Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)

1979-06-08 / 132. szám

Gazdálkodás a családban Ügyesen forgatóit forintok Szűrőként „működik” Gyorsabban, Régi igazság, most is helyt­álló, gazdálkodni tudni kell. Nemcsak 'üzemekben, gyárak­ban, országosan, hanem a leg­kisebb közösségben, a család­ban is. Nem véletlen, hogy újságok­ban, televízióban, rádióban annyit olvasunk, hallunk a ta­karékosságról, a rendszeres gazdálkodásról, a forintok, fil­lérek okosabb, jobb felhaszná­lásáról. Mindezekhez teszi a maga részét a Hazafias Nép­front Nógrád megyei bizott­ságának nőbizottsága. Előadá­sokon, összejöveteleken, ke­rékasztal-beszélgetéseken gyakran esik szó a családi gazdálkodásról. Érdemes néhány mondatot erről a csöppet sem könnyű „műfajról” váltani. A kis kö­zösség, a családok beosztását, gazdálkodását elsősorban a család jövedelme, a családta­gok száma, a havonta ismét­lődő rendszeres kiadások és a különféle igények kielégítésé­nek módja határozza meg. Döntő lehet a család élet- szemlélete és életvitele is. Sok esetben a pénz nagy részét el­viszi a „divat”, a nem egyszer felesleges ruhavásárlás. A helyes gazdálkodásra ne­héz receptet adni. Annyi bizo­nyos, hogy azok a családok teszik jól, akik nem szakad­nak el a valóságtól, a tényék­től. Követni tudják a „kell” és a „lehet” törvényszerűsé­geit. Napjainkra az a jellemző, hogy a legtöbb családban a feleségek vállalják a jövede­lem beosztásával, a családi be­ruházásokkal kapcsolatos gon­dok zömét. Vannak természe­tesen olyan családok is, ame­lyek úgy vélik, a tervezésben és megvalósításban legjobb a közös gazdálkodás. Minden családtag mondja el vélemé­nyét, együtt döntsenek a na­gyobb családi beruházásokról. Előfordulnak szélsőséges esetek is. Amikor egy-egy csa­lád tovább nyújtózkodik, mint a takarója ér, vagy oktalan zsugorisággal kuporgat, a leg­szükségesebbeket is megvonva önmagától, kocsira, vagy hét­végi házra. Sokat segít a nagyobb érté­kek vásárlásánál az OTP-hi- tel. A televíziót, mosógépet, centrifugát, bútort az esetek nyolcvan százalékában OTP- hitelakció keretében vásárol­juk. Valamennyi összejövetelen, beszélgetésen, ha a gazdálko­dás, családi takarékosság ke­rült szóba, a jelenlevő asszo­nyok mintha összebeszéltek volna, úgy summázták a véle­ményüket. Nincs olyan tartós fogyasztási cikk, autó, hétvé­gi ház, telek, vagy külföldi utazás, amelynek értéke fel­érne a harmonikus, kiegyensú­lyozott családi élettel. Azok csinálják okosan, ahol — le­het, hogy lassabban —, de tu­datos, rendszeres gazdálkodás­sal valósítják meg a család reális céljait. Annál is inkább, mert az anyagi és szellemi, a testi és lelki szükségletek ki­elégítésénél az értékek sor­rendjét nem szabad és nem is érdemes felcserélni. Czégény Sándorné, a Hazafias Népfront megyei al elnöke r­Újratermelt veszteség 1 A mezőgazdasági termelési rendszerekben óriási lehetősé­gek rejlenek. Tudják a szakemberek is. E rendszerekbe való belépés Nógrádban mégiscsak három-négy éve kezdődött. A lépéshátrány magyarázata a kedvezőtlen adottságokban és a nem eléggé friss szemléletben rejlik. Manapság a megyé­ben a termelőszövetkezeti szántóföldek 34 százalékán dol­goznak termelési rendszerben: nádudvari, gödöllői, vagy ipa- rinövény-termesztési rendszerben. Miért léptek be e rend­szerekbe a közös gazdaságok? Mert az átlagosnál magasabb színvonalú szolgáltatást kapnak a rendszergazdától, és a ter­méseredmények is fokozhatók. Ám