minderre három forrásból akarjuk „megszerezni”. Egyszer az ifjúsági alap, aztán a klub tagsági díjakból valami. Van még egy nagy lehetőség. — Nagy lehetőség? — Bizony. A közös munka. A téglagyárban szívesen látnak bennünket hétvégeken. Igaz, nem szalmaszálakat kell emelgetnünk, de egy kis mozgás nem árt Amit megkeresünk, a közös kirándulásra fordítjuk. Ha minden jól megy, augusztusban utazunk. * Dicséri az ipolytamóci fiatalokat a községi közös tanács elnöke, Nagy Ferenc és a titkár, László Lászlóné is. Elsősorban azért, mert összefogva, külön társadalmi munkát vállaltak és részben már végezi tek is a KISZ-esek. A határátkelőhely közelében épült autóbuszváró környékét rendbe hozták, sövényt ültettek, dísznövényeket Két vasárnapot áldoztak a munkára. A tanács segítségével a Fel- szabadulás úton járdalapokat raknak. A járdalapok már ott sorakoznak, egyelőre a homok hiányzik. Amint megérkezik, hozzáfognak a munkához. A „főparancsnok” Lucza Imre tanácstag, akinek kőműves a mestersége. Száz szónak is egy a vége, ebből a közös tennivalóból is részt kértek a fiatalok. Ügy döntöttek, hogy a művelődési ház előtt végig ők rakják le a lapokat. László Lászlóné közbeszól: — Ipolytarnócon az emberek mindig szívesen dolgoztak a falujukért. így érthető a fiatalok lelkesedése is. Eddig rendben lenne a dolog. A háttérben azonban meghúzódik valami más is. A Rákóczi út végén a nemrégiben rendbe hozott, megszépült kastély előtt csúnya füves terület volt. Illetve még meg is van félig-meddig. Az ipolytar- nóci KISZ-esek ide parkot terveztek. Nem is akármilyet. Kiötlötték, olyan nagy az a terület, hogy középre is, meg a kastély elé is lehet virágokat ültetni és parkosítani. Ily módon szabályos körforgalom alakul ki. Mentek az ötletükkel a tanács elnökéhez és titkárához, akik helyszíni szemlét tartva úgy találták, jó az ötlet, a közlekedésben nem okoz zavart. Fából készült oszlopokat kaptak, az erős markú fiúk lerakták a tervnek megfelelően. Másnap reggelre valaki — vagy valakik — négyet kiszedtek. Nem vitték el, lerakták az oszlopokat sorba egymás mellé. Kicsit megkeseredett szájízzel mondják a fiatalok: — Visszarakjuk mégegyszer. De hol a biztosíték, hogy legközelebb nem így történik-e minden. Amit létrehozunk pénzzel, munkával, azt bűn tönkretenni... Csata! Erzsébet Pantomimmai a rátóti humorfesztiválra Némán,' csak mozdulatokkal, gesztusokkal, a test megjelenítő erejével keltenek életre, képsorokat, jeleneteket. Fiatal pantomimesek uralják a tv-stúdiót. A soron következő etűd, helyszíne, a képzeletbeli, stilizált vadnyugat. Szereplők, a cowboly, a széplány, a csapos és egy zenegép. A széplány kell elcsábítani a gép mellől. A pantomimes cowboly igazán mindent elkövet a cél érdekében. A vadnyugat paródiája lenne? Mai szemmel? Vagy annál lényegesebb több? A Kar- sai-pantamim RT társulás, valamennyi jelenete, humoros, de komoly mondandót hordoz, a mai életformák, fonákságait keresi, ellentétbe állítva velük a régi életstílusokat, formákat. A produkció rendezője Molnár György, nem is olyan régen szép sikert aratott a képernyőn, egyéni képi látáj sú etüdsornak is beillő filmjével, a „Plakátragasztóval.” — A rátói humorfesztiválra készülve a Televízióban engem kértek fel, hogy valamiféle humoros kisfilmeket készítsünk, — mondja a rendező. — Persze nemcsak ezt a most forgatott pantomimje- lenet-sort visszük magukkal a fesztiválra. Már elkészítettünk „Kis jelenet Alfonzoméból” címmel egy kis filmet, természetesen Alfonzóval. Ugyancsak tarsolyunkban van már a Gera Zoltánnal forgatott egyszemélyes jelenet a „Ha a zenekar így dolgozna”, valamint egy tv-ope- ra és színházi közvetítés keverékéből készült tv- zenés- színház-paródia is. — És a mostani pantomimműsor? — Sort kerítettünk, a Kar- sai-pantomim RT-műsorának felvételére is. Hogy miről szólnak ezek a jelenetek? Szerelemről, az életről, hétköznapi bosszúságokról. Az emberről, aki gyakorta szembekerül az őt körülvevő világgal. — Valamennyi humoros jelenet ? — Vidám, szórakoztató műsornak szánjuk valamennyit, de azért találhatók, keményen megfogalmazott gondolatok is ebben a humorban. — Különös, lenge díszletek között készülnek a felvételek? — A tüllhasábokból összeállított díszletek sokat segítenek a pantomimeseknek, Mindent a tüli segítségével oldunk meg a színen: hegyet, parkot, szobákat, rendőrt, sőt újságot is. — A pantomim néma műfaj. A televízió tesz e ehhez valamit a saját eszközeiből? — Te’—”--’etesen a pantomimesek, Karsai János,1 Karsai Gizella, Lackó Vladimir, és Pál Ferenc hangtalanul játszanak, de mi e jelenetekhez erőteljes zörej- és hangeffektusokat készítettünk el a Rádió kísérleti stúdiójában. Sz. B. _ A JUTALOM — A kerület egy fiút és két lányt kér — mondta Fehér Piroska. Elgondolkodva, rágták ceruzájukat. Végül Balázs Balázs szólalt meg: — Azt hittem, az kan jutalmat, aki megérdemli. S most rájöttem, ennek mée az ellenkezője sem igaz. — A többiek már ismerték a c! >:- gést, csend volt, szobahör; séklet. Balázs folytatta: — Mi négy fiú és egy lány revét írtuk fel, ők dolgozta-, a legjobban, számos fekve támaszt csináltak történelemórán, és legalább háromszáz. Márka-kupakot vittek vise a. — De a kerület — mondta megint Fehér Piroska. Ha folytatni kellett volna a mondatot, nem biztos, hogy sikerült neki. Szerencséjére, Riz Ottó közbevágott: — Nézzük a neveket, sorrendben mondom. Gusztáv, Ödön, Kobold, Abigél, Vendel. Levágjuk az első hármat a jutalmat tehát Gusztáv, Ödön és Kobold kapják. Ilyen egyszerű. Ki jön moziba? — Na nem — mondta Fehér Piroska, és Fekete Barna, egyszerre. — A kerület egy fiút és két lányt kért, te pedig három fiút mondtál. — Hát jó. Kobold helyett,' legyen Abigél. A Kobold úgyis elég hülyén hangzik. — De a viselője egész évr ben jól dolgozott! — Abigél is! | — De a kerület! — Legyetek konstruktívabb bak •— szólalt meg Bölcs Benő. — A kerület úgy kéri, hogy a háromból kettő li- zikai, egy pedig értelmiseai- származású legyen. Azért fordítva, mert tavaly is fordítva volt. — Valamit nem értek — mondta Riz Ottó. — Nem mindegy, hogy valakinek honnan származik, a munkakedve? Leintették. — Gondolkozz inkább! Végül úgy döntöttek, hogy a jutalmat Gusztáv, Abigél és Vendel kapják. Vércsoportjuk ugyan nem egyezett a kerület által kértted, ám,' bíztak a felsőbb szervek rugalmasságában. Ugyanígy a hajszín tekintetében is voltak eltérések — a kerület két vöröset és egy kéket kért — de ezen haj festéssel még len hetett segíteni. — Jó — mondta Bölca Benő. — A jutalmat tehát Gusztáv, Abigél, és Vendel kapja, Ödönt és Koboldot pedig eltesszük jövőre. Talánj lesz olyan statisztika, melybe ők is beleférnek. Ki jön moziba? — Baj van — mondta Fe-J hér Piroska. — Most vettem észre az előjegyzési naptár ramban három nevet: Reber ka, Szilárd és Gedon. — Kik ezek? — hördült fef Fekete Péter. — Egyiket sem ismerem. — Rebeka és Szilárd éve-' ken át kiemelkedően dolgozott — mondta Bölcs Benő; homlokának ráncait simitgat- va. Már a háború előtt is,' egészen kiváló munkát végeztek, de valami mindig közbejött: hol az ivararány tért el a kívánatostól, hol a szemük színe nem egyezett..; — És Gedeon — vágott közbe Riz Ottó. Csönd lett. Gedeont nem ismerte senki. Bölcs Benőnek rémlett valami... talán a Rákóczi szabadságharc idején; mintha lett volna egy ilyen nevű egyén, akinék a jutalmat valami ok miatt nem tudták átadni.'.. De nem szólt semmit. Így azután Gedeont is megszavazták. — S mi lesz Ödönnel és Kobolddal? — kérdezte Balázs Balázs. — Ne izgulj, — mondta Bölcs Benő — az ezredfordulóra ők is sorra kerülnek, az is lehet, hogy haramarabb. Reméljük, nem halnak meg addig. Földi S. Péter | 1 uses gyűjtemény Teljes joggal 'nevezhetjük tüzesnek az NDK-beli Rolf Jarscheld szenvedélyét, 1 aki harminc éve gyufákat gyűjt. Gyűjteménye, amely a legnagyobb Európában, ezernél több különböző darabból áll. Néhány gyufa több mint száz éve készült, mások pedig napjaink korszerű termékei, _ ]
