Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)
1979-06-08 / 132. szám
Mezőgazdaságunk diákszemmel A Magyar Mezőgazdasági Múzeum az elmúlt év őszén közepéig tart nyitva. Az általános iskolások munkáit szántizedik alkalommal hirdette dákunkban áll az országban meg az általános és középiskolák számára kiírt pályázatát. A pályázattal az volt a célja, hogy a tanulók a hozzájuk legközelebb álló műfaj és kifejezési mód segítségével mutassák be: milyennek látják szocialista mezőgazdaságunkat, mit tudnak múltunkról. jelenünkről. Az érdeklődést jellemzi, hogy csak az általános iskolások 3060 pályamunkát küldtek be, melyek közül a zsűri 117 több helyen is bemutatni. A középiskolások 12 meghirdetett témából 480 dolgozatot küldtek be. Ezek témái a gyógynövények, a legfontosabb gyümölcsfélék, a gépesítés, a halászélet, a tanyásgazdálkodás, az agrártörténeti emlékek, az erdő szerepe, a szocialista brigádmozgalom, a libatömés, a halfajták és horgászatuk, a nagyüzemi sertéshizlalás. A beküldött pályamunkák arról tanúskodnak pályamunkát díjazott, illetve hogy nagyon sokan komoivan jutalmazott. Az általános is- érdeklődnek a mezőgazdasági kolások rajzai, batikmunkái és kisplasztikái felölelik a mezőgazdasági termelésünk számtalan témáját. A nagyüzemi gazdálkodás mellett jó néhány munka a háztáji tevékenységet tükrözi, de megtalálhatók a mai falusi életet ábrázoló kedves alkotások is. A beküldött pályamunkák nemcsak arról tanúskodnak, hogy sok a tehetséges fiatal, hanem arról is, hogy szívesen töltik szabad idejüket értelmes, tartalmas tevékenységgel. A 320 legjobb alkotásból ez év május 6-án kiállítás nyílt a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. A kiállítás július termelés iránt és ez a pályaorientáció szempontjából is igen pozitív jelenség. A pályázatra beküldött dolgozatok készítői már a középiskolában olyan gyakorlati tapasztalatokra tesznek szert, amelyek jelentős mértékben segíthetik a szakmai irodalom feldolgozását, a rendszerezőkészséget, amelyre a felsőoktatási intézményekben is szükségük lesz, de még inkább hasznukra válik későbbi munkájuk során, bármilyen területen dolgoznak is. A múzeum által meghirdetett pályázat sikeréhez jelentős mértékben hozzájárultak az iskolák pedagógusai, akik értő módon segítették a diákokat a valóságlátásban, a valóság ábrázolásában a különböző műfajú pályamunkák élkészítésében. Az idei pályázat értékes és előre mutató jelensége, hogy helyenként a termelőszövetkezetek vezetői is segítették a diákokat. így pl. a maglódi Rákos Mezeje Mgtsz. elnöke könyvjutalomban részesített minden olyan fiatalt, aki a pályázatra jelentkezett. Más tsz-ek autóbusszal hozták fel a kiállítás megnyitására, a díjkiosztásra a diákokat, szüleiket és a pedagógusokat. Az általános iskolák közül legtöbb és legjobb pályázatokat a keceli Arany János Általános Iskola képzőművészeti szakköre, a kunszentmiklósi művelődési otthon, a kiskunfélegyházi Báttyhány Lajos Általános Iskola, a pécsi Acsá- dy Ignác Általános Iskola, valamint a vaszari körzeti általános iskola küldték be. A középiskolások közül a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium, a büki művelődési ház, valamint az egri Gárdonyi Géza Gimnázium volt a legeredményesebb. Molnár István főigazgatóhelyettes Egyszer egy filminterjúban Kormos István azt kérdezte Nagy Lászlótól: Azt, hogy költő vagy, ki tudod-e mondani? Nem szoktam kimondani. Kormos másik kérdése: Mit üzensz azoknak, akik száz vagy ötszáz év múlva ülnek szembe veled? Ha lesz emberi arcuk egyáltalán, akkor