figyelmen kívül hagyták, hogy a jövedelmezőség növelése még fontosabb. A belépést nem előzték meg alapos közgazdasági elemzések. Inkább a szubjektív elhatározások domináltak. Háttérbe szorult, hogy a termelési rendszer beilleszthető-e a gazdasági szerkezetük­be, a kockázat növekedése nélkül. Ennek nyomán néhány gazdaságban torzulások keletkeztek a termelési szerkezet­ben. A korszerű technológia bevezetése nyomán (például nagy értékű gépek, növényvédő szerek) bizony növekedtek a kiadások is. De ezzel párhuzamosan nem emelkedett a nye­reség. Sőt, súlyosabb mértékben újratermelődött a veszte­ség! Mi lehet a megoldás? A hatékonyság előtérbe helyezése azokban a gazdaságokban, ahol a rendszerben termelés fel­tételei megvannak. Ahol újratermelik a veszteséget és nincs kilátás a változásra, ott a kilépés a legcélszerűbb megoldás. A rendszergazdák és a tagszövetkezetek kapcsolatának, anya­gi érdekeltségének erősítése sem huszadrangú kérdés. Mert a termelési rendszerek megszervezése és működtetése na­gyon jó dolog. Továbbra is fejleszteni kívánatos, mert hoz­zájárulnak a fejlettebb technológia hatékony alkalmazásá­hoz, a mezőgazdasági termelés világszínvonalhoz való köze­lítéséhez. De a vezetők döntési felelősségére mindenképpen apellál­nunk kell. Mert felelőtlenség, ha egy közös gazdaság ugrik — az ismeretlenbe! r. L Ma már nincs ok a panaszra a Salgótarjáni Kohászati üzemek dolgozóinak: a gyár és környékének jobb ellátásá­ért új rendelőintézet és üzletközpont épült a gyár szomszéd­ságában. A dolgozó nőkről való fokozottabb gondoskodást szolgálja a korszerű ABC-áruház. Takarmány a sivatagban Rendkívül gyér a mongóliai Góbi-sivatag növényzete, he­lyenként a két fűszál közötti távolság eléri az egy métert. A sivatag növényzete a helyi takarmányigényeknek csak mintegy 12 százalékát képes kielégíteni. Az állattartás fej­lesztését tehát csak az öntözé­ses gazdálkodás bővítésével le­het elírni. Már megtették az első lépéseket ebben az irány­ban: a mongol vízügyi intézet munkatársai elvégezték a ta­lajminták elemzését, felmérték a vízkészleteket, és kijelölték az öntözés alá vonható terüle­teket. A tervek szerint kez­detben három öntözőrendszer létesül — ezek segítségével kö­rülbelül 20 000 hektárnyi terü­let kap vizet, 1 „Tengeri csillag” Lótuszvirágra, vagy tengeri csillagra hasonlít az új „Druzsba” olimpiai csarnok eredeti megöl, dású épülete, amelyet a közeljö­vőben adnak át a Luzsnyiki rakparton. Az utóbbi hasonlat helytállóbbnak tűnik, hiszen az épület kupolája 28 betonlábra tá­maszkodik, amelyek valóban a tengeri csillagok csápjait idézik fel a szemlélőben. A „tengeri csillag” páncélzata vékony falú vasbeton pikkelyek, bői készült, amelyek súlya egyen­ként 7 tonna. Csupán a központi tér átfedésére 118 darabot hasz­náltak fel belőlük. Az éDftők eze­ket a földön illesztették egy. másba, s így emelték azután a helyükre. A kupola íve minden támaszték nélkül 100 méter alap­teret borít be. A csarnokban 12 sportág ver­senyzői mérkőzhetnek egymás­sal. A boltív alatt 4—5 ezer né­ző számára van hely. Teljes gőz­zel folynak az épületen az utolsó simítások. Hamarosan végeznek a 2500 négyzetméternyi mennye­zet szerelésével. Az új létesítmény a Szovjet­unió népei hagyományos sport- találkozójának közelgő versenye­in fogadja az első látogatókat. A jő idő beköszöntésével megkezdődött az ide­genforgalmi idény. Jön­nek a külföldi gépkocsik, hét­végeken felkerekednek