csókolom őket. Emberi szellemük, ha lesz, tudatom velük, üzenem: csak ennyit tehettem értük. Ma már egyiÚj könyvek szép kötet jelentős képanyagát — Nagy László-portrékat — fia Nagy András válogatta, s egyúttal, mint ígéretes tehetségű grafikus és tipográfus tervezte is. Ha már Nagy Lászlótól nép- balladai vonatkozású sort kük sincs közöttünk test-vér idéztünk, ide illik a Zeneművalóságában — csak szellemében, költészetük fényében fü- rödhetünk. A Magvető az idei könyvhéten prózai írásaival ajándékozza meg az olvasót. „Olvashatok, mert férfi akadt Erdélyben, hűségesen elszánt, aki eleven énekeket gyűjtve, aranyvesszőt ad: Verjétek meg a temetőt! Támasszátok fél anyátok, árvák! Csapkodjátok meg azokat is, akik meghúzták a halálharangot a balladára” — írja Kallós Zoltán balladáskönyvéről. Róla írja, de magáról is szól, minden sorában csodát adott nekünk Nagy László. A kötet címe: Adok nektek aranyvesszőt. A közölt írások jó része már megjelent hetilapok, folyóiratok hasábjain, így teljességében azonban még nem. Jó néhány azonban Nagy László hagyatékából, kéziratból került a kötetbe, melyet Nagy László barátja. Kiss Ferenc válogatott és szerkesztett. A kiadó újdonsága is, Vargyas Lajos Balladáskönyve is. „... a ballada ...., mint a nép- költészet legtöbb műfaja, ez is énekben él, és csak énekelve bomlik ki igazi szépsége”, Vargyas Lajos szava a kötet mottója is egyben, arra ad alkalmat, hogy necsak olvassuk, hanem énekeljük is a népköltészet legősibb műfaját, a balladát. A verses szövegek (szövegvariánsok) mellett megtalálhatók dallamai is, a kottaolvasók igazi örömére. A válogatás a műfaj minden rétegére kiterjed; a tragikus és víg balladákra, a betyárté- májúakra, vagy a bújdosókra. Simon István még maga rendezte sajtó alá 1976-ban Gyönyörű terhem című kötetét, melyből sajnos posztumusz kötet lett. Válogatás, egész pályáját átfogó, saját ítéletalkotása s költői rendje szerint. Most a 30 év sorozatban jelenik meg a kötet. Mai tcváaján latunk 18.20: Kockázat A Versenyben a világpiacon gazdaságpolitikai sorozatban ezúttal a Párizs—Bonn gazdasági tengely mögött meghúzódó érdekeltségeket és viszonyokat vitatják meg a szakemberek. Hogyan is néz ki a valóságban egy jól összehangoltnak hirdetett nemzetközi valutapolitika. A vitafórum résztvevői bemutatják, mi rejlik még a látszólagos egyetértés hátterében: az agrárháború, hétmillió munkanélküli. Végezetül ismereteket szerezhetünk arról is, miként hat a fokozódó közös piaci integráció a magyar gazdasági életre. A szerelem karcsúsít Aki megelégelte már a so- kolózás is karcsúsít. Egy kü- vány túróval és szaharinnal, lönleges bensőséges csók 12 járó hagyományos fogyókú- kalória leadásával jár. rákat, az legyen inkább sze______________ r elmes! Szerelemmel ugyanis — ha nem is könnyebben, de mindenesetre kellemesebb úton — uevanaz a hatás érhető el, mint fogyókúrákkal: leadhatók a fölösleges kilók. Ezt a tavaszi tippet adja olvasóinak a táplálkozás problémáira szakosodott „Environmental nutrition” című kiadvány. Döntő a szerelemben érzett szenvedély: a szerelmi izzás hőfokától függően, Ugyanis egy bensőséges együtt- lét során 125—300 kalóriától szabadulhat meg a szervezet A kiadvány szerint a csóKárolyi Amy kevés kivétellel legújabb, kötetben eddig még meg nem jelent verseinek gyűjteménye A nyúl feje. „Négy esztendő alatt írtam őket, amióta a »házban« lakunk. A »ház« kulcsszavam, addig álmodtam róla, míg valóság lett. A tér jót tesz nekünk. Jobban kilátunk a világra, a saját nyomorúságunk kisebbnek tetszik, s a másé nagyobbnak. És ebben a kötetben erről van szó, indulattal, iróniával és gyöngéden ... Hiszen annyiféle ember van és annyiféle fáj nekik. Nekik ajánlom ezt a könyvet” — vallja új kötetéről a költőnő. Zelk Zoltán is új verseket ad közre Mindennapi halálom címmel. Mondhatnánk őszi- kéit, Zelk Zoltán igazi, mély humánummal átitatott líráját, akit meggyötört a betegség, letaglózott a fájdalom, de felvidít néhány napsugárszilánk is. Nem riasztó ez a „mindennapi halál”, mert nem ül ott mindennap az ágy szélén, ezt maga Zelk sem hiszi komolyan. Jön valahol messze, közeledik, de addig, míg ideér, oly sok szép verset lehet írni. A 30 év sorozat a Magvető és a Szépirodalmi Kiadó közös vállalkozásaként sok olvasót, könyvvásárlót hódított meg. A könyvhéten egy időtálló vállalkozás kerül a kezünkbe. Domokos Mátyás kétezer oldalon mutatja be 30 év magyar novellairodalmát. Százegy elbeszélés 1945—1975. címen új és bátor feltérképezése, ez a legutóbbi 30 esztendő kisprózaterületéről. Végigtekintve a tartalomjegyzéken, nem is a nagy nevek ejtenek bennünket ámulatba, hanem azok az írói teljesítmények, melyekre kevéssé figyelünk. Kassák, Füst Milán, Veres Péter, Tamási, Németh László, Illyés, Kodolányi, Déry remek elbeszéléseire melyek sokszor méltánytalanul bújnak meg a nagy regények, s híres művek mögött. S újraolvasva őket, újra felfedezzük, felidézzük olvasmányemlékeinket. Természetesen helyet kaptak a kötetben a legutóbbi idők elbeszélései is, a legfrissebbek is. Fejes Vonó Ignáca, Rákosy Gergely, Kardos G. György, Sánta, Csoóri, Galgózi, Csák, Jókai Anna, Bertha Bulcsu, Jsurka István novellái. A fürdőigazgató A képmagnóra felvett tévéjátékokat általában műteremben forgatják, ahol a normálisnál jóval nagyobb elektronikus kamerákból is elfér 3—4 darab. A televízió júliusi előzetes műsortervében szereolő „A fürdőigazgató” című tévéjáték különlegessége, hogy valamennyi felvételét, eredeti helyszínen, valóban, egy fürdőben vették fel. — A hitelesség, a hangulat hű visszaadása érdekében vállaltuk a nehezebb megoldást, — mondja Yárkonyi Gábor, rendező. — Képmagnóval, egyébként sokkal szerencsésebb dolgozni, mivel ezzel a technikával akár 2—3—4—5 perces egységeket is felvehetünk egyszerre. Kétségtelen viszont, hogy a képi lehetőségek szegényesebbek. Bertha Bulcsú jócskán átírta a miskolci Nemzeti Színházban bemutatott, hasonló című színdarabjának forgatókönyvét. „A fürdőigazgató”- ban természetesen a lényeg azért megmaradt. Egy vidéki fürdő rendkívül ambiciózus igazgatója mindenáron világhírnevet akar kiharcolni az által dirigált intézménynek. A cél érdekében a vesztegetéstől a megfélemlítésig minden lehetséges eszközt igénybe vesz. A filmbeli igazgató. Garas Dezső jó segítőtársra talál a főkönyvelőt alakító Bujtor Istvánban. A revizorokat egymás után „puhítják” meg, a fürdő pedig szemlátomást fejlődik. — A bonyodalmak ott kezdődnek — elveníti fel a történéseket a rendező, — amikor, egy naiv megvesztegethetetlen revizor (Bodrogi Gyula) lép színre aki el sem tudja képzelni, hogy a rátukmált borítékban pénz is lehet. Végül azonban ő is megbotlik; a fürdő kabinoslányainak egyike (Kovács Nóra) — akinek elsődleges feladata a exkluzív vendégek szórakoztatása, — elcsábítja, majd kompromittálja. A történet itt véget ér. Vár- konyi Gábor szándékosan választotta az állásfoglalás nélküli befejezést. Ezt a nézőre bízza, aki eldöntheti; a nagy tehetségű, a körülmények hatására is sok szabálytalaWbá- got elkövető igazgató, vagy, a becsületes, de rendkívül szűk látókörű hivatalnok példája a követendő emberi magatartás. — Annál is inkább nem akartam egyértelmű befejezést, mert ebben a tévéjátékban sokkal többről van szó, mint egy fürdő ügyes-bajos dolgairól. A történetbeli szituációk ugyanis a mindennapi élet valamennyi területén fellelhetők. A tévé drámai főosztályának fiatal munkatársa 1973- ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán. Azóta 16 tévéjátékot, illetve filmet rendezett, többek között Majakovszkij „Gőzfürdő”-jét, a Vámos Miklós írta „Kisfiúk és nagyfiúk”-at, Bulgakov művét, az „Iván Vasziljevics”- et. Darabjai széles skálán mozognak, nem álhatatlanságból, hanem — mint mondja — azért, mert sok minden érdekli. Ugyanez jellemzi a színészválogatásnál is; nem szereti a bérelt helyeket. — A hazai, mintegy 1200 fős színészállományban legalább nyolcszázan vannak; akik kisebb-nagyobb szerepeket jól meg tudnak oldani. A rendező dolga, hogy a színészek pillanatnyi formáját is jól ismerve, bátran ki-] sérletezzen. — Mi a véleménye a Máé gyár Filmgyártó Vállalat immár harmadik szezonjára készülő színészstábjáról, amelynek 27 színművésztagja van? Könnyíti-e ez a társulat a tévérendezők egyezted tési gondjait? — Mindenesetre kényelmes, mert ezek a színészek könnyebben elérhetők. Hátránya, hogy bizonyos színéé szék túl sokat szerepelnek! Ma még kevesen vannak! olyanok, mint Dayka Margit;1 vagy Kállai Ferenc, akik következtésen visszautasítanak nem nekik való szereDeket. — Mit forgat legközelebb? ! — Négyrészes tévéfilmeí készítünk Bálint Tibor re-* gényéből, a „Zokogó ma^ jom”-ból. A cselekmény a harmincas évek közepéig követi nyomon egy élheteté len család kálváriját ,mélyé nek tagjai sem pozitív, seni negatív hősei nem voltak aj történelemnek. i Jocha Károly ! Visszatérő utak Egy beszélgetés töredékei Tanítónak menni, tanítónak esztendők, amikor a fiatal pá- lenni — néhány évtizeddel lyamunkás (krampácsoló) kér- ezelőtt sokak előtt ez egy éle- vényekkel, szívós akarással eltet meghatározó cél volt. Kü- éri, hogy tanítói diplomát sze- lönösen azoknak, akik egyfaj- rezzen. ta szolgálatnak érezték ezt, és tudták, szegény sorból szellemi pályára menni csak tanítóként lehet Ezért vállalták a vargabetűket, a mezőgazdaságból, a gyárból kerültek képzőbe, majd katedrára. Pásztón a templom tövében, átellenben volt iskolájával a Dózsa György Általános Iskolával, az egykori lányiskolával lakik a hamarosan 80 éves Endrész Pál, a nagyközség első kiváló tanítója (a kitüntetést még a legelső alkalommal, az alapítás után kapta). Nemrégiben a Dózsa iskola pinceklubjában a járás nyugdíjas pedagógusainak találkozóján — Máig sem felejteni, milyen gúnyosan kérdeztek: Maga, Endrész, mit akar itt, miért jött el a vasúttól? Négy esztendővel voltam idősebb a társaimnál, de mert nagyon akartam, jól ment a tanulás. 1922-ben Sárospatakon kaptam diplomát. Mivel nekem már az ükapám is 'pásztói volt, ide akartam visszakerülni. Ez nem volt könnyű... Ingyentanítással helyettesítettem beteg kolléganőmet, de státus nem volt. Pályakezdőként akkor egy igen nehéz pedagógiai feladatot kaptam: elkerültem a nagybátonyi Katalin-telepre, a kincstári iskolába. Hatvanőt is köszöntötték a vendéglá- hetven gyerekkel, osztatlan is- to iskola tanulói szép muso- kólában, rossz körülmények rukkal. — Furcsa egy ilyen találkozás — volt olyan nyugdíjas kolléga, akit még magam tanítottam, sokakat már 10—15 éve nem láttam. . . Felszakad az emlékezés zsilipje, előbukkannak azok az F ákly a-ismertető A Fáklya június 3-án megjelent 11. száma a költészet ünnepének szentelt írásokkal mutatja be, hogy mit jelent a mai szovjet olvasóknak a puskini örökség. Június elején a Szovjetunióban hagyományosan megemlékeznek a nagy orosz költő életművéről. A cikkeket, grafikát, többek- között Puskin tollrajzai és képek kísérik. NÓGRÁD - 1979. június 8,, péntek A lap többi cikkeinek túlnyomó része a gyermekek nemzetközi évéről szól, bemutatja a szovjet gyermekek szociális és kulturális helyzetét, magas szintű érdekvédelmét. Színes oldalakon tárul az olvasók elé a Kárpátontúl néprajzi hagyományokban gazdag, a szocialista építőmunkában fejlődő világa. Cikk foglalkozik a Kárpáti Könyvkiadó magyar olvasónak szóló kiadványaival, és a Zakarpatszkaja Pravda c. újság munkájával. Gorogyeci festés és faragás — játékok, doboztetők, ház-homlokzatdíszek, csupa remek mestermunka mutatkozik be egy riportban, s mellette ugyancsak riport és színes képek ismertetnek meg a moszkvai Szverdlov térrel. Orosz nyelvlecke. Fáklyafotó, olimpiai keresztrejtvény, filmelőzetes és Szovjet Kultúra és Tudomány Háza programismertetője egészíti ki a számot, között próbáltam valamit elérni. Rendcsinálással kezdtem: osztályokba osztottam a gyerekeket. Bizony, az ötödik-hatodikban már alig voltak, addig kevesen jutottak el . . . A falról lekerül a régi fénykép — középen az elszánt tekintetű fiatalember, a huszonfelügyelőnek. Négy esztendeig csináltam — nem volt köny- nyű dolog, a mainál sokkalta! rosszabb közlekedés mellett, a családtól sokat távol. Pedig idős, beteges szüleim és a mi gyerekeink miatt szeretteti» volna közelebb kerülni, végre hazajönni. Megint közbeszólt valami: Csányba neveztek ki tudtom nélkül iskolaigazgatónak, hogy tegyek rendít! Szörnyű nehéz esztendő volt; (mert végül egy évig vállal-* tam) . . . Amikor letelt, ak*í kor került Pásztó Nógrád me-] gyéhez — az átosztásnál vi-] szont engem nem akartak átadni. A vitában mégis győz-] tem — a lányiskolába kerültem igazgatónak. Nagy iskola volt akkor is, 400—500 tanulóval. Űjabb állomása az utam- nak: jó pár évig a járási oktatási osztály vezetője lettem! Amikor megszüntették ezt a státust, hogy anyagilag ne károsodjak nagyon — akkor már hatvan fölött voltam —; visszakerültem a Dózsa iskolához igazgatónak. Persze, így is kétezer alatti nyugdíjam lett, amikor a betegségem miatt hamarabb nyugdíjazásomat kértem ... De a pásztói ipari iskolának —, amelyet én éves Endrész Pál. Sok névre szerveztem — nyugdíjasként is még ma is emlékszik . ; , — Aztán 1926-ban felszámolták az iskolát, szétszórták az embereket. Én akkor Diósgyőrbe kerültem, ahol általános iskolában és szakirányú ipari iskolában egyaránt tanítottam. Munkám volt bőven — 31 órát tanítottam, plusz a testnevelés és az esti órákban az ipari iskola. Nagyon befogott voltam, de szerettem csinálni. A bombázások idején hazajöttünk Pásztora, és Diósgyőrből nem akartak elengedni végleg, csak hosszú hercehurcával sikerült. Akkor megint elkanyarodott az utam Pásztoréi — kineveztek Heves megye egész területér^ iskolavezetője maradtam, egészen a megszüntetésig. Sok harccal járó, nehéz pe^ dagógussors áll Endrész Pál háta mögött. Igyekezett mindig az iskolán, a tanításon túl is jobbítani az emberek életét,' bekapcsolódott a mozgalmi munkába. Az oklevelek, elismerések tucatjai, a ma is még igen alacsony nyugdíj kevés ennek elismerésére —, de a gyerekek fel-felkeresik, magnóra veszik visszaemlékez-**«- it, a Mikszáth Kálmán Gimnáziumban is többször talál-l kozott mér a diákokkal. Ta-' pasztalataira ma is szükség van! G. Kiss Magdolna