a ha­zai országjárók is, hogy meg­ismerjenek távolabbi vidéke­ket, pihenjenek, kikapcsolód­janak. Ma már megszokott és természetes jelenség, hogy az útnak indult hazai lakos is éppolyan turista, mint az, aki az országhatárokon túlról jön. A turizmus egyik kulcskér­dése az úthelyzet. Különösen érvényes ez nálunk, ahol az idegenforgalom jelentős része tranzitforgalom. A hűvösebb éghajlatú országokból hazán­kon keresztül évente sokmil- lióan „vándorolnak” dél, a meleg tájak, a tengerpart fe­lé, illetve üdülésük után el­lenkező irányba. S még ennél is fontosabb, hogy ugyaneze­ken az utakon bonyolódik le az -európai teheráruszállítás je­lentős része, beleértve a ma­gyar népgazdaság számára létfontosságú exportot-impor- tot Az idei tervek, pontosabban a már elkezdett, folyamatban levő munkák ezt a kettős célt szolgálják. Bővítik, korszerű­sítik az országba bevezető út­vonalakat, határátkelőhelye­ket. Így például nagyszabású bővítés kezdődött meg Zá­honyban — már a jövő évi moszkvai olimpiára készülő­dés jegyében. Előre látható, hogy a tőlünk délre és nyu­gatra fekvő országokból igen sok sportrajongó itt kíván majd szovjet területre lépni, ehhez meg kell teremteni a közlekedési, várakozási, ellá­tási stb. feltételeket. „PERCREKÉS7” TÁJÉKOZTATÁS Évről évre nagyobb a for­galom a Jugoszláviával szom­szédos átkelőhelyeken. Rösz­egyszerűbben az Naponta jönnek «az állam­polgárok a tanácsra. Jönnek és ügyeket intéznek. Hosszan lehetne sorolni — születéstől a halálig — mindazokat az ügy­iratokat, okmányokat, engedé­lyeket, amelyeket a tanácso­kon kérünk és kapunk. Az sem mindegy, mennyi idő alatt és miként fogadják az embereket, hogyan intéz­kednek. A kedves hang, az ud­variasság, sokszor még a „pap­rikás” ügyfelet is lecsendesiti... * Pásztón Nagy József tanács­elnökkel beszélgetünk a négy hónappal ezelőtt megalakított ügyfélszolgálati iroda munká­járól. Fogalmazódnak a mon­datok, a tapasztalatokról és természetesen arról is, mit le­hetne még jobban, egyszerűb­ben csinálni. A tanácselnök summázza: — Érezhető a tanácsok tö­rekvése, hogy gyorsabban, korszerűbben, egyszerűbben intézzék az ügyeket. Ezt tesz- szük mi is. Mielőtt megalakí­tottuk az ügyfélszolgálatot, szétnéztünk, elmentünk ta­pasztalatokat szerezni, elol­vastunk minden erre vonatko­zó anyagot. Ez nagy segítséget jelentett. Hosszú hetek előkészítő és szervező munkájának ered­ményeként döntöttek úgy —, előzetesen megvitatva mindent a tanácstagokkal — Pásztón is beválhat ez a forma. Érde­mes megkísérelni, hogy a nagyközségi tanács és az ál­lampolgárok is egyformán jól járjanak. — Így történt? — Sok mindent mérlegel­tünk. A tanács csoportjainál ügyfélfogadás nincs minden nap. Kiírtuk a dátumokat, de gyakran előfordult, hogy az állampolgárok megfeledkeztek erről, illetve gyorsan volt szükségük valamilyen ok­mányra. Aztán vagy fogadták őket, vagy nem. Sok félreértés származott ebből, és ha el is intézték ügyeiket, zavarták a tanács dolgozóinak munka­rendjét. — Jelenleg? — Legfontosabb tapasztala­tunk tán az, hogy a csoportok­nál a hivatali szobákban ke­vesebb ügyfél fordul meg. Már nem nyitogatják állandó­an az ajtót. Az ügyfélszolgá­lat „szűrőként” működik. A választópolgárok néhány perc alatt, várakozás nélkül kap­hatnak útbaigazító tanácso­kat, űrlapokat, nyomtatványo­kat. Rövid idő alatt el tudják intézni, amiért máskortfélórá- kat kellett várakozni. * Veres Zoltánné, a pásztói tanács ügyfélszolgálati irodá­jának vezetője. Huszonkét esztendős tanácsi munkával — előtte az igazgatási csoport előadójaként tevékenykedett — a háta mögött* áll mostani posztján. Kedves humorral meséli: — Az ügyfelek az első na- pokban-hetekben nem tudták mire vélni a kiírást, hogy „ügyfélszolgálati iroda”. Volt, aki továbbment, akadt, aki portinak vélte, mondván, mit akar tőle egy portás? . . . Igaza volt, külsőre tényleg olyan ez a mi kis irodánk. Kényszerhelyzetből. Nem lé­vén más szoba, hogy az ügy­félszolgálati iroda a bejárat­nál legyen, hát megnagyobbí­tották a telefonközpontot. Bé­kés társbérletben éldegélnek ily módon. Legalább harminc-féle ügy elintézéséhez tud segítséget, tanácsot, eligazítást adni az ügyfélszolgálat a helyszínen. A ki- és bejelentkezést rögtön elvégzik, segítenek a kérel­mek, kérvények megírásában, ha építkezésről, lakásfelújítás­ról, kiskereskedelmi engedé­lyekről, különféle adókról, szo­ciális segélyekről, gyámügyek­ről van szó. A könnyítés érdekében a ta­nács formanyomtatványokat rendszeresített. Ezeket egysze­rű kitölteni és minden fontos adatot tartalmaznak. A taná­csi ügyintézők ily módon ténylegesen tudnak foglalkoz­ni az ügyekkel, ne*n akasztja meg őket egy-egy hiányzó adat, vagy szám. Veresné sokat segít a hoz­záfordulóknak. Az idős embe­rek helyett kitölti az okmá­nyokat, és mivel Mátraszőllő- sön lakik, előfordul, hogy helybe „szállítja” az iratokat. Fontos az iktatás is. Minden benyújtott okiratnak nyoma van. Azokat naponta szemé­lyesen viszi fel a csoportveze­tőkhöz, ahol kiadják intézésre az illetékes előadóknak. Az ügyfélszolgálati iroda ve^ zetőjének arra is van gondja, hogy figyelemmel kísérje a bejelentések, okmányok sor­sát. Időnként „rákérdez” az irodákban; mi újság, hol tar­tanak az intézkedésben? Az­ért, hogy az érdeklődő ügyfe­leknek pontos választ tudjon adni. * Gyors számvetést végzünk.' Január 15-től számítva 665 különféle ügyiratot nyújtottak be a tanácshoz, 634 állatkísérő­lapot állítottak ki. Mivel fa­lun élő emberekről van szó, sokan veszik igénybe a ked­vezményes állattartással kap­csolatos támogatást. Ilyen ügyben ötvenkét alkalommal intézkedtek. Ha jól megszá­moljuk, naponta huszonöt­harminc ügyfél fordul meg az iroda előtt. — Szerteágazó munka. Fá-‘ rasztó ? — Nagyon szeretem. Embe­rekkel foglalkozni soha nem unalmas, jó érzéssel tölt el, ha látom, hogy az ügyfél elé­gedett. * Legtöbb választópolgár ta­lán a műszaki csoportot kere­si. Berdár József csoportveze­tő véleménye: — Állítom, hogy sok terhet levesz a vállunkról az ügyfél- szolgálati iroda. Az ajtót nyi- togató ügyfelek száma érezhe­tően csökkent, legalább ti­zenöt-húsz százalékkal. Ez annyit jelent, hogy több idő jut a tényleges ügyintézésre, egyszerűbbé és gyorsabbá vált a munkánk. Csata! Erzsébet Turisták az utakon kén gyakran az okozott fenn­akadást, hogy a hazánk terü­letére érkező külföldiek közül sokan itt kérik és kapják meg a be- vagy átutazó vízumot, s amíg erre várnak, akadályoz­zák a többi autós mozgását. Az idén külön „vízumpar­koló” épül a röszkei határál­lomáson, s hogy tovább csök­kentsék az utóbbi években gyakori túlzsúfoltságot, Tom­pán ugyancsak bővítik a ha­tárátkelőhelyet, s ha szüksé­gesnek látszik, odaterelik át a forgalom egy részét. Ehhez — és általában a határforga­lom zavartalanságához szük­séges átterelésekhez — az ide­genforgalmi főidényben a rá­dió Ütközben című műsora ad majd „percrekész” tájékozta­tást a külföldre indulóknak. Igen nagynak ígérkezik a határforgalom Rajkánál is, hi­szen egyrészt itt jönnek át Csehszlovákia nyugati részei­ből és az NDK-ból a turisták, másrészt — részben már le­zárták, rövidesen pedig telje­sen lezárják az átépítésre szo­ruló komáromi közúti Duna­iadat. Rajkán a magyar és a csehszlovák útügyi szervek közösen végzik a határátkelő- hely bővítését — ez csupán magyar részről mintegy 15 millió forintba kerül. A jelen­legi átkelőhelytől néhányszáz méterre — Dunacsunynál — kisegítő személygépkocsi-át­kelőhely épül, A határátkelőhelyek csak­nem mindegyikénél tart, vagy hamarosan kezdődik valami­lyen bővítés, korszerűsítés. Je­lentőségében semmivel sem marad el ettől az úthálózat fejlesztése. Üj autópálya-sza­kaszt ugyan nem, adnak át ebben az évben a forgalom­nak, de már júniusban közle­kedhetnek a Balaton partjára érkezők az M7 zamárdi tor­kolatától a szántódi révig ve­zető 2x2 sávos úton. Ugyan­akkor készül el az Ml és M7 autópályák közös budapesti bevezető szakasza is, amely az eddigi kettő helyett három sávon (negyedik a leállósáv) előreláthatólag le tudja bo­nyolítani a kánikulai vasár­napesték immár legendásan sűrű forgalmát is. ÜTGYÜRÜ A VAROS KÖRÜL Minden turista — akár ha­zai, akár külföldi — igyekszik elkerülni a nagyforgalmú vá­rosokat. Erre mindeddig alig- alig nyílt nálunk lehetőség, számos országban az utóbbi években-évtizedekben város­körüli útgyűrűkkel oldották, illetve oldják meg ezt a gon­dot. Hazánkban az első ilyen utat Veszprém körül kezdték építeni, az északi félgyűrű már elkészült, most a déli van soron. Ugyancsak jó ütemben halad az Eger történelmi bel­városát tehermentesítő 25. számú út építése — több mint 400 millió forint költséggel. Pécs mellett az idén a 6-os út várost elkerülő, tehermentesí­tő szakaszának újabb szaka­szát adják át. S ha nem is az idegenforgalmi idény kezdeté­re, de legalább a vége felé, szeptemberben átadják a for­galomnak a Szentendre cent­rumát és Duna-partját elke­rülő útszakaszt is a 11-es úton. Újdonság a turistáknak: az idén megnyitják a Pilis leg­szebb tájait átszelő utat Pilis- szentlászló és Visegrád között. Ez kifejezetten a természet­kedvelőknek épült — és nem a száguldozó gyorshaj toknak. Ennek megfelelően jelölték ki a nyomvonalat, sok kanyar­ral, megannyi természeti szép­ség között. KÉPÍRÁSOK TÁBLÁK Az is a turisták érdekeit szolgálja, hogy az országhatá­rok közelében 30—40 kilomé­teres szakaszokon új és a ko­rábbinál jobb ábrás jelzése­ket tettek, illetve tesznek ki. Ezekről értesülhetnek a kül- és belföldi utasok arról, hogy hol vannak, hogyan érhetők el műemlékek, természetvé­delmi területek — és szállo­dák, éttermek, különböző szol­gáltatóintézmények. Végül, de nem utolsósor­ban: az utakat igénybe vevő autósok régi vágya mind több helyen teljesül. Ahol csak mód és lehetőség van rá, letiltják a főútvonalakról a szekereket és a kerékpárosokat. Különö­sen sötétedés után okoznak sok gondot és — sajnos — sok balesetet Is kivilágításán járműveikkel. E gy sor bővítés, korsze­rűsítés szerepel tehát a programban, s ezek döntő többsége már befejezé­séhez közeledik. Nem látvá­nyosak, de hasznosak. Figye­lembe veszik „az ország pénz­tárcájának” teherbíró képes­ségét, de — ugyanannyira — a bel- és külföldi turisták ér­dekeit, az autózás zavartalan­ságát is. Várkonyi Endre 1 ] N0GRÄD — 1979. június 8., péntek • 